Új Magyarország, 1995. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-19 / 16. szám

sílu­ s(. (^0. ) Remény és aggódás Bizalmat kapott a Santer-csapat Brüsszeli tudósítónktól: , / A -A-Jacques Santer, az Európai Unió­­­ Brüsszeli Bizottsága új elnöke és jelenleg tizenkilenc tagot szám­láló bizottsága tegnap délben el­nyerte a Strasbourg­ Európai Parlament bizalmat jelentő sza­vazatát. Mi tagadás, eléggé ne­hezen, bárha a szavazás kimene­tele viszonylag sima volt. A ta­­máskodók javarészt a szocialis­ták és a természetvédők politi­kusainak köréből kerültek ki. A Luxemburgi Nagyhercegség jelenlegi kormányfőjét, Jacques Santert számos olyan bírálat ér­te, amely arra mutat, hogy az Európai Unió Brüsszeli Bizottsá­gának sorrendben tizedik elnö­ke nehéz munkanapok elé néz. Jacques Santernek az elmúlt év július 15-i, korfui bizottsági el­nökké jelölése óta sorozatos aka­dályokkal kell megküzdenie. Je­lentős azoknak a tábora, akik Santer nemzetközi politikai sú­lyát könnyűnek, s így jelentősé­gében elégtelennek mondják. A brüsszeli bizottság új elnökét a távozó Jacques Delors-ral hason­lítják össze, azzal a nagy „kalibe­rű" politikussal, akinek egy évti­zedes elnöksége az Európai Kö­zösség, majd az Európai Unió si­keresnek mondható időszaká­nak számít. Minthogy minden összeha­sonlítás valahol sántít egy kicsit, a két Jacques - Delors és Santer - között is hiba lenne előre pár­huzamot vonni. Jacques Santer, még júliusban, csak azt kérte a személyével szemben bizalmat­­lankodó európai honatyáktól, hogy mint politikust­­ munkája után ítéljék meg. A Jacques Santernek megelő­legezett bírálatok hazánkat is élénken érdeklik, hiszen az új brüsszeli bizottság egyik felada­ta lesz, hogy a közép-európai or­szágoknak - így Magyarország­nak - az Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítse, majd végrehajtsa. Jacques Santer és bizottságának munkáját tehát Budapestről egyszerre remény és aggódás kísérheti. Mécs László FOTÓ: DORMÁN LÁSZLÓ Jacques Santer kx \táU-}CimcI eijtve't'' Ö'XU.O.ct^u' i^xujuivtxo^ \R 19.,CSÜTÖRTÖK ^ L­V. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1995. JANUÁR KÜLFÖLD Japán földrengés - késlekedő magyar hivatalos részvét Kébe, a holtak városa Folytatás az 1. oldalról A japán hatóságokat nem lehet azzal vádolni, hogy nem tettek meg mindent a földrengés-zóná­ba eső térségben az előrejelzés biztosítására. Japán mintegy százmillió dollárt költött évente különböző szeizmográfok felállí­tására, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy azt előre jelez­zék, és riasszák a hatóságokat, amelyek vészhelyzetben az utcá­ra vezénylik a lakosságot, hogy az összeomló házaknak minél kevesebben essenek áldozatul. Eddig körülbelül kétszáz szeiz­mográfot szereltek fel Japán­­szerte. Az adatokat tokiói köz­ponti komputer regisztrálja és értékeli. A rendszer azonban nem minden esetben működik tökéletesen. Kobéban az emberek elmond­ták: olyan hirtelen keletkeztek a földmozgások, hogy nem lehe­tett bekapcsolni a tűzoltó-beren­dezéseket, mert közben az elsza­kadó villanyvezetékek már láng­ra gyújtották a környezetükben található gyúlékony anyagot. A tűzoltók helyzete beszámolók szerint reménytelen volt, mert mikorra adott helyszínre értek volna, az eltört csővezetékekre már nem tudták csatlakoztatni berendezéseiket. A városban ösz­­szesen 184 nagy tűzesetet jelen­tettek, a kisebbeket össze sem számolták. Baj lett abból is, hogy sok háztartásban gázpalackkal üzemeltetik a tűzhelyeket és a fűtést - az égő romok között ma­radt palackok közül sok felrob­bant, sok pedig, minthogy nem tudták kimenteni, időzített bom­baként veszélyeztetheti a men­tőalakulatokat. A hatóságok utasítására az ép­ségben maradt üzletek ingyene­sen ellátják alapvető élelmiszer­rel, ivóvízzel és gyertyával a rá­szorulókat. A legnagyobb gond az, hogy kevés üzlet maradt ép­ségben, mert legtöbbjük régi fa­házakban működött, azok pedig porrá égtek. A szétosztásra kerü­lő élelmiszerek árát a központi kormány fizeti. A biztosítótársa­ságok megkezdték a kárfelmé­rést és a rászorulók gyorssegély­ben részesítését. A kormány azo­kat is bizonyos mértékig kártala­nítja, akiknek nem volt biztosítá­suk. Eddig a világ számos országa küldött részvéttáviratot a japán kormánynak, többek között II. János Pál pápa. Sok ország anya­gi támogatást is felajánlott a pol­gári áldozatok túlélőinek. Tegnap délután a kormányszóvivői iroda még nem tudott arról, küld­­tek-e a súlyos földrengés miatt részvéttáviratot a miniszterelnöki hiva­taltól Japánba. A Külügyminisztériumban azután megtudtuk, hogy Horn Gyula miniszterelnök a szokásoknak megfelelően tegnap megkérte az illetékes főosztályt a távirat körüli teendők lebonyolítására, s az el is ment Japánba. Ez így is van rendjén. Csupán az időpont hagy némi kívánnivalót. A katasztrófa kedden hajnalban történt. Mire a magyar távirat szerdán megfogalmazódott, az eltelt másfél nap alatt a világ szá­mos országának - szakértői és kevésbé szakértői - kormánya küldött már részvéttáviratot. (u­dy) • Lech Walesa lengyel és Václav Havel cseh államfő tegnap közös sajtóértekezleten ismertette elő­ző napi tárgyalásai eredményét. Havel elöljáróban megállapítot­ta: mindkét országnak oka van arra, hogy fokozottan foglalkoz­zon az európai struktúrákba való beilleszkedés kérdéseivel. • Kovács László külügyminisz­ter hivatalában fogadta Pasic-Ju­­hász Évát és Török Tibort, a Bosz­nia-Hercegovina­ Magyarok Hu­manitárius Egyesülete elnökét és alelnökét. A szarajevói magyar egyesület vezetői tájékoztatást adtak a boszniai magyarság helyzetéről. • Kósáné Kovács Magda ma­gyar és Ilkka Kanerva finn mun­kaügyi miniszter Helsinkiben aláírta a két minisztérium együtt­működéséről szóló jegyzőköny­vet. Megállapodtak a folyamatos információ- és dokumentumcse­rében, közös programok kidol­gozásában. Az együttműködés hangsúlyos területei a munkavé­delem és a munkanélküliség ke­zelése, különös tekintettel a munkakezdő fiatalokra. Jelcin szerint napokon belül befejeződik az akció Folytatás az 1. oldalról Borisz Jelcin orosz elnök tegnap közölte, hogy teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja a csecsen­­földi helyzetet, és napokon belül befejeződik a katonai akció. Jel­cin minderről a Kremlben beszélt tegnap, újságíróknak nyilatkoz­va. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a közeljövőben a katonák szerepét a belügyi alakulatok ve­szik át, s azok folytatják az „al­kotmányos rend" helyreállítását célzó akciót, majd pedig meg­kezdődik a helyreállítás. Jelcin a rendezésre vonatkozó elképze­léseit fejtegetve elmondta: Moszkva nem hajlandó tárgyalni Dzsohar Dudajev elnökkel, aki „népirtást rendezett a csecsenek körében". - Az orosz vezetés al­sóbb szinten, a csecsen fegyvere­sek parancsnokaival, illetve a vá­rosi és járási vezetéssel akar tár­gyalni - közölte az elnök. Fontos­nak nevezte Jelcin, hogy fokoza­tosan adja át a hadsereg a rend­­fenntartó feladatokat a belügyi egységeknek. Az elnök a csecsen lakosság megsegítésére hívott fel, és kérte, a­­föderáció tagjait, hogy nyújtsanak humanitárius segélyt a kaukázusi köztársaság lakóinak. Hangsúlyozta, hogy­ Moszkva azt szeretné, ha törvényes úton jönne létre a csecsen kormány, amelynek tevékenységében részt vennének a helyi oroszok is. Jelcin szerint tárgyalásos ren­dezésre van szükség a törzsi ve­zetők bevonásával. (MTI) FOTÓ: VICTOR DRACHEV/EPA Csecsen önkéntesek készenlétben Kozirev és Christopher genfi tárgyalásai Nem lesz hidegbéke Az orosz külügyminiszter sze­rint nem lesz hidegbéke, to­vábbra is szilárd marad a partneri viszony az Egyesült Államok és Oroszország kö­zött. (Az EBEÉ decemberi bu­dapesti tanácskozásán az orosz elnök óvott attól, hogy a hidegháború után a hidegbéke korszaka köszöntsön be a nemzetközi kapcsolatokban.) Andrej Kozirev külügyminiszter ezt tegnap reggel jelentette ki, mielőtt megkezdte volna tárgya­lásait Warren Christopher ameri­kai külügyminiszterrel az Egye­sült Államok genfi nagykövetsé­gén. Kozirev „nagyon meleg" légkörűnek minősítette az ame­rikai külügyminiszterrel kedden tartott első megbeszélését. Egy amerikai tisztségviselő tájékoz­tatása szerint az első megbeszé­lésen Kozirev arról biztosította az amerikai külügyminisztert: Bo­risz Jelcin elnök megpróbálja helyreállítani kapcsolatait azok­kal az orosz reformista erőkkel, amelyek nem támogatják Moszkva csecsenföldi katonai fellépését, illetve nem akar letér­ni a demokrácia és a piacgazda­ság útjáról. Az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség tegnapi jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy megkü­lönböztetett figyelem összpon­tosul az orosz-amerikai külügy­miniszteri találkozóra, mivel ez az első kétoldalú megbeszélés az EBEÉ (EBESZ) és a NATO de­cemberi értekezletei óta, s azt követően, hogy lényeges véle­ménykülönbség alakult ki Oroszország és a nyugati álla­mok között a NATO keleti kiter­jesztésével kapcsolatban. Az orosz hírügynökség szerint a két külügyminiszter szerdán az eu­rópai biztonságról, a boszniai rendezésről és a csecsenföldi eseményekről tárgyal. Az ITAR­­TASZSZ úgy fogalmazott, hogy a partnerség kulcskérdéseiben a kölcsönös megértés kialakulásá­nak kell elősegítenie, hogy a fe­lek haladást érjenek el Borisz Jel­cin és Bill Clinton májusra terve­zett találkozójának előkészítésé­ben. (MTI) II. János Pál Sydneyben Tegnap Sydneybe érkezett II. Já­nos Pál pápa, aki ázsiai- és csen­des-óceáni körútjának harmadik állomásán három napot tölt. A katolikus egyházfő a tervezett­nél mintegy fél órával később in­dult Pápua Új-Guineáról Auszt­ráliába, mert lasebb hiba támadt az őt szállító repülőgép egyik motorjában. A motort a techni­kusok rövid idő alatt rendbe hoz­ták, a pápának nem kellett új gépre szállnia. A pápa Ausztráliában, ahol mintegy 4,5 millió a katolikusok száma, boldoggá avatja az első helyi apácarend megalapítóját. (MTI) Pillantás a parancsnoki hídról Tudott dolog, hogy a franciák respektálják a katonás fellépést, ked­velik a politikában a teatralitást. Érthető tehát, hogy most, amikor már javában folyik a májusi elnökválasztást megelőző kampány, Balladur kormányfő, a legesélyesebb jelölt is - aki egyébként tegnap óta hivatalosan a ringbe szállt - felvette pár órára a katonás pózt. Látogatása a Brest melletti haditengerészeti támaszponton, ahol megtekintette a jövőre rendszerbe állítandó atom-tengeralattjárót, a Le Triomphant-t, tisztelgés volt e haderőnem és a korábbi tenger­alattjáró-szerencsétlenségek áldozatai előtt, ám egyúttal egy röpke pillantás is a parancsnoki hídról. Pontosabban a majdani főpa­rancsnoki tisztség magasából, amely az elnökséggel jár együtt, lé­vén az államfő a fegyveres erők fő irányítója. A nagy elődje, De Gaulle tábornokra annyira jellemző katonás attitűd ezzel alighanem ki is merül, Balladur, az elnökjelölt ugyanis nem ilyesminek köszönheti népszerűségét és várható sikerét. Mert sikerre a jelek szerint bizton számíthat. Azóta, hogy decemberben Jacques Delors, az Európai Unió Bizottságának rövidesen távozó el­nöke bejelentette: nem vállalja a szocialisták színeiben az elnökje­löltséget, szinte lefutottnak tűnik a nagy derbi. Közvéleménykutatások szerint Balladur kormányfő a megkérde­zett franciák mintegy kétharmadának rokonszenvét élvezi, egy­aránt számíthat saját pártja, az RPR és a vele szövetséges UDE tag­sága nagyobbik részének támogatására. Ha az április 23-i első for­dulóban nem is, a május 7-i másodikban biztos befutó lehet. Azóta, hogy ugyancsak népszerű - és az emlékezetes algíri túszügy sike­res megoldása nyomán igazán közkedvelt - belügyminisztere, Charles Pasqua is mellette tette le a garast, a kormányzó pártok má­sik jelöltje, Chirac párizsi polgármester alighanem esélytelenné vált. Még saját pártján belül is többen a visszalépést tanácsolják neki. Ami a rivális szocialistákat illeti, azóta, hogy Delors, korára és po­litikai okokra hivatkozva nem vállalta a megmérettetést, tovább ke­resik azt a jelöltet, aki méltó ellenfele lehetne akár Balladurnek, akár Chiracnak, akár mindkettőjüknek. E pillanatban azonban úgy látszik, hogy Lionel Jospin volt miniszter és pártfőtitkár, ha indul a párt színeiben, legfeljebb a harmadik helyre futhat be. Balladur sikere a nagy politikai talányok egyike. Kormányfőként nem könyvelhet el látványos eredményeket, a gazdaság helyzete, főként pedig a munkanélküliség most is sok álmatlan éjszakát okoz a kormány tagjainak. Chirac­ kal ellentétben tartózkodik az ígérge­téstől még inkább a kampányfogásoktól, a megfigyelők többsége szerint merev és túlzottan is tartózkodó. Ám talán ezek a tulajdon­ságai nyűgözik le az egyszerű franciákat, akik annyi hektikus esz­tendő, korrupciós botrány után politikai szélcsendet, közéleti nyu­galmat várnak tőle. Balladur, akihez nem ér fel a politikai szenny, úgy tűnik föl, meg­felel e várakozásoknak, így azután még az is mellette szól hogy a potenciális ellenfelek közül többen a szemére vetik a hosszú távra szóló politikai program hiányát, azt, hogy nem ígér semmit, hogy felvállalja a status quo emberének a szerepét. Szászi József Balladur elnökjelölt Itt a várva várt fordulat a francia államfői posztért vívott verseny­ben: a fő esélyes, Edouard Balladur kormányfő tegnap, a miniszter­­elnöki palotából közvetített nyi­latkozatában bejelentette, hogy megpályázza a tisztséget. Balla­dur indulása nem is igen számí­tott meglepetésnek, hiszen a közvélemény-kutatásokban már hónapok óta minden lehetséges vetélytársát lekörözi. A hivatalos közlés mégis jelentős esemény, hiszen véget vet a hónapok óta tartó bizonytalanságnak, s egyértelművé teszi a most követ­kező kampány erőviszonyait, et­től kezdve nyilván Balladur áll majd a támadások középpontjá­ban. A kormányfő beszédében máris felvázolta programjának főbb pontjait: mint mondta, az elnök­­választás tétjei között szerepel a hatalom egységének helyreállí­tása (az elmúlt két évben ugyan­is jobboldali kormány baloldali államfővel kényszerült „együtt­élésre"); a „polgári morál" hely­reállítása (azaz a francia közélet bizonyos szeleteit jellemző kor­rupció felszámolása, minden tár­sadalom rákfenéje, a bűnözés visszaszorítása); a munkanélkü­liség mérséklése terén eddig el­ért sikerek megerősítése, vala­mint Franciaország európai és világpozíciójának konszolidálá­sa, annak elérése, hogy „Francia­­ország legyen az európai előre­haladás motorja". (MTI) FOTÓ: REMY DE LA MAUVTNIERE/AP Balladur lesz Mitterrand utóda az elnöki székben?

Next