Új Magyarország, 1995. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-19 / 16. szám
sílu s(. (^0. ) Remény és aggódás Bizalmat kapott a Santer-csapat Brüsszeli tudósítónktól: , / A -A-Jacques Santer, az Európai Unió Brüsszeli Bizottsága új elnöke és jelenleg tizenkilenc tagot számláló bizottsága tegnap délben elnyerte a Strasbourg Európai Parlament bizalmat jelentő szavazatát. Mi tagadás, eléggé nehezen, bárha a szavazás kimenetele viszonylag sima volt. A tamáskodók javarészt a szocialisták és a természetvédők politikusainak köréből kerültek ki. A Luxemburgi Nagyhercegség jelenlegi kormányfőjét, Jacques Santert számos olyan bírálat érte, amely arra mutat, hogy az Európai Unió Brüsszeli Bizottságának sorrendben tizedik elnöke nehéz munkanapok elé néz. Jacques Santernek az elmúlt év július 15-i, korfui bizottsági elnökké jelölése óta sorozatos akadályokkal kell megküzdenie. Jelentős azoknak a tábora, akik Santer nemzetközi politikai súlyát könnyűnek, s így jelentőségében elégtelennek mondják. A brüsszeli bizottság új elnökét a távozó Jacques Delors-ral hasonlítják össze, azzal a nagy „kaliberű" politikussal, akinek egy évtizedes elnöksége az Európai Közösség, majd az Európai Unió sikeresnek mondható időszakának számít. Minthogy minden összehasonlítás valahol sántít egy kicsit, a két Jacques - Delors és Santer - között is hiba lenne előre párhuzamot vonni. Jacques Santer, még júliusban, csak azt kérte a személyével szemben bizalmatlankodó európai honatyáktól, hogy mint politikust munkája után ítéljék meg. A Jacques Santernek megelőlegezett bírálatok hazánkat is élénken érdeklik, hiszen az új brüsszeli bizottság egyik feladata lesz, hogy a közép-európai országoknak - így Magyarországnak - az Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítse, majd végrehajtsa. Jacques Santer és bizottságának munkáját tehát Budapestről egyszerre remény és aggódás kísérheti. Mécs László FOTÓ: DORMÁN LÁSZLÓ Jacques Santer kx \táU-}CimcI eijtve't'' Ö'XU.O.ct^u' i^xujuivtxo^ \R 19.,CSÜTÖRTÖK ^ LV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1995. JANUÁR KÜLFÖLD Japán földrengés - késlekedő magyar hivatalos részvét Kébe, a holtak városa Folytatás az 1. oldalról A japán hatóságokat nem lehet azzal vádolni, hogy nem tettek meg mindent a földrengés-zónába eső térségben az előrejelzés biztosítására. Japán mintegy százmillió dollárt költött évente különböző szeizmográfok felállítására, amelyeknek az lenne a feladatuk, hogy azt előre jelezzék, és riasszák a hatóságokat, amelyek vészhelyzetben az utcára vezénylik a lakosságot, hogy az összeomló házaknak minél kevesebben essenek áldozatul. Eddig körülbelül kétszáz szeizmográfot szereltek fel Japánszerte. Az adatokat tokiói központi komputer regisztrálja és értékeli. A rendszer azonban nem minden esetben működik tökéletesen. Kobéban az emberek elmondták: olyan hirtelen keletkeztek a földmozgások, hogy nem lehetett bekapcsolni a tűzoltó-berendezéseket, mert közben az elszakadó villanyvezetékek már lángra gyújtották a környezetükben található gyúlékony anyagot. A tűzoltók helyzete beszámolók szerint reménytelen volt, mert mikorra adott helyszínre értek volna, az eltört csővezetékekre már nem tudták csatlakoztatni berendezéseiket. A városban öszszesen 184 nagy tűzesetet jelentettek, a kisebbeket össze sem számolták. Baj lett abból is, hogy sok háztartásban gázpalackkal üzemeltetik a tűzhelyeket és a fűtést - az égő romok között maradt palackok közül sok felrobbant, sok pedig, minthogy nem tudták kimenteni, időzített bombaként veszélyeztetheti a mentőalakulatokat. A hatóságok utasítására az épségben maradt üzletek ingyenesen ellátják alapvető élelmiszerrel, ivóvízzel és gyertyával a rászorulókat. A legnagyobb gond az, hogy kevés üzlet maradt épségben, mert legtöbbjük régi faházakban működött, azok pedig porrá égtek. A szétosztásra kerülő élelmiszerek árát a központi kormány fizeti. A biztosítótársaságok megkezdték a kárfelmérést és a rászorulók gyorssegélyben részesítését. A kormány azokat is bizonyos mértékig kártalanítja, akiknek nem volt biztosításuk. Eddig a világ számos országa küldött részvéttáviratot a japán kormánynak, többek között II. János Pál pápa. Sok ország anyagi támogatást is felajánlott a polgári áldozatok túlélőinek. Tegnap délután a kormányszóvivői iroda még nem tudott arról, küldtek-e a súlyos földrengés miatt részvéttáviratot a miniszterelnöki hivataltól Japánba. A Külügyminisztériumban azután megtudtuk, hogy Horn Gyula miniszterelnök a szokásoknak megfelelően tegnap megkérte az illetékes főosztályt a távirat körüli teendők lebonyolítására, s az el is ment Japánba. Ez így is van rendjén. Csupán az időpont hagy némi kívánnivalót. A katasztrófa kedden hajnalban történt. Mire a magyar távirat szerdán megfogalmazódott, az eltelt másfél nap alatt a világ számos országának - szakértői és kevésbé szakértői - kormánya küldött már részvéttáviratot. (udy) • Lech Walesa lengyel és Václav Havel cseh államfő tegnap közös sajtóértekezleten ismertette előző napi tárgyalásai eredményét. Havel elöljáróban megállapította: mindkét országnak oka van arra, hogy fokozottan foglalkozzon az európai struktúrákba való beilleszkedés kérdéseivel. • Kovács László külügyminiszter hivatalában fogadta Pasic-Juhász Évát és Török Tibort, a Bosznia-Hercegovina Magyarok Humanitárius Egyesülete elnökét és alelnökét. A szarajevói magyar egyesület vezetői tájékoztatást adtak a boszniai magyarság helyzetéről. • Kósáné Kovács Magda magyar és Ilkka Kanerva finn munkaügyi miniszter Helsinkiben aláírta a két minisztérium együttműködéséről szóló jegyzőkönyvet. Megállapodtak a folyamatos információ- és dokumentumcserében, közös programok kidolgozásában. Az együttműködés hangsúlyos területei a munkavédelem és a munkanélküliség kezelése, különös tekintettel a munkakezdő fiatalokra. Jelcin szerint napokon belül befejeződik az akció Folytatás az 1. oldalról Borisz Jelcin orosz elnök tegnap közölte, hogy teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja a csecsenföldi helyzetet, és napokon belül befejeződik a katonai akció. Jelcin minderről a Kremlben beszélt tegnap, újságíróknak nyilatkozva. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a közeljövőben a katonák szerepét a belügyi alakulatok veszik át, s azok folytatják az „alkotmányos rend" helyreállítását célzó akciót, majd pedig megkezdődik a helyreállítás. Jelcin a rendezésre vonatkozó elképzeléseit fejtegetve elmondta: Moszkva nem hajlandó tárgyalni Dzsohar Dudajev elnökkel, aki „népirtást rendezett a csecsenek körében". - Az orosz vezetés alsóbb szinten, a csecsen fegyveresek parancsnokaival, illetve a városi és járási vezetéssel akar tárgyalni - közölte az elnök. Fontosnak nevezte Jelcin, hogy fokozatosan adja át a hadsereg a rendfenntartó feladatokat a belügyi egységeknek. Az elnök a csecsen lakosság megsegítésére hívott fel, és kérte, aföderáció tagjait, hogy nyújtsanak humanitárius segélyt a kaukázusi köztársaság lakóinak. Hangsúlyozta, hogy Moszkva azt szeretné, ha törvényes úton jönne létre a csecsen kormány, amelynek tevékenységében részt vennének a helyi oroszok is. Jelcin szerint tárgyalásos rendezésre van szükség a törzsi vezetők bevonásával. (MTI) FOTÓ: VICTOR DRACHEV/EPA Csecsen önkéntesek készenlétben Kozirev és Christopher genfi tárgyalásai Nem lesz hidegbéke Az orosz külügyminiszter szerint nem lesz hidegbéke, továbbra is szilárd marad a partneri viszony az Egyesült Államok és Oroszország között. (Az EBEÉ decemberi budapesti tanácskozásán az orosz elnök óvott attól, hogy a hidegháború után a hidegbéke korszaka köszöntsön be a nemzetközi kapcsolatokban.) Andrej Kozirev külügyminiszter ezt tegnap reggel jelentette ki, mielőtt megkezdte volna tárgyalásait Warren Christopher amerikai külügyminiszterrel az Egyesült Államok genfi nagykövetségén. Kozirev „nagyon meleg" légkörűnek minősítette az amerikai külügyminiszterrel kedden tartott első megbeszélését. Egy amerikai tisztségviselő tájékoztatása szerint az első megbeszélésen Kozirev arról biztosította az amerikai külügyminisztert: Borisz Jelcin elnök megpróbálja helyreállítani kapcsolatait azokkal az orosz reformista erőkkel, amelyek nem támogatják Moszkva csecsenföldi katonai fellépését, illetve nem akar letérni a demokrácia és a piacgazdaság útjáról. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség tegnapi jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy megkülönböztetett figyelem összpontosul az orosz-amerikai külügyminiszteri találkozóra, mivel ez az első kétoldalú megbeszélés az EBEÉ (EBESZ) és a NATO decemberi értekezletei óta, s azt követően, hogy lényeges véleménykülönbség alakult ki Oroszország és a nyugati államok között a NATO keleti kiterjesztésével kapcsolatban. Az orosz hírügynökség szerint a két külügyminiszter szerdán az európai biztonságról, a boszniai rendezésről és a csecsenföldi eseményekről tárgyal. Az ITARTASZSZ úgy fogalmazott, hogy a partnerség kulcskérdéseiben a kölcsönös megértés kialakulásának kell elősegítenie, hogy a felek haladást érjenek el Borisz Jelcin és Bill Clinton májusra tervezett találkozójának előkészítésében. (MTI) II. János Pál Sydneyben Tegnap Sydneybe érkezett II. János Pál pápa, aki ázsiai- és csendes-óceáni körútjának harmadik állomásán három napot tölt. A katolikus egyházfő a tervezettnél mintegy fél órával később indult Pápua Új-Guineáról Ausztráliába, mert lasebb hiba támadt az őt szállító repülőgép egyik motorjában. A motort a technikusok rövid idő alatt rendbe hozták, a pápának nem kellett új gépre szállnia. A pápa Ausztráliában, ahol mintegy 4,5 millió a katolikusok száma, boldoggá avatja az első helyi apácarend megalapítóját. (MTI) Pillantás a parancsnoki hídról Tudott dolog, hogy a franciák respektálják a katonás fellépést, kedvelik a politikában a teatralitást. Érthető tehát, hogy most, amikor már javában folyik a májusi elnökválasztást megelőző kampány, Balladur kormányfő, a legesélyesebb jelölt is - aki egyébként tegnap óta hivatalosan a ringbe szállt - felvette pár órára a katonás pózt. Látogatása a Brest melletti haditengerészeti támaszponton, ahol megtekintette a jövőre rendszerbe állítandó atom-tengeralattjárót, a Le Triomphant-t, tisztelgés volt e haderőnem és a korábbi tengeralattjáró-szerencsétlenségek áldozatai előtt, ám egyúttal egy röpke pillantás is a parancsnoki hídról. Pontosabban a majdani főparancsnoki tisztség magasából, amely az elnökséggel jár együtt, lévén az államfő a fegyveres erők fő irányítója. A nagy elődje, De Gaulle tábornokra annyira jellemző katonás attitűd ezzel alighanem ki is merül, Balladur, az elnökjelölt ugyanis nem ilyesminek köszönheti népszerűségét és várható sikerét. Mert sikerre a jelek szerint bizton számíthat. Azóta, hogy decemberben Jacques Delors, az Európai Unió Bizottságának rövidesen távozó elnöke bejelentette: nem vállalja a szocialisták színeiben az elnökjelöltséget, szinte lefutottnak tűnik a nagy derbi. Közvéleménykutatások szerint Balladur kormányfő a megkérdezett franciák mintegy kétharmadának rokonszenvét élvezi, egyaránt számíthat saját pártja, az RPR és a vele szövetséges UDE tagsága nagyobbik részének támogatására. Ha az április 23-i első fordulóban nem is, a május 7-i másodikban biztos befutó lehet. Azóta, hogy ugyancsak népszerű - és az emlékezetes algíri túszügy sikeres megoldása nyomán igazán közkedvelt - belügyminisztere, Charles Pasqua is mellette tette le a garast, a kormányzó pártok másik jelöltje, Chirac párizsi polgármester alighanem esélytelenné vált. Még saját pártján belül is többen a visszalépést tanácsolják neki. Ami a rivális szocialistákat illeti, azóta, hogy Delors, korára és politikai okokra hivatkozva nem vállalta a megmérettetést, tovább keresik azt a jelöltet, aki méltó ellenfele lehetne akár Balladurnek, akár Chiracnak, akár mindkettőjüknek. E pillanatban azonban úgy látszik, hogy Lionel Jospin volt miniszter és pártfőtitkár, ha indul a párt színeiben, legfeljebb a harmadik helyre futhat be. Balladur sikere a nagy politikai talányok egyike. Kormányfőként nem könyvelhet el látványos eredményeket, a gazdaság helyzete, főként pedig a munkanélküliség most is sok álmatlan éjszakát okoz a kormány tagjainak. Chirac kal ellentétben tartózkodik az ígérgetéstől még inkább a kampányfogásoktól, a megfigyelők többsége szerint merev és túlzottan is tartózkodó. Ám talán ezek a tulajdonságai nyűgözik le az egyszerű franciákat, akik annyi hektikus esztendő, korrupciós botrány után politikai szélcsendet, közéleti nyugalmat várnak tőle. Balladur, akihez nem ér fel a politikai szenny, úgy tűnik föl, megfelel e várakozásoknak, így azután még az is mellette szól hogy a potenciális ellenfelek közül többen a szemére vetik a hosszú távra szóló politikai program hiányát, azt, hogy nem ígér semmit, hogy felvállalja a status quo emberének a szerepét. Szászi József Balladur elnökjelölt Itt a várva várt fordulat a francia államfői posztért vívott versenyben: a fő esélyes, Edouard Balladur kormányfő tegnap, a miniszterelnöki palotából közvetített nyilatkozatában bejelentette, hogy megpályázza a tisztséget. Balladur indulása nem is igen számított meglepetésnek, hiszen a közvélemény-kutatásokban már hónapok óta minden lehetséges vetélytársát lekörözi. A hivatalos közlés mégis jelentős esemény, hiszen véget vet a hónapok óta tartó bizonytalanságnak, s egyértelművé teszi a most következő kampány erőviszonyait, ettől kezdve nyilván Balladur áll majd a támadások középpontjában. A kormányfő beszédében máris felvázolta programjának főbb pontjait: mint mondta, az elnökválasztás tétjei között szerepel a hatalom egységének helyreállítása (az elmúlt két évben ugyanis jobboldali kormány baloldali államfővel kényszerült „együttélésre"); a „polgári morál" helyreállítása (azaz a francia közélet bizonyos szeleteit jellemző korrupció felszámolása, minden társadalom rákfenéje, a bűnözés visszaszorítása); a munkanélküliség mérséklése terén eddig elért sikerek megerősítése, valamint Franciaország európai és világpozíciójának konszolidálása, annak elérése, hogy „Franciaország legyen az európai előrehaladás motorja". (MTI) FOTÓ: REMY DE LA MAUVTNIERE/AP Balladur lesz Mitterrand utóda az elnöki székben?