Új Magyarország, 1995. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-09 / 34. szám

ktAArxujolxi yi)a!c^l2>5-uA;li u!)jC(.c ■ u> Uo^b ^ujOA^'^t­imx V. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1995. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG ­kr öt év alatt a Föld körül Lapunknak tegnap sikerült telefonkapcsolatba lépnie Gál Jó­zseffel, akit ötéves világ körüli hajóútjának éppen a feléhez ér­kezve, a Hawaii-szigetcsoporthoz tartozó Maui egzotikus szi­get kikötőjéből számolt be kalandos utazásának eddigi élmé­nyeiről. A sziget bálnavadászai tudnak róla, hogy a környéken filmezték a tévéből jól ismert Magnum filmsorozatot. Gál Jó­zsef szerint az a különbség kettőjük között, hogy amíg az örök győztes sztár kevésszer találkozhatott Maui bálnavadászai­val, addig a magyar hajós csak hírből ismerte a Magnum által lefülelt kábítószercsempész bandákat. Gál József elmondta, hogy 1991 végén indult el 37 éves korában feleségével és ötéves fiával az Ecuator nevű hajójával az Adriá­ról, hogy a világkiállítás zászlós­hajójaként meghívót nyújtson át a világ földrajzilag egymástól tá­vol eső fővárosainak. A 13,5 mé­ter hosszú, 13 tonnát nyomó vi­torlást két és fél évig építette a magyar hajós. Nyolc ország kép­viselőinek már átadta az 1996-os expóra szóló meghívót, amikor az expó lemondása után külde­tésük a Föld másik oldalán már véget is ért volna, ha a Matáv HTI-csoportja és az Antenna Hungária Rt. által szponzorált útnak nincs időtálló, tudomá­nyos célja, így nem volt nehéz a váltás, hiszen páratlanul szép természettudományos filmek születtek a Föld geológiai bölcső­jének számító csendes-óceáni térségben. Gál József 55 000 kilométert hajózott eddig magyar lobogó alatt, s még csak útjának felénél tart. A „nagy utazás" az indulást s a Gibraltáron történt átkelést követően 1992 nyarán egyik je­lentős állomásához, vagyis New Yorkhoz érkezett. Budapest test­vérvárosának augusztus 20-i nemzeti ünnepünkön nyújtotta át a Gál család az expóra szóló meghívót. Ezután Dél-Amerika felé hajóztak. Az Amazonas tor­kolatánál pompás természetfilm született, de a „magyar Onedin" Sao Paulo, Rio de Janeiro érinté­se mellett „útba ejtette" Venezue­lát és a Panama-csatornát is. Az indiánok rejtélyes kultúrájával Mexikóvárosban találkoztak. In­nen a lélegzetelállítóan szép Ha­waii-szigetcsoport volt az út­irány. A néhány mondatnyi útösszefoglalóból kiderült, hogy a föld körüli hajózás egy speciá­lis életforma kialakítását is meg­követelte a Gál családtól, így a hullámhegyek és a gyakori viha­rok elviselése mellett a műszaki­lag kitűnően felszerelt, 13 méter hosszú hajólakásban a minden­napi élet rászorította, a szülőket, hogy a felcseperedő kisfiúval ta­nárként foglalkozzanak. Gál József csak dióhéjban utalt viszontagságaikra, így a pusztító hurrikánok előli sikeres menekülésre. Beszámolt róla, hogy már a Hawaii-szigeteken éltek át egy szökőárriadót, amelynek szerencsére nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A Csendes-óceán gyomra - talán az egykori Atlantisz nyomvona­lán - földlökéseket bocsátott ki, és a repülőgép-sebességgel kö­zeledő szökőár akkora pánikba ejtett mindenkit, hogy a honolu­lui öbölből 700 hajó menekült el, a hatóságok viszont még a ha­waii üdülőparadicsomot is be­zárták - szerencsére alaptalanul. A lökéshullámok elcsitultak, a bennszülöttek szerint Hawaii szülőanyjánk tartott Pelle istennő kegyelméből. Mindez nem za­varta a természetfilm elkészítési munkálatait. A hajós szavaiból kitűnt, hogy 1996-os hazatéré­sük után mi is láthatjuk az álta­luk megélt és filmre rögzített csodákat: négymillió év geoló­giai őstörténetét, a hawaii mű­ködő vulkánokat, amelyekből a kifolyó láva egyre újabb földte­rületet rabol el a tengertől. Gál József végül elmondta, hogy nyilatkozatának színhe­lyén, a Hawaii-szigetcsoport kö­zépső szigeteként ismert Mauin még 200 évvel ezelőtt is bálnák százait vadászták, igaz, ma már inkább védenék, semhogy irtsák e tonnás súlyú tengeri emlősö­ket. Az expó égisze alatt szerve­zett hatéves világ körüli út elérte a célját. Valószínűleg a szervező Gödöllői Agrártudományi Egye­tem is bőséges természettudo­mányos anyaggal gazdagodik általa. . I­­ T. Békés Sándor • A KSH jelentése szerint a havi bruttó átlagkeresetek összege az elmúlt évben 12 hónap átlagát fi­gyelembe véve 33 643 forint volt, 0,8 százalékkal több, mint a megelőző évben. A nettó átlag­­kereset 23 108 forintra emelke­dett, s így 25,4 százalékkal halad­ta meg az egy évvel korábbit. Mindezt a 10 főnél többet foglal­koztató gazdasági szervezetek­nél regisztrálták. A legkeveseb­bet változatlanul a textilruházati iparban keresnek, átlagosan mintegy 20 600 forintot. • Forgalomba kerültek azok a társasági adóbevallási nyomtat­vány-garnitúrák, amelyek be­adási határideje május 31. Az APEH tájékoztatása szerint a nyomtatványárusítással foglal­kozó hivatalokban ezeken kívül minden más, az 1994-es adóév­hez kapcsolódó nyomtatvány kapható. A fővárosi és a megyei igazgatóságokon ezek és az in­gyenes garnitúrák is beszerezhe­tők. Az adóhivatal felhívja a fi­gyelmet, hogy az érintettek adó­­bevallási kötelezettségüknek csak az új bevallás-nyomtatvá­nyokon tehetnek eleget. • Francia kézbe került a Répce­lak­ Sajtgyár Rt. 51 százaléka a privatizációs tárgyalások máso­dik fordulója után, a 240 millió forintos részvénycsomagot a vi­lág egyik legnagyobb tejipari konszernje, a Bongram­ szerezte meg 285 százalékos árfolyamon, 677 millió forintért. A hazai pri­vatizáció egyik legsikeresebb üz­letében a vevő vállalta, hogy rö­vid időn belül 100 millió forinttal növeli a cég alaptőkéjét. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Devizanem Árfolyam 1 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint ír font Japán jen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dolár ECU (Közös Piac) 173,80 83,44 354,78 18,55 23,64 21,09 65,16 172,71 112,85 80,16 374,16 73,02 16,71 69,18 10,38 70,82 84,64 86,27 14,98 111,95 137,80 MOL-Panrusgáz megállapodás A Mol Rt. és a Panrusgáz Rt. kedden mintegy 4 milliárd köbméter orosz földgáz idei szállításáról írt alá szerző­dést, és megállapodtak a hosszú távra szóló propán­butángáz kereskedelemi együttműködésben is. A szer­ződés aláírása után a Panrus­gáz vezérigazgatója szándék­­nyilatkozatban erősítette meg hogy a magyarországi földgáz árbevételekből érde­keltek több milliárd forint ér­tékű magyar áru vásárlásá­ban -jelentették be tegnap az aláírók a Magyar Olaj- és Gáz­ipari Rt.-nél tartott közös saj­tótájékoztatón. Szabó György, a MOL Rt. elnök­vezérigazgatója kifejtette, hogy az aláírt dokumentumok az ál­lamközi megállapodáson alapu­ló Orenburg­ mennyiségre, vala­mint a hazai földgázellátáshoz az államközi szerződéseken felül szükséges földgázmennyiségek­re vonatkoznak. A felek olyan feltételekben állapodtak meg, amelyek alapján az idei földgáz­beszerzés kevesebbe kerül a MOL Rt.-nek, mint az elmúlt években. Ennek ellenére az im­port gáz ára még így is maga­sabb, mint a Magyarországon hatóságilag meghatározott érté­kesítési ár. A most aláírt szerző­dések Magyarország idei, 10,9 milliárd köbmétert kitevő föld­gázszükségleteinek mintegy 40 százalékát fedezik, a hazai föld­gáztermelés 4,7 milliárd köbmé­ter lesz, 6,2 milliárd köbmétert vi­szont importálni fognak. Mihail Nyikolajevics Rahimku­­lov, a Panrusgáz vezérigazgatója beszámolt róla, hogy a Panrus­gáz Rt. tavaly október 1-jén ala­kult meg: magyar részről a MOL Rt. 30 százalékos, a Mineralim­­pex ötszázalékos tulajdonrésszel van jelen. Ugyanakkor 15 száza­lékkal részesedett a Gazprom orosz cég által privatizált ma­gyar DKG, az orosz Gazexport 44 százalékkal, egyik vállalata, az Interprocom pedig 6 százalé­kot kitevő tulajdonrésszel van jelen. Rahimkulov biztosította a MOL-t, hogy egyetlen más cég sem tud a Panrusgázon kívül hazánknak ilyen hosszú időre megbízhatóan gázt szállítani. Elégedetten nyilatkozott arról az együttműködésről, amely ha­zánkba évi 75-100 ezer tonna propán-butángáz szállítását irá­nyozza elő. A MOL és a Panrus­gáz együtt 400 Ikarusz autóbusz oroszországi értékesítését irá­nyozta elő. T. B. S. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuitaárfolyamai Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 172,86 74,60 176,34 Ausztrál dollár 82,88 83,68 84,48 Belga és frank (100) 351,33 354,79 358,25 Dán korona 18,36 18,54 18,72 Finn márka 23,45 23,68 23,91 Francia frank 20,88 21,09 21,30 Holland forint 64,48 65,11 65,74 Ír font 171,32 173,05 174,78 Japán jen (100) 111,60 112,70 113,80 Kanadai dollár 79,35 80,14 80,93 Kuvaiti dinár 370,71 374,33 377,95 Német márka 72,28 72,99 73,70 Norvég korona 16,53 16,69 16,85 Olasz líra (1000) 68,48 69,18 69,88 Osztrák schilling 10,27 10,37 10,47 Portugál escudo (100)1 69,97 70,67 71,37 Spanyol peseta (100) 83,73 84,59 85,45 Svájci frank 85,37 86,22 87,07 Svéd korona 14,83 14,98 15,13 USA-dollár 110,93 112,00 113,07 ECU (Közös Piac) 136,42 137,78 139,14 Sokatmondó hallgatás Suchman Tamást az MSZP gazda­sági munkacsoportja alkalmas­nak tartja arra, hogy ellássa a pri­vatizációs miniszteri feladatokat. Azt azonban a bizottság tagjai sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták, hogy valóban ő len­ne Horn Gyula jelöltje e kormány­zati poszt betöltésére. Minderről a munkacsoport szerdai ülését követően tájékoztatták az újság­írókat. Elmondották, hogy vár­hatóan egy hét múlva összegzik azokat a módosító javaslatokat, amelyeket az MSZP-képviselők a privatizációs törvénytervezet megváltoztatásához kívánnak benyújtani. Véleményük szerint a törvényjavaslat jelentős átala­kítására van szükség. Azzal egyetértenek, hogy a privatizá­ciót egy személy felügyelje és ko­ordinálja, s ezt a pozíciót kor­mánytagnak kell betöltenie. (MTI) Értesülésünk szerint Suchman Tamás az MSZP tegnapi, nem hiva­talos frakcióértekezlete előtt a mi­niszterségéről felröppent hírekkel kapcsolatban még nyilatkozatot ter­vezett a Híradónak, és ezt egyeztette is velük. Az ülés után azonban hir­telen lemondta. A szocialista képvi­selőt a gazdasági bizottság tegnap délutáni ülése előtt értük utol. - Igaz-e, hogy a miniszterelnök önt javasolta a privatizációs minisz­teri tisztségre? - kérdeztük Such­man Tamást, aki e kérdéssel kapcso-­­latban nem nyilatkozott. Érdeklődé­sünkre, hogy mikor fog nyilatkozni, sokat sejtetően ezt válaszolta: „Ha ezt elárulnám, akkor kiderülne, hogy miért nem nyilatkozom." (n.t.) Nyár végére kész a Hold utcai piacoa Építési területen, téglák és állványok között került sor arra a sajtótájékoztatóra, amelyen a Fővárosi Önkormányzat Csar­nok és Piac Igazgatósága részéről Kispál Sándor ismertette a millenium idején épült Hold utcai vásárcsarnok rekonstrukci­ójának helyzetét. Kofasztrájktól itt nem kell tartani - vehet­tük ki az igazgató szavaiból,­­ hiszen a tapasztalatokból okul­va az igazgatóság itt már másként járt el. A belvárosi csarnokban standdal rendelkező kereskedők közül ugyanis a tavaly szeptemberi egyeztetés után 32-en vállalták, hogy a négyzetméterenként öt­venezer forintos hozzájárulási díj kifizetésével hosszútávú bér­leti jogra, és egy évre prolongált ezer forintos négyzetméterként­ bérleti díjra kapjanak garanciát. A kereskedők emellett végig részt vettek a tervezésben, és a napi munkát is folyamatosan el­lenőrzik-jelentette ki Kispál Sán­dor. A munkálatokat végző 13 al­vállalkozó a tetőszerkezet felújí­tásával már elkészült, a felújítás befejezését augusztusra terve­zik. A beruházás negyedmilliárd forintba kerül, amely hitelből, vállalkozói finanszírozásból és a kereskedők pénzéből állt össze. A helyreállítás szempontjai kö­zött a műemlékvédelem is szere­pel. A csarnokban felépítik a száz évvel ezelőtt még csak ter­vezett galériát is, és a föld alatt kapnak helyet a raktárhelysé­gek. A tájékoztatón megjelent Szatmári József ötödik kerületi al­polgármester elmondta: mint a csarnok tulajdonosai mindent meg fognak tenni azért, hogy az itt kapható élelmiszerek ára a la­kosság pénztárcájának minden­kor megfeleljen. Erről most folytatnak tárgya­lásokat az igazgatósággal, így konkrétumold­al még nem tu­dott szolgálni. Pedig az árleszál­lítás már most ráférne a Hold ut­cai piacra: a krumplihalmok el­őtt ugyanis a többségében vé­kony pénztárcájú vevők itt is a 98 forintos táblát találhatják. N.T. Augusztusra tervezik a felújított vásárcsarnok átadását FOTÓ: NAGY BÉLA Pótköltségvetés-aggályok A VOSZ gazdasági folyamatokra is kiható negatív jelenségnek tartja, hogy alig több, mint egy hónappal az idei költségvetés parlamenti elfogadása után ve­zető politikusok naponta felvetik egy esetleges pótköltségvetés szükségességét - szögezi le a Vál­lalkozók Országos Szövetségé­nek tegnapi közleménye. A közlemény kiemeli, hogy a pótköltségvetés indokoltsága nem állapítható meg az elmúlt néhány hét során ismeretté vált gazdasági mutatókból. Ugyan­akkor a magyar költségvetési szabályozás sajátossága, hogy általában nem teszi szükségessé a pótköltségvetés megalkotását, mert a törvény nem szankcio­nálja a költségvetéstől való je­lentős eltérést sem, így annak el­döntése, vajon a kormány az Or­szággyűlés elé terjeszt-e pótkölt­ségvetést, politikai, technikai kérdés, nem pedig jogszabályi kényszer. A VOSZ ezért fontos­nak tartja, hogy lekerüljön a po­litikai viták napirendjéről a pót­költségvetés témaköre, és in­kább szakmailag megalapozott, felgyorsított gazdasági döntés­­hozatal segítené a gazdaság ter­vezhetőségét és fejlődését. (1.) A jegybank, mint a PM ügynöke? A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium között megbeszélések kezdődtek arról, milyen közös lépéseket tegyenek a belföldi állampapír-piac kiépí­tésére. Minderről Hárshegyi Fri­gyes, a Magyar Nemzeti Bank al­­elnöke tájékoztatta tegnap az MTI-t. Az alelnök elmondta, hogy az állampapír-piac fejletlensége je­lentős gondot okoz a költségve­tés igen nagyra nőtt hiányának finanszírozásában. Ezért a Pénz­ügyminisztériummal közösen megvizsgálják, hogyan lehetne ezen a helyzeten javítani. Az el­képzelés szerint a jövőben a Ma­gyar Nemzeti Bank a Pénzügy­minisztérium ügynökeként ven­ne részt több államkötvény kibo­csátásában. Alapvetően a forint­­kötvények piacát kívánják fej­leszteni, hiszen a költségvetési hiányt elsősorban a forint-meg­takarításokból kell finanszírozni. Lényeges, hogy a lakossághoz szélesebb körben eljussanak a különböző állampapírok. Megvizsgálják továbbá, mi­lyen körülmények között venne fel az állam devizahitelt. Ezek el­sősorban a hazai bankok meglé­vő deviza-megtakarításainak hasznosítását szolgálnák. Ma­gyarországon mintegy 3-3,5 mil­liárd dollárra tehető a lakossági és a vállalati deviza-megtakarí­tások összege. Ebből a lakossági megtakarítás 2-2,5 milliárd dol­lár, a vállalati 0,5-1 milliárd dol­lár. A pénzeket a megtakarítók a kereskedelmi bankokban helye­zik el, s a pénzintézetek alapve­tően a Magyar Nemzeti Banknál tartják, ezek a pénzek nem jutot­tak el eddig a gazdaság vérke­ringésébe. Elképzelhető, hogy ezeket a megtakarításokat rész­ben bevonják a költségvetés fi­­nanszírására. Az is várható, hogy a Magyarországon műkö­dő vegyes, illetve külföldi ban­kok szintén vásárolnának állam­­kötvényeket. Ezekről a kérdésekről azon­ban még csupán egyeztető jelle­gű konzultáció kezdődött a Pénzügyminisztériummal, a munka várhatóan hosszabb ide­ig eltart. Az állampapír-piac ki­építése ugyanis több hónapos feladat.

Next