Új Magyarország, 1995. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-10 / 59. szám

Kína visszavág Kína visszavág az őt elítélni aka­ró országoknak, megtorolja az ország bírálatára tett javaslatot, amelyet nyugati államok nyúj­tottak be az ENSZ Emberi Jogi Bi­zottságának. Ez tűnt ki Sen Kuo­­fangnak, a kínai külügyminiszté­rium szóvivőjének tegnapi sza­vaiból, amikor idevágó kérdé­sekre felelt egy pekingi sajtóérte­kezleten. - Lesz-e hatása a történteknek az előterjesztő országok és Kína gazdasági kapcsolataira? hangzott az egyik kérdés. - Óhatatlanul lesz, méghozzá kedvezőtlen, mert a gazdasági együttműködésnek egészséges politikai alapokon kell nyugod­nia - hangzott a válasz. Peking az utóbbi években többször is felhasználta politikai fegyverként az országban meg­nyílt piaci lehetőségeket. Meg­rendelések megvonásával súj­tott francia cégeket hazájuk taj­vani fegyvereladásaiért, s brit cé­gek is kimaradtak üzleti lehető­ségekből a Hongkong körüli po­litikai vita miatt. • Lettország elutasítja Oroszor­szágnak azt a szándékát, hogy a három baltikumi köztársaságot bevonja a Független Államok Közösségének kollektív bizton­sági rendszerébe. Lettország biz­tonságpolitikája a NATO-val és a Nyugat-európai Unióval való együttműködésen alapul - hangsúlyozza a rigai külügymi­nisztérium nyilatkozata. • Halálos kimenetelű terrorista merénylet színhelye volt tegnap Suceava városa, amely Románia északkeleti részén fekszik. A me­gyei törvényszék előtt egy gép­kocsiba helyezett szerkezet rob­bant fel, amikor a tűzszerészek éppen hatástalanítani próbálták. Egy rendőrtiszt életét vesztette, három másik rendőr és a polgári védelem vezérkarának egyik századosa megsebesült. • Az Egyesült Államok nyilvá­nosságra hozott új katonai stra­tégiája először emnti a békefenn­tartás szükségességét és hasz­nosságát. A vezérkari főnökök által kidolgozott tervezet ugyan­akkor továbbra is azt jelöli meg az amerikai fegyveres erők el­sődleges feladatául, hogy képe­sek legyenek egy időben és győz­tesen megvívni két regionális há­borút. • Tbiliszi központjában, a Kúra folyó partján tegnap lerakták an­nak az emlékműnek az alapkö­vét, amely az 1956. március 9-i vérengzés fiatal áldozatainak ál­lít emléket. Harminckilenc évvel ezelőtt diákok ezrei vonultak fel a grúz főváros utcáin, tiltakozva az SZKP XX. kongresszusának a sztálini személyi kultuszt elítélő határozata ellen. A hatóságok páncélosokat és géppuskás osz­tagokat vetettek be. Az áldoza­tok pontos számát máig sem hozták nyilvánosságra. V. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1995. MÁRCIUS 10., FENTEK KÜLFÖLD ­ Bonn feltűnően hallgat a Benes-doktrína ügyében Nem kapható vissza a szülőház Folytatás az 1. oldalról A hivatalos német részről meg­lehetősen óvatosan kezelt ügy előzménye, hogy a cseh állam­polgárságú, német származású Rudolf Dreithaler jogi úton igye­kezett visszaszerezni szülőházát Liberecben, amelyet az európai történelem egyik legtöbbet vitatott és megkérdőjelezett rendelkezése vett el családjától: a második világ­háborút követő Berzes-korszak 108- as dekrétuma. A kerek nyolc év­század óta cseh területen élő né­meteket - 2,5 millió személyt - el­űztek szülőföldjükről, és minden vagyonukat elkobozták. Ez volt a memóriás a hitleri Németország bűneiért. (Ismeretes, hogy a hír­hedt döntés a németek mellett számtalan magyar származású polgárt is sújtott.) A Rudolf Drei­thaler által szorgalmazott per er­kölcsi és jogi alapját az a meggyő­ződés képezte, hogy Eduard Be­nes elnöki dekrétuma akkori le­gitimitását mára már elvesztette, ellenkező esetben ugyanis - Drei­thaler véleménye szerint - házát ma is elkobozhatnák. A szudétanémetek reménye most végleg szertefoszlott, hogy visszaszerezhetik hajdani va­gyonukat vagy annak egy ré­szét. Prága törvényei további fel­lebbezésre nem adnak lehetősé­get. Rudolf Dreithaler legfeljebb az emberi szabadságjogokkal fog­lalkozó Európai Törvényszékhez fordulhat Strasbourgban. A cseh alkotmánybíróság íté­letét a német sajtó meglepően szűk keretek között kommentál­ja, sőt az ügy politikai horderejét szem előtt tartva megértéssel elemzi. „A cseh állam megmene­kült a politikai-jogi földrengés­től! A felperes javára hozott dön­tés ugyanis alapjaiban rendítette volna meg a háború után kiala­kult társadalmi rendet és az ezt követően létrejött vagyoni hely­zetet!" - állapítja meg a Neue Osnabrücker Zeitung. A Halléban megjelenő Mittel­deutsche Zeitung szerint: „Az érthető csalódás és felháborodás ellenére az ítélet jelentőségét a politikai aspektus figyelembe vételével kell értékelni... Az 1945 és 1949 között érvényesített jog­talanságok - mint a Benes-dokt­­rína és a vagyonelkobzások - azon történelmi jelzálogok közé tartoznak, amelyeket az európai demokráciáknak a világháború után át kellett venniök. A pilla­natnyi politkai változások idő­szakában - különös tekintettel a kelet-európai demokráciák bi­zonytalan helyzetére - megkü­lönböztetett érzékenységgel kell kezelni e zálogokat." A lap végezetül olyan követ­keztetést von le, amelyet bonni politikai körökban legfeljebb gondolnak: „A hajdani igazság­talanságot újabb igazságtalan­sággal helyettesítették!" A kö­vetkezmények mindazonáltal a Cseh Köztársaság és az EU kö­zötti kapcsolatok fejlődésében éreztethetik esetleg hatásukat. Stefan Lázár Az FBI Pakisztánban nyomoz Az FBI terroristaelhárító különít­ményt indított Pakisztánba, hogy segítsen a karacsi főkonzu­látus munkatársai elleni szerdai merénylet elkövetőinek felderí­tésében. Az amerikai kormány és a pakisztáni rendőrség is jutal­mat ajánlott fel a merénylőkkel kapcsolatos információkért. Az Egyesült Államok pakisz­táni nagykövete elmondta, az amerikai törvény hatálya arra is kiterjed, ha a terroristák tenge­rentúlon gyilkolnak meg ameri­kaiakat, ezért a washingtoni kor­mány mindent elkövet e bűncse­lekmény elkövetőinek felkutatá­sáért és bíróság elé állításáért. A gyilkosok letartóztatásához ve­zető információkért kétmillió dollár jutalmat ajánlottak fel, s ha az FBI segítségével végzett nyomozás sikerrel jár, a tettese­ket remélhetően amerikai bíró­ság ítélheti el. A szerdai merényletről idő­közben több részlet is nyilvános­ságra került. A főkonzulátus há­rom munkatársa - Jackie Van Landingham titkár, Gary Durell rádiós és Mark McCloy, a postázó részleg alkalmazottja - éppen munkahelyére tartott. Gépkocsi­juk megállt egy tilos jelzésnél, amikor a mellettük álló, lopott sárga taxiból tüzet nyitottak rá­juk, majd a merénylők elmene­kültek. (MTI) GLOBAL­UM FOTÓ: ALBERTO MARQUEZ/AP A karacsi merényleten kívül a regionális gazdasági problémák is izzasztják Benazir Bhutto pakisztáni kormányfőt Moszkvai trojkatárgyalások Az Európai Unió trojkájának kül­ügyminiszterei, azaz a korábbi elnök Németország, a jelenleg el­nöklő Franciaország és a soron következő Spanyolország diplo­máciájának irányítói Hans van den Broeknak az Európai Bizottság külügyi kérdésekért felelős tag­jának a társaságában tárgyaltak tegnap Moszkvában az orosz ve­zetéssel. Látogatásuk előzménye volt, hogy az EU külügyminisz­tereinek hétfői brüsszeli ülése a csecsenföldi válságra hivatkozva nem adta meg a felhatalmazást az Oroszországgal kötendő ke­reskedelmi megállapodás aláírá­sára. A trojka tagjait fogadta Borisz Jelcin államfő. Az elnöki sajtó­­szolgálat közleménye szerint a zárt ajtók mögötti megbeszélé­sen Jelcin biztosította tárgyaló­­partnereit: az orosz vezetés foly­tatni kívánja a demokratikus re­formokat. Andrej Kozirev orosz külügy­miniszter a német diplomácia irányítójával, Klaus Kinkellel tar­tott megbeszélését követően hogy moszkvai megítélés szerint alaptalanul húzódik el az aláírás. Kozirev ellenezte azt is, hogy az új európai biztonsági modellt a NATO-ra korlátozzák. (MTI) Washington most nem szeretne új NATO-főtitkárral kísérletezni Belgium és Willy Claes a bajban Brüsszeli tudósítónktól. Nem csupán szomorú egyéni tragédiák - mint a három évvel ezelőtt meggyilkolt André Cools államminiszter és a szerdán Brüsszelben öngyilkosságot el­követett Jacques Lefebvre, a légi­erők volt főparancsnokának sor­sa jelzik Belgiumban a már vég nélkülinek mutatkozó korrupci­ós botrány útját, hanem az or­szág hitele, a jelenlegi politkai rendszer egésze mögé is magasra nyúló kérdőjel került. Az adófi­zető átlagpolgár ugyanis jogosan teszi fel a kérdést: vajon meddig lehetséges, hogy korrupt vezető politkusok tollászkodjanak mi­niszteri bársonyszékekben? A magát alaposan becsapottnak ér­zett polgár válaszát a május kö­zepére kiírt országos választások során adja majd meg. A botrá­nyok árát minden valószínűség szerint a jelenlegi kormány, a szocialisták és a keresztényde­mokraták koalíciója fizet meg, mégpedig busásan. Az ismert katonai helikopter­típus (Augusta) vásárlása körül kipattant vesztegetési botrány eddig már három regionális és két központi államminisztert kényszerített lemondásra. Sőt, a fokozatosan nemzetközi szinten elterjedő általános vélemény a kérdésben közvetve érintett Willy Claes NATO-főttkár távo­zását is elkerülhetetlennek ítéli. A NATO belga főhtkára ma érkezik vissza észak-amerikai útjáról Brüsszelbe. Claes főtitkár - egyelőre - Washington támo­gatását élvezve folytatja főttkári munkáját. Bill Clinton elnök, Warren Christopher külügy- és William Perry védelmi miniszter ugyanis a problémákkal terhes időszakot nem tartja alkalmas­nak arra, hogy a nyugat katonai szervezet az égetően sürgős kér­déseket közelebbről aligha isme­rő új főttkárral „kísérletezzen". Ez a megoldás - így szól a NA­­TO-központ félhivatalos vélemé­nye - mind a délszláv válság ren­dezésében, mind a NATO keleti irányba tervezett kiszélesítésének vitás kérdésében a rendre tiltako­zó Moszkva nézetét erősíthetné. Viszont az sem titok, hogy egy holland-dán közös akció Willy Claes lemondását, de legalábbis meghatározatlan időtartamú, önkéntes szabadságolását szor­galmazza. Maga az érintet a NATO brüsszeli központjának - eddig meg nem erősített - köz­leménye szerint a közeli órák­ban az eddig szigorúan elkerült sajtó elé áll, hogy bizonyítványát magyarázza. Amennyiben egyáltalán az még lehetséges, Mécs László Szűk lett a hazai aréna Tel-avivi tudósítónktól: Simon Peresz izraeli külügyminiszter számára alighanem túl szűk lett a hazájabeli politikai aréna, és a rendkívüli tehetségű, jelenleg 71 éves Nobel-békedíjas államférfi most új célt tűzöt ki maga elé: szeretné el­nyerni az ENSZ következő főtitkári tisztségét. Ezzel a feladatkörrel Si­mon Peresz megkoronázná változatos közélet pályafutását. Simon Peresz David Ben Gurion, Izrael első alapító miniszterel­nöke és hadügyminisztere árnyékában kezdte közéleti tevékeny­ségét. Ben Gurion bizalmi embereként a hadügyminisztérium Amerikába kirendelt bevásárlási küldöttségének a vezetője volt, majd az országba visszatérve a hadügyi államtitkár rendkívüli ha­táskörű pozícióját töltötte be hosszú éveken keresztül. Ebben a mi­nőségében lényegében Simon Peresz volt a szellemi szülőatyja a dimonai atomkohó megépítésének. A lengyelországi születésű Simon Peresz, aki hatalkorában érke­zett Izraelbe, mindvégig lojális maradt védnökéhez. Amikor Ben Gurion haragosan kivált az általa irányított Munkapártból, és önál­ló politkai pártot alapított, Peresz ak­or is mellette állt, és kézbe vette annak szervezési feladatait. Ez a szakadár párt azonban nem tudott mély gyökereket verni az izraeli közéletben, és Peresz visszatért az anyapártba, a Munkapártba. Ebben a keretben az egyes számú feladatkör meghódítását próbálta elérni, és - már had­ügyminiszterként - évekig tartó nyílt rivalizálásban állt Jichak Ra­binnal. Egy időre sikerült is elhódítania a Munkapárt többségét, s ennek jóvoltából ő lett Izrael miniszterelnöke. Abban a választási küzdelemben azonban, amelyben Peresznek a néhai Menahen Beginnel, a jobboldali ellenzék lenyűgöző szónoki képességgel rendelkező vezérével kellett felvenni a versenyt a kne­­szet-választásokon, Peresz alulmaradt, és azóta soha többé nem tudta visszaszerezni az „egyes számú ember" feladatkörét az or­szágban. A legutóbbi parlamenti választások előtt ismét összemérte erejét az előválasztásokon Jichak Rabinnal, de a győztes - és később kormányfő - Rabin lett. Azóta Peresz megbékélt azzal, hogy ő csak a kettes számú ember Rabin mögött. A palesztinokkal létrehozott békefolyamat tulajdon­képpeni és kulisszák mögött érdemi szerzőjeként Peresz ma e fo­lyamat továbbvitelében látja elsődleges feladatkörét. Tekintettel ar­ra, hogy semmi kilátása nincs az 1996-os izraeli parlamenti válasz­tásokon miniszterelnök-jelöltként bármilyen eséllyel is „futni", megszületett a gondolat, hogy az ENSZ főttkárának 1997-ben megüresedő széke után fog ezentúl „kapaszkodni". Butrosz Gálinak, a volt egyiptomi külügyminiszternek, aki a világszervezet jelenlegi főhtkára, két év múlva ugyanis lejár a mandátuma. Peresz állítólag már „megfőzte" Bill Clintont és Francois Mitterrand-t, hogy támogassák jelöltségét, amikor majd a főtitkári tisztség betöltéséről döntenek. Dan Ofry Háborús készülődés Krajinában fennmaradt a kormány újvidéki tudósítónktól. A krajinai hatalmi szervekben nem következett be a várt szaka­dás, ugyanis a parlamenti több­ség egyszerűen elutasította, hogy napirendre tűzze húsz képviselő és a köztársasági elnök bizalmatlansági indítványát a kor­mányfővel szemben. Helyzet­elemzők szerint ez egyértelműen a kormányfő, ezen túlmenően pedig Belgrád győzelmet is je­lent, ugyanis köztudott, hogy Milan Martics krajinai elnök az utóbbi időben Karadzsicsot, a bosz­niai szerbek vezérét támogatja, míg Mikelics kormányfő továbbra is hű Szlobodan Milosevicshoz. A sikertelen próbálkozás után Markes bejelentette, hogy élni fog alkotmányos jogkörével, de szóvivője nem részletezte mit ért ezen. Hogy a kormányfő to­vábbra is élvezi a parlamenti többség bizalmát, az kiderült, még mielőtt megkezdődöt vol­na a huzavona arról, napirendre kerüljön-e, vagy sem a bizalmat­lansági indítvány, ugyanis Mi­kelics javaslatára megválasztot­ták az új krajinai belügyi és tájé­koztatási minisztert. Amíg a krajinai szerbek bel­­ügyeikkel vannak elfoglalva, ad­dig a boszniaiak, vezetőik kije­lentései szerint, már az újabb há­borúra készülnek. Momcsilo Kra­jisnik, a képviselőházi elnökük ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a horvát-muzulmán katonaság közös parancsnokságának meg­alakítása azt jelzi: döntő csapást akarnak mérni a boszniai és a horvátországi szerbek köztársa­ságaira. A parlament elnök sze­rint annak ellenére, hogy a szer­­bek továbbra is tárgyalnának, nem hagyják ügyeimen kívül a horvát-muzulmán fenyegetése­ket és az utóbbiak fegyverkezé­sét, és ők sem ülnek ölbe tett kézzel. Kijelentette még, hogy ha a muzulmánok támadást in­dítanának, a szerbek nem tarta­nák számukra kötelezőnek a Biztonsági Tanács egyetlen hatá­rozatát sem. Közvetetten ez a ki­jelentés a kéksisakosokat is ve­szély­eztet. A háború fellángolá­sa továbbra is reális veszély, de­rül ki Krajisnik azon mondatá­ból is, hogy a szerbek ugyan ké-Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekben illetékes különmegbízottja aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy a szemben álló felek egyre többször sértik meg az 1994. március 29-én életbe lépe­ krajinai szerb-horvát tűzszü­­net egyezményt. Akasi azt is aggasztónak tartja, hogy az ENSZ-megfigyelők beszámo­lói szerint mind a szerbek, mind pedig a horvátok jelen­tős erődítési munkálatokba kezdtek, ami arra vall, hogy a szemben álló felek a harcok fellángolására számítanak. Ezék bizonyos kompromisszu­mokra, de az ultmátumokat, különösen pedig a nemzetközi összekötő csoport javaslatát nem fogadhatják el. (­n -s) Palesztin autonómia Izrael és a PFSZ július 1-jét jelölte meg határidőnek, ameddig be akarják fejezni a palesztin autonómia Ciszjordániára történő kiter­jesztésére vonatkozó tárgyalásokat - jelentette be Simon Peresz izra­eli külügyminiszter tegnap Erezben, miután két órán át tárgyalt Jasszer Arafat PFSZ-vezetővel. Közben Warren Christopher amerikai külügyminiszter Kairóból Tel-Avivba érkezett. Tárgyalásainak középpontjában a közel-kelet békefolyamat és az atomsorompó-egyezmény érvényének meg­hosszabbítása szerepel. A vezető amerikai diplomata közel-kelet körútjának második ál­lomásán találkozott Jichak Rabin izraeli kormányfővel, ma pedig Gá­zában tárgyalásokat folytat Jasszer Arafattal. A szombati pihenő­nap után Christopher Szaúd-Arábiába utazik tovább, majd Szíria és Jordánia érintésével hétfőn visszatér Izraelbe.

Next