Új Magyarország, 1995. március (5. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-10 / 59. szám
Kína visszavág Kína visszavág az őt elítélni akaró országoknak, megtorolja az ország bírálatára tett javaslatot, amelyet nyugati államok nyújtottak be az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának. Ez tűnt ki Sen Kuofangnak, a kínai külügyminisztérium szóvivőjének tegnapi szavaiból, amikor idevágó kérdésekre felelt egy pekingi sajtóértekezleten. - Lesz-e hatása a történteknek az előterjesztő országok és Kína gazdasági kapcsolataira? hangzott az egyik kérdés. - Óhatatlanul lesz, méghozzá kedvezőtlen, mert a gazdasági együttműködésnek egészséges politikai alapokon kell nyugodnia - hangzott a válasz. Peking az utóbbi években többször is felhasználta politikai fegyverként az országban megnyílt piaci lehetőségeket. Megrendelések megvonásával sújtott francia cégeket hazájuk tajvani fegyvereladásaiért, s brit cégek is kimaradtak üzleti lehetőségekből a Hongkong körüli politikai vita miatt. • Lettország elutasítja Oroszországnak azt a szándékát, hogy a három baltikumi köztársaságot bevonja a Független Államok Közösségének kollektív biztonsági rendszerébe. Lettország biztonságpolitikája a NATO-val és a Nyugat-európai Unióval való együttműködésen alapul - hangsúlyozza a rigai külügyminisztérium nyilatkozata. • Halálos kimenetelű terrorista merénylet színhelye volt tegnap Suceava városa, amely Románia északkeleti részén fekszik. A megyei törvényszék előtt egy gépkocsiba helyezett szerkezet robbant fel, amikor a tűzszerészek éppen hatástalanítani próbálták. Egy rendőrtiszt életét vesztette, három másik rendőr és a polgári védelem vezérkarának egyik századosa megsebesült. • Az Egyesült Államok nyilvánosságra hozott új katonai stratégiája először emnti a békefenntartás szükségességét és hasznosságát. A vezérkari főnökök által kidolgozott tervezet ugyanakkor továbbra is azt jelöli meg az amerikai fegyveres erők elsődleges feladatául, hogy képesek legyenek egy időben és győztesen megvívni két regionális háborút. • Tbiliszi központjában, a Kúra folyó partján tegnap lerakták annak az emlékműnek az alapkövét, amely az 1956. március 9-i vérengzés fiatal áldozatainak állít emléket. Harminckilenc évvel ezelőtt diákok ezrei vonultak fel a grúz főváros utcáin, tiltakozva az SZKP XX. kongresszusának a sztálini személyi kultuszt elítélő határozata ellen. A hatóságok páncélosokat és géppuskás osztagokat vetettek be. Az áldozatok pontos számát máig sem hozták nyilvánosságra. V. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM 1995. MÁRCIUS 10., FENTEK KÜLFÖLD Bonn feltűnően hallgat a Benes-doktrína ügyében Nem kapható vissza a szülőház Folytatás az 1. oldalról A hivatalos német részről meglehetősen óvatosan kezelt ügy előzménye, hogy a cseh állampolgárságú, német származású Rudolf Dreithaler jogi úton igyekezett visszaszerezni szülőházát Liberecben, amelyet az európai történelem egyik legtöbbet vitatott és megkérdőjelezett rendelkezése vett el családjától: a második világháborút követő Berzes-korszak 108- as dekrétuma. A kerek nyolc évszázad óta cseh területen élő németeket - 2,5 millió személyt - elűztek szülőföldjükről, és minden vagyonukat elkobozták. Ez volt a memóriás a hitleri Németország bűneiért. (Ismeretes, hogy a hírhedt döntés a németek mellett számtalan magyar származású polgárt is sújtott.) A Rudolf Dreithaler által szorgalmazott per erkölcsi és jogi alapját az a meggyőződés képezte, hogy Eduard Benes elnöki dekrétuma akkori legitimitását mára már elvesztette, ellenkező esetben ugyanis - Dreithaler véleménye szerint - házát ma is elkobozhatnák. A szudétanémetek reménye most végleg szertefoszlott, hogy visszaszerezhetik hajdani vagyonukat vagy annak egy részét. Prága törvényei további fellebbezésre nem adnak lehetőséget. Rudolf Dreithaler legfeljebb az emberi szabadságjogokkal foglalkozó Európai Törvényszékhez fordulhat Strasbourgban. A cseh alkotmánybíróság ítéletét a német sajtó meglepően szűk keretek között kommentálja, sőt az ügy politikai horderejét szem előtt tartva megértéssel elemzi. „A cseh állam megmenekült a politikai-jogi földrengéstől! A felperes javára hozott döntés ugyanis alapjaiban rendítette volna meg a háború után kialakult társadalmi rendet és az ezt követően létrejött vagyoni helyzetet!" - állapítja meg a Neue Osnabrücker Zeitung. A Halléban megjelenő Mitteldeutsche Zeitung szerint: „Az érthető csalódás és felháborodás ellenére az ítélet jelentőségét a politikai aspektus figyelembe vételével kell értékelni... Az 1945 és 1949 között érvényesített jogtalanságok - mint a Benes-doktrína és a vagyonelkobzások - azon történelmi jelzálogok közé tartoznak, amelyeket az európai demokráciáknak a világháború után át kellett venniök. A pillanatnyi politkai változások időszakában - különös tekintettel a kelet-európai demokráciák bizonytalan helyzetére - megkülönböztetett érzékenységgel kell kezelni e zálogokat." A lap végezetül olyan következtetést von le, amelyet bonni politikai körökban legfeljebb gondolnak: „A hajdani igazságtalanságot újabb igazságtalansággal helyettesítették!" A következmények mindazonáltal a Cseh Köztársaság és az EU közötti kapcsolatok fejlődésében éreztethetik esetleg hatásukat. Stefan Lázár Az FBI Pakisztánban nyomoz Az FBI terroristaelhárító különítményt indított Pakisztánba, hogy segítsen a karacsi főkonzulátus munkatársai elleni szerdai merénylet elkövetőinek felderítésében. Az amerikai kormány és a pakisztáni rendőrség is jutalmat ajánlott fel a merénylőkkel kapcsolatos információkért. Az Egyesült Államok pakisztáni nagykövete elmondta, az amerikai törvény hatálya arra is kiterjed, ha a terroristák tengerentúlon gyilkolnak meg amerikaiakat, ezért a washingtoni kormány mindent elkövet e bűncselekmény elkövetőinek felkutatásáért és bíróság elé állításáért. A gyilkosok letartóztatásához vezető információkért kétmillió dollár jutalmat ajánlottak fel, s ha az FBI segítségével végzett nyomozás sikerrel jár, a tetteseket remélhetően amerikai bíróság ítélheti el. A szerdai merényletről időközben több részlet is nyilvánosságra került. A főkonzulátus három munkatársa - Jackie Van Landingham titkár, Gary Durell rádiós és Mark McCloy, a postázó részleg alkalmazottja - éppen munkahelyére tartott. Gépkocsijuk megállt egy tilos jelzésnél, amikor a mellettük álló, lopott sárga taxiból tüzet nyitottak rájuk, majd a merénylők elmenekültek. (MTI) GLOBALUM FOTÓ: ALBERTO MARQUEZ/AP A karacsi merényleten kívül a regionális gazdasági problémák is izzasztják Benazir Bhutto pakisztáni kormányfőt Moszkvai trojkatárgyalások Az Európai Unió trojkájának külügyminiszterei, azaz a korábbi elnök Németország, a jelenleg elnöklő Franciaország és a soron következő Spanyolország diplomáciájának irányítói Hans van den Broeknak az Európai Bizottság külügyi kérdésekért felelős tagjának a társaságában tárgyaltak tegnap Moszkvában az orosz vezetéssel. Látogatásuk előzménye volt, hogy az EU külügyminisztereinek hétfői brüsszeli ülése a csecsenföldi válságra hivatkozva nem adta meg a felhatalmazást az Oroszországgal kötendő kereskedelmi megállapodás aláírására. A trojka tagjait fogadta Borisz Jelcin államfő. Az elnöki sajtószolgálat közleménye szerint a zárt ajtók mögötti megbeszélésen Jelcin biztosította tárgyalópartnereit: az orosz vezetés folytatni kívánja a demokratikus reformokat. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter a német diplomácia irányítójával, Klaus Kinkellel tartott megbeszélését követően hogy moszkvai megítélés szerint alaptalanul húzódik el az aláírás. Kozirev ellenezte azt is, hogy az új európai biztonsági modellt a NATO-ra korlátozzák. (MTI) Washington most nem szeretne új NATO-főtitkárral kísérletezni Belgium és Willy Claes a bajban Brüsszeli tudósítónktól. Nem csupán szomorú egyéni tragédiák - mint a három évvel ezelőtt meggyilkolt André Cools államminiszter és a szerdán Brüsszelben öngyilkosságot elkövetett Jacques Lefebvre, a légierők volt főparancsnokának sorsa jelzik Belgiumban a már vég nélkülinek mutatkozó korrupciós botrány útját, hanem az ország hitele, a jelenlegi politkai rendszer egésze mögé is magasra nyúló kérdőjel került. Az adófizető átlagpolgár ugyanis jogosan teszi fel a kérdést: vajon meddig lehetséges, hogy korrupt vezető politkusok tollászkodjanak miniszteri bársonyszékekben? A magát alaposan becsapottnak érzett polgár válaszát a május közepére kiírt országos választások során adja majd meg. A botrányok árát minden valószínűség szerint a jelenlegi kormány, a szocialisták és a kereszténydemokraták koalíciója fizet meg, mégpedig busásan. Az ismert katonai helikoptertípus (Augusta) vásárlása körül kipattant vesztegetési botrány eddig már három regionális és két központi államminisztert kényszerített lemondásra. Sőt, a fokozatosan nemzetközi szinten elterjedő általános vélemény a kérdésben közvetve érintett Willy Claes NATO-főttkár távozását is elkerülhetetlennek ítéli. A NATO belga főhtkára ma érkezik vissza észak-amerikai útjáról Brüsszelbe. Claes főtitkár - egyelőre - Washington támogatását élvezve folytatja főttkári munkáját. Bill Clinton elnök, Warren Christopher külügy- és William Perry védelmi miniszter ugyanis a problémákkal terhes időszakot nem tartja alkalmasnak arra, hogy a nyugat katonai szervezet az égetően sürgős kérdéseket közelebbről aligha ismerő új főttkárral „kísérletezzen". Ez a megoldás - így szól a NATO-központ félhivatalos véleménye - mind a délszláv válság rendezésében, mind a NATO keleti irányba tervezett kiszélesítésének vitás kérdésében a rendre tiltakozó Moszkva nézetét erősíthetné. Viszont az sem titok, hogy egy holland-dán közös akció Willy Claes lemondását, de legalábbis meghatározatlan időtartamú, önkéntes szabadságolását szorgalmazza. Maga az érintet a NATO brüsszeli központjának - eddig meg nem erősített - közleménye szerint a közeli órákban az eddig szigorúan elkerült sajtó elé áll, hogy bizonyítványát magyarázza. Amennyiben egyáltalán az még lehetséges, Mécs László Szűk lett a hazai aréna Tel-avivi tudósítónktól: Simon Peresz izraeli külügyminiszter számára alighanem túl szűk lett a hazájabeli politikai aréna, és a rendkívüli tehetségű, jelenleg 71 éves Nobel-békedíjas államférfi most új célt tűzöt ki maga elé: szeretné elnyerni az ENSZ következő főtitkári tisztségét. Ezzel a feladatkörrel Simon Peresz megkoronázná változatos közélet pályafutását. Simon Peresz David Ben Gurion, Izrael első alapító miniszterelnöke és hadügyminisztere árnyékában kezdte közéleti tevékenységét. Ben Gurion bizalmi embereként a hadügyminisztérium Amerikába kirendelt bevásárlási küldöttségének a vezetője volt, majd az országba visszatérve a hadügyi államtitkár rendkívüli hatáskörű pozícióját töltötte be hosszú éveken keresztül. Ebben a minőségében lényegében Simon Peresz volt a szellemi szülőatyja a dimonai atomkohó megépítésének. A lengyelországi születésű Simon Peresz, aki hatalkorában érkezett Izraelbe, mindvégig lojális maradt védnökéhez. Amikor Ben Gurion haragosan kivált az általa irányított Munkapártból, és önálló politkai pártot alapított, Peresz akor is mellette állt, és kézbe vette annak szervezési feladatait. Ez a szakadár párt azonban nem tudott mély gyökereket verni az izraeli közéletben, és Peresz visszatért az anyapártba, a Munkapártba. Ebben a keretben az egyes számú feladatkör meghódítását próbálta elérni, és - már hadügyminiszterként - évekig tartó nyílt rivalizálásban állt Jichak Rabinnal. Egy időre sikerült is elhódítania a Munkapárt többségét, s ennek jóvoltából ő lett Izrael miniszterelnöke. Abban a választási küzdelemben azonban, amelyben Peresznek a néhai Menahen Beginnel, a jobboldali ellenzék lenyűgöző szónoki képességgel rendelkező vezérével kellett felvenni a versenyt a kneszet-választásokon, Peresz alulmaradt, és azóta soha többé nem tudta visszaszerezni az „egyes számú ember" feladatkörét az országban. A legutóbbi parlamenti választások előtt ismét összemérte erejét az előválasztásokon Jichak Rabinnal, de a győztes - és később kormányfő - Rabin lett. Azóta Peresz megbékélt azzal, hogy ő csak a kettes számú ember Rabin mögött. A palesztinokkal létrehozott békefolyamat tulajdonképpeni és kulisszák mögött érdemi szerzőjeként Peresz ma e folyamat továbbvitelében látja elsődleges feladatkörét. Tekintettel arra, hogy semmi kilátása nincs az 1996-os izraeli parlamenti választásokon miniszterelnök-jelöltként bármilyen eséllyel is „futni", megszületett a gondolat, hogy az ENSZ főttkárának 1997-ben megüresedő széke után fog ezentúl „kapaszkodni". Butrosz Gálinak, a volt egyiptomi külügyminiszternek, aki a világszervezet jelenlegi főhtkára, két év múlva ugyanis lejár a mandátuma. Peresz állítólag már „megfőzte" Bill Clintont és Francois Mitterrand-t, hogy támogassák jelöltségét, amikor majd a főtitkári tisztség betöltéséről döntenek. Dan Ofry Háborús készülődés Krajinában fennmaradt a kormány újvidéki tudósítónktól. A krajinai hatalmi szervekben nem következett be a várt szakadás, ugyanis a parlamenti többség egyszerűen elutasította, hogy napirendre tűzze húsz képviselő és a köztársasági elnök bizalmatlansági indítványát a kormányfővel szemben. Helyzetelemzők szerint ez egyértelműen a kormányfő, ezen túlmenően pedig Belgrád győzelmet is jelent, ugyanis köztudott, hogy Milan Martics krajinai elnök az utóbbi időben Karadzsicsot, a boszniai szerbek vezérét támogatja, míg Mikelics kormányfő továbbra is hű Szlobodan Milosevicshoz. A sikertelen próbálkozás után Markes bejelentette, hogy élni fog alkotmányos jogkörével, de szóvivője nem részletezte mit ért ezen. Hogy a kormányfő továbbra is élvezi a parlamenti többség bizalmát, az kiderült, még mielőtt megkezdődöt volna a huzavona arról, napirendre kerüljön-e, vagy sem a bizalmatlansági indítvány, ugyanis Mikelics javaslatára megválasztották az új krajinai belügyi és tájékoztatási minisztert. Amíg a krajinai szerbek belügyeikkel vannak elfoglalva, addig a boszniaiak, vezetőik kijelentései szerint, már az újabb háborúra készülnek. Momcsilo Krajisnik, a képviselőházi elnökük ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a horvát-muzulmán katonaság közös parancsnokságának megalakítása azt jelzi: döntő csapást akarnak mérni a boszniai és a horvátországi szerbek köztársaságaira. A parlament elnök szerint annak ellenére, hogy a szerbek továbbra is tárgyalnának, nem hagyják ügyeimen kívül a horvát-muzulmán fenyegetéseket és az utóbbiak fegyverkezését, és ők sem ülnek ölbe tett kézzel. Kijelentette még, hogy ha a muzulmánok támadást indítanának, a szerbek nem tartanák számukra kötelezőnek a Biztonsági Tanács egyetlen határozatát sem. Közvetetten ez a kijelentés a kéksisakosokat is veszélyeztet. A háború fellángolása továbbra is reális veszély, derül ki Krajisnik azon mondatából is, hogy a szerbek ugyan ké-Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekben illetékes különmegbízottja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szemben álló felek egyre többször sértik meg az 1994. március 29-én életbe lépe krajinai szerb-horvát tűzszünet egyezményt. Akasi azt is aggasztónak tartja, hogy az ENSZ-megfigyelők beszámolói szerint mind a szerbek, mind pedig a horvátok jelentős erődítési munkálatokba kezdtek, ami arra vall, hogy a szemben álló felek a harcok fellángolására számítanak. Ezék bizonyos kompromisszumokra, de az ultmátumokat, különösen pedig a nemzetközi összekötő csoport javaslatát nem fogadhatják el. (n -s) Palesztin autonómia Izrael és a PFSZ július 1-jét jelölte meg határidőnek, ameddig be akarják fejezni a palesztin autonómia Ciszjordániára történő kiterjesztésére vonatkozó tárgyalásokat - jelentette be Simon Peresz izraeli külügyminiszter tegnap Erezben, miután két órán át tárgyalt Jasszer Arafat PFSZ-vezetővel. Közben Warren Christopher amerikai külügyminiszter Kairóból Tel-Avivba érkezett. Tárgyalásainak középpontjában a közel-kelet békefolyamat és az atomsorompó-egyezmény érvényének meghosszabbítása szerepel. A vezető amerikai diplomata közel-kelet körútjának második állomásán találkozott Jichak Rabin izraeli kormányfővel, ma pedig Gázában tárgyalásokat folytat Jasszer Arafattal. A szombati pihenőnap után Christopher Szaúd-Arábiába utazik tovább, majd Szíria és Jordánia érintésével hétfőn visszatér Izraelbe.