Új Magyarország, 1995. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-20 / 92. szám
80. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM kisdk KULTÚRA 1995. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK CajOw/”*Döntő a dadogókért Ma reggel 9 órakor kezdődik a hónapok óta rostáló vetélkedőzajló Őze Lajos vers- és prózamondó~ verseny döntőjé’’ a Merlin Színházban. Jelmondata: „Beszélj, ne félj!" A rendezvényt az Alapítvány a Dadogókért Fira est ézel tavaly augusztusban, arról már hírt adtunk. A lemint arról gendás hírű színész, akinek nevét a verseny fölvette, a mai napon lenne hatvanéves. A vetélkedőn, melyen dadogók és nem dadogók egyaránt indulhattak, 450 jelentkezőt hallgattak meg az előzsűrizéseken. A jelentkezők az ország százhúsz helységéből képviseltették magukat. Érdekes jelenség, hogy legtöbben József Attila verseit, illetve Karinthy Frigyes Előszóját, valamint Márai Sándor Halotti beszéd című költeményét választották. A döntőbe 19-en kerültek be, többségükben 17-18 esztendősek. Közülük nyolc fővárosi, kettő szlovákiai, a többi vidéki városból érkezik. A zsűri elnöke Avar István, tagjai Harmat György, Budapest gyermekgyógyászainak főorvosa, Jancsó Adrienne előadóművész, a verseny egyik védnöke, Kiss László a Versmondók Országos Egyesületének elnöke, Montágh Nelly logopédus és Őze Áron színművész. A döntőt követően, délután öt órakor kezdődik a jótékonysági gálaest, amelyen jeles művészek lépnek föl, védnöke Csengery Adrienne és Iglódi István, műsorvezető Antal Imre. Szünetben jótékonysági aukciós vásárt tartanak, amelyen többek között Melocco Miklós, Schéner Mihály, Dávid Vera, Schikula Gábor képei kerülnek kalapács alá. A gálára ingyenes a belépés, ám adományokat szívesen elfogadnak az alapítvány javára. Számlaszám a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank Oktogon fiókjánál 407- 71123-941-407, illetve 407-13287. (c) Zubin Mehta Münchenbe tart Zubin Mehta, az indiai származású világhírű karmester a bajor állami operához szerződik. Az 58 éves dirigens ötéves szerződést írt alá a bajor kulturális miniszterrel. Mehta 1978-tól 1991-ig a New York-i filharmonikusok vezető karnagya volt, s közben 1969 óta az izraeli filharmonikus zenekar vezető karmestere. A müncheni állami operánál fő-zeneigazgatói címet kapott, és évente öt hónapon át negyven estén vezényel. - Mehta szerződtetésével - jelentette ki Hans Zehetmair bajor miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter - a müncheni opera remélhetőleg olyan zenei színvonalat ér el, amely meghaladja a berlini operáét. - Már régóta várok egy fő-zeneigazgatói állásra - mondta Mehta osztrák újságíróknak. - A müncheni operának nagyszerű zenekara van, és az épület akusztikája kiváló. Olyan munkafeltételeket kínáltak, amilyenekről csak álmodni lehet. A karmester hozzáfűzte, hogy a müncheni operánál töltendő évi öt hónap alatt semmiféle más felkérésnek nem tesz eleget. Válság ellen: Canaletto Miközben a magyar kulturális kormányzat mintegy erejét megfeszítve igyekszik gyengíteni a magyar kultúra - tárgyi és szellemi alapjait, nálunk a egyébként is előnyösebb helyzetben lévő országok mintha egyenesen tovább akarnák növelni előnyüket. Olaszországban például, ahol a gazdasági krízis ugyancsak érezteti hatását, az elmúlt években hatalmas ráfordítással restaurálták a művészet egyik legkiemelkedőbb értékét, a milánói Santa Maria della Graziében lévő Utolsó Vacsorát. Leonardo műve mellett azonban sok más képre, szoborra is jelentős összegeket költenek. Milánó, Lombardia s az olasz kulturális minisztérium például néhány nap alatt tizennyolcmilliárd lírát - mintegy másfél milliárd forintnyi összegköltött Gentile da Fabriano, Giampetrino, Canaletto, Antonello da Masina festményeinek megvásárlására. Az olasz kulturális minisztérium - személyesen Antonio Paalucci kultuszminiszter - pénzügyi és kulturális szempontból egyaránt kitűnő befektetésnek nevezi az ügyleteket. Azt például, amely arra irányult, hogy az állam megvegye a milánói Brera képtár számára Gentile da Fabbriano kisméretű keresztre feszítését, mintegy ötmilliárd líráért. A New Yorkban vásárolt Giampetrino-kép - Madonna a gyermekkel - 125 ezer dollárba került. A milánói városi tanács vette meg Canaletto két velencei városképét a Sforza-kastély gyűjteménye számára mintegy tízmilliárd líráért, ugyanide kerül Antonello da Messina remeke, a négy és fél milliárdot érő Szent püspök is, amely Lombardia jóvoltából lett midnenki számára látható. A líra, mint látjuk, legalább olyan gyorsan romlik, mint a forint - a kulturális értékek szerepének megítélése között mintha egyre gyorsabban növekednének a különbségek. (szó)4—„ fi I ------------------ Canaletto: A dózsepalota sarka a tengerrel Vendégek és vendégvárók Lnyi c Sűrűprogram a Katona József Színházban Közeledik az évad vége, de ez bűn a nézőknek. Egy héten át betartózkodik, néhány vidéki színnem jelent eseménytelenséget a Katona József Színházban. Április végén és májusban mozgalmas lesz az életük itthon és külföldön egyaránt. Sajnálatos módon (Ascher Tamás betegsége miatt) ebben a szezonban már nem kerülhet színre Rózewicz darabja, a Kelepce. Helyette azonban bemutatják - május 5-én - A nevető ember címmel azt a színművet, melyet Victor Hugo regényéből írt színpadra és rendez is, vendégként. Jeles András. Ezt megelőzően, mától, április 20-ától kezdődően, a színház mintegy saját antológiáját nyújtja át az érdeklődőknek, külföldi és hazai kritikusoknak, a szakmának, s nem utolsósormutatják ez évi új színreviteleiket, valamint az elmúlt évadok legsikeresebb produkcióit, a Petőfi Sándor utcai színházban és a Kamrában is. E napokban kerül sor a Platonov századik, s egyben utolsó előadására is (április 23-án). Májusban a színház vendégeskedik, de vendégeket is fogad. Először Hamburgba mennek: 10. és 15. között az ott rendezendő Magyar Hetek keretében lépnek fel az Akárki című előadásukkal, majd pedig, május 24. és június 2. között. Lengyelországban a Torunban sorra kerülő Nemzetközi Színházi Fesztiválon, s ez után Krakkóban, a Story Teatricnél mutatják be a Ma este improvizálunk című Pirandello-darabot. Amíg a színház külföldön (ti.) ház vendégjátékának nyújt otthont. A Kamrában május 8-án, s még utána két estén a miskolciak játsszák a Párizs, Texas című darabot. A nagyszínházban 14-én és 15-én a pécsi Harmadik Színház Füst Milán drámáját, a Boldogtalanokat, a Kamrában 27-én és 28- án a veszprémiek a Csúfejedelem ágyasa című produkciót, ugyanott 30-án a pécsi Nemzeti Színház pedig az Akárki című játékot mutatja be. És még egy esemény május 31-én: az Amadinda együttes, Kocsis Zoltán zongoraművész közreműködésével, koncertet ad a színház javára, ezzel is enyhítendő az együttes közismerten súlyos anyagi helyzetét. Emlékezés Rados Jenőre Rados Jenő, a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő alakja születésének 100. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendeznek holnap a Budapesti Műszaki Egyetemen. A tanárra, a zeneszerzéssel is foglalkozó művészre Finta József építész emlékezik. Az ünnepségen adják át a műemlékvédelem oktatásában kiemelkedő tevékenységet folytatóknak a Rados Jenő-emlékérmet. Ifjú drámaírók, figyelemi1 Az Egyetemi Színpad a Népszabadság támogatásával drámapályázatot ír ki, fiatal, pályakezdő, 28 évnél fiatalabb írónők és írók számára. A pályázaton olyan, még be nem mutatott, kétfelvonásosnál nem hosszabb művel lehet indulni, mely előadható az Egyetemi Színpadon. A pályaműveket gépelve, jeligével, legkésőbb 1995. május 15-ig az Egyetemi Színpad címére kérjük elküldeni. (Cím: 1056 Budapest, Szerb u. 21-23. Tel/fax.: 266-3311) A beérkezett műveket egy öttagú bizottság - Ascher Tamás, Balassa Péter, Nánay István, Orsós László Jakab és Puskás Tamás bírálja el, s az eredményeket június 9. (péntek) 17 órakor az Egyetemi Színpadon hirdetik ki. Az első helyezett 75 ezer, a második 50 ezer, a harmadik 25 ezer forintot kap. A 1. helyezett művet az Egyetemi Színpad a Rádiószínházzal közösen a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával bemutatja. -\t\sl\c?\!/TQt[orr TV-lemény húsvét csapdái Általában és szinte folyamatosan szegezzük szembe gyakorlatilag teljesíthetetlen elvárásainkat a magyar tévécsatornákkal, de a nagy, többnapos ünnepek táján még ezt is megtetézzük. Talán mert ilyenkor mindenkinek több ideje jut a tévézésre, és azt szeretné, hogy a műsorok pontosan az ő igényeit elégítsék ki. Ez persze lehetetlen, de éppen ezért kell kényszerűen megpróbálkozni a teljesítésével. Ami, értelemszerűen sokkolja a műsorszerkesztést, és akarva-akaratlan a legkülönbözőbb csapdahelyzetek felvállalására szorítja. A mostani ünnepek ilyen csapdájának tekinthető, hogy tekintettel kellett lenni valószínűleg több millió néző vallási érzékenységére, tehát (nagypénteken különösen) lehetőleg kerülni kellett az esetleg ezt az érzékenységet irritáló programokat. Vagy: ha már ez nem sikerülhetett egészen, meg kellett találni az ellensúlyokat, így alakult ki aztán egy sajátos műsorrend e napon. A nagy össznépi nyalókát, a Dallast (225. folytatás!) nem lehetett kihagyni annak veszélye nélkül, hogy a felháborodott tiltakozók esetleg aláaknázzák a Szabadság téri épületet, s az aknákat működésbe is hozzák. (Ami, egyesek szerint, már nagyon régen időszerű is volna, Dallas ide, Dallas oda...) Megvolt viszont az ellensúly: utána Ermanno Olmi egészen különleges filmjét, a Biblia Genezis könyvének sajátos filmre-tévére álmodását láthattuk. A teremtés és a vízözön (ez volt a film címe), mint utólag megállapíthattuk, az egész húsvéti műsorrend egyik kiemelkedő darabja volt. Nagyon szép gondolat (és szép film) volt a Duna TV A harmadik vértanú című dokumentumfilmje a győri püspökről, Apor Vilmosról, bár valószínűleg ezt lekörözte a tv Borostyán című szappanopera-folyamának ebben az időben sugárzott legújabb része - különösen azért, mert a Duna TV vételéhez külön antenna kell, s ezt nem minden tévénéző engedheti meg magának. Folytatódott az „egyet ide, egyet oda" szisztéma az ünnep többi napján is. Szombaton volt Krokodil Dundee a TV 1-en, s volt Körmendi-show (igaz, konzervből). Volt futballmeccs-közvetítés és Família Kft. a TV 2-n, s ugyanott Bach fenséges János-passiója. A Duna TV szép összeállítást adott a keresztút irodalmából és zenéjéből, hallhattunk egy nagyszerű Beethoven V.-et Kobajasival, és megnézhettük az elnyűhetetlen Belmondót a Kellemes húsvéti ünnepeket című csacskaságban. Vasárnap folytatódott ugyanez. Végtelenbe nyúló Queenie (hétfőn ugyanebből még két és fél óra...), és megpróbáltatásaink enyhítésére a második csatornán Hegedűs Géza és Poszter György műsora Jézus szenvedéstörténetéről, valamint ugyanezen téma Lukács evangélista szövegével egy, sajátos monofilm- vagy monodráma amerikai film révén, s egy a nagy név (Zeffirelli) dacára nem különösebb rendezésű, ám zeneileg annál remekebb Bajazzók, Domingóval, Juan Ponssal, Teresa Stratassal. Hétfőre oldódtak a görcsök. Ez már „sima" pirosbetűs napi kínálat volt, a TV 1-en és 2-n a sorozatok újabb darabjaival, sporttal, bugyutaságokkal (Lucky Luke), vitaműsorral, zenei portréfilmmel (Joan Sutherland), rajzfilmekkel. A műsorszerkesztés fellélegezhetett, ezt is túlélték. Legközelebb csak karácsonykor lesz többnapos ünnep. Addig kipihenhetik a fáradalmakat. Akkor viszont ismét előállnak a csapdák, a megoldhatatlan elvárások. Persze az is lehet, hogy addigra már régen nem ilyen felállásban működnek majd a hazai országos csatornák. A televízió körül jelenleg akkora mozgás (a zűrzavar szó pontosabb volna), hogy karácsonyig minden megváltozhat - kivéve, hogy karácsony azért remélhetőleg még lesz. (takács) Versailles megújul A Napkirály egykori palotája, Versailles ismét régi fényében tündökölhet majd: a francia múzeumi szakemberek ugyanis nagyszabású tervet dolgoztak ki az épület- és parkegyüttes rekonstrukciójára. Ennek keretében Versailles visszakap egyes - régebben a királyi birtokhoz tartozott, de azóta leválasztott területeket, végre jut majd pénz az épületek elhasználódott elemeinek (például a II. világháború óta változatlan tetőrészek) cseréjére, s újabb teremőrök felvételével számos, eddig bezárt részt is megnyithatnak a nagyközönség előtt. A Napkirály, XIV. Lajos palotája Franciaország egyik első számú turisztikai látványossága: évente több mint hárommillió ember látogat ide. Csonka Miklós nem írt alá Eső csorog a művelődési házba cióról való lemondással egyenlő, árat pedig ma például község Csonka a jegyzőkönyvet nem írta alá, ehelyett a közgyűlési elnök és alelnök jelenlétében kijelentette, hogy nem óhajt lemondani az igazgatóságról, valamint az alkalmazotti jogviszonyról, és változatlanul nem írja alá a művelődési központot lehetetlen helyzetbe hozó költségvetést. A tét hatmillió forint. Ennyivel csökkent volna a művelődési központ költségvetése azok után, hogy már eddig is szigorító lépéseihez kellett folyamodni. Elküldtek hét főfoglalkozású dolgozót, megszüntettek három státust, terembérletet kértek csoportoktól - amelyek azonnal elhagyták a házat -, mások számára bevételi kötelezettséget szabtak meg. Ezt az érintettek nehezen teljesítik, hiszen tekintet nélkül a magas színvonalra, amelyet képviselnek, nem reprezentálhatják a megyét fontos országos, nemzetközi rendezvényeken. Nincs írásos módszertani tevékenység, a térségi feladatok ellátása gyakorlatilag megszűnt, mert csak piaci áron végezhetik a szakemberek a munkát, a piaci aligha képes megfizetni. A művelődési központ tavaly még közel húszmilliót kapott intézményfinanszírozásra, a bevételei majdnem elérték a tizenhétmilliót. A tervezett hatmilliós elvonás azt jelentené, hogy az erősen karcsúsított program mellett is likviditási gondok lépnének fel, felújításra, beruházásra nem jutna semmi pedig hát... A tájékoztató közepén Csonka Miklós kinyitotta a háta mögött a kiállítóterem ajtaját, ahol a tetőn át éppen az esővíz csörgött befelé. Szorongató a helyzet, s ilyenkor csak egyet nem lehet tenni: elvetni a kompromisszumot. Az intézmény kérte a megyét, hogy a hatmillió helyett csak kétmilliót vonjanak el. Nem talált helyeslésre. A megye arra kérte az igazgatót, hogy írja alá a költségvetést, s ezzel egy időben vegye lajstromba a gondokat. Erre viszont Csonka Miklós nem volt hajlandó, mondván, hogy tovább hátrálni nem lehet, és aláírásával nem vállalhatja a bizonytalanságot, amelyből szeretekkel ezelőtt kisebb botrány színhelye volt Győrött Győr-Moson-Sopron megye közgyűlése. Megyei fenntartású intézmények, kórháztól a nevelőotthonig, iskolától a művelődési központig, múzeumig, levéltárig, könyvtárig tiltakoztak költségvetésük megnyirbálása miatt. Aztán a felháborodás csattanójaként egy kivétellel mindenki aláírta a költségvetést, néhol kiigazításokkal. Az egyetlen kivétel a győri Bartók Béla Medvei Művelődési Központ, amelynek igazgatója, Csonka Miklós a napokban sajtótájékoztatót hívott össze, hogy a nyilvánosság is értesülhessen a történtekről. A tájékoztató némi késéssel kezdődött, mert Botos Gábor, a megyei közgyűlés elnöke - munkáltatói minőségben - éppen a tájékoztató idejére hívatta magához az igazgatót. A megyeházán történtekről már Csonka Miklós számolt be az újságíróknak. A megyei vezetés jegyzőkönyvet kívánt aláíratni Csonkával, aki kézjegyével elismerte volna, hogy a költségvetés aláírásának metagadása az igazgatói pozt- mely szerint neki is, az intézménynek is baja származhat. Az igazgató a kultúrát sanyarító egyoldalú fiskális szemléletet kárhoztatja, sőt megyei tartalékokról vél tudni. Kereken nem hangzott el a kultúraellenesség vádja, s ezt a megye aligha ismerné be, inkább a központi szigorításokra hivatkozna - hivatkozik is -, amelyek alól nem mentesítheti magát. A megye és az intézmény, illetve az igazgató közt most patthelyzet áll fenn. Az igazgató nem mer felelősséggel aláírni, pedig jogilag megtehetné. Lehet, hogy a dologból közgyűlési téma lesz; talán már a következő alkalommal, április 20-án. Nem kizárt, hogy küszöbön áll a hasonló helyzetben lévő közművelődési intézmények közös fellépése. Ezzel annyit mindenesetre elérhetnének, hogy jajszavuk messzebbre hallatszana. Hogy aztán a jajszó képes lesz-e megnyitni a kasszát, arra ma senki sem merne lefogadni. Pákovics Miklós