Új Magyarország, 1995. július (5. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-19 / 167. szám

­JW ^­A V. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM , 1995. JÚLIUS 19., SZERDA tudósítás G0: Kipukkadt a léggömb • A Fidesz a kormány külpolitikájáról Folytatás az 1. oldalról A kormány integrációs politikája a kezdeti bizonytalanság után kedvező irányt vett, bár az EU- csatlakozás kormányzati intéz­ményrendszere bizonytalan - hangsúlyozta Orbán Viktor, rá­mutatva, hogy az NGKM és az IKM összevonása nem váltotta be a reményeket. A Fidesz elnöke egyúttal arra is felhívta a figyel­met, hogy a baloldali „konzerva­tív" szavazótábor megnyerése ér­dekében félő, a választások idő­szakában a kormány ismét vissza­tér a NATO-ellenes retorikához. Egyértelműen káros hatású volt a kormány első hónapjaiban a NA­­TO-val közös hadgyakorlatokon való részvétel elmulasztása, ugyanígy Horn Gyula miniszterel­nök ez év márciusában tett, felelőt­len kijelentése is a katonai tömb­höz való, egy éven belüli csatlako­zásról - fogalmazott Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök imp­rovizációi, az ellentmondó vagy át nem gondolt nyiltakozatok, az elmaradt egyeztetés csak fo­kozták a külpolitikát jellemző zűrzavart. Ilyen példákból egész csokorra valót gyűjtött össze Or­bán és Rockenbauer. Utaltak töb­bek közt Horn potsdami nyilat­kozatára, amely bizalmatlansá­got váltott ki a cseh és a lengyel diplomácia köreiben. A társulási szerződés újbóli felvetése és a szlovákiai bocsánatkérés is kínos helyzetet teremtett - emlékezte­tett Orbán Viktor, hozzátéve: szerencsétlennek tartják Göncz Árpád köztársasági elnök azon nyilatkozatát is, amelyben az el­nök az 1201-es ajánlást zavaros­nak minősítette. Ezt követően került sor a szlovákiai magyar is­kolaigazgatók elbocsátására - mutatott rá a pártelnök. Az átgondolatlan nyilatkoza­tok sorában említette Orbán désebben egyedi megfontolás alapján gondolkozik: karrierdip­lomata az, akinek a karrierje 1988 előtt kezdődött - utalt Or­bán Vikor az MSZP „régi embe­reinek" megjelenésére a külügy­­ben, hozzátéve: a Külügyminisz­tériumban a racionalizálás miatt valószínűleg újabb, 150-200 fős leépítés várható. Kérdésekre vála­szolva Orbán hozzátette, hogy csak az elbocsátások után derül ki, újabb politikai tisztogatás zajlik-e. A Bokros-csomag és a szlovák­magyar alapszerződés valame­lyest javított a magyar kormány nemzetközi megítélésén, amely az év elejére soha nem látott mélypontra került. Ezek az in­tézkedések viszont csapdát álltk Viktor a vízumkényszer problém alapszerződés­e . Összeomlott, a Bokros-csomag­ból pedig bukott gazdaságpoliti­káját, amelyben visszakozásra fog kényszerülni a magyar mi­niszterelnök. Az Új Magyarország kérdésére válaszolva a Fidesz el­nöke hozzátette: nem mindegy, hogyan próbál a kormány ilyen horderejű kérdésben a lakosság­hoz és az érintettekhez fordulni. A kormány személyzeti kér­ba bontakozott ki - állította Or­bán Viktor, hangsúlyozva: a kor­mány a Bokros-programból ki­hátrálhat ugyan, a lakosság né­mi rokonszenvét is bezsebelve, de ez semmiképpen nem felel meg a nyugati elvárásoknak. (udvardy) Az EBESZ új szerepvállalása Hazánk NATO-partneri közelségben Nem kizárt, hogy az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szer­vezetre (EBESZ) még nagy sze­rep vár a délszláv válság rende­zésében, a szervezet „új kezdet" zálogává válhat - jelezte Willy Claes NATO-főtitkár, amikor teg­nap a szervezet központjában fo­gadta Kovács László külügymi­nisztert. Mint a magyar diplomá­cia vezetője magyar újságírók­nak elmondta, eszmecseréjük legnagyobb részét a délszláv vál­ság és ezen belül a boszniai hely­zet töltötte ki. Kovács László szerint a beszél­getés során egyetértettek abban, hogy a válság rendezésére irá­nyuló erőfeszítések eddigi meg­hiúsulása nagymértékben ve­szélyezteti a nemzetközi szerve­zetek hitelességét, és különösen az ENSZ és a NATO iránti biza­lom sérülhet súlyosan. Maradéktalanul egyetértettek abban is, hogy mind az ENSZ- békefenntartók kivonása, mind pedig a fegyvervásárlási embar­gó feloldása nagyon nehéz hely­zetet teremtene. Willy Claes hangsúlyozta egyúttal, hogy a kettő összefügg, hiszen az utób­bi nagy valószínűséggel maga után vonná a kéksisakosok távo­zását. Kovács László rámutatott: ráadásul egy gátját vesztett bal­káni háború végül mégiscsak oda vezetne, hogy kikényszerí­­tené a nemzetek közösségének újbóli tevőleges beavatkozását. A lehetséges pillanatnyi meg­oldások kérdésében a NATO fő­titkára utalt arra, hogy mindene­kelőtt elengedhetetlen a béke­­fenntartók mandátumának je­lentős megerősítése, valamint az e megerősített mandátum telje­sítéséhez szükséges eszközök biztosítása. Kovács László kedvező be­nyomásként számolt be arról, hogy a megbeszélés hangneme végig rendívül nyílt, közvetlen, baráti volt: érzékelhetővé tette, hogy Magyarország az idők so­rán, nagyon jelentősen közel ke­rült a NATO-hoz, s ma már tényleges partnerként tárgyal­nak vele - állapította meg a ma­gyar diplomácia vezetője. | ^ ^ ^ ________ _ | A magyar koalíció amerikai útja jav ! Szlovákia-ellenes fellépés Pozsonyi tudósítónktól. A három szlovákiai magyar par­lamenti párt elnöke a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány meghívásának eleget téve a múlt héten az Amerikai Egyesült Államokban járt. Az ott szerzett tapasztalataikról, az amerikai politikusokkal folyta­tott tárgyalásaikról Duray Miklós, Bugár Béla és A. Nagy László teg­nap Pozsonyban tartott közös sajtótájékoztatón számolt be. Az Együttélés, a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt elnökei egyöntetűen leszögezték, volt al­kalmuk meggyőződni arról, hogy a tengerentúlon a legfel­sőbb politikai körök jól értesül­tek a szlovákiai belpolitikai hely­zetet illetően. Szavaik szerint az Egyesült Államokban is tudnak azokról a privatizációt érintő jog­szabályokról, amelyeket a parla­ment elfogadott, ismerik a Jozef Moravcík vezette Demokratikus Unió körüli huzavonát, és jól tá­jékozottak a szlovák köztársasá­gi elnök személyét érintő kam­pányról. Duray Miklós rámuta­tott, hogy a három szlovákiai ma­gyar pártvezér Amerikában véd­te Szlovákia és a közép-európai régió érdekeit. Az Együttélés el­nökének szavai szerint az Egye­sült Államokban olyan vélemé­nyek is elhangzottak, hogy Szlo­vákiát ki kellene zárni a Partner­ség a békéért csoportosulásból. Duray Miklós úgy véli, hogy e lé­pés következtében lényegesen megnehezülne Szlovákia hely­zete, és bonyolultabbá válna az európai struktúrákba való beju­tás. Az Együttélés elnöke szerint a szlovák-magyar alapszerződés megszületésében az amerikai politika is szerepet játszott. A tegnapi tájékoztatón többek között elhangzott: az Egyesült Államok elnöke, az amerikai Kongresszus és a külügyminisz­térium az ősszel határozott fellé­pésre készül a demokrácia meg­őrzése érdekében Szlovákiában. (Kamoncza) Tervek rossz idő esetére Túszul ejtett ukrán parancsnok A tervek készítői emellett vala­mennyi jellemző időjárási körül­ményre külön menetrendet ké­szítettek, továbbá létezik „ellen­séges" és „barátságos" környe­zetben végrehajtandó műveleti variáns is. Az egyes országok időközben tett felajánlásaiból ki­világlik, hogy a terv végrehajtá­sához maximálisan 60 ezer kato­na mozgósítható, ebből 25 ezer tonák a megadott határidő több­szöri meghosszabbítása után sem váltották be fenyegetőzésü­ket. A kijevi külügyminisztéri­umban azt is jelezték, hogy az ukrán kormány tiltakozásaira válaszolva Alija Izetbegovic bosz­niai elnök táviratban szögezte le, kormánya nem tud ellenőrzést gyakorolni a muzulmánok felett sem Zepában, sem Gorazsd.-Ezalatt a nyugati kormányok to­vább töprengenek a teendőkön és a lehetőségeken. A hírügy­nökség francia kormányforrá­sokra hivatkozva azt írta, hogy a brit és az amerikai vezérkari fő­nök elutasította azt a tervet, amely szerint amerikai harci és szállító helikoptereket vetettek volna be, egyebek között a go­­razdei védett övezet védelmére, ezek után újra fontolóra vette kéksisakosai kivonását. A francia kormány azt állítja, a horvát-bosnyák föderáció ha­tóságai szabotálják a boszniai gyorsreagálású erők telepítését - legalábbis ezt közölte kedden egy név nélkül nyilatkozó fran­cia magas rangú illetékes, hozzá­téve: Párizs részéről „heves poli­tikai reakció várható, ha a hely­zet nem változik"... Tegnap Rafszandzsani iráni el­nök hittestvéreik szolidaritásá­ról biztosította a boszniai muzul­mánokat, egyúttal támogatást ígért politikai síkon és más for­mában is. (MTI) sőt az Egyesült Államok véderejé­ban. Ugyancsak a Reuter jelentés A francia forrás közölte: Párizs küldene, rajtuk kívül 20 ezer brit, 11 ezer francia, 400 spanyol, 2000 német és legalább 2000 belga is részt venne a „legkedvezőtle­nebb" körülményekkel számoló forgatókönyyv feltételezései sze­rint akár 3 hónapot is igénybe ve­vő kivonási műveletben. Közben a boszniai muzulmán fegyveres erők Gorazsde térségé­ben foglynul ejtették a kéksisako­sok egyik ukrán parancsnokát, és azzal fenyegetőznek, hogy lelö­vik, ha emberei nem adják át fegy­vereiket - jelentették be kedden Kijevben hivatalosan. A kijevi kül­ügyminisztérium tegnap délelőtti közlése szerint a muzulmán ka­se szerint a Zepában lévő ukrán ENSZ-katonák az ultimátumok ellenére nem hajlandók átadni fegyyvereiket a boszniai kormá­nyerőknek, hozzáláttak azon­ban a fegyverzet megsemmisíté­­séhez. Eljárásukat támogatja az ENSZ, mivel ez elősegíti a kéksi­sakosok feltétlen semlegességé­nek megőrzését. A boszniai szerb hadsereg teg­nap páncélosokkal és tüzérség­gel támadta a zepai védett öve­zetet. Az ott élő mintegy 17 ezer muzulmán körében egyre több a polgári áldozat - adta hírül a Reu­ter egy helyszínről jelentkező rá­dióamatőr adására hivatkozva. FOTÓ: IGOR DUTINA/EPA B­oszniai szerb katona Srebrenicában. A városba még a Vöröskeresztet sem engedik be Kuncze Gábor londoni tárgyalásai Sir Nicholas Lyell főállamügyésszel és David Curryvel, a helyi önkor­mányzatokért felelős államtitkár­ral folytatott tegnap délután tár­gyalásokat Londonban Kuncze Gá­bor belügyminiszter. A magyar politikus hétfőn késő este érke­zett hivatalos látogatásra Nagy- Britanniába. Kuncze Gábor sze­mélyében ma­ ar belügyi tárca vezetője a rendszerváltás óta első ízben folytat társalásokat Lon­donban brit kollégáival. Prog­ramja során találkozik Michael Howard belügyminiszterrel, tár­gyal a brit külügyminisztérium illetékeseivel, s látogatást tesz az Országos Bűnügyi Hírszerző Hi­vatalban is. Nincsenek különleges követelések Horn Gyula miniszterelnök Felipe­­González meghívására július 23- án kétnapos hivatalos látogatás­ra Spanyolors­zágba utazik A magyar kormányfőt fogadja I. Já­nos Károly spanyol király és ven­déglátóján kívül tárgyal a spa­nyol üzleti élet vezető képviselő­jével is - jelentette be tegnap szo­kásos heti sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor, a külügymi­nisztérium szóvivője. Mint el­mondta, a spanyol-magyar mi­niszterelnöki megbeszélések kö­zéppontjában hazánk euroatlan­­ti integrációja áll majd, hiszen jú­liustól Spanyolország tölti be mind az Európai Unió, mind a Nyugat-európai Unió soros el­nöki tisztét. Horn Gyula Madrid­ban várhatóan bejelenti azt az egyoldalú politikai gesztust, hogy a Schengeni egyezmény szellemében Magyarország kész engedélyezni a spanyol állam­polgárok részére a személyiga­zolvánnyal történő beutazást. Szentiványi Gábor elmondta azt is, hogy Kovács László meghí­vására július 18-21. között hiva­talos látogatást tesz Magyaror­szágon Stephen Kalonzo Musyoka, kenyai külügy- és nemzetközi együttműködési miniszter. A magyar külügyminisztéri­um július 24-25-én tartja szoká­sos évi nagyköveti értekezletét, amelyen áttekintik az elmúlt év diplomáciai tevékenységét és felvázolják az elkövetkező idő­szak tennivalóit. Kovács László mai bukaresti látogatásáról a külügyi szóvivő elmondta, hogy a román-ma­gyar külügyminiszteri találkozó napirendjén a mindkét országot érintő integrációs kérdések és a kétoldalú általános kapcsolatok éppúgy szerepelnek, mint az alapszerződés kérdése. Mint Szentiványi Gábor elmondta, a vízumkényszer lehetséges beve­zetését a magyar fél nem kívánja a napirendi pontok közt szere­­­peltetni, de Melescanu külügymi­niszter érdeklődésére Kovács László kész ismertetni a magyar elképzeléseket. Természetesen hangsúllyal szerepel majd az alapszerződés, amelyről el kell mondani, hogy Magyarország­nak nincsenek különleges köve­telései, hanem csak az érvényes európai normák, dokumentu­mok alapján szeretné azt meg­kötni - hangsúlyozta a külügyi szóvivő, megismételve, hogy a legnagyobb gondot az ET 1201-es ajánlásának beillesztése jelenti. A Boszniában állomásozó ENSZ-csapatok lehetséges kivo­násáról Szentiványi Gábor el­mondta, hogy azt - a fegyve­rembargó feloldásával együtt - Magyarország nem üdvözölné, mert véleménye szerint ez a lé­pés a háború kiszélesedéséhez vezetne. Mindazonáltal, amennyiben mégis sor kerülne ilyen lépésre, hazánk kész pozi­tívan viszonyulni az ENSZ-csa­­patok Magyarországon keresz­tül való távozására vonatkozó megkereséshez. Elsősorban a Kelet-Szlavóniában állomásozó belga kontingens kivonásáról le­hetne szó - tette hozzá Szentivá­nyi Gábor. G.L. -------WtwrUTtww román )külügyminiszer hajthatatlan (K ^ T. Üdyteleüt Nu Nem szepségversenyben^ Tudósítónktól, Strasbourgi rádióinterjújában Teodor Melescanu román külügy­miniszter többek között arra a kérdésre is válaszolt, hogy vajon nem lenne-e kedvező Románia arculata számára, hogyha a je­lenlegi formájában mégsem fo­gadnák el, nem hirdetnék ki a ro­mán tanügyi törvényt. Melesca­nu cinizmussal jelentette ki: - Mi itt nem szépségversenyre készü­lünk, hogy fésülködnünk kellene, vagy olyan színűre festeni a hajun­kat, ami a legjobban tetszik a zsű­rinek. Itt arról van szó, hogy tiszte­letben kell tartani egy törvényke­zési folyamatot, amelyet a mi de­­mokratikus rendszerünk megkö­vetel. Ion Iliescu államfő döntése még hátravan, de én személyesen nem látom, hogy ha a román par­lament oly nagy többséggel meg­szavazta a törvényt, és az alkot­mánybíróság is úgy látja, az óvás nem helyénvaló, akkor ugyan mi lenne az akadálya a törvény elfo­gadásának, kihirdetésének. A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának alá­írása alkalmával Teodor Meles­canu kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének, valamint a kisebbségvédelmi ke­retegyezménynek az aláírása, il­letve ratifikálása után az Európa Tanács eme harmadik alapvető dokumentumának aláírásával Románia majdnem teljesen fel­sorakozott a nemzetközi nor­mákhoz. Melescanu szerint a há­rom ET-dokumentum aláírása ékesszólóan bizonyítja, hogy Románia eltökélt szándéka tisz­teletben tartani az emberi és ki­sebbségi jogokat. Melescanu ide sorolta a nemrég elfogadott új román tanügyi törvényt is, amely szerinte tökéletesen beil­leszkedik a nemzetközi kisebb­ségi normákba. A román külügyminiszter re­méli, hogy a kisebbségi és regio­nális nyelvek chartájának aláírá­sa pozitív hatású pluszlépést je­lent a román-magyar alapszerző­dés véglegesítésének folyamatá­ban, elősegíti a véglegesítést. Teodor Melescanu a fentiek mellett „kellemetlen meglepeté­sét" fejezte ki az Európai Parla­mentnek az emberi jogok tiszte­letben tartására, illetve a romá­niai helyzetre, Románia jogsér­téseire vonatkozó múlt heti ha­tározata miatt. A BBC Rádiónak adott interjújában Melescanu rá­mutatott, hogy Románia „elve­szített egy információs háborút". Botos László A román alkotmánybíróság tegnap elutasította a június 28- án megszavazott oktatási tör­vény ellen az RMDSZ és több ellenzéki párt szenátorai és képviselői által benyújtott al­kotmányossági óvást, és ezzel zöld utat adott ahhoz, hogy a szöveget az államfő aláírja, s a törvény így hatályba lépjen. Az alkotmánybíróság kilenc tagja a testület elnökének köz­lése szerint egyhangú döntés­sel utasította el az óvást. Úgy foglalt állást, hogy a törvény el­őírásai nemcsak a román alkot­mánynak felelnek meg, de va­­lamennyi vonatkozó nemzet­közi okmánynak és szabályo­zásnak is.

Next