Új Magyarország, 1995. július (5. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-19 / 167. szám
JW ^A V. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM , 1995. JÚLIUS 19., SZERDA tudósítás G0: Kipukkadt a léggömb • A Fidesz a kormány külpolitikájáról Folytatás az 1. oldalról A kormány integrációs politikája a kezdeti bizonytalanság után kedvező irányt vett, bár az EU- csatlakozás kormányzati intézményrendszere bizonytalan - hangsúlyozta Orbán Viktor, rámutatva, hogy az NGKM és az IKM összevonása nem váltotta be a reményeket. A Fidesz elnöke egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldali „konzervatív" szavazótábor megnyerése érdekében félő, a választások időszakában a kormány ismét visszatér a NATO-ellenes retorikához. Egyértelműen káros hatású volt a kormány első hónapjaiban a NATO-val közös hadgyakorlatokon való részvétel elmulasztása, ugyanígy Horn Gyula miniszterelnök ez év márciusában tett, felelőtlen kijelentése is a katonai tömbhöz való, egy éven belüli csatlakozásról - fogalmazott Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök improvizációi, az ellentmondó vagy át nem gondolt nyiltakozatok, az elmaradt egyeztetés csak fokozták a külpolitikát jellemző zűrzavart. Ilyen példákból egész csokorra valót gyűjtött össze Orbán és Rockenbauer. Utaltak többek közt Horn potsdami nyilatkozatára, amely bizalmatlanságot váltott ki a cseh és a lengyel diplomácia köreiben. A társulási szerződés újbóli felvetése és a szlovákiai bocsánatkérés is kínos helyzetet teremtett - emlékeztetett Orbán Viktor, hozzátéve: szerencsétlennek tartják Göncz Árpád köztársasági elnök azon nyilatkozatát is, amelyben az elnök az 1201-es ajánlást zavarosnak minősítette. Ezt követően került sor a szlovákiai magyar iskolaigazgatók elbocsátására - mutatott rá a pártelnök. Az átgondolatlan nyilatkozatok sorában említette Orbán désebben egyedi megfontolás alapján gondolkozik: karrierdiplomata az, akinek a karrierje 1988 előtt kezdődött - utalt Orbán Vikor az MSZP „régi embereinek" megjelenésére a külügyben, hozzátéve: a Külügyminisztériumban a racionalizálás miatt valószínűleg újabb, 150-200 fős leépítés várható. Kérdésekre válaszolva Orbán hozzátette, hogy csak az elbocsátások után derül ki, újabb politikai tisztogatás zajlik-e. A Bokros-csomag és a szlovákmagyar alapszerződés valamelyest javított a magyar kormány nemzetközi megítélésén, amely az év elejére soha nem látott mélypontra került. Ezek az intézkedések viszont csapdát álltk Viktor a vízumkényszer problém alapszerződése . Összeomlott, a Bokros-csomagból pedig bukott gazdaságpolitikáját, amelyben visszakozásra fog kényszerülni a magyar miniszterelnök. Az Új Magyarország kérdésére válaszolva a Fidesz elnöke hozzátette: nem mindegy, hogyan próbál a kormány ilyen horderejű kérdésben a lakossághoz és az érintettekhez fordulni. A kormány személyzeti kérba bontakozott ki - állította Orbán Viktor, hangsúlyozva: a kormány a Bokros-programból kihátrálhat ugyan, a lakosság némi rokonszenvét is bezsebelve, de ez semmiképpen nem felel meg a nyugati elvárásoknak. (udvardy) Az EBESZ új szerepvállalása Hazánk NATO-partneri közelségben Nem kizárt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) még nagy szerep vár a délszláv válság rendezésében, a szervezet „új kezdet" zálogává válhat - jelezte Willy Claes NATO-főtitkár, amikor tegnap a szervezet központjában fogadta Kovács László külügyminisztert. Mint a magyar diplomácia vezetője magyar újságíróknak elmondta, eszmecseréjük legnagyobb részét a délszláv válság és ezen belül a boszniai helyzet töltötte ki. Kovács László szerint a beszélgetés során egyetértettek abban, hogy a válság rendezésére irányuló erőfeszítések eddigi meghiúsulása nagymértékben veszélyezteti a nemzetközi szervezetek hitelességét, és különösen az ENSZ és a NATO iránti bizalom sérülhet súlyosan. Maradéktalanul egyetértettek abban is, hogy mind az ENSZ- békefenntartók kivonása, mind pedig a fegyvervásárlási embargó feloldása nagyon nehéz helyzetet teremtene. Willy Claes hangsúlyozta egyúttal, hogy a kettő összefügg, hiszen az utóbbi nagy valószínűséggel maga után vonná a kéksisakosok távozását. Kovács László rámutatott: ráadásul egy gátját vesztett balkáni háború végül mégiscsak oda vezetne, hogy kikényszerítené a nemzetek közösségének újbóli tevőleges beavatkozását. A lehetséges pillanatnyi megoldások kérdésében a NATO főtitkára utalt arra, hogy mindenekelőtt elengedhetetlen a békefenntartók mandátumának jelentős megerősítése, valamint az e megerősített mandátum teljesítéséhez szükséges eszközök biztosítása. Kovács László kedvező benyomásként számolt be arról, hogy a megbeszélés hangneme végig rendívül nyílt, közvetlen, baráti volt: érzékelhetővé tette, hogy Magyarország az idők során, nagyon jelentősen közel került a NATO-hoz, s ma már tényleges partnerként tárgyalnak vele - állapította meg a magyar diplomácia vezetője. | ^ ^ ^ ________ _ | A magyar koalíció amerikai útja jav ! Szlovákia-ellenes fellépés Pozsonyi tudósítónktól. A három szlovákiai magyar parlamenti párt elnöke a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány meghívásának eleget téve a múlt héten az Amerikai Egyesült Államokban járt. Az ott szerzett tapasztalataikról, az amerikai politikusokkal folytatott tárgyalásaikról Duray Miklós, Bugár Béla és A. Nagy László tegnap Pozsonyban tartott közös sajtótájékoztatón számolt be. Az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt elnökei egyöntetűen leszögezték, volt alkalmuk meggyőződni arról, hogy a tengerentúlon a legfelsőbb politikai körök jól értesültek a szlovákiai belpolitikai helyzetet illetően. Szavaik szerint az Egyesült Államokban is tudnak azokról a privatizációt érintő jogszabályokról, amelyeket a parlament elfogadott, ismerik a Jozef Moravcík vezette Demokratikus Unió körüli huzavonát, és jól tájékozottak a szlovák köztársasági elnök személyét érintő kampányról. Duray Miklós rámutatott, hogy a három szlovákiai magyar pártvezér Amerikában védte Szlovákia és a közép-európai régió érdekeit. Az Együttélés elnökének szavai szerint az Egyesült Államokban olyan vélemények is elhangzottak, hogy Szlovákiát ki kellene zárni a Partnerség a békéért csoportosulásból. Duray Miklós úgy véli, hogy e lépés következtében lényegesen megnehezülne Szlovákia helyzete, és bonyolultabbá válna az európai struktúrákba való bejutás. Az Együttélés elnöke szerint a szlovák-magyar alapszerződés megszületésében az amerikai politika is szerepet játszott. A tegnapi tájékoztatón többek között elhangzott: az Egyesült Államok elnöke, az amerikai Kongresszus és a külügyminisztérium az ősszel határozott fellépésre készül a demokrácia megőrzése érdekében Szlovákiában. (Kamoncza) Tervek rossz idő esetére Túszul ejtett ukrán parancsnok A tervek készítői emellett valamennyi jellemző időjárási körülményre külön menetrendet készítettek, továbbá létezik „ellenséges" és „barátságos" környezetben végrehajtandó műveleti variáns is. Az egyes országok időközben tett felajánlásaiból kiviláglik, hogy a terv végrehajtásához maximálisan 60 ezer katona mozgósítható, ebből 25 ezer tonák a megadott határidő többszöri meghosszabbítása után sem váltották be fenyegetőzésüket. A kijevi külügyminisztériumban azt is jelezték, hogy az ukrán kormány tiltakozásaira válaszolva Alija Izetbegovic boszniai elnök táviratban szögezte le, kormánya nem tud ellenőrzést gyakorolni a muzulmánok felett sem Zepában, sem Gorazsd.-Ezalatt a nyugati kormányok tovább töprengenek a teendőkön és a lehetőségeken. A hírügynökség francia kormányforrásokra hivatkozva azt írta, hogy a brit és az amerikai vezérkari főnök elutasította azt a tervet, amely szerint amerikai harci és szállító helikoptereket vetettek volna be, egyebek között a gorazdei védett övezet védelmére, ezek után újra fontolóra vette kéksisakosai kivonását. A francia kormány azt állítja, a horvát-bosnyák föderáció hatóságai szabotálják a boszniai gyorsreagálású erők telepítését - legalábbis ezt közölte kedden egy név nélkül nyilatkozó francia magas rangú illetékes, hozzátéve: Párizs részéről „heves politikai reakció várható, ha a helyzet nem változik"... Tegnap Rafszandzsani iráni elnök hittestvéreik szolidaritásáról biztosította a boszniai muzulmánokat, egyúttal támogatást ígért politikai síkon és más formában is. (MTI) sőt az Egyesült Államok véderejéban. Ugyancsak a Reuter jelentés A francia forrás közölte: Párizs küldene, rajtuk kívül 20 ezer brit, 11 ezer francia, 400 spanyol, 2000 német és legalább 2000 belga is részt venne a „legkedvezőtlenebb" körülményekkel számoló forgatókönyyv feltételezései szerint akár 3 hónapot is igénybe vevő kivonási műveletben. Közben a boszniai muzulmán fegyveres erők Gorazsde térségében foglynul ejtették a kéksisakosok egyik ukrán parancsnokát, és azzal fenyegetőznek, hogy lelövik, ha emberei nem adják át fegyvereiket - jelentették be kedden Kijevben hivatalosan. A kijevi külügyminisztérium tegnap délelőtti közlése szerint a muzulmán kase szerint a Zepában lévő ukrán ENSZ-katonák az ultimátumok ellenére nem hajlandók átadni fegyyvereiket a boszniai kormányerőknek, hozzáláttak azonban a fegyverzet megsemmisítéséhez. Eljárásukat támogatja az ENSZ, mivel ez elősegíti a kéksisakosok feltétlen semlegességének megőrzését. A boszniai szerb hadsereg tegnap páncélosokkal és tüzérséggel támadta a zepai védett övezetet. Az ott élő mintegy 17 ezer muzulmán körében egyre több a polgári áldozat - adta hírül a Reuter egy helyszínről jelentkező rádióamatőr adására hivatkozva. FOTÓ: IGOR DUTINA/EPA Boszniai szerb katona Srebrenicában. A városba még a Vöröskeresztet sem engedik be Kuncze Gábor londoni tárgyalásai Sir Nicholas Lyell főállamügyésszel és David Curryvel, a helyi önkormányzatokért felelős államtitkárral folytatott tegnap délután tárgyalásokat Londonban Kuncze Gábor belügyminiszter. A magyar politikus hétfőn késő este érkezett hivatalos látogatásra Nagy- Britanniába. Kuncze Gábor személyében ma ar belügyi tárca vezetője a rendszerváltás óta első ízben folytat társalásokat Londonban brit kollégáival. Programja során találkozik Michael Howard belügyminiszterrel, tárgyal a brit külügyminisztérium illetékeseivel, s látogatást tesz az Országos Bűnügyi Hírszerző Hivatalban is. Nincsenek különleges követelések Horn Gyula miniszterelnök FelipeGonzález meghívására július 23- án kétnapos hivatalos látogatásra Spanyolországba utazik A magyar kormányfőt fogadja I. János Károly spanyol király és vendéglátóján kívül tárgyal a spanyol üzleti élet vezető képviselőjével is - jelentette be tegnap szokásos heti sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor, a külügyminisztérium szóvivője. Mint elmondta, a spanyol-magyar miniszterelnöki megbeszélések középpontjában hazánk euroatlanti integrációja áll majd, hiszen júliustól Spanyolország tölti be mind az Európai Unió, mind a Nyugat-európai Unió soros elnöki tisztét. Horn Gyula Madridban várhatóan bejelenti azt az egyoldalú politikai gesztust, hogy a Schengeni egyezmény szellemében Magyarország kész engedélyezni a spanyol állampolgárok részére a személyigazolvánnyal történő beutazást. Szentiványi Gábor elmondta azt is, hogy Kovács László meghívására július 18-21. között hivatalos látogatást tesz Magyarországon Stephen Kalonzo Musyoka, kenyai külügy- és nemzetközi együttműködési miniszter. A magyar külügyminisztérium július 24-25-én tartja szokásos évi nagyköveti értekezletét, amelyen áttekintik az elmúlt év diplomáciai tevékenységét és felvázolják az elkövetkező időszak tennivalóit. Kovács László mai bukaresti látogatásáról a külügyi szóvivő elmondta, hogy a román-magyar külügyminiszteri találkozó napirendjén a mindkét országot érintő integrációs kérdések és a kétoldalú általános kapcsolatok éppúgy szerepelnek, mint az alapszerződés kérdése. Mint Szentiványi Gábor elmondta, a vízumkényszer lehetséges bevezetését a magyar fél nem kívánja a napirendi pontok közt szerepeltetni, de Melescanu külügyminiszter érdeklődésére Kovács László kész ismertetni a magyar elképzeléseket. Természetesen hangsúllyal szerepel majd az alapszerződés, amelyről el kell mondani, hogy Magyarországnak nincsenek különleges követelései, hanem csak az érvényes európai normák, dokumentumok alapján szeretné azt megkötni - hangsúlyozta a külügyi szóvivő, megismételve, hogy a legnagyobb gondot az ET 1201-es ajánlásának beillesztése jelenti. A Boszniában állomásozó ENSZ-csapatok lehetséges kivonásáról Szentiványi Gábor elmondta, hogy azt - a fegyverembargó feloldásával együtt - Magyarország nem üdvözölné, mert véleménye szerint ez a lépés a háború kiszélesedéséhez vezetne. Mindazonáltal, amennyiben mégis sor kerülne ilyen lépésre, hazánk kész pozitívan viszonyulni az ENSZ-csapatok Magyarországon keresztül való távozására vonatkozó megkereséshez. Elsősorban a Kelet-Szlavóniában állomásozó belga kontingens kivonásáról lehetne szó - tette hozzá Szentiványi Gábor. G.L. -------WtwrUTtww román )külügyminiszer hajthatatlan (K ^ T. Üdyteleüt Nu Nem szepségversenyben^ Tudósítónktól, Strasbourgi rádióinterjújában Teodor Melescanu román külügyminiszter többek között arra a kérdésre is válaszolt, hogy vajon nem lenne-e kedvező Románia arculata számára, hogyha a jelenlegi formájában mégsem fogadnák el, nem hirdetnék ki a román tanügyi törvényt. Melescanu cinizmussal jelentette ki: - Mi itt nem szépségversenyre készülünk, hogy fésülködnünk kellene, vagy olyan színűre festeni a hajunkat, ami a legjobban tetszik a zsűrinek. Itt arról van szó, hogy tiszteletben kell tartani egy törvénykezési folyamatot, amelyet a mi demokratikus rendszerünk megkövetel. Ion Iliescu államfő döntése még hátravan, de én személyesen nem látom, hogy ha a román parlament oly nagy többséggel megszavazta a törvényt, és az alkotmánybíróság is úgy látja, az óvás nem helyénvaló, akkor ugyan mi lenne az akadálya a törvény elfogadásának, kihirdetésének. A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának aláírása alkalmával Teodor Melescanu kifejtette, hogy az emberi jogok európai egyezményének, valamint a kisebbségvédelmi keretegyezménynek az aláírása, illetve ratifikálása után az Európa Tanács eme harmadik alapvető dokumentumának aláírásával Románia majdnem teljesen felsorakozott a nemzetközi normákhoz. Melescanu szerint a három ET-dokumentum aláírása ékesszólóan bizonyítja, hogy Románia eltökélt szándéka tiszteletben tartani az emberi és kisebbségi jogokat. Melescanu ide sorolta a nemrég elfogadott új román tanügyi törvényt is, amely szerinte tökéletesen beilleszkedik a nemzetközi kisebbségi normákba. A román külügyminiszter reméli, hogy a kisebbségi és regionális nyelvek chartájának aláírása pozitív hatású pluszlépést jelent a román-magyar alapszerződés véglegesítésének folyamatában, elősegíti a véglegesítést. Teodor Melescanu a fentiek mellett „kellemetlen meglepetését" fejezte ki az Európai Parlamentnek az emberi jogok tiszteletben tartására, illetve a romániai helyzetre, Románia jogsértéseire vonatkozó múlt heti határozata miatt. A BBC Rádiónak adott interjújában Melescanu rámutatott, hogy Románia „elveszített egy információs háborút". Botos László A román alkotmánybíróság tegnap elutasította a június 28- án megszavazott oktatási törvény ellen az RMDSZ és több ellenzéki párt szenátorai és képviselői által benyújtott alkotmányossági óvást, és ezzel zöld utat adott ahhoz, hogy a szöveget az államfő aláírja, s a törvény így hatályba lépjen. Az alkotmánybíróság kilenc tagja a testület elnökének közlése szerint egyhangú döntéssel utasította el az óvást. Úgy foglalt állást, hogy a törvény előírásai nemcsak a román alkotmánynak felelnek meg, de valamennyi vonatkozó nemzetközi okmánynak és szabályozásnak is.