Új Magyarország, 1995. július (5. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-04 / 154. szám

A' (au­luc) - osztrák-magyar-szlovák eszmecsere lesz Ruston (d­je'Uj-Cy) Az ,,aranyháromszög" értéke Egy új típusú regionális (szubre­­gionális) együttműködési forma nyitányát jelentheti az a hármas találkozó az ausztriai (burgen­landi) Rust városkában július 7- én, amelynek résztvevői Franz Vranitzky kancelláron kívül Horn Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök lesznek. A reménybeli sikeres együttmű­ködés sajátossága, hogy gyakor­latilag egy régióra - a Győr- Bécs-Pozsony „aranyhárom­szögre" terjed ki - de a tervei szerint az érintett kormányok vállalnak felette garanciát. Az osztrák kezdeményezésre létrejövő - s a tervek szerin évente ismétlődő - találkozó élőt magyar diplomáciai források rá­mutatnak arra a sajátosságra is hogy a résztvevők egyike az Eu­rópai Unió friss tagja, a másik kettő pedig társult tagként a tel­jes jogú EU-csatlakozásra vár. E körülmény is megerősíti a talál­kozó egyik célkitűzését, a kibon­takozó európai integrációs és egységesítési folyamat elősegíté­sét, a bizalom és a jószomszédi kapcsolatok erősítését. A vára­kozások szerint Ausztria ezen együttműködésen belül is kiáll Magyarország és Szlovákia teljes jogú EU-tagsága mellett. Más­részt olyan igény is megfogal­mazódik magyar és szlovák részről, hogy az Európai Unió beruházásokkal és technikai jel­legű hozzájárulásokkal segítse ezt az együttműködést, amely egyébként az elképzelések sze­rint vállalatok, intézmények és személyek között bonyolódna majd, és elvben nem korlátozó­­­­dik csak az érintett régióra.­­ A kezdeményezés nem kíván a már - legalábbis papíron,­­ avagy a köztudatban - létező re­­­­gionális együttműködési formák­­ helyébe lépni, de ezzel kapcso-­­­latban diplomáciai körökben­­ úgy vélik: a rusti típusú (határ­­ menti) kooperáció tágabb és ha-­­ tékonyabb működésre ösztö-­­ nözheti például a Közép-euró-­­ pai Kezdeményezést is. Nincsen­­ tehát szó valamiféle közös intéz- 1 ményi struktúra kiépítéséről, kö­­­­zös kül- és biztonságpolitikáról,­­ sem pedig egyfajta új visegrádi­­ csoport létrehozásáról. Külpoli- e­tikai téren elsősorban tapaszta- í latcserére ad lehetőséget, míg a­­ biztonságpolitikában elképzel-­­­hető lesz, hogy a védelmi mi­­niszterek is hármasban tárgyal-­­ nak majd olykor-olykor. . Függetlenül a hármas találko-­ó­zó eredményétől Vranitzky kan-­­­cellár és Horn kormányfő Bus- ú­ton aláírják majd azt a szándék­­nyilatkozatot, amely az EU- s programok keretében történő­­ kétoldalú együttműködés keres­e­teit rögzíti. Ami pedig a hármas­­ kooperációt illeti: itt egyelőre több­­ még az általánosság, mint a konk­­­­rét tervezetek, de­­ ha csak az ön­­kormányzatok ekkora önállóságát , még megkérdőjelező szlovák fél­­ részéről nem történik visszalépés ,­­ az esély mindenképpen megvan arra, hogy úgy a külföldi beruhá-­­­zók, mint a helyi vállalkozók félti- ü­gyeljenek a Győr-Bécs-Pozsony­­ régió által nyújtott lehetőségekre. ‘ (daróczi) ! V. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1995. JÚLIUS 4., KEDD ^ ^ A tudósítás Párizs figyelmezteti a boszniai szerbeket A kéksisakosok visszalőttek Folytatás az 1. oldalról Franciaországot igen közelről érinti a boszniai harcok fokozó­dása: a Szarajevó környékén ál­lomásozó ENSZ-erők jelentős ré­szét a franciák adják, s Párizs (a britekkel együtt) oroszlánrészt vállalt a gyorsreagálású erők lét­­reh­ozásából is. Jacques Chirac má­jusi megválasztása óta a francia vezetés sokkal határozottabb ka­tonai irányvonalat követ: nem véletlen, hogy mind vasárnap, mind tegnap a francia ENSZ-ka­­tonák voltak azok, akik aknave­tőikkel válaszoltak a szerbek pro­vokációira. Szórványos harcok folytak tegnap a boszniai főváros körüli frontokon. A boszniai rádió je­lentése szerint Szarajevó belvá­rosát is tüzérségi tűz érte. Áldo­zatokról nem érkezett jelentés. A fővárostól északra és délre a mu­zulmán kormánycsapatok újabb területeket hódítottak el a szer­­bektől, akik Trnovo közelében elvesztettek egy fontos utánpót­lási útvonalat. A boszniai hadse­reg a Szarajevótól északra lévő Semizovacnál több kilométer mélyen benyomult a szerbek ál­tal ellenőrzött területre. Tegnap reggel az Igman­­hegynél szerb egységek ismét célzottan lőttek egy csapatszállí­tó ENSZ-konvojt. A vasárnapi támadáshoz hasonlóan a kéksi­sakosok most is gránátvetőkkel viszonozták a tüzet - közölte a szarajevói ENSZ-főhadiszállás egyik szóvivője. Tájékoztatása szerint a támadás tegnap is ugyanazokból az állásokból jött, mint vasárnap. A világszervezet katonái mindkét esetben sértet­lenek maradtak. Akasi Jaszusi jugoszláviai ENSZ-különmegbízott tegnap Zágrábban újságírók előtt azon véleményének adott hangot, hogy egy közvetítő sorsa az, hogy bírálják, és bírálói pártat­lanságát bizonyítják. A boszniai kormány a múlt héten közölte, hogy nem kíván többet tárgyalni a japán diplomatával. John Major sorsdöntő napja Londonban finiséhez érkezett a Konzervatív Párt vezérválasztási kampánya. A két jelölt, John Ma­jor kormányfő és John Redwood a választás előtti utolsó napot is ar­ra használta fel, hogy személyes találkozókon állítsa a maga olda­lára a még tétovázó képviselőket, s tegnap este mindketten felszó­laltak a parlamenti képviselők csoportjának ülésén. A brit kormányfő kampány­csoportja jelezte, hogy Major keddi újraválasztása esetén gyors kormányátalakításra ké­szül, s nem fog tisztogatást vég­rehajtani a párt jobbszárnya kö­rében, nem fogja elnyomni hangjukat a kabinetben. Major ugyanakkor határozott figyel­meztetést intézett pártja parla­menti képviselőjéhez, mond­­ta, hogy elkerülhetetlen lesz al­lenzéki Munkáspárt győzelme a következő parlamenti válasz­tásokon, ha a toryk nem választ­ják újra vezérüket. A brit kormányfő a kormány­hoz közelálló The Daily Teleg­raph tegnapi számába írt cikké­ben úgy vélekedett, hogy a párt­nak nincs más lehetséges válasz­tása, mint hogy támogatja őt. „A Konzervatív Párt belenézett a szakadékba. Holnap lehetősége van a határozott választásra. Be­­leugorhat, vagy lezárhatja ezt az ügyet, s folytathatja a munkát az ország jobb jövője érdekében" - írta a miniszterelnök. Mindkét táborban folyik a lá­zas számolgatás, hány képviselő támogatására számíthatnak a je­löltek a mai szavazáson. Számos képviselő tegnap jelezte, hogy a konzervatív szavazók nemcsak a politika, hanem a vezér megvál­toztatását is akarják. Bár a válasz­tókerületek vezetőinek majd' kilencven százaléka még egy héttel ezelőtt John Major mellett sorakozott fel, sokak számára igen meggyőző volt John Red­wood múlt héten meghirdetett programja. A választókörzetek aktivistái arra ösztökélik parla­menti képviselőiket, hogy a mai szavazáskor - ha nem is Red­­woodra szavazva, de legalább tartózkodva - kényszerítsenek ki egy második fordulót, amely­be már több jelölt, köztük szá­mos kormánytag is beszállhat. Csiang elnök a magyar-kínai kapcsolatokról Peking tiszteli népünk döntését A kínai államfő szavai szerint a magyarországi rendszerváltás nem szüntette meg Pekingnek azt a törekvését, hogy baráti kap­csolatokat ápoljon Budapesttel. Csiang Cö-min tegnap az MTI kér­désére válaszolva hangsúlyozta: Peking magyar belügynek tekinti a történteket, tiszteletben tartja a magyar nép választását. Kijelen­tette: a két országot hagyomá­nyos barátság fűzi egymáshoz, s jelenleg sincsenek alapvetően el­lentétes érdekeik. A kétoldalú kereskedelemben mutatkozó aránytalanságot (a hatalmas kí­nai többletet) múló problémának nevezte, amely közös erőfeszí­téssel kiküszöbölhető. A kínai elnök a hét közepén Finnországot, Magyarországot és Németországot érintő euró­pai útra indul. Ebből az alkalom­ból nyilatkozott Pekingben ma­gyar és német tudósítóknak. Csiang Cö-min elkerülte az egyértelmű állásfoglalást Ma­gyarország NATO-tagságra vo­natkozó igényéről. Érthetőnek nevezte, hogy a közép- és kelet­európai országok igyekeznek gondoskodni biztonságukról a hidegháború utáni időszakban, ám hangsúlyozta, hogy a bizton­sági intézkedéseknek összhang­ban kell lenniük a környező or­szágok érdekeivel is. Kifejezte re­ményét, hogy a kialakuló új euró­pai biztonsági rendszer a békét és stabilitást fogja szolgálni. Kína belső fejleményeire térve cáfolta, hogy hatalmi harc dúlna vagy készülne kirobbanni Pe­kingben. A kínai vezetőség szi­lárd és egységes, képes az 1,2 milliárd lakosú ország vezetésé­re. A kínai arculatú szocializmus építésének programja népszerű a kínai emberek körében, s eltö­kélt szándékunk továbbra is an­nak jegyében cselekedni - mondta. Egy kérdés azt firtatta, hogy a piacgazdasági átalakítással pár­huzamosan terveznek-e politi­kai reformokat Kínában. Csiang szerint máris folyamatban van Ill­lt - a népi kongresszusok (a parla­ment és a helyi tanácsi szervek) mind nagyobb szerepet játsza­nak államügyekben s a jogrend­szer erősítésében. A kínai-amerikai viszonyban keletkezett feszültséget a kínai államfő szerint Washington okozta, neki kell tehát gondos­kodnia eltüntetéséről is. Csiang Cö-min kijelentette: az Egyesült Államoktól jóvátételül konkrét tetteket vár, nem retorikát. Arra azonban nem tért ki, milyen amerikai engedményt tartana megfelelő elégtételnek. Peking azt sérelmezi, hogy Washinton beutazóvízumot adott nemrégiben Li Teng-huj tajvani elnöknek. Csiang szavai szerint Li arra használta fel ame­rikai látogatását, hogy előmoz­dítsa Tajvan elszakadását Kíná­tól. - Ennek lehetővé tételével Washington alapjaiban rendítet­te meg a kínai-amerikai kapcso­latokat - vélekedett a kínai el­nök. (MTI) "" A pápa befejezte szlovákiai látogatását Zarándoklat, történelmi gesztussal -A f­ olytatás az 1. oldalról A Vatikán lapja, az Osservatore Romano szerint a szlovákiai pá­palátogatás csúcspontja a három kassai katolikus vértanú szentté avatása volt. Az olasz lapok II. Já­nos Pál útja kapcsán elsősorban azt a vitát írták meg, amely a kas­sai mártírok szentté avatása mi­att keletkezett a Szentszék és a szlovákiai protestáns egyházak között. Valamennyi lap emlékez­tetett arra, hogy szlovákiai pro­testáns püspökök már hónapok­kal korábban az eperjesi protes­táns emlékmű felkeresésére kér­ték a pápát, de a Vatikán nemet mondott. Ezután az olasz sajtó számára az 1687-ben megkínzott és felnégyelt 24 eperjesi protestáns mártír emlékére elm­ondott pápai ima lett a szlovákiai főpásztori za­rándoklat „igazi szenzációja". II. János Pál ezzel a történelmi gesz­tussal ökumenikus megbékéléssé változtatta azt az ügyet, amely ve­szélyes incidensnek ígérkezett az egyházak közti párbeszédben - ír­ták az olasz lapok. „Igazán nagyra értékeljük a gesztust. Soha nem gondoltuk, hogy erre sor kerülhet. A törté­nelmet eddig egyoldalúan értel­mezték, mert a XVII. század mindkét fél számára kegyetlen volt" - idézték a lapok Ján Mid­­riak kelet-szlovákiai evangélikus püspököt, aki vasárnap Eperje­sen együtt imádkozott a pápá­val. Az olasz újságok közül a ró­mai II Messaggero megírta, hogy a hitükért kínhalált szenvedett eperjesi protestánsok sorsát ma­gyar nyelvű emléktábla hirdeti a városban. A La Repubblica pe­dig a pápai gesztust kommentál­va a „nép hangjaként" egy eper­jesi magyart idézett, aki azt mondta: ez a tett segíteni fogja a közeledést egyházaink között. FOTÓ: MICHEL GANGNE/AFP II. János Pál Eperjesen, a Keresztelő Szent János nevét viselő székesegyházban imádkozott a kom­munista rendszer idején bebörtönzött és rabságban elhunyt Pavel Gojdic püspök sírja előtt Meciar népszerű­ Vladimír Meciar szlovák minisz­terelnök megelőzte legfőbb el­lenfelét, Michal Kovác köztársasá­gi elnököt a népszerűségi listán - derül ki a Reuter tegnapi jelenté­séből, mely a szlovák Focus köz­vélemény-kutató intézet ered­ményét ismerteti. A megkérde­zettek 21,5 százaléka Meciart tartja a legmegbízhatóbb politi­kusnak, míg Kovácra csak 20,6 százalékuk szavazott. A köztár­sasági elnök korábban több ízben hangsúlyozta, hogy népszerűbb Meciarnál. A közvélemény-kutatást június 3. és 15. között végezték. Meciar és szövetségesei ebben az időszak­ban többször szólították fel Ková­­cot a lemondásra. Kovác és Meciar nincsenek beszélő viszonyban. II. János Pál pápa négynapos látoga­tásának idejére azonban „tűzszü­netet" kötöttek, és őszentsége tiszteletére még kezet is szorítot­tak egymással. ipAz amerikai Time magazin címlapsztorija L' Soros, a foadakozó­ Soros Györgynek, a magyar szár­mazású amerikai üzletembernek szentelte legújabb lapszámú „címlapsztoriját" az amerikai Time magazin, rögtön a terjedel­mes riport elején megállapítva, hogy „gyorsabban csinálja és szórja (jótékonysági célokra) a pénzt, mint ma bárki más". A Soros-birodalom alapvető­en két lábon áll: a ma már 11 mil­liárdos tőkével gazdálkodó Quantum Alapból - piaci speku­lációival ez keresi meg a pénzt -, és a világ valószínűleg legna­gyobb (ma is élő magánszemély által alapított) jótékonysági ala­pítványából, amely évente több mint 300 millió dollárt költ első­sorban a kelet-európai társadal­mak átalakulásának segítésére.­­ Ez utóbbi tevékenység főként annak fényében figyelemre mél­­­­tó, hogy eközben a „világ mind fukarabbá válik" - jegyzi meg a terjedelmes cikk szerzője, és utal arra, hogy az amerikai kong­­­­resszus a múlt héten szavazott­­ meg 23 milliárd dolláros kártig­í tást a következő hét év amerikai ^ segélypolitikájában. Az OECD-­­ országok tavaly reálértékben 1,8­­ százalékkal kevesebb fejlesztési ^ segélyt nyújtottak, mint 1993- ban, s a végösszeg együttes tár- ^ sadalmi összterméküknek ^ (GDP) csupán 0,3 százalékát tet-­­ te ki, ami húsz év óta a legalacso- ^ nyabb, és messze elmarad az ^ ENSZ által célul kitűzött 0,7 szá­ ^ zaléktól. 1. Mit tehet itt Soros néhány százmillió dollárja? - teszi fel a kérdést az amerikai hírmagazin. 1. Rengeteget­­ adja meg rögtön a­­ választ, és utal rá, hogy a keleti­­ térségben embereknek, szak­­a­máknak, néha nemzeteknek is a 12 Soros Alapítvány jelenti az utol­­­­só kapaszkodót. Idézi az alapít­­z­vány macedóniai igazgatóját, aki szerint Soros „megmentette országunkat. Két 25 millió dollá­ros hitelhez is hozzásegített, amikor válságban voltunk, és senki más - beleértve az ameri­kai kormányt - nem volt hajlan­dó segíteni nekünk". A cikk további példák sorát említi - köztük többször is visszatér a budapesti Közép-Eu­­rópa Egyetemre­­, megjegyezve egyebek között, hogy 1993-94- ben Sorosék biztosították Orosz­ország kutatási költségvetésé­nek mintegy harmadát, s amikor 1992-93-ban a korábbi Szovjet­unió kutatói és akadémikusai szinte minden pénzügyi támo­gatás nélkül maradtak, közülük több mint 30 ezernek fejenként 500 dollárt utaltak ki. Mint a cikkből kiderül, az akció mögött - csakúgy, mint a prágai és bu­dapesti egyetem felállítása hát­terében - az a megfontolás is meghúzódik, hogy oly módon segítsen, amely egyúttal elkerül­hetővé teszi a szakemberek ki­vándorlását, és módot ad arra, hogy hazájuk javára helyben folytassák munkájukat. Soros lehetséges motívumai kö­zött a cikk megemlíti családja ma­gyarországi náci üldöztetését, amit aztán a kommunisták hata­lomátvétele követett, elvezetve a Soros család 1947-es emigrálásá­­hoz. Mindez alapjaiban határozta meg „Soros idegenkedését min­denfajta zárt társadalmi formától" - állapítja meg az amerikai heti­lap, idézve egyúttal a jótékony­kodó üzletember figyelmezteté­sét is: „a Nyugat elmulaszt egy sorsdöntő lehetőséget arra, hogy a korábbi kommunista országo­kat átvezesse a zárt társadalmak világából a nemzetek nyitott kö­zösségébe".

Next