Új Magyarország, 1995. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-01 / 178. szám

ik^ V. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1995. AUGUSZTUS 1., KEDD ^ tudósítás íru­ C^^ Moszkva válasza Chirac javaslatára. Horvát ágyútűz leninre Folytatás az 1. oldalról Az elmúlt napok boszniai kato­nai akciójával Horvátország visszatért a háborúba - így jel­lemzi a helyzetet a Le Figaro cí­mű francia lap tegnapi száma. Mint írja, az eddig sikerrel folyó horvát támadás mögött két na­gyon egyértelmű cél körvonala­zódik. Először is a horvát terüle­tek újraegyesítése, ugyanis 1991, azaz a szerb Krajina elszakadása, illetve Kelet-Szlavónia elvesztése óta a horvát vezetés fennhatósá­ga csak az ország területének kétharmadára terjed ki; másod­szor pedig az, hogy a Zágráb és Szarajevó között létrejött szövet­ség nevében segítsék a bosnyák hadseregre nehezedő szerb nyo­más csöldkentését. Ráadásul a mostani sikerek (két város elfoglalása, a boszniai szerb területektől Kninhez, a horvátországi szerbek „főváro­sához" vezető út kettévágása) Franjo Tudjman horvát elnök szá­mára igencsak kapóra jöttek: ép­pen akkor hozzák erős pozíció­ba, amikor Genfben meg kell kezdődnie a zágrábi vezetés, il­letve a horvátországi szerbek tárgyalásainak. Moszkva bizonyos feltételek teljesítése esetén kész fontolóra venni Franciaország javaslatát a nemzetközi összekötő csoport külügyminisztereinek újabb összehívásáról. Az első feltétele a tanácskozás napirendjének pontos meghatározása. A máso­dik kikötés pedig az, hogy a cso­port valamennyi tagállama ért­sen egyet a kijelölt napirendi pontokkal - nyilatkozta tegnap az Interfaxnak az orosz külügy­minisztérium magas rangú munkatársa. A diplomata szerint az orosz fél abból indul ki, hogy csak ak­kor van értelme a nemzetközi összekötő csoport tagállamai - Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - újabb külügy­miniszteri találkozójának, ha azon nem terméketlen viták folynak majd. Moszkva úgy véli: most a leg­fontosabb feladat az, hogy tár­gyalóasztalhoz ültessék az egy­más ellen harcoló boszniai fele­ket, valamint­ hogy megvalósít­sák Carl Bildt, az Európai Unió boszniai megbízottja és Szlobo­­dan Milosevics szerb államfő megállapodását. Bildt és Milose­vics abban egyezett meg, hogy Bosznia és Jugoszlávia kölcsönö­sen elismeri egymást, cserébe a Belgrádot sújtó ENSZ-szankciók hosszú távú leállításáért. Az orosz külügyminisztérium munkatársa nem zárta ki, hogy Brunei fővárosában, az ASEAN regionális konferenciáján részt vevő Andrej Kozirev orosz és Warren Christopher amerikai kül­ügyminiszter keddre tervezett megbeszélésükön megvitatják a francia kezdeményezést. Katonai felszerelések hazánknak Orosz adósságtörlesztés Még az idén mintegy 150 millió amerikai dollár értékű orosz fegyverzethez, illetve alkatré­szekhez jut a honvédség és a ha­tárőrség a korábban Magyaror­szággal szemben felhalmozódott orosz adósság törlesztéseként. Erről az elmúlt héten egy Moszk­vában járt magyar szakértői de­legáció eredményes tárgyalásain született megállapodás. Háber Péter, a Honvédelmi Mi­nisztérium katonai főosztályá­nak vezetője tegnap az MTI ér­deklődésére elmondta: a már létrejött konkrét egyezség 132 millió dollár értékű hadfelszere­lés ez évi szállítására vonatkozik, de még az ősszel további 18 mil­lió dollár értékben várható egyezménykötés. A honvédség így még ebben az esztendőben többek között 97 darab BTR-80 típusú páncélozott szállító harc­járműhöz, 20 darab rakéta pán­céltörő indítóállványhoz jut ra­kétákkal együtt. Ezenkívül haj­tóművek érkeznek a MiG-29-es vadászgépekhez, valamint re­pülőtéri berendezések is. A határőrség szintén ebben az évben csaknem 70 BTR-80-as járművet, valamint számos egyéb felszerelést, így például éjjellátó készülékeket kap. Oroszország a még fennálló 900 millió dolláros adósságából 320 millió dollárt törleszt hadfel­szerelés szállításával. Ebből 240 millió dollárnyi eszköz jut a hon­védségnek és 80 millió a határőr­ségnek. Az idén még nem ki­használt keretet minden bi­zonnyal 1996-ban törleszti az orosz partner. Háber Péter egyúttal arra is felhívta a figyel­met, hogy térségünkben Ma­gyarországgal szemben a legelő­­rehaladottabb az orosz adósság­­törlesztés. (MTI) Mit kezdjek a kárpótlási jegyemmel? Cserélje HB WESTMINSTER II. kamatozó- és törzsrészvényre! Kárpótlási jegyét 175 százalékon számítjuk be törzsrészvény és kamatozó részvényjegyzésekor ! A Cenzor Bróker Kft. mint Forgalmazó, megvásárolja az Ön birtokában levő kárpótlási jegyet 175 százalékos árfolyamon, amennyiben az így kapott összeget a HB Westminster II. Rt. törzs és kamatozó részvényének a jegyzésre fordítja. A kárpótlási jegy címletértékének 10 %-ért lehet kamatozó részvényt jegyezni a fennmaradó 90 %-ért pedig törzsrészvényt. Kárpótlási jegyét 30 %-os éves kamatot biztosító kamatozó részvényre cseréljük!! Ennek értelmében például 100.000 Ft kárpótlási jegyet 175 százalékos árfolyamon számítunk be a 175 százalékos kibocsátási árfolyamú részvények jegyzésekor. Ön a 100.000 Ft-nyi kárpótlási jegy ellenében hozzájut 10.000 Ft névértékű kamatozó részvényhez ( amely az elkövetkező 3 évben 30 % kamatot biztosít) és 90.000 Ft névértékű törzsrészvényhez. Ne feledje a kárpótlási jegyek 1995-ben már nem kamatoznak ! Az alaptőke 30 %-át kitevő kárpótlási jegy mennyiséget a HB Westminster II. Rt. a megalakulást követően az Alapítóval kötött szerződés értelmében a következő értékpapírokból és ingatlanokból álló vagyon megvásárlására fordítja: Inter Europa Bank részvény. Antenna Hungária részvény. Bonbon Hemingway részvény a Szarvasi horgásztó mellett vízparti és nem vízparti ingatlanok és egyéb vagyontárgyak. A vagyon összértéke kb. 120 millió Ft. A vagyon éves hozama 35-40 millió Ft ami fedezi az 1 milliárdos alaptőke esetén kifizetendő évi 30 millió Ft kamatot. A fennmaradó kárpótlási jegyekre a cég konkrét privatizációs tervekkel rendelkezik. A cég részt vesz a most folyó Belvárosi Közért Vállalat valamint az 1995 őszén kiírásra kerülő további közért vállalatok privatizációjában. FIGYELEM ! A forgalmazó a jegyzést korábban is lezárhata, amennyiben a maximális alaptőke lejegyzésre kerül! RÉSZVÉNYJEGYZÉS: 1995.július 3.-szeptember 15. TORONYMAGASAN A LEGJOBB Cenzor Bróker Kft. Első Magyar-Angol Bróker Rt. Kereskedelmi Bank Rt. Buda-Cash Brókerház Kft. Procent Hungária Rt. HB WESTMINSTER RT. 1055 Budapest, Balassi Bálint u. 9-11. Telefon: 269-2754,153-0090 Eszmecserék a biztonságról és az EU-tagságról (tu­ss)Horn Gyula Helsinkiben Folytatás az 1. oldalról A köztársasági elnök gratulált a kormányfőnek az EBESZ elnö­két adó Magyarországnak az európai biztonság érdekében ki­fejtett tevékenységéhez. Ahtisaa­ri fontos mérföldkőnek nevezte az EBESZ közvetítésével formá­lódó csecsenföldi rendezést. A két politikus ismertette egy­mással országaiknak az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos elképzeléseit, várako­zásait. Martti Ahtisaari megerősí­tette, hogy a január elsejétől Euró­pai Unió-tag Finnország felajánlja Magyarországnak a csatlakozás­hoz segítségét és támogatását. Horn Gyula és a finn elnök szót váltott a délszláv válságról is, amelynek megoldását illetően egyikük sem volt derűlátó. A kétoldalú kapcsolatok, s azokon belül is elsősorban a gaz­dasági együttműködés, vala­mint az Európai Unióhoz törté­nő csatlakozás kérdései álltak Horn Gyula magyar és Paavo Lipponen finn miniszterelnök hétfői hivatalos tárgyalásainak középpontjában. A magyar kormányfő előbb szűk körű megbeszélést tartott vendéglátójával, majd plenáris tárgyaláson találkoztak, amelyen többek között részt vett Kovács László külügyminiszter és Erdős André, a Külügyminisztérium he­lyettes államtitkára, finn részről pedig Raim­o Saks államtitkár. Mint arról a megbeszélések után tartott közös sajtótájékoz­tatón beszámoltak, egybehang­zóan megállapították, hogy az elmúlt években is sikerült meg­őrizni a magyar-finn kapcsola­tok folyamatosságát és különle­ges jellegét. Horn Gyula ugyan­akkor felvetette, hogy Magyar­­ország nem nyugodhat bele a kétoldalú kereskedelem számá­ra tartósan hátrányos alakulásá­ba, az egyre növekvő deficitbe, amely már elérte a 150 millió dol­lárt. Ezért a tárgyaláson a magyar miniszterelnök kérte, hogy finn részről állítsák helyre azokat a kedvezményeket, amelyeket Hel­sinki a finn EU-tagság előtt a ma­gyar exportnak, elsősorban a me­zőgazdasági termékek, textil- és acélipari áruk bevitelének adott. Horn Gyula szükségesnek tar­totta a termelési együttműködés javítását is, s lehetőségként vetette fel Magyarország bekapcsolódá­sát a közös finn-orosz infrastruk­turális beruházásokba. Paavo Lip­ponen ígéretet tett rá, hogy Hel­sinki ezekről, s a belőlük fakadó lehetőségekről rendszeresen tájé­koztatni fogja Budapestet. Újvidéki tudósítónktól. Az utóbbi napok boszniai hódí­tásai, Srebrenica, Zepa, Grahovo és Glamoc elfoglalása, a mene­kültek ezreiről szóló hírek ismét bizonyították, hogy a délszláv konfliktus legnagyobb vesztese az ember. Akit bizonyos politika kénye-kedve szerint lökdös egyik helyről a másikra, rosszab­­bik esetben akár a halálba. Aránylag megbízható adatok szerint jelenleg 3,2 millió egykori jugoszláv polgár van menekült­státusban, azaz a néhány évvel ezelőtt széthullott ország min­den nyolcadik polgára. 1991 őszén, amikor már javában tar­tottak a harcok Horvátország­­ban. Szadako Ogata, az ENSZ me­­nekültüg­yi főbiztosa arra figyel­meztetett, hogy az év végéig akár 400 ezer menekült is lehet. A valóság azonban akkor is fe­­lülmúlta az elképzelt borzalma­kat, 1991 végére a menekültek száma elérte a 750 ezret. A lakosságcsere szóösszetétel megszokottá vált a balkáni tér­ségben. 1992 derekán indult meg a boszniai menekültek ára­data, és tart már több mint há­rom éve. Abban az időben az egykori Jugoszlávia lakói közül már több mint kétmillióan hagy­ták el otthonukat, küzülük mint­egy félmillióan külföldön keres­tek tartós menedéket. A nagyha­talmak közben elkezdték gyárta­ni a különböző rendezési terve­ket, amelyeknek közös nevező­ a semmibe jük volt a különböző etnikurdok egymástól való elkülönítése. És a szemben álló felek úgy alkal­mazkodtak ezekhez a tervek­hez, hogy folytatták az ellenőr­zésük alatt álló területek meg­tisztítását a más nemzetiségűek­­től, illetve oda telepítették saját nemzettársaikat. Jó példa erre a muzulmánok ellenőrzése alatt álló Tuzla és környéke. A legutóbbi, 1991-es népszámlálás adatai szerint 430 ezren éltek a térségben, a mai becslések 630 ezres lélekszámról szólnak. Ugyanakkor elhagyta a környéket a 82 ezernyiből 67 ezer szerb, és a 40 ezres borvál­ság is megfeleződött. A térség­ben tehá­t szinte csak muzulmá­nok maradtak, s létszámuk to­vábbra is növekedik, ugyanis Tuzla irányába indult meg a Srebrenicából elűzött 35 ezer muzulmán zöme is. Mint aho­gyan valamelyik szerb terület la­kosságának számát fogják gya­rapítani a Glamocból és Graho­­vóból elűzött szerbek. E két vá­rosban mindig a szerbek voltak többségben - hánytorgatják fel most Paléban, miközben alig két héttel ezelőtt mit sem törődtek azzal, hogy például Srebrenicá­­ban mindig a muzulmánok vol­tak többségben. Végső soron azonban nem ez a leglényege­sebb kérdés, hanem az, hogy le­állítható-e ez a nagy ide-oda ván­dorlás, és ha igen, akkor mikor? (­n-s) Folytatás az 1. oldalról­­Július 19-én a Szlovén Televízió és Rádió vezetősége, minden elő­zetes bejelentés nélkül egyszerű­en lekapcsoltatta azt a középhul­lámú adót, amelyen több állo­más, közöttük a Muravidéki Rá­dió is sugározza adását - mondja a felelős szerkesztő. - Igaz ugyan, hogy három évvel ezelőtt kaptunk egy „saját" adót is, és műsoraink ezen a hullámhosz­­szon is foghatóak, ám ez az adó nem olyan erős, hogy besugároz­za mindazt a területet, ahol ma­gyarok élnek a Muravidéken. Nem beszélve arról, hogy a határ túloldalán, Zala és Vas megyé­ben is nagyon sok a hallgatónk, erre enged következtetni, hogy zenés rdvánságot, „szív küldi" üzenetet, reklámokat igen nagy mennyiségben rendelnek Ma­gyarországról. - Mit tettek eddig annak érdeké­ben, hogy újra sugározhassák az adást? - A Muravidéki Magyar Nem­zeti Önigazgatási Közösség és a rádió szerkesztősége azonnal cselekedett: tiltakozóleveleket intéztünk Milan Kucan köztársa­sági elnökhöz, Kozer Skolchoz, az Országgyűlés elnökéhez és a Szlovén Rádió és Televízió (RTV) vezérigazgatójához, Zarko Petanhoz. Követeltük, hogy azonnal fogadjanak minket, és azonnal állítsák vissza a közép­­hullámú adókat. Közös küldött­séget állított össze a magyar és az olasz kisebbség - ugyanis a Tengermelléken (Szlovénia Olaszországgal határos vidéke - a szerk.) hasonló korlátozások történtek. A parlamenti képvise­lők túlnyomó többsége is elítélte a történteket - ez azonban mit sem változtat a helyzeten. - Hogy reagáltak hallgatóik a vá­ratlan műsorszünetre? - A muravidéki falvakban hallgatóink egy része, különö­sen az idős emberek, először a rádiókészülék hibájára gondol­tak, többen szervizbe vitték a ké­szüléküket. Most aláírásgyűjtés folyik a hallgatóság körében. Az ország önállósulása után a leg­magasabb szinten garantálták az állami vezetők, hogy az eddig kivívott és elért jogainkat nem fogják csökkenti - ám mostaná­ban ennek az ellenkezője törté­nik. - Milyen példákkal tudná ezt alá­támasztani?­­ Itt van a személyi dokumen­tumokról szóló új, most készülő törvény. Az eddigi rendelkezé­sek szerint a Muravidéken és a Tengermelléken, amelyeket nemzetiségileg vegyesen lakott területnek nyilvánítottak, nem­zetiségi hovatartozás nélkül mindenkinek kétnyelvű volt az útlevele, a személyi igazolványa, sőt még a jogosítványa is. Ha most elfogadásra kerül az új ja­vaslat, az már csak lehetőséget biztosít a kétnyelvűségre, ezzel viszont eleve számon tarthatnak minket. Ugyanez vonatkozik a kétnyelvű oktatásra. A nemzeti­ségileg vegyesen lakott terüle­ten mindenki kétnyelvű iskolák­ba járt. Az ősszel parlament elé kerülő iskolatörvény meghagyja ugyan a kétnyelvű oktatást a magyaroknak, a szlovén tanulók számára viszont szlovén iskolát javasol.­­ Az olasz kisebbség jogait korlá­tozó lépések összefüggnek Szlovénia és Olaszország viszonyának meg­romlásával? - Sajnos ez nem bizonyítható, bár az ellenük történő hasonló intézkedések nagyjából egybe­estek a két ország közötti konf­liktusokkal. Mi egyébként napi kapcsolatban állunk az olasz kollégákkal, együtt szervezzük a tiltakozó akciókat. (udvardy) -L ___kiL' nem a készülék hibás Clevelandi magyar napok Tudósítónktól: A clevelandi Magyar Társaság idén is megtartja a hagyomá­nyossá vált magyar kongresz­­szust. Az idén 35. alkalommal megrendezésre kerülő háromna­pos eseménysorozat programjá­ban szerepel a magyar sorskér­dések megtárgyalása, szakelő­adások tartása, az Árpád Akadé­mia 30. évi közgyűlése, irodalmi és művészest, továbbá díszva­csora és magyar bál. Ugyancsak ez alkalommal tartja évi gyűlését a Magyar Nemzeti Világtanács. Színhelye a clevelandi Sheraton City Centre Szálloda; időpont: 1995. novem­ber 24-26. között­, az amerikai Hálaadás ünnepe hétvégéje. S. Gy. Párizsi nyomozás A francia hatóságok közzétették annak a három férfinak a robot­képét, akiket egyelőre csak mint „fontos tanúkat" keresnek, de akiknek esetleg közük lehetett az egy héttel ezelőtti, hét halálos ál­dozatot követelő terrorakcióhoz. A tegnapi francia lapok már a há­rom férfi képével jelentek meg, s aznap délutánig már 182 telefon­­hívás érkezett a hatóságokhoz, azt egyelőre nem hozták nyilvá­nosságra, hogy közöttük talál­­tak-e értékelhetőt.| z') ( • 6M(»é'0í) LJtm "rtTí' C f r, T. r. 0_______f

Next