Új Magyarország, 1995. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1995-08-16 / 191. szám

-\c­uu. a ex i­i.' ' L/V. r _L^ 0.-J - ~__________________^yr '^e-'l Ciodi ( 4 ^'hl3'f^‘^? V. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1995. AUGUSZTUS 16.­, SZERDA BELFÖLD 71 iki."^A négy ellenzéki pártnak csak együtt van esélye Folytatás az 1. oldalról A másik érv a Magyar Polgári Demokraták Társa­ságának bemutatkozó estjén fogalmazódott meg bennem - folytatja Pokol Béla. - Itt hasonló szellem­ben az egyik vezető előadást tartottam. (Ld. Új Ma­gyarország 1995. május 17.) Orbán Viktor, a Polgári Szövetség legkarizmatikusabb, s valószínűleg leg­tehetségesebb politikusa is, szem­behelyezkedett ezzel a véleményemmel. (Ld. Új Magyarország 1995. június 2.- a szerk.) - Ez ennyire éles ellentétnek bizonyult? - Ez a nemzeti erők és ennek a különböző ala­pú, például internacionalista vagy kisebbségi­­mássági alapon való tagadásának megítélése kö­zött feszül. Én erre építettem fel akkori előadáso­mat, Orbán Viktor pedig elég élesen bírálta a vé­leményemet, ő következetesen a polgári és jobb­közép jelzőket használta. És itt nemcsak szavakról van szó, hanem az ellenzéki erők megosztásáról. Ez az Orbán-beszéd kimondta, nyilvánvalóvá tet­te azokat a nem kis részben személyi ellentéteken alapuló feszültségeket, amelyek a­isgazdapárt és a Fidesz, az MDF mérsékelt szárnya és a KDNP egy kis része között feszülnek. Végül is ezen bu­kott meg a közös köztársasági ellenjelölt kérdése is. Úgy gondoltam, hogy az ellenzéknek a lehető legesélyesebb személyt kell jelölnie, aki a nemzeti oldalon áll. Ennek a beszédnek fontos tanulsága volt számomra, hogy a Polgári Szövetség a nem­zeti erők összefogását nem vállalja, másrész Or­bán Viktorék hosszú hónapok hezitálása után - addig ugyanis az érezhető feszültségek ellenére sem beszéltek erről - szembehelyezkedtek Tor­­gyánnal és a kisgazdákkal. Pedig az MDF addig nem tudott dönteni a kisgazdák iránti nyitás kér­désében, de Orbán Viktor, éppen tekintélye ré­vén, rövidre zárta ezt a kérdést. Szerintem ez alapvető hiba volt. Nyilván abban a pillanatban úgy látták a helyzetet, hogy Torgyán nélkül is menni fog. Pedig ez rossz stratégia, mert nagyobb szavazattömeget lehetett volna kapni, külön-kü­­lön és együtt is. Gyakorlatilag kétfelé vágták az el­lenzéket. Döntésemet konkrétan az motiválta - mert nem lett volna kötelező nekem beszállni a kisgazdapártba -, hogy márciusban találkoztam Torgyán Józseffel, alaposan elbeszélgettünk, és azt tapasztaltam, hogy a magyar politikai élet egyik legkiválóbb feje, elsősorban kognitív átlátó­képessége és nyitottsága miatt.­­ Torgyán Józseffel kapcsolatban más pártok köréből még sosem hallottam ilyen pozitív jelzőket, sőt. Azon­ban több elemző arra mutat rá, hogy Torgyán hajlamos teljesíthetetlen dolgokat ígérni a közvélemény nyilvá­nossága előtt. Egyesek szerint gazdasági elképzelései meglehetősen ellentmondásosak.­­ Tényleg sok-sok dolgot mond, de ezek jó ré­szében alapvető igazságokat fogalmaz meg. Egy politikusnak a napi dolgokra is kell reagálnia, ezeknek persze bizonyos küszöbértéket nem sza­bad átlépniük. Nem szabad teljesíthetetlen dolgo­kat ígérni, annál kevésbé, mert ezeket a választók számonkérik. Az ilyen megnyilatkozások nyilván szavazatokat csábítanak. De Torgyánban van készség a radikális lépések felvállalására, ki meri mondani azokat a dolgokat, amik az embereket foglalkoztatják. A másik oldal bizonyos vezérpo­litikusai meg se merik fogalmazni ezeket a kérdé­seket. Gyakorlatilag az SZDSZ-es médiával és az amögött álló banki körökkel folytatott harcról van szó. Amely felett az MDF annak idején pirruszi győzelmet aratott, vagy még azt sem, mert mára lebénult állapotba került. Az MDF-et vezető mér­sékelt szárny arra a belátásra jutott, hogy egysze­rűen nem lehet velük mit kezdeni. Meg kell nézni a Kóni­a-dolgozat példáját. Arról az evidens felve­tésről volt szó, miszerint a média szerkezete egyoldalú. Olyan erővel és hirtelenséggel ugrot­tak neki, hogy ebben a témában többet nem nyi­latkozott. Úgy érzem, Torgyán sok követelésében jó meglátások vannak, emellett vannak olyanok is, amelyek közgazdaságilag esetleg ütik egymást. Többek között ezért is csatlakoztam ehhez a radi­kális dolgokat kimondó politikához, segíteni kell ennek az irányzatnak programja összefogásában. Segíteni szeretnék a program elkészítésénél mint jogász, politológus és mint szociológus. A kisgaz­dapártnak ugyanis eddig nem volt tagolt prog­ramja, mellesleg a többinek se nagyon. Hadd mondjam el, hogy dolgozik a kisgazdapártnak egy nagyon jó gazdasági szakértő - nem hatal­maztak fel, hogy a nevét eláruljam. Azok az el­lentmondások, amelyek esetleg eddig megjelen­tek a párt nyilatkozataiban, többek között az ő se­gítségével le fognak tisztulni. Egységes, tagolt program van születőben. - Segíthet ez esetleg az ellenzéki pártok közötti el­lentétek feloldásában? Lehetséges, hogy egy egész más FKGP-t fogunk megismerni a közeljövőben?­­ Ezt az l-1-3-as megosztottságot esetleg fel le­het oldani akkor, ha a kisgazdapárt letesz egy ta­golt programot az asztalra, amiről tárgyalni lehet. És akkor már nem az ötéves személyi ellentétek­ről folyna a szó, hanem meg lehet vitatni az adott programpontokat, kompromisszumokat lehet kötni. Úgy vélem, hogy a szakértők, és most már ideszámítom magam is, segíteni tudnak ebben. A tanácsadói szerepet megegyezésünk szerint no­vember 11-éig vállaltam. Amennyiben emberileg tudunk együttműködni Torgyán Józseffel - ez természtes alapfeltétele a közös munkának és ha a tanácsaimnak valóban olyan pozitív hatása lesz, mint amilyet remélek, ez az együttműködés folytatódhat is.­­ Egész eddigi beszélgetésünk arra az elméleti konst­rukcióra épül, hogy a megosztott ellenzék esélytelen a '98-as választás­on. De ha bizonyos, az ellenzék tá­mogatottságát erősítő tendenciák megerősödnek, nem fordulhat-e elő, hogy valamelyik csoportosulás, akár a Nemzeti, akár a Polgári Szövetség önmagában is győ­zelmet arathat?­­ Én erre kevés esélyt látok. Előfordulhat, hogy mindkét csoport győzelmet arat, de éppen ebben látom az egyik veszélyforrást is. Ha ugyanis a vi­szony olyannyira elmérgesedik az ellenzéki pólu­sok között, hogy egymás helyett mondjuk az SZDSZ-t választanák koalíciós partnerül, az mindkét fél számára vereség volna. Ez a gondolat különben a Beszélő utolsó számában is felmerült. Természetes, hogy minden párt egyedül igyek­szik nyerni. Valahogy úgy gondolják, hogy ha két három dolog bejönne, akkor lényeges előnyre te­hetnek szert a többiekkel szemben. De miközben szívesen szereznének akár 90 százalékos többsé­get is, tisztában vannak azzal, hogy ez meglehe­tősen valószínűtlen, valamilyen egyeztetésre, együttműködésre tehát szükség van. A legszeren­csésebb az lenne, ha a két csoportosulás választási szövetségre lépne egymással, majd valamikor a választások előtt. Nem következik az eddigiekből, hogy egyetlen szövetségbe kellene tömörülniük az ellenzéki pártoknak. Nem látok problémát ab­ban, hogy két pólus alakult ki, de fontosnak tar­tom, hogy adott pillanatban ezek együtt tudjanak működni egymással, az elért választási eredmé­nyek alapján koalícióra tudjanak lépni. Az vilá­gos, hogy maga a Polgári Szövetség sem egysé­ges. A KDNP híd szerepet igyekszik betölteni, az MDF is megosztott. Egyedül a Fidesznek van egy­séges, letisztult pártvezetése és szakértői gárdája, ezért is tudott a választások után talpra állni, a he­lyi szervezetei azonban meglehetősen gyengék. A Polgári Szövetség szilárd magját a Fidesz és a fél MDF alkotja.­­ A Nemzeti Szövetség gondolata meglehetősen ve­gyes érzelmeket váltott ki a különböző pártokból. Egyes vélemények szerint az új formáció egyenesen megosztja az ellenzéket, gyengíti a kívánatos egység esélyét. Mint­ha a Polgári Szövetség gondolatára próbálna rálicitálni. Már az elnevezés is aggodalmat ébreszt. Aki nem tagja a szövetségnek, nem számít nemzetinek? - Önmagában a nemzeti eszmét a huszadik század végén nyilvánvalóan nem lehet képvisel­ni. Sokkal komplexebb a világ, ezért bizonyos más értékekkel együtt kell kezelni. Számomra a pol­gári jelző jelenthet mérsékelt nemzeti elkötele­zettséget. Ezért használom szívesebben a polgári nemzeti kifejezést, ezt több cikkemben leírtam már. Pillanatnyilag­­ távol a következő választá­soktól - nyugodtan maradhat külön a Polgári és a Nemzeti Szövetség, a megoldást a kellő pillanat­ban megkötött polgári-nemzeti koalícióban lá­tom. Lovas Lajos / FOTÓ: NAGY BÉLA Pokol Béla: A megoldást a kellő pillanatban meg­kötött polgári-nemzeti koalícióban látom. A szakértelem növelése érde­kében újabb kabinet alakult meg a Független Kisgazda­­pártban - tájékoztatta lapun­kat Lányi Zsolt szóvivő. A honvédelmi és biztonságpoli­tikai kabinet vezetője Bokor Imre nyugalmazott mérnök­­ezredes, a hadtudományok doktora, a Kiskirályok mun­dérban című nagy sikerű könyv szerzője. A kabinetben számos neves nyugállományú és aktív katonatiszt vállalt sze­repet, de neveket egyelőre nem kívánnak közölni. Bokor Imre örömmel vállalta a felké­rést, mert úgy érzi, közel áll­nak hozzá a kisgazdák elkép­zelései, s segítségére lehet a pártnak. Feladata az lesz, hogy összefogja a kabinet munkáját, kidolgozzák a honvédelmi és biztonságpolitikai alapelve­ket. Szakértőként segíti a par­lamenti képviselők munkáját is. Cs. A. F­ejlesztés még nincs, bizottság már van Oktatásfejlesztésről az utóbbi időben nemigen beszélhetünk, de fejlesztési bizottság már van. Megalakult az Oktatási és Szak­képzési Távlati Fejlesztési Bizott­ság, és ezt sajtótájékoztatón je­lentette be tegnap a Munkaügyi Minisztériumban Fodor Gábor művelődési miniszter és Kósáné Kovács Magda munkaügyi mi­niszter. Feladata, mint ahogy a tájékoztatást adó miniszterek személyéből is kiderülhetett, az oktatásügy három nagy szekto­rára, vagyis a közoktatásnak, a szakképzésnek és a felsőoktatás­nak egybehangolása. Elhang­zott: távlati célokban gondol­kodnak, és a bizottság a kormány modernizációs programjába il­leszkedően végzi tevékenységét. A két tárca minisztere látja el az elnöki teendőket, és­ a minisztéri­um vezető tisztségviselői vala­mint kutatói, szakértői vesznek részt tevékenységében. Kósáné Kovács Magda és Fodor Gábor is hangsúlyozta, elsősorban a kon­cepciók összehangolása a cél, hi­szen nem lehet még egyszer el­követni azt a hibát, hogy csupán a konkrét törvények előkészíté­sének a stádiumában tekintsék át azokat a területeket, amelyek mind a két tárcát érintik. Báthory Zoltán helyettes államtitkár kü­lönlegesen fontosnak ítélte meg a nemzetközi normákhoz való igazodásunkat, és kifejtette: az Európa Tanács ajánlásait már ed­digi munkájuk során is messze­menően figyelembe vették. El­hangzott az is, hogy a bizottság­nak éppen a jelenlegi rossz gaz­dasági helyzetben lehet igen nagy szerepe: a munkaerőpiac szükségleteinek megfelelően tudja felmérni, mely területeken van szükség több avagy keve­sebb szakemberre. M. D. tex (Sit­e^^e,»,­­IXI IPca miép-felhívás: A kormány védje meg a délvidéki magyarságot! Áldatlan állapotok a Vajdaságban A Magyar Igazság és Élet Pártjának országos elnöksége felhívja az Országgyűlés minden pártját, és különösen az ellenzéki pár­tokat, hogy a volt Jugoszlávia területén megindult népvándor­lási méreteket öltő menekültáradat ügyét mint a magyarságot a legközvetlenebbül érintő kérdést haladéktalanul tűzzék az Országgyűlés napirendjére. Az Országgyűlésnek arra kell kö­teleznie a kormányt, hogy ezekben a válságos, háborús napok­ban minden lehetséges eszköz igénybevételével védje meg a délvidéki magyarságot. Ne hagyjuk, hogy a magyarokon csattanjon az ostor! A felhívással kapcsolatban Csur­­ka István, a MIÉP elnöke lapunk kérdésére elmondta: a helyzet - vajdasági jelzések támasztják alá - elsősorban az ott élő magyarok számára vált veszélyessé. Eddig ugyanis a Szerbiához tartozó tér­ségből a hadköteles magyar fér­fiakat katonának vitték a horvá­­tok ellen, most pedig, amikor a harci események más fordulatot vettek, akkor kilökik őket a saját otthonaikból.­­ A szerb politika egyik alap­eleme, hogy veszélyes és sze­gény régiókból a népet a vi­szonylag gazdagabb, kulturál­tabb, valamint nyugodtabb helyre költözteti - mondta Csur­­ka István. - Nem az első eset, hogy emiatt az a vajdasági ma­gyarság kerül életveszélybe, amelyik pedig sem a szerbekkel, sem a horvátokkal nem áll harc­ban. Pártunkat erről a határon túli magyarok tájékoztatták, töb­bek között Dudás Károly, aki az áldatlan vajdasági helyzetről a Magyar Fórum csütörtökön megjelenő számában részletesen is beszámol. - Nem tartja furcsának és súlyta­lannak, ha egy parlamenten kívüli párt igyekszik az Országgyűlés na­pirendjére vétetni bármit is?­­ Annak tartják, aminek akar­ják, de én úgy gondolom, ebben az esetben nincsen helye a mel­lébeszélésnek, hiszen magyaro­kat löknek az utcára, hogy a szerbeknek legyen tető a fejük felett. Ha a privatizációra, az or­szág kiárusítására, a kártalaní­tásra állandóan van idejük, ak­kor tekintsék kötelességüknek foglalkozni a határainkon túl élő magyar kisebbségek sorsával. -Ha a MIÉP eléri célját, és a vaj­dasági helyzet napirendre kerül, ön szerint mi lenne a következő lépés? - Haladéktalanul a nemzetkö­zi szervezetek elé kell vinni a problémát, miközben meg kell erősíteni az ország katonai ké­szültségét, mert békeszólamok­kal adott esetben nem lehet vé­dekezni.­­ Az elmúlt napokban Pozsgay Imre és a kisgazdák nem ugyanarról a Nemzeti Szövetség megalakításá­ról beszéltek. Bármelyiknek vagy kö­zös zászló alatt mindkettőnek elsősor­ban a hazai ellenzéki és polgári pártok illetve erők megszerzése a célja. Hol tartanak a megbeszélések a MIÉP-pel?­­ Nézze, engem, de hivatalo­san a pártot sem keresték meg, úgyhogy ennél többet nem tu­dok mondani. Én is a sajtóból tu­dom, amit tudok, de vélemé­nyem az, nem lehet úgy ellenzé­ki és polgári erőket tömöríteni, hogy némelyik tud róla, a másik viszont csak hallott valamit. Rá­adásul minél több mozgalom alakul az egység érdekében, an­nál gyengébb lesz az egység, hi­szen az ellenzék fordít hátat az ellenzéknek. Ijt Az Országgyűlés alelnökét, G. Nagyné Mack Ágnest kérdeztük arról, vajon egy parlamenten kí­vüli párt fölvetése milyen felté­telek esetén válhat önálló napi­rendi ponttá? - Magam kifejezetten örülök, ha parlamenten kívüli pártok, szervezetek vagy egyesületek fordulnak kéréseikkel, javaslataik­kal az ország házához, mert ez­zel is jelzik: a közvélemény nem csak figyelni, de befolyásolni is óhajtja mindazt, ami a törvény­­hozásban történik - mondta az alelnök asszony. - A MIÉP által felvetett problémáról magam is tudok, annak napirendre tűzé­sével egyetértek, éppen ezért mint képviselő és mint alelnök is azon leszek, hogy mielőbb a T. Ház elé kerüljön. Az alelnök szerint egyébként minden esély megvan arra, hogy a vajdasági magyarokat ért újabb sérelmek ügyében a hat parlamenti párt egységesen lép fel, vagyis támogatólag. Csurka István kijelentésére, mely szerint a MIÉP-pel a Nem­zeti Szövetség ügyében hivata­losan senki sem tárgyalt, G. Nagyné Maczó Ágnes elmond­ta: való igaz, hogy a szövetség ügyében a kapcsolatfelvételre még nem került sor, de ez csu­pán idő, és nem szándék kérdé­se a kisgazdák részéről. Szerkesztőségünk - akárcsak más párt esetében - ismertetni szerette volna a napokban meg­alakuló Nemzeti Szövetséggel kapcsolatos SZDSZ-es megálla­pításokat is, de­ a Mérleg utcai székház augusztus 1-től kineve­zett új sajtófőnöke csak annyit mondott: „Az SZDSZ-nek nincs véleménye a Nemzeti Szövetség születéséről". ----A i ^ , r. I . Suchman félti a ma^ar kultúra értékeit .1 .,Mai N­ap- f folytatás az l. oldalról A Mal Rt. szakszervezeti vezetői­vel folytatott tárgyalásról beszá­molva a miniszter elmondta: si­került tisztázni a félreértéseket, s körvonalazták a két héten belül aláírandó megállapodás fő elve­it. Ezek szerint a dolgozók és a menedzsment ötszázaléknyi részvénycsomaghoz juthat hoz­zá kedvezményesen. A miniszter bejelentette, hogy a Mal Rt. rész­vényeit az Amerikai Egyesült Ál­lamok piacán szeretnék értékesí­teni. A forgalmazás ez év októbe­­rében-novemberében várható, az azonban még nem dőlt el, hogy a privatizációra szánt 51 szá­zalékos részvénycsomagból hány millió dollár értékű pakettet vezet­nek be az amerikai piacon. A sajtóprivatizáció jelentős ál­lomásaként tegnap aláírták azt a szerződést, melynek értelmében a Mai Nap című délutáni napi­lap új tulajdonosa a Magyar Hír­lap Könyv- és Lapkiadó Rt., a te­kintélyes Jürg Marquard magyar­­országi kiadóvállalata. A tulaj­donosváltás alkalmából rende­ elmondta: az újság a továbbiak­ban is politikailag független na­pilapként jelenik meg. Elismerő­en szólt a jól képzett, motivált és elkötelezett kollektíva teljesítmé­nyéről, ezzel indokolta, hogy a jö­vőben is ugyanaz a team készíti majd a lapot, mint az eddigiek­ben. Elvárásai közt első helyen szerepel a lap politikai független­ségének megőrzése, a szakszerű tájékoztatás és az olvasói igények­nek való megfelelés. A lapot to­vábbi pénzügyi befektetésekkel kívánják nyereségessé tenni. Gazsó L Ferenc főszerkesztő úgy vélekedett, hogy az egyéves vesszőfutás után a Mai Nap végre révbe ért. Megfogalmazá­sa szerint a lap függetlenségé­nek, politikai befolyásmentessé­gének feltételeként szilárd anya­gi bázist érezhetnek maguk mö­gött, mégis elmondhatják, hogy a Mai Nap magyar újság marad­hat. A szerkesztőség valamennyi tagja a kiadó méltó partnere akar lenni. V. É. ... és a Magyar Nemzet? „A Szabad Földet eladtuk 480 millió forintért, ez 120-130 millióval meghaladja az OTP ajánlatát. Az ügylet le van zárva, most ami el­adó, az a Magyar Nemzet." Ezt Suchman Tamás privatizációs mi­niszter a tegnap esti TV-Híradóban nyilatkozta. Az ÁPV Rt. hétfőn bejelentette, hogy a Magyar Nemzet privatizációs pályázata sikerrel járt, a győztes 50 millió forintos ajánlatával az OTP Bank Rt. lett. Sajtóinformációk szerint az OTP Rt. úgy lett a pályázat győztese, hogy egy héten belül kell végleges választ adnia arra: él-e vételi szándékával. A bank vezetői azonban többször jelezték, hogy sajtó­­portfólió létrehozásában érdekeltek, vagyis a Magyar Nemzet vesz­teségét a nyereséges Szabad Föld kiadásával szeretnék finanszíroz­ni. A pénzintézet elnök-vezérigazgatója jelenleg külföldön tartóz­kodik, helyettese azonban a televízióban úgy nyilatkozott, hogy új helyzet állt elő a Szabad Föld értékesítésével, s amíg ebben az ügyben nem születik végleges és hivatalos döntés, addig nem fognak megálla­podni a Magyar Nemzet megvásárlásáról az ÁPV Rt.-vel. (MTI)

Next