Új Magyarország, 1995. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-16 / 191. szám
-\cuu. a ex ii.' ' L/V. r _L^ 0.-J - ~__________________^yr '^e-'l Ciodi ( 4 ^'hl3'f^‘^? V. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1995. AUGUSZTUS 16., SZERDA BELFÖLD 71 iki."^A négy ellenzéki pártnak csak együtt van esélye Folytatás az 1. oldalról A másik érv a Magyar Polgári Demokraták Társaságának bemutatkozó estjén fogalmazódott meg bennem - folytatja Pokol Béla. - Itt hasonló szellemben az egyik vezető előadást tartottam. (Ld. Új Magyarország 1995. május 17.) Orbán Viktor, a Polgári Szövetség legkarizmatikusabb, s valószínűleg legtehetségesebb politikusa is, szembehelyezkedett ezzel a véleményemmel. (Ld. Új Magyarország 1995. június 2.- a szerk.) - Ez ennyire éles ellentétnek bizonyult? - Ez a nemzeti erők és ennek a különböző alapú, például internacionalista vagy kisebbségimássági alapon való tagadásának megítélése között feszül. Én erre építettem fel akkori előadásomat, Orbán Viktor pedig elég élesen bírálta a véleményemet, ő következetesen a polgári és jobbközép jelzőket használta. És itt nemcsak szavakról van szó, hanem az ellenzéki erők megosztásáról. Ez az Orbán-beszéd kimondta, nyilvánvalóvá tette azokat a nem kis részben személyi ellentéteken alapuló feszültségeket, amelyek aisgazdapárt és a Fidesz, az MDF mérsékelt szárnya és a KDNP egy kis része között feszülnek. Végül is ezen bukott meg a közös köztársasági ellenjelölt kérdése is. Úgy gondoltam, hogy az ellenzéknek a lehető legesélyesebb személyt kell jelölnie, aki a nemzeti oldalon áll. Ennek a beszédnek fontos tanulsága volt számomra, hogy a Polgári Szövetség a nemzeti erők összefogását nem vállalja, másrész Orbán Viktorék hosszú hónapok hezitálása után - addig ugyanis az érezhető feszültségek ellenére sem beszéltek erről - szembehelyezkedtek Torgyánnal és a kisgazdákkal. Pedig az MDF addig nem tudott dönteni a kisgazdák iránti nyitás kérdésében, de Orbán Viktor, éppen tekintélye révén, rövidre zárta ezt a kérdést. Szerintem ez alapvető hiba volt. Nyilván abban a pillanatban úgy látták a helyzetet, hogy Torgyán nélkül is menni fog. Pedig ez rossz stratégia, mert nagyobb szavazattömeget lehetett volna kapni, külön-külön és együtt is. Gyakorlatilag kétfelé vágták az ellenzéket. Döntésemet konkrétan az motiválta - mert nem lett volna kötelező nekem beszállni a kisgazdapártba -, hogy márciusban találkoztam Torgyán Józseffel, alaposan elbeszélgettünk, és azt tapasztaltam, hogy a magyar politikai élet egyik legkiválóbb feje, elsősorban kognitív átlátóképessége és nyitottsága miatt. Torgyán Józseffel kapcsolatban más pártok köréből még sosem hallottam ilyen pozitív jelzőket, sőt. Azonban több elemző arra mutat rá, hogy Torgyán hajlamos teljesíthetetlen dolgokat ígérni a közvélemény nyilvánossága előtt. Egyesek szerint gazdasági elképzelései meglehetősen ellentmondásosak. Tényleg sok-sok dolgot mond, de ezek jó részében alapvető igazságokat fogalmaz meg. Egy politikusnak a napi dolgokra is kell reagálnia, ezeknek persze bizonyos küszöbértéket nem szabad átlépniük. Nem szabad teljesíthetetlen dolgokat ígérni, annál kevésbé, mert ezeket a választók számonkérik. Az ilyen megnyilatkozások nyilván szavazatokat csábítanak. De Torgyánban van készség a radikális lépések felvállalására, ki meri mondani azokat a dolgokat, amik az embereket foglalkoztatják. A másik oldal bizonyos vezérpolitikusai meg se merik fogalmazni ezeket a kérdéseket. Gyakorlatilag az SZDSZ-es médiával és az amögött álló banki körökkel folytatott harcról van szó. Amely felett az MDF annak idején pirruszi győzelmet aratott, vagy még azt sem, mert mára lebénult állapotba került. Az MDF-et vezető mérsékelt szárny arra a belátásra jutott, hogy egyszerűen nem lehet velük mit kezdeni. Meg kell nézni a Kónia-dolgozat példáját. Arról az evidens felvetésről volt szó, miszerint a média szerkezete egyoldalú. Olyan erővel és hirtelenséggel ugrottak neki, hogy ebben a témában többet nem nyilatkozott. Úgy érzem, Torgyán sok követelésében jó meglátások vannak, emellett vannak olyanok is, amelyek közgazdaságilag esetleg ütik egymást. Többek között ezért is csatlakoztam ehhez a radikális dolgokat kimondó politikához, segíteni kell ennek az irányzatnak programja összefogásában. Segíteni szeretnék a program elkészítésénél mint jogász, politológus és mint szociológus. A kisgazdapártnak ugyanis eddig nem volt tagolt programja, mellesleg a többinek se nagyon. Hadd mondjam el, hogy dolgozik a kisgazdapártnak egy nagyon jó gazdasági szakértő - nem hatalmaztak fel, hogy a nevét eláruljam. Azok az ellentmondások, amelyek esetleg eddig megjelentek a párt nyilatkozataiban, többek között az ő segítségével le fognak tisztulni. Egységes, tagolt program van születőben. - Segíthet ez esetleg az ellenzéki pártok közötti ellentétek feloldásában? Lehetséges, hogy egy egész más FKGP-t fogunk megismerni a közeljövőben? Ezt az l-1-3-as megosztottságot esetleg fel lehet oldani akkor, ha a kisgazdapárt letesz egy tagolt programot az asztalra, amiről tárgyalni lehet. És akkor már nem az ötéves személyi ellentétekről folyna a szó, hanem meg lehet vitatni az adott programpontokat, kompromisszumokat lehet kötni. Úgy vélem, hogy a szakértők, és most már ideszámítom magam is, segíteni tudnak ebben. A tanácsadói szerepet megegyezésünk szerint november 11-éig vállaltam. Amennyiben emberileg tudunk együttműködni Torgyán Józseffel - ez természtes alapfeltétele a közös munkának és ha a tanácsaimnak valóban olyan pozitív hatása lesz, mint amilyet remélek, ez az együttműködés folytatódhat is. Egész eddigi beszélgetésünk arra az elméleti konstrukcióra épül, hogy a megosztott ellenzék esélytelen a '98-as választáson. De ha bizonyos, az ellenzék támogatottságát erősítő tendenciák megerősödnek, nem fordulhat-e elő, hogy valamelyik csoportosulás, akár a Nemzeti, akár a Polgári Szövetség önmagában is győzelmet arathat? Én erre kevés esélyt látok. Előfordulhat, hogy mindkét csoport győzelmet arat, de éppen ebben látom az egyik veszélyforrást is. Ha ugyanis a viszony olyannyira elmérgesedik az ellenzéki pólusok között, hogy egymás helyett mondjuk az SZDSZ-t választanák koalíciós partnerül, az mindkét fél számára vereség volna. Ez a gondolat különben a Beszélő utolsó számában is felmerült. Természetes, hogy minden párt egyedül igyekszik nyerni. Valahogy úgy gondolják, hogy ha két három dolog bejönne, akkor lényeges előnyre tehetnek szert a többiekkel szemben. De miközben szívesen szereznének akár 90 százalékos többséget is, tisztában vannak azzal, hogy ez meglehetősen valószínűtlen, valamilyen egyeztetésre, együttműködésre tehát szükség van. A legszerencsésebb az lenne, ha a két csoportosulás választási szövetségre lépne egymással, majd valamikor a választások előtt. Nem következik az eddigiekből, hogy egyetlen szövetségbe kellene tömörülniük az ellenzéki pártoknak. Nem látok problémát abban, hogy két pólus alakult ki, de fontosnak tartom, hogy adott pillanatban ezek együtt tudjanak működni egymással, az elért választási eredmények alapján koalícióra tudjanak lépni. Az világos, hogy maga a Polgári Szövetség sem egységes. A KDNP híd szerepet igyekszik betölteni, az MDF is megosztott. Egyedül a Fidesznek van egységes, letisztult pártvezetése és szakértői gárdája, ezért is tudott a választások után talpra állni, a helyi szervezetei azonban meglehetősen gyengék. A Polgári Szövetség szilárd magját a Fidesz és a fél MDF alkotja. A Nemzeti Szövetség gondolata meglehetősen vegyes érzelmeket váltott ki a különböző pártokból. Egyes vélemények szerint az új formáció egyenesen megosztja az ellenzéket, gyengíti a kívánatos egység esélyét. Mintha a Polgári Szövetség gondolatára próbálna rálicitálni. Már az elnevezés is aggodalmat ébreszt. Aki nem tagja a szövetségnek, nem számít nemzetinek? - Önmagában a nemzeti eszmét a huszadik század végén nyilvánvalóan nem lehet képviselni. Sokkal komplexebb a világ, ezért bizonyos más értékekkel együtt kell kezelni. Számomra a polgári jelző jelenthet mérsékelt nemzeti elkötelezettséget. Ezért használom szívesebben a polgári nemzeti kifejezést, ezt több cikkemben leírtam már. Pillanatnyilag távol a következő választásoktól - nyugodtan maradhat külön a Polgári és a Nemzeti Szövetség, a megoldást a kellő pillanatban megkötött polgári-nemzeti koalícióban látom. Lovas Lajos / FOTÓ: NAGY BÉLA Pokol Béla: A megoldást a kellő pillanatban megkötött polgári-nemzeti koalícióban látom. A szakértelem növelése érdekében újabb kabinet alakult meg a Független Kisgazdapártban - tájékoztatta lapunkat Lányi Zsolt szóvivő. A honvédelmi és biztonságpolitikai kabinet vezetője Bokor Imre nyugalmazott mérnökezredes, a hadtudományok doktora, a Kiskirályok mundérban című nagy sikerű könyv szerzője. A kabinetben számos neves nyugállományú és aktív katonatiszt vállalt szerepet, de neveket egyelőre nem kívánnak közölni. Bokor Imre örömmel vállalta a felkérést, mert úgy érzi, közel állnak hozzá a kisgazdák elképzelései, s segítségére lehet a pártnak. Feladata az lesz, hogy összefogja a kabinet munkáját, kidolgozzák a honvédelmi és biztonságpolitikai alapelveket. Szakértőként segíti a parlamenti képviselők munkáját is. Cs. A. Fejlesztés még nincs, bizottság már van Oktatásfejlesztésről az utóbbi időben nemigen beszélhetünk, de fejlesztési bizottság már van. Megalakult az Oktatási és Szakképzési Távlati Fejlesztési Bizottság, és ezt sajtótájékoztatón jelentette be tegnap a Munkaügyi Minisztériumban Fodor Gábor művelődési miniszter és Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter. Feladata, mint ahogy a tájékoztatást adó miniszterek személyéből is kiderülhetett, az oktatásügy három nagy szektorára, vagyis a közoktatásnak, a szakképzésnek és a felsőoktatásnak egybehangolása. Elhangzott: távlati célokban gondolkodnak, és a bizottság a kormány modernizációs programjába illeszkedően végzi tevékenységét. A két tárca minisztere látja el az elnöki teendőket, és a minisztérium vezető tisztségviselői valamint kutatói, szakértői vesznek részt tevékenységében. Kósáné Kovács Magda és Fodor Gábor is hangsúlyozta, elsősorban a koncepciók összehangolása a cél, hiszen nem lehet még egyszer elkövetni azt a hibát, hogy csupán a konkrét törvények előkészítésének a stádiumában tekintsék át azokat a területeket, amelyek mind a két tárcát érintik. Báthory Zoltán helyettes államtitkár különlegesen fontosnak ítélte meg a nemzetközi normákhoz való igazodásunkat, és kifejtette: az Európa Tanács ajánlásait már eddigi munkájuk során is messzemenően figyelembe vették. Elhangzott az is, hogy a bizottságnak éppen a jelenlegi rossz gazdasági helyzetben lehet igen nagy szerepe: a munkaerőpiac szükségleteinek megfelelően tudja felmérni, mely területeken van szükség több avagy kevesebb szakemberre. M. D. tex (Site^^e,»,IXI IPca miép-felhívás: A kormány védje meg a délvidéki magyarságot! Áldatlan állapotok a Vajdaságban A Magyar Igazság és Élet Pártjának országos elnöksége felhívja az Országgyűlés minden pártját, és különösen az ellenzéki pártokat, hogy a volt Jugoszlávia területén megindult népvándorlási méreteket öltő menekültáradat ügyét mint a magyarságot a legközvetlenebbül érintő kérdést haladéktalanul tűzzék az Országgyűlés napirendjére. Az Országgyűlésnek arra kell köteleznie a kormányt, hogy ezekben a válságos, háborús napokban minden lehetséges eszköz igénybevételével védje meg a délvidéki magyarságot. Ne hagyjuk, hogy a magyarokon csattanjon az ostor! A felhívással kapcsolatban Csurka István, a MIÉP elnöke lapunk kérdésére elmondta: a helyzet - vajdasági jelzések támasztják alá - elsősorban az ott élő magyarok számára vált veszélyessé. Eddig ugyanis a Szerbiához tartozó térségből a hadköteles magyar férfiakat katonának vitték a horvátok ellen, most pedig, amikor a harci események más fordulatot vettek, akkor kilökik őket a saját otthonaikból. A szerb politika egyik alapeleme, hogy veszélyes és szegény régiókból a népet a viszonylag gazdagabb, kulturáltabb, valamint nyugodtabb helyre költözteti - mondta Csurka István. - Nem az első eset, hogy emiatt az a vajdasági magyarság kerül életveszélybe, amelyik pedig sem a szerbekkel, sem a horvátokkal nem áll harcban. Pártunkat erről a határon túli magyarok tájékoztatták, többek között Dudás Károly, aki az áldatlan vajdasági helyzetről a Magyar Fórum csütörtökön megjelenő számában részletesen is beszámol. - Nem tartja furcsának és súlytalannak, ha egy parlamenten kívüli párt igyekszik az Országgyűlés napirendjére vétetni bármit is? Annak tartják, aminek akarják, de én úgy gondolom, ebben az esetben nincsen helye a mellébeszélésnek, hiszen magyarokat löknek az utcára, hogy a szerbeknek legyen tető a fejük felett. Ha a privatizációra, az ország kiárusítására, a kártalanításra állandóan van idejük, akkor tekintsék kötelességüknek foglalkozni a határainkon túl élő magyar kisebbségek sorsával. -Ha a MIÉP eléri célját, és a vajdasági helyzet napirendre kerül, ön szerint mi lenne a következő lépés? - Haladéktalanul a nemzetközi szervezetek elé kell vinni a problémát, miközben meg kell erősíteni az ország katonai készültségét, mert békeszólamokkal adott esetben nem lehet védekezni. Az elmúlt napokban Pozsgay Imre és a kisgazdák nem ugyanarról a Nemzeti Szövetség megalakításáról beszéltek. Bármelyiknek vagy közös zászló alatt mindkettőnek elsősorban a hazai ellenzéki és polgári pártok illetve erők megszerzése a célja. Hol tartanak a megbeszélések a MIÉP-pel? Nézze, engem, de hivatalosan a pártot sem keresték meg, úgyhogy ennél többet nem tudok mondani. Én is a sajtóból tudom, amit tudok, de véleményem az, nem lehet úgy ellenzéki és polgári erőket tömöríteni, hogy némelyik tud róla, a másik viszont csak hallott valamit. Ráadásul minél több mozgalom alakul az egység érdekében, annál gyengébb lesz az egység, hiszen az ellenzék fordít hátat az ellenzéknek. Ijt Az Országgyűlés alelnökét, G. Nagyné Mack Ágnest kérdeztük arról, vajon egy parlamenten kívüli párt fölvetése milyen feltételek esetén válhat önálló napirendi ponttá? - Magam kifejezetten örülök, ha parlamenten kívüli pártok, szervezetek vagy egyesületek fordulnak kéréseikkel, javaslataikkal az ország házához, mert ezzel is jelzik: a közvélemény nem csak figyelni, de befolyásolni is óhajtja mindazt, ami a törvényhozásban történik - mondta az alelnök asszony. - A MIÉP által felvetett problémáról magam is tudok, annak napirendre tűzésével egyetértek, éppen ezért mint képviselő és mint alelnök is azon leszek, hogy mielőbb a T. Ház elé kerüljön. Az alelnök szerint egyébként minden esély megvan arra, hogy a vajdasági magyarokat ért újabb sérelmek ügyében a hat parlamenti párt egységesen lép fel, vagyis támogatólag. Csurka István kijelentésére, mely szerint a MIÉP-pel a Nemzeti Szövetség ügyében hivatalosan senki sem tárgyalt, G. Nagyné Maczó Ágnes elmondta: való igaz, hogy a szövetség ügyében a kapcsolatfelvételre még nem került sor, de ez csupán idő, és nem szándék kérdése a kisgazdák részéről. Szerkesztőségünk - akárcsak más párt esetében - ismertetni szerette volna a napokban megalakuló Nemzeti Szövetséggel kapcsolatos SZDSZ-es megállapításokat is, de a Mérleg utcai székház augusztus 1-től kinevezett új sajtófőnöke csak annyit mondott: „Az SZDSZ-nek nincs véleménye a Nemzeti Szövetség születéséről". ----A i ^ , r. I . Suchman félti a ma^ar kultúra értékeit .1 .,Mai Nap- f folytatás az l. oldalról A Mal Rt. szakszervezeti vezetőivel folytatott tárgyalásról beszámolva a miniszter elmondta: sikerült tisztázni a félreértéseket, s körvonalazták a két héten belül aláírandó megállapodás fő elveit. Ezek szerint a dolgozók és a menedzsment ötszázaléknyi részvénycsomaghoz juthat hozzá kedvezményesen. A miniszter bejelentette, hogy a Mal Rt. részvényeit az Amerikai Egyesült Államok piacán szeretnék értékesíteni. A forgalmazás ez év októberében-novemberében várható, az azonban még nem dőlt el, hogy a privatizációra szánt 51 százalékos részvénycsomagból hány millió dollár értékű pakettet vezetnek be az amerikai piacon. A sajtóprivatizáció jelentős állomásaként tegnap aláírták azt a szerződést, melynek értelmében a Mai Nap című délutáni napilap új tulajdonosa a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., a tekintélyes Jürg Marquard magyarországi kiadóvállalata. A tulajdonosváltás alkalmából rende elmondta: az újság a továbbiakban is politikailag független napilapként jelenik meg. Elismerően szólt a jól képzett, motivált és elkötelezett kollektíva teljesítményéről, ezzel indokolta, hogy a jövőben is ugyanaz a team készíti majd a lapot, mint az eddigiekben. Elvárásai közt első helyen szerepel a lap politikai függetlenségének megőrzése, a szakszerű tájékoztatás és az olvasói igényeknek való megfelelés. A lapot további pénzügyi befektetésekkel kívánják nyereségessé tenni. Gazsó L Ferenc főszerkesztő úgy vélekedett, hogy az egyéves vesszőfutás után a Mai Nap végre révbe ért. Megfogalmazása szerint a lap függetlenségének, politikai befolyásmentességének feltételeként szilárd anyagi bázist érezhetnek maguk mögött, mégis elmondhatják, hogy a Mai Nap magyar újság maradhat. A szerkesztőség valamennyi tagja a kiadó méltó partnere akar lenni. V. É. ... és a Magyar Nemzet? „A Szabad Földet eladtuk 480 millió forintért, ez 120-130 millióval meghaladja az OTP ajánlatát. Az ügylet le van zárva, most ami eladó, az a Magyar Nemzet." Ezt Suchman Tamás privatizációs miniszter a tegnap esti TV-Híradóban nyilatkozta. Az ÁPV Rt. hétfőn bejelentette, hogy a Magyar Nemzet privatizációs pályázata sikerrel járt, a győztes 50 millió forintos ajánlatával az OTP Bank Rt. lett. Sajtóinformációk szerint az OTP Rt. úgy lett a pályázat győztese, hogy egy héten belül kell végleges választ adnia arra: él-e vételi szándékával. A bank vezetői azonban többször jelezték, hogy sajtóportfólió létrehozásában érdekeltek, vagyis a Magyar Nemzet veszteségét a nyereséges Szabad Föld kiadásával szeretnék finanszírozni. A pénzintézet elnök-vezérigazgatója jelenleg külföldön tartózkodik, helyettese azonban a televízióban úgy nyilatkozott, hogy új helyzet állt elő a Szabad Föld értékesítésével, s amíg ebben az ügyben nem születik végleges és hivatalos döntés, addig nem fognak megállapodni a Magyar Nemzet megvásárlásáról az ÁPV Rt.-vel. (MTI)