Új Magyarország, 1995. november (5. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

ml­Xubfe&á­­V. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1995. NOVEMBER 1., SZERDA tudósítás Tudj­man pirruszi győzelme A horvát választási eredménye­ket a kormánypárt és a nagyobb ellenzéki pártok egyaránt siker­ként könyvelik el. Fennmarad a kényelmes kormánypárti több­ség a száborban, de Fiuméban (Rijekában), a zágrábi önkor­mányzatban és a zágrábi megyé­ben ellenzéki többség alakult ki. „Tudjman elnök belpolitikai helyzete nehezebbé válik, és a balkáni békére váró világnak eggyel több gondja lesz... Tudj­man pedig új győzelmekre vá­gyik, alig várva, hogy visszahódít­sa Kelet-Szlavóniát. Emellett élet­ben kell tartania a Nagy-Horvát­­országról szőtt álmot" - írja a mi­lánói Corriere della Sera. A bécsi Der Standard szerint „az ellenzék a számos akadály ellenére figye­lemre méltó eredményt ért el." A Horvát Demokratikus Kö­zösséghez (HDZ) és a horvát ve­zetéshez közel álló, Vjesnik című zágrábi napilap előzetes összesí­tése szerint a listás szavazás alap­ján a HDZ-re jut 36 mandátum, az ellenzéki szövetség 15, a Szociálli­­berális Párt 10, a Szociáldemokra­ta Párt pedig hét helyet kap. A 28 egyéni választókörzet közül hú­szat szerzett meg a HDZ, két-két helyen a liberálisok, az isztriai de­mokraták és a szociáldemokraták győztek, egy hely jut a Paraszt­pártnak és egy a független de­mokratáknak. Tizenkét helyet tar­tottak fenn a külföldi horvátok­­­­nak, s 14 hely származik majd a töredékszavazatokból. A Horvát Demokratikus Közös­ség a saját jogon megszerzett 56 mandátumon túl számíthat még 12 külföldi horvát képviselőre, valamint a töredékmandátumok mintegy felére. Összesen tehát valószínűleg 75 képviselője, ké­nyelmes többsége lesz a 127 tagú száborban, de szó sincs a remélt kétharmadról, ahhoz 85 mandá­tum kellene. „A szerbek ellen elért katonai sikerek ellenére a HDZ-re le­adott szavazatok száma csak egy százalékkal növekedett" - írta a Nasa Borba című szerbiai lap, amely hangsúlyozta: Zágrábban csak 36,3 százalékot kapott a ha­talmon lévő párt, s ez jelentős visszaesés, hiszen 1993-ban a zágrábi választók több mint 42 százaléka állt a HDZ mögé. Milosevics és Izetbegovic elutazott a Formálódó igények Dayton előtt „Azt várjuk, s biztos vagyok ben­ne, a többi délszláv nép is azt akarja, hogy végre megszülessék a tartós béke a Balkánon"-jelen­tette ki Belgrádban Szlobodan Milo­sevics szerb elnök. A daytoni dél­szláv békekonferenciára való elin­dulása előtt nyilatkozó államférfi kijelentette: „A béke csak annyira lehet tartós és igazságos, ameny­­nyire a békeszerződés figyelembe veszi mindhárom boszniai nemze­tiség érdekeit." Milosevics szerint a ma kezdő­dő daytoni konferencia csak ak­kor lehet sikeres, ha a tanácsko­záson a pártatlanság és a tárgyi­lagosság szelleme uralkodik. „Úgy vélem, hogy a házigazda szerepét betöltő Egyesült Álla­mok és a többi nagyhatalom a pártatlanságot képviseli, s ezért derűlátó vagyok az esélyeket il­letően" - tette hozzá. Milosevics elnökkel együtt a jugoszláv delegáció másik két tagja, Momir Bulatovics monte­negrói elnök és Milan Milutino­vics jugoszláv külügyminiszter is elutazott az Ohio államban lévő Daytonba. A boszniai szerbek küldöttei - Nikola Koljevics alel­­nök, Mom­esilo Krajisnik parla­menti elnök és Aleksza Buda kül­ügyminiszter - már az Egyesült Államokban tartózkodnak. Az egységes szerb küldöttség veze­tője Szlobodan Milosevics lesz. A boszniai küldöttség Bosz­nia-Hercegovina egységének megőrzéséért és a központi ha­talom jogköreinek szavatolá­sáért száll síkra a daytoni dél­szláv békekonferencián - jelen­tette ki Szarajevóban Alija Izetbe­govic boszniai muzulmán elnök. Az elutazása előtt nyilatkozó muzul­mán politikus elmondta: Szarajevó­nak egységes városnak kell marad­nia, s a szarajevói kormány a kelet­boszniai gorazdei beékelődést sem hajlandó átadni a szerbeknek. A muzulmán vezető közölte, hogy Szarajevó csak olyan szer­ződést hajlandó elfogadni, amely megfogalmazásában és szavatolásában olyan erők is részt vesznek, amelyek valóban képe­sek az egyezmény megtartatásá­­ra. Izetbegovic szerint a békefenn­tartó erőknek nem a Bosznián be­lüli frontokra, hanem a volt jugo­szláv tagköztársaság nemzetközi­leg elismert külső határaira kell felsorakozniuk. FOTÓ:MTI-AP Az Amerikába induló Izetbegovic bosnyák elnök búcsút int a sza­­rajevóiaknak A Magyar Helsinki Bizottság felhívása délszláv háború menekültjeiért az önkéntes Ai^^rb és ir horvát helsinki bi- teremtsék meg zo^ts|^ közös felhívá^ bocsátott visszatérés jogi, biztonsági, gaz-­i az otthonaikból elmenekült, hasági és szociális kereteit. Jsi ott horvátországi (krajinai, nyugat-szlavóniai) szerbek, szerbiai és bosznia-hercegovinai horvátok, valamint boszniai muszlimok szabad hazatérése érdekében. A dokumentumhoz kibocsátó aláíróként csatlakozott Margaret Thatcher, Tadeusz Mazo­wiecki és Paul Lendvai is. „A jelenlegi, tragikus helyze­ten csak az enyhíthet, további veszélyeknek csak az állhatja út­ját, ha a visszatérés jogát min­den üldözöttnek és a kényszer­migráció minden áldozatának­­szavatolják, és ez a jog mindhá­rom nemzet tagjaira nézve egy­formán érvényesül" - fogalmaz a kiáltvány. Az aláírók épp ezért az érin­tett kormányokat arra buzdítják, hogy akadályozzák meg a to­vábbi etnikai tisztogatást, az el­­üldözöttek hátrahagyott javai­nak pusztítását, fosztogatását, és hasági A felhívás kéri az európai és észak-amerikai demokratikus ál­lamok kormányait: támogassák az önkéntes visszatérőket, gya­koroljanak nyomást a három érintett ország kormányára, hogy vizsgálják felül az orszá­gukban kisebbségben élő vagy kisebbségben élt más etniku­mokhoz fűződő eddigi politiká­jukat és kárhozatos gyakorlatu­kat. A felhívást, amelyhez a ma­gyar helsinki bizottság is csatla­kozott, aláírta Csalog Zsolt író, Ember Judit filmrendező, Ester­házy Péter író, Faludy György író, Jancsó Miklós filmrendező, Kenedi János publicista, Kőszeg Ferenc or­szággyűlési képviselő, Mészöly Miklós író, Vezér Erzsébet iroda­lomtörténész, Vásárhelyi Miklós sajtótörténész, valamint a ma­gyar kulturális és politikai élet több más neves személyisége. 7 . t.'€í'Éu.'L. BfíoWs y CNcJá . Ji 1 ^/1/\ I? VI . 1 sz-x r' ■.ft • Meciar szlovák kormányfő moszkvai tárgyalásain megálla­podás jött létre a vitatott mohi atomerőmű befejezésében való orosz részvételről. Oroszország 70 millió dollár értékű fűtő­anyaggal látja el az erőművet. ■Tu Horn Gyula előadása a londoni Királyi Külügyi Intézetben "ly Európa biztonsága oszthatatlan útl Folytatás az 1. oldalról Gazdasági, politikai és biztonsá­gi megfontolásokból egyaránt alapvető fontosságú Magyaror­szág számára a csatlakozás az eu­­roatlanti szervezetekhez - mon­dotta Horn Gyula Londonban. A magyar kormányfő a Királyi Kül­ügyi Intézet fóruma előtt tegnap este tartott előadásában kijelen­tette: Magyarország az EU- és a NATO-felvételt egymással pár­huzamosan, egyeztetett módon, vétójog a csatlakozás ügyében készíti elő, jóllehet tudatában mondta a kormányfő, fékekhez, az európai stabilitás­hoz és biztonsághoz fűződő kö­zös érdek. A magyar kormány véleménye szerint az észak-at­lanti szövetség bővítésével pár­huzamosan biztosítani kell Oroszországot és Ukrajnát arról, hogy ez semmiféle biztonsági ki­hívással nem jár számukra, ugyanakkor világossá kell tenni: sem Moszkvát, sem más NATO-n kívüli országot nem illeti meg a van annak, hogy nem feltétlenül azonos időpontban nyer majd teljes jogú tagságot a két európai szervezetben. A magyar kor­mány reméli, hogy az unió jövő­jéről döntő, 1996-ban esedékes kormányközi értekezlet után legkésőbb fél évvel megkezdőd­hetnek az érdemi felvételi tár­gyalások. Horn kijelentette: a NATO- tagság iránti vágy nem azt tük­rözi, hogy Magyarország fenye­getve érzi magát; a csatlakozási szándék alapja az euroatlanti ér­ A miniszterelnök megállapí­totta: a hidegháború múltával új veszélyek jelentek meg, elsősor­ban Kelet- és Közép-Európában. Bosznia példája is mutatja, hogy a legriasztóbb folyamat a kisebb­ségi jogokat legázoló, agresszív nacionalizmus. Horn Gyula szerint Európa egyes térségeit nem lehet - és nem is szabad - különálló szige­teknek tekinteni, s ugyanígy oszthatatlan a földrész biztonsá­ga is: a kontinens egyetlen zuga sem lehet nyugodt, amíg máshol és nincs meg a biztonság. A miniszt '­­­terelnök szerint a jövendő össz- ÚHKUW.­ európai biztonsági rendszer öt pillérre támaszkodhat kibővített euroatlanti­­ekre, a megelőző diplomácia kereteit adó EBESZ-re, a NATO és az azon kívül maradó orszá­gok intézményesített párbeszé­dére, a regionális és szubregio­­nális együttműködés eszközeire, mint egyebek mellett a visegrádi csoport vagy az Alpok-Adria munkacsoport, s végül azokra a kétoldalú szerződésekre, ame­lyek a közép-európai országok határainak sérthetetlenségét, a kisebbségi jogok tiszteletben tar­tását garantálják. Magyarország ez utóbbi folyamat kiemelkedő elemének tartja a Szlovákiával kö­tött alapszerződést, s várja annak pozsonyi ratifikálását - mondta előadásában Horn Gyula. Horn Gyulát előadása után, a késő esti órákban Malcolm Rif­­kind brit külügyminiszter dísz­vacsorán látta vendégül, majd:­­ , , szerveze­ Megmaradt a jóindulat Londoni tudósítónktól. A Londonban tárgyaló Horn Gyuláról elsősorban azt tartják számon, nemcsak Németország­ban, hanem például Nagy-Bri­­tanniában is, hogy ő volt Ma­gyarország utolsó kommunista kormányának külügyminiszte­re, aki bejelentette: a magyar kor­mány engedélyezi keletnémet állampolgárok kiutazását ma­gyar felségterületről Ausztriába. Jelenleg a brit kormány szem­pontjából két körülmény ad fon­tosságot Magyarországnak. Az egyik az, hogy határos a volt Ju­goszláviával, s ezért e pillanat­ban megnövekedett stratégiai je­lentőséget élvez. A másik körül­mény Magyarország minden le­hető alkalommal kifejezett óha­ja, hogy mihamarabb­ tagja le­hessen az Európai Uniónak és az észak-atlanti szövetségnek. A brit fél, bizonyos esetekben európai partnereinek ellenzésé­vel szemben is, mindmáig meg­őrizte a Thatcher-kormány négy évvel ezelőtti célját, vagyis azt, hogy az újonnan demokratizáló­dott kelet-közép-európai orszá­gok mielőbb bejuthassanak az EU tagjai közé. A brit kormány azonban nem próbálja olyan irányban befolyásolni európai partnereit, hogy tekintsenek el bizonyos alapvető politikai és gazdasági feltételek teljesítésétől Magyarország és a többi érintett ország részéről. Sok partnerével ellentétben az Egyesült Király­ság valóban előnyösnek érzi az EU bővítését még mielőtt tovább mélyülne az Unió gazdasági és politikai egysége, ám semmi esetre sem szeretné például olyan új tagokkal bővíteni a kö­zösséget, amelyeknek rendezet­len vitáik vannak egymással, vagy amelyek az emberi jogok védelmét célzó jogalkotásban és e jogok tényleges tiszteletben tartásában elmaradnak a közös­ségi színvonal mögött. A NATO-tagság területén né­mi eltolódás érezhető az eredeti állásponthoz képest. Míg há­rom-négy évvel ezelőtt a brit fél minden katonai vagy politikai tárgyalás során udvariasan, de a brit kormányt semmiféle állás­­foglalásra nem kötelező módon kitért az ilyen irányú magyar tá­jékozódások elől, addig ma az ilyen megbeszélések hangvétele arra utal, hogy a NATO-tagság mindkét oldalról nézve kívánatos, a kérdés csupán az, hogy mikorra lehet megoldani a gyakorlati, zömmel technikai problémákat. Horn Gyula londoni tartózko­dásának huszonnyolc órája alatt nincs ideje ezekről a kérdésekről elmélyült megbeszélést folytatni a brit kormánnyal, nem is be­szélve arról, hogy a látogatás programja nemcsak politikai, hanem pénzügyi és gazdasági megbeszélésekre is kiterjed. A két miniszterelnök ma délelőtt talál­kozik, s Horn Gyula a program szerint negyven percet tölt John Major társaságában. A kormány­fők megbeszélései azonban sokkal inkább a problémák megvilágítá­sát, semmint azonnali megoldását célozzák. Jotischky László Tagok és társultak találkozója Első alkalommal ült együtt tár­gyalóasztalhoz mind a tizenöt európai uniós és a kilenc társult kelet-európai ország diplomáciá­jának vezető képviselője tegnap Luxembourgban. A találkozó résztvevői először több mint há­romórás munkaülést tartottak, majd közös ebéd keretében foly­tatták az eszmecserét. Némileg rontotta egyébként az ünnepi hangulatot, hogy az EU-orszá­gok - amelyeknek hétfőn „saját körben" már volt egy tanácsülésük - sok esetben csak államtitkárral vagy miniszterhelyettessel képvi­seltették magukat. Magyar részről Kovács­ászló külügyminiszter vett részt a tanácskozáson. A társulási folyamat megkez­dése óta immár hagyomány, hogy az egymás után három EU- elnökséget adó országok kül­ügyminiszterei félévenként egy­szer találkoznak a társult ország­beli partnereikkel. Azt azonban csupán a tavaly decemberben jó­váhagyott „csatlakozást előké­szítő stratégia" intézményesítet­te, hogy az EU és a társultak fél­évenként teljes körben tartsanak együttes ülést. Ez utóbbihoz csatlakoztak kedden először a balti államok, 24-re növelve az ilyen külügyi találkozón részt vevők számát. ­ November elején, magyar-szlovák­ korm­án­yfői eszmecsere lesz Berlinben Több vezető diplomatánk lett Még nem érkezett meg hivatalos formában a szlovák nemzetgyű­lés elé a novemberben kerülő nyelvtörvény módosított válto­zata, de az október közepén át­adott korábbi tervezet már lehe­tővé teszi a törvény megismeré­sét - hangzott el tegnap Szentivá­­nyi Gábor külügyi szóvivő tájékoz­tatóján. Az Új Magyarország kérdé­sére válaszolva a szóvivő kifejtette: a magyar álláspont szerint a nyelv­törvénynek akkor van értelme, ha javítja a két ország viszonyát és tiszteletben tartja a nemzeti ki­sebbségek jogait. • Szentiványi utalt rá, hogy több nemzetközi szerződés, töb­bek közt a bécsi egyezmény szel­lemével ellentétes, ha két állam között megkötött szerződések ratifikációja előtt a szerződéssel ellentétes értelmű törvény kerül a parlament elé. Lapunk érdek­lődésére a szóvivő hozzátette: az Európa Tanács állásfoglalása ér­telmében az európai normákkal nem áll ellentétben egy „nyelv­törvény" elfogadása - feltéve, ha az nem foglalkozik más nyelvek­kel, és nem értelmezhető úgy, hogy csorbítja más nyelv hasz­nálatát. Érdeklődésünkre Szent­iványi elmondta: Horn Gyula és Vladimír Meciar többször is tár­gyalt az utóbbi időben erről a kérdésről, s meglehet, hogy egy november 10-i berlini nemzetkö­zi rendezvényen ismét szót vált a két kormányfő, érintve a ki­sebbségi kérdést is. A román megbékélési javaslat nem alternatívája az alapszerző­désnek - hangoztatta a szóvivő, Marcel Dinu román külügyi ál­lamtitkár november másodikán kezdődő budapesti látogatását kommentálva. Somogyi Ferenc külügyi államtitkár meghívásá­nak eleget téve Dinu főleg az utóbbi időben átadott román do­kumentumok és az alapszerző­dés viszonyának vizsgálata, va­lamint a kétoldalú kapcsolatok nyitott kérdései ügyében folytat megbeszéléseket Budapesten. Mészáros Sándor, az EBESZ grozniji misszióvezetőjének álla­pota javul, a jövő héten valószí­nűleg elhagyhatja a kórházat, ahol Kovács László külügym­iszter is meglátogatta - jelentette be Szentiványi. Az EBESZ elnöki posztját betöltő magyar külügy­miniszter - mivel Mészáros Sán­dor a baleseténél elszenvedett sérülések következtében nem tudja betölteni csecsenföldi mandátumát - Olivier Felen fran­cia diplomatát bízta meg a groz­niji EBESZ-misszió vezetésével. Szentiványi bejelentette: a kormány határozata négy he­lyett öt főben állapította meg a Külügyminisztériumban kine­vezhető helyettes államtitkárok számát. A határozat értelmében Görög Jánost, a konzuli főosztály eddigi vezetőjét helyettes állam­titkárrá nevezte ki a külügymi­niszter. A szóvivő az újabb he­lyettesi poszt létrehozását a több­oldalú diplomáciai tevékenység növekedésével indokolta, cél­ként jelölve meg a kormányzati munka nagyobb hatékonyságát, a nemzetközi szerződések koor­dinálását. Szentiványi Gábor a továb­biakban bejelentette: Jeanne-Cla­­ude Juncker, a Luxemburgi Nagy­­hercegség miniszterelnöke no­vember 2-4. között Magyaror­szágra látogat. Kovács László külügyminiszter pedig novem­ber 9-én az Európa Tanács mi­niszteri bizottsága soros ülésén vesz részt Strasbourgban. (udvardy) (

Next