Új Magyarország, 1995. november (5. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-01 / 256. szám
mlXubfe&áV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1995. NOVEMBER 1., SZERDA tudósítás Tudjman pirruszi győzelme A horvát választási eredményeket a kormánypárt és a nagyobb ellenzéki pártok egyaránt sikerként könyvelik el. Fennmarad a kényelmes kormánypárti többség a száborban, de Fiuméban (Rijekában), a zágrábi önkormányzatban és a zágrábi megyében ellenzéki többség alakult ki. „Tudjman elnök belpolitikai helyzete nehezebbé válik, és a balkáni békére váró világnak eggyel több gondja lesz... Tudjman pedig új győzelmekre vágyik, alig várva, hogy visszahódítsa Kelet-Szlavóniát. Emellett életben kell tartania a Nagy-Horvátországról szőtt álmot" - írja a milánói Corriere della Sera. A bécsi Der Standard szerint „az ellenzék a számos akadály ellenére figyelemre méltó eredményt ért el." A Horvát Demokratikus Közösséghez (HDZ) és a horvát vezetéshez közel álló, Vjesnik című zágrábi napilap előzetes összesítése szerint a listás szavazás alapján a HDZ-re jut 36 mandátum, az ellenzéki szövetség 15, a Szociálliberális Párt 10, a Szociáldemokrata Párt pedig hét helyet kap. A 28 egyéni választókörzet közül húszat szerzett meg a HDZ, két-két helyen a liberálisok, az isztriai demokraták és a szociáldemokraták győztek, egy hely jut a Parasztpártnak és egy a független demokratáknak. Tizenkét helyet tartottak fenn a külföldi horvátoknak, s 14 hely származik majd a töredékszavazatokból. A Horvát Demokratikus Közösség a saját jogon megszerzett 56 mandátumon túl számíthat még 12 külföldi horvát képviselőre, valamint a töredékmandátumok mintegy felére. Összesen tehát valószínűleg 75 képviselője, kényelmes többsége lesz a 127 tagú száborban, de szó sincs a remélt kétharmadról, ahhoz 85 mandátum kellene. „A szerbek ellen elért katonai sikerek ellenére a HDZ-re leadott szavazatok száma csak egy százalékkal növekedett" - írta a Nasa Borba című szerbiai lap, amely hangsúlyozta: Zágrábban csak 36,3 százalékot kapott a hatalmon lévő párt, s ez jelentős visszaesés, hiszen 1993-ban a zágrábi választók több mint 42 százaléka állt a HDZ mögé. Milosevics és Izetbegovic elutazott a Formálódó igények Dayton előtt „Azt várjuk, s biztos vagyok benne, a többi délszláv nép is azt akarja, hogy végre megszülessék a tartós béke a Balkánon"-jelentette ki Belgrádban Szlobodan Milosevics szerb elnök. A daytoni délszláv békekonferenciára való elindulása előtt nyilatkozó államférfi kijelentette: „A béke csak annyira lehet tartós és igazságos, amenynyire a békeszerződés figyelembe veszi mindhárom boszniai nemzetiség érdekeit." Milosevics szerint a ma kezdődő daytoni konferencia csak akkor lehet sikeres, ha a tanácskozáson a pártatlanság és a tárgyilagosság szelleme uralkodik. „Úgy vélem, hogy a házigazda szerepét betöltő Egyesült Államok és a többi nagyhatalom a pártatlanságot képviseli, s ezért derűlátó vagyok az esélyeket illetően" - tette hozzá. Milosevics elnökkel együtt a jugoszláv delegáció másik két tagja, Momir Bulatovics montenegrói elnök és Milan Milutinovics jugoszláv külügyminiszter is elutazott az Ohio államban lévő Daytonba. A boszniai szerbek küldöttei - Nikola Koljevics alelnök, Momesilo Krajisnik parlamenti elnök és Aleksza Buda külügyminiszter - már az Egyesült Államokban tartózkodnak. Az egységes szerb küldöttség vezetője Szlobodan Milosevics lesz. A boszniai küldöttség Bosznia-Hercegovina egységének megőrzéséért és a központi hatalom jogköreinek szavatolásáért száll síkra a daytoni délszláv békekonferencián - jelentette ki Szarajevóban Alija Izetbegovic boszniai muzulmán elnök. Az elutazása előtt nyilatkozó muzulmán politikus elmondta: Szarajevónak egységes városnak kell maradnia, s a szarajevói kormány a keletboszniai gorazdei beékelődést sem hajlandó átadni a szerbeknek. A muzulmán vezető közölte, hogy Szarajevó csak olyan szerződést hajlandó elfogadni, amely megfogalmazásában és szavatolásában olyan erők is részt vesznek, amelyek valóban képesek az egyezmény megtartatására. Izetbegovic szerint a békefenntartó erőknek nem a Bosznián belüli frontokra, hanem a volt jugoszláv tagköztársaság nemzetközileg elismert külső határaira kell felsorakozniuk. FOTÓ:MTI-AP Az Amerikába induló Izetbegovic bosnyák elnök búcsút int a szarajevóiaknak A Magyar Helsinki Bizottság felhívása délszláv háború menekültjeiért az önkéntes Ai^^rb és ir horvát helsinki bi- teremtsék meg zo^ts|^ közös felhívá^ bocsátott visszatérés jogi, biztonsági, gaz-i az otthonaikból elmenekült, hasági és szociális kereteit. Jsi ott horvátországi (krajinai, nyugat-szlavóniai) szerbek, szerbiai és bosznia-hercegovinai horvátok, valamint boszniai muszlimok szabad hazatérése érdekében. A dokumentumhoz kibocsátó aláíróként csatlakozott Margaret Thatcher, Tadeusz Mazowiecki és Paul Lendvai is. „A jelenlegi, tragikus helyzeten csak az enyhíthet, további veszélyeknek csak az állhatja útját, ha a visszatérés jogát minden üldözöttnek és a kényszermigráció minden áldozatánakszavatolják, és ez a jog mindhárom nemzet tagjaira nézve egyformán érvényesül" - fogalmaz a kiáltvány. Az aláírók épp ezért az érintett kormányokat arra buzdítják, hogy akadályozzák meg a további etnikai tisztogatást, az elüldözöttek hátrahagyott javainak pusztítását, fosztogatását, és hasági A felhívás kéri az európai és észak-amerikai demokratikus államok kormányait: támogassák az önkéntes visszatérőket, gyakoroljanak nyomást a három érintett ország kormányára, hogy vizsgálják felül az országukban kisebbségben élő vagy kisebbségben élt más etnikumokhoz fűződő eddigi politikájukat és kárhozatos gyakorlatukat. A felhívást, amelyhez a magyar helsinki bizottság is csatlakozott, aláírta Csalog Zsolt író, Ember Judit filmrendező, Esterházy Péter író, Faludy György író, Jancsó Miklós filmrendező, Kenedi János publicista, Kőszeg Ferenc országgyűlési képviselő, Mészöly Miklós író, Vezér Erzsébet irodalomtörténész, Vásárhelyi Miklós sajtótörténész, valamint a magyar kulturális és politikai élet több más neves személyisége. 7 . t.'€í'Éu.'L. BfíoWs y CNcJá . Ji 1 ^/1/\ I? VI . 1 sz-x r' ■.ft • Meciar szlovák kormányfő moszkvai tárgyalásain megállapodás jött létre a vitatott mohi atomerőmű befejezésében való orosz részvételről. Oroszország 70 millió dollár értékű fűtőanyaggal látja el az erőművet. ■Tu Horn Gyula előadása a londoni Királyi Külügyi Intézetben "ly Európa biztonsága oszthatatlan útl Folytatás az 1. oldalról Gazdasági, politikai és biztonsági megfontolásokból egyaránt alapvető fontosságú Magyarország számára a csatlakozás az euroatlanti szervezetekhez - mondotta Horn Gyula Londonban. A magyar kormányfő a Királyi Külügyi Intézet fóruma előtt tegnap este tartott előadásában kijelentette: Magyarország az EU- és a NATO-felvételt egymással párhuzamosan, egyeztetett módon, vétójog a csatlakozás ügyében készíti elő, jóllehet tudatában mondta a kormányfő, fékekhez, az európai stabilitáshoz és biztonsághoz fűződő közös érdek. A magyar kormány véleménye szerint az észak-atlanti szövetség bővítésével párhuzamosan biztosítani kell Oroszországot és Ukrajnát arról, hogy ez semmiféle biztonsági kihívással nem jár számukra, ugyanakkor világossá kell tenni: sem Moszkvát, sem más NATO-n kívüli országot nem illeti meg a van annak, hogy nem feltétlenül azonos időpontban nyer majd teljes jogú tagságot a két európai szervezetben. A magyar kormány reméli, hogy az unió jövőjéről döntő, 1996-ban esedékes kormányközi értekezlet után legkésőbb fél évvel megkezdődhetnek az érdemi felvételi tárgyalások. Horn kijelentette: a NATO- tagság iránti vágy nem azt tükrözi, hogy Magyarország fenyegetve érzi magát; a csatlakozási szándék alapja az euroatlanti ér A miniszterelnök megállapította: a hidegháború múltával új veszélyek jelentek meg, elsősorban Kelet- és Közép-Európában. Bosznia példája is mutatja, hogy a legriasztóbb folyamat a kisebbségi jogokat legázoló, agresszív nacionalizmus. Horn Gyula szerint Európa egyes térségeit nem lehet - és nem is szabad - különálló szigeteknek tekinteni, s ugyanígy oszthatatlan a földrész biztonsága is: a kontinens egyetlen zuga sem lehet nyugodt, amíg máshol és nincs meg a biztonság. A miniszt 'terelnök szerint a jövendő össz- ÚHKUW. európai biztonsági rendszer öt pillérre támaszkodhat kibővített euroatlantiekre, a megelőző diplomácia kereteit adó EBESZ-re, a NATO és az azon kívül maradó országok intézményesített párbeszédére, a regionális és szubregionális együttműködés eszközeire, mint egyebek mellett a visegrádi csoport vagy az Alpok-Adria munkacsoport, s végül azokra a kétoldalú szerződésekre, amelyek a közép-európai országok határainak sérthetetlenségét, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását garantálják. Magyarország ez utóbbi folyamat kiemelkedő elemének tartja a Szlovákiával kötött alapszerződést, s várja annak pozsonyi ratifikálását - mondta előadásában Horn Gyula. Horn Gyulát előadása után, a késő esti órákban Malcolm Rifkind brit külügyminiszter díszvacsorán látta vendégül, majd: , , szerveze Megmaradt a jóindulat Londoni tudósítónktól. A Londonban tárgyaló Horn Gyuláról elsősorban azt tartják számon, nemcsak Németországban, hanem például Nagy-Britanniában is, hogy ő volt Magyarország utolsó kommunista kormányának külügyminisztere, aki bejelentette: a magyar kormány engedélyezi keletnémet állampolgárok kiutazását magyar felségterületről Ausztriába. Jelenleg a brit kormány szempontjából két körülmény ad fontosságot Magyarországnak. Az egyik az, hogy határos a volt Jugoszláviával, s ezért e pillanatban megnövekedett stratégiai jelentőséget élvez. A másik körülmény Magyarország minden lehető alkalommal kifejezett óhaja, hogy mihamarabb tagja lehessen az Európai Uniónak és az észak-atlanti szövetségnek. A brit fél, bizonyos esetekben európai partnereinek ellenzésével szemben is, mindmáig megőrizte a Thatcher-kormány négy évvel ezelőtti célját, vagyis azt, hogy az újonnan demokratizálódott kelet-közép-európai országok mielőbb bejuthassanak az EU tagjai közé. A brit kormány azonban nem próbálja olyan irányban befolyásolni európai partnereit, hogy tekintsenek el bizonyos alapvető politikai és gazdasági feltételek teljesítésétől Magyarország és a többi érintett ország részéről. Sok partnerével ellentétben az Egyesült Királyság valóban előnyösnek érzi az EU bővítését még mielőtt tovább mélyülne az Unió gazdasági és politikai egysége, ám semmi esetre sem szeretné például olyan új tagokkal bővíteni a közösséget, amelyeknek rendezetlen vitáik vannak egymással, vagy amelyek az emberi jogok védelmét célzó jogalkotásban és e jogok tényleges tiszteletben tartásában elmaradnak a közösségi színvonal mögött. A NATO-tagság területén némi eltolódás érezhető az eredeti állásponthoz képest. Míg három-négy évvel ezelőtt a brit fél minden katonai vagy politikai tárgyalás során udvariasan, de a brit kormányt semmiféle állásfoglalásra nem kötelező módon kitért az ilyen irányú magyar tájékozódások elől, addig ma az ilyen megbeszélések hangvétele arra utal, hogy a NATO-tagság mindkét oldalról nézve kívánatos, a kérdés csupán az, hogy mikorra lehet megoldani a gyakorlati, zömmel technikai problémákat. Horn Gyula londoni tartózkodásának huszonnyolc órája alatt nincs ideje ezekről a kérdésekről elmélyült megbeszélést folytatni a brit kormánnyal, nem is beszélve arról, hogy a látogatás programja nemcsak politikai, hanem pénzügyi és gazdasági megbeszélésekre is kiterjed. A két miniszterelnök ma délelőtt találkozik, s Horn Gyula a program szerint negyven percet tölt John Major társaságában. A kormányfők megbeszélései azonban sokkal inkább a problémák megvilágítását, semmint azonnali megoldását célozzák. Jotischky László Tagok és társultak találkozója Első alkalommal ült együtt tárgyalóasztalhoz mind a tizenöt európai uniós és a kilenc társult kelet-európai ország diplomáciájának vezető képviselője tegnap Luxembourgban. A találkozó résztvevői először több mint háromórás munkaülést tartottak, majd közös ebéd keretében folytatták az eszmecserét. Némileg rontotta egyébként az ünnepi hangulatot, hogy az EU-országok - amelyeknek hétfőn „saját körben" már volt egy tanácsülésük - sok esetben csak államtitkárral vagy miniszterhelyettessel képviseltették magukat. Magyar részről Kovácsászló külügyminiszter vett részt a tanácskozáson. A társulási folyamat megkezdése óta immár hagyomány, hogy az egymás után három EU- elnökséget adó országok külügyminiszterei félévenként egyszer találkoznak a társult országbeli partnereikkel. Azt azonban csupán a tavaly decemberben jóváhagyott „csatlakozást előkészítő stratégia" intézményesítette, hogy az EU és a társultak félévenként teljes körben tartsanak együttes ülést. Ez utóbbihoz csatlakoztak kedden először a balti államok, 24-re növelve az ilyen külügyi találkozón részt vevők számát. November elején, magyar-szlovák kormányfői eszmecsere lesz Berlinben Több vezető diplomatánk lett Még nem érkezett meg hivatalos formában a szlovák nemzetgyűlés elé a novemberben kerülő nyelvtörvény módosított változata, de az október közepén átadott korábbi tervezet már lehetővé teszi a törvény megismerését - hangzott el tegnap Szentiványi Gábor külügyi szóvivő tájékoztatóján. Az Új Magyarország kérdésére válaszolva a szóvivő kifejtette: a magyar álláspont szerint a nyelvtörvénynek akkor van értelme, ha javítja a két ország viszonyát és tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait. • Szentiványi utalt rá, hogy több nemzetközi szerződés, többek közt a bécsi egyezmény szellemével ellentétes, ha két állam között megkötött szerződések ratifikációja előtt a szerződéssel ellentétes értelmű törvény kerül a parlament elé. Lapunk érdeklődésére a szóvivő hozzátette: az Európa Tanács állásfoglalása értelmében az európai normákkal nem áll ellentétben egy „nyelvtörvény" elfogadása - feltéve, ha az nem foglalkozik más nyelvekkel, és nem értelmezhető úgy, hogy csorbítja más nyelv használatát. Érdeklődésünkre Szentiványi elmondta: Horn Gyula és Vladimír Meciar többször is tárgyalt az utóbbi időben erről a kérdésről, s meglehet, hogy egy november 10-i berlini nemzetközi rendezvényen ismét szót vált a két kormányfő, érintve a kisebbségi kérdést is. A román megbékélési javaslat nem alternatívája az alapszerződésnek - hangoztatta a szóvivő, Marcel Dinu román külügyi államtitkár november másodikán kezdődő budapesti látogatását kommentálva. Somogyi Ferenc külügyi államtitkár meghívásának eleget téve Dinu főleg az utóbbi időben átadott román dokumentumok és az alapszerződés viszonyának vizsgálata, valamint a kétoldalú kapcsolatok nyitott kérdései ügyében folytat megbeszéléseket Budapesten. Mészáros Sándor, az EBESZ grozniji misszióvezetőjének állapota javul, a jövő héten valószínűleg elhagyhatja a kórházat, ahol Kovács László külügymiszter is meglátogatta - jelentette be Szentiványi. Az EBESZ elnöki posztját betöltő magyar külügyminiszter - mivel Mészáros Sándor a baleseténél elszenvedett sérülések következtében nem tudja betölteni csecsenföldi mandátumát - Olivier Felen francia diplomatát bízta meg a grozniji EBESZ-misszió vezetésével. Szentiványi bejelentette: a kormány határozata négy helyett öt főben állapította meg a Külügyminisztériumban kinevezhető helyettes államtitkárok számát. A határozat értelmében Görög Jánost, a konzuli főosztály eddigi vezetőjét helyettes államtitkárrá nevezte ki a külügyminiszter. A szóvivő az újabb helyettesi poszt létrehozását a többoldalú diplomáciai tevékenység növekedésével indokolta, célként jelölve meg a kormányzati munka nagyobb hatékonyságát, a nemzetközi szerződések koordinálását. Szentiványi Gábor a továbbiakban bejelentette: Jeanne-Claude Juncker, a Luxemburgi Nagyhercegség miniszterelnöke november 2-4. között Magyarországra látogat. Kovács László külügyminiszter pedig november 9-én az Európa Tanács miniszteri bizottsága soros ülésén vesz részt Strasbourgban. (udvardy) (