Új Magyarország, 1996. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-20 / 17. szám
8 KULTÚRA 1996. JANUÁR 20., SZOMBAT A pécsiek vendégjátéka a Tháliában Dühös és szelíd emberek Két előadását (két színházi örökzöldet) hozta el a Thália Színházba a Pécsi Nemzeti Színház. Talán azért éppen oda, mert a Thália direktora, Csiszár Imre, több ízben vendégeskedett Pécsett (a mostani egyik előadást is itt rendezte), és innen a jó kapcsolat. A két estén szelíd és dühös hősöket láthattunk. Wasserman- Leigh-Darion musicalje, a La Mancha lovagja, tulajdonképpen két főszerepet kínál egy színésznek: a Don Quijote szerzőjének, Cervantesnek, és a regényhős búsképű lovagnak az alakját. Wasserman leleménye, hogy az ésben az inkvizíció börtönébe kerülő Cervantessel és szolgájával játszatja el a foglyok előtt Don Quijote, Sancho Panza, Aldonza s a többi regényfigura történetét. Ez a folyamatos átváltás egyik alakból a másikba rendezői és színészi bravúrt igényel. A pécsiek rendezője, Szegvári Menyhért, nem sokat bíbelődött a markáns cserékkel. Cervantes és Don Quijote nála gyakorlatilag egyazon személy. Mindegyikből sok van a másikban. Kiegészítik és kitágítják egymás személyiségét, gondolatait, magatartásformáit. Ez nyereség az egyik oldalon, de veszteség a másikon, így kevésbé világos, hogy a Búsképű Lovag egy már elmúlt, de erkölcsi értékeiben mégis nemesebb világ képviselője, és hogy Cervantes is lázadó a maga módján. Persze a Cervantes-Don Quijotét alakító Andorai Péter színészi alkata is szerepet játszhat mindebben. Ő nehézkesebb, masszívabb, nem is igazán Don Quijote-i fizikumú, így „flikflak" változásokat nem nagyon várhatunk tőle. Amit ehelyett ad, az egyfajta egy tömbből faragott becsületesség, tisztesség, humánum. És bár nem énekes színész, a szerepnek ezt a nagyon fontos részét is megbízhatóan megoldja. Füsti Molnár Éva Aldonzája és Stenczer Béla Sanchója nagyon pontosan fedi a figurát. Ez az Aldonza még a mocsokban is valaki, akire fel lehet figyelni, és amikor Don Quijote ráébreszti, hogy ő is ember, egyszerre tartást, új arcot kap. Sanchóban pedig ott a hűség, a ravaszság, a lódítás, a humor és a csendes tragikomikum is. A többi alak eléggé elmosódott, Lesznyák Katalin szép hangú Antóniájára azonban figyelni lehetett. Menczel Róbert díszlete a szélmalomharc szcenikai megoldásával adós maradt (ezt a rendező se igen ambicionálhatta), az élő zenekar (és a hangtechnika) igényesen működött. Ha a La Mancha lovagja szelíd hősöket mutatott, Reginald Rose bűnügyi játéka a címében foglaltak szerint Tizenkét dühös embert. Rose darabja közismert. Egy amerikai gyilkossági ügy esküdtszékének döntenie kell, bűnös-e a vádlott, vagy sem. Az egyik esküdt kételyei nyomán, heves, inzultusokig fajuló viták után, végül is úgy döntenek: nem bűnös. A tét - és a drámai feszültség tulajdonképpeni forrása - egy ember élete. S miközben róla döntenek, feltárul nemcsak a feltételezett gyilkos jelleme, hanem az esküdteké is. Rose patikamérleggel méri ki alakjainak karaktervariációit, és finom érzékkel játszatja ki az ellentéteket. A rendezés elsődleges dolga, hogy ezt a folyamatot simává, gördülékennyé, egyszersmind feszültté, intenzitásában hullámzóvá, a néző számára is izgalmasan átélhetővé tegye. Csiszár Imre ezt nagyon hatásosan úgy oldja meg, hogy a játékteret - egy nagyobb szobát - a színpadra helyezi, s oda, a szoba hosszú asztalának két oldalára, az esküdtek háta mögé, illetve velük szemben ülteti le a közönséget is, így a játék tőlünk pár méterre zajlik, s úgyszólván a közvetlen részesei, sőt részei vagyunk a vitáknak, összecsapásoknak. Szinte nekünk is döntenünk kell, kinek az oldalára állunk, s miért. Az igen egységes, végig roppant pontosan kimunkált (szünet nélkül játszott) előadásból nehéz bárkit is kiemelni. Balikó Tamás a vitát kirobbantó, kétkedő, vívódó 6. Esküdtje, ellenlábasa, Andorai Péter elvakult, makacs, ostoba és erőszakos 3. Esküdtje, Pilinczes József nagyhangú, hőbörgő, gyűlölködő 10. Esküdtje, Németh János link, felületes, de nem becstelen 7. Esküdtje és N. Szabó Sándor ravaszkodó, „simlis" 12. Esküdtje azonban külön említést érdemel. Takács István Füsti Molnár Éva (Aldonza) és Andorai Péter (Cervantes-Don Quijote) Új Heti hírmondó A Duna Televízió közleménye A romániai magyarság helyzetével foglalkozik a Duna Televízió Heti hírmondó című műsora, amely először jelentkezik élőben határainkon túlról. Erről a Duna Televízió pénteken tájékoztatta az MTI-t. Tudatták: az adás vendége lesz Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Markó Béla szövetségi elnök, Dézsi Zoltán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, valamint Antal István és Birtalan Ákos, a román parlament képviselői. A meghívottak arról beszélgetnek, mennyire követi az elit politizálását és osztja az RMDSZ autonómiakoncepcióját a erdélyi magyarság, mit tesz a szövetség Románia legnépesebb nemzetiségének gazdasági talpraállításáért. Szólnak arról is, hogyan látják a magyar nyelv és kultúra megmaradásáért folytatott küzdelem további lehetőségeit. Ezredszer Traviata Az örök Violetta Ezredszer játsszák ma este az Operaházban Verdi Traviatáját. Először 1884 októberében mutatta be a budapesti dalszínház, egy hónappal az Ybl-palota megnyitása után. Mondhatni, elmaradhatatlan tartozéka lett a repertoárnak. Nincs ezen semmi csodálkoznivaló, hisz a zeneszerző örökbecsű műve folyamatosan jelen van a világ összes operaszínpadán. Most azt a kiváló magyar magánénekesnőt kérdeztük szerepéről, aki 1983 óta a legtöbbször énekelte itthon Violettát, s külföldön is gyakran lépett föl vele. Szűcs Mártát, sajnos, influenza verte le a lábáról, noha eredetileg neki kellett volna énekelnie az ezrediket. Kukely Júlia ugrik be helyette. - Kedves Szűcs Márta, ön az örök női áldozatot látja Violettában? - Pontosan fogalmazott: Verdi hősnője kifejezetten áldozat, ráadásul olyan áldozatot vállal, amiről hallgatnia kell, s mert van hozzá ereje, végzetes betegsége ellenére is iszonyúan erősnek bizonyul. Számomra a szerepek szerepe. Zeneileg közelítem meg az első felvonásban, már csak pezsgő életvitele, tüdővészes felfokozottsága miatt is erősen vibráló. A továbbiakban hihetetlenül árnyalt érzelmileg. A lírai szoprán elegyedik benne a drámaival. 1981-ben végeztem, és Gilda meg Lucia szerepe után kaptam meg Violettáét. 1983 óta éneklem az Operaházban, és 85-től lépek föl vele külföldön is, természetesen más szerepek mellett. Alapjában véve, a Traviatával indult pályafutásom a nagyvilág operaszínpadain. 1985-ben Lorin Maasel, a kiváló karnagy meghívására énekeltem először a bécsi Staatsoperben Violettát, ami igen nagy megtiszteltetés volt. Aztán következett az első németországi, majd spanyolországi föllépés, s ezek után gyakran jártam ki a világ nagy operaházaiba. - Mit jelentettek pályáján a külföldi partnerek? - A világsztár partnerektől rengeteget tanultam, elismerésük önbizalmat adott. Bécsben Renata Bruso oldalán énekeltem, másutt Francisco Araizával vagy kedvencemmel, Cappuccillivel, hogy csak a legismertebbeket említsem. - Tizenöt év alatt nem kopik el egy szerep, ha folyamatosan játszszák? - Ez a veszély nem fenyeget, mert itthon csak ritkán áll módomban énekelni. Angliában fordult elő egyszer, hogy Gildával egy hónap leforgása alatt tizenötször léptem föl, s az már fárasztó volt. Egyébként, ahogy telik az idő, úgy érik, gyarapodik az ember hangja, drámaibbá válik a szerep, melyhez egyre több eszköz áll az énekes rendelkezésére. S maga a zene amúgy is frissen tart, újra és újra feltölt. (tz) • A Pillangó-hatás a címe annak a magyar és nemzetközi médiatörténeti és médiaművészeti eseménysorozatnak, amely ma kezdődik a Műcsarnok és a Soros Kortárs Művészeti Központ Budapest közös szervezésében. A kiállítást Vámos Tibor akadémikus nyitja meg ünnepélyes keretek között, délután 17 órakor. A rendezvénysorozat február 25-ig tekinthető meg. • A X. Esztergomi Fotóbiennálé keretében tegnap délután nyílt meg Török László Plázs Béla-díjas fotóművész Részletek című kiállítása a Duna Múzeum Európai Közép Galériában. (Esztergom, Kölcsey u. 2.). • „Sokrétűség és sztenderd: a digitalizáció etikai-esztétikai jelentősége" címmel tart előadást január 24-én 18 órakor Siegfried Zielinski professzor, a kölni Médiumművészeti Főiskola tanára a Budapesti Goethe Intézetben (Andrássy u. 24). A lélek labirintusa ✓ Bodor Ádám Márai-díjas író „Fecseg a felszín, hallgat a mély...", kevesekre illik rá ennyire a szállóige. Nemcsak Bodor Ádám „civil" zárkózottsága okán, hanem írásművészetének csöndjei, takarékos jelzői, magvas mondatai miatt is. Sorsverte hősei a maguk néma küzdelmét vívják, szűkszavúan, de annál kegyetlenebb belső viharokkal. Az Erdélyből 1982-ben áttelepült prózaíró novelláiban a romániai rémdiktatúra kiszolgáltatottjai, ha nem egyenesen üldözöttei kelnek életre. A puritán „környezetrajz" jóvoltából élesen válnak el a próza háttéranyagától, anélkül, hogy a novellák atmoszférája csorbulna. Mi több, épp a szűkszavú leírás támaszt olyan sűrű hangulatot, amelytől a szereplők lénye is átforrósodik. Bodor Ádámnak bőven volt része olyan élményekben, melyek révén a kényszerlakhelyek, isten háta mögötti „körzetek", a megfoghatatlan Hatalom szögesdrótjai közt vergődő kisemberek lélekrajzát és létállapotát megismerhette. Az egyetemi éveit megelőző összeesküvés vád, a fogság, a teológiai végzettség priusza mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy elmélyüljön e modern, kafkai vízió átélésében. Pályáját nem jelzik mérföldkövek. Csöndesen bomlott ki életműve, mely reményeink szerint a jövőben tovább lombosodik. Díjak sokasága után, most a Márai-díj tulajdonosa lett. Az elismerés talán újabb teljesítményekre sarkallja. (metz) Márai Sándor-díjban részesült: Bodor Ádám író, Kertész Imre író. Posztumusz Márai Sándor-díj: Mándy Iván író. Szent-Györgyi Albert-díj: dr.Bachman Zoltán egyetemi tanár, dr. Bálint Péter akadémikus, dr. Czibere Tibor akadémikus, dr. Csákány Béla egyetemi tanár, dr. Oenkinger Géza docens, dr. Detrekői Ákos akadémikus, dr. Fésűs László egyetemi tanár, dr. Hári Mária főiiskolai tanár, dr. Heil Bálint egyetemi tanár, dr. Kelemen Endre egyetemi tanár, dr. Kósa András egyetemi tanár, dr. Nowinszky László főiskolai tanár, dr. Palkovits Miklós egyetemi tanár, dr. Petrányi Győző egyetemi tanár, dr. Pócs Tamás főiskolai tanár, dr. Schipp Ferenc egyetemi tanár, dr. Szabó János egyetemi docens, dr. Szentirmai Attila egyetemi tanár, dr. Takács Imre egyetemi tanár, dr. Winkler András egyetemi tanár, Apáczai Csere János dr. dr. Bíró Attila egyetemi tanár, dr. Bora Gyula egyetemi tanár, Czuczor Sándor igazgató, dr. Csűri Károly egyetemi docens, dr. Dégi Lászlóné tanár, Doba László igazgató, Dobayné Fenyvesi Ildikó szakvezető tanár, dr. Dudák Vendel kandidátus, Faludi Szilárd nyug. főiskolai tanár, Haász Mária tagozatvezető, dr. Halász Tibor főiskolai docens, dr. Jármai Ferenc főiskolai docens, dr. Karácson Sándor egyetemi tanár, Kóczián Béláné dr. Zimányi Ágnes igazgatóhelyettes, Kósáné dr. Ormai Vera pszichológus, dr. Lőrinczy Attila tanár, dr. Lukácskó Zsolt főigazgató, dr. Majzik Lászlóné dr. Patay Katalin kandidátus, dr. Mihály Ottó egyetemi docens, Németh Rudolf főiskolai tanár, dr. Rácz István egyetemi tanár, dr. Regdán Géza egyetemi docens, Sipos Imre igazgató, Sulyok László főiskolai docens, dr.Weiss Emília egyetemi tanár, Kiss Árpád-díj, Bakonyiné Vince Ágnes szakosztálytag, dr. Bartha Ferenc gimnáziumi tanár, Horn György gimnáziumi vezető, Szabadi Ilona szakosztálytag, Szabó Béláné vezető óvónő, dr. Vári Péter igazgató-helyettes, dr. Vekerdy Tamás tud. munkatárs, Vidákovich Tibor egyetemi docens, dr. Zibolen Endre kandidátus, Németh László-dr. dr. Ács Katalin gimnáziumigazgató, Béres Károly zeneiskola-igazgató, Botka Valéria karnagy, Csányi László karnagy, Gál Ferenc iskolaigazgató, Hegedűs Oszkárné szakközépiskola-igazgató, Lami Pál gimnáziumi tanár, Mátyásffyné Jenő Gabriella iskolaigazgató, Miskei Lászlóné zenepedagógus, Perlaky Istánné igazgatóhelyettes, Reményi János művészeti vezető, dr. Salamon Péter igazgató, Szabó Imre igazgató-helyettes, dr. Szabó Jánosné pedagógus. Karácsony Sándor-díj: Csabai Lászlóné pedagógus, Dobó Attiláné igazgatóhelyettes, Eötvös Andorné pedagógus, Magos Jenő pedagógus, Mikla Isvánné pedagógus, Molnár József pedagógus, Pongó Gézáné pedagógus, dr. Szerdahelyi Szabolcsné igazgatóhelyettes, Tóth Ernőné pedagógus, Verebics Istvánná pedagógus, Brunszvik Teréz-díj: dr. Deliné dr. Fráter Katalin főiskolai tanár, Farkas Sándorné tagóvoda-vezető, Horváthné dr. Szöllősi Ilona főigazgató-helyettes, Mihály Istvánná főigazgató-helyettes, Sáfrányos Mihály óvodapedagógus, dr. Velis Béláné nyugalmazott óvónő, Vitkovits Györgyi óvodapedagógiai szaktanácsadó. Elles Mátyás-dr. Bán Eszter oktatási szakértő, Kókai Nagy István igazgató, Nagy Gyöngyi Mária főtanácsos, dr. Szántó Péterné igazgató, Tölgyesi László igazgató. Pro Renovanda Cultura Hungáriáe Alapívány: Fődíj: H. Balázs Éva, Manherz Károly egyetemi tanárok Pázmány Péter felsőoktatási díj: Sulyok Elemér főiskolai igazgató, Walkó László egyetemi oktató Trefort Ágoston közoktatási díj: Botka Jánosné, Horn György, Máthé Pál középiskolai tanárok Deák Ferenc társadalomtudományi díj: Hajdú Tibor történész, Inotai András közgazdász Kodály Zoltán közművelődési díj: Bánhegyi B. Miksa könyvtárigazgató, Füzes Endre múzeumigazgató, Tóth Ferenc karnagy Kemény Zsigmond díj: Tőzsér Árpád főszerkesztő Milecenteárium Túrán „Vigyázzunk, nehogy a múlt megismétlődjék" A honfoglalás 1100. évfordulójának megünneplésére megmozdult a vidék is. Van egy nyolcezer lelkes község - Túra. Helységükben ma este hétkor nyitják meg a millecentenáriumi rendezvénysorozatot. Az ünnepi esten Fekete Gyula, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja tart előadást, annak a népfőiskola jellegű kurzusnak a keretében, mely népünk múltjával, jelenével, jövőjével, a vidéki lakosság sorskérdéseivel, a határokon túli magyarság helyzetével foglalkozik, s melynek további előadói között szerepel Melocco Miklós, Csoóri Sándor, Pozsgay Imre, Kósa Ferenc, Szokolay Sándor is. Érdeklődésemre, vajon mi késztette őket egy ilyen reprezentatív, egész évet átfogó rendezvénysorozat megszervezésére, Tóth Péter László, a túrai Millecentenáriumi Szervezőbizottság elnöke elmondta, a dolgok mozgatórugója az 1990 elején alakult Vigyázó Kör, melyet azzal az eltökélt szándékkal hívtak életre, hogy „vigyázzanak, nehogy a múlt megismétlődjék". Ő maga a kör elnöke is, civilben a falu katolikus kántorkarnagya, aki hitoktatással is foglalkozik. A községben nincs működő politikai párt. Túra szellemi meghatározó tényzője voltaképp maga a Vigyázó Kör, melynek soraiból került ki immár két ízben a polgármester is, meg a képviselőtestület nyolcvan százaléka. Ők érezték szükségét e nagy horderejű évforduló tehetségükhöz képest reprezentatív megünneplésének. Tóth Péter László a továbbiakban beszámolt arról, hogy kidolgozták a programtervezetüket. Szerepel benne, többek között, Bartók Béla 90 évvel ezelőtti, túrái népdalgyűjtésének megünneplése kiállítással, népdaléneklési versennyel, emlékkoncerttel. Az idei esztendő mintha fókuszába gyűjtötte volna a legnevezetesebb történelmi jubileumokat Túrán. Az 1594-es túrai csata négyszázadik évfordulóján emlékoszlopot avatnak a községben, majd a szabadságharc 1849. július 20-i helyi csatájának emlékére koszorúznak. Nem lesznek híján a történelmi vetélkedőknek, vándorkiállításoknak, konferenciáknak sem. Az ünnepségek centrumában a Juniális és a Tura-fesztivál áll. Agusztusban ipar- és képzőművészeti kirakodóvásárral egybekötött búcsút rendeznek. Kirándulást szerveznek az ópusztaszeri emlékhelyre, illetve a Vereckei szoroshoz. Az évzáró ünnepségeket megelőzően nagyobb szabású megemlékezésre az '56-os forradalom negyvenedik évfordulóján, október 23-án kerül majd sor. (m.k.) Másodszor Budapesten Rudolf Nurejev nemzetközi balettverseny Második alkalommal ad otthont a világhírű táncos, Rudolf Nurejev a nevét viselő nemzetközi balettversenynek a magyar fővárosi március 9. és 17. között. A két évrével ezelőtti típos versengésselsmár kontinensszerte rangot szervezett kulturális eseményt - az UNESCO Tánctancsának égisze alatt - közösen rendezi az Euro- t dance Foundation és a Magyar Állami Operaház. Minderről a szervezők számoltak be a tegnapi sajtótájékoztatón. Bokor Roland, a balettverseny igazgatója bevezetőjében örömmel nyugtázta azt a tényt, hogy világszerte jelentős az érdeklődés az ifú táncosok versengése iránt, így a megmérettetésre 27 országból 102 táncos nevezett be. A balettverseny gálaestjét egyenes adásban közvetíti a televízió 2-es csatornája március 17-én este. Teszem a dolgomat Lami Pál Németh László-díjas tanár -Egy a negyvenes évek elején megfogalmazott Németh László-i gondolat szerint soha sem volt még olyan nemes feladat értelmiséginek lenni Magyarországon, mint most. Ön Németh László-díjasként hogyan látja ezt ma? - A feladat nemessége az megmaradt, de ha szabad szentségtörésként folytatni ezt a gondolatot, soha sem volt ez még olyan nehéz, mint ma. Ezt a két gondolatot össze kell kapcsolni, és nemes feladat annyiban, hogy valóban hivatás, s az ember valóban megpróbálja környezetét a Németh László-i gondolat jegyében nemesíteni, de az ismert okok miatt ez sokkal nehezebb, mint máskor. Mindenekelőtt arra utalnék, hogy az értelmiség hivatalos és társadalmi megbecsülése rendkívül alacsony. -Szeretném, ha néhány mondatban bemutatná magát. - 1950-ben születtem, magyarangol szakos tanár vagyok, és mióta végeztem, itt a Németh László Gimnáziumban dolgozom, amely az ország első nyolc osztályos gimnáziuma. - A most átvett díj nem ellensúlyozza valamennyire az imént említett keserű állapotot, az értelmiség megbecsülésének hiányát? - Változást természetesen nem eredményez ez az elismerés. Dolgozni kell. Nyilván jólesik, de egy tanár elhivatottságát nem ez határozza meg. A diákok szeretete, tudása sokkal nagyobb elismerést jelent. Vagy akár a végzett diákok visszajelzései, hogy olvasnak, hogy értékes dolgokat vesznek kézbe. T. G.