Új Magyarország, 1996. április (6. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-01 / 77. szám

1996. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD Vízumdrágító intézkedések A kormány és a Belügyminiszté­rium döntött úgy, hogy felemeli a külföldiek számára kiadott ma­gyar vízumot - közölte az MTI- vel Bagi László, a Külügyminisz­térium útlevél- és vízumrendé­szeti osztályának vezetője. Hazánknak jelenleg mind­össze két európéi országgal, Al­bániával és Törökországgal nincs vízummentességi egyez­ménye. A külügyi­lletékes el­mondta, hogy Albánia és Ma­gyarország 191 augusztusában jegyzékváltással állapodott meg arról, hogy a két ország állam­polgárai számára díjmentesen adják ki a vízumot. Az európai­ak közül egyedül a törököknek kel fizetniük a magyar vízu­mért. A múlt évben azonban döntés született arról, hogy megkönnyítik számukra a ví­zum beszerzését. Bagi László jóslásokba nem kívánt bocsát­kozni a török átutazóforgalmat iletően. Azt azonban elmondta: a tranzitvízum díja 30 dollárról 38 dollárra emelkedett, és sze­rinte ez a növekedés nem riaszt­ja el a török vendégmunkásokat attól, hogy Magyarországon ke­resztül utazzanak haza. Emlé­keztetett arra, hogy korábban a török vendégmunkások Jugo­szlávián keresztül utaztak, s a délszláv válság miatt tevődött át a forgalom Magyarországra. A szlovákiai Madar Keresz­ténydemokrata Mozgalom tegnapi országos tisztú­ltó kigyűléséig Galántán is­a mozgalom elnökévé. Az ed­digi egy alelnök helyett - Csáky Pál, Szigeti László és Farkas Pál szeméyében - há­rom új alelnököt is választot­tak. Bugárhoz hasonlóan ők is mindhárman parlamenti képviselők. Bogár szerint a küldöttülésen körvonala­zódni látszott, hogy óhatatla­­nu­l szükség lesz egy olyan hosszú távú politikai kon­cepció kidolgozására, amely alapvetően meg tudja majd foalmazni a szlovákiai ma­gyar politika távlatait. Elkésett az Atlantis A floridai Kennedy központ kör­zetében tapasztalható sűrű köd és a szakadó eső miatt az eredeti időpontra, tegnapra halasztották az Atlantis űrrepülőgép szombat­ra előrehozott leszállását Az űrre­pülőgép kiencnapos útról tér vissza, amelynek során összekap­csolódott a orosz űrbázissal. A NASA a hét közepén dön­tött úgy, hogy a vasárnapra jó­solt kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt egy nappal előbbre hozza a leszállást. A természet azonban szombaton sem volt nagylelkű az Atlantis legénysé­géhez, így hát mégis az eredeti időpontban kénytelenek visszate­­reln­i az űrrepülőgépet a földre. Körvonalazódnak Zágráb békepartneri esélyei Perry balkáni körútja - Szponzorálná Horvátországot Horvátországi jelentésünk: Sem Franjo Tudj­man horvát el­nök, sem William Perry, az USA védelmi minisztere nem említet­te a szombat esti zágrábi találko­zójuk utáni sajtótájékoztatón, hogy szóba kerültek-e azok az európai törekvések is, melyek­nek célja visszaterelni Horvátor­szágot valamiféle új balkáni tö­mörülésekbe. (Perry Zágrábból Tuzlán és Szarajevón át Tiranába utazik, ahol részt vesz a balkáni országok védelmi miniszterei­­nek értekezletén, majd április 4- re tervezett amerikai visszatérése előtt útba ejti még Kairót). Tudj­man elnök úgy fogalma­zott, hogy egyetértettek a térség pilanatnyi kérdéseire vonatko­zó lényeges nézetekben, elsősor­ban a horvát Duna-mente békés visszacsatolásával és a daytoni egyezmények valóraváltásával, a bosznia-hercegovinai bos­­nyák-horvát föderáció életké­pessé tételével kapcsolatban. A kétoldali baráti partnerkapcsola­tokról elmondta, hogy azok el­sősorban katonai téren fejlőd­nek, ami gyorsan maga után vonja majd a gazdasági együtt­működés terebélyesedését is. Perry mindenekelőtt azt emel­te ki, milyen hathatós támoga­tást nyújt Horvátország az IFOR bosznia-hercegovinai küldetésé­nek maradéktalan teljesítéséhez, ami természetesen nem problé­mamentes, és ezért is fontos a Horvátországgal való szoros egyyüttműködés. A bosznoai helyzet rendezésében a mozgás­­szabadság biztosítását, a föderá­ció életre keltését és a lakhelyük­re visszatérni kívánó menekül­tek hazatelepülésének lehetővé tételét tartja a legfontosabbnak. Perry tegnap Tuzlában az IFOR északkeleti parancsnokságán, majd Szarajevóban tárgyalt. Az amerikai védelmi minisz­terrel együt érkezett haza ame­­rikai gyógykezeléséről a vele ba­ráti viszonyban levő Gojco Susak horvát védelmi miniszter. Mind­járt hazatérte után betöltötte a vendéglátó szerepét a horvát­­amerikai védelmi tárgyaláso­kon, melyek után elmondta, hogy Ailam Perry májusban személyesen javasolja majd Horvátország felvételét a NATO Békepartnerségébe. Amerikai kollégája ezt azzal erősítette meg, hogy - mint mondta - sze­mélyes szponzora lesz a felvétel­nek. A tegnapi zágrábi újságok ezalatt tájékoztattak a horvát Páneurópai Unió zágrábi dísz­üléséről is, amelyen Habsburg Ottó a magyar, szlovén, szlovák, német, osztrák vendégek előtt a Páneurópai Unió legfontosabb feladatának mondta Horvátország külső biztonságának kérdését Bencze Lajos Perry feltételeket is szab - csak nyelvi nehézségek? TV-FOTÓ CNN Vuk Draskovics vádoló levelet írt a nagyhatalmakhoz Diktátorból Szerbiában sem lesz demokrata újvidéki tudósítónktól. Amióta Párizsban aláírták a bosz­niai békeszerződést, a szerbiai el­lenzék egy része folyamatosan azt hangoztatja, hogy Szlobodan Milosevics szerb elnök, engedé­kenysége fejében, a nemzetközi közösségtől szabad kezet kapott a szerbiai állapotok rendezésére. Azt ugyan nem lehet tudni, Mi­losevics kapott-e ilyen enge­délyt, az viszont tény, hogy a ha­talom az ellenzéket és a másképp gondolkodókat szinte semmibe veszi. Az ellenzék már hónapok óta bojkottálja a szerbiai parla­ment üléseit a tévéközvetítések megszüntetése miatt, de a hatal­mat ez nem zavarja. Állami tulaj­donba kényszerítették az egyet­len független, politikai híreket is sugárzó televíziót, az állami mé­dia botrányosan tudósít az ellen­zéki megmozdulásokról. „Az országban teljes az infor­mációs sötétség, a szerbiai elnök terrorizálja a demokratikus el­lenzéket, akadályozza a gazda­ság magánosítását és fokozza a rendőrségi erőszakot" - írja egyebek között abban a levél­ben, amelyet a legerősebb szer­biai ellenzéki párt, a Szerb Meg­újhodási Mozgalom elnöke, Vuk Draskovics intézett a vitág nagy­hatalmainak külügyminiszterei­hez. A levél részletezi azt is, hogy Szerbiában a katonaság, a rendőrség, a sajtó, a bankok, a vállalatok, sőt még a maffia is az elnök és felesége ellenőrzése alatt áll. Draskovics kéri a v­ág vezető országaitól, hogy lépje­nek fel a független sajtószervek, az alapvető emberi jogok és az ellenzék politikai jogainak vé­delmében. Draskovics leszögezi, hogy a nemzetközi közösség csak az időt veszíti, ha azoktól várja a tartós béke megalapozá­sát, akik a háborút kirobbantot­ták, és ha azt hiszi, hogy a dik­tátorokból demokraták lehet­nek. A szocialisták befolyása alatt áló sajtó a levél tartalmának ki­­tudódása után régen nem ta­pasztalt kampányt indított az el­lenzéki politikus és pártja ellen. Azzal vádolják, hogy külföldi in­tervenciót sürget országa ellen, és ismét emlegetik a háborús évek alatt sokszor hallott nem­zetközi összeesküvést Szerbia el­len. Ennek alapja egy tévéfelvé­tel, amelyen Draskovics a német nagykövetség ügyvivőjével lát­ható. A botrány ismét aktualizál­ta a Szerb Megújhodási Mozga­lom esetleges betiltását, ugyanis egy ilyen követelés már évek óta az Alkotmánybíróság előtt poro­sodik. Guszton András Moszkvában is tanácskoztak a NATO-bővítésről Nem félünk, csak belépnénk Moszkvában szombaton véget ért az a kétnapos találkozó, ame­lyen a közép-európai térség és Oroszország kapcsolataina­k ja­vításáról és megerősítéséről, va­lamint a NATO-bővítésről ta­nácskoztak a meghívottak. A be­folyásos orosz és közép-európai, iletve amerikai döntéshozók és szakértők konferenciáján Ma­gyarország képviseletében Szent-Iványi István, a külügymi­nisztérium politikai államtitkára és Wachster Tamás, a Fidesz-Ma­­gyar Polgári Párt országgyűlési képviselője vett részt. A NATO-bővítés ügyében Szentiványi kifejtette a magyar álláspontot, amelynek lényege, hogy Magyarország nem azért akar a NATO tagjává válni, mert közvetlen fenyegetettséget érez­­ne valamely irányból, hanem mert egy átfogó integrációs stra­tégiát követ, és részese akar len­­ni valamenny­i jelentős európai integrációs intézménynek, így a NATO-nak és az EU-nak is. A politikai államtitkár elmondta: a többi közép-európai ország kép­viselői szintén úgy vélkedtek, hogy a NATO tervezett bővítése nem érinti Oroszország legitim biztonsági érdekeit, és a belépési szándékot nem hozták össze­függésbe valamiféle orosz ve­széllyel. Az orosz résztvevők nem vi­tatták, hogy a NATO bővítésére sor kerül, de annak ütemével kapcsolatban fenntartásokat fo­galmaztak meg. Több orosz résztvevő is megfogalmazta, hogy azért tartanak a NATO-bő­­vítéstől, mert Oroszország így kiszorulhat a közép-európai fegyverpiacokról. A magyar po­litikusok benyomása szerint a je­len volt orosz politikusok és elemzők abból indultak ki, hogy a bővítés meg fog valósulni. Érzékelhető volt viszont az a tö­rekvés, hogy ennek „árát" maga­sabbra srófolják, illetve fékezzék a folyamatot. (MTI) Játék a fegyverekkel Aleksander Kwasniewski lengyel elnök szombaton a fehéroszor­­szági Viszkusban visszautasítot­ta a lengyel NATO-csatlakozás­­sal kapcsolatos fehérorosz bírála­tokat. Ez Lengyelország ügye - hangsúlyozta Kwasniewski fe­hérorosz kollégájával, Alekszandr Lukasenkóval folytatott tárgyalá­sain. Lukasenko kijelentette, hogy „a lengyel NATO-csatlako­­zás nem lehet kierőszakolt jelle­gű". Ha Lengyelország hozzájá­rul az észak-atlanti szövetség atomfegyvereinek területén tör­ténő állomásoztatásához, akkor Fehéroroszország is felfüggeszt­heti az utolsó nukleáris rakéták kivonását Oroszországba - idéz­te a fehérorosz államfőt a dpa. A király arcaiÖ­sszezárt a kongresszus. A szocialisták háromnapos országos összejövetelükön pártjukon belül még a halvány kérdőjele­ket is kiradírozták. Újfent tiszta tehát a magyar hatalmi kép, amelyen a szocioliberális uralmi színt már alig árnyalja piros. Horn Gyula elsöprő fölénnyel győzött. Diadalútját a lehetséges pártbeli ellenfeleire is politikai K. O.-t jelentő elnökválasztási voksok cövekelték ki. Ráadásként maga alá gyűrte a nemzeti ér­tékeket is megjelenítő hajósiakat, a Vitányi nevével fémjelzett li­­beró-kulturálisokat, s a legfőképp gazdaságpolitikai kritikát fel­mutató munkás-baloldaliakat. Személyügyi sikerként Vitányi Iván mellett Csintalan Sándort is sikerült Hornnak az MSZP legfelsőbb elitjéből kigolyóztatnia. A szellemi szuverénség ilyen­olyan jegyeit felmutatók tehát eltávolíttatták a szocialisták mai uralkodnának trónterméből. Megmaradtak viszont a közvéle­mény szemében egyenarcú apparatcsikok, akik már hosszú ideje hűséges pillantásokkal lesik feljebbvalójuk kívánságait. A pártelnök-miniszterelnök a változatlanság kongresszusi kacskaringóit a párt következetességeként, realitásérzékének és felelősségérzetének bizonyságaként aposztrofálta zárszavában. Láthatóan és hallhatóan elégedett volt a király. Jelképesen a kül­döttek buksiját is megsimogató büszkélkedésében még Suchman kilépése sem ingatta meg Horn Gyulát. Pedig a néhány hónappal ezelőtt még kormányzati pajzsra emelt privatizációs miniszter nem csak az MSZP Köztársaság té­ri székházának kapuját csapta be maga mögött. Elvi elégedetlen­ségét nyomatékosítva lemondott a törvényhozás szocialista frak­ciójának tagságáról is. Kétfrontosan lépett ki. Távozásakor a kongresszust hibáztatta, mondván, a szocialisták legfelsőbb fó­ruma nem a felvállalt értékek alapján hozta meg döntéseit... Felelhetik a győztesek, Suchman csak egyetlen ember. Sértett politikus, mert nem került be a pártelnökségbe. A privatizációs miniszter kilépését amúgy jelentéktelenítő Gál Zoltán az elmenő emberi gyengeségét próbálta bizonygatni. Horn arca az eset kommentálásakor rezzenéstelennek látszott. A király már holnapi ellenlábasaira készül. Mélykúti Attila Magyar forradalom - angolul Ötvenhatos olvasókönyv Londonban Tudósítónktól. A közelmúltban megjelent a brit könyvpiacon a Tankönyvkiadó által Budapesten öt éve kiadott mű: „Az 1956-os magyar forrada­lom: Reform - felkelés - szabad­ságharc - megtorlás. Olvasó­könyv". Az eredeti művet Bak Já­nos, Kozák Gyula, Litván György és Rainer M. János írta. Német nyel­vű kiadása után most Bak János és Lyman Letters fordításában és a Longman Kiadó gondozásában jelent meg, kiegészítve Schöppin György bevezető fejezetével és Kende Péter utószavával. Az angol nyelvű kiadás konzultánsa Hege­dűs B. András professzor volt. A könyvet hivatalosan Bak Já­nos és Hegedűs B. András jelen­létében, a londoni magyar nagy­­követségen bocsátotta útjára a Longman Kiadó. Alföldy Tádé nagykövet rövid beszédében kö­szönetet mondott a két pro­fesszor megjelenéséért, s egyben mind személy szerint, mind kor­osztályuk más megjelent vagy távollevő tagjainak, akik annak idején részt vettek a nemzeti fel­kelésben és rövid szabadság­­harcban, s ezzel mint történel­met alkotók tették lehetővé a történészek munkáját. Hegedűs professzor beszélt a budapesti 56-os Intézet munká­járól, a magyar nyelvű kiadvány megjelenésének történetéről. Bak János pedig az angol nyelvű kiadás előzményeit foglalta össze. E kiadvány jelentősége, hogy angol nyelven jelent meg Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban, s így sokkal nagyobb olvasótáborra számíthat, mint nem csak a magyar eredeti, de még annak német változata is. A Longman akadémiai jellegű munkák rangos gondozója, amey igen sok tankönyvet és tudomá­nyos művet fémjelez nevével. Az angol kiadást előkészítő szerkesz­tői és fordítói munka finanszírozá­sához hozzájárult a Soros Alapít­vány is. Az új mű számos eredeti kutatási eredménnyel, új néző­pontokkal gazdagíta az 1956-os magyar forradalom már eddig is terebélyes angol nyelvű irodalmát (totisciky) Válságban az észak-atlanti szervezet Kelet-európai szereposztás A NATO-t nem szabad csak e­zért bővíteni, mert ezt a közép-euró­paiak kívánják, de az sem meg­engedhető, hogy a NATO csak azért őrizze meg a mai formáját, mert ez Moszkva akarata - véli kommentárjában a legolvasot­tabb cseh naplap, a Mladá Fron­­ta Dnes hétvégi kiadása. A lap rámutat: az észak-atlanti szövetség bővítésének folyama­ta olyan időszakban indul, ami­kor még nincs teljes mértékben tisztázva, hogy milyen szerepet fog a NATO a jövőben játszani, pedig „az egész ügynnek ez a kulcskérdése". Amennyiben ez nincs tisztázva, kérdéses az, hogy valóban a szövetség bőví­­tése-e a lehető legjobb kivezető út a NATO jelenlegi koncepciós válságából. Ezért szükség van ar­ra, hogy a NATO haladéktalanul meghatározza önmagát és szere­pét a megváltozott körülmények között, ezt a jövőbeni szerepet ugyanis eddig még nem sikerült pontosan meghatározni. Ny­ugati elképzelések szerint az egyik legfontosabb jövőbeni szerepe minden bizonnyal az lesz, hogy tompítsa a lehetséges konfliktusokat a tagországok között. Például a görög-török konfliktus a hetvenes években vitathatatlanul jóval élesebbé vált volna, ha ez a két ország tör­ténetesen nem tagja a szövetség­nek. Ugyanakkor a NATO fon­tos eszköze lehet a jövőben a tér­ségen kívüli konfliktusok meg­oldásának, ahogy azt jelenleg az Egyesült Államok hangoztatja, és ahogy ezt a gyakorlatban az IFOR-erők boszniai tevékenysé­ge bizonyítja. Mindezek a szerepek a mai fő­szerep jövőbeni alternatívái. Azonban bármilyen nagyra is becsüljük őket, vitathatatlan, hogy Csehország, Magyaror­szág és Lengyelország igyekeze­tét a NATO-ba elsősorban az orosz expanziótól való félelem motiválja. A gyakorlatban tehát a jelenlegi tagok, illetve a tagsági státust elérni kívánó országok elképzelései a NATO jövőbeni szerepéről lényegesen külön­böznek egymástól. Bár ezek a sze­repek automatikusan nem zárják ki egymást, a jövőben mégis a NATO meggyengítéséhez vezet­hetnek, s a legk­evésbé valószínű, hogy a mai tagországok ezt kí­vánnák - jegyzi meg a lap.

Next