Új Magyarország, 1996. május (6. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

VL EVR, 102. SZ. • 1996. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK POLGÁRI NAPIL.­VP • Peresz és Clinton megállapodást kötött a terrorizmus ellen Százmillió dolláros különtámogatás Izraelnek Jeruzsálem Izrael fővárosa fog maradni, és eseik Izraelé. Nem engedjük meg, hogy olyan ketté­osztott város legyen, mint Berlin volt - jelentette ki háronnapos New York-i látogatásának kez­detén Simon Peresz izraeli minisz­terelnök, az amerikai zsidóság támogatásának biztosítása érde­kében. A kormányfő az amerikai zsidó szervezetek vezetői előtt hangoztatta, hogy Izrael nem haj­landó lemondani a hebroni szent helyről, a pátriárkák barlangjáról, Ábrahám lakóhelyéről sem. Bill Clinton amerikai elnök és Simon Peresz kedden kézjegyé­vel látta el azt a megállapodást, amely hivatalos keretet biztosít a terrorcselekményekkel szembe­ni fellépéshez nyújtott amerikai biztonsági támogatás megvalósí­tására. Az április elején lezajlott véres merényleteket követően az Egyesült Államok százmillió dolláros segítséget ajánlott fel az izraeli kormánynak. Felydatása a 2. oldalon Bill Clinton ismételten megingathatatlan támogatásáról biztosította Si­mon Pereszt és Izraelt fotó: mti/epa A zádorfalvai varrónőnek még várnia kell Csorbult a baloldaliság új Magy­arország-interjú: Vargáné Kerékgyártó Ildikó, eez országos elnökségének tagja lapunknak nyilatkozva el­mondta: elismeri, hogy a párt el­tért eredeti választási programjá­tól, s feladott baloldaliságából. De, bármennyire jogosak is a bí­rálatok, a jelenlegi gazdaságpoli­tika eredménye, hogy sikerült megállítani az eladósodást. Igaz, választókörzetében, Zádorfal­­ván még ennek jótékony hatását nem érzik a polgárok, azonban a gazdaság hosszú távon kama­toztathatja, hogy ebben az irány­ban nincs megtorpanás. A Nagy­­családosok Országos Egyesüle­tének tagja szerint a szocialisták­nak komoly aggályaik vannak, hogy sikerül-e elrendezni a leg­fontosabb problémákat, előre­lépnek-e a feketegazdaság visz­­szaszorításában. Megismételte: megmutatkozik a liberális és szo­ciáldemokrata értékrend kü­lönbsége, de a koalíció felelőssé­ge kompromisszumokhoz vezet. Folytatása a 6. oldalon Központosított pénzosztás Boross: Elhamarkodott az alkotmánytervezet Erősen kifogásolható az a mód­szer, ahogyan az alkotmányozási folyamat zajlik - jelentette ki Bo­ross Péter (MDF) az Új Magyaror­szág munkatársának. Hiányzik a szellemi érlelődési folyamat, s enélkül csak kapkodva, egyes részkérdéseket kiemelve, rész­­problémákat felnagyítva, haté­kony társadalmi vita nélkül fog a képviselők elé kerülni az új alkot­mány tervezete. Ezzel összefüg­gésben Boross Péter szólt a megye­­rendszer átalakításának lehetősé­géről, a Budapest-centrikus köz­­igazgatás és hatalomgyakorlás an­tidemokratikus jelegérő. Aligha nevezhető ideálisnak az, hogyha a parlamenti pártok konszenzussal hoznak össze va­lamit, ráadásul amit összehoz­tak, az sokféle alkotmány nor­marendszerére utal vissza, s az is valószínű, hogy a normaszöveg elkészítése után a vita elölről kezdődik majd. Noha az MDF az időpontot alkalmatlannak, a tervezet szövegét elhamarkodott­nak tekinti, a vitában részt kíván venni, új módon is képviselve ál­láspontját e kiérleletlen folyamat­ban. A mai parlamenti többség végső soron kierőltetheti az új al­kotmány megtárgyalását és elfo­gadását, de kellő előzetes publici­tás nélkül mindez az ország pol­gárai számára semmit nem jelent. Folytatása az 5. oldalon Tőzsdei kockázatok Az Inter-Európa Bank részvé­nyeinek árfolyama 165 százalék­kal, a kárpótlási jegyeké pedig 162,5 százalékkal emelkedett az év első négy hónapjában, akad­tak azonban olyan részvények is, amelyek árfolyama ugyanebben az időszakban felére vagy negye­dére csökkent, bizonyítva a tőzs­dézés kockázatosságát. Mindazonáltal áprilisban to­vábbra is emelkedő árfolyamok jellemezték a Budapesti Érték­tőzsdét (BÉT) az év előző három hónapjához hasonlóan. Az utóbbi négy hétben azon­ban több részvény árfolyamá­­na­k addigi tendenciája megfor­dult, vagy az emelkedés üteme változott meg jelentősen. Táblá­zatba foglalva bemutatjuk a BÉT áprilisi és első négy hónapi árfo­­lyamváltozásait. Összeállításunk a 7. oldalon Hiányzó honatyák Mind többször kezd akadozni az Országgyűlés munkája. Kedden a kormánypártok részéről folyta­tódtak a napirend előtti ellenzéki felszólásokat illető kritikai megjegyzések, délután pedig az akkor elnöklő Kóródi Mária (SZDSZ) a huzamosabb ideig felnnálló határozatképtelenség miatt kénytelen volt listás jelen­lét-megállapítást elrendelni. A házszabály értelmezéséről is vita keletkezett az ülést vezető Maczó Ágnes (FKGP) alelnök és Pető Iván (SZDSZ) frakcióvezető között. A házszabály módosításáról tárgyaló országgyűlési albizott­ság sajtótájékoztatóján az is ki­derült, hogy a jelenlegi felszóla­lási rend Toller László (MSZP) szerint lejáratja az Országgyű­lést. Az új javaslat a két ülésnap közül az egyikre korlátozná a napirend előtti felszólalásokat. Az ellenzék elutasította ezt az el­képzelést. Szilágyiné Császár Te­rézia (KDNP) helyére titkos sza­vazással új jegyzőt választottak Szili Sándor (MSZP) személyé­ben. Folytatása a 4. oldalon ÁRA: 32 FORINT 1BJE5TAXI 1555555 Rákosi kisemmizettjei A Nemzeti Szövetség nemzetközi bírósághoz fordul új Magyarország-információ. A kárpótlási törvény legújabb­­módosítása szerint - az alkot­mánybírósági döntéssel ellentét­ben - kiiktatnák az ötvenes évek­ben munkaszolgálatra hurcolta­­kat a kárpótlásra jogosultak kö­réből, s csupán azok kapnának kárpótlást, akiket a II. világhábo­rú idején soroztak be munka­­szolgálatra. Ezért a Nemzeti Szö­vetség Magyarországért mozga­lom azt fontolgatja, hogy nem­zetközi bírósághoz fordul jogor­voslatért - jelentette ki Hasznos Miklós, a szervezet keresztényde­mokrata elnökségi tagja, majd hozzáfűzte: nem igaz az az igaz­ságügy-minisztériumi állítás, hogy négymiliárd forinttal ter­helné a Rákosi-rendszer munka­szolgálatosainak kárpótlása a Hasznos Miklós: Az ötvenes évek munkaszolgálatosai nem kapnak semmit? fotó: nagy Béla költségvetést. E célra 300 millió is elegendő volna. A Nemzeti Szövetség becslése szerint a kormányzat által terve­zett egészségügyi és oktatási le­építések mintegy ötvenezer köz­­alkalmazottat érintenek majd, s ez ellen a mozgalom a leghatá­rozottabban tiltakozik - fejtette ki Balaton Péter, a szövetség soros elnöke. Szavai szerint míg a re­gisztrált munkanélküliek száma valóban megfelel az európai átlag­nak, addig ténylegesen a munka­képes lakosság 34 százaléka nem jut kenyérkeresethez. Szentgyörgyvölgyi Péter elnök­ségi tag ehhez hozzáfűzve por­hintésnek nevezte azt a kormány­zati ígéretet, hogy az elbocsátott pedagógusok - átképzésük után - önkormányzatoknál kapn­ak majd munkát, hiszen a jelenlegi fi­nanszírozási rendszerben még a mostani költségeik fedezésére sem futja, nemhogy új tisztviselők alkalmazására. B. L. A. Gondterhes május elseje A két legnagyobb érdekvédelmi szövetség, az MSZOSZ és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma együtt ünnepelte május elsejét. Sándor László, az MSZOSZ elnöke a Városligetben arról beszélt, hogy senkinek sincs joga visszaélni az át- alakulás terheit viselők türelmével, de ugyanígy jogtalan az elégedetlenség kihasználása, a békét­lenség szítása. A szakszervezetek e­zt is szükségesnek tartják, hogy az alkotmány foglalkozzon az érdekvédelem szerepével. Szabó Endre, a fórum vezetője szólt a minkaélküliek támogatásának szükségességéről, és arról is, hogy az államháztartási reform nem je­lentheti az alapellátások megszüntetését. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködé­si Fórumának elnöke elmondta: több mi­nt száz éve ez a nap a munka, a szolidaritás ünnepe, a jogos érdekekért történő összefogás jelképe. Fon­tosnak nevezte a szolidaritást a munkanélküliek­kel, mert helyzetük nemcsak anyagi, de morális megpróbáltatást is jelent. A szerkszervezetek ki­emelt feladatai között említette, hogy megfelelő foglalkoztatáspolitikát követeljenek. Szabó Endre figyelmeztetett rá: nem csak a szakszervezetek közötti összefogásra van szükség ahhoz, hogy az ország előbbre jusson. Május elsejei tudósításaink a 4. oldalon A munkáspárti menet a Hősök tere mögött a városligeti zöldbe tart FOTÓ: KEREKES TAMÁS Ónodi újból versenyben Ónodi Henrietta, a barcelonai olimpia bajnoka ismét a szerekhez lépett. Jó, nem a nagyközönség előtt, nem a válogatott színeiben, de tétre menő versenyen: a tatai edzőtáborban zajlott első hivatalos válogatón már az Európa-bajnokságra és az atlantai játékokra való kiküldetésért harcoltak a tornászhölgyek. A dolog, mármint Ónodi újbóli szereplésének pikantériája, hogy több év kihagyás, majd a nyári Universiadéra vaó kiruccanás után már nem ti­nédzserként, hanem huszonkét évesen tért vissza ebbe a kőkemény sportágba. Itt először azokkal a honi vetélytársakkal szemben kell bebizonyítania, helye van a csapatban, akik több-kevesebb követ­kezetességgel, de végigszenvedték a felkészülési programot. Sikerülhet-e a bravúr, az olimpiai vá­logatottba kerülés az istenáldotta tehetséggel megáldott, Békéscsabáról útnak indult, ma már az Egyesült Államokban tanuló egyetemistának? S vajon neki van szüksége a tornára vagy a sportág magyarországi hívei nyernek inkább „Henri" visszatérésével? Erre keressük a választ. FOTÓ: KEREKES TAMÁS Folytatása a 14. oldalon Felvidéki katolikusok A Vatikán lassú malmai új Magyarország-interjú: A hatszázezres szlovákiai ma­gyarság tömegében mintegy négyszázezer magyar katolikus hívőt számlálnak, ám mindössze ötven teológushallgató készül magyar nyelven igét hirdetni. A szlovák püspöki kar változatla­nul ódzkodik a magyar püspök­ség létrehozásától, amit a minap tízezres tömeg kért újra a révko­máromi „könyörgő imanap" al­kalmával. Bugár Béla, az MKDM elnöke ismertette lapunkkal a magyar hívők mozgalmának hátterét a második szlovák köz­társaságban. Folyltatása a 3. oldalon

Next