Új Magyarország, 1996. május (6. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-22 / 119. szám

8 ilMtt KULTÚRA Kabuki az Operában Sok vendégegyyettes megfordult már a Operaház színpadán, de tradicionális, klasszikus japán ki színház még sohasem lépett fel az Andrássy úti palotában. A ma­gyar millecentenárium alkalmából szervezett japán fesztivál rendez­vényei keretében most, augusztus 29-én a japán Nemzeti Színház ka­­buki együttese mutatkozik be. Tegnapi tájékoztatójukon Orita Koji, a színház igazgatója elmond­ta: a táncot, énecet és zenét egye­sítő színház, a több mint 250 évig tartó edo-korszakban, 1603 után alakult ki, zenéjének pedig meg­határozó hangszere volt az euró­pai lanthoz hasonlító shamiszen, amely az 1500-as évek közep­étől forradalmasította a japán zenét Az augusztusi vendszereplésen a műfaj három alapelemét mutat­ják be, hogy a magyar közönség jobban megérthesse a kabuki lé­nyegét Elsőnek egy negyvenper­ces játékot látunk, melynek vala­mennyi tradicionális felkészülési mozzanatát (smink, öltözés, maszk felvétele stb.) is megmutat­ják a színpadon. Ezután shami­­szen-zenét hallunk az edo-kor­­szakból, majd a kabuki hagyomá­nyaihoz híven férfi színészide ad­nak elő egy jelenetet a gésák éle­téből. (takács) • •Örömünnep gyászmisével? Huszonkilenc magánszemély aláírásával tiltalaozik Buda­pest főpolgármesterénél ami­att, mert a Fesztiválzenekar Mozart Requiem című gyász­miséjét készül játszani a hét honfoglaló vezér restaurált szobrának ünnepélyes felava­tása alkalmából a Hősök te­rén. Körner Tamás, a Feszti­válzenekar igazgatója szerint ellenben a Mozart-darab az ünnepi műsor azon részeként kerül előadásra, amelyben a nemzet történelme során hősi és mártírhalált szenvedett ele­inkre emlékezünk. Amint a tiltakozó aláírók leve­lükben írják, megdöbbenéssel vették a hírt, hogy magyar nem­zetünk 1100 éves fennállásának ünnepén a zeneirodalom egyik legfájdalmasabb művét játsszák. Feltételezik, hogy Demszky Gábor a tervről nem tud, ezért felhívják a figyelmét arra, hogy ez a rend­kívül bar­átságtalan, felháborító gesztus mélyen sérti a teljes ma­gyarság önérzetét. Követelik, te­gyen megfelelő lépéseket, hogy ez alkalomból Liszt, Bartók, Ko­dály ünnepi hangvételű műveit adják elő. Javasolják, hogy Mo­zart gyászmiséjét más alkalom­mal, október 6-án, november 2- án vagy november 4-én tűzzék műsorra. A Fesztiválzenekar igazgatója, Körner Tamás levélben válaszolt a tiltakozókat képviselő Mohai Lajosnak, amelyben kifejti, hogy a Requiem nem a hét vezér fel­avatása alkalmából hangzik el a Hősök terén. Két esemény köve­ti egymást a téren. Először a lo­vascsoport félórás újraavatási ünnepségét tartják ünnepi be­széd, a Himnusz, Berlioz Rákóczi­­indulója, valamint a megszólalta­tott Lehel kürtje kíséretében. Ez­után következik a gyászmiséje, a­melyet a millecentenárium és a Budapesti Búcsú részeként ad elő a zenekar. A szándék az, hogy az ünnepi év során egy alkalommal a múltba pillantva tisztelegjünk elődeink emléke előtt A zeneiro­dalomban aligha van olyan mű, amely erre méltóbb lenne a Re­­quiemnél - írja. Körner Tamás la­punk kérdésére azt is hozzátette, hogy szerinte nem attól lesz emel­kedett vagy sem egy megemléke­ző hangverseny, hogy a szerző magyar-e vagy más nemzet szü­lötte. A művészet ennél összetet­tebb szépség. Épp­en ezért szó sem lehet arról, hogy megváltoztassák a programot A monumentális szabadtéri hamgversenyre már tavaly pá­lyázatot adott be a Fesztiválze­nekar a Millecentenáriumi Prog­ramirodához, és támogatásként kapott is 2 millió forintot - mondta érdeklődésünkre Deme Péter, az iroda vezetője. A pályá­zat szerint a művet a zenekar millecentenáriumi rendezvény­ként kívánta előadni. Ugyemak­­kor június derekán visszakerül­nek talapzatukra a restaurált ve­zérszobrok, s felavatásukat ün­nepélyessé kívánták tenni. Bár felmerült a Magyar Bálint kultusz­miniszter, Demszky Gábor fő­polgármester, Fischer Iván és Körner Tamás zenekarvezetők közötti beszélgetésen a levél­írókéhoz hasonló kétely, e­zon­­ban a zenekarvezetők mindnyá­jukat meggyőzték. Bertók László Attila Iskolasors Erdélyben Az egyházak visszakövetelik jussukat Erdélyben sokáig csa­k a köny­vekre, könyvtárosokra, esetleg könyvnyomdászokra vonatkoz­tatták a Habent sua fata libelli mondást, miszerint - szabad fo­galmazásban - külön életsorsa van mindenikmüknek. A ma­gyar könyv példányokra lebont­ható sorsáról-kálváriájáról tu­dunk egyet s mást. Kolozsvári bölcsészellgatóként tapasztal­hattam, tanárunk. Szabó T. Attila, az erdélyi könyvtárak legalapo­sabb ismerője külön kurzust szándékozott indítani az épp egyesített egyetemen, hogy a könyv iránti gondoskodás szak­mája és lelket építő tudata meg ne szűnjön. Tőle hallottam, hogy nem csupán könyveinknek, ha­nem könyvesházainknak, offici­náinknak is megvan a maguk sorsa. Miként a léleknek­­ és az őt körülvevő testnek, amíg együtt vannak. Úgy tűnik föl, hogy ennek a szellemi egységnek - tehát az élet­nek, szellemi életünk megalunyi jelének - a rendkívüli fontossá­gára hívják föl a nagyvilág fi­gyelmét a Királyhágón túl, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szö­vetség művelődés- és egyházü­gyi főosztályának a gondozásá­ban megjelent kiadvány szer­kesztői. A Jussunkat követeljük dmű - a román mellett még há­rom világnyelvű ismertetést ma­gába foglaló - kötet a már fen­tebb vázolt szellemiségben s an­nak vonzkörében jelent meg, vállalva anna­k p­olitikai követ­kezményeit is. A Jussunkat követeljük dmű kiadvány azokn­­k az erdélyré­­szi iskoláknak, könyvtáraknak és nevelési intézményeknek a lajstroma, amelyeket az ottani történelmi egyházak visszape­relnek a román álcímtól, fonto­sabban: ősi joghelyzetükbe sze­retnének visszaállítani. A 63 fényképfelvétel és az őket köve­tő, többnyelvű szöveg hatalmas „kiáltó szó" (Kós Károly), a nagy­világ igen-igen elfoglalt figyelmét felkeltendő, mely szerint a kisebb­ségbe szorult nemzetrészünk anyanyelve és kultúrája került végveszélybe az anyagi és tárgyi feltételek hiányában. Szerzők és kiadók remélik, hogy e kiáltó szó felradatszik majd az Európa Tanácsig. Bágyoni Szabó István A több mint négy évszázados múltú Kolozsvári Unitárius Kollégium épülete. Az iskola első rektora Dániel Ferenc volt (ma Brassai Sámuel Líceum) A Ópusztaszeri programok A millecentenárium alkalmából az idén hatvan különélő rendezvény­­nde ad heyet Ópusztaszer. Június 27-én tartják meg itt a Honfoglalás Napját, sofz évvel ezelőtt ugyanis ekkor avatták fd az Árpád-emlő­­művet, amely ma is a park legfőbb büszkesége. E napon tartják a me­gyék msodik országos gyűlését is, továbbá az Európai Régiók Gyűlé­sét, amelyre a kontinens 32 régi­ójából várnak vendégeket. A programok sorában számos tudo­mányos találkozó is szerepel. Má­jus 27-én országos erdészeti fóru­mot tartanak, míg a néphagyo­mányok iránt érdeklődőket egyéb rendezvények várják 19%. MÁJUS 22., SZERDA Hatalmas magyar sikerrel zárult a sorrendben 49. cannes-i filmfesztivál: Európa legnagyobb ilyen seregszemléjén Iványi Marcell A szél című műve kapta a legjobb rövidfilm Aranypálmáját A fiatal rendező magyarul, s igen meghatottan köszönte meg az elismerést, amellyel hatperces alkotását díjazta a nemzetközi zsűri. A másik Aranypálmát, a hivatalos versenyprogramban részt vevő legjobb játék­filmnek járó kitüntetést - azaz a fesztivál fődíját - a brit Mike Leigh (képünkön balról a második) Secrets and lies (Titkok és hazugságok) című filmje kapta. Csodálatos alakításáért a film egyik főszereplője, a brit Brenda Brethyn kapta a legjobb női szereplő díját a férfiaknál pedig ugyanez az elismerés - megosztva - a híres francia színésznek, Daniel Auteuilnek (jobbról a második) és partnerének, a belga Pascal Duquen­­ne-nek (jobbról az első) jutott. A díjazottak az EPA felvételén szinte háttérbe szorulnak a zsúrielnök, Francis Ford Coppola mellett fotó: mti/bda F­esztiválarculatot Budapestnek! Nyilvánosság elé lépett az idén újévkor alakult Sol Fa Koncertiroda. Máris nagysza­bású terveket dédelgetnek. Művészeti vezetőjüket, Bősze Ádámot arról kérdeztük, hogy mi fán terem a Sol Fa. - Azzal a szándék­kal létesítettük az új koncertirodát, hogy abban az időszakban, amikor nincse­nek fesztiválok Budapesten, igé­nyes hangversenyeket kínál­junk. Első koncertsorozatunkra, amely június 15-én indul, máris sikerült olyan világhírű művésze­ket megnyernünk, mint Kocsis Zol­tán, Tokody Ilona, Buday Lívia, Gu­lyás Dénes. Rajtuk kívül fiatal tehet­ségeknek is bemutatkozási lehető­séget kívánunk nyújtani, így lép föl többek között Megyesi Schwartz Lucia, Vashegyi György. Első sorozatunkat az egyházi zenének szenteljük, helyszínéül ennélfogva a Mátyás-templomot szemeltük ki, ahol június 15-től augusztus 18-ig lesznek koncer­tek. A hét hangversenyt - egy ki­vételével - szombatonként tart­juk. Sorozatunk része a mille­centenáriumi rendezvényeknek. - Augusztus 20-a tiszteletére tartanak-e külön koncertet? - Hogy minél közelebb essen e­z üznnepi naphoz, az egyházze­nei sorozat záróhemgversenyét augusztus 18-án tartjuk, amikor is Mozart-művek hangzanak majd el a Mátyás-templom ének- és zenekarával. - Ki biztosítja rendezvényeik­hez az anyagi hátteret? - A napokban többéves szer­ződést írtunk alá a Hella D-vel. Természetesen a Sol Fa Koncer­tiroda más fesztiválok rendezé­sével is foglalkozik. 1997. február elejétől például nemzetközi Schubert-fesztiválnak adunk otthont a német romantika nagyja születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Min­dent összevetve, koncertirodánk Budapest fesztiválarculatát kí­vánja erősíteni, méghozzá ko­molyzenei eseményekkel hang­versenyszegény időszakokban. Nyári szezonban ugyanis nemi­gen akadnak igényes koncertek, ahova világjáró, rangos művé­szeket lehetne meghívni. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni. (metz) Adáshiba Megkülönböztetések kézikönyve Bizony, bizony, vannak televíziós személyisé­gek, akik - bátorkodjunk hanyagul fogalmazni! - időről időre újra a tollunk hegyére továnkoz­­nak. Egyidejűleg szögezzük le: e kijelentés nem pajzán célzatú, még sunyin, háttérből sem, an­nak ellenére, hogy ezúttal műsorvezetői hírről van szó, persze, Szenes Andreáról, aki - minden jel erre utal - vírusként terjed a legkülönbözőbb csatornákon. A Szív TV valamikor, még a Nagy Médiahá­ború előtt, békés, főképp egészségvédelmi mű­sorokat sugárzó csatornaként indult, könnyed stúdióbeszélgetésekkel, aerobic-délelőttökkel és egy-egy másodosztályú akciófilmmel estén­ként. A programszerkezet mára megváltozott, ne ecseteljük, elég annyi, hogy most már a Hívd Andreát! adásait is nyomon követhetjük itt, ha éppen - ahogyan a szignál-dal fogalmaz - úgy érezzük, hogy nincs más. Nem tudom, hétfőn délután volt-e más, vitathatatlmul külső sugal­latra csíptem el a beszélgetést még az elején. A vendég ezúttal Almássy Gizella, a Magyar Tele­vízió kereskedelmi osztályának vezetője, Ágos­ton Mária, a Rádió és Televízióújság marketing­­vezetője, Kiss T. Anna parlamenti médiaszakér­tő és Kudlik Júlia műsorvezető volt, a feladat pe­dig­ meghatározni a nő szerepét és helyzetét a médiában, ha lehet, minél keserűbben. Baj volt a koncepcióval. Az első két körkérdés után Andrea kénytelen volt így összegezni: „nem jutottunk túl mélyre", ami ebben az eset­ben annyit jelentett, hogy a meghívott négy be­szélgetőpartner az első tíz percben még nem szidta a férfiakat. A reklám után­­itt meg kell je­gyeznünk: leginkább viccesnek nevezhető, hogy a blokkban a Rádió- és Televízióújság hir­detése futott, a beszélgetés közben pedig bevil­lant a Juli Suli Magazin borítója) összerázódott a műsor, vagyis a négy vendég, aki addig hatá­rozottan állította, a munkájában a mun­kája szá­mít, a neme másodlagos, Andrea szívós kérdez­­getésének hála összekapott kissé a munkahelyi diszkrimináció kérdésén, csak Ágoston Mária tartotta meg magát, ő továbbra is felülemelke­dett a problémán. A vita (mert innentől kezdve vitáról beszélhetünk) ebben a szellemben folyt tovább, egészen a semmitmondó telefonos kér­désekre adott semmitmondó válaszokra kijelölt idő érkeztéig. Vagyis a kísérlet sikerült: a mű­sorvezetőnő elérte, hogy a meghívottak ponto­san arra gondoljanak, amiről ő úgy gondolta, ők arra gondolnak, azaz lehetőleg mekülönbözte­­tettnek érezzék magukat, és ezen háborodjanak föl. Azt hiszem, ha Szenes Andrea - mondjuk - egy amerikai tévéállomáson készítene műsort „Színesbőrűek az USA-ban" címmel, nos e­z köz­vetlen oka lenne egy nagyobb vérengzésnek, esetleg polgárháborúnak. Persze­ persze, a né­zettségi indexe hihetetlenül megugrana. (taurus) Szaharov emlékmúzeum Andrej Szaharov másként gon­dolkodó Nobel-díjas fizikus em­lékére - egy korábbi rendőrhiva­tal impozáns épületében - múze­umot avattak Moszkvában. „A Szaharov nevét viselő Béke, Ha­ladás és Emberi Jogok Múzeuma nemcsak a múlt emlékét szente­síti, hanem az orosz civil társada­lom létrehozásának ügyét is szol­­gálja" - mondta Jelena Bormer, Szaharov özvegye a megnyitón összegyűlt több száz ember előtt. A múzeum tárgyai a másként gondolkodóknak, a volt rend­szer üldözötteinek emel emléket, bemutatja a szovjet hatalom és propaganda műalkotásait. Az épület előcsarnokát a jelen prob­lémáinak bemutatására szánták: tévémonitorokon a volt szovjet tagköztársaságok területén lévő konfiktusokat, egyebek között a csecsenföldi háborút is a látoga­tók elé tárják. • A kolozsvári Állami Magyar Szín­ház kettős sikert ért el a rom­ániá­gon Luca Caragiale Országos Színházi Fesztiválon. A legjobb rendezés díját a társulat igazgatója, Tompa Gábor nyerte el Bulgakov Képmutatók csel­szövése című művének színreállításá­­val, míg a legjobb díszlet- és jelmezter­vező díját megosztva nyerte Dobre- Kóthay Judit az említett darab díszle­tével, illetve Labancz Klára Marosvá­sárhelyről. A legjobb előadás a zsűri sze­rint Bulgakov Menekülésének szánre­­vitele volt a bukaresti Comedie színház­ban, Catalina Buzoianu rendezésben. • Nagy sikerű koncertet adott Vlagyimir Szpivakov, a híres orosz hegedűművész és karmes­ter kvartettjével a moszkvai ma­gyar nagykövetségen. Na­­novfszky György nagykövet nyi­totta meg a honfoglalás 1100. év­fordulója alkalmából tartott ren­dezvénysorozat részeként az es­tet, amelyen megjelent az orosz közélet számos ismert személyi­­sége, köztük Igor Ivanov, a kül­ügyminiszter első helyettese, Jevgenyij Jaszin gazdasági mi­­niszter és Dmitrij Rjurikov, Jelcin elnök külpolitikai tanácsadója is. • Hetvenöt éves korában meghalt Willis Conover amerikai dzsessz­­szakértő. A jellegzetes hangjáról világszerte jól ismert Conovernek a műfajjal foglalkozó Music of America című műsorát több mint negyven éven át sugározta az Amerika Hangja. Az adás a rádió egyik leghallgatottabb műsora volt az Egyesült Államokban és a világ számos országában.

Next