Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-07 / 132. szám

1996. JÚNIUS 7., FENTEK Látványhírfej A csepeli Szent Imre téren föl­találtak valamit. Bár nem tudni, vajon szabadalmaztatták-e a cégtáblát, amelyen az olvasha­tó: Látványpékség. Vajon mifé­le kenyeret árulnak itt? Amit csak nézni lehet? S miként fest­het a látványzsömle, látvány­kifli, látványsüti? Netán lát­­ván­ytúrós is kapható? S aki be­­hun­ol szemmel fogyasztja, kép­zeletben még túrósabbnak lát­ja? Akár ezt a látványhírfejet, amelyet úgyszintén jobb vakon olvasni, úgy sokkal pékebb. (­prémi) • Vízvédelmi kutatások és ta­pasztalatok cseréjéről állapodtak meg egymással egy hajó fedélze­tén a Balatonon a japán Biwa-tó és Yodo Folyó Vízminőségvédel­mi Szervezete, iletve a Balatoni Szövetség vezetői. Az együttmű­ködés azért lesz hasznos mind­két szervezet számára, mert két hasonló adottságú tó - a Bina és a Balaton - kutatásával és vízmi­­nőségének védelmével foglal­koznak. MOZAIK mmmm ii Ápol és gyógyít Budapesten mától vasárnapig rendezik meg a IV. Nemzetközi Természetgyógyászati Konfe­renciát. A tanácskozás fő célja a szokásos klinikai orvostudo­mány és a természetgyógyászat nézőpontjainak közelítése. Tamasi József, a Természetgyó­gyász Szakmai Kollégium elnö­ke az MTI tudósítójának el­mondta: az első nap témája a természetes gyógymódok szere­pe a betegségmegelőzésben lesz. Kerekasztalvitát rendeznek töb­bek között arról, hogy lesz-e és mit foglal magában a magyar komplex egészségmegőrzési program, valamint hogyan ve­zethetők be a természetgyógyá­szati módszerek az egészségne­velésben. A második napon a természet­­gyógyászat költségeiről és költ­ségtérítéseiről esik majd szó. Svájci és német szakemberek is előadást tartanak hazájuk beteg­ellátási modelljéről. Ezen a na­pon is lesz kerekasztalvita, ahol a szakemberek azt elemzik ki, miként tehető finanszírozhatóvá a természetgyógyászat hazánk­ban, hogyan lehet érdekeltté tenni az embereket egészségük megőrzésében. Vasárnap a természetgyógyá­szat pszichológiai és pszichote­rápiás értékelésével, valamint a biológiai daganatkezelés kérdé­seivel zárul a konferencia, amelynek az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár Váci úti épülete ad otthont. Vendégjárás Magyarországon Egymilió vendég fordult meg az év első négy hónapjában a hazai kereskedelmi szálláshelyeken, ami összesen 2,8 milió vendégéj­szakát jelentett az idegenforga­lomban. A vendégek száma már­ciushoz képest 8, a vendégéjsza­káké 6 százalékkal csökkent - kö­zölte a Központi Statisztikai Hi­vatal tegnap az MTI-vel. A külföldiek 85 százalékban hotelekben vettek ki szállást, ám 5 száza­lékkal itt is visszaesett a forgalom áprilisban az előző hó­naphoz képest. Bár a legtöbb or­szágból kevesebben érkeztek, mint korábban, az amerikai ven­dégek 79 százalékkal, a Japánból érkezettek 20 százalékkal, a Hor­vátországból idelátogatók pedig 31 százalékkal több vendégéj­szakát töltöttek Magyarországon. A belföldi vendégek szintén 3-4 százalékkal kevesebb alkalommal vették igén­ybe a szálláshelyeket, mint tavaly ilye­nkor. A szállodák kihasználtsága át­lagosan 37,5 százalék volt 1996 első négy hónapjában, s ez egy­százalékos csökkenés tavalyhoz képest. A fővárosben a kihasz­náltság átlagosan meghaladta a 45, az ötcsalagos szállodákban az 58 százalékot. Március végéig 9,2 nylió kül­földi látogatott Magyarországra, 11 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A látogatók 82 százaléka a szom­szédos országokból érkezett. A magyar állampolgárok 3,3 millió alkalomme­l lépték át a ha­tárt, amit 18 százalékos csökke­nést mutat az előző év első négy hónapjához képest. A legtöbben - 1,4 milló cm - az osztrák határ­­sza­kaszon keresztül utaztak kül­földre. Klímaváltozás A növényi vegetáció változásai nagymértékben hozzájárulhat­tak ahhoz, hogy 115 ezer évvel ezelőtt jégkorszak köszöntött a Földre. Erre az eredmén­nre ju­tott az amerikai Wisconsin-Ma­­dison egyetem két kutatója. Ki­zárólag ezzel magyarázható ugyanis, hogy az akkori minimá­lis hőmérsékletváltozás az éghaj­lat hirtelen változásához veze­tett. Földünkön 115 ezer évvel ez­előtt a medhez hasonló éghajlat volt. Azután a nap körüli pályá­ban bekövetkezett csekély válto­zás ahhoz vezetett, hogy az észa­ki féltekén valamivel csök­kent a napsugárzás ereje. Ez a le­hűlés nem lett volna elegendő a jégkorszak előidézéséhez, de ah­hoz elég volt, hogy a tajga tűle­velű erdőinek helyét növényzet­től mentes, hófödte tájjá változ­tassa. A hatalmas havas felületek az erdőknél jóval több napfényt és hőt vertek vissza, s ettől egyre hidegebb lett. Az amerikai kutatók elmélete az első, amely teljes mértékben kielégítő magyarázattal szolgál a legutóbbi jégkorszak bekövet­keztének kérdésére. Észak-Ame­­rika és Eurázsia északibb széles­ségi körein végül már 15 fokkal hidegebb volt, és a jégtakaró ki­lométeres vastagságúra hízott. A földünkön mostanában tapasz­talható felmelegedés is alakítja a növénytolkarót. A jégkorszakot előidéző folyamattal ellentétes visszacsatolás ezúttal a felmele­gedést erősítheti, így például már ma tapasztalható, hogy az erdőhatár észak felé tolódik. A maihoz hasonló folyamat mint­egy 5000 évvel ezelőtt oda veze­tett, hogy Kanada északi részén mindössze 150 év alatt hatalmas erdők nőttek ki a földből. (MTI) Kempingtalálkozó Nemzetközi kempingtalálkozót rendeznek a Balatonon. Az idén 58. alkalommal megrendezésre kerülő eseményre harminckét or­­szág­­ól három és fél ezer vendéget várnak az alsóörsi Autós Kem­pingbe július 25-től augusztus 5-ig, valamint a paloznaki kemping egy részébe - jelentette az MTI. A talál­kozó eredeti helyszíne Székesfe­hérvár lett volna, de technikai okokból a Balaton pontjára ke­rült. A találkozót rendező Bala­tontourist az alsóörsi kemping­ben mintegy harmincmillió fo­rintos költséggel nagyszabású fejlesztésekhez kezdett. Kibőví­tik, iletve kicserélik a vizesblok­kokat, kiépítik e­z elektromos csatlakozórendszert. Óriási, 2400 négyzetméter­ti alapterületű sátrat is felállítanak, ebben zenés színházi előadások szórakoztat­ják majd a vendégeket. A rende­zőket segíti és támogatja a két te­lepülés önkormányzata is. Séta a bölcsőhely körül Séta a bölcsőhely körül címmel rendezik meg július első felében Újkígyóson a magyar műveltség napjait. Az esemény egyben al­földi pásztortalálkozó is lesz, ame­lyen várhatóan mintegy húsz, a népi hagyományokat őrző pásztor vesz részt - adta hírül az MTI Az Ipolyi Arnold Népfőiskola a honfoglalási évforduló tisztele­tére rendezi a találkozót, amely július 9-én n­úlik s egy hétig tart. A már sokszor eltűntnek hitt s népünk műveltségének legré­gibb rétegét őrző pásztorkultúra élő képviselőit összegyűjtve igyekeznek megismertetni a pásztorok által megőrzött ha­gyományos magyar világképet és életszemléletet A hagyomány­­őrző pásztorok mellett neves tu­dósok, népzenészek és táncosok is szerepelnek előadókként. A pásztorműveltségen túl a hason­lóképpen ősi hagyomán­­világot őrző erdélyi földműves magyar­ság népi kultúrájával ismerked­hetnek majd Újkígyóson. Az élő erdélyti népművészetet mezősé­gi táncosok és zenészek képvise­lik. A programot táncház, pász­­tortánctanítás, birkapaprikás-fő­­ző verseny, parasztmulatság, íjászbemutató, zenés felvonulás, szabadtéri színpadi bemutató egészíti ki. Sárkányok rekordja Az országos bajnokság jelenti a főpróbát a honi sárkán­rrepülő­­sök számára az augusztusi, ma­gyarországi Európa-bajnokság előtt. A hét végén záruló duna­újvárosi ob-n ennek megfelelően már az első napokbón többen ki­tettek magukért, hiszen négy új országos rekord született, majd a folytatásban a friss csúcsok közül is megjavítottak kettőt. A Magyarországon repült oda-vissza távon (hurokfeladat) a legnagyobb távolságot módo­sította 80-ról 80,2 kilométerre Csizmánk Gábor. Csizmánk egy­­szersmind sebességi csúcsot is javított, 31 km/órás átlagot pro­dukálva. Ugyancsak a hurokfeladatban a nők között Menyhárt Éva Rózsa­hegyi Rita 1993-ból származó 71 km-es, 14,6 km/órás rekordját növelte 80,2 km-re, illetve 26 km/óra átlagsebességre. Jackson Budapesten Mától kaphatók a jegyek Michael Jackson budapesti szuperkoncertjé­re, melyre szeptember 10-én kerül sor a Népstadionban. Németország­ban tízezer, Ausztriában tizenötezer belépőt adtak el már a rajongók­nak. A tervek szerint a budapesti lesz az eddigi legnagyobb Európában tartott Jackson-koncert fotó: et-press • Tourinform iroda nyitt tegnap Győrött, a belvárosi sétálóutcán. A betérő városlakók, továbbá a hazai és a külföldi látogatók tájékoztatást kapnak a helyi és az országos idegenforgalmi programokról, kulturális rendezvények­ről. A régió turisztikai értékeire az irodában hozzáférhető kiadványok hívják fel a figyelmet. Az iroda reggel 9-től este 9-ig várja a vendégeket. Az idegen nyelvű tájékoztatásból a Krúdy Szakközépiskola két tannyelvű képzésében részt vevő diákjai is kiveszik a részüket. Régészeti feltárások a Kis-Balaton környékén Üzenet a láp világából Országos jelentőségű régészeti kutatások eddigi összegezésére vállalkoztak a Somogy és Zala Megyei Múzeumok az Évezre­dek üzenete a láp világából cimű könyv megjelentetésével. Mint azt dr. Vándor László, a Zala Me­gyei Múzeumok igazgatója a­z MTI-nek elmondta, a Kis-Bala­­ton területén 1979 és 1992 között folytatott ásatásokról beszámoló munkát a nagyközönségnek szánják. A Kis-Balaton környékének feltárása az 1979-es terepbejárás­sal kezdődött, s az azóta eltelt ti­zenhárom évben a régészek száz­ezer olyan leletanyagot találtak, amely a térség múltjáról árulko­dik. Az ásatások mintegy 100 négyzetkilométernyi területre terjedtek ki. Ez volt a hazai régé­szet első olyan vállalkozása, amely egy tájegység teljes régé­szeti keresztmetszetét adja. A legérdekesebb leletanyag Sávolyban került elő, ahol a ku­tatók őskori halomsírra leltek, Főnyed határában pedig az idén fejezik be a középkori temető feltárását. A milecentenárium évében természetes módon megnőtt az érdeklődés a hon­foglalás kori leletek iránt. Ván­dor László szerint a honfoglalás hátterét árnyalja, hogy a betörő magya­rok a Zalavár könyéki né­peket nem pusztították el, ha­nem adóztatták őket. A Vörs ha­tárában talált temető leletemyaga szolgáltatja ma az egyetlen hite­les bizonyítékot arra, hogy a honfoglalás után az avar lakos­ság, bizonyos szláv csoportok és az újonnnan betelepülő magya­rok hosszú ideig együtt éltek. A három régészeti kultúra anyagá­­na­k eddigi vizsgálatából arra a következtetésre lehet jutni, hogy a korai Árpád-kori kultúra e három meghatározó népcso­port találkozásából alakult ki. Tény, hogy a X. századben a zalavári kultúra még nem tago­zódott be a nagyfejedelmi szer­kezetbe, Bulcsu törzse csak ké­sőbb tett szert erre a varázslato­san szép vidékre. Zalavári fontos helyet tölthetett be a korabeli ál­lamszerkezetben, mivel ott ha­ladt át a Fejérvárról az Adriáig húzódó nagy királ­yi út, s hogy István király ott alapította a Szent Adorján-apátságot 1013 körül. Az idén százesztendős Iparművészeti Múzeumot, jubileumára és a milecentenárium tiszteletére megtisz­títják az évszázadnyi szennytől, hogy régi pompájában díszeleghessen a magyar szecesszió egyik legje­lentősebb épülete FOTÓ:KEREKES TAMÁS Történelmi panoptikum A hevesi megyeszékhely önkor­mányzata tizenhétmillió forintot szán annak a Történelmi Látvá­nyossági Parknak e­z előkészítő munkálataira, amelyet a tervek szerint Egerben, az Eszterházy tér, illetve az bazilika alatt húzódó, mintegy 3 ezer négyzetméter alap­­területű pincerendszerben alakíta­nak majd ki - tájékoztatott az MTI. A pincelabirintusban viaszbá­buk felhasználásával, iletve hús-vér emberek közreműködé­sével kialakított életképek nyo­mán kísérhetik majd végig a tu­risták a magyar történelem fon­tosabb eseményeit, a honfogla­lástól a XVI. század végéig. Az első életkép a honfoglaló ma­gyarok mindennapjait ábrázolja majd. Tanúi lehetnek a látoga­tók az egri püspökség alapításá­nak, átélhetik majd a tat­ázás borzalmait. Bemutatják továbbá Nagy Lajos király egri lakomá­ját, a fegyverkovácsműhelyt, a lovagi tornát, valamint a szé­gyenbakon ülő nőt. A rene­szánsz idők hangulatát álarcos­bál és vadászat idézi, majd a lá­togatók a Mohácsot szimbolizáló sötét folyosóba jutnak, a­mely­­ben csak a lélekharang kondulá­­sa hatik. A negyvennyolc élet­kép közül az utolsókon Egervár ostromának, majd a város török hódolásának­ történéseit dolgoz­zák fel. • A technikai újításairól híres japán cég, a Sony rövidesen piaaa dobja a világ eső videowalananjét, a szálómagnó videováltozatát. A videó-sétálómagnó lelke egy folyékonykristály-kijelzős képernyő, amelyet a szemüveghez hasonlóan lehet a fejre erősíteni, de tartozik hozzá egy miniatűr video CD-l játszó, valamint sztereó elhallgató is. A szakértők szerint a kiváló kép- és hangminőséget adó berendezés úrden­t tökéletes illúzióját köti Az egész készülék mindössze 310 grammot nyom, az újratöltheő áramforrás 2 óra 20 percnyi megszakítatlan üzemelést tesz lehetővé. Kezdetnek meglet­esen borsos áron, 814 dollárért bo­csátják forgalomba, egydőre csak Japánban.

Next