Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-30 / 177. szám
A lejiCo^ó Irodalom, sorskérdés, Közép-Európa Mintegy félszáz hallgató részvételével rendezte meg a Lüntelek Népig15 Roli~Junár 22. és^L0T^ zött az Ady Endréről, Móricz Zsigmi^3 rói Közép-Európáról és a térség kisebbségeiről szóló szemináriumot.^ előadásokat Bíró Zolán főiskolai tanár, Cziner Mihály egyetemi temár és Jüssz Gyti Csaba, a Közép-európai Intézet igazgatója tartotta. Czine Mihály Móricz Zsigmondról, a magyar táj és a magyar típusok írójáról beszélt. Megtudtuk, hogy Móricz, akit gyakran avultnak és réginek mondtak és tanítottak, Thomas Mann szerint az az ember volt, aki a XX. századben is meg tudta őrizni a proézist. Emellett igen gyakorlatias is volt: amikor látta, mennyire keveset olvasnak az emberek, szerkesztett egy antológiát Magvető címmel, amelyben összegyűjtötte a Halotti beszédtól Illyés Gyula művéig a legfőbb magyar irodalmi alkotásokat. Ehhez az antológiához egy pengőért bállá hozzájuthatott. Az író az országot járva előadásokat tartott egy magyar találmányról, a vízálló vályogtégláról, amely szénporral kevert agyagból készült Egy ilyen téglát minden előadásra magával vitt, hogy be is mutathassa az akkor korszerű építőanyagot. Kiss Gy. Csaba Európa nyugati és keleti félre osztódásának okát a XI. századi schismára, az egyház római katolikus és ortodox ágra való szakadására vezette vissza. Európa két felének határa tehát a tót vallás határán húzódik. Az előadó emlékeztette a hallgatókat, mennyire tükröződik egy május 1-jei moszkvai felvonuláson a pravoszláv liturgia. Közép-Európa az Európai Unió és a volt Szovjetunió nyugati határa között van, a határ természetesen nem éles, némely államot (Ukrajna) ketté is szól. Megtudhattuk: helytelen az angolszász eredetű „etnikai kisebbség" kifejezés; e kisebbségek nem az etnikumok, valamikor Közép-Európáben egy nemzet részei voltak, önhibájukon kívül kerültek idegen országba. Elhangzott néhány adat a kisebbségek „hivatalos" létszámáról: Kassán például 1953-ban 3000 ember vallotta magát magyarnak, 198-ban már 53 000, 1968. augusztus 20-a után mindössze 7000. Hazánk kisebbségi politikájáról Bíró Zoltán is beszélt: a politikai tudás az érdekes erőviszonyok ismerete - mondta. Mivel katonai és gazdasági erőnk ma nincs, eredményeket csak politikai tudásunktól várhatunk. Utalt a Prága és Bukarest által való többszöri diplomáciai legyőzetésünkre, amely sohasem katonai legyőzetés volt Eljött az ideje annak, hogy mi is helyes diplomáciával, illetve helyes nemzeti propagandával győzzünk. A nemzeti sorskérdéssel szoros összefüggésben beszélt Bíró Zoltán Ady költészetéről. Az előadó Szenczi Molnár Alberttól kezdve Batsányin, Csokonain, Vörösmartyn, Tompa Mihályon keresztül egészen Vajda Jánosig mutatta fel mindazokat a szellemi építőköveket, amelyeket Ady felhasznált költészetében. A hallgatók tájékozottságát és aktív részvételét mutatta, hogy az előadó szavait kiegészítve emlékeztettek Aurelien Sauvageot-ra. A magyarul kitűnően beszélő és író francia nyelvtudós, aki Eötvös-kollégista volt, francia-magyar szótárt szerkesztett, 1924- ben Ady Elhanyagolt, véres szívünk című versén keresztül érezte és értette meg a magyar lelket és magyar sorsot. Az előadó összefoglaló beszédéből talán a következő szavak vésődtek legmélyebben a hallgatókba: „Kritikára szükség van, de nem lehet örökké csak kritizálni. Itt az ideje az útmutatásnak, és az úton való végighaladásnak." Török András Monteverdi-kórusok nemzetközi fesztiválja Hat ország Monteverdi-kórusai találkoznak egymással július 31-e és augusztus 7-e között Esztergomban és Budapesten. A fesztivál apropója, hogy Claudio Monteverdi, az opera olaszországi, egyszersmind európai megalapozója kereken 400 évvel ezelőtt járt Magyarországon, Vincenzo Gonzaga memtiteci herceg kíséretében. A nyitóhangversenyre - amelyyek középpontjában Monteverdi viági és egyházi alkotásai állnak - augusztus 1-jén 20 órai kezdettel kerül sor az esztergomi szabadtéri színpadon, valamennyi kórus részvételével. 2-án a belga, a holland és az esztergomi énekkar ad hangversenyt az esztergomi Ferences templomban. 3-án a németországi és a budapesti, 4-én pedig az olasz, a holand, a német és a budapesti énekkar ad műsort Esztergom vízivárosi templomában. 5-én Budapesten, az Olasz Kultúrintézetben bemutatót és koncertet tartanak a fesztivál résztvevői. A 6-i zárókoncerten ugyancsak valamennyi kórus fellép. Este nyolc órai kezdettel az esztergomi Bazilikában lesz Monteverdi Glória hét szólamra cmű művének magyarországi bemutatója, emellett Liszt- és Kodálydarabokat is közösen szólaltatnak meg a kórusok. A rangos fesztiválnak két díszvendége is lesz Simon Carrington, a világhírű King's Singers együttes alapító tagja, valamint Czifra János, a salzburgi dóm fő-zeneigazgatója személyében. (MTI) A magyar operettsztár mint mondani szokás - lassan érő típus. Huszonéves fejjel nem hozza lázba a közönséget. De ha túl van a nyolcadik évtizedén, az már egészen más. A negyvenéves Honthy Hanna például elbújhat nyolcvanesztendős énje mögött. Most mintha Rökk Marikával volnánk ugyanígy. A tévébeli Pestről még a második világháború kezdete előtt elszármazott sztár is megmutatta, hogy nyolcvankét év sem kizáró ok: illúziót ébresztően énekel, táncol, sőt színészileg úgyszintén életre képes kelteni olyan nőt, akibe bele lehet szeretni. Kár, hogy színpadon már nem vállalkozik a szereplésre. Legutóbb két éve játszotta az operettben a Marka grófnő címszerepét Kibédi Ervinnel, ám egy fergeteges táncban rosszul lépett, s hosszas orvosi kezelésre szorult a lába. A tévé tulajdonképpen a színpadi sorozatszereplést kívánta feledtetni, egyúttal régi adósságot törlesztve. Rökk Marika a berlini DEFA filmgyár sztárja mit, s itthon megvádolták Hitler-rokonszenvvel. Sokáig tudomást sem vettek róla. Mit sem számított, hogy ő igazi apolitikus művész milyen világ választotta el a politikától. Régi filmjei tanúsítják: bravúrosan táncolt, valószínűleg egyetlen európaiként állta az összehasonlítást a világelső amerikaiakkal (Ginger Rogersszel, Fred Astairrel és társaival), gyönyörű énekhangja, színészi sokoldalúsága pedig művészileg alighanem még élük is emelte. Több mint fél évszázadot töltött külöldön. A fénykorát. Már többször is visszamnult. (A Bécs melletti Badenban él.) De mindig rábeszélték a visszatérésre. A berlini televízió éppúgy emlékezetes show-műsort készített vele, mint most a budapesti. A felvételeket a nyár elején a Ganz-Mávag művelődési házában készítették, és szokatlan gyorsasággal be is mutatták az ötletes tévéfilmet. Mindenesetre Rökk Marika most már óvatosabb lett: letett a visszavonulásról. Mint mondta: valamivel el kell töltenie kilencvenig az időt... (prémi) Rökk-zene yj'j' •í'W, 8 m KULTÚRA keP^' íjoolJÍ^ A^nX^-f I^JU 19%. JÚLIUS 30., KEDD (^CuuSiÓ exJ ux^(^a>toZx>B; 0^ Szuperkoncert a díszlet felől^ A Népstadionban a világnak is megmutatkozunk Két évvel ezelőtt a három tenor Losnokról ismerünk. Ezáltal ez a négy hardmaskossági okokból már a Los Angeles-i díszlet . . , ^ 11 képzőművészeti ábrázolás egyajta óriási tek is úgy készültek, hogy azokat később Angeles-i szuperkoncertjének é szle ikonosztáznak is tekinthető. A négy kép a más helyszíneken is fel lehessen használni . II.. Tibiszi nyolcvan méter széles színpad tet szé hasonló koncerteken, így szerepeltek ciinakén helyezkedik el. A középpontban lesz ma az elemei tél hete a három tenor bécsi konga a koncertszínpad. Itt alkalmazok egy 18x7 certjén, a Fráterban, vagy előtte Londonban méteres, 220 egységből álló úgynevezett a Wembleyben, s pár napja Göteborgban, projektorfalat - ez a világon a legnagyobb így tehát a Népstadion díszletének egyes ilyen fal jelenleg-és ezen az egyes számok- A feladatom kettős volt - mondja Székely László. - Az egyik fele oz volt, hogy a koncertnek színteret kellett biztosítana, a másik, hogy ezt a színteret a mi különleges alkalmunk, a milecentenárium hangsúlyozására is felhasználjam. Ez különben a magyar hivatalos szervek, így a művelődési minisztérium kérése is volt. De kérés nélkül is úgy gondoltam, hogy ha itt van ez a világhírű csapat, és ezt a koncertet külföldi televíziók is közvetítik, itt a lehetőség, hogy a világnak is megmutatkozzunk. Ezért terveztem négy kához kapcsolódó látványokat jelenítjük meg. Például a Tosca Levél-áriája alatt a római Angyalvár, a Hazám, hazám... ária alatt a Fesztykörkép, az A magyarok bejövetele képeit. Meg fud jegyeznem, hogy akár csak a Los Angeles-i díszletnél, a munkák jelentős részét itt is magyar szakemberek és műhelyek, így a Színházak Központi Műterme végzik, tegyük hozzá, világszínvonalon. - Azt hallottam, hogy eredetileg azt a bizonyos négy épületet plasztusan meg akarta építeni, aztán szó volt lézerábrázolásról is, így van. Az fantasztikus lett volna, harakterisztikusan magyar épületnek, iletve helyszínnek - a Hősök terének, a Vajdahu- lézerrel vetíthettük volna a térpeket, mint nyadi várnak, az Országháznak és a Hellász- valami délibábszerű látomást, vagy a térben bástyának - speciális megjelenését a díszleten. Az ábrázolás nem felnagyított fénykép, hanem grafika, amelyet különleges anyagra visznek föl, a háttér a grafikák mögött pedig olyan óarany színű, mint emilyentészakemegépített helyszíneket világíthattuk volna csodálatosan. No, de ennnyi pénz - és ez valóban óriási összeg lett volna - nem állt rendelkezésre. Különben is, ez így egyszeri alkalom lett volna, márpedig ésszerű takaróelemeit is fel lehet majd máshol használni. Arra azonban nagyon ügyelek, hogy olyan fontos kiegészítőket, mint a virág- és növénydekoráció, a mi tájainkra jellemző fajtákból és színekből állítsák össze. - Miközben Székely László erre a nagy kihívást jelentő hatalmas feladatra készült, az évad során több hazai színházban is tervezett díszleteket. Az egyik legérdekesebb (szinte a Népstadion gigantikus díszletének a skála túlsó végén álló ellenpárja) a nyíregyháziaknak készült, a két háború között játszódó habkönnyű kis vígjátékhoz, Fodor László Érettségi című darabjához. Ez egy patinás leánynevelő intézet tanári szobája, aprólékosan megoldott korhű részletekkel, teljesen naturális színpadképpel. - A tervezőnek a darabból kell kiindulnia. Itt ez volt a helyes megoldás. Shakespe£ire-t lehet stilizálni. Fodor Lászlót nem. Jó, ha ezt észben tartja a díszletterveze teit is Székely László tervezte. Most a Népstadion mai szuperkoncertjének is ő a látványtervezője. Hasonló feladatok - mégis jelentős a különbség a két munka között (ti.) A NAP hírei • A József Attila Művészeti Alapítvány, a Szegfű Klub, illetve Budapest-Csepel Önkormányzata szervezésében tegnap nyitotta meg kapuit az a kiállítás, amelyet a Csepeli Alkotóműhely Képzőművészeti Táborban készült alkotásokból rendeztek a Csepeli Munkásotthon Galéria '21 Kiállítótermében. A tárlaton Kolozsvári László, Magyar László, Riskó György, Tóth Lajos és Veres Péter kárpátaljai, Molnár D. Dénes, Molnár Dénes és Molnár Krisztina marosvászárhelyi, Búzás András csepeli, valamint Dusza Tibor dunakeszi művészek munkái láthatók • Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjét adja elő a Békés Megyei Jókai Színház júlus 31-én és augusztus 1-jén a Budoli Parkszínpadon. A nagyoperett főbb szerepeit Szóka Júlia, Dániel Gábor, Jankovics József, Oszvald Marika, Csere László, Harsányi Frigyes énekli. • A IV. Országos Majorért Táncversenyt Kömlődön rendezik meg augusztus 3—4-én, a millecentenárium jegyében. • A városligeti Vajdahunyad várban köszönti ez utolsó nyári hónapot a Benkó Dixieland Band, augusztus 1-jén, 21 órakor. A Musica Hermina Alapítvány és a Nemzeti Filharmónia kellemesnek ígérkező koncertjének vendége: Berki Tamás. • A budavári gótikus szobrokról készült rekonstrukciós képeiből és egyéb munkáiból állított össze kiállításanyagot Major János. A tárlatnak, meyet Tóth Attila restaurátor nyit meg augusztus 2-án 15 órakor, a Budavári Palota E épületének Metszettára adott otthont. • Dobszerda címmel nyílik meg holnap 18 órakor Haász Ágnes elektrografikai kiállítása a Gazdagréti Közösségi Házban (1118, Törökugrató u. 9.). A megnyuitón Jován Marianna Filoména és Kovács Zsolt előadóművész működik közre. ^c£ Hangverseny a pápa tiszteletére Hyom magyar előadóművész is mint Virágh András orgonaműfellépett azon a hangregényen, vész kapott Helyet lengyel, amelyt vasárnap este II. János szlovák és szlovén előadók 'Páp^a tiszteletére adott a ró^ mellett. A koncerten fellépett a rpai székhelyű Pro Mundo Uno Zenoakadémiai. . A katolikus egyházfő nyári rezidenciáján, Castelgandolfóban tartott koncerten Marin Marais, Wolfgang Amadeus Mozart és Johann Sebastian Bach egy-egy művét adták elő. A nemzetközi előadógárdában filipthy Judit (mezzoszoprán) és Laborfalvi Soós Béla (basszus) énekes, vola Pozsonyi kórus és a Krakkói Rádió és Televízió zenekara. Az 1978-ben alapított Ottorino Respighi Zeneakadémia (AMOR) az idén vette fel a Pro Mundo Uno nevet. A római akadémia alapító-elnöke a magyer származású Giuseppe Juhar, alapítói közé tartozott Doráti Antal, Nino Albarosa, Nino Rota, Elsa Respighi, Monika Ryba, Garb Zecchi Grevva és Molnár József. Első tót tiszteletbeli elnöke Franco Ferrara, illetve Doráti Antal volt, jelenleg ezt a tisztet Yehudi Menuhin tölti be. Az akadémia kurzusokat, szakmai konferenciákat és koncerteket szervez Európában, Olaszországon kívül főként Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Svájcban. Tevékenységéből a legismertebbé ész évente megrendezésre kerülő nyári fesztiválra vált, amely IL ' nek színhelyei: Gitta di Castelo, Asssisi, Orvieto, iletve Róma. Somogyi Győző nem száz portrét akart festeni, hanem egyetlen ikonosztázt, amelyben a megszentelődött hősök ünnepélyes testtoirtással tekintenek az örökkévalóságba. Tudományos pontosságra törekedett. A fegyverek, ruhák, rendjelek hitelesek. Nagyszerű történészek segítségével olyan alakokat választott, akik nemcsak katonának, de embernek is kiválóak voltak. Arra is törekedett, hogy arányosan képviseljenek egy-egy korszakot, bemutassák a magyar hadviselés fejlődését. Azt is fontos megemlíteni, hogy vannak közöttük más anyanyelvűek, és vannak, akik más népnek is hősei, de tetteik a magyar nemzetet szolgálták és a nemzet magáénak vedlja őket. A magyar történelem ezeregyszáz éve bővelkedik hős katonai teljesítményekben. Gondoljunk csak a honfoglalásig vezető hadműveletekre, a vikingekhez és mórokhoz hasonlítható kalandozásokra. „Az Árpád-kori Magyarország a térség jelentős katonai hatalmai közé tartozott - fogalmazta meg Hermann Róbert -, s az évszázadok során bebizonyította, hogy méltó ellenfele a bizánci birodalomnak ugyanúgy, iint a Német-római Császárságnak." ...Hunyadi János és Mátyás hadjárataiban a történészek a kezdeményezőkészséget és a távlatos stratégiai gondolkodást egyaránt dicsérik. És még sorolhatnánk tovább hőstetteinken át a kereszténység védőbástyája volt! Somogti Győző remek tablója nemcsak ezért fontos és jelentős teljesítmény, de azért is, mert fekete foltokat világított be teremtő alkotása fényével és alig ismert, egyszerű közkatonákat támasztott fel a feledés vastag porából. Skultéty László őrmester a „világ legöregebb katonája" volt, aki 81 évet töltött a Habsburg-birodalom hadseregében... Simonyi József, a „legvitézebb huszár" 16 éves korában állt először a tűzkeresztségben: részt vett II. József utolsó török háborújáben, ahol súlyosan megsebesült. '93- ban Dionvale és Metz között harcolt, az ellenséges francia felderítő csapat kapitányát párviadalban levágta. 1800. június 23- án Ulmenheimnél 150 muníciós szekeret mentett meg, 1813-ban egy gyalogsági négyszöget vert szét, a vilcsei csatában olyan hősiesen harcolt, hogy még a csatamezőn ezredessé léptették elő... Somogyi Győző keskeny piros-fehér-zöld keretes, többnyire sötét tónusú háttérre festett Képcsarnok-sorozata nem egyszerű illusztráció, még ha a portrék mellett életrajzok is megjelennek. Az egésznek együtt, egymás mellett (és egyenként is) eszmei mondanivalója, üzenete van: a hősi eszményképek felmutatása. Különösen a napjainkban alig ismert és nem divatos ismeretlen nemesi, vitézi, katonai hagyományok felélesztése, amely ma már tisztán erkölcsi és kulturális érték. De mint ilyen fontos és nélkülözhetetlen múltunk megismerésében és jövőnk lehetőségében! (A kiállítás augusztus 31-ig tekinthető meg.) Fenyrvesi Félix Lajos : Eltüntetett ^orne^i LilT dói nyomában két, amelyek bizonyára másoknak már közhelyszámba men-Tíz nappal a hivatalos mélyítő után dr. Hofer lapiás, a u.cu NeprasztM^eum igazgatója levétetett nyolcat Somogyinek, hogy 1526 után Magyaror Clgnzn száz magyar koronadősportréja közül, s a katalógus-szám több mint másfél évszázada is mellékletet élesztetett, amelyben jelzi, a múzeum nem ért egyet a kiállítás - egyébként a Millecentenáriumi Emlékbizottság által jóváhagyott - anyagával. Az utólagos cenzúra érthetetlen és indokolatlan. Hofer a magyar véleményre hivatkozó,amely - szerinte - nincs azon az állásponton,hogy együtt szemlélje a középkor hőseit a két világháború kazafitokkal- Tudósításuunk még az anyag megcsonkítása előtt készült pLc., XIX_________ Kettő az eltüntetett portrék közül: Oszlányi Kornél vitéz, vezérőrnagy és Darankay József vitéz, százados