Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

A lejiC­o^ó Irodalom, sorskérdés, Közép-Európa Mintegy félszáz hallgató részvé­telével rendezte meg a Lüntelek Népig15 Roli~Junár 22. és^L0T^ zött az Ady Endréről, Móricz Zsig­­mi^3 rói Közép-Európáról és a térség kisebbségeiről szóló sze­mináriumot.^ előadásokat Bíró Zolán főiskolai tanár, Cziner Mi­­hály egyetemi temár és­ Jüssz Gyti Csaba, a Közép-európai Intézet igazgatója tartotta. Czine Mihály Móricz Zsig­­mondról, a magyar táj és a ma­gyar típusok írójáról beszélt. Megtudtuk, hogy Móricz, akit gyakran avultnak és réginek mondtak és tanítottak, Thomas Mann szerint az az ember volt, aki a XX. századben is meg tudta őrizni a proézist. Emellett igen gyakorlatias is volt: amikor látta, mennyire keveset olvasnak az emberek, szerkesztett egy anto­lógiát Magvető címmel, amely­ben összegyűjtötte a Halotti be­szédtól Illyés Gyula művéig a leg­főbb magyar iroda­lmi alkotáso­kat. Ehhez az antológiához egy pengőért bállá hozzájuthatott. Az író az országot járva előadásokat tartott egy magyar találmányról, a vízálló vályogtégláról, amely szénporral kevert agyagból ké­szült Egy ilyen téglát minden elő­adásra magával vitt, hogy be is mutathassa az akkor korszerű építőanyagot. Kiss Gy. Csaba Európa nyuga­ti és keleti félre osztódásának okát a XI. századi schismára, az egyház római katolikus és orto­dox ágra való szakadására vezet­te vissza. Európa két felének ha­tára tehát a tót vallás határán húzódik. Az előadó emlékeztet­te a hallgatókat, mennyire tük­röződik egy május 1-jei moszk­vai felvonuláson a pravoszláv li­turgia. Közép-Európa az Euró­pai Unió és a volt Szovjetunió nyugati határa között van, a ha­tár természetesen nem éles, né­mely államot (Ukrajna) ketté is szól. Megtudhattuk: helytelen az angolszász eredetű „etnikai kisebbség" kifejezés; e kisebbsé­gek nem az etnikumok, valami­kor Közép-Európáben egy nem­zet részei voltak, önhibájukon kívül kerültek idegen országba. Elhangzott néhány adat a ki­sebbségek „hivatalos" létszámá­ról: Kassán például 1953-ban 3000 ember vallotta magát ma­­gyarnak, 198-ban már 53 000, 1968. augusztus 20-a után mind­össze 7000. Hazánk kisebbségi politikájáról Bíró Zoltán is be­szélt: a politikai tudás az érdek­es erőviszonyok ismerete - mondta. Mivel katonai és gazda­sági erőnk ma nincs, eredménye­ket csa­k politikai tudásunktól vár­hatunk. Utalt a Prága és Bukarest által való többszöri diplomáciai le­­győzetésünkre, amely sohasem katonai legyőzetés volt Eljött az ideje annak, hogy mi is helyes diplomáciával, illetve helyes nem­zeti propagandával győzzünk. A nemzeti sorskérdéssel szo­ros összefüggésben beszélt Bíró Zoltán Ady költészetéről. Az elő­adó Szenczi Molnár Alberttól kezdve Batsányin, Csokonain, Vö­­rösmartyn, Tompa Mihályon ke­resztül egészen Vajda Jánosig mutatta fel mindazokat a szelle­mi építőköveket, amelyeket Ady felhasznált költészetében. A hallgatók tájékozottságát és ak­tív részvételét mutatta, hogy az előadó szavait kiegészítve emlé­keztettek Aurelien Sauvageot-ra. A magyarul kitűnően beszélő és író francia nyelvtudós, aki Eöt­vös-kollégista volt, francia-ma­gyar szótárt szerkesztett, 1924- ben Ady Elhanyagolt, véres szí­vünk című versén keresztül érezte és értette meg a magyar lelket és magyar sorsot. Az elő­adó összefoglaló beszédéből ta­lán a következő szavak vésődtek legmélyebben a hallgatókba: „Kritikára szükség van, de nem lehet örökké csak kritizálni. Itt az ideje az útmutatásnak, és az úton való végighaladásnak." Török András Monteverdi-kórusok nemzetközi fesztiválja Hat ország Monteverdi-kórusai találkoznak egymással július 31-e és augusztus 7-e között Eszter­gomban és Budapesten. A feszti­vál apropója, hogy Claudio Monteverdi, az opera olaszor­szági, egyszersmind európai megalapozója kereken 400 évvel ezelőtt járt Magyarországon, Vincenzo Gonzaga memtiteci her­ceg kíséretében. A nyitóhangversenyre - amelyyek középpontjában Monteverdi viági és egyházi al­kotásai állnak - augusztus 1-jén 20 órai kezdettel kerül sor az esz­tergomi szabadtéri színpadon, valam­ennyi kórus részvételével. 2-án a belga, a holland és az esz­tergomi énekkar ad hangver­senyt az esztergomi Ferences templomban. 3-án a németor­szági és a budapesti, 4-én pedig az olasz, a holand, a német és a budapesti énekkar ad műsort Esztergom vízivárosi templomá­ban. 5-én Budapesten, az Olasz Kultúrintézetben bemutatót és koncertet tartanak a fesztivál résztvevői. A 6-i zárókoncerten ugyan­csak valamennyi kórus fellép. Este nyolc órai kezdettel az esz­tergomi Bazilikában lesz Monte­verdi­ Glória hét szólamra cmű művének magyarországi bemu­tatója, emellett Liszt- és Kodály­­darabokat is közösen szólaltat­nak meg a kórusok. A rangos fesztiválnak két dísz­vendége is lesz Simon Carrington, a világhírű King's Singers együt­tes alapító tagja, valamint Czifra János, a salzburgi dóm fő-zene­­igazgatója személyében. (MTI) A magyar operettsztár mint mondani szokás - las­san érő típus. Huszonéves fejjel nem hozza lázba a kö­zönséget. De ha túl van a nyolcadik évtizedén, az már egészen más. A negyvenéves Honthy Hanna például el­bújhat nyolcvanesztendős énje mögött. Most mintha Rökk Marikával volnánk ugyanígy. A tévébeli­­ Pestről még a második világháború kezdete előtt elszármazott sztár is megmutatta, hogy nyolcvankét év sem kizáró ok: illúziót ébresztően énekel, táncol, sőt színészileg úgy­szintén életre képes kelteni olyan nőt, akibe bele lehet szeretni. Kár, hogy színpadon már nem vállalkozik a szerep­lésre. Legutóbb két éve játszotta az operettben a Marka grófnő címszerepét Kibédi Ervinnel, ám egy fergeteges táncban rosszul lépett, s hosszas orvosi kezelésre szo­rult a lába. A tévé tulajdonképpen a színpadi sorozat­szereplést kívánta feledtetni, egyúttal régi adósságot törlesztve. Rökk Marika a berlini DEFA filmgyár sztár­ja mit, s itthon megvádolták Hitler-rokonszenvvel. So­káig tudomást sem vettek róla. Mit sem számított, hogy ő igazi apolitikus művész mily­en világ választotta el a politikától. Régi filmjei ta­núsítják: bravúrosan tán­colt, valószínűleg egyetlen európaiként állta az össze­hasonlítást a világelső amerikaiakkal (Ginger Ro­­gersszel, Fred Astairrel és társaival), gyönyörű ének­­hangja, színészi sokoldalúsága pedig művészileg alig­hanem még él­ük is emelte. Több mint fél évszázadot töltött külöldön. A fény­korát. Már többször is visszamnult. (A Bécs melletti Badenban él.) De mindig rábeszélték a visszatérésre. A berlini televízió éppúgy emlékezetes show-műsort készí­tett vele, mint most a budapesti. A felvételeket a nyár elején a Ganz-Mávag művelődési házában készítették, és szokatlan gyorsasággal be is mutatták az ötletes té­véfilmet. Mindenesetre Rökk Marika most már óvatosabb lett: letett a visszavonulásról. Mint mondta: valamivel el kell töltenie kilencvenig az időt... (­prémi) Rökk-zene yj'j' •í'W, 8 m KULTÚRA keP^' íjoolJÍ^ A^nX^-f I^JU 19%. JÚLIUS 30., KEDD (^CuuSiÓ exJ ux^(^a>toZx>B; 0^ Szuperkoncert­­ a díszlet felől^ A Népstadionban a világnak is megmutatkozunk Két évvel ezelőtt a három tenor Losnokról ismerünk. Ezáltal ez a négy hardmas­kossági okokból már a Los Angeles-i díszle­­t . . , ^ 1­1 képzőművészeti ábrázolás egyajta óriási tek is úgy készültek, hogy azokat később Angeles-i szuperkoncertjének é szle­ ikonosztáznak is tekinthető. A négy kép a más helyszíneken is fel lehessen használni . I­I.. T­ib­i­­­szi nyolcvan méter széles színpad tet szé­ hasonló koncerteken, így szerepeltek ciinak­­én helyezkedik el. A középpontban lesz ma­ az elemei tél hete a három tenor bécsi kon­­ga a koncertszínpad. Itt alkalmazok egy 18x7 certjén, a Fráterban, vagy előtte Londonban méteres, 220 egységből álló úgynevezett a Wembleyben, s pár napja Göteborgban, projektorfalat - ez a világon a legnagyobb így tehát a Népstadion díszletének egyes ilyen fal jelenleg-és ezen az egyes számok­- A feladatom kettős volt - mondja Székely László. - Az egyik fele o­z volt, hogy a koncert­nek színteret kellett biztosítana, a másik, hogy ezt a színteret a mi különleges alkal­munk, a milecentenárium hangsúlyozására is felhasználjam. Ez különben a magyar hi­vatalos szervek, így a művelődési miniszté­rium kérése is volt. De kérés nélkül is úgy gondoltam, hogy ha itt van ez a világhírű csapat, és ezt a koncertet külföldi televíziók is közvetítik, itt a lehetőség, hogy a világnak is megmutatkozzunk. Ezért terveztem négy ká­hoz kapcsolódó látványokat jelenítjük meg. Például a Tosca Levél-áriája alatt a római An­gyalvár, a Hazám, hazám... ária alatt a Feszty­­körkép, az A magyarok bejövetele képeit. Meg fud jegyeznem, hogy akár csak a Los Ange­les-i díszletnél, a munkák jelentős részét itt is magyar szakemberek és műhelyek, így a Színházak Központi Műterme végzik, te­gyük hozzá, világszínvonalon. - Azt hallottam, hogy eredetileg azt a bizonyos négy épületet plaszt­usan meg akarta építeni, aztán szó volt lézerábrázolásról is, így van. Az fantasztikus lett volna, ha­rakterisztikusan magyar épületnek, iletve helyszínnek - a Hősök terének, a Vajdahu- lézerrel vetíthettük volna a térpeket, mint nyadi várnak, az Országháznak és a Hellász- valami délibábszerű látomást, vagy a térben bástyának - speciális megjelenését a díszle­ten. Az ábrázolás nem felnagyított fénykép, hanem grafika, amelyet különleges anyagra visznek föl, a háttér a gra­fikák mögött pedig olyan óarany színű, mint emilyent­ész­ake­megépített helyszíneket világíthattuk volna csodálatosan. No, de ennnyi p­énz - és ez va­lóban óriási összeg lett volna - nem állt ren­delkezésre. Különben is, ez így egyszeri al­kalom lett volna, márpedig ésszerű takaró­elemeit is fel lehet majd máshol használni. Arra azonban nagyon ügyelek, hogy olyan fontos kiegészítőket, mint a virág- és nö­vénydekoráció, a mi tájainkra jellemző faj­tákból és színekből állítsák össze. - Miközben Székely László erre a nagy kihí­vást jelentő hatalmas feladatra készült, az évad során több hazai színházban is tervezett díszle­teket. Az egyik legérdekesebb (szinte a Népsta­dion gigantikus díszletének a skála túlsó végén álló ellenpárja) a nyíregyháziaknak készült, a két háború között játszódó habkönnyű kis vígjáték­hoz, Fodor László Érettségi című darabjához. Ez egy patinás leánynevelő intézet tanári szobája, aprólékosan megoldott korhű részletekkel, telje­sen naturális színpadképpel. - A tervezőnek a darabból kell kiindulnia. Itt ez volt a helyes megoldás. Shakespe£ire-t lehet stilizálni. Fodor Lászlót nem. Jó, ha ezt észben tartja a díszletterveze­­ teit is Székely László tervezte. Most a Népstadion mai szuperkoncertjének is ő a látványtervezője. Hasonló felada­tok - mégis jelentős a különbség a két munka között (ti.) A NAP hírei • A József Attila Művészeti Alapít­vány, a Szegfű Klub, illetve Buda­­pest-Csepel Önkormányzata szerve­zésében tegnap nyitotta meg kapuit az a kiállítás, amelyet a Csepeli Al­kotóműhely Képzőművészeti Tábor­ban készült alkotásokból rendeztek a Csepeli Munkásotthon Galéria '21 Kiállítótermében. A tárlaton Kolozs­vári László, Magyar László, Riskó György, Tóth Lajos és Veres Péter kárpátaljai, Molnár D. Dénes, Mol­nár Dénes és Molnár Krisztina ma­­rosvászárhelyi, Búzás András csepe­li, valamint Dusza Tibor dunakeszi művészek munkái láthatók • Kálmán Imre Cirkuszherceg­nőjét adja elő a Békés Megyei Jó­kai Színház júlus 31-én és au­gusztus 1-jén a Budoli Parkszín­padon. A nagyoperett főbb sze­repeit Szóka Júlia, Dániel Gábor, Jan­kovics József, Oszvald Mari­ka, Csere László, Harsányi Fri­gyes énekli. • A IV. Országos Majorért Táncversenyt Kömlődön rende­zik meg augusztus 3—4-én, a mil­­lecentenárium jegyében. • A városligeti Vajdahunyad várban köszönti e­z utolsó nyári hónapot a Benkó Dixieland Band, augusztus 1-jén, 21 órakor. A Musica Hermina Alapítvány és a Nemzeti Filharmónia kelle­mesnek ígérkező koncertjének vendége: Berki Tamás. • A budavári gótikus szobrokról ké­szült rekonstrukciós képeiből és egyéb munkáiból állított össze kiállí­tásanyagot Major János. A tárlat­nak, meyet Tóth Attila restaurátor nyit meg augusztus 2-án 15 órakor, a Budavári Palota E épületének Met­szettára adott otthont. • Dobszerda címmel nyílik meg holnap 18 órakor Haász Ágnes elektrografikai kiállítása a Gaz­dagréti Közösségi Házban (1118, Törökugrató u. 9.). A megnyuitón Jován Marianna Filoména és Ko­vács Zsolt előadóművész műkö­dik közre. ^c£ Hangverseny a pápa tiszteletére Hyom magyar előadóművész is mint Virágh András orgonamű­­fellépett azon a hangregényen, vész kapott Helyet lengyel, amelyt vasárnap este II. János szlovák és szlovén előadók 'Pá­p^a tiszteletére adott a ró^ mellett. A koncerten fellépett a rpai székhelyű Pro Mundo Uno Zenoakadémiai. . A katolikus egyházfő nyári re­zidenciáján, Castelgandolfóban tartott koncerten Marin Marais, Wolfgang Amadeus Mozart és Jo­hann Sebastian Bach egy-egy mű­vét adták elő. A nemzetközi el­őadógárdában filipthy Judit (mezzoszoprán) és Laborfalvi So­­ós Béla (basszus) énekes, vola­ Pozsonyi kórus és a Krakkói Rádió és Televízió zenekara. Az 1978-ben alapított Ottori­no Respighi Zeneakadémia (AMOR) az idén vette fel a Pro Mundo Uno nevet. A római aka­démia alapító-elnöke a magye­r származású Giuseppe Juhar, ala­pítói közé tartozott Doráti Antal, Nino Albarosa, Nino Rota, Elsa Respighi, Monika Ryba, Garb Zecchi Grevva és Molnár József. Első tót tisztelet­beli elnöke Franco Ferrara, illetve Doráti Antal volt, jelenleg ezt a tisztet Yehudi Menuhin tölti be. Az akadémia kurzusokat, szakmai konferenciákat és kon­certeket szervez Európában, Olaszországon kívül főként Len­gyelországban, Magyarorszá­gon, Romániában és Svájcban. Tevékenységéből a legismerteb­bé ész évente megrendezésre ke­­­­­­rülő nyári fesztiválra vált, amely­ IL ' nek színhelyei: Gitta di Castelo, Asssisi, Orvieto, iletve Róma. Somogyi Győző nem száz port­rét akart festeni, hanem egyet­len ikonosztázt, amelyben a megszentelődött hősök ünne­pélyes testtoirtással tekintenek az örökkévalóságba. Tudomá­nyos pontosságra törekedett. A fegyverek, ruhák, rendjelek hi­telesek. Nagyszerű történé­szek segítségével olyan alako­kat választott, akik nemcsak katonának, de embernek is ki­válóak voltak. Arra is töreke­dett, hogy arányosan képvi­seljenek egy-egy korszakot, bemutassák a magyar hadvi­selés fejlődését. Azt is fontos megemlíteni, hogy vannak kö­zöttük más anyanyelvűek, és vannak, akik más népnek is hő­sei, de tetteik a magyar nemze­tet szolgálták és a nemzet magá­énak vedlja őket. A magyar történelem ezeregy­száz éve bővelkedik hős katonai teljesítményekben. Gondoljunk csak a honfoglalásig vezető had­műveletekre, a vikingekhez és mórokhoz hasonlítható kalan­dozásokra. „Az Árpád-kori Ma­gyarország a térség jelentős ka­tonai hatalmai közé tartozott - fogalmazta meg Hermann Róbert -, s az évszázadok során bebizo­nyította, hogy méltó ellenfele a bizánci birodalomnak ugyan­úgy, i­int a Német-római Csá­szárságnak." ...Hunyadi János és Mátyás hadjárataiban a történé­szek a kezdeményezőkészséget és a távlatos stratégiai gon­dolko­­dást egyaránt dicsérik. És még sorolhatnánk tovább hőstettein­ken át a kereszténység védőbás­tyája volt! Somog­ti Győző remek tablója nemcsak ezért fontos és jelentős teljesítmény, de azért is, mert fe­kete foltokat világított be terem­tő alkotása fényével és alig is­mert, egyszerű közkatonákat tá­masztott fel a feledés vastag po­rából. Skultéty László őrmester a „világ legöregebb katonája" volt, aki 81 évet töltött a Habsburg-bi­­rodalom hadseregében... Simo­­nyi József, a „legvitézebb hu­szár" 16 éves korában állt először a tűzkeresztségben: részt vett II. József utolsó török háborújáben, ahol súlyosan megsebesült. '93- ban Dionvale és Metz között harcolt, az ellenséges francia fel­derítő csapat kapitányát párvia­dalban levágta. 1800. június 23- án Ulmenheimnél 150 muníciós szekeret mentett meg, 1813-ban egy gyalogsági négyszöget vert szét, a vilcsei csatában olyan hő­siesen harcolt, hogy még a csa­tamezőn ezredessé léptették elő... Somogyi Győző keskeny pi­­ros-fehér-zöld keretes, többnyire sötét tónusú háttérre festett Képcsarnok-sorozata nem egy­szerű illusztráció, még ha a port­rék mellett életrajzok is megje­lennek. Az egésznek együtt, egymás mellett (és egyenként is) eszmei mondanivalója, üzenete van: a hősi eszményképek fel­mutatása. Különösen a nap­jainkban alig ismert és nem di­vatos ismeretlen nemesi, vitézi, katonai hagyományok felélesz­tése, amely ma már tisztán erköl­csi és kulturális érték. De mint ilyen fontos és nélkülözhetetlen múltunk megismerésében és jö­vőnk lehetőségében! (A kiállítás augusztus 31-ig te­kinthető meg.) Fenyrvesi Félix Lajos : Eltüntetett ^orne^i LilT dói nyomában két, amelyek bizonyára mások­nak már közhelyszámba men-Tíz nappal a hivatalos mélyítő után dr. Hofer lapiás, a u.cu NeprasztM^eum igazgatója levétetett nyolcat Somogyi­nek, hogy 1526 után Magyaror Clgnzn száz magyar koronadősportréja közül, s a katalógus-­szám több mint másfél évszáza­­da is mellékletet élesztetett, amelyben jelzi, a múzeum nem ért egyet a kiállítás - egyébként a Millecentenáriumi Emlékbizottság által jóváhagyott - anyagával. Az utólagos cenzúra érthetetlen és indokolatlan. Hofer a magyar véleményre hivatkozó,am­ely - szerinte - nincs azon az állásponton,hogy együtt szemlélje a középkor hőseit a két világháború kazafitokkal- Tudósításuunk még az anyag megcsonkítása előtt készült pLc.,­­ X­IX_________ Kettő az eltüntetett portrék közül: Oszlányi Kornél vitéz, vezérőrnagy és Darankay József vitéz, százados

Next