Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

• Honpolgárainknak antiturizmus A bérből élő honpolgár számára még a hazai üdülőhelyek is megfizethetetlenek - derül ki az idegenforgalom eddigi mérlegét ismertető megkérdezettek nyilatkozataiból. Az üres zsebek csak álmodnak, hiszen sem a szálláshelyek, sem a szolgáltatások árára nem futja a havi keresetből. A szociálturisztika gyakorlatilag megszűnt, beutalt mára már nincs, vagy ha létezik is még valamilyen beutalási konst­rukció, a drágasággal nem képes lépést tartani a pénztárca. A hétvégi házak magukra hagyva várnak gazdáikra, a ben­zinköltség miatt ugyanis ezerszer meggondolja a tulajdo­nos, érdemes-e autóba szállnia. Az üdülőhelyek mindennek elle­nére tartják a frontot, hiszen a külföldiek könnyen nyaralnak hazánkban. Amíg azonban ez a kormánypolitika nem változik, fordulatra nem lehet számítani, az átlag magyar előtt bezárulnak a nyaralóhelyek kapui. A Balaton fővárosaként emle­getett Siófoknak minden oka megvan az óvatos optimizmusra - állítja Balázs Árpád polgármes­ter. Igaz, a július és az augusztus vendégforgalma nagyban meg­határozza a szezon mérlegét, az azonban már ez idáig is kiderült: a tóparti várost többen keresték fel, mint tavaly. Az évek óta csökkenő idegenforgalmi bevé­telek is kedvezőbben alakulnak, a múlt esztendőre tervezett, de nem teljesült 55 millió forinttal szemben az idén 95 milliós elő­irányzattal számolnak. A pol­gármester szerint a hűvösebb időjárás sem befolyásolta az elő­zetes várakozásokat, sőt, előnye volt, hogy - fürdőzés helyett - a környező települések nyaralói is ellátogattak Siófokra. Ennek el­sősorban a kereskedelem látja a hasznát, hiszen a városnézők fo­gyasztanak. Tagadhatatlan azonban, a nyár és a Balaton örömeit elsősorban a külföldiek élvezik. A polgármester szerint az utóbbi években megfogyat­kozott a belföldi nyaralók szá­ma, az elszegényedés érezteti hatását a honi idegenforgalom­ban. A szociálturisztika jelentő­sen visszaesett - beutalt vendég gyakorlatilag nincs -, aki pedig képes megfizetni a nyaralás költ­ségeit, a szűk elithez te­rtozik. Pedig az idegenforgalom akkor menne igazán, ha lenne hazai piaca - véli Balázs Árpád. A becslés szerint Siófok két­millió vendégéjszakával számol­hat. Elmondható, hogy a jó szín­vonalú szállodák megfelelő helyzetben varrnak - szerződő partnerekkel állnak kapcsolat­ban -, de élénkülés tapasztalható a fizetővendég-szolgálat terén is. A polgármester úgy látja, a keres­kedelmi ellátás és a szolgáltatás színvonala kielégítő, s igen örven­detes, hogy a vízminőség javult. Megelégedni azonban nem lehet, mint ahogyan a közbiztonság hel­yzete sem kerülhet le a napi­rendről. Az eredmények azon­ban nem kizárólag Siófok tenni aikarásán múlnak, jóllehet, a város is elkövet minden tőle telhetőt. A gyógyvizéről híres Zalaka­­ros neve ma már nemcsak a honi állampolgárok, hanem a külföl­diek fülében is jól hangzik. Sőt, Kiss Mihály jegyző szerint a gyógy­­üdülésre elsősorban ez utóbbi körből van kereslet. A vendégek 85 százaléka külhoni, kétharma­duk Németországból érkezik. Zalakaros a nyolcvanas évek ele­jén került az érdeklődés fóku­szába, s azóta igyekszik kama­toztatni természetadta lehetősé­geit. Sikerült a környezetet meg­óvni, környezetszennyező góca nincs, s a település- és a fürdő­fejlesztés tervei azt célozzák, hogy nyugati színvonalú üdülő­hellyé váljék. A bevételek is év­ről évre növekednek, azonban ha az idegenforgalomra fordít­ható normatív támogatás csök­kenne, akkor Zalakaros is hátrá­nyos helyzetbe kerülne. Sajnálatos azonban - mondja a jegyző -, hogy a hazai nyara­lók egyre inkább kiszorulnak Zalakarosról. Ennek több oka van, az egyik, hogy a gyógyfür­dő a társadalombiztosítás mos­tohagyermekévé vált. Térítés nincs, vagy ami megmaradt, rendkívül bonyolult, így a rászo­rulók számára bezárulnak a ka­puk. A vállalati, szervezeti üdü­lés megszűnőben van, de ha va­­lamilyen formában még létezik is maradványa, a beutaltak nem­zeit felismerő vállalkozói szféra igyekszik minél többet nyújtani. Jó színvonalú éttermek és keres­kedelmi egységek működnek, azonban önkiszolgáló étterem­ből csak egy van, ez még hiány­cikk Egerben. Mint ahogyan speciális szaküzletekben, külön­leges vásárlói igényeket kielégí­tő boltokban sem bővelkedik Eger. A vendéglátásnak azon­ban évek óta hagyományai van­nak a városban, s az érdekeltek örömmel veszik tudomásul, hogy ha kismértékben is, de bi­zonyos emelkedés tapasztalható a vendégforgalomban. Ennek csupán egy szépséghibája van, hogy a hazai vendégforgalom a kelleténél alacsonyabb, erről vi­szont nem Eger tehet. Ez annak az általános „kórképnek" a jele, hogy a honi állampolgárnak egyre kevesebb forintja jut a képesek megbirkózni a drága­sággal. S nincsenek jobb helyzet­ben azok sem, akiknek itt van nyaralójuk. A benzinárak miatt inkább lemondanak a hétvégi le­­ruccanásról - s nemcsak képlete­sen, de valóságosan is -, lehúz­zák a rolót. Zalakaros érmék el­lenére bízik - mondja a jegyző. A korlátlan vízkincsre alapozva cégek - általában az országjáró körutak állomásaként­­, míg a kisebb panziókban öt-hét éjsza­ka jut egy vendégre. Ez utóbbi szálláshelyeket leginkább a csa­ládos nyaralók helyezik előtér­be, akik jórészt kirándulással töl­tik szabadidejüket. A szolgálta­tások színvonala sokat fejlődött az utóbbi években, a saját érde­május végéig több mint 300 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalom pénzügyi mérlegében. A múlt év hasonló időszaká­ban 42 millió dolláros hiányt tartalmazott a mérleg. A Magyar Nemzeti Bankban tegnap az MTI kérdésére elmond­ták, hogy május végéig 667,5 millió dollár volt az idegenforgalmi bevétel, és ez 30 százalékos növekedés 1995 első öt hónapjához ké­pest. A kiadás 358,3 millió dollár volt, ami viszont 35 százalékos csökkenés. Az egyenleg pedig 309,2 millió dollár többletet mutat. Csak 1996 májusában 115 millió dollár többlet keletkezett a mérlegben, míg tavaly májusban az aktívum 73 millió dollárt tett ki. Idegenforgalmi szakértők előrejelzése szerint az idén év végére a bevétel meghaladhatja a 2 milliárd dollárt, arra számít, egyre jobb hírnevet szerezhet az idegenforgalmi központok sorában. Eger városa szereti a vendége­ket, s igyekszik megfelelni az igényeknek - álítja Cserháti Gab­riella, az Eger-Tourinform mun­katársa, aki szintén megerősíti: a vendégek nyolcvan százaléka külföldi. A főidényben elsősor­ban a németek látogatják szíve­sen a várost, ám a holtidényben egyre több amerikai, angol, ír, s a skandináv országokból érkező vendég ismerkedik Eger neveze­tességeivel. Az élénkülő érdek­lődés minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy egyre több garantált program váltja a ven­dégeket, így koncertek, komoly­zenei művek bemutatói. Kiemel­kedő érdeklődés övezi a szüreti napok rendezvényét, s csábítóak a környező kirándulóhelyek. A nagyobb szállodákban átla­gosan 1,8 napot töltenek a vér­nyaralásra.­ Vasvári Éva­­ Az egri székesegyház a város kiemelkedő turisztikai nevezetessége FOTÓ: TALUM ATTILA 'P V ^ f ‘ ’ apoSiai I !-~CL\\.iJi­^ hcHJx^'tdi^ fU - Si BELFÖLDRa a.c.ou­o./u6 . Szegényedő szegények Amíg ez a kormánypolitika vál­tozatlan, addig nem is lehet for­dulatra számítani - véli Kopátsy Sándor közgazdász (képün­kön). A tendenciák előre látha­tók, s ez bizony szomorú képet vázol. Hiszen egyszerű a kép­let: a gazdagok számára a hazai nyaralóhelyek túlságosan silá­nyak - az ő igényeik már túl­léptek az országhatáron -, a szegények számára viszont megfizethetetlen a honi nyara­lás. Ugyanakkor az adóztatás formája is helytelen - állítja a közgazdász. Véleménye sze­rint azokat a vendégázókat, akik tisztességes kisemberek módjára a kisembereknek nyújtanának lehetőséget a nya­ralásra, úgy kellene kezelni, mint a mezőgazdasági őster­melőket. Mentesíteni kellene őket az adózás alól, ezzel adva ösztönzést számukra, hogy részt vállaljanak turizmusban. Az azonban bizonyos, mindad­dig, amíg a gazdagok gazda­godnak, a szegények szegé­nyednek, s amíg a jövedelmi különbségek ilyen mértékben differenciálódnak, nem lesz ki­törés az idegenforgalom mai szerkezetében. A kisemberek számára bezárulnak a kapuk, s még csak reményük sem lehet arra, hogy gondtalan nyaralást biztosítsana­k családjakmak. FOTÓ: TALUM ATTILA .)("­­ Turisztikai „számrejtvények" - Az önkormányzatok sérelmei - Idegenforgalmi ranglista Egy szinten Albániával és Romániával A milecentenáriumi évre ten­é­­zett 200 milliárd forintos bevétel­ban vagy egyéb nyilvántartott szálláshelyen nyaralnak, hanem itt, sőt a barátaikat is itt szokásol­közel esik egymáshoz. Nem ér­demes kockáztatni. Ha egy idegenforgalmi rang­reális lehetőségéről ^ turisztika P^k szélSiőjét. FelfkíFéjvn^ ják el. E­nek a rétegnek a pénze listát állítanánk fel a volt szocia a Taverna Rt. vezérigazg­ósát legfeljebb a banki beváltásnál jó­ lista országok körében, mi hol be­kérdeztük. ■“- Ez a 200 milliárd a konverti­bilis valutából befolyó tervezett bevételt jelenti - kezdte. - Az összeg természetesen nem pon­tos, mert ha a dollár árfolyamát nézzük, akkor inkább 300 milli­árdnyi remélt bevételről van szó. A turizmusnak értnél sokkal több a haszna. A szóban forgó összegből hiányzik a belföldi tu­rizmusból származó pénz, és nincs bernne az a deviza sem, amely nem folyik be a nemzeti bankba, eltűnik a feketegazda­ságban. Idegenforgalmi szakem­berek becslése szerint a devizá­ban Magyarországra bejövő összeg mintegy kétszerese a nemzeti bank által regisztrált­nak. Az utóbbi időben még egy új jelenséggel is szembe kell néz­nünk: vidéken egyre több házt vásárolnak meg a külföldiek, így tehát nem szállodahím, pénz je­lentkezik. Ettől függetlenül ki­egyensúlyozott első félévet könyvelhetünk el.­­ A ^H adatai szerint például ez­rel kevesebb kül­földi fordult a tavam év mégis^ jk­vd^nek, valami ellenmondó? KSH felmérése csak határ­statisztika. Beletartozik az a kül­földi is, aki nem turistaként ér­kezik Magyarországra. Ebbe a statisztikába számították azokat is, akik a volt Jugoszlávia háború sújtotta területeiről jöttek-men­­tek. Ha átlépte valaki a határt, húztak egy strigulát. Most nincs háború, ez jelentősen csökkenti ezt a számot. A turistáktól be­­folyó „látható" pénzösszeg való­ban nőtt. Elnnek persze az is oka lehet, hogy a volluta fekete- és fe­hérárfolyama mennapság nagyon A volt szakszervezeti és párt­üdülőket bekapcsolták az idegen­­forgalomba, tehát bővült a kíná­lat. Talán még érnnéi is fonto­sabb, hogy a szóban forgó orszá­gokban maga az állam is kivette a részét a turizmus nemzetközi megjelenítésének finanszírozá­sából. Nálunk az idegenforgalmi alap, amely 1989-ben még 1,2 miliárd forint volt, 1993-ban 200 millióra csökkent. Ennyiből még egy tisztességes országprospek­tust sem lehet megjelentetni. Londonban, Berlinben, ahol megjelenik a világ turisztika kí­nálata, azt tapasztaljuk, hogy Romániával és Albániával va­gyunk egy Szinten. Talán majd most valami elndul. A rm­ecen­­tenárium kapcsán a szakma 1,7 milliárdos tőkeinjekciót kapott a költségvetéstől, s az idegenfor­galmi alap bevétele is háromszo­rosára nőtt. A visszakapaszko­dáshoz azonban évek kellenek. A minőségi turizmushoz meg­lyezkednénk el rajta? - Azok a­z országok, amelyek azelőtt sohasem jelentettek kon­kurenciát - a csehek, a szlová­kok, a szlovének -, évek óta szo­­­ra­nlóan,mint kongatják a torkunkat. Ezeken a felelő infrastruktúrára is szükség kutot­dóan, 89-90-től hallatlanul van. Ez nálunk még nagyon sok dinamztikus fejlődés indult meg, helyen hiányzik. A falusi turiz­musnak köszönhetően az ország egyre több települése kapcsolódik be az idegenforgalomba. Az per­sze nagyon jó, hogy a vendég közvetlen közelről láthatja mond­juk azt, hogyan fejik a tehenet Csak amíg odajut, háromszor tö­rik el az autójának a tengelye. Nincsenek kiépített utak, és még sorolhatnám azt ami hiányzik . Volt önöknek egy javaslatuk azzal kapcsolatban, miként lehetne bevonta az önkormányzatokat az idegenforgalom feltételeinek javí­tása. Konkrétan miről van szó?­­ Az idegenforgalmi adó - mint helyi adó - e­z önkormány­zatokhoz folyik be. A központi költségvetés minden egyes fo­rinthoz hozzátesz még két forint támogatást. Mi azt mondtuk, kö­telezni kell az önkormányzato­kat arra, hogy érmék legalább a felét helyben az idegenforga­lomba forgassák vissza. Ezt kez­deményeztük a Pénzügyminisz­tériumban is, reméljük meghall­gatásra találunk. A parlamenti idegenforgalmi bizottság egyéb­ként támogatja a javaslatot, ve­lük megállapodás is született. Érvek lényege az, hogy ha egy önkormányzat valamilyen köz­ponti pénzre pályázik, doku­mentálnia kell az idegenforga­lomból befolyt, illetve abba visszaforgatott összeg arányát. - Mit szólnak ehhn az önkor­mányzatok? - Sérelmesnek találják mert önállóságuk csorbítását láták ben­ne Tudom, hogy az önkormányza­­tokat az ág is húzza, de ezt a két fo­rintot kif­ezetten erre a célra kap­ják, s a normatíva alapja a beszedett kdegenforgalmi adó, nem más. (halász) 1996. JÚLIUS 30., KEDD Mi mennyi? A külföldi turizmusból idén akár 200 milliárd forintot elérő devi­zabevételt hirdető húsz másod­perces - évente 300-szor a tévé­ben, 400 alkalommal a rádióban műsorra tűzött - televíziós rek­lám, illetve érmék a rádió hul­lámhosszain sugárzott megfele­lője része a lakosságnak szóló fi­gyelemfelkeltő reklámkampány­nak. Ide sorolhatók még a '96 Magyarorország rendezvényso­rozatát kalapos sárgyal reklámo­zó 3000 óriásplakát mellett a kü­lönböző újsághirdetések is. Ezek közhasznú hirdetések, amelyek­nek ára összesen 30-40 milió fo­rintba kerül, tehát önköltségi áron kerülnek műsorra, illetve a különböző reklámozási felüle­tekre - nyilatkozta tegnap la­punknak Erdei János, a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. (MTSZ) vezérigazgatója. A vezérigazgató elmondta, hogy az említett reklámokat is tartalmazó kampányt a Média a jövőért alapítvány finanszíroz­za. A 30-40 millió forint körüli önköltségi ár jóval alacsonyabb a piaci árnál, amely 600-700 mil­lió forintot tenne le. A fő műsor­időben sugárzott lakosságneve­lő reklám magyar ötletét az or­szágpropagandára tízszer töb­bet költő Ausztria is követésre méltónak ítélte. Az idén január­ban nálunk elkezdődött televíziós­­reklám-bejátszásokhoz hasonló­ak februárban már a szomszédos országban is műsorra kerültek. Az osztrákok idegenforgalmuk megcsappanására igyekeznek ellenszert találni azzal, hogy fo­kozott szerepet szánnak a lakos­ságnak a külföldi turistákkal va­ló törődésben. Erdei János kiemelte, hogy az MTSZ számításai szerint a ma­gyar lakosság többsége fejen­ként 50 külföldi turistával kerül személyes kapcsolatba évente, ezért az országpropaganda fon­tos részének tekintik, hogy fel­hívják az állampolgárok figyel­mét a hagyományos magyar vendéglátásra. A vezérigazgató utalt rá, hogy a milecentenáriu­­mi ü­nnepségek alkalmával be­vezetett reklámozási kampány az ezredfordulóig évente folyta­tódik. Kérdésünkre Erdei János közölte, hogy a lakosságot meg­célzó országpropaganda várha­tó eredményeiről nem végeztek előzetes hatásvizsgálatot. Azon­ban a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával közösen az MTSZ nagyszabású felmérést végez a hazánkba láto­gató külföldi turisták Magyaror­szágról alkotott véleményéről. Ennek keretében az orszáhatá­­roknál kérdőívet adnak át a be­utazó turistáknak, és ajándék­­sorsolást is szerveznek a válasz­adók között. Az MTSZ számítá­sai szerint év végéig 60-70 000 kitöltött kérdőív beérkezése vár­ható. A vezérigazgató szerint jó esély van arra, hogy a külföldi turizmusból beérkezzen az emlí­tett reklámokban szereplő - s a Magyar Nemzeti Bank által re­gisztrált - 200 milliárd forintos devizabevétel, hiszen az eddig befolyt bevételek nagysága eléri a 80­0illiárd forintot. (­ békés) Fővárosi megbízás A Fővárosi Önkormányzat Ke­reskedelmi Bizottsága tegnapi ülésén egyhangú döntéssel a Rowland Company konzorciu­mot bízta meg Budapest turiszti­kai-marketing stratégiája tervé­nek kidolgozásával. Marsi Péter Pál bizottsági alelnök az MTI-nek elmondta, hogy a terv elkészíté­sének határidejét november 30- ban álapították meg. A győztes cég pályázata a stratégiai célok, eszközök, módszerek reális meg­közelítése melett - egyedüliként -javaslatot tesz termékfejlesztési és arculati program kialakítására, megvalósításra is. A cég által kért hárommilió forintos munka­díj ésy millióvall kevesebb volt a következő legjobb ajánlatnál.

Next