Új Magyarország, 1996. augusztus (6. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-13 / 189. szám
1996. AUGUSZTUS 13., KEDD EGYHÁZPOLITIKA 199 Izraeliták: növekvő érdeklődés a vallás iránt - Az izraelita felekezet főrabbijaként hogyan ítéli meg: visszafordítható-e a szekularizáció? - A szekularizáció egyik jelentése az álam és az egyház elválasztása, ami a nyugati világban nagyrészt már végbe is ment. Ez természetesen üdvözlendő, s remélhetőleg visszafordíthatatlan folyamat. - Én a szekularizációnak arra a jelentésére gondolok most, amely a vallástól, az egyházaktól való elfordulásra utal. - Tapasztalatom szerint a vallástalanság sajnos nagy teret hódít magának Nyugaton, elsősorban Amerikában. Ugyanakkor Európában és Európának különösen ebben a felében más a helyzet, errefelé a valláshoz való bizonyos fokú visszatérés a jellemző. Ez a negyven évig tartó ateista uralom, diktatúra után természetesnek tekinthető. Kétszeresen üldöztetve - A valláshoz való visszatérés az izraelita felekezet tagjaira is jellemző? - Talán még fokozottabban, mint más egyházak esetében. Az izraelita felekezet tagjai ugyanis kétszeresen szenvedtek a negyven év alatt. Ennek az a magyarázata, hogy a sztálini időkben számos kommunista vezető zsidó származású volt, jóllehet semmi közük nem volt a zsidósághoz. Mármint a valláshoz - Nemcsak a valláshoz, magához a zsidósághoz sem, sőt antiszemiták voltak. így akartak elhatárolódni a zsidóságtól, mivel tudták, hogy Sztálin antiszemita. Antijudaizmussal próbálták kompenzálni zsidó származásukat. Több rabbit be is börtönöztek. Köztük volt egy dr. Rác nevű, aki a héber nyelv oktatása miatt 1949-től 1954-ig ült börtönben, ahol súlyos betegséget szerzett, s fiatalon el is hunyt. 1952 végén a zsidó hitközség számos vezetőjét börtönözték be. Egy nagy „cionista összeesküvési pert" készítettek elő, amelynek ők és a rabbik lettek volna a főszereplői. Csak Sztálin halála miatt voltak kénytelenek ejteni az „ügyet". A korszak tehát az ő halálával véget ért. Véget ért, de később, a hatvanas években folydatódott, s a cionizmus üldözésében nyilvánult meg. Minden megmozdulást üldöztek, aminek akár a látszata is cionista volt. A rabbiképző egyik diákját bebörtönözték, mondván, hogy cionista propagandát folydat. Egy gyakorló rabbit pedig ugyancsak a cionizmus miatt - persze más ürüggyel - fosztottak meg állásától. Aki tehát az izraelita felekezet tanítása szerint volt vallásos, az annak is kitette magát, hogy mint cionistát üldözzék. -Ez a körülmény bizonyára megmutatkozott a templomlátogatók számának alakulásában is... - Sokan azért nem jártak a zsinagógába, mert féltek, hogy rájuk fogják cionisták, s evvel kockáztatják az állásukat, beosztásukat. Harminc helyett ezerötszáz diák Ez a vád azonban mára érvényét vesztette, értelmetlenné vált. Éreznek-e a felekezet tagjai emiatt felszabadultságot, aminek a következménye a vallásuk iránti érdeklődés lett? - Feltétlenül, s ez leginkább a felekezeti iskolák felé fordulásban mutatkozik meg. A rendszerváltás előtt egyetlen gimnázium tartozott hozzánk, az Anni Frank. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján volt olyan időszak, amikor a négy osztályba harminc tanulónál nemigen jártak többen. Ebben az időben csak a legvallásosabbak, legöntudatosabbak, a származásukat leginkább vállalók adták ide a gyermeküket. Ráadásul az egyetemi fölvételiknél is hátrányt jelentett, ha valaki ebből az iskolából érkezett. Ez más egyházi iskolák tanulóinak az esetében is megfigyelhető volt - így Vein. A rendszerváltás után viszont háromra növekedett a zsidó iskolák száma. Az Anna Frémk hatosztályos gimnáziummá alakult, párhuzamos osztályokkal. Most egy osztályban vennnak annyiék, mint régen az egész iskolában. - Nemrég nyitották meg a Lauder-iskolát. -Ez az intézmény a bölcsődétől az érettségiig akarja a gyerekeket nevelni, oktatni. Az iskola modern, jól felszerelt, de ez a magyar államnak nem került pénzébe, ugyanis a világhírű Lauder cég egyik tulajdonosának ez alapítványából jött létre. Az ő édesanyja Sátoraljaújhelyrről származott el Amerikába, s mindig nosztalgiával gondolt szülőhazájára. Fia ezért támogatja a magyar zsidóság ügyét. Ebbe az iskolába egyébként nem csak zsidó gyerekek járnaik. A harmadik oktatási intézményünk a Reichmann-féle iskola a Wesselényi utcában. Az oktatás az elemitől az érettségiig terjed. Itt ortodox, tehát igen vallásos szellemben nevelik a gyermekeket. Az iskolát David Moskovts irányításával a Reichmann fivérek alapították, akik a zsidó törvények meghozatala után menekültek el Magyarországról. A három iskolába ma már körülbelül 1500-an járóik. - Tapasztalata szerint mekkora az esélye annak, hogy ha valaki zsidó családba születik, abból zsinagógalátogató lesz? - Ha az említett iskolák valamelyikébe jár, akkor elég nagy. Úgy érzem, a dolog jó úton halad, ezek a fiatédok érdeklődnek a vallás iránt, s lehetséges, hogy hívők lesznek. - A keresztény felekezetekhez hasonlóan önök is feladatuknak tekintik a térítést? - Nem, a zsidó vallás nem térít. Nem tette ezt a múltban sem. - A zsinagógák látogatottsága is növekszik a rendszerváltás óta? - Határozottan. Bár a növekedés már a Kádár-rendszer utolsó éveiben is érzékelhető volt. Igaz, cikik féltették az állásukat, azok közül sokan még ekkor sem mertek belépni a zsinagógába. Ennek azonban ma már nincs jelentősége. Ez lehet az oka annak is, hogy fellendült a vallásos cionista mozgalom is. -Ez a fogalom mit takar? - A cionizmus általában világi fogalom, vezetőinek jelentős része vallástalan. Ugyanakkor van egy vallásos szárnya is. Üldözöttek és együttműködők - Említette, hogy rabbikat üldöztek, illetve számos hívüket hátrányos megkülönböztetés érte az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor, gondolom, voltak olyanok is, akikben hajlandóság mutatkozott az együttműködésre, a rendszer kiszolgálására. Az Állami Egyházügyi Hivatalnak minden felekezetre, így az izraelitára is volt befolyása. Ahogy a bevezetőmben is említettem, a hatalom „rájárt" a rabbikra a cionizmus vádja miatt. Voltak persze olyanok is, akikben együttműködési hajlam mutatkozott. Elsősorban a vezetőkre gondolok, akik különben be sem tölthették volna tisztségüket. Minden indíték más lehetett. Volt, aki önként szolgálta ki az államot, volt, akit kényszerítettek erre. Volt, aki azt mondta, hogy ha nem vállalja, akkor azt a zsidó valás sínyli meg. - Hogyan fogadták mindezt a hívek? Voltak-e olyan vélemények, amelyek szerint többet engedtek a vezetők, mint amennyi szükséges lett volna? - Ilyen vélemény is van. Persze más az akusztikája annak, ha valaki most mondja ezt, s megint más, ha a múltban is hangot adott ennek. - Milyen a kapcsolatuk a keresztény felekezetekkel? - A nyolcvanas évek közepén létrehozták az ICCY rövidítésű szervezet magyarországi fiókját, a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Tanácsának hazai szervezetét. Ennek zsidó részről az alelnöke vagyok. Ebben elméleti kérdéseket is felvetünk. - Melyekre gondol? - Néhány olyan keresztény teológiai tételre, amelyek igen fájódik számunkra. Ilyen például Jézus keresztre feszítésének kérdése, az istengyilkosság vádja. Változó megítélés - úgy tudom, ezt a II. Vatikáni Zsinat már elvetette... - Igen, ez így van, de hiába változott a római katolikus egyház hivatalos álláspontja, ha az néhány püspök és az alsópapság egy részének a gondolkodása sem még nem érvényesül maradéktalanul. A fiatal papok azonban általában már mások, bennük jóval kevesebb az előítélet. A keresztény felekezetekre jellemző, hogy kisebb-nagyobb mértékben részt kívánnak venni a társadalmi életben. Van-e ilyen törekvése az izraelita felekezetnek? - A társadalmi kérdések megoldásába - lehetőségeinkhez mérten - mi is be kívánunk kapcsolódni. Az önkormányzati ülésekre általában küldenek meghívót, ezt elfogadjuk, ha van mondanivalónk, hozzászólunk. Ezenkívül feladatunknak tartjuk az ismeretterjesztést, a velünk kapcsolatos esetleges félreértések tisztázását. Jómagam az egyetemen előadásokat tartottam a zsidó néprajzról, ezenkívül elkészítettem egy Talmud-fordítást, amely iránt a nem zsidók jobban érdeklődnek, mint saját híveink. - A felgyorsult világban olyan, a korábbi évszázadokban, évezredekben soha nem használt fogalmak jelentek meg mint például a népességrobbanás, a fogyasztói társadalom, a környezetszenynyezés, és még sorolhatnám. Tud-e a modern ember dilemmáira választ adni az izraelita vallás? - A zsidó vallás is - a többi felekezethez hasonlóan - szeretne közreműködni felgyorsult világunk problémáinak a megoldásában. A probléma alapja, hogy a társadalom az alapvető vallási tanításokat sem szíveli, még a 10 igét sem követik. Egyre kevesebben törődnek például a szülők tiszteletével, a „ne ölj!", „ne lopj!", „ne légy hamis tanú!" tilalmával. Hardi Péter Nem csak a keresztény egyházak tagjait, hanem az izraelita felekezethez tartozókat is hátrányosan különböztette meg a hatalom az elmúlt évtizedekben. Ráadásul Rákosi uralma alatt számolniuk kellett a zsidó származású kommunista vezetők antiszemitizmusával, később pedig a cionista propaganda szervezésének a vádjával. A hátrányos megkülönböztetés ma már a múlté, s ez kedvező hatással van a felekezet hitéletére is. Ez egyebek között a zsinagógák látogatottságának a növekedésében, s a zsidó iskolákba íratott gyermekek számának nagyarányú emelkedésében mutatkozik meg. Mindezt Domán István főrabbi, az Országos Rabbiképző Intézet tanára, egyben igazgatóhelyettese nyilatkozta lapunknak az alábbi beszélgetésben. FOTÓ: TALUM ATTILA Domán István: Határozottan növekszik a zsinagógalátogatók száma A zsidó iskolába járó fiataloknak jó esélyük van arra, hogy vallásukat gyakorló felnőttekké váljanak A vallásos zsidóknak az ötvenes években nizmus vádjával kellett számolniuk Rákosi antiszemitizmusával, később a cio-FOTÓ: HORVÁTH DÁVID Az Országos Rabbiképző Intézetnek 8 hallgatója van. A pedagogiumban, ahol főleg vallástanárokat képeznek, 40-en tanulnak. Az országban összesen 12 rabbi szolgál 39 zsinagógában. A templomlátogatók száma rendkívül változó, s zsinagógánként is nagy az eltérés. Szombatonként 30-100-an, ünnepeken 80- 300-an, nagy ünnepeken 300-800- an szoktak részt venni az istentiszteleteken. A budapesti Dohány utcai zsinagógában nagy ünnepen a 4 ezer templomlátogató sem megy ritkaságszámba.