Új Magyarország, 1996. szeptember (6. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

ús- U­ U Szívpanaszok• utódlási zajjal A Kreml véget vetett tegnap az orosz fővárosban már napok óta terjedő találgatásoknak, amikor is bejelentették, hogy Borisz Jelcin elnök - közel­gő szívműtétére tekintettel - gyakorlatilag rész­legesen átadta hatalmát Csernomirgyin kor­­mán­rfőnek, nem vált meg azonban a nukleáris fegyyverek elindítását engedélyező úgynevezett „atomgombtól". Harcias ellenzéke részéről bírálatokra tovább­ra is szám­that az elnök, hiszen a kommunisták azt szeretnék, hogy a betegeskedő Jelcin egyér­telműen ruházza át teljes jogkörét­ az alkot­mányban rögzített személyre, a miniszterelnök­re. Az állam­fő persze szerencsés helyzetben van, hiszen az alaptörvény nem szabályozza kategorikusan ezt a kérdést, amit ezért lehet így is, úgy is értelmezni. Kétségtelen, hogy Jelcin je­lenlegi állapota nem kifejezetten megnyugtató, s eléggé abszurd le­ne visszatérni a szovjet idők gerontokrácia-korszakához, amikor egy idő után már csak az orvosok tudásán múlt egy­­egy hatalmasság munkaképessége, vagy leg­alábbis a látszat fenntartása. Érezhette ezt a visz­­szás helyzetet maga az elnök is, amikor rászánta magát isémiás panaszai radikális orvoslására. Az alaposan felbolydult kedélyek mindazon­által alighanem csak akkor nyugszanak meg, ha bizonyítottan sikeres lesz a szívműtét. Ellenke­ző esetben a lehető legkisebb bizonytalanságot tapasztalva beindul­t az utódlásért folytatott harc gépezete. Persze, pontosabb lenne talán úgy fo­galmazni, hogy teljes erőre kapcsol ez a bizo­nyos gépezet, mert a startpisztoly eldördülhe­tett már Moszkvában. Közvetve erre utal leg­utóbbi, a Der Spiegelnek adott nyilatkozatában a szókimondásáról híres Lebegy tábornok, a cse­­csenföldi béketeremtő is. Aki bizonyára szintén nem szeretne a hatalmon kívülre kerülni. Pedig paradox módon számára talán az lenne a legjobb, ha rövid távon kegyvesztett lenne, hogy azután - amint erre egyes orosz lapvéle­kedések céloznak - az üldözött mártír glóriájá­val a feje felett hódítsa meg a választók szívét és ezáltal a Kreml elnöki lakosztályát. Ezen for­gatókönyv sikerét egyébként éppen a jelenlegi á­llamfő igazolta, aki 1987 októberében a Köz­ponti Bizottság ülésén akkoriban valóban bátor­ságot kívánóan ostorozta a pártelit kiváltságait, s vált azután keg­­esztetté és Robin Hooddá egyaránt. Alekszandr Lebegy hasonló merészséget kö­vetett el azáltal, hogy Csecsenföldön jött, látott és­­ a békét illetően­­ (remélhetően) győzött, magára haragítva ezáltal sok ellenérdekeltet, de megrettentve kissé a a hatalom csúcsán ülőt is. Bár utóbbi vélhetően maga is tisztában van vele - mint ahogyan a helyi tőke is -, hogy Lebegy valódi alternatívát kínál a jövő erős Oroszorszá­ga számára. Daróczi László 2 t­lk­MDt1 KÜLFÖLD 1996. SZEPTEMBER 11., SZERDA Clinton-Netanjahu-találkozó a Fehér Házban Washington haladást lát a békefolyamatban Jelcin e^kn^^arad Az izraeli kormányfő országa azon szándékát hangsúlyozta az amerikai elnöknek, hogy folytat­ja és sikerre viszi tárgyalásait a palesztinokkal, és békeszerző­dést köt Szíriával. Bill Clinton he­lyi idő szerint hétfő délután - kö­zép-európai idő szerint tegnapra virradó éjszaka - fogadta a wa­shingtoni Fehér Házben Benja­min Netanjahut. A találkozó utáni sajtóértekez­leten Clinton annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a kö­zel-keleti békefolyamatban bizo­nyos haladás mutatkozik. Ez volt a két vezető második ta­nácskozása azóta, hogy a jobbol­dali Likud vezetőjét májusban Izrael kormányfőjévé választot­ták, és ennek nyomán megtor­pant a közel-keleti béketárgyalá­sok folyamata. Az amerikai el­nök elégedettségének adott hangot amiatt, hogy „ilyen rö­viddel a történelmi találkozó után" - Netanjahu és Jasszer Ara­fat palesztin vezető múlt szerdai, első személyes érintkezése után - tárgyalhatott az izraeli kor­mányfővel. A Netenjahu látogatása alkal­mából elhangzott állásfoglalásá­ban a washingtoni külügymi­nisztérium megállapította, hogy Arafat teljesítette azon kötele­zettségeinek nagy részét, ame­lyeket az oslói megállapodások­ban vállalt. Előzőleg Washing­ton konkrét lépéseket sürgetett Izraeltől a palesztin autonómia kiterjesztéséről zajló tárgyalások előmozdítása érdekében. Az amerikai diplomácia főként a palesztin körzeteket sújtó gaz­dasági blokád enyhítését és Heb­ron ciszjordániai város izraeli ka­tonai kiürítését szorgalmazza. Az izraeli kormányfő Wa­shingtonban felszólította Szíriát, hogy előfeltételek nélkül egyez­zen bele a két ország közötti pár­beszéd folytatásába. Amerikai il­letékesek máris azon fáradoz­nak, hogy módot találjanak a két fél tárgyalóasztalhoz való ülteté­sére - jelentette Washingtonból a Reuter. Washingtoni tárgyalásain az izraeli miniszterelnök elzárkó­zott attól, hogy kivonják a csapa­tokat a még mindig megszállva tartott Hebron (el-Halíl) palesz­tin városból. Azzal érvelt - írja a The Washington Post -, hogy ez robbanásveszélyes helyzet kiala­kulásához vezetne Hebronban, ami aztán veszélybe sodorná az egész megbékélést. Nicholas Burns amerikai külügyi szóvivő hangsúlyozta: az Egyesült Álla­mok elvárja, hogy az új izraeli kormány megtontsa az elődje ál­tal kötött megállapodásokat, de nem ragaszkodik kötött határ­időkhöz. Franciaország a közép-euró­­pai országok közül Lengyel­­országhoz érzi a legközelebb magát-jelentette ki a diplo­­m­áciábant szokatlan nyílt­sággal Catherine Cotonna, Jacques Chirac francia elnök szóvivője, ezzel magyarázva, hogy Chirac miért éppen a lengyeleket választotta első közép-európai hivatalos út­jának célpontjaként A fran­cia állan­fő ma utazik majd Varsóba, a párizsi források szerint ez az út alkalmat te­remt majd számára, hogy most első ízben részletesen vázolja a francia kormányzat „keleti politikáját". Netanjahu izraeli kormányfő elégedetten nyilatkozott a sajtónak Clin­ton elnökkel folytatott megbeszéléseiről, és bizakodóan ítélte meg a szírekkel és a palesztinokkal folytatott tárgyalások esélyeit FOTÓ: MTI/AP A NAP hírei • Bob Dole republikánus jelölt támogatottsága a novemberi ame­rikai elnökválasztás valószínű szavazói körében továbbra is 15 szá­zalékkal elmarad Bill Clinton elnökétől. Clinto­nra a szavazni szán­dékozók 53 százaléka adná a voksát, szemben Dole-lal, akit 38 szá­zalékuk választana elnökül, míg Perot csak a szavazatok öt száza­lékára számíthat - állapítja meg egy friss felmérés. • Kína tegnap elítélte japán nacionalisták újabb behatolását a Szenkaku­­(kínaiul: Tiaojü-) szigetek egyik tagjára, és azzal fenyegetőzött, hogy a két­oldalú kapcsolatokat súlyosan veszélybe sodorhatja, ha a tokiói kormány nem lép fel a csoporttal szemben. Japán jobboldaliak egy csoportja jelenleg is az erik szigeten tartózkodik. A tokiói külügyminisztérium több alka­­lomm­a is leszögezte: a Szenkaku-szigeteket Japa részének tekintik. • Négynapos látogatásra Tokióba érkezett tegnap Jasszer Arafat palesztin vezető. Ikeda Jukihiko külügyminiszter hívta meg őt, amikor a hónap elején Gázában járt, de vizitje során Arafat talál­kozik Hasimoto Rjutaro kormánydővel is, és fogadja őt az uralko­dó. Arafat vendégül látása a közel-keleti békefolyamat tokiói po­litikai támogatását hivatott jelezni. Izrael és a PFSZ három évvel ezelőtti megállapodása óta Japán 220 millió dollár támogatásban részesítette a palesztinokat . Az olasz fegyveres erők tervezett reformja részeként és a védelmi költségek lefaragása érdekében Olaszországban a jövő évtől kezdve 10 hónapra csökken a jelenlegi 12-ről a kötelező katonai szolgálat ideje - jelentette be Beniamino Andreatta védelmi miniszter. Már az idén novemberben és decemberben bevonuló olasz fiataloknak is a rövidebb katonai szolgálatot kell kitölteniük. • Oroszországnak végre sikerült elérnie a pénzügyi stabilitást, az idén az infláció nem haladja meg a 25 százalékot, jóval lassúbb lesz a tavalyi 131 százalékosnál -jelentette ki Jevgenyij Jasin orosz gazdasági miniszter teg­nap moszkvai sajtóértekezleten. • A dél-koreai kormány tegnap lemondta részvételét az észak­koreai szabadkereskedelmi övezet fejlesztésére öszehívott nem­zetközi értekezleten. Dél-Korea első ízben szándékozott 53 fős, hivatalos küldöttséget meneszteni északra, ám a phenjani vezetés „szálláshiányra" hivatkozva csak 25 üzletembert volt hajlandó fo­gadni. A szöuli kormány képviselői és a dél-koreai újságírók be­utazását Phenjanból visszautasították. ____ Elítélt tábornokok Több évi szabadságvesztésre ítélte tegnap a berlini tartományi bíróság a volt keletnémet hatá­rőrség hat egykori tábornokát Nyugatra szökni próbáló szemé­lyek agyonlövetése miatt. A leg­súlyosabb büntetést, hat és fél évi szabadságvesztést Klaus-Dieter Baumgarten volt tábornokra rót­ták ki, aki hosszú éveken át volt a keletnémet szocialista rendszer határőrségének főparancsnoka. A vád szerint ő írta alá e­zt a pa­rancsot, amelyben a szökevé­nyek lelövésére utasították a ka­tonákat. A parancs kidolgozásá­ban tevékenyen részt vett az az öt tábornok, akiket szintén több­évi szabadságvesztésre ítéltek, és a legalacsonyabb büntetés há­rom év és három hónapi szabad­ságvesztés. A bíróság visszautasította a vádlottaknak azt az érvelését, hogy a nyugatnémet győztesek ítélkeznek a politikai harcban vesztes keletnémetek felett. A bí­róság úgy ítélte meg, hogy a Nyugatra szökni próbáló fegy­vertelen személyek agyonlövése ellentétben áll a keletnémet szo­cialista rendszer általt vállalt nem­zetközi kötelezettségekkel, így az alapvető emberi jogokkal. Folydatás az 1. oldalról Jelcin azzal is megbízta Cserno­­mirgyint, hogy szükség esetén hívja össze a védelmi tanácsot, továbbá utasította a miniszterel­nököt a fegyveres testületek ki­adásainak „átvilágítására", és részletes elemzést kért az összes olyan szervről, amelyek aláren­deltségébe katonai egységek tar­toznak. Ennek alapján Jelcin ja­vaslatokat vár a kiadások éssze­rűsítésére, iletve a fegyrveres tes­tületek irányításának korszerűsí­tésére. Jasztrzsembszkij cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint a Jelcin aláírását formázó pecsét az elnöki adminisztrációt vezető Anatolij Csubajsznál lenne, aki el­nöki rendeleteket adhatna ki ez­által Jelcin nevében. Jasztr­zsembszkij elmondta, hogy a pe­csétet az elnöki kancellária veze­tője őrzi, de azt csak protokollá­ris iratokra ütik. A törvényeket, rendeleteket és más elnöki uta­sításokat saját kezűleg írja alá az álcímfő. Jelcin elnök a múlt hét végén jelentette be, hogy szívműtétnek veti alá magát a hónap végén. Az alkotmány értelmében ha az államfő nem képes ellátni a fel­adatait, ideiglenesen a minisz­terelnök hivatott erre. Az alap­törvény azonban nem rendelke­zik pontosan az elnöki jogkörök átadásának mikéntjéről, ami mi­att számos találgatás látott nap­világot az elmúlt napokban. Jdhn kommunista parlamenti ellenzéke az elnöki jogkörök át­adását sürgetve azzal fenyegető­zött, hogy az alkotmánybíróság­hoz fordul, ha Jelcin nem adja át a hatalmat Csernomirgyinnek a szívműtét és a lábadozás idejére. A szívizom vérellátási zavarát okozó isémiás szívbetegség mi­att esedékessé vált műtétről, il­letve a beavatkozást végző orvos személyéről a hónap végén or­vosi konzílium dönt. // Csernomirgyin felügyeli a fegyveres erőket Tárgyalások Csecsenöldön a hadifoglyok cseréjéről Elakadt a csapatkivonás Leállították azoknak az orosz csapatoknak a kivonását Csecsen­­földről, amelyeknek néhány kato­nája még fogságban van-jelentet­te be a szövetségi erők illetékese tegnap. Közölte, hogy a csapatki­vonásról szóló megállapodás telje­sítése is jórészt a hadifoglyok sza­badon engedésétől függ majd. Az orosz nemzetbiztonsági ta­nácsot vezető Alekszandr Lebegy és Aszlan Maszhadov csecsen ve­zérkari főnök nyár végi megálla­podása értelmében az elsők kö­zött kell elhagyniuk Csecsenföl­­det a nem a laukázusi katonai körzethez tartozó 4500 orosz ka­tonának. Közülük egyelőre vi­szont csak a leningrádi katonai körzet 45. harckocsizó hadosztá­lyának 133. zászlóalja távozott a hét végén. Leállították viszont egy uráli és egy volgai gépiesített lövészezred, illetve a moszkvai katonai körzet dandárjának kivo­nását Egy név nélkül nyilatkozó illetékes szerint a csapatkivonás attól függ, miként végződnek a fogolycseréről Novije Atagiban tegnap kezdett tárgyalások. Az orosz parancsnokság egy másik illetékese azzal vádolta a csecseneket, hogy a háború be­fejezéséről szóló megállapodást megsértve növelik katonai jelen­létüket Groznijban. A sztrájk nem segít győzelemre Önmérsékletre intett brit szakszervezetek Londoni tudósítónktól. Az ellenzéki brit Munkás­párt vezetője beszédet tartott a szakszervezetek csúcsszer­ve főtanácsának zártkörű va­csoráján. Habár az összejö­vetel magánjellegű volt, sen­ki előtt sem lehetett titok, hogy Tony Blair önmérsék­letet kért a szakszervezeti vezérektől. Mindenekelőtt meg kell állapíta­ni, hogy a brit szakszervezetekre rájár a rúd, mióta Margaret That­cher 1979-ben megalakította kor­mányát. De meg kel állapítani a­zt is, hogy a szakszervezetek annak idején saját akcióikkal és dölyfösségkkel hozták maguk­ra a vészt. Margaret Thatcher ta­lán nem is jut hatalomra tizenhét évvel ezelőtt, ha az addig hata­lomban lévő Callaghan-kormány elbír a szakszervezetekkel. Akko­riban azonban a brit szakszerve­zeti mozgalom legtöbb vezetője abban a tévhitben élt, hogy olyan a viszonya a kormánnyal, mint a szovjet politbüróé a szovjet kor­mánnyal. Mint ahogyan olyan is lett volna , ha az Egyesült Király­­ságban is ismeretlen intézmény a szabad választás. Mára a szakszervezetek, rész­ben a Thatcher-kormány jogal­kotása, részben a munkanélküli­ség miatt, elgyengültek. A Mun­káspárt is nagyot változott, és ma már elképzelhetetlen, hogy Tony Blair a Szakszervezeti Kongresszus székházából kap­jon utasításokat. Ezt azonban nem árt a biztonság kedvéért új­ra meg újra megértetni maguk­kal a szakszervezetekkel, a Mun­káspárt félreeső zugaiban duz­zogó öreg társutasokkal, és min­­denekfölött a választókkal. Erre való, hogy a szakszerve­zeti kongresszus értekezletén a Mimkáspárt vezetői újból rész­letesen kifejtsék, mit enged és mit nem enged meg a szakszer­vezeteknek egy munkáspárti kormány. A párt baloldalán és a szakszervezetek egy részében máris helytelenítik, hogy egy munkáspárti kormány törvény­­hozásiag tárgyalásra kötelez­hesse a munkavállalókat, mun­­káltatóikkal, illetve kötelező ér­vénnyel elodázhasson bizonyos sztrájkokat az amúgy is alapo­san lefogyasztott közületi szek­torban. Sokan egyetértenek ugyan az­zal, hogy a munkáltató és mun­kavállaló közti viták megoldásá­ra korszerűbb módszereket kell keresni, de nem hajlandók le­mondani a sztrájkról mint ósdi fegyverről. A választás előtti utolsó fél évben Blair számára létfontosságú, hogy vagy megér­tesse koncepcióját a szakszerveze­tekkel, vagy meggyőzze a szava­zót, hogy ő is szembe mer szállni azzal, ald nyakló nélkül szeretné ezt a fegyvert használva. Jotischky László ■17A Bagdad kurd szövetségesei nyeregben Dzsalal Talabani, a Bagdad ellen harcoló Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) vezetője nem menekült el Irakból, tegnap még Szuleimánija közelében tasrtóz­­kodott - jelentette a szervezet egyik képviselőjének tájékozta­tása alaján az AFP. A Bagdaddal szövetséges kurd mozgalom, a Maszúd Barza­­ni vezette Kurdisztán Demokra­tikus Pártjának (DPK) erői hét­főn bevették Szuleimániját, a kurdok lakta Észak-Irak legna­gyobb városát, és azt közölte, hogy a mozgalom gyakorlatilag egész Észak-Irakot, mind a há­rom kurd tartományt ellenőrzi. Több hírügynökség a­zt jelentet­te, hogy Talabani és néhány tár­sa elmenekült a városból, s az iráni határ közelében keresett menedéket. Clinton amerikai elnök szerint az Egyesült Államok igyekszik segíteni mindazoknak, akiknek menekülniük kel Észak-Irakból, de Washingtonnak csak korláto­zott lehetősége van arra, hogy ellenőrizze az iraki belső fejle­ményeket. Amerikai iletékesek hétfőn jelezték, hogy csak nyu­gati kormány- és segélyszerve­zeti illetékeseket evakuálnak az észak-iraki körzetből, noha a ri­válisaik által legyőzött kurdok tudatták, hogy iraki megtorlás­tól tartanak, nevezetesen attól, hogy tömegesen kivégzik az el­lenzékkel vagy az Egyesült Álla­mokkal rokonszenvezőket. Az amerikai külüg­yminiszté­­rium hétfőn az Egyesült Álla­mok súlyos aggodolmáneik adott hangot a legutóbbi észak-iraki fejlemények nyomán, és arra szólította fel a bagdadi rendszer támogatását élvező kurd erőket, iletve minden más csoportot a térségben, hogy szüntessék be a csatározást."

Next