Új Magyarország, 1996. szeptember (6. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-11 / 212. szám
ús- U U Szívpanaszok• utódlási zajjal A Kreml véget vetett tegnap az orosz fővárosban már napok óta terjedő találgatásoknak, amikor is bejelentették, hogy Borisz Jelcin elnök - közelgő szívműtétére tekintettel - gyakorlatilag részlegesen átadta hatalmát Csernomirgyin kormánrfőnek, nem vált meg azonban a nukleáris fegyyverek elindítását engedélyező úgynevezett „atomgombtól". Harcias ellenzéke részéről bírálatokra továbbra is számthat az elnök, hiszen a kommunisták azt szeretnék, hogy a betegeskedő Jelcin egyértelműen ruházza át teljes jogkörét az alkotmányban rögzített személyre, a miniszterelnökre. Az államfő persze szerencsés helyzetben van, hiszen az alaptörvény nem szabályozza kategorikusan ezt a kérdést, amit ezért lehet így is, úgy is értelmezni. Kétségtelen, hogy Jelcin jelenlegi állapota nem kifejezetten megnyugtató, s eléggé abszurd lene visszatérni a szovjet idők gerontokrácia-korszakához, amikor egy idő után már csak az orvosok tudásán múlt egyegy hatalmasság munkaképessége, vagy legalábbis a látszat fenntartása. Érezhette ezt a viszszás helyzetet maga az elnök is, amikor rászánta magát isémiás panaszai radikális orvoslására. Az alaposan felbolydult kedélyek mindazonáltal alighanem csak akkor nyugszanak meg, ha bizonyítottan sikeres lesz a szívműtét. Ellenkező esetben a lehető legkisebb bizonytalanságot tapasztalva beindult az utódlásért folytatott harc gépezete. Persze, pontosabb lenne talán úgy fogalmazni, hogy teljes erőre kapcsol ez a bizonyos gépezet, mert a startpisztoly eldördülhetett már Moszkvában. Közvetve erre utal legutóbbi, a Der Spiegelnek adott nyilatkozatában a szókimondásáról híres Lebegy tábornok, a csecsenföldi béketeremtő is. Aki bizonyára szintén nem szeretne a hatalmon kívülre kerülni. Pedig paradox módon számára talán az lenne a legjobb, ha rövid távon kegyvesztett lenne, hogy azután - amint erre egyes orosz lapvélekedések céloznak - az üldözött mártír glóriájával a feje felett hódítsa meg a választók szívét és ezáltal a Kreml elnöki lakosztályát. Ezen forgatókönyv sikerét egyébként éppen a jelenlegi államfő igazolta, aki 1987 októberében a Központi Bizottság ülésén akkoriban valóban bátorságot kívánóan ostorozta a pártelit kiváltságait, s vált azután kegesztetté és Robin Hooddá egyaránt. Alekszandr Lebegy hasonló merészséget követett el azáltal, hogy Csecsenföldön jött, látott és a békét illetően (remélhetően) győzött, magára haragítva ezáltal sok ellenérdekeltet, de megrettentve kissé a a hatalom csúcsán ülőt is. Bár utóbbi vélhetően maga is tisztában van vele - mint ahogyan a helyi tőke is -, hogy Lebegy valódi alternatívát kínál a jövő erős Oroszországa számára. Daróczi László 2 tlkMDt1 KÜLFÖLD 1996. SZEPTEMBER 11., SZERDA Clinton-Netanjahu-találkozó a Fehér Házban Washington haladást lát a békefolyamatban Jelcin e^kn^^arad Az izraeli kormányfő országa azon szándékát hangsúlyozta az amerikai elnöknek, hogy folytatja és sikerre viszi tárgyalásait a palesztinokkal, és békeszerződést köt Szíriával. Bill Clinton helyi idő szerint hétfő délután - közép-európai idő szerint tegnapra virradó éjszaka - fogadta a washingtoni Fehér Házben Benjamin Netanjahut. A találkozó utáni sajtóértekezleten Clinton annak a véleményének adott hangot, hogy a közel-keleti békefolyamatban bizonyos haladás mutatkozik. Ez volt a két vezető második tanácskozása azóta, hogy a jobboldali Likud vezetőjét májusban Izrael kormányfőjévé választották, és ennek nyomán megtorpant a közel-keleti béketárgyalások folyamata. Az amerikai elnök elégedettségének adott hangot amiatt, hogy „ilyen röviddel a történelmi találkozó után" - Netanjahu és Jasszer Arafat palesztin vezető múlt szerdai, első személyes érintkezése után - tárgyalhatott az izraeli kormányfővel. A Netenjahu látogatása alkalmából elhangzott állásfoglalásában a washingtoni külügyminisztérium megállapította, hogy Arafat teljesítette azon kötelezettségeinek nagy részét, amelyeket az oslói megállapodásokban vállalt. Előzőleg Washington konkrét lépéseket sürgetett Izraeltől a palesztin autonómia kiterjesztéséről zajló tárgyalások előmozdítása érdekében. Az amerikai diplomácia főként a palesztin körzeteket sújtó gazdasági blokád enyhítését és Hebron ciszjordániai város izraeli katonai kiürítését szorgalmazza. Az izraeli kormányfő Washingtonban felszólította Szíriát, hogy előfeltételek nélkül egyezzen bele a két ország közötti párbeszéd folytatásába. Amerikai illetékesek máris azon fáradoznak, hogy módot találjanak a két fél tárgyalóasztalhoz való ültetésére - jelentette Washingtonból a Reuter. Washingtoni tárgyalásain az izraeli miniszterelnök elzárkózott attól, hogy kivonják a csapatokat a még mindig megszállva tartott Hebron (el-Halíl) palesztin városból. Azzal érvelt - írja a The Washington Post -, hogy ez robbanásveszélyes helyzet kialakulásához vezetne Hebronban, ami aztán veszélybe sodorná az egész megbékélést. Nicholas Burns amerikai külügyi szóvivő hangsúlyozta: az Egyesült Államok elvárja, hogy az új izraeli kormány megtontsa az elődje által kötött megállapodásokat, de nem ragaszkodik kötött határidőkhöz. Franciaország a közép-európai országok közül Lengyelországhoz érzi a legközelebb magát-jelentette ki a diplomáciábant szokatlan nyíltsággal Catherine Cotonna, Jacques Chirac francia elnök szóvivője, ezzel magyarázva, hogy Chirac miért éppen a lengyeleket választotta első közép-európai hivatalos útjának célpontjaként A francia állanfő ma utazik majd Varsóba, a párizsi források szerint ez az út alkalmat teremt majd számára, hogy most első ízben részletesen vázolja a francia kormányzat „keleti politikáját". Netanjahu izraeli kormányfő elégedetten nyilatkozott a sajtónak Clinton elnökkel folytatott megbeszéléseiről, és bizakodóan ítélte meg a szírekkel és a palesztinokkal folytatott tárgyalások esélyeit FOTÓ: MTI/AP A NAP hírei • Bob Dole republikánus jelölt támogatottsága a novemberi amerikai elnökválasztás valószínű szavazói körében továbbra is 15 százalékkal elmarad Bill Clinton elnökétől. Clintonra a szavazni szándékozók 53 százaléka adná a voksát, szemben Dole-lal, akit 38 százalékuk választana elnökül, míg Perot csak a szavazatok öt százalékára számíthat - állapítja meg egy friss felmérés. • Kína tegnap elítélte japán nacionalisták újabb behatolását a Szenkaku(kínaiul: Tiaojü-) szigetek egyik tagjára, és azzal fenyegetőzött, hogy a kétoldalú kapcsolatokat súlyosan veszélybe sodorhatja, ha a tokiói kormány nem lép fel a csoporttal szemben. Japán jobboldaliak egy csoportja jelenleg is az erik szigeten tartózkodik. A tokiói külügyminisztérium több alkalomma is leszögezte: a Szenkaku-szigeteket Japa részének tekintik. • Négynapos látogatásra Tokióba érkezett tegnap Jasszer Arafat palesztin vezető. Ikeda Jukihiko külügyminiszter hívta meg őt, amikor a hónap elején Gázában járt, de vizitje során Arafat találkozik Hasimoto Rjutaro kormánydővel is, és fogadja őt az uralkodó. Arafat vendégül látása a közel-keleti békefolyamat tokiói politikai támogatását hivatott jelezni. Izrael és a PFSZ három évvel ezelőtti megállapodása óta Japán 220 millió dollár támogatásban részesítette a palesztinokat . Az olasz fegyveres erők tervezett reformja részeként és a védelmi költségek lefaragása érdekében Olaszországban a jövő évtől kezdve 10 hónapra csökken a jelenlegi 12-ről a kötelező katonai szolgálat ideje - jelentette be Beniamino Andreatta védelmi miniszter. Már az idén novemberben és decemberben bevonuló olasz fiataloknak is a rövidebb katonai szolgálatot kell kitölteniük. • Oroszországnak végre sikerült elérnie a pénzügyi stabilitást, az idén az infláció nem haladja meg a 25 százalékot, jóval lassúbb lesz a tavalyi 131 százalékosnál -jelentette ki Jevgenyij Jasin orosz gazdasági miniszter tegnap moszkvai sajtóértekezleten. • A dél-koreai kormány tegnap lemondta részvételét az északkoreai szabadkereskedelmi övezet fejlesztésére öszehívott nemzetközi értekezleten. Dél-Korea első ízben szándékozott 53 fős, hivatalos küldöttséget meneszteni északra, ám a phenjani vezetés „szálláshiányra" hivatkozva csak 25 üzletembert volt hajlandó fogadni. A szöuli kormány képviselői és a dél-koreai újságírók beutazását Phenjanból visszautasították. ____ Elítélt tábornokok Több évi szabadságvesztésre ítélte tegnap a berlini tartományi bíróság a volt keletnémet határőrség hat egykori tábornokát Nyugatra szökni próbáló személyek agyonlövetése miatt. A legsúlyosabb büntetést, hat és fél évi szabadságvesztést Klaus-Dieter Baumgarten volt tábornokra rótták ki, aki hosszú éveken át volt a keletnémet szocialista rendszer határőrségének főparancsnoka. A vád szerint ő írta alá ezt a parancsot, amelyben a szökevények lelövésére utasították a katonákat. A parancs kidolgozásában tevékenyen részt vett az az öt tábornok, akiket szintén többévi szabadságvesztésre ítéltek, és a legalacsonyabb büntetés három év és három hónapi szabadságvesztés. A bíróság visszautasította a vádlottaknak azt az érvelését, hogy a nyugatnémet győztesek ítélkeznek a politikai harcban vesztes keletnémetek felett. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Nyugatra szökni próbáló fegyvertelen személyek agyonlövése ellentétben áll a keletnémet szocialista rendszer általt vállalt nemzetközi kötelezettségekkel, így az alapvető emberi jogokkal. Folydatás az 1. oldalról Jelcin azzal is megbízta Csernomirgyint, hogy szükség esetén hívja össze a védelmi tanácsot, továbbá utasította a miniszterelnököt a fegyveres testületek kiadásainak „átvilágítására", és részletes elemzést kért az összes olyan szervről, amelyek alárendeltségébe katonai egységek tartoznak. Ennek alapján Jelcin javaslatokat vár a kiadások ésszerűsítésére, iletve a fegyrveres testületek irányításának korszerűsítésére. Jasztrzsembszkij cáfolta azokat a jelentéseket, amelyek szerint a Jelcin aláírását formázó pecsét az elnöki adminisztrációt vezető Anatolij Csubajsznál lenne, aki elnöki rendeleteket adhatna ki ezáltal Jelcin nevében. Jasztrzsembszkij elmondta, hogy a pecsétet az elnöki kancellária vezetője őrzi, de azt csak protokolláris iratokra ütik. A törvényeket, rendeleteket és más elnöki utasításokat saját kezűleg írja alá az álcímfő. Jelcin elnök a múlt hét végén jelentette be, hogy szívműtétnek veti alá magát a hónap végén. Az alkotmány értelmében ha az államfő nem képes ellátni a feladatait, ideiglenesen a miniszterelnök hivatott erre. Az alaptörvény azonban nem rendelkezik pontosan az elnöki jogkörök átadásának mikéntjéről, ami miatt számos találgatás látott napvilágot az elmúlt napokban. Jdhn kommunista parlamenti ellenzéke az elnöki jogkörök átadását sürgetve azzal fenyegetőzött, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, ha Jelcin nem adja át a hatalmat Csernomirgyinnek a szívműtét és a lábadozás idejére. A szívizom vérellátási zavarát okozó isémiás szívbetegség miatt esedékessé vált műtétről, illetve a beavatkozást végző orvos személyéről a hónap végén orvosi konzílium dönt. // Csernomirgyin felügyeli a fegyveres erőket Tárgyalások Csecsenöldön a hadifoglyok cseréjéről Elakadt a csapatkivonás Leállították azoknak az orosz csapatoknak a kivonását Csecsenföldről, amelyeknek néhány katonája még fogságban van-jelentette be a szövetségi erők illetékese tegnap. Közölte, hogy a csapatkivonásról szóló megállapodás teljesítése is jórészt a hadifoglyok szabadon engedésétől függ majd. Az orosz nemzetbiztonsági tanácsot vezető Alekszandr Lebegy és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnök nyár végi megállapodása értelmében az elsők között kell elhagyniuk Csecsenföldet a nem a laukázusi katonai körzethez tartozó 4500 orosz katonának. Közülük egyelőre viszont csak a leningrádi katonai körzet 45. harckocsizó hadosztályának 133. zászlóalja távozott a hét végén. Leállították viszont egy uráli és egy volgai gépiesített lövészezred, illetve a moszkvai katonai körzet dandárjának kivonását Egy név nélkül nyilatkozó illetékes szerint a csapatkivonás attól függ, miként végződnek a fogolycseréről Novije Atagiban tegnap kezdett tárgyalások. Az orosz parancsnokság egy másik illetékese azzal vádolta a csecseneket, hogy a háború befejezéséről szóló megállapodást megsértve növelik katonai jelenlétüket Groznijban. A sztrájk nem segít győzelemre Önmérsékletre intett brit szakszervezetek Londoni tudósítónktól. Az ellenzéki brit Munkáspárt vezetője beszédet tartott a szakszervezetek csúcsszerve főtanácsának zártkörű vacsoráján. Habár az összejövetel magánjellegű volt, senki előtt sem lehetett titok, hogy Tony Blair önmérsékletet kért a szakszervezeti vezérektől. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a brit szakszervezetekre rájár a rúd, mióta Margaret Thatcher 1979-ben megalakította kormányát. De meg kel állapítani azt is, hogy a szakszervezetek annak idején saját akcióikkal és dölyfösségkkel hozták magukra a vészt. Margaret Thatcher talán nem is jut hatalomra tizenhét évvel ezelőtt, ha az addig hatalomban lévő Callaghan-kormány elbír a szakszervezetekkel. Akkoriban azonban a brit szakszervezeti mozgalom legtöbb vezetője abban a tévhitben élt, hogy olyan a viszonya a kormánnyal, mint a szovjet politbüróé a szovjet kormánnyal. Mint ahogyan olyan is lett volna , ha az Egyesült Királyságban is ismeretlen intézmény a szabad választás. Mára a szakszervezetek, részben a Thatcher-kormány jogalkotása, részben a munkanélküliség miatt, elgyengültek. A Munkáspárt is nagyot változott, és ma már elképzelhetetlen, hogy Tony Blair a Szakszervezeti Kongresszus székházából kapjon utasításokat. Ezt azonban nem árt a biztonság kedvéért újra meg újra megértetni magukkal a szakszervezetekkel, a Munkáspárt félreeső zugaiban duzzogó öreg társutasokkal, és mindenekfölött a választókkal. Erre való, hogy a szakszervezeti kongresszus értekezletén a Mimkáspárt vezetői újból részletesen kifejtsék, mit enged és mit nem enged meg a szakszervezeteknek egy munkáspárti kormány. A párt baloldalán és a szakszervezetek egy részében máris helytelenítik, hogy egy munkáspárti kormány törvényhozásiag tárgyalásra kötelezhesse a munkavállalókat, munkáltatóikkal, illetve kötelező érvénnyel elodázhasson bizonyos sztrájkokat az amúgy is alaposan lefogyasztott közületi szektorban. Sokan egyetértenek ugyan azzal, hogy a munkáltató és munkavállaló közti viták megoldására korszerűbb módszereket kell keresni, de nem hajlandók lemondani a sztrájkról mint ósdi fegyverről. A választás előtti utolsó fél évben Blair számára létfontosságú, hogy vagy megértesse koncepcióját a szakszervezetekkel, vagy meggyőzze a szavazót, hogy ő is szembe mer szállni azzal, ald nyakló nélkül szeretné ezt a fegyvert használva. Jotischky László ■17A Bagdad kurd szövetségesei nyeregben Dzsalal Talabani, a Bagdad ellen harcoló Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) vezetője nem menekült el Irakból, tegnap még Szuleimánija közelében tasrtózkodott - jelentette a szervezet egyik képviselőjének tájékoztatása alaján az AFP. A Bagdaddal szövetséges kurd mozgalom, a Maszúd Barzani vezette Kurdisztán Demokratikus Pártjának (DPK) erői hétfőn bevették Szuleimániját, a kurdok lakta Észak-Irak legnagyobb városát, és azt közölte, hogy a mozgalom gyakorlatilag egész Észak-Irakot, mind a három kurd tartományt ellenőrzi. Több hírügynökség azt jelentette, hogy Talabani és néhány társa elmenekült a városból, s az iráni határ közelében keresett menedéket. Clinton amerikai elnök szerint az Egyesült Államok igyekszik segíteni mindazoknak, akiknek menekülniük kel Észak-Irakból, de Washingtonnak csak korlátozott lehetősége van arra, hogy ellenőrizze az iraki belső fejleményeket. Amerikai iletékesek hétfőn jelezték, hogy csak nyugati kormány- és segélyszervezeti illetékeseket evakuálnak az észak-iraki körzetből, noha a riválisaik által legyőzött kurdok tudatták, hogy iraki megtorlástól tartanak, nevezetesen attól, hogy tömegesen kivégzik az ellenzékkel vagy az Egyesült Államokkal rokonszenvezőket. Az amerikai külügyminisztérium hétfőn az Egyesült Államok súlyos aggodolmáneik adott hangot a legutóbbi észak-iraki fejlemények nyomán, és arra szólította fel a bagdadi rendszer támogatását élvező kurd erőket, iletve minden más csoportot a térségben, hogy szüntessék be a csatározást."