Új Magyarország, 1996. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
Arafat a washingtoni csúcstalálkozó elhalasztását kéri Nem látni fényt az alagút végén Jasszer Arafat palesztin vezető arra kérte Bill Clinton amerikai elnököt, hogy halasszák el néhány nappal a keddre Washingtonba tervezett izraeli-palesztin csúcstalálkozót, amíg a napirendre vonatkozó nézeteltéréseket nem sikerül elsimítani. A Reuter egy meg nem nevezett PFSZ-illetékest idézett, aki szerint a találkozót kezdeményező Clinton még nem adott választ a kérésre. Arafat tegnap délelőtt az északegyiptomi Borgal Arab támaszponton egy órán át tárgyalt Hoszni Mubarak elnökkel, igyekezvén rávenni őt a csúcson védő részvételre. A palesztinok számára ez azért fontos, mert Egyiptom jelenléte ellensúlyozná az Egyesült Államok, Izrael fő szövetségese részvételét. Aretfat nem nyilatkozott a megbeszélések eredményéről. Mubarak egy hozzá közel áló, meg nem nevezett magas rangú egyiptomi iletékes szerint a tárgyalások sikere érdekében szintén a csúcstalálkozó elhalasztását óhajtja - jelentette az AFP. PPSZ-iletékesek közlése szerint tegnapra virradóra egész éjjel tanácskozott Mahmud Abbasz, Arafat helyettese, Dore Gold, Netanjahu tanácsadója, Martin Indyk, az Egyesült Államok tel-avivi nagykövete és Terje Larsen, az ENSZ közvetítője, de nem sikerült megegyezniük a csúcstalálkozó napirendjében. Ilyen körülmények között csodára lenne szükség, hogy Arafat elmenjen a este Luxembourgben találkozott találkozóra - mondta Marvan az Európai Unió külügyminisz- Kanafani, a palesztin vezető tereivel, és megvitatja velük a egyik tanácsadója. Arafat tegnap közel-keleti fejleményeket jelentette be az AFP szerint Ahmed Abdelrahmane, a palesztin kormány titkára. A Reuter viszont úgy értesült, hogy ma kerül sor a találkozóra, amelyre az EU hívta meg Arafatot. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a Majo című egyiptomi hetilapnak adott interjúban megismételte korábbi figyelmeztetését, hogy pusztító felkelés robbanhat ki a palesztin területeken, ha Benjamin Netanjahu nem hajtja végre a korábban megkötött izraeli-palesztíni megállapodásokat. Mubarak a várható eseményekre az „intifáda" kifejezést használta, de azt állította, hogy annak jellege nem reked meg a kődobálásnál. Hogy az új intifáda milyen lesz, arra az utóbbi napok szolgáltattak példát - mondta az egyiptomi elnök. Izraeli katonai források közlése szerint Izrael követelni fogja a palesztin autonómiatanácstól annak a 100-200 palesztin rendőrnek az elbocsátását, akik a legutóbbi zavargások során izraeli katonákra lőttek. A hadsereg vizsgálatot indított az összes ilyen eset felderítésére. Ennek első eredményei szerint az izraeli katonákra lövő palesztin rendőrök egy része közel áll a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezetekhez. Az izraeli hadsereg legalább 20 esetben vett filmre ilyen jeleneteket - írta az AFP. Izraeli katona Betlehem külvárosában FOTÓ: MTI/AP Jugoszlávia készül a választásokra . —jirSac. Egyesült a szerb ellenzék újvidéki tudósítónktól. Valamivel több mint egy hónappal a november 3-ra bejelentett jugoszláv parlamenti és helyhatósági választások előtt, arrakor már csak három nap maradt a jelöltek listáinak leadására, végérvényesnek látszik, hogy a győztes az eddig megalakult két koalíció egyike lesz. Egyértelmű előnyben továbbra is a Szlobodan Milosevics szerbiai elnök vezette Szerb Szocialista Párt van, amely már a választási körzeteket is úgy szabta meg, hogy lehetőleg abszolút többséget szerezzen. Esélyeit csak tovább növeli, hogy széles körű baloldali koalícióra szólított fel, amelyhez Amans csatlakozott eddigi koalíciós partnere, az Új Demokrácia és annak testvér- vjjú szervezete, a Szerbiai Paraszt- , párt, továbbá készpénznek verhető, hogy ebben a tömörülésben indul a választásokon a Jugoszláv Baloldal elnevezésű párt is, amely - annnak ellenére, hogy eddig nem szerepelt egyetlen választásokon sem - több minisztert adott az aktuális szerb kormányba, és amelynek első embere Mirjana Markovics, a szerb elnök felesége. E koalíciót tehát akár családi vállalkozásnak is tekinthetjük. Létrejöttéhez bizonyára az is hozzájárult, hogy a szerbiai ellenzéknek sikerült minden eddiginél tágabb koalíciót létrehoznia. Már a választások kiírásának pillanatától biztosra lehetett venni, hogy három komoly ellenzéki párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom, a Demolrata Párt és a Szerbiai Polgári Szövetség együttesen vállalja a megmérettetést, de alig néhány nappal a listák átadása előtt kiderült, hogy még erősíteni is tudtak. Megszerezték ugyanis listavezetőnek azt a Dragoszlav Avramovicsot, aki 1994 januárjában valóságos gazdasági csodát vitt végbe Jugoszláviában, amikor megállította a világtörténelem eddigi hamadik legnagyobb inflációját. Érdemei elismeréseként kinevezték a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzójának, viszont amikor szigorúan tartotta is magát ahhoz az ígéretéhez, hogy nem hagy jóvá fedezetlen pénznyomtatást, a szocialista hatalom egyszerűen menesztette. Népszerűsége azonban ma is óriási az inflációs időkben sokat szenvedett nép körében, az ellenrzék sokat nyert csatlakozásával. Mindenekelőtt azt, hogy az ő jóvoltából a koailícióhoz csatlakozott a Szerbiai Demokrata Párt és az itteni független szakszervezet is. Ezek után a koalíción kívül a jelentős szerb pártok közül csak a szélsőjobboldali Szerb Radikális Párt maradt, amelynek élén a csetnik vajda, Vojiszlav Seselj ál. A politikai paletta ilyen tagolódása után alighanem a választásokon a két nagy koalíció mellett más nemigen érvényesülhet. Sajnos, vonatkozik ez a vajdasági magyar pártokra, a VMDK-ra és a VMSZ-re is, amelyek, mint arról már korábban írtunk, külön-külön lépnek fel a választásokon. Guszton András SC ' -Kfoj 3c.'3 Betegség, botránnyal körítve A háttérben meghúzódó valódi tét: a legfelsőbb államhatalmi poszt sorsa Ausztriában. A viták, találgatások tárgya viszont: miért kapott a nyilvánosság késve és részben megtévesztő tájékoztatást Thomas Klestil köztársasági elnök betegségéről, és hol van az értesüléseiben korlátozott sajtó szenzációéhségének határa? Arról, hogy az államfő a bécsi Központi Kórház intenzív osztályán fekszik, a tüdőgyulladás vírusos, mindeddig pontosan nem azonosított válfajában szenved, altatásra, olykor mesterséges lélegeztetésre szorult - csak többnapos késéssel tájékoztatták a nyilvánosságot. Mennyi ideig volt képtelen Kiestil ellátni hivatali teendőit azt megelőzően, hogy felkérésére Vranitzky kancellár vette át e teendők ellátását, máig sem világos. Az orvosi megnyogtatás, a háromnapos hétvégi altatás adta jelentett kockázatot Ausztriának, ahol „olyankor úgysem történik semmi", csak ingerelte a „megbántott" sajtót. Utóbbinak egyik, botrányokra különösen szomjas orgánuma, a Täglich Alles, a helyzetet kihasználva, előbb a tüdőrák állítólagos gyanúját szellőztette, majd ilyen szalagcímmel riogatta olvasóit: „AIDS - visszatér-e még Kiesül?" A szalagcím védóságalapja az elnökön elvégzett rutinvizsgálat volt, amely negatív eredményt adott. Ezt már három nappal a riasztóm megjelenése előtt közölték a lap szerkesztőjével. A felháborodás vihara imponáló egységbe szólította a parlament pártjait a szociáldemokratáktól és néppártiaiktól a Zöldekig és a Liberálisokig (csak Haiderék hallgattak): egyhangúan ítélték el a „jó ízlés határait a példányszám emelése céljából túllépő szenzációhajhászást". Klestil szóvivője pedig közölte: az elnök megbízásából megvizsgáltatja a lap ellen indítandó jogi lépések lehetőségét. A vihar egyelőre, úgy látszik, hidegen hagyja a Täglich Alles szerkesztőit, akik „Mindenki imádkozik Klestilért" szalagom adatt most a vasárnapi misék prédikációinak témájaként emlegetik az államfő betegségét. Teljesen megnyugtatónak ugyan a többi lap sem találja az orvosok vasárnapi sajtóértekezletén közötteket: az elnök állapota gyorsan javul, ám a vírust azonosító pontos diagnózis még mindig várat magára. Ez, Klestil két év múlva esedékes újraválasztásának esélyeit illetően, nyugtalanító spekulációknak ad tápot: vállalná-e a titkos utódjelölt Vranitzky adott esetben a „beugrást", s ez mennyiben tenné kérdésessé a jelenlegi szocdem-néppárti kormánykoalíció sorsát? I . Berény György UuAíQak KÜLFÖLD 1996. OKTÓBER 1., KEDD CL Továbbra is vitázik a NATO és Oroszország William Perry amerikai védelmi miniszter vasárnap, Washingtonba hazatérőben megállapította, hogy a NATO és Oroszország még messze van a NATO-bővítés körüli vitája rendezésétől, habár a szövetség védelmi miniszterei kedvező benyomást szereztek új orosz kollégájukról, Igor Rogyionovról minapi első találkozásuk alkalmával. A repülőgép fedélzetén adott nyilatkozatában Perry méltányolta Rogyionov bergeni kijelentését, amely szerint Moszkva akkor is folytatja az együttműködést a NATO- val, ha az soraiba invitálja néhány volt szövetségesét, nem törődve tiltakozásával. Ám a Pentagon irányítója tudatában nem annak, hogy Borisz Jelcin orosz elnök és külügyminisztere, Jevgenyij Primakov keményebb álláspontot foglal el a NATO-bővítés ügyében. Perry úgy vélte, hogy ők szabályos biztonsági szerződésre törekszenek a NATO-val, s addig nem hajlandók azt megkötni, amíg a NATO-bővítés kimenetele tekintetében elfogadható megoldást nem kínálnak számukra. „A politikai probléma távolról sincs rendezve" - mutatott rá Perry, hozzátéve: Roggionával Norvégiában „még csak nem is tárgyaltak arról, miképpen juthatnának politikai megoldásra". A cseh külügyminiszter kérte a NATO-t annak biztosítására, hogy a közép-európai országok is részt vehessenek Oroszországgal tervezett egyezményének kidolgozásában. Jozef Zielenec, aki a New York-i ENSZ- közgyűlésre utazott, még vasárnap Prágában kifejette: a NATO-tagjelölteket nem szabad kirekeszteni az atlanti szövetség és Moszkva közötti szerződés előkészítéséből. Marad még az UNTAES A zágrábi Vjesnik szerint néhány hónappal meghosszabbítják annak a nemzetközi fegyveres kontingensnek a mandátumát, amely a még szerb ellenőrzés alatt álló, de Horvátországhoz tartozó Duna menti területeken állomásozik, s az eredeti horvát elképzelésekhez képest csaknem fél évvel később csatolják vissza Horvátországhoz ezt a térséget - tudósított az MTI. A lap tegnap arról adott hírt, hogy már megszületett az egyeztetett időrend Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség visszacsatolásáról az anyaországhoz, s a menetrendet már minden érdekelt fél elfogadta, ám a végső szót az ENSZ Biztonsági Tanácsa mondja ki. Az újság nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta: a legvalószínűbb döntés az lesz, hogy a horvát Duna menti területeken csak a jövő év március 15-én tartanának helyhatósági választásokat, a nemzetközi UNTAES- erők mandátuma április 15-én járna le, s a terület június 15-től kerülne horvát fennhatóság alá. A horvát kormány még a közelmúltban is azon az állásponton volt, hogy a választásokat ez év december 15-ig meg kell tartana, az 5000 fős UNTAES-kontingensnek 1997. január 15-ig szólna a megbízatása, s ezt követően Kelet-Szlavóniát, Baranyát és Nyugat-Szerémséget visszakapná Horvátország. Afgánok százezrei menekülnek a sárija elől Az afgán főváros lakosságának csaknem negyede, azaz mintegy 250 ezer ember menekült már el az „iszlám törvénykezéstől", a sárijától félve, melyet a fővárost pénteken elfoglaló tálibok vezettek be - jelentette az ITARTASZSZ. Az orosz hírügymnökség jelentése szerint a sárijának máris érvényt szereznek: Kabulban három nőt vertek meg nyilvánosan, mivel öltözetük nem felelt meg az iszlám szigorú előírásainak. A nőknek vagy otthon kell maradniuk, vagy pedig nyilvános helyen teljesen el kel fátyolozniuk magukat. A leányiskolákat bezárták. Mohammad Rabbani, a tálibok vezetője pénteken ugyan azt közölte, hogy az iszlám elismeri a nők oktatásának jogát, az azonban nem világos, hogy mi lesz a női tanárokkal, orvosokkal és ápolónőkkel, akik a fővárosban eddig sokkal nagyobb szabadságot élveztek, mint vidéken. Az AFP francia hírügymnökség szerint Kabulban olyan hírek keringenek, hogy a tolvajok kezét levágják; ezt az információt még nem erősítették meg. Annyi azonban bizonyos, hogy minden kábítószert és alkoholt betiltottak, s a kábítószer-fogyasztókat és a házasságtörőket megkövezik. A tálibok elrendelték azt is, hogy a hadsereg tagjai és a közintézmények alkalmazottjai növesszenek szakállt. (MTI) A tálibok afganisztáni mozgalmának győzelme, Kabul elfoglalása mögött Pakisztán, s közvetve az Egyesült Államok áll - így vélekedett a Le Figaro című párizsi napilap tegnapi számában egy francia kutató, a térség egyik legismertebb szakértője. Az illető, Olivier Roy szerint a tálibok jelentős pakisztáni segítséget kaptak a hírközlési eszközöktől a fegrverekig. Újabb észak-koreai behatolót lőttek le A dél-koreai hadsereg katonái tegnap egy újabb észak-koreai behatolót lőttek agyon - jelentette az MTI. Ezzel 22-re emelkedett azoknak az állítólagos észak-koreai ügynököknek a száma, akik életüket veszítették azóta, hogy tengeralattjárójuk a hónap elején megfeneklett a dél-koreai partoknál - jelentette a Reuter a dél-koreai védelmi minisztérium egy tisztjére hivatkozva. A délkoreai katonák tűzharcban ölték meg a behatolót - közölte telefonon a hírügynökséggel a minisztérium egy tisztje Kangnung városból, amelynek közelében a feltételezett 26 behatoló elérte a dél-koreai partokat. Edddig 11 észak-koreait öltek meg, 11 másikra bohem tciláltak rá - feltehetően társaik végeztek velük -, egyikük pedig élve került dél-koreai fogságba. A feltételezések szerint hárman még szökésben vannak. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség azt jelentette, hogy a dél-koreeai egységek kiterjesztették annak a zónának a határait, ahol a további behatolók után kutatnak. Phenjan az ügy kipattanása után azonnal kérte a tengeralattjáró visszaszolgáltatását és a legénység halott, illetve élő tagjainak kiadását. Az észak-koreai hatóságok azt állítják, hogy a tengeralattjáró motorhiba mig sodródott a dél-koreai partthoz, nem kémfeladatot teljesített, amint azt a déliek állítják. A NAP hírei • A Mianmari Államszövetség (Burma) tisztségviselői tegnap tagadták, hogy a múlt héten 500 ellenzéki aktivistát vettek őrizetbe. Ugyanakkor hangoztatták, hogy az eddig letartóztatottakat egyelőre nem engedik szabadon és fenntartják San Suu Kyi ellenzéki vezetőnek, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elnökének lakhelyéhez vezető útvonalakon emelt torlaszokat. • Az Európai Unió és Japán szorosabb politikai együttműködése a fő téma Jacques Santer japán tárgyalásain. Az Európai Unió Bizottságának elnöke tegnap érkezett hatnapos látogatásra Japánba, ahol Hasimoto Rjutaro kormányfővel tárgyalt . Súlyos károkat okoznak áradások Laoszban és Kambodzsában. Az AP jelentése szerint Laoszban 30 személy életét vesztette az ország egyik legsúlyosabb áradása következtében, amely házakat döntött romba, és rizsföldeket pusztított el négy tartományban. • Az Európai Unió még nagyon messze van az elengedhetetlenül szükséges közös kül- és biztonságpolitika kialakításától - állapította meg Klaus Kinkel német külügyminiszter. A Die Welt című lap tegnapi számában megjelent cikkében Kinkel úgy vélekedik, hogy a maastrichti szerződés végrehajtásában ugyan nagy eredményeket sikerült elérni, de számos területen nagyon lassú a fejlődés az unióban. • Ha a jelenlegi ütemben folytatódik az orosz csapatok kivonása Csecsenföldról, akkor akár már október végére befejeződhet. Ezt a szövetségi erők illetékese jelentette be a csapatkivonás első szakaszának lezárultával.