Új Magyarország, 1996. november (6. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-08 / 261. szám
19%. NOVEMBER 8., FENTEK A tolerancia erőszakos prófétái Évtizedeken keresztül nem győztük kiengedni a másik fülünkön vagy a könyökünkön olyan elátkozott kifejezéseket, mint „osztályharc", „„Szocialista", „haladó", „néPi" és a hozzájuk hasonló, gyakran eredeti értelmükből kirorgatott frázisokat A rendszerváltás után me változott a helyzet senki sem erőszakrolt ránk többé kötdező jdl^ű szókincse, ám megjdentdc colyan szavalj anKlydcet ha nem is muszáj, de lagalábbis ülik szeretni, s használni is minél gyakrabbat. Minden bizmusal erbe a csoporttra tartozik a „tioleranda", és vele kapcsolatosan az emberi jogok lassan már visszájára forduló fogalma. Mert mi is történik kis hazánkban? Tekintélyes gondolkodók, tudósok, nemesnek mondott elmék duruzsolják, mi több, egyre gyakrabban már inkább sziszegik a fülünkbe, hogy legyünk toleránsak Míg egyszerű kinyilatkoztatások szintjén mozgott a dolog, vagyis amíg nem vált világossá, mit is cikarnak tlünk a duruzsolók értelmetlen lett volna tiltakozni. Eleinte azt hittük hogy amikor toleranciáról beszélnek egy normális helyzet előidézése, erősítése a céljuk Például olyasmi, mint ami a vallásháborúk esetében meg is történt, s a nyugati civilizáció politikai gyakorlatának egyik alaptételévé vált. Nevezetesen, miután hosszú harcok múltával kiderült, hogy ha már semmilyen esélye sincs az álláspontok egyeztetésének legalább viseljük el a másik jelenlétét a világban, és keressük az együttműködés lehetőségeit ott, ahol annnak kevesebb az akadálya, tehát a vallási szférán kívüli területeken. Így aztán a katolikusoknak nem kell mohamedánná válniuk a mohamedánoknak zsidóvá, s a zsidóknak sem kell felvenniük a keresztséget, vagy fordítva.éldául az adózáspolitika kialakításán az országban, ahol élnek Csakhogy a tolerancia mai gurujai nem tarják már elegendőnek a dolog ilyetén megközelítését Amásság iránti teljes újitottságról ptapolniak V reményük szerint ugyanis kevés, ha pusztán toleránsak vagyunk - mondjuk - a homoszexuálisokkal szemben, azaz nem törődünk más irányú testi-szerelmi érdeklődésükkel, és az erotikus szférán túli tereken felhőtlenül együtt tudunk működni velük Nem, ez nem elég: követelik, hogy hajlamaikat kiemelkedő jóindulattal is kezeljük Nos, ez az a pont, ahonnan kezdve nemcsak hogy elvetendőnek tartom a toleranciát, hanem egyenesen ártalmasnak is. A divuzsolók szerint azért kell a nyitottságon túl kiemekedő jóindulattal is kezelni a homoszexualitást, mert amások" mind kisebbségben vannak Tovább lépve ez tehát azt jelenti, hogy minden másmásság" iránt ugyanígy alik viselkedünk Azt is nyilván meg kellene szoknunk hogy a bűnözőnek több emberi joga van, mint az áldozatnak íriszen ő is ,más". S ha netán meg merészeljük kérdezni, hogy ellágyulásunk vonatkozzon-e a szoborrsta, transszvesztita, pedofil, sátánista, anarchista, bőrfejű, sírgyalázó alakokra, vagy a husztikus, gyermekeinket családjuktól elidegenítő szektákra is, kétségtelenül kioktató, s talán kissé fenyegető lesz a válasz. Amelynek hallatán persze a válaszadómásságát" -iden esetben felsőbbségét, felkentségét, kiválasztotti voltát - is kiemelkedő szandulattal ülik tolerálnunk Nehéz nem észrevevnni, hogy minél hosszabbra nyúlik a kiemelkedő jóindulatra érdemesek listája, a toleráns ember helyzete annnál elviselhetetlenebbé válnik Lassacskán szinte semmilyen értékelő megjegyzést sem termünk senkire anélkül hogy ránk ne förmedne valamely érdekvédő próféta, xenoformak szélsőségesnek sovinisztának a "másság" iránt érzéketlen rinocérosznak minősítve bennünket. S mindannyiszor sietve hozzáteszik vigyázzunk, mert az ilyesmit nem tűri meg a magasan fejlett nyugati civilizáció, amelyez intézményesen is kapcsolódni kívánunk az EU és a NATO által Aligha hihető, hogy egy viszon a egészséges társadalom számára az volna a követendő mintás, ahová például az Esélütt Államok egyes társadalm közegei e jutottak Ott ugyanis bizonyos eyetemi körökben manapság eképzelhetetlen már az is, hogy valaki az elnök személyét hagyományosan a hímnemet sugalló chairmannak mondja, a semleges nemű műszó, a chairperson helyett Ha mégis megtermő, mérget vehet rá, hogy a .masculin" megkülönböztetés elleni P" ahatt kimúl Sok helyütt már intelligenciateszteket sem szabad készíteni, mert - úgymond - azok eredménye sértheti egyes diákok vagy tanulócsoportok jóérzését, s felhasználható a .másság" negatív minősítésére. És ne merjük megkérdezni, ho akkor mi az ördögnek jólen tanulni másnál mert ránk olvassák nem vagyunk elég nátottak és elég kiemekedően jóindulatuik az ostobáidkal és lustákkal szemben. Egyszórelt a megfelelően toleráns ember nemcsak nyitva tartja lelke kapuit más leiltúrák irányába, hanem egyenesen le is szereli a kanszárnyakat zsanérostul nehogy Vetlaki azt higye, bármi vagy bárki előtt hajlamos volna becsapni az ajtót Nem baj, ha az adott embernek alkalmasint fogalma sincs például az afrikai irodalomról, s a fekete földrész egyetlen íróját sem ismeri, elég megesküdnie arra, hogy nem tarja rosszabbnak az európainálságos: hogyan is minősíttetné, ha egyszer nem ismeri? Akadnak prersze olyan bátrak, mint a világhírű amerikai nő, Saul Bollow, aki ugyanerre a kérdésre azt válaszolta, hogy ha termett volna ama afrikaiak között egy tolsztoji nagyságrendű fickó, bizonyára hallottunk volna már róla. Talán mondani sem kel, hogy a tolerancia élharcosai az ilyen nyilatkozatot a szélsőségesen rasszista kategóriába sorolják. Sajátos jelenség, hogy e próféták cenzori tolla mindig egyolldalúan fog: például következetesen az idősebbeket utasít rendre a punkokkal szemben, mondván, hogy nem kezelik kiemelkedő jóindulattal a fiatalokat, és sohasem bök az irak homlokára, hogy :ide figyeljetek, haverok, ha ne lesztek nyitottak a pártok kultúrájára, hagyományaibra, akkor életetek végéig gyagyák maradtak". A tolerancia gurujai önkényesen határozzák meg a "másság" divathullámait is. Nemrégiben a nemes lélek mércéjeként állították be - egyébként helyesen - a messzemenően intoleráns Szaddám Huszein által üldözött és gyilkolt kurdok támogatását, de amikor az Öböl-háborúban Irak tolkossága szenvedett, akkor elfeledkeztek arról hogy megsegítésére jótékonysági koncertekre való felhívásokkal árasszák el a világot. Nos, úgy tűnik, itt van a közmondásos kutya elásva. A tolerancia önjelölt prófétái azért nem válhatnak a közvélemény szemében a kiegyezés és a béke hiteles harcosaivá, mert épp úgy szembekerülnek saját állításaikkal, mint a többi kirekesztő. És ráadásul számukra nem elegendő, ha fizikai agreszszió tekintetében fegyvernyugvás uralkodik (lásd a magát békésnek hirdető liberális filozófus elhíresült felhívása bizonyos bódék felborogatására), sem a remény abban, hogy az egyes emberek képesek komprorrasszumot kötni egymással az ő közvetítésük nélül is. E meggyőződésükből kiindulva hirdetik már-már erőszakosam a társadalom kollektív átnevelésének óhatatlanul szükséges programját, amelyet természetesen ők állítottak össze. Mint az minden általános jellegű és egyedül üdvözítőnek beállított program, úgy ez is olyyan veszélyeket hordoz, amelyekkel igazán talán maguk a hirdetői sincsenek tisztában. Vagy ha igen, még roszszabb. Szalai Attila Ők is mások— FOTÓ: TALUM ATTILA Napjaink botránycodaddi időszaká- i ban különösen gyakran emlegetik a címben jelzett bűvös fogamat, a leadHötdnző() szóösszetétddc - tíz-, adó-, közlekedési stb -formájában. Egyébként az alapszónak erkölcs a magyar megfelelője. Erről az Akadémiai Kiadó 1968-as kislexiconából többek között megtudhatjuk, hogy: ...az egyes osztályok érdekeit tükröző magatartási norma, illetve azok összessége." Nyugodtan merem állítani: Berzsenyi Dániel több mint máfél századdal ezelőtt nem erre gondolt, amikor a tiszta erkölcsöt jelölte meg minden nemzet talpköveként és támaszaként. Miután új lexikonról még csak beszélnek - mint húsz éve a szerkezetváltásról - aretották az ismételt definiálást, emlegetésekor mindig elfog a harctéri idegesség. Mert fogalmam sincs, hogy amikor a magasztos erkölcsre hivatkozna oly vehemensen bárkit elmarasztalnak, ugyan mire gondolnak A nagy diszkréciót és agyonhallgatást végül is meg lehet érteni, hiszen a "virágozzék minden virág" elve alapján minden nézet beleér. Az is, hogy ,ami a tied, az az enyém is, de ami az ernyém, ahhoz neced semmi közöd". Morál Van az a korszacokat átfedő ősi felfog, may szerint mindig az erősebbndk van igaza. Ebben a nagy eszmei zűrzavarban már azzal is megelégednk, ha mitndenki mintaként elfogadná a kőkorszak emberének etikáját. Eratoc lényege az volt, hogy az egy barlangban élők nem etták meg egymást. Lehet, hol maximalista és telhetetlen vagyok? Régebben, ha valakit lehetetlenné akartak ternni, vagy pláne süllyesztőbe rakni, csak azt kellett vábizonyítani, hogy fasiszta. Mostanában hasonlóan jó eredményt érhetünk el, ha sikerül a nem rávánt személyre rásütni a nacionalizmus bélyegét. Ez utóbbi fogalomról egészen röviden és szidadosan-az idevágó szakirodalmból - a következő kezetet megtudni. A nachmalizmus a nemzet osztályidetiségét hirdeti; a saját nemzet rosszul értelmezett szeretete A patriotizmus az igazi harciság és hazaszeretet. A proletár hazafiság viszont kválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól Aztán egy svédcsavarraljutunk oda, hogy az igazi hazafiság egyenlő a párt és a Szovjetunió iránti töretlen hűséggel, bizalommal és forró szeretettel. X-S-IS-ys. Kérdés, mint előbb. Valójában mire gondolt az, aki bárkit nacomalizmussal vádol? Mikor szeretjük rosszul saját magunkat? Vagy csak a régi reflexek működnek és megszoásból vagdakozunk, de valójában azt sem tudjuk, hogy íryről van szó? Mert a kapitalizmus és a demokrácia fogalmát is gyakran úgy használjuk, mint a rossz és a jó szinamimífiát Eltdántve attól az apróságtól, hogy az egyik gazdasági, a másik viszont politűaa fogalom. Állag a tudás kezdete az, ha tudjuk, hogy rint nem tudunk Hát ettől (is) még de messze vagyunk! Egyébként a politikai kurzusoktól és gazdasági konjunktúráktól függetlenül zavartalanul folyik - hagyományos módszerekkel - az alulról felfelé történő építkezés. Kezdetben azzal a jelszóval, hogy ha mindenki felépíti a maga kis szocializmusát, akkor az egész is felépül. Most viszont a piacgazdaság szerveződik mozaikonként, bámulatos hatékonysággal, szívós kitartással és azzal a szent meggyőződéssel, hogy így fog a nagy egész is összeállni Korruft a világ-tudtuk meg nemrégiben - és tizenkét igaz anberknxtelérd korrupt belme minden férfi és nő. Bizonyára így van, mert ahol dhangott, nem szakadt le a metnyezet Sess József 1085 Budapest Vm, Ugai út 32. Levélcím: 1410 Budapest, Pf. 199. Kiadja a Nemzeti Média Kft. • Ügyvezető 266-1675 • Belpolitika: 266-1759,20-1760 • Jó, milura:210; • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt., árusításban megvásárolható az alábbi terjeeszti kézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest Xm, Lehel út 10/A, levélcím: HELIR, Budait 1900) ezenkívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidékén a postahivatalosdian, közvetlenül vagy postautalványozó illetve átutalással a Postabank RL 219-986.(4)214)2809 pénzforgalmi jelzőszámra. • Előfizetési díj egy hónapra 650 Ft, negyedévre 1950 Ft, fél évre3900 Ft, egy évre 7800 Ft Külföldön terjeszti a Kultúra Kereskedelmi Vállalat H-1339 Budapest, Postafiók 149. Nyomtatás: Vörösmarty Nyomda Rt, Székesfehérvár, Irányi Dániel u. 6. Telefon: (22)-312-550. Feleld vezető: Papp Károly vezérigazgató • ISSN 1215-0185 Bp. - ISSN 1215-1386 vidék ÁLLÁSPONT itlilKosimii 9 Szentmihályi Szabó Péter politikai ábécéje Összeférhetetlenség Nem hiszem, hogy létezne a világon olyan politológiai lexikon, melyben ilyen címszót találhatna a tisztelt Olvasó. Egyszerűen azért, mert a diktatúrákben maga a fogalom sem létezik, a valódi (és működő) demokráciákban pedig több évtizede vagy évszázada létrejött az a szokásjog és megszülettek azok a törvények, melyek a közéleti összeférhetetlenség szabályaiit rögzítik. A HŰBÉRI REND Az 1789-es francia forradalom előtt ugyan kinek jutott volna eszébe ez a fogalom: összeférhetetlenség? A hűbéri rendben rründenid annyi dmet, rangot és javadalmat halmozott fel amennyire képes volt, és ebben csak a nála erősebbek aadályozhatták meg. Maguk a császárok, királyok is élen jártak ebben a divatban, sokuknak elsorolhatatlanul sok - egymással össze nem is egyeztethető - rangja és funkciója volt. Ám a froncia forradalom egyik vezérasakját, Dantont is korrupció vádjával küldték vérpadra, egyedül Robespierre érdemelte ki a „megvesztegethetetlen" jelet - ez önmagában sokat mond a forradalomról s arról ami ellen küzdött. Mert a hűbéri rend hierarchikusan felépült klientúrájában éppúgy nincs összeférhetetlenség, mint ez alvilágban. A tolvaj betörő akar lenni, a betörő tolvaj, a rabló rablógyilkos, a rablógyilkos marifiavezér - vagy mind egyszerre. Egyik funkció sem összeférhetetlen a másikkal 1989 MULASZTÁSA A rendszerváltozás politikusai sok multisztást követtek el a törvényhozás területén, bár mentségükre szolgálhat, hogy negyven év tömény törvénytelensége után aligha sejthették, a politikai élet tisztaságát is erős törvényekkel kellett volna biztosítaniuk. Az országgyűlési és önkormányzati képviselők gazdasági működését éppúgy nem szabályozták, mint a közszolgálati tisztviselők hasonló terünleten meglévő vagy kialakított érdekeltségeinek korlátozását. Ezzel olyan politikai-gazdasági összefonódások szövevénye alakult ki, melyben akarva-akaratlanul az MSZMP és a SZOT tovább élő oligarchiáját erősítették meg a hatalomban, nem szólva a KISZ és más „tömegszervezetek" hatalmas vagyonának privatizátorairól Az eredmény mára ismert. 1994 után a posztszocialista rezsim haszonélvezői - az MSZP és az SZDSZ - egyszerre nyilváníították ki politikai és gazdasági hatalmukat, hiszen e két dolog számukra korábban is összetartozott. Ki vitatkozhatott egy ávóssal, egy pufajkással, egy párttitkárral egy téesz- vagy tanácselnökkel az összeférhetetlentségről? Katona, rendőr, bíró és hóhér ugyanotz a személy volt, a szakszervezeti vezetők pedig mint kápók biztosították a lágerban a rendet (akárcsak ma is). A derék pártbürokrácia kitermelte az összeférhetetlenség létjogosultságát. A „fent is vagyok, lent is vagyok" bürokráciáját A hülyék országát, ahol minden megtörténhet, tr minden következmény nélkül Ahol csak a legutóbbi Czeizel-Zemplényi-Tocsik-ügyekből Horn fáradt és Pető diadalmas mosolya virít, mintha azt ígérnék, még több is vem a tarsolyukban. SZEGÉNYEK ÉS GAZDAGOK Az összeférhetetlenség kérdése csak az alkalmasság problémájával együtt tárgyalható. A törvény szerint minden 18-ik életévét betöltött, büntetlen előéletű magyar államplgár bekerülhet ez Országgyűlésbe, ha megválasztják, illetve ha valamely pártlistán jelölik. Ez voltaképp rendkívül demokratikus, ám ha arra gondolunk, mi feladatok gyakorlásához milyen hosszadalmas előremulmányok, vizsgák és vizsgálatok szükségesek, elborzadhatunk, hogy az ország irányításában, a törvényhozásban és a kormányzati munka ellenőrzésében legfontosabb intézmény számára gyakorlatilag mindegy, valójában ki az a háromszáznyolcvanvalahány pold, edd négy évig tízmillió magyar nevében dönt majd. Statisztikai értelemben akár sorsolással is ki lehetne választani eznyi embert. Az igazi bökkenő a azonban ezen túlmenően az, vajon gazdag avagy szegény emberek legyenek-e képviselők? Az általános választójog bevezetése előtt maga a választás is vagyoni cenzushoz volt kötve, s a fejlett nyugati demokráciák nem többnyire vagyonos emberek vagy hivatásos politikusok vallalnak képviselőséget. Magyarországon a képviselők többsége „szegény", vagyis megélhetést a képviselői tisztelet ogából fedezi, bár ha „üres", mandátumának négy éve alatt törvénybe nem ütköző módon is jelentős jövedelemre és gyümölcsöző parliutás-gazdasági kapcsolatrendszerre tehet szert. A „szegény" képviselő pártfüggése, kliensi kötődése nyilvánvalóan erősebb lesz, tehát szavazataival nem az ország érdekeit, hanem pártjának vezetését fogja felvétel nélkül támogatni, hiszen attól függ egzisztenciális értelemben is. De mi akadályozhatja a „gazdag" képviselőket, a milliomos-milliárdos vállalkozókat, hogy képviselőként ne gyarapítsák tovább birodalmukat? A VAGYONNYILATKOZAT FÜGEFALEVELE Bár az országgyűlési képviselők tettek (titkos) vagyonnyilatkozatot, s egyes képviselők ezt nyilvánosságra is hozták vagy akarják hozni, értnek csak jelképes értéke van, hiszen a közölt adatok ellenőrzésére nincs mód, és az azoktól való jelentős eltérést semmiféle szankció nem sújtja. Aki egy kicsit is ismeri a mai magyar viszonyokat, tudja, hogy hányiféle törvényes módja nem a vagyon megosztásánk és névleges átruházásának, nem szólva a külföldi bankszálldákról és a külföldi ingatlanokról pénzügyi érdekeltségekről. A kormány és a kormányzat és a köztisztviselői kar minden vezetőjét el kell számoltatni vagyonáról és annak eredetéről egészen 1988-ig, a „spointán privatizáció" kezdetéig, különben a vagyonnyilatkozat csupán fügefalevél marad, mely mintegy garantálja az összefehetőséget. Egy olyan országban, melyyek kulcságazatait ellenőrizhetetlen módon és véglegesen külföldi kézre juttatták busás közvetítői díjak fejében, ki tudna rendet teremteni Augiász istállójában? Ha a rendőrség a nép nyomorát látva megértést tanúsít az úgynevezett „megélhetési bűnözés" irányában, vagyis bocsánatos bűsnnek tartja a tolvajlást, betörést, kocsilopást, rablást, ha a bíróságok elképesztően enyhe ítéleteket hoznak, míg a vádlottak szabadlábon védekezhetnek és közben újabb bűntényeket követhetnek el a magyar polgár nem hisz a jogállamiságben, mert annak előnyeit csak az adócsalóig a korrupt köztisztviselők, a fegyveres maffiák és a szervezett bűnözők élvezik. Ami ma ebben az országn történik, szembeszökően összférhetetlen az alkotmányos demokrácia, a jogállam alapvető követelményeivel. AMI ÖNMAGÁVAL ÖSSZEFÉRHETETLEN Ma egy önmagával is összeférhetetlen kormányzat uralkodik, melynek nincsenek morális gátlásaii, hiszen valójában világnézete, ideológiája sincs. „Pragmatikus", amint hirdeti önmagáról vagyis alkalmazkodik a - saját maga által teremtett és eltűrt - körteményeihhez. Működése összeférhetetlen a demokrácia alapelveivel, mert nem a többség javára munkálkodik, csupán saját pilanataa érdekében. Nincsenek hosszú távú tervei, nincs jövőképe, nem is igazán lehet, mert abban a jövőben számon kérik rajta minden bűnét és mulasztását. Ugyanis egy valóban működő összeférhetetlenségi törvény magávl vonná a teljes MSZP-SZDSZ-klientúra lemondását és teljes visszavonulását a közéletből. Nem valószínű, hogy önként megteszik.