Új Magyarország, 1996. december (6. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-31 / 304. szám
Válságban a honi agrárium Elégedetlenek a mezőgazdasági szövetkezők Közgyűlést tart január 15-én Budapesten a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az egynapos tanácskozáson a legnagyobb mezőgazdasági érdek-képviseleti szervezet megbízottai a magyar mezőgazdaság 1997. évi konkrét teendőit beszélik meg. Megvitatják a MOSZ elnökségének ez alkalomra készített konkrét munkaanyagát is. A dokumentum egyebek mellett az időszerű birtokpolitikával és kérdésekkel, továbbá a támogatási rendszerrel, valamint az új szövetkezetek alakításának problémáival foglalkozik. Erről Nagy Tamás, a MOSZ elnöke beszélt tegnap Budapesten tartott évzáró sajtótájékoztatóján. Az elnlök az agrárium helyzetét értékelve megismételte, hogy az még jelenleg is a válság tüneteit mutatja. A gondok orvoslására érdemi lépések - szerinte - nem, vagy csak igen korlátozott mértékben történtek. Ennek alátámasztására idézte azokat a véleményeket, amelyek a szövetség által szervezett vidéki fórumokon hangzottak el és az elkeseredést tükrözték. Álláspontja az volt, hogy a mezőgazdaság támogatására a jövő évben ugyan több jut, mint eredetileg tervezték, de még így sem éri el azt a szükséges mértéket. Ahhoz 115-120 milliárd forint kellene. Reményét fejezte ki, hogy 1997-ben megszületik a régóta szorgalmazott agrárorientációs törvény, melynek nyomán kitűzhetők lesznek az agrárgazdaság sarokpontjai. Az EU-tagságról az volt a véleménye, hogy az reálisan 2010 előtt nem következik be, és erre az időre a magyar mezőgazdaságnak ütőképessé kell válnia. Ebből a szempontból nézete szerint 1997 döntő év lehet. (MTI) Épülhet Szeged Rózsadombja A svédországi HansMet részvénytársaság képviselői a közelmúltban tárgyalásokat folytattak Szeged város vezetőivel annak a 27 hektárnyi területnek a megvásárlásáról, amely a Marostői városrészben található. Miután tisztázták a részletkérdéseket, a közgyűlés elé került a téma, amely úgy döntött: a jelzett földterület eladására írjanak ki pályázatot. Mint arról a svéd céget képviselő Oláh Attila lapunkat tájékoztatta, megbízói - érthető okokból - ezt a döntést inkorrektnek minősítették, mivel ők nyitt lapokkal játszottak és a tárgyalás során az önkormányzat vezetői egyetlen szóval sem említették, hogy a terület eladásához pályázat kiírására van szükség. Nem sokkal azután, hogy lapunk foglalkozott a kérdéssel, a közgyűlés megváltoztatta korábbi álláspontját és zöld fényt adott a telek eladására, ahol a tervek szerint 450 különféle típusú családi házat építhetnek a svédek. A Szeged rózsadombjának számító városrészben nemcsak villanegyed építésére vállalkoztak, hanem arra is, hogy ott 7,5 hektár parkot létesítenek, valamint bevásárlóközpontot és uszodát építenek. Az építkezés, a megállapodás szerint legkésőbb 1997. augusztus 1-jéig elkezdődik, és négy év alatt be is fejeződik. Ez idő alatt a tervek szerint mintegy 150 szegedi, illetve környékbeli lakosnak biztosítanak munkalehetőséget. B.J. Szigorúan ellenőrző ORFK Forgács László országos rendőrfőkapitány kedden nyújtja át Kuncze Quirt belügyminiszternek az Országos Rendőr-főkapitányság átszervezéséről készített előterjesztését. Az új főkapitánynak egy hónapja volt a dokumentum fidolgozására, melynek sorsáról hamarosan döntés várható, mert a belügyminiszter nem kívánja bizonytalanságban tartani a rendőrséget. A rendőrség illetékese tegnap elmondta, hogy az előterjesztésben szereplő javaslatok szerint a jövőben erősödne az ORFK ellenőrző szerepe, miközben mintegy kétszázzal csökkenne a központ létszáma. Tervezik többek között a gazdasági igazgatóság átszervezését, iletve a megyei rendőr-főkapitányságok önállóságának növelését. Felújítási munkálatok miatt zárva tart a Tourinform Nemzeti Turisztikai Információs Központ Sütő utcai irodája január másodikától előreláthatólag március 14-ig. A Magyar Turisztikai Szolgálat tegnapi tájékoztatása szerint a Tourinform ezen idő alatt változatlanul a 117-9800-as telefonszámon érhető el, a turistákat a Dorottya utca 4. szám alatti irodában fogadják. A felújítást követően a Sütő utcai helyiség kizárólag ügyfélforgalmat fog bonyolítani. BELFÖLD/GAZDASAG 1996. DECEMBER 31., KEDD A gazdasági kamarák az idén nagyrészt hiábavalóan képviselték tagságuk érdekeit Lassan őrölnek a kormány malmai Másfél évvel ezelőtt történt megalakulásuk óta az idei volt az első teljes üzleti évük a gazdasági kamaráknak. A konszolidáció éve volt ez, amelyben igyekeztek kiheverni, hogy az állam már induláskor nem teljesítette törvényben előírt kötelezettségeit, és székház, valamint előlegezett tagdíj nélkül hagyta őket. A kamarai infrastruktúra lassan kiépült, és jövőre már készen állnak a komolyabb közfeladatok átvételére. A kamarai elnökök lapunknak nyilatkozva elmondták, hogy a kormány malmai lassan őrölnek, tétovázás és késlekedés tapasztallható a közfeladatok átadásában. Ugyanakkor a tagság belső piacra termelő 66 százaléka hiába vár a megígért gazdasági növekedésre. Hiába a törvény Csak ígéret a növekedés írja elő, mégsem akarnak pénzt folyósítani erre a célra. Az új évben a kamaráknak át kellene verniük a vállalkozói igazolványok kiadását, ám az állam ezt a jogkört az APEH-re szeretné átruházni. Ki akarnak hagyni bennlünket a regionális területfejlesztésből, amelyre tekintélyes álami pénzeket szándékoznak fordítani. Az országban már csak Budapesten és a Balatonnál nem alakult még meg a Regionális Területfejlesztési Tanács, amelynek vezetőségében a törvény szerint a kamarák képviselőjének is helyet kel kapnia. Levelet írtunk Szegvári Péternek, a testület kinevezett vezetőjének, amelyben közöttük cmnermyiben ebből bernünket kihagynák, bírósághoz fordulunk Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy vélte: - Idén a kormányzatnak a stabilizáció jobban sikerült, mint a gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtése. Ez pedig mindenképpen csalódás a regisztrált 365 ezer működő vállalkozásból áló üzleti közösség tagjai számára. Több áldozatot vártunk volna a gazdasági növekedés oltárán, mert az év végére körvonalazódó 0,5 százalékos gazdasági növekedés annak beismerése, hogy a bővülés alapjait nem sikerült kimunkálni. Ezdelemadónál és a társasági adónál komoly előretörés tapasztalható a reálisabb szintű közteherviselés megvalósítása felé. Az MKIK-nál javult a tagdífizetési fegyelem, így 3 milliárd forint folyt be idén a kasszánkba. Az infrastruktúra kiépítésének költségei mellett nagy lépést tettünk az elkülönített kamarai alapok megteremtésére. Jövőre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen 600 millió forint értékű pályázati pénzt bocsátunk a műszaki fejlesztési pályázatokat benyújtó vállalkozások rendelkezésére. A jövő év elsőrendű feladata a kamarai törvény által biztosított közjogi feladatok fokozatos átvétele. Várhatóan július 1-je után kezdhetjük el a vállalkozói igazolványok kiadását. Az államtól jóval határozottabbb intézkedéseket várunk jövőre a kis- és középvállalkozásokból álló beszállítói kör érdekében. Elfogadhatatlan, hogy jóformán csak a vegyes vállalatok, illetve a külföldi tulajdonban lévő cégek profitáljanak a beruházásokból, illetve az exportból. Elvárjuk, hogy ne deklaráció, hanem gazdaságpolitikai törekvés legyen a kormányzat részéről a gazdasági növekedés. A vállalkozásaink több mint 66 százaléka belföldi 11 piacra földkenő reáljövedelmet, illetve a zsugorodó termel, ezért a lakosság csődálta belföldi fogyasztás lehetetlen helyzetbe sodorhatja tagjainkat és az álamháztartási reformot, s ezzel együtt a vállalkozói nyilvántartást és az igazolványok kiadását a törvényben előírt módon át fogják adni a kamaráknak. Idén a BKIK elismertsége a százezer fővárosi vállalkozó 50 százalékára terjedt ki. Ez nem jelenti, hogy mindenki szereti a kamarát. Esetleges ellenőrzésük oka a kötelező tagdíj. Ma eljutottunk odáig, hogy ha a 17 fővárosi szolgáltatóirodánkat felkeresik, a legszükségesebb információkat bárhol megkaphatják. Októbertől hetilapot indítottunk, amely hetente 70 ezer vállalkozónak nymít információkat. Jövőre egyik legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy mind a 23 fővárosi kerületben üzembe helyezzük számítógépes információs rendszerünket. Továbbá a BKIK szeretné felgyorsítani a Hungexpónak az őszi ipariminiszter-váltás által lassított privatizációját. Véleményünk szerint a Hungexpót nem szabad nyugati befektetőnek értékesíteni, hanem meg kell hagyni az állam, a Fővárosi Önkormányzat, iletve a BKIK tulajdonában. Elnökségünk hosszas vita alapján eldöntötte, hogy székház nélkül, albérletben nem tevékenykedhetünk tovább. Ezért megvásároljuk a Krisztina körúton bérelt székházunkat, amelyben vállalkozói centrum kialakítását tervezzük. Változatlanul vitázunk a fővárossal: „gyakos adónak" tartjuk az 1,2 százalékos iparűzési adót, és kifogásoljuk a magas helyiség- és területbérleti díjakat. Az adók mértékét általában nagyon magasnak tartjuk, szerintünk adófilozófiai változtatásra van szükség. A kivezető utat az adómérték radikális csökkentésében és a befizetői kör bővítésében kell keresni . Békés Sándor Hofer József, a Budapesti Kézműves Kamara (BKK) elnökelmondta: - Idei eredményeink közé tartozik, hogy megteremtettük az alapot az iparban és a kereskedelemben működő vállalkozásaink regisztrációba vételéhez. Amennyiben a kormány azzal támogatná a kamarák törekvéseit, hogy eleget tenne törvényes közfeladat-átruházási kötelezettségeinek, és megkapnánk a lehetőséget a vállalkozói igazolványok kiadására, alapos ellenőrzéssel csökkenthetnénk már az indulás pillanatától a törvénytelen működés lehetőségét. A kamarákra vonatkozó 164 törvény- és rendeletmódosítással olyan lenyomatot hagytak az ország életében, hogy már csak politisaakarattal lehet eltüntetni. A BKK idén indította el a mestervizsgáztatást, és amennyiben pénzt kapnánk rá, elkezdhetnénk az ipari tanulók üzemi munkakörülméTóth Imre, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamera (BKIK) elnöke elmondta: - Az idei volt az első teljes üzleti éve a BKIK- nak, amiből szervezetileg és anyagilag is megerősödve került még akkor is igaz, ha az MKIK ki. Remélem, a politikusok is ráfinanszírozását szintén törvény úgy véli, hogy a személyi jőre ébrednek, hogy fel kell gyorsító Gyilkos adók A Der Standard kritikus cikke Kelet-Magyarországról ■ ■■■■ A kommunizmus hagyatéka kísért Rossz utakról, leállt gyárakról, az utak mentén rozsdásodó mezőgazdasági gépekről, kihalt fodvakról tudósít tegnap megjelent kelet-magyarországi helyszíni tudósításában a Der Standard osztrák független napilap. A térségben 25 százalékos a munkanélküliség, de Ózd környékén a vas- és acélmű - a cikk szerinti - teljes csődbe menetele miatt 40 százalékos a ráta, s a kis- és középvállalatok nem képesek felszívni a sok munkanélkülit. A szerző beszélt Fekete Lászlóval, a szomszédos Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnökével, aki szerint ugyan a megye területén él a magyar lakosság 5 százaléka, de a külföldi beruházásoknak mindössze 0,4 százaléka csordogált a környékre. Összehasonlításként közli a cikk, hogy a csak Székesfehérvárra érkezett 1 milliárd dolláros külföldi beruházási érték megfelel a Romániában eddig beruházott összes külföldi tőke nagyságának. A cikk szerint Magyarországon is tisztában vannak azzal, hogy a külföldiek elsősorban azért nem ruháznak be az ország keleti felében, mert rosszak a közlekedési viszonyok. Példaként emlti, hogy a Budapesttől 220 kilométerre fekvő Karcagra négy óra alatt lehet lejutni autóval. Azt is megjegyzi, hogy a kelet-magyarországi gazdaságban még igen erősen érvényesül a kommunizmus hagyatéka. Ennek egyik következménye, hogy a keleti tömb összeomlása után a nagy kelet-magyarországi alapanyaggyártók - főleg az élelmiszeripar területén - elveszítették fő felvevőpiacukat. Hajdú-Bihar megyét ez oly módon érintette, hogy évekkel ezelőtt bezárt a 6 ezer főt foglalkoztató házgyár, valamint több mezőgazdasági gépgyár, s a valaha több ezer főt foglalkoztató konzervgyárak is jelentősen csökkentették dolgozóik számát. A keleti megyék új ipari parkokkal, beruházástámogatási programokkal, önkormányzati adókedvezmények sorával, vissza nem térítendő hitelekkel akarnak külföldi beruházókat magukhoz édesgetni. A lap szerint a magyarok állandóan azt hangsúlyozzák, hogy Magyarországon sokkal jobb az infrastrutúra, és képzettebbek az emberek, mint a keleti szomszédainál, s hogy a kelet-magyarországi bérek 30 százalékkal alacsonyabbak, mint a nyolgat-magyarországiak. A Standard megjegyzi: különböző EU-tanulmányokban azzal biztatják a magyarokat, hogy a közeljövőben virágzó tájak alakulnak ki az ország keleti felében. A lap úgy tudja, hogy a budapesti kormány is hamarosan forintmilliárdokat áldoz az infrastruktúra fejlesztésére, mert meg akarja akadályozni, hogy szétszakadjon az ország. A Matáv furcsa, de egyáltalán nem szórakoztató játékot az előfizetőivel. Bevallom, az olvasók ez irányú panaszait némi hitetlenkedéssel hallgattam, túlzást gyanítva az elmondottak mögött, mígnem december 27-én e „játéknak" én is részesévé nem váltam. Az említett napon Nyíregyházáról Záhonyba akartam telvonálni. Felütöttem a néhány hónapja kiadott telefonkönyvet, s a készüléken nyomtam a kívánt személy nevénél s címénél feltüntetett számokat. Meglepetésemre egy automatáról működésbe lépő női hang közölte: „A hívott szám megváltozott. Kérem, nézze meg az új számot a hivatalos telefonkönyvben, vagy hívja a tudakozót!" Furcsállottam, hogy a közelmúltban kiadott telefonkönyv - ezek szerint - már nem hivatalos (?), de az utasításnak megfelelőm hívtam a tudakozót. Többször. Összesen legalább egy óra hosszat, de hasztalan. Állandóan foglaltat jelzett. Miután kicsit türelmetlenkedni kezdtem, tárcsáztam a hibabejeletőt, nézze már meg, valamilye gond nincs-e a vonalban, mert ezt és ezt tapasztalom. Valaki közölte: nem tud segíteni, a vonal valóban foglalt. A 09-cel újra és újra próbálkoztam - sikerteleül. Mivel Záhonyba feltétleül telefonálnom kellett, ezért én is rákényszerültem az ismerőseim követte módszerre: a határváros közelébe fekvő települési találomra hívtam fel valakit, nem tudná-e megmondani annak a záhonyi szervnek a telefonszámát, amelyikre kíváncsi vagyok. Nagyon megörültem. Mondott egy számot... Nem a telefonkönyvben szereplőt! Az eredmény ugyanaz volt: ,A hívott szám megváltozott..." Ezek után - mivel a tudakozó továbbra is foglalt volt - az adott körzetből több számot hasra-ütésszerűen hívtam fel. Egyiküktől végre-valahára sikerült a valódi, s tényleg működő telefonszámot megtudnom. Természetesen a tudakozói díj többszörösének árán. Ha szkeptikus akarnék lenni, azt mondanám, máris élvezzük a Matáv privatizációjának áldásait. Cselényi György Matáv-játék? Próbaper a MÁV Rt. ellen Még mindig állam az államban? Beperelte a MÁV Rt-t az egyik legnagyobb, 23 ezer tagot számláló hazai noigdíjpénztár, az 1994-ben alakult Premier Országos Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Noigdíjpénztár. Az ügy előzménye: A Premierbe a MÁV dolgozói közül is többen beléptek, hogy nyugdíjas éveik anyagi biztonságát növeljék. A MÁV Rt. alapítói támogatásával 1995-ben megalakult a Vasutas Nyugdíjpénztár. A MÁV Rt. mint munkáltató a Vasutas Nyugdíjpénztárba belépő dolgozói számára munkáltatói hozjárulást nyúújt, az átvállalt tagdíjösszeget a törvény szerint költségként elszámolja. A Premier vasutas tagjai levélben fordultak a MÁV Rt. illetékeséhez, hogy a részvénytársaság nekik is nyújtson hozájárulást, hiszen ugyanúgy MÁV Rt.dolgozók, mint a Vasutas Nyugdíjpénztárba belépett kollégáik A MÁV azonban megtagadta kérésük teljesítését, arra hivatkozva, hogy csak az általa megjelölt nyugdíjpénztári tagság esetében folyósítsanak hozzájárulást. Az érintettek jelezték a Premiernek, hogy ha nem kapnak megfelelő támogatást, akkor kénytelenek lesznek átlépni szándékuk ellenére - a vasutaspénztárba. Néhányan ezt már meg is tették A Premier igazgatótanácsa ekkor az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletének állásfoglalását kérte. A pénztárfelügyelet márciusban kiadott állásfoglalása szerint a munkáltató egyetlen, nála legalább hat hónapja alkalmazásban álló dolgozóját sem zárhatja ki a munkáltatói hozzájárulásból, függetlenül attól, hogy melyik nyugdíjpénztár tagja. Sőt azonos mértékű hozzájárulást kell adnia. Miután pedig a hozzájárulást a törvény szerint a munkáltató és a pénztár között létrejövő szerződésben kell rögzíteni, így szerződéskötési kötelezettsége van az egyszer már igen hozzájárulásról döntő munkáltatónak A MÁV Rt.-t erre telefonon, majd levélben is kérte a Premier, mellékelve a pénztár-felügyeleti állásfoglalást is, májusi levelükre azonban nem kaptak választ, majd augusztusban postázott szerződéstervezetüket elutasították Dr. Bajnai Gábor főosztályvezető levelében az áll:más hasonló pénztárral szerződést kötni nem kíván, a Vasutas Nugdíjpénztárba belépő dolgozók tagdíjának „túlnyomó részét" viszont átvállalja. A Premier szerződéstervezetét ráadásul „barátságtalan gesztusnak" titulálta a MÁV Rt. iletékese. Tekintettel arra, hogy a Premier közben a Pénzügyminisztérium állásfoglalását is kikérte, s az a pénztár-felügyeleti álláspontot megerősítette, a Premier a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál pert indított. Ebben kéri, hogy a bíróság állapítsa meg a MÁV Rt. jogsértő magatartását, ítéletével hozza létre a felek közötti munkáltatói szerződést és kötelezze a MÁV Rt.-t a Premier Nyugdíjpénztár vasutas tagjai után járó hozzájárulás megfizetésére. Egyúttal kérelmet nyújtottak be a Versenyhivatalhoz is, hogy a tisztességesen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény alapján a MÁV Rt. jogsértését az állapítsa meg, tiltsa el a további hasonló tevékenységtől és megfelelő elégtételt is nyújtson.