Új Magyarország, 1997. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-23 / 19. szám

14 ItMK­MK­ VIDÉKI KORKÉP 1997. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Teljes pompájukban virágoznak az orchideák a szombathelyi Kertész Szövetkezet üvegházaiban fotó: mu­­czika László Horvát kulturális napok Kecskeméten Horvát kulturális napok kezdőd­tek kedden Kecskeméten az Er­dei Ferenc Központban. Az ese­mény ünnepélyes megnyitóján mondott beszédében Zdenko Skra­­balo, a Horvát Köztársaság buda­pesti nagykövete köszönetet mon­dott a magyar hatóságoknak és a magyar népnek a délszláv háború szörnyűségei elől menekült hor­­vátok befogadásáért. Két kiállítás is nyílt az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Az egyik képes illusztrációkkal, írásos dokumentumokkal mu­tatja be a horvát és magyar együttélés 1100 éves történetét, a másikon pedig a nemzetközi vi­szonylatban is a legismertebb horvát képzőművészek közé tartozó Marijan Glavnik grafikái, festményei és domborműszerű képei láthatók. Mindkét tárlat a horvát kulturális napok végéig, ja­nuár 25-ig tekinthető meg. A házi­gazda intézmény gazdag program­mal várja a horvát kultúra iránt ér­deklődőket; január 21-én a pécsi Horvát Színház előadásában Was­­serman-Leigh „La Mancha lovag­­ja" cimű musicaljét láthatják a né­zők, január 23-án a horvát-magyar történeti és irodalmi kapcsolatokról tartanak tudományos lomfaenciát, ja­nuár 24-én pedig horvát turiszti­kai cégek ismertetik ajánlataikat, s ugyanekkor rendezik meg a horvát vacsoraestet, a prelót. Szarvasok farmokon A farmszerű szarvastartással is­merkedtek kedden Kaposváron a Pannon Agrártudományi Egye­temen a XIV. Vadászati téri egye­tem résztvevői, akik az előadásokat követően Gálosfán megtekintették az egyetem egyik szarvasfarmját. A szakemberelmek Nagy János ága­zatvezető elmondta, hogy Horn Pé­ter akadémikus kezdeményezésé­re, több mint tíz éve, kutatási célal hoztak létre Gálosfán majd Bő­­szénfán egy-egy farmot; jelenleg összesen 900 gímszarvast tarta­nak. A zártkerti tartás jelentősé­géről szólva hangsúlyozta: a ge­netikailag világszínvonalú ma­gyar gímszarvasállomány védel­me és ellenőrzött tenyésztése a cél, ezt indokolja az is, hogy az elmúlt években a felére csökkent a szabadon élő szarvasok száma. A világpiacon jó árat fizetnek a vadhúsért, és kelendő a barkás agancs is. Az egyetem farmjairól évente 50-60 szarvast adnak el, elsősorban külföldre, továbbte­­nyésztésre. • Új helyen kezdődött meg a tanítás az oroszlányi V. Számú Álta­lános Iskolában. Az önkormányzat megvásárolt és felújíttatott egy használaton kívüli irodaépületet, s abba költözött át az eddig mos­toha körülmények között működő iskola. Az új helyen orvosi szoba, könyvtár, ebédlő és tornaterem is a tanulók, illetve a pedagógusok rendelkezésére áll. A volt iskolaépületet felújítás után szociális célra hasznosítja korábbi tulajdonosa, az evangélikus egyház. A végéhez közeledő régi elbeszélésnek és esendő szereplőinek formáló forrása csak a teremtő képzelet - annál való­sabb az az ok, ami a történet továbba­dására szólít: a vigasztalás és eleven lelki szükség. Kilencedik nap Az ég sötét vala, mint éjjelente, s noha a nap már felkelt vala a hegyek mögül, a felhők vastag párnákkal takarák el, s a köd úgy szája, mint gőz a fazekak fölött. Az ég csator­nái megeredvén, az eső szakadni kez­dett, és sártengerré vált a nyereghát a klastrom körül. - Kinéztetek-e az ajtón ma reggel? - kérdezé Claudia nővér. - Kinéztünk - felelek. - S hányat lehtetek vala? - Hármat lelénk, kettőt pediglen ko­sár nélkül - felelé Esbhethia nővér. - Megszárítottátok-e őket? - Megszárítottuk, s kitevénk két ko­sarat az anélkül érkezőknek. Evvel a nővérek elvonulának a refek­­tóriumba, s bőséggel megregyezzének, majd feltörék a padlót közös erővel, s kiemelék a betapasztott köcsögöt, me­lyet ismét feltörének az asztalon. Há­romszáz arany velencei frank vala a kö­csögben, s hozzá egy írás, soroz Marion kezének betűivel. Eleonora nővér kezébe véve az iratot, s megrendült szavakkal felolvasá: „Gyermekeim, kövessétek minden­ben az Úr akaratát, s tegyétek azt, amit tennetek kell. Senki meg nem mutat­hatja néktek a helyes utat, csak az Úr az ő iránymutatásával. Elmélkedjetek el hát, s fordítsátok az éltetek sorát s eme háromszáz aranypénzt abba az irányba, amit ő mutatott vala néktek." A nővérek igen megörvendezének, s vevék a köcsög aranypénzt, vevék az immáron kilenc gyermekporontyot, és felvevén legrosszabb ruháikat, melyek­ben felismerhetetlenek valának, s egy­formák, akár a férfiak, valamennyien elindulánk az esőben a falu felé. Ami­kor a templom elé érkezének, letevék a káptalan ajtaja elé mind a hét fűzfakő­ (A Corvin­­antifonáléból) sarat a kilenc gyermekkel, mellé pedig­len a köcsög pénzt egy írással, mely így szóla: „íme, háromszáz arany annak az anyának, ki gondját viseli eme kilenc emberporontynak, s tisztességben fel­­nevelendi őket." Ezután a nővérek elsiet­nek, mivel­hogy a mise, melyet Frederico presbiter készült celebrálni, nem sokra rá, kezde­tét vette. Hazaérkezvény pedig klastro­­mukba, visszaadák domina Marion cel­láját az emlékezetnek, kiölelték a cibó­­riumokat, rendbehozák a lepedőket, s a kápolnába vonulának imádni az Urat és dicsőíteni minden teremtményét. - Ó, mily nagyszerű, hogy ismét megtarthatánk szent fogadalmunkat! - mondá vala Claudia nővér szomorúan. - Igen, ez mennyei, felemelő érzés - sóhajtott sorot Eleonóra. Ezután ismét imádkozának egy órácskát, majd feltekintenek, s mivel beesteledett már, gyertyát gyújtanak. Amikor szótlanul, ám szemrehányás nélkül elfogyasztották a céklalevest, vé­get ért számunkra a kilencedik nap. Visszavonulván celláikba, csend lepte be a zárdát. Csupán Maria nővér pok­róca hullámzott vala fel- és lefelé las­san, halkan száradó könnycseppek kö­zött. (Vége következik) A Fortuna szekerén Újfehértóra Kocsma, enyészet vagy szerencsejáték-bázis? E három lehe­tőség közül választhatott a 14 ezer lakosú város, Újfehértó, a hel­d­otész cukrászdahelyiségének sorsát illetően. A Szabol­csi kisváros szerencsejáték-kirendeltség kialakítása mellett döntött A hivatalos megnyitót január 20-án tartották meg. Nagy Sándor polgármester elmond­ta, hogy mindennek a lakosság is örül, hiszen a nyereményekért Nyír­egyházára kellett utazniuk , ha va­­lakinek a lottón volt, mondjuk egy kettese, az érte kapott pénzt jófor­mán elvitte az útiköltség. - Az újfehértói egységet - 5,3 millió forintos beruházás kereté­ben - a legkorszerűbb berende­zésekkel láttuk el - tájékoztatott Tóth Lajos, a Szerencsejáték Rt. te­rületi igazgatója. - A fogadásokat műholdas kapcsolat révén továb­bítják a budapesti központba. Január 25-e több tízezren lé­­legzet-visszafojtva fognak Újfehér­­tóra figyelni, hiszen ott tartják a 6-os lottó negyedik heti sorsolását, amelyen 65 m­illió forint nyerhető. 1997 a Szerencsejáték Rt. és a fogadók különleges éve, hiszen idén ünnepük a lottó megszüle­tésének negyvenedik, a totó fennállásának pedig az 50. év­fordulóját. Ezen alkalmakat a részvénytársaság plusz nyere­ményekkel igyekszik emlékeze­tessé tenni. Február 3-28. között úgynevezett nosztalgia lottó­­nyeremény-akciót rendeznek, amelynek keretében az 1957. évi­hez hasonlító lottószelvényekhez juthatnak a Fortuna kegyeibe kí­­vánkozók. A szerencsés kitölté­sükkel összesen 90 millió forint nyeremény találhat gazdára. (cselényi) Baranyai arányváltás új stratégiai arányokat fogadott el a baranyai munkaügyi tanács a Munkaerőpiaci Alap decentra­lizált foglalkoztatási részéből a megyére jutó összeg felosztásá­ra. A munkaadók, a munkaválla­lók és a munkaügyi szervezet képviselőinek keddi tanácskozá­sán úgy döntöttek, hogy növelik a hátrányos helyzetű rétegek - a tartósan munkanélküliek, a pá­lyakezdők, a csökkent munkaké­pességűek, a cigányság és az öt­ven év feletti korosztály - támo­gatására fordítható pénzek ará­nyát. Az új stratégiai arányok Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szi­getvár eddig is kiemelt körzetei mellett további hátrányos hely­zetű települések körére - köztük a Mecses- Hegyhát vidékére - is kiterjesztik a támogatás prioritá­sát. A megye 500-700 millió forint közötti összegre számíthat. Szerencsésen erős szagú vegyi anyag csepegé­­sét észlelték egy Romániából szlovákiai célállomásra tartó vas­úti tartálykocsinál kedden dél­előtt a szerencsi MÁV-állomá­­son. A tartálykocsiban gyúlé­kony, robbanásveszélyes, igen mérgező anyagot szálítottak, ezért a vasutasok azonnal riasz­tották a tűzoltókat, s rövid idő alatt szerencsi, miskolci és encsi egysé­gek érkeztek a helyszínre. Áram­­talanították az állomás területét, a tartálykocsit távolabbra vontat­ták, s a rendőrség 500 méteres kör­zetben lezárta a környéket. A MÁV műszaki szakemberei utóbb megállapították, hogy a csapból hiányzott a belső tömítőgyűrű, amit sikerült pótolni. A délutáni órákban lehetővé vált a tartályko­csik elindítása a célálomásra. A Leo Amid Alapítvány komlói terápiás központjában Színházterápia drogosoknak A világhírű párizsi Atraal színház alapítója, a magyar származású Georges Baal - Balassa György­­ irányításával háromhetes szín­házi műhelymunka kezdődött hétfőn a drog- és alkoholfüggő fiatalok komlói rehabilitációs in­tézetében. A pécsi székhelyű Leo Amid Alapítvány komlói terápiás köz­pontjában 1994-ben a francia színházi szakember kezdemé­nyezésére és irányításával indí­tották el az országosan egyedül­álló színházterápiás programot. A foglalkozások célja, hogy a személyiségük zavaraival küzdő szenvedélybeteg fiatalok az elő­adásokra készülve olyan készsé­gek birtokába jussanak, amelyek hozzásegítik őket a társadalom­ba való visszatéréshez. Az eltelt két és fél év alatt a komlói intézet páciensei az ország másfél száz településén mutatták be nyolc egyórás és több rövid produk­có­­ból álló repertoárjukat középis­kolás, egyetemista fiatalok és számos pszichoterápiás csoport előtt. Az előadásokat követő be­szélgetéseken a „színészek" és a nézők rendszeresen megvitatják a darab által felvetett élethelyze­teket és saját problémáikat. A drog és az alkohol rabságá­ból a komlói csoportterápia ré­vén szabaduló fiatalok a február 8-án záruló műhelymunka vé­gén egy új darab bemutatását is tervezik, melyet a korábbiakhoz hasonlóan országszerte előad­nak majd. Üvegcsiszolókat és üvegfúvókat képeznek a salgótarjáni üvegipari szakmunkásképző iskolában, ahol a tanulók három éven át ingyen kap­nak tankönyveket. A helyi öblösüveggyár a szakmunkásvizsga letétele után munkalehetőséget biztosít fotó: mti­gyurkó Péter Szolnoki tévétolvaj­lás Ellopták a szolnoki városi televí­zió egyik stábjának teljes felsze­relését a stúdió épülete előtt par­koló gépkocsiból. Eltűnt egy Sony DXC 537 P kamera (gyári száma: 44164), egy Sony PW 1 P magnó (gyári száma: 11215), egy Shat­er 14 állvány­iglán száma: 1415706), egy Shure beta mikrofon, egy Sony ECM mikrofon, két Sony NP 1 B akkumulátor, két IDX NP 23 DX akkumulátor, valamint hang­kábel. Együttes értékük több mint 5 mulló forint. A berendezések há­­t használatra nem alkalmasak. Értesüléseket az 56/372-222-es te­lefonszámon várnak. Somogy­jubileum A Kaposváron szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat 25. évfolyamába lépett. A lap élén dr. Kötber István, a megyei közgyűlés elnöke köszönti a szerkesztősé­get, amely a régi szerkesztők em­lékét idézi (Tarr János, Sipos Csaba, Szita Ferenc és Laczkó András mondja el emlékeit), továbbá azokat az írókat, akik a Somogy­ban indultak; a huszonöt évre rí­melve huszonöt költőt és próza­írót mutat be egy-egy írás. A leg­ismertebbek: Berták László, Hor­gas Béla, Kerék Imre, Oláh János, Veress Miklós. Vaspróba antoló­gia, valamint a Fonyódi Helikon tíz összejövetele mellett külön írás foglalkozik a megyében élő mintegy harminc író helyzetével és a pályakezdők kaposvári író­­táborával. A folyóirat aktuális írásaihoz szervesen kapcsolódnak a ha­gyományok: Várkonyi Nándor le­velei Takáts Gyulához, Martin Fe­renc elfeledett írása Rippl-Rónai Józsefről, valamint az emlékezés a világhírű fotóművészre, Juan Gyenesre, Bohár András mai so­mogyi kiállításokról ír.

Next