Új Magyarország, 1997. március (7. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
4 |MARY Mill Akik elfordultak az MSZP-től Szekeres megérti Aszódi Ilonát, de ő másként döntött volna Folytatás az 1. oldalról Lapunk kérdésére Szekeres Imre foglalkozott a frakcióból a napokban távozott Aszódi Ilona Katalin „függetlenné" válásáról. A frakcióvezető elmondta, hogy a képviselőnő nehezen tudott megbirkózni a képviselői környezetében felmerülő konfliktushelyzetekkel. Igaz, 1994-ben, amikor a frakció megalakult, a szocialista párti országgyűlési képviselők abban állapodtak meg, hogy amennyiben nem tudják vállalni az esetleges konfliktushelyzeteket, akkor lemondanak mandátumukról, ám Aszódi Ilona Katalin nem ezt az utat választotta. A képviselőnő döntését Szekeres Imre tiszteletben tartja, de ő a helyében másként cselekedett volna. Egyébként pedig az esetet egyedinek és megismételhetetlennek véli. Szintén az Új Magyarország kérdésére, miszerint Borsodban a háromnapos agrárdemonstrációban számos kistermelő azon véleményének adott hangot, hogy bár annak idején az MSZP-re szavazott, de csalódott a pártban, mert ígéretük ellenére nem folytatnak a kistermelőt segítő, vállalkozásbarát politikát. Ellenkezőleg, a kisemberek sarcolása folyik. A frakcióvezető elismerte, nem kevés hasonló véleménnyel találkozik ő is naponta a falugyűléseken, lakossági fórumokon. Számára azonban megnyugtató, hogy ezek az emberek most ugyan elfordultak az MSZP-től, de nem választottak más pártot, így a választások idejére - szerinte - újra vissza fognak térni a szocialistákhoz. (balogh) Titkosszolgálati eszközöket használtak Megvan a drága papír Folytatás az 1. oldalról Az eltűnt papírszállítmány ügyében a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya nyomozott, de a Bács-Kiskun megyei gazdaságvédelmi nyomozók bukkantak rá, egy körülbelül tíz nappal ezelőtt kapott információ nyomán, miután engedélyt kértek és kaptak titkosszolgálati eszközök alkalmazására is. Az akciót már Pest megyei kollégáik jelenlétében bonyolították le. Ide tartozik egyébként, amit Demeter Ervin, az MDF parlamenti frakcióvezetője mondott tegnapi sajtótájékoztatóján: a rendőrség és a titkosszolgálat csak az Országgyűlés nyomására látott kellő eréllyel az eltűnt papírszállítmány megkereséséhez. A számba vehető gyanúsítottakról a rendőrség érthetően nem ad bővebb információt. Kérdésünkre Ferenczi alezredes közölte: a hírekkel ellentétben ő nem állította, hogy az építmény tulajdonosa vagy a bérlő szegedi kft. teljesen vétlen az ügyben, de azt sem, hogy vétkes, a nyomozás érdekében nem is nyilatkozhatott a gyanúsítottak köréről. Lapunk érdeklődésére Péterfi Sándor, a Pénzjegynyomda Rt. vezérigazgatója elmondta: ahhoz, hogy „tökéletes" hamisítványt lehessen készíteni, részint eredeti bankjegypapírra van szükség, másrészt olyan nyomdatechnológiai feltételekre, amelyek Magyarországon kizárólag a Pénzjegynyomda Rt.-ben állnak fenn, illegálisan nem hozhatók létre. (m.b.) BELFÖLD 1997. MÁRCIUS 1., SZOMBAT MDF: választási programalkotás előtt Emelkedés és sértettség A választási programalkotást is meghatározó országos gyűlésre készül a Magyar Demokrata Fórum. Nem politikai „taktikáról", de hoszszú távú stratégiáról kell döntenie e grémiumnak. Sorozatunkban a párt „frontemberei" és a lehetséges szövetségesek markáns képviselői szólalnak meg. Petróczki Ferenc elnökségi tag: - Az elmúlt esztendő igazolta azt a várakozást, amely a tavalyi országos gyűlést megelőzte. A párt megtalálta a belső nyugalmát, minden veszekedés a múlté. Sikeres a párt belső fölépítése. Helyesnek bizonyultak a személyi döntések is, a párt elnöke beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az elnökség kemény munkát végzett, ez azonban, sajnos, a párt körül kialakult médiablokád miatt atig jutott el a közvéleményhez. Ha nyugalom van egy pártban, az, úgy látszik, érdektelen a sajtó nagyobb része számára. Bár az is igaz, ma már ismét egyre többet foglalkozik velünk a sajtó, így a választásokig talán megismerhetik a polgárok az elképzeléseinket az ország jövőjét illetően. A hosszú hónapokon tartó médiablokád számlájára írjuk egyebek között, hogy a közvélemény-kutatók által közölt népszerűségi mutatóink nem sok örömre adnak okot. Ennek javítására azonban a választásokig még van időnk. A hétvégi országos gyűlésünk is a választásokra való fölkészülés jegyében telik. Legfőbb napirendi pontunk a programról való vita lesz. Téziseinket társadalmi vitára bocsátjuk, így tudakoljuk meg a köz óhaját. Bogár László (MDNP) országgyűlési képviselő: - Bár az MDF-ből való kiválásunkat követő egy év során minden érintett fél igyekezett úgy tenni, mintha „harag és elfogultság" nélkül lenne képes értékelni a fejleményeket, ez valószínűleg nincs így - nem is lehet így. Ez a megjegyzés egyúttal önkritikus mentegetődzés is kíván lenni, mert azt gondolom, noha törekszem az elfogulatlanságra, véleményalkotásomat az érzelmeim is befolyásolják. Rátérve a kérdés lényegére, először is tényként kell rögzíteni, hogy az MDF ez alatt az egy év alatt - leszámítva az MDNP- hez való viszonyát, amelyet hivatalos pártpolitikai szinten igenis „harag és elfogultság jellemzett" - viszonylag józan jobbközép politikát folytatott. Vagyis nem hajlott el abba az irányba, amelytől a szétválás kezdeményezői tartottak. Ennek ellenére nem kerülhette el támogatottságának lassú erózióját. (Úgy látszik, tudomásul kell venni, hogy a régi MDF két utódpártjának és a valamilyen formában nagy valószínűséggel szintén szétdarabolódó KDNP utódainak a parlamenti bekerülése egészen a választásokig bizonytalan lesz.) Sajnos ambivalencia jellemezte az MDF politikáját azzal az alapvető kérdéssel kapcsolatban, hogyan hozható létre az átfogó ellenzéki összefogás a jelenlegi kormánykoalíció leváltására. Ez abban mutatkozott meg, hogy az MDF igyekezett „lebegtetni" a választ arra a dilemmára, a Fideszt vagy a kisgazdapártot tekinti-e a leendő szövetség kristályosodási pontjának. A hétvégi tanácskozás egyik tétje pontosan az elmúlt év során a fentihez hasonlóan nyitva maradt kérdések megválaszolásának minősége. H. P. FOTÓ: TALUM ATTILA • •Összeomolhat a Postabank kártyavára A Postabankkal kapcsolatos hírek terjesztése szervezett akció, és az ügynek politikai motívumai vannak - állította Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Az államtitkár azonban gondosan elkerülte, hogy megnevezze: melyik politikai erőre gyanakszik, ma valamennyi postabankfiók legalább délután egy óráig kiszolgálja az ügyfeleket, és elképzelhető, hogy vasárnap is rendkívüli nyitva tartással állnak az ügyfelek rendelkezésére. Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára arra gyanakszik, hogy szervezett, politikai célú akcióról van szó, és hangot adott annak a véleményének, hogy a politikai vitákat inkább a parlamentben kellene elintézni. A pénzüket kivevő ügyfeleket arra figyelmeztette, hogy többszörösen is kár éri őket. Egyrészt elveszítik idő előtt felvett betétjeik kamatát, másrészt kiteszik magukat a sorban állás gyötrelmeinek. Mindezért az államtitkár borzasztóan felelőtlen személyeknek nevezte azokat, akik az ilyen és ehhez hasonló hisztériákat kezdeményezik és szervezik. Az államtitkár gondosan megkerülte azonban az érdeklődő újságírók arra vonatkozó kérdéseit, hogy kik állhatnak az ügy hátterében. Tarafás Imre, az Állami Pénzes Tőkepiaci Felügyelet elnöke nem látja annak esélyét, hogy a felügyeletnek a Postabank számláinak befagyasztásáról kellene döntenie, és szerinte nem lesznek zavarok a betétek kifizetésében. Megemlítette azt is, hogy a felügyelet a nyáron a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló cégével átvilágíttatta a Postabankot. Princz Gábor kérdésre válaszolva cáfolta, hogy bankja vagy személye ellen a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vizsgálatot indított volna, és a fizetésüket a Postabankon keresztül kapó alkalmazottakat arról tájékoztatta, hogy számos vállalat nem utalta át a bank körüli bizonytalanságok miatt a dolgozók fizetését, és emiatt nem jelentek meg az illetmények az alkalmazottak számláin. 1$: A Postabank csődjének híre rendkívül rossz jelzés mind a kül-, mind a belföld számára - mondta lapunknak Boros Imre közgazdász. Véleménye szerint ezzel megdől az a külföld felé folytatott sikerpropaganda, amely mindenáron el akarja hitetni, hogy Magyarországon kialakult és megszilárdult a piacszerű, modern pénzügyi rendszer. Ugyanakkor belföldön azonnal megingatja a forintba vetett bizalmat, s elképzelhető, hogy bizonyos fokú pénzkimenetetést indít el, hiszen gyakorlatilag konvertálható a magyar fizetőeszköz. Az emberekben joggal felvetődik a kérdés, ha már egy olyan - 3200 egységgel rendelkező - pénzintézetben sem lehet bízni, mint a Postabank, akkor vajon hol érdemes megtakarítani a pénzt. Nem kizárt, az állampolgárok devizába teszik, a párnájuk alá rejtik, vagy egy országgal odébb viszik a forintjukat. Egyelőre rendkívül kevés a megbízható információ, mindenesetre annyit tudni lehet a Postabank történetéről, hogy valamilyen módon mindig sikerült kibújnia az állami tulajdonosi felügyelet alól, még annak ideDoros Béla, a Posta vezérigazgatója szerint a fővárosi és vidéki postahivatalok már tegnapelőtt jelezték a növekvő pénzforgalmat. A Princz Gáborral történt telefonegyeztetése után kidolgozták a postai pénzellátások tervét. A lakosság rohama miatt azonban tegnap előfordult, hogy egyes hivataloknál megnőtt a várakozási idő, sőt három postahivatalban több mint két órán keresztül szüneteltek kifizetések. Lapunk kérdésére Doros törvényi abszurditásnak nevezte a Postabank esetleges csődjét, és kijelentette: a hét végén 162 rendkívüli nyitva tartással üzemelő postahivatal szolgálja ki a betéteseket. A készpénzmennyiség biztosításába a Magyar Nemzeti Bank is besegítjen az Antall-Boross kormány idején is - szögezte le a szakértő. Noha az államnak - a MÁV, a Posta és az akkori ÁV Rt. révén - többsége volt a bankban, mégsem sikerült egy olyan igazgatósági tagot bejuttatni a vezető grémiumba, aki megfelelően képviselte volna az állami tulajdonos érdekeit. A másik rendkívül sajátos körülmény, hogy amikor a konszolidáció elindult, a Postabank bejelentkezett ugyan az első körbe, később azonban - arra hivatkozva, hogy nincs szüksége konszolidációra - kiiratkozott. Ez felettébb érdekes momentum, amely hátterében - mint utóbb kiderült - az húzódott meg, hogy a Postabankot tulajdonképpen a MÁV- adósságokon keresztül indirekt módon konszolidálták. Azaz, a MÁV-adósságokat - például a Hitel Bankból - átvitték a Postabankba, majd csodák csodájára ezt száz százalékon kifizette az állam, miközben a „piszkos tizenhárom" néven ismert cégek esetében kilencven százalék volt érvényben. A pillanatnyi információk birtokában nem lehet megítélni, hogy tőkehiányról, vagy likviditási problémákról van-e szó, erről kizárólag a jegybanknak lehet ismerete. A tőkehelyzetről a Bankfelügyelet is rendelkezik információival, eddigi ténykedése alapján azonban az tapasztalható: az agonizáló pontos diagnózisának felállítása ellenére nincs orvossága a megelőzésre. Kérdésünkre, hogy bankcsőd esetén a kisbefektetők mire számíthatnak, Boros Imre azt mondta, a betétesek - adott limithatárig - az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védőszárnyai alatt állnak. Persze a betétesek kielégítése sem mindig felhőtlen: emlékezetes, hogy az Agrobank csődjekor egyeseknek éjszaka adták át betéteiket, míg mások hoppon maradtak. Más a helyzet azzal a polgári középréteggel, amelynek a betétben elhelyezett pénze az OBA-határ felett van, őket sajnos komoly veszteség érheti. Boros Imre szerint azonban általános érvényű követelmény, hogy minden épeszű kormány kezelje a válságos helzeteket, a jegybank közreműködésével. Igaz, ekkor kicsavarja az eredeti tulajdonosok kezéből a bankot, de nem engedi csődbe. A betett pénz tőkévé konvertálása után aztán megkezdődhet a szanálás, majd később a privatizáció. A betétesek megmentésének egyetlen módja tehát, hogy a kormány korlátozza a tulajdonosok tulajdonjogát, még olyan áron is, hogy azok teljesen elveszítik tulajdonosi jogosítványaikat. A Nyugati melletti 62-es postahivatalban már korántsem olyan nyugodtak az emberek, mint az Erzsébet körúti fióknál. Nem csoda, hiszen negyed háromfelé, amikor odaérek, éppen a 958-as sorszámot adja ki a gép, a monitor szerint pedig a 230. ügyfélnél tartanak az alkalmazottak. A tumultus hatalmas, a galériára vezető lépcsőkön is ülnek. Az emberek csoportokba verődve tárgyalják az eseményeket. - Tudják, kinek a legjobb ez az egész? - kérdezi egy idősebb férfi a körülötte állókat. - Hát a Postabanknak - feleli meg saját kérdését. - Ugyan miért? - hitetlenkednek többen is. A férfi rejtélyesen mosolyog. - Nagyon egyszerű - böki ki végül némi hatásszünet után. - A sok lekötött pénz, meg a Postabankjegy után nem kell kamatot fizetni. Érvelése nemigen győzi meg a hallgatóságát, az általános vélemény szerint óriási a bank hiánya. - Hiába mond Princz akármit - kiabálja a mellette álló asszony. - Amikor a többi bank megbukott, akkor is cáfolták a hírt. Különben is, reggel a TV is bemondta, meg a Calypso rádió. - Nekem Bécsből telefonáltak reggel - vág közbe egy fiatalasszony. A vita egyre hevesebb, de új érv már nem hangzik el, otthagyom őket. Szeretnék a hivatalvezetővel beszélni. Nem találom, egyik helyettese, Pákó Mihályné tartja a frontot. Jó félórás telefonálgatás után végül engedélyt kap arra, hogy elmondja: reggel már a nyitás után tapasztalták a szokatlanul nagy forgalmat. Az ügyfelektől tudták meg Postabankról terjedő hírt, amit jeleztek az igazgatóságra is. Az ügyfelek kiszolgálása egyelőre folyamatos, s az lesz szombaton is, ígérte a helyettes vezető. Tegnap a Pénzügyminisztériumban rendezett sajtótájékoztatón Princz Gábor, a Postabank elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a pénzintézetnél három napja tapasztalják, hogy az ügyfelek nagy számban veszik ki betétjeiket a Postabankból. Az elnök-vezérigazgtó beszámolt róla, hogy csütörtök folyamán 800 millió forinttal csökkent a bank betétjeinek mennyisége, és tegnap többmilliárdos betétcsökkenéssel számolnak. A Postabank vezére elmondta, hogy a pénzintézetnek közel 70 milliárd forintnyi gyorsan készpénzzé tehető vagyona van, a lakossági betétállomány pedig 200 milliárd forint körüli. Princz Gábor arról is tájékoztatást adott, hogy A kaposvári Postabank-fiókban zajló normális, csaknem hétköznapi forgalomról számolt be tegnap kora délutáni híradásában az egyik helyi rádió ugyanakkor, amikor a bank ajtaja és az épület oldalában lévő pénzkiadó automata előtt már szép hosszú embersorok kígyóztak. Az MSZMP utolsó és egyben az MSZP első somogyi vezetne által igazgatott somogyországi ban rárendeltségnek gazsuláló vagy csupán a helyszínre menni lusta rádiósokról fanyar mosollyal beszélgettek néhányan a tumultusban, mondván: jobb ha magának hisz az ember. Ebben a bankban nincs pénzem (másikban sem tartok sokat, sajna), ezért részvéttel telve ugyan, de hamar távoztam a környékről, hallgatván a városközponti üzletekből a szép tavaszi időben nyitva hagyott ajtókon át kiszűrődő háttérzenét, s épp néhány prózai cáfolatot valami bankdologról (posta?). Hanem erősebb zene kélt, talán száz méterre a sorbanállóktól, a napon sütkérezve három perui fiatalember muzsikált, szokás szerint csodásan. Itt tovább időztem, mint a bankkapunál, s már valahol az Corrdillerákban járván azon kaptam magam, hogy egészen gondtalan vagyok, s azt találom mormolni: a fenét érdekli a bank meg a csőd és a többi hívság, amikor zenélnek az indiánok. Giczy József - Hardi Péter - Luthár Péter - Vasvári Éva benyófűrészáru (Akciós kínálat 1997. március 15-ig)sztalosoknak, tovább felhasználóknak - 500 köbméteres, feltöltödő légszáraz készlet - Luc és borovi fa. szóle specifikáció - Válogatási lehetősség: 041. o. választékok eruházóknak, építkezőknek, viszontelaalóknak - Colos választékok: 13 000 R/köbméter -1 áfától - Gerendák, pallók: 25 000 R köbméter + áfától - Normál léc: 28 R/fm + áfa, Bramac-léc: 34 Ft/fm ■¥ áfa - Lambériák: 750 Ft/négyzetméter + áfától - Hajópadlók: 1000 Ft/négyzetméter + áfától fm: Budapest XVI., Nagyiéce sor (Örs vezetéktől 2. HÉV-álomás) TeL/fax: 403-5893, Tel.: 403-5148