Új Magyarország, 1997. március (7. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

4 |MARY Mill Akik elfordultak az MSZP-től Szekeres megérti Aszódi Ilonát, de ő másként döntött volna Folytatás az 1. oldalról Lapunk kérdésére Szekeres Imre foglalko­zott a frakcióból a napokban távozott Aszódi Ilona Katalin „függetlenné" válásá­ról. A frakcióvezető elmondta, hogy a képviselőnő nehezen tudott megbirkóz­ni a képviselői környezetében felmerülő konfliktushelyzetekkel. Igaz, 1994-ben, amikor a frakció megalakult, a szocialista párti országgyűlési képviselők abban ál­lapodtak meg, hogy amennyiben nem tudják vállalni az esetleges konfliktus­helyzeteket, akkor lemondanak mandá­tumukról, ám Aszódi Ilona Katalin nem ezt az utat választotta. A képviselőnő döntését Szekeres Imre tiszteletben tart­ja, de ő a helyében másként cselekedett volna. Egyébként pedig az esetet egyedi­nek és megismételhetetlennek véli. Szin­tén az Új Magyarország kérdésére, mi­szerint Borsodban a háromnapos agrárde­monstrációban számos kistermelő azon vé­leményének adott hangot, hogy bár annak idején az MSZP-re szavazott, de csalódott a pártban, mert ígéretük ellenére nem folytat­nak a kistermelőt segítő, vállalkozásbarát politikát. Ellenkezőleg, a kisemberek sarco­lása folyik. A frakcióvezető elismerte, nem kevés hasonló véleménnyel találkozik ő is naponta a falugyűléseken, lakossági fóru­mokon. Számára azonban megnyugtató, hogy ezek az emberek most ugyan elfordul­tak az MSZP-től, de nem választottak más pártot, így a választások idejére - szerinte - újra vissza fognak térni a szocialistákhoz. (balogh) Titkosszolgálati eszközöket használtak Megvan a drága papír Folytatás az 1. oldalról Az eltűnt papírszállítmány ügyében a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizs­gálati osztálya nyomozott, de a Bács-Kis­­kun megyei gazdaságvédelmi nyomozók bukkantak rá, egy körülbelül tíz nappal ezelőtt kapott információ nyomán, mi­után engedélyt kértek és kaptak titkos­­­szolgálati eszközök alkalmazására is. Az akciót már Pest megyei kollégáik jelenlé­tében bonyolították le. Ide tartozik egyébként, amit Demeter Ervin, az MDF parlamenti frakcióvezetője mondott teg­napi sajtótájékoztatóján: a rendőrség és a titkosszolgálat csak az Országgyűlés nyo­mására látott kellő eréllyel az eltűnt pa­pírszállítmány megkereséséhez. A számba vehető gyanúsítottakról a rendőrség érthetően nem ad bővebb in­formációt. Kérdésünkre Ferenczi alezre­des közölte: a hírekkel ellentétben ő nem állította, hogy az építmény tulajdonosa vagy a bérlő szegedi kft. teljesen vétlen az ügyben, de azt sem, hogy vétkes, a nyomozás érdekében nem is nyilatkoz­hatott a gyanúsítottak köréről. Lapunk érdeklődésére Péterfi Sándor, a Pénzjegynyomda Rt. vezérigazgatója el­mondta: ahhoz, hogy „tökéletes" hami­sítványt lehessen készíteni, részint ere­deti bankjegypapírra van szükség, más­részt olyan nyomdatechnológiai feltéte­lekre, amelyek Magyarországon kizáró­lag a Pénzjegynyomda Rt.-ben állnak fenn, illegálisan nem hozhatók létre. (m.b.) BELFÖLD 1997. MÁRCIUS 1., SZOMBAT MDF: választási programalkotás előtt Emelkedés és sértettség A választási programalkotást is meghatározó országos gyűlésre ké­szül a Magyar Demokrata Fórum. Nem politikai „taktikáról", de hosz­­szú távú stratégiáról kell döntenie e grémiumnak. Sorozatunkban a párt „frontemberei" és a lehetséges szövetségesek markáns képvise­lői szólalnak meg. Petróczki Ferenc elnökségi tag: - Az el­múlt esztendő igazolta azt a várako­zást, amely a tavalyi országos gyűlést megelőzte. A párt megtalálta a belső nyugalmát, minden veszekedés a múl­té. Sikeres a párt belső fölépítése. He­lyesnek bizonyultak a személyi dönté­sek is, a párt elnöke beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az elnökség ke­mény munkát végzett, ez azonban, saj­nos, a párt körül kialakult médiablokád miatt atig jutott el a közvéleményhez. Ha nyugalom van egy pártban, az, úgy látszik, érdektelen a sajtó nagyobb ré­sze számára. Bár az is igaz, ma már is­mét egyre többet foglalkozik velünk a sajtó, így a választásokig talán megis­merhetik a polgárok az elképzelésein­ket az ország jövőjét illetően. A hosszú hónapokon tartó média­blokád számlájára írjuk egyebek kö­zött, hogy a közvélemény-kutatók ál­tal közölt népszerűségi mutatóink nem sok örömre adnak okot. Ennek ja­vítására azonban a választásokig még van időnk. A hétvégi országos gyűlé­sünk is a választásokra való fölkészü­lés jegyében telik. Legfőbb napirendi pontunk a programról való vita lesz. Téziseinket társadalmi vitára bocsát­juk, így tudakoljuk meg a köz óhaját. Bogár László (MDNP) országgyűlési képviselő: - Bár az MDF-ből való kivá­lásunkat követő egy év során minden érintett fél igyekezett úgy tenni, mint­ha „harag és elfogultság" nélkül lenne képes értékelni a fejleményeket, ez való­színűleg nincs így - nem is lehet így. Ez a megjegyzés egyúttal önkritikus mentegetődzés is kíván lenni, mert azt gondolom, noha törekszem az elfogu­latlanságra, véleményalkotásomat az érzelmeim is befolyásolják. Rátérve a kérdés lényegére, először is tényként kell rögzíteni, hogy az MDF ez alatt az egy év alatt - leszámítva az MDNP- hez való viszonyát, amelyet hivatalos pártpolitikai szinten igenis „harag és elfogultság jellemzett" - viszonylag jó­zan jobbközép politikát folytatott. Vagy­is nem hajlott el abba az irányba, amelytől a szétválás kezdeményezői tartottak. Ennek ellenére nem kerül­hette el támogatottságának lassú eró­zióját. (Úgy látszik, tudomásul kell venni, hogy a régi MDF két utódpárt­jának és a valamilyen formában nagy valószínűséggel szintén szétdaraboló­­dó KDNP utódainak a parlamenti be­kerülése egészen a választásokig bi­zonytalan lesz.) Sajnos ambivalencia jellemezte az MDF politikáját azzal az alapvető kér­déssel kapcsolatban, hogyan hozható létre az átfogó ellenzéki összefogás a jelenlegi kormánykoalíció leváltására. Ez abban mutatkozott meg, hogy az MDF igyekezett „lebegtetni" a választ arra a dilemmára, a Fideszt vagy a kis­gazdapártot tekinti-e a leendő szövet­ség kristályosodási pontjának. A hétvégi tanácskozás egyik tétje pontosan az elmúlt év során a fentihez hasonlóan nyitva maradt kérdések megválaszolásának minősége. H. P. FOTÓ: TALUM ATTILA • •Összeomolhat a Postabank kártyavára A Postabankkal kapcsolatos hí­rek terjesztése szervezett akció, és az ügynek politikai motívu­mai vannak - állította Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára tegnapi sajtótájé­koztatóján. Az államtitkár azon­ban gondosan elkerülte, hogy megnevezze: melyik politikai erőre gyanakszik, ma valamennyi postabankfiók legalább délután egy óráig ki­szolgálja az ügyfeleket, és elkép­zelhető, hogy vasárnap is rend­kívüli nyitva tartással állnak az ügyfelek rendelkezésére. Akar László, a Pénzügymi­nisztérium politikai államtitkára arra gyanakszik, hogy szerve­zett, politikai célú akcióról van szó, és hangot adott annak a vé­leményének, hogy a politikai vi­tákat inkább a parlamentben kellene elintézni. A pénzüket ki­vevő ügyfeleket arra figyelmez­tette, hogy többszörösen is kár éri őket. Egyrészt elveszítik idő előtt felvett betétjeik kamatát, másrészt kiteszik magukat a sor­ban állás gyötrelmeinek. Mind­ezért az államtitkár borzasztóan felelőtlen személyeknek nevezte azokat, akik az ilyen és ehhez hasonló hisztériákat kezdemé­nyezik és szervezik. Az államtit­kár gondosan megkerülte azon­ban az érdeklődő újságírók arra vonatkozó kérdéseit, hogy kik állhatnak az ügy hátterében. Tarafás Imre, az Állami Pénz­es Tőkepiaci Felügyelet elnöke nem látja annak esélyét, hogy a felügyeletnek a Postabank számláinak befagyasztásáról kellene döntenie, és szerinte nem lesznek zavarok a betétek kifizetésében. Megemlítette azt is, hogy a felügyelet a nyáron a világ egyik legnagyobb kön­yv­­vizsgáló cégével átvilágíttatta a Postabankot. Princz Gábor kér­désre válaszolva cáfolta, hogy bankja vagy személye ellen a Központi Bűnüldözési Igazgató­ság vizsgálatot indított volna, és a fizetésüket a Postabankon ke­resztül kapó alkalmazottakat ar­ról tájékoztatta, hogy számos vállalat nem utalta át a bank kö­rüli bizonytalanságok miatt a dolgozók fizetését, és emiatt nem jelentek meg az illetmé­nyek az alkalmazottak számláin. 1$: A Postabank csődjének híre rendkívül rossz jelzés mind a kül-, mind a belföld számára - mondta lapunknak Boros Imre közgazdász. Véleménye szerint ezzel megdől az a külföld felé folytatott sikerpropaganda, amely mindenáron el akarja hi­tetni, hogy Magyarországon ki­alakult és megszilárdult a piac­szerű, modern pénzügyi rend­szer. Ugyanakkor belföldön azonnal megingatja a forintba vetett bizalmat, s elképzelhető, hogy bizonyos fokú pénzkime­­netetést indít el, hiszen gyakor­latilag konvertálható a magyar fizetőeszköz. Az emberekben joggal felvetődik a kérdés, ha már egy olyan - 3200 egységgel rendelkező - pénzintézetben sem lehet bízni, mint a Posta­bank, akkor vajon hol érdemes megtakarítani a pénzt. Nem ki­zárt, az állampolgárok devizába teszik, a párnájuk alá rejtik, vagy egy országgal odébb viszik a fo­rintjukat. Egyelőre rendkívül kevés a megbízható információ, minden­esetre annyit tudni lehet a Pos­tabank történetéről, hogy vala­milyen módon mindig sikerült kibújnia az állami tulajdonosi felügyelet alól, még annak ide­Doros Béla, a Posta vezérigaz­gatója szerint a fővárosi és vi­déki postahivatalok már teg­napelőtt jelezték a növekvő pénzforgalmat. A Princz Gá­borral történt telefonegyezte­tése után kidolgozták a postai pénzellátások tervét. A lakos­ság rohama miatt azonban tegnap előfordult, hogy egyes hivataloknál megnőtt a vára­kozási idő, sőt három postahi­vatalban több mint két órán keresztül szüneteltek kifizeté­sek. Lapunk kérdésére Doros törvényi abszurditásnak ne­vezte a Postabank esetleges csődjét, és kijelentette: a hét végén 162 rendkívüli nyitva tartással üzemelő postahiva­tal szolgálja ki a betéteseket. A készpénzmennyiség biztosítá­sába a Magyar Nemzeti Bank is besegít­­jen az Antall-Boross kormány idején is - szögezte le a szakértő. Noha az államnak - a MÁV, a Posta és az akkori ÁV Rt. révén - többsége volt a bankban, még­sem sikerült egy olyan igazgató­­sági tagot bejuttatni a vezető grémiumba, aki megfelelően képviselte volna az állami tulaj­donos érdekeit. A másik rendkí­vül sajátos körülmény, hogy amikor a konszolidáció elindult, a Postabank bejelentkezett ugyan az első körbe, később azonban - arra hivatkozva, hogy nincs szüksége konszolidációra - kiiratkozott. Ez felettébb érde­kes momentum, amely hátteré­ben - mint utóbb kiderült - az húzódott meg, hogy a Postaban­kot tulajdonképpen a MÁV- adósságokon keresztül indirekt módon konszolidálták. Azaz, a MÁV-adósságokat - például a Hitel Bankból - átvitték a Posta­bankba, majd csodák csodájára ezt száz százalékon kifizette az állam, miközben a „piszkos ti­zenhárom" néven ismert cégek esetében kilencven százalék volt érvényben. A pillanatnyi infor­mációk birtokában nem lehet megítélni, hogy tőkehiányról, vagy likviditási problémákról van-e szó, erről kizárólag a jegy­banknak lehet ismerete. A tőke­helyzetről a Bankfelügyelet is rendelkezik információival, ed­digi ténykedése alapján azon­ban az tapasztalható: az agoni­záló pontos diagnózisának felál­lítása ellenére nincs orvossága a megelőzésre. Kérdésünkre, hogy bankcsőd esetén a kisbefektetők mire szá­míthatnak, Boros Imre azt mondta, a betétesek - adott li­mithatárig - az Országos Betét­­biztosítási Alap (OBA) védőszár­nyai alatt állnak. Persze a beté­tesek kielégítése sem mindig fel­hőtlen: emlékezetes, hogy az Agrobank csődjekor egyeseknek éjszaka adták át betéteiket, míg mások hoppon maradtak. Más a helyzet azzal a polgári középré­teggel, amelynek a betétben elhe­lyezett pénze az OBA-határ felett van, őket sajnos komoly veszteség érheti. Boros Imre szerint azonban általános érvényű követelmény, hogy minden ép­eszű kormány kezelje a válságos hel­­zeteket, a jegybank közreműködésével. Igaz, ekkor kicsavarja az eredeti tulajdonosok kezéből a bankot, de nem engedi csődbe. A betett pénz tőkévé konvertálása után aztán megkezdődhet a szanálás, majd később a privatizáció. A betétesek megmentésének egyetlen módja tehát, hogy a kormány korlátozza a tulajdonosok tulajdonjogát, még olyan áron is, hogy azok teljesen elveszítik tulajdonosi jo­gosítványaikat. A Nyugati melletti 62-es postahivatalban már korántsem olyan nyu­godtak az emberek, mint az Erzsébet körúti fióknál. Nem csoda, hiszen negyed háromfelé, amikor odaérek, éppen a 958-as sorszámot adja ki a gép, a monitor szerint pedig a 230. ügyfélnél tartanak az alkalmazottak. A tumultus hatalmas, a galériára vezető lépcsőkön is ülnek. Az emberek csoportokba verődve tárgyalják az eseményeket. - Tudják, kinek a legjobb ez az egész? - kérdezi egy idősebb férfi a körülötte állókat. - Hát a Postabanknak - feleli meg saját kérdését. - Ugyan miért? - hitetlenkednek többen is. A férfi rejtélyesen mosolyog. - Nagyon egyszerű - böki ki végül némi hatásszünet után. - A sok lekötött pénz, meg a Postabankjegy után nem kell kamatot fizetni. Érvelése nemigen győzi meg a hallgatóságát, az általános vélemény szerint óriási a bank hiánya. - Hiába mond Princz akármit - kiabálja a mellette álló asszony. - Amikor a többi bank megbukott, akkor is cáfolták a hírt. Különben is, reggel a TV is bemondta, meg a Calypso rádió. - Nekem Bécsből telefonáltak reggel - vág közbe egy fiatalasszony. A vita egyre hevesebb, de új érv már nem hangzik el, otthagyom őket. Szeretnék a hivatalvezetővel beszélni. Nem találom, egyik helyet­tese, Pákó Mihályné tartja a frontot. Jó félórás telefonálgatás után vé­gül engedélyt kap arra, hogy elmondja: reggel már a nyitás után ta­pasztalták a szokatlanul nagy forgalmat. Az ügyfelektől tudták meg Postabankról terjedő hírt, amit jeleztek az igazgatóságra is. Az ügy­felek kiszolgálása egyelőre folyamatos, s az lesz szombaton is, ígérte a helyettes vezető. Tegnap a Pénzügyminisztéri­umban rendezett sajtótájékozta­tón Princz Gábor, a Postabank el­nök-vezérigazgatója elmondta, hogy a pénzintézetnél három napja tapasztalják, hogy az ügy­felek nagy számban veszik ki be­tétjeiket a Postabankból. Az el­­nök-vezérigazgtó beszámolt ró­la, hogy csütörtök folyamán 800 millió forinttal csökkent a bank betétjeinek mennyisége, és teg­nap többmilliárdos betétcsökke­néssel számolnak. A Postabank vezére elmondta, hogy a pénz­intézetnek közel 70 milliárd fo­rintnyi gyorsan készpénzzé te­hető vagyona van, a lakossági betétállomány pedig 200 milli­árd forint körüli. Princz Gábor arról is tájékoztatást adott, hogy A kaposvári Postabank-fiókban zajló normális, csaknem hétköznapi for­galomról számolt be tegnap kora délutáni híradásában az egyik helyi rádió ugyanakkor, amikor a bank ajtaja és az épület oldalában lévő pénzkiadó automata előtt már szép hosszú embersorok kígyóztak. Az MSZMP utolsó és egyben az MSZP első somogyi vezetne által igazgatott somogyországi ban rárendeltségnek gazsuláló vagy csupán a helyszínre menni lusta rádiósokról fanyar mosollyal beszélgettek néhányan a tu­multusban, mondván: jobb ha magának hisz az ember. Ebben a bankban nincs pénzem (másikban sem tartok sokat, sajna), ezért részvéttel telve ugyan, de hamar távoztam a környékről, hall­gatván a városközponti üzletekből a szép tavaszi időben nyitva hagyott ajtókon át kiszűrődő háttérzenét, s épp néhány prózai cáfolatot valami bankdologról (posta?). Hanem erősebb zene kélt, talán száz méterre a sorbanállóktól, a napon sütkérezve három perui fiatalember muzsikált, szokás szerint csodásan. Itt tovább időztem, mint a bankkapunál, s már valahol az Corrdillerákban járván azon kaptam magam, hogy egé­szen gondtalan vagyok, s azt találom mormolni: a fenét érdekli a bank meg a csőd és a többi hívság, amikor zenélnek az indiánok. Giczy József - Hardi Péter - Luthár Péter - Vasvári Éva benyófűrészáru (Akciós kínálat 1997. március 15-ig)­sztalosoknak, tovább felhasználóknak - 500 köbméteres, feltöltödő légszáraz készlet - Luc és borovi fa­. szól­e specifikáció - Válogatási lehetősség: 041. o. választékok eruházóknak, építkezőknek, viszontelaalóknak - Colos választékok: 13 000 R/köbméter -1 áfától - Gerendák, pallók: 25 000 R köbméter + áfától - Normál léc: 28 R/fm + áfa, Bramac-léc: 34 Ft/fm ■¥ áfa - Lambériák: 750 Ft/négyzetméter + áfától - Hajópadlók: 1000 Ft/négyzetméter + áfától fm: Budapest XVI., Nagyiéce sor (Örs veze­téktől 2. HÉV-álomás) TeL/fax: 403-5893, Tel.: 403-5148

Next