Új Magyarország, 1997. április (7. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-25 / 96. szám
1997. ÁPRILIS 25., FENTEK A Nyugdíjasházak öregjeinknek zokban az országokban, ahol sok száz évnél idősebb ember él, a hosszú élet titkát kutatók megállapították: az életkort - a tevékeny életmód és az egészséges táplálkozás mellett - meghosszabbítja, ha a koros emberek a társadalom megbecsült tagjai maradhatnak, tisztelet övezi őket, és nem érzik magukat feleslegesnek. E társadalmakban nem azt sulykolják a fiatalokba, hogy az öregek eltartása majd az ő vállaikra nehezedik. A fenyegetettség másutt nemegyszer annyira nyomasztja a fiatalokat, hogy például a tömegközlekedési eszközökön az ülőhelyet is elfelejtik átadni a rogyadozó lábú öregeknek, miközben persze korántsem bénák annyira, hogy a megállóba beérkező zsúfolt járműre ne tudnának fürgén felugrani a vánszorgó, totyogó öregek orra előtt. Magyarországon a többgenerációs nagycsaládok felbomlásával, egy-két generációs kiscsaládokra osztódásával, valamint a kialakult lakásviszonyok miatt az idős emberek nagy része családon kívül, külön él, először hasonlóan élemedett korú párjával, majd egyedüllétre kárhoztatva. Ez a körülmény meglehetősen nagy terhet ró az utódokra, már ha lelkiismeretesen és rendszeresen rándtják az ajtót az öreg szülőkre a kapcsolattartás érdekében. Ez rendjén is van addig, amíg az öregekkel tudják látni magukat. Mindkét fél retteg azonban attól a naptól, amikor az öregek leesnek a lábukról, akár átmenetileg, akár véglegesen. Ilyenkor igyekeznek az öregeket kórházba utaltatni, majd, ha egészségi állapotuk javult, rávenni őket, hogy vonuljanak be az öregek otthonába, feláldozva addigi önállóságukat, függetlenségüket és egyetlen anyagi hátterüket, a lakásukat vagy házukat. Nem könnyű döntés ez! Legjobban annak az idős embernek borul fel az élete, aki szociális otthonba kényszerül, mert nincs hasznosítható, nagy alapterületű lakása, ami helyett kisebb alapterületű lakást kaphatna, s önállóságát ezen az áron továbbra is megőrizhetné. Ha van az idős embernek értékesíthető ingatlana, a piacgazdasági feltételek szerint épített és működtetett nyugdíjas otthonban tehet szert élete hátralévő idejére önálló lakóegységre. Oda kedvenc bútorait és teljes ruhatárát is elviheti, teljes ellátást kap, főzésre is van lehetősége, és állandó orvosi felügyelet alatt áll. Részt vehet a közösségi életben is. Talán még arra is módja nyílik, hogy kedvenc időtöltésének hódoljon, és így tevékeny életet élhet. A hátrányos helyzetű kistelepülések kutatói ilyesfajta módszert ajánlottak az önkormányzatoknak a nyuugdíjasok helyzetének megoldására: karitatív tevékenységre kész egyházakkal összefogva közös építési, finanszírozási programot kezdeményeznek, amelynek során saját pénzforrásaik és az idősek nagyméretű telkes házának értékesítéséből származó pénzbevételek egyesítésével építenének fel olyan nyugdíjasházat, ahol az ingatlanát értékesítő nyugdíjas magántulajdonú lakóegységhez juthat, s ott teljes ellátást, gondozást kap, és orvosi felügyelet alatt áll. A létesítmény a komplex szociális ellátóközpont szerepét akkor töltheti be, ha pszichológus, szociálpedagógus és logopédus is részt vesz a bennlakók gondozásában. Az ilyen nyugdíjasház többféle gondozási formát nyújthat. Fő szerepe, hogy állandó bentlakást és teljes ellátást nyújtson. Az állandó bentlakásra szolgáló lakóegység lakószobából, teakonyhából, fürdőszobából és előtérből állhat. Minden lakószoba átrium jellegű, teljesen körülzárt, védett belső udvarra nyílhat, ahol kertészkedni is lehet. Jó, ha a lakóegységeket belülről olyan nagyobb terekből lehet elérni, amelyek több lakóegység közösség tereként, azaz társalgóként működnek. Ez lehetővé teszi, hogy aki állandó bentlakó, tetszése szerint visszavonulhasson a lakóegységébe, vagy csatlakozzon a társas együttléthez. Az átriumok rendeltetése is hasonló: alkalmasak a közös sütkérezésre, régi emlékek felidézésére, kertészkedésre. Akadhat a nyugdíjas háznak olyan bentlakója is, aki csak hét közben lakik bent, mert távolabb lakó családtagjai hét közben dolgoznak, és nem vállalhatják a gondozás terheit, de a hétvégét családi körben, náluk töltheti a nyugdíjasház lakója. A lakóegységekhez csatolt közösségi tereken kívül szükség van olyan tágasabb terekre is, ahol a csak nappali benttartózkodásra és közös étkezésre bejáró nyugdíjasok töltik el a napot tereferével, tv-nézéssel, rádióhallgatással, ez lehet az étkezőhelyük is. A napközbeni időtöltéséhez tartozhat az olvasás, barkácsolás és kézimunkázás lehetőségének megteremtése is. Erre a célra külön-külön heliségek és megfelelő felszereltség szükséges. A nyugdíjasház gondja azok házi ellátása is, akik megmaradnak eredeti otthonukban, de nem tudnak magukról önállóan gondoskodni. A gondoskodáshoz tartozik a fürdés, mosás lehetőségének megteremtése mind a bentlakók, mind a bejárók vagy otthon gondozottak számára, az épületnek tehát tartozékai a fürdőszobák és mosó-, vasaló helyiségek. A konyha mérete legyen alkalmas mind a bentlakók, mind a napközben bejárók és az otthon gondozottak ellátására is. E tekkintetben lehetőség van arra, hogy az egyéb ellátási kötelezettségeket (óvodai, iskolai étkeztetést) is a nyugdíjasház konyhájáról oldják meg. Hasonló funkcióegyesítés lehetséges az orvosi rendelő kihasználása tekintetében. Ez esetben az óvodai és iskolai időszakos orvosi ellenőrzést bonyolítható le közös rendelőben. Az épületben - a közösségi tereken kívül - külön helyiségcsoport szolgál a gondozást ellátó orvosok és nővérek elhelyezésére. Az ő munka- és pihenőhelyeikkel együvé tartozhatnak a mentálhigiénés gondozás helyiségei. Ezt a javaslatot eddig egyetlen önkormányzat sem tudta megvalósítani, mert hiányzott az első lakóegységek megépítéséhez szükséges kezdő tőke, hogy oda beköltözhessenek azok, akik a házukat eladták. Teljesen más lenne a helyzet, ha a szociális érzékenységével hivalkodó koalíciós kormány például olyan célprogramot hirdetne meg, hogy hajlandó a nyugdíjasházak építési költségeinek 40 százalékát átvállalni, amennyiben az önkormányzat szavatolja, hogy a további 60 százalékot előteremti. Ilyen célprogramhoz nyilván az egész országra kiterjedően fel kell mérni az igényeket, és részletesen ki kell dolgozni a céltámogatás elnyerésének feltételeit és felhasználásának rendjét. A célprogram parlamenti elfogadtatásához vagy önálló képviselői indítvánnyal kezdeményezett törvényalkotási folyamatot kell elindítaniuk olyan képviselőknek, akik választókörzetükben érzékelik a falukutató csoportok megállapításainak igazát és a javaslatok helytállóságát, vagy a Népjóléti Minisztériumnak kell meggyőződnie a céltámogatási program ésszerűségéről, és kidolgoznia a vonatkozó törvényjavaslatot. Az idős emberek problémája országos jellegű, hiszen a népesség demográfiai jellemzői azt mutatják, hogy ország korfájának igencsak terebélyes a felnőttkori és öregkori lombozata. Bár a vázolt megoldás elsősorban falusias kistelepülések gondjainak orvoslását célozza, a felvetett gondolatok városok és városi kerületek esetében is az adott helyzethez igazíthatók. Kiss István A társadalom fejlettségét jelzi, hogyan bánik az idősekkel Az Aranypók Kereskedelmi Rt. (1143 Bp., Gizella út 24-26.) 1997. április 23-i közgyűlésének határozatai 1. sz. határozat: Az Aranypók Rt. közgyűlése egyhangú szavazattal a közgyűlés levezető elnökének dr. Bartha András urat elfogadta. 2. sz. határozat: Az Aranypók Rt közgyűlése egyhangú szavazattal jegyzőkönyvvezetőnek Soósné Dr. Vajda Mártát, a jegyzőkönyv hitelesítőinek Kiss Antalit és Vidorné Hosszú Máriát vlamint a 3 fős szárzlálóbizottságba Zankó Károlynét Szetendornét és Cservenkáné Amitrus Júliát megválasztott. 3. sz. határozat: Az Aranypók Rt. közgyűlése a kiadott napirendi pontokat és azok sorrendjét egyhangú szavazattal elfogadta. 4. sz. határozat: Az Aranypók Rt. közgyűlése az Igazgatóság jelentését a társaság 1996. évi üzleti tevékenységéről egyhangú szavazattal elfogadta. 5. sz. határozat: Az Aranypók Rt. közgyűlése egyhangú szavazattal a Felügyelő Bizottság jelentését a társaság 1996. évi tevékenységéről elfogadta. 6. sz. határozat: Az Aranypók Rt közgyűlése egyhangú szavazattal a könyvvizsgáló jelentését az 1996. évi mérlegről és eredménykimutatásról elfogadta. 7. sz. határozat: Az Aranypók Rt. közgyűlése egyhangú szavazattal a társaság 1996. évi mérlegét és nyereségfelosztási javaslatát elfogadta. Az osztalék mértéke: az alaptőke 7%-a Az osztalék kifizetésének időpontja: a társaság alapszabályának megfelelő határidőn belül, nyivánosan a meghirdetett időponttól kezdődően Az osztalék kifizetésének helye: Aranypók Rt. Pénzügyi Osztálya 8. sz. határozat: Az Aranypók Rt. közgyűlése egyhangú szavazattal a társaság 1997. évi temvét tudomásul vette. 9. sz. határozat: Az Aranypók Rt közgyűlése 38 525 igen szavazattal, 4 elenszavazat mellett az Aranypók Rt alapszabályának módosítását a 7. sz. előterjesztésben rögzítettek szerint elfogadta 10. sz. határozat. Az Aranypók Rt. közgyűlése egyhangú szavazattal elfogadta az Aranypók Rt. 1991. december 31-én készült alapszabályának a korábbi és a mai közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes hatályos szerkezetbe foglalt szövegét. 11. sz. határozat: Az Aranypók Rt. közgyűlése egyhangú szavazattal Rácz Ernőt igazgatósági taggá a mai naptól megválasztotta. A pótválasztással megválasztott igazgatósági tag megbizatása 1998. május 30-ig tart. 12. sz. határozat: Az Aranypók Rt. közgyűlése egyhangú szavazattal a társaság könyvvizsgálójának díjazását 1997. január 1-jétől 160 000 Ft/hó összegben fogadta el. Egyben tájékoztatjuk Tisztelt Részvényeseinket hogy az éves jelentés megtekinthető a Társaság székhelyén (1143 Budapest Gizella út 24-26.) 1997. május 5-től munkanapokon 9-15 óra között. Aranypók Rt Igazgatósága KULTÚRA Népzene és klasszicizmus Száz éve született Kósa György A televízió egyes csatornáján az esti műsorban emlékezik meg Kósa György századik születésnapjáról. Pár nap késéssel csupán a jeles évforduló pontosan huszonnegyedikére esett. A feledés múltjából lép majd kissé elénk, jószerivel a zenebarátoknak is újdonság lesz ismerkedni vele, nem annyira zenéjével, inkább a képernyőről újra felénk néző arcával, felidézett hangjával. Hallhatunk majd részleteket Bikasirató opuszából, nevét híresítő Pocsaji-dalaiból, s IX., a Megváltó c. szimfóniájának egyes tételeiből. A portréfilmben Kemény Endre karmester, Kistétényi Mel- Fészekben József oratóriuma a megrendülés katarzisával zárta körül az embert pár éve, ugyanígy Krisztus oratóriuma is a misztikus drámaiságával, meditációjának mélységével adományozott meg egy rádióadás kapcsán. A megrendülés, az áldozat időtlensége, mindenkoriságának elkerülhetetlensége döbbenetes erővel hatott hallgatásakor. Milyen jó, hogy kazettánál bármikor meghallgathatja az ember. Misztikus zeneszerző Kósa György, a klasszicizmus hagyományaival igyekezett ötvözni zenei szövetét. Természetesen hatott rá Sztravinszkij műtétéből merített, az óklasszicizmus szeretete nem hagyta érintetlenül. De egész Európát vonzotta, Bartók invencióiból, két zongoraversenyének egy-egy tételétől át Veressig, Szabó Kadosáig hatalmába kerítette az alkotókat. Kósa misztikáját elsősorban a kor romantikus irányú vallásos reneszánsz termékenyítette meg, egyedülálló erővel. Érdekes módon besugározza ezt a népzene, felszíva az ősi magyar dallamvilágot. Népzene és klasszicizmus szerencsésen találkozik tehát Kósánál, de általában az új komponisták törekvéseiben is. Már azért is, hiszen „a vészete, hiszen ő is a múlt bűvö- magyar zeneirodalom is éveken át harcolt érte, hogy közösség és lángelme, régi zene és régi nagymesterek egyenrangúságát elismertesse a közvéleményben" (Szabolcsi Bence). Kósa György élete egyébként oly drámai egyesülésben volt komponista erényeivel, hogy valóban eggyé vált velük sorsa. Stációkból állt élete, Trianon fájdalma, pályájának űzöttsége, szaggatottsága már onnan indult. S bár megbecsülések sora vigasztalhatta pályáját: karmester volt a tripoliszi színháznál, művei visszahangra találtak, Erkel-díjat kapott, kiváló művész címmel is kitüntették, a Zeneművészeti Főiskola tanára lett, ám az üldözések korában ő sem lelhette „honját a hazában". A nácik beözönlése után munkaszolgálatra hurcolták, megrokkant testtel, sérült lélekkel érkezett haza. De emberségét, komponista tehetségét megőrizte! Reméljük, műveiből ránk hagyományozott zseniális muzsikája mind jobban örökünk lesz. Jó lesz vele ismerkedni vasárnap a televízió késő esti adásában, 23.35 órakor, a Száz szál szövétnek című emlékműsorban. Földes Károly Ferenc 11 Hangfogó nélkül A királyasszony lovagjai Ha valaki, hát Fischer Annie megérdemli, hogy királynőnek nevezzük, mert valóban az volt: századunk zongoraművészetének nagyasszonya, öntörvényű előadó - és varázslatos egyéniség. Előkelőség áradt belőle, és valami egészen rendkívüli, ellenállhatatlan vonzerő, mind szellemi, mind fizikai értelemben, öntudatlanul és természetesen hódított, akár Victor Hugo koronás hősnője a talán legpoétikusabb francia romantikus drámában (a darab eredeti címe: Ruy Bias - Mészöly Dezső magyarításában: A királyasszony lovagja). Mi, akik a pódiumról ismertük Fischer Annie-t, felnéztünk rá és lélegzet-visszafojtva gyönyörködtünk muzsikálásában, hogy aztán egy-egy koncertje végén rongyosra tapsolt tenyérrel könyörögjük ki a ráadásokat. De hogy milyen volt a közvetlen érintkezésben, családi és baráti körben, partnerekkel és pályatársakkal szövődött kapcsolataiban, arról csak legendák szólnak, mivel nyilatkozatot, interjút soha nem adott, számára a mindenható „publicity" semmiféle jelentőséggel nem bírt. Abszolút szuverén alkatával leginkább az őserdei nemes nagyvadakra hasonlított (ugyan kihez alkalmazkodik, milyen kötöttségeket visel el mondjuk egy párduc?), bár ő egyfajta autoritást mindig is elismert maga fölött: a zeneszerzőt. Ettől originális a Fischer Annie zongoráján megszólaló Beethoven-hang és Mozart-stílus, szívbemarkoló a hopini rezignáció, lávahőfokú a schumanni szenvedély... A mélységesen csodált pianistát és őszintén szeretett embert kedden este rendhagyó koncerten idézték meg a Budapest Kongresszusi Központ Pátriatermében a legilletékesebbek: a királyasszony lovagjai. Több generációt képviseltek a jeles szólisták, élükön Vásáry Tamással, aki hol a hangszer mellől (Mozart: Esz-dúr kétzongorás koncert), hol a karmesteri pulpitusról vezényelte a csupa versenyműből álló programot. Lovagtársai közül Frankl Péter a nyitó Mozart-műben, illetve a műsorzáró Schumann-koncertben lépett fel; a legifjabb közreműködő, a 22 éves Bogányi Gergely előbb Chopint (f-moll verseny) játszott, majd a háromzongorás Mozart-koncert (F-dúr) egyik szólistája volt saját professzora, Baranyay László, valamint az est egyetlen hölgy-pianistája, Prunyi Ilona társaságában. Azt, hogy őket milyen személyes szálak fűzték Fischer Annie-hoz, képernyőre kivetített riport-bejátszásokból követhette nyomon a közönség (az esetet a tv és a házigazda BKK közösen szervezte, s a teljes műsort vasárnap a TV 2 felvételről sugározza 19.25 órakor). De hogy a többi előadót, nevezetesen a Liszt Ferenc Kamarazenekar tagjait és vezetőjüket, Rolla Jánost - aki amúgy a Francia Becsületrend Lovagja -, továbbá a műsorközlő zongoraművész-riportert, Némethy Attilát is Annie királynő közvetlen környezetében illeti meg kiérdemelt hely, az csak az eseményt megelőző sajtótájékoztatón derült ki. Hadd adjam hát tovább az ott szerzett értesülést, miszerint Némethy Attila 1980-as japán versenygyőzelmében a Fischer Annie lakásán eltöltött, pontosabban átbeszélgetett-végigmuzsikált óráknak meghatározó jelentőségük volt. Ami pedig Lisztéket öleti, elég, ha csak annyit mondok élete utolsó koncertjét velük adta a nyolcvanesztendős királyasszony. Mégpedig Szolnokon. Ott, ahol most lovagjai az emlékének szentelt hangversenyt először játszották el egy nappal a pesti előadás előtt. Kerényi Mária