Új Magyarország, 1997. május (7. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-02 / 101. szám
1997. MÁJUS 2., FENTEK TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD Milosevics montenegrói kudarca A szerbiai elnök visszavonulását jósolják Tudósítónktól. Ismét választásokra készül Szerbia, s mint ilyenkor lenni szokott, a pártok igyekeznek minél jobban lejáratni ellenlábasaikat Ennek ellenére nem kis meglepetést keltett a Demokrata Párt egyik vezetőjének minapi kijelentése, miszerint Szlobodan Milosevics, Szerbia és egyben Kis-Jugoszlávia teljhatalmú ura a politikai életből való visszavonulást fontolgatja. A korteskedésben, különösen a Balkánon, minden eszköz bevethető, de a fenti nyilatkozat mégis sokkolta az embereket. Ha azonban górcső alá vesszük a szerbiai elnökkel az elmúlt hónapokban történteket, nem is tűnik olyan valószínűtlennek nyugdíjba vonulása. Politikai pályájának hanyatlása és hitelének elveszítése már korábban megkezdődött, hiszen a délszláv válság tombolása idején jószerivel az egész világot az orránál fogva vezette. Bármit ígért vagy aláírt, vajmi keveset tartott be, s ennek jelentős presztízsveszteség lett a vége. Belpolitikai körökben is egyre kevésbé népszerű, pedig ázsiójának növelése érdekében éppen a minap igen kockázatos lépéseket tett. A nálánál korban és politikai „munkakörben" jóval fiatalabb Milo Gyukanovicsot, Montenegró reformokra törekvő miniszterelnökét ugyanis minden eszközzel való „kilövésre" jelölte meg, s bevetette ellene Momir Bulatovicsot, a testvérköztársaság elnökét is, akinek azonban nem sikerült lejáratnia, tehát leváltatni legközelebbi munkatársát. Gyukanovics vezetése alatt például a nyugdíjak Montenegróban rendszeresen érkeznek, holott Szerbiában az 1,2 millió nyugállományú dolgozó febuári járandóságából még egy fityinget sem kapott. Különutas politikájában, vagy ha úgy tetszik, szófogadatlanságában Gyukanovics odáig merészkedett, hogy Amerikában önmaga, illetve nemzete mellé állította az ott élő montenegróiak lobbyját, sőt a kormányzatot is. Az athéni kormánynál (amely eddig a szerbek barátjának számított) elérte, hogy a nyugati országok Görögország közvetítésével 60 millió dollár hitelt hagyjanak jóvá a reformok beindításához. Az ügylet végrehajtását megakadályozandó, Milosevics „magánlátogatást" tett a hellének földjén, de ott újabb, hatalmas pofonnal várták. A görög külügyminiszter, akinél a hitel ügyében intézkedni szándékozott, csupán huszonöt percre és meglehetősen fagyosan fogadta Szerbia elnökét. Ennyi megalázást Milosevics aligha fog szó nélkül hagyni, s ha nem válik be a demokraták jóslata, előre láthatólag az eddiginél is nagyobb felfordulás várható a szomszédos köztársaságban. Both Mihály Újvidék Betiltott vegyi fegyverek Jugoszláviában a tabun sem tabu Hatályba lépett a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet összesen százhatvanöt ország írt alá. Magyarország sorrendben a hatvanötödik államként csatlakozott a szerződéshez. A korszakos jelentőségű, tízévi tárgyalósorozat után kidolgozott megállapodást 1993-ban Páriában nyitották meg aláírásra. Az egyezmény kimondja a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának teljes tilalmát, és kötelezi a részes államokat a meglévő készletek tíz éven belüli megsemmisítésére. A szerződést ratifikáló országok között van az Egyesült Államok is: a szenátus négyévi vajúdás és tétovázás utáni a múlt héten iktatta törvénybe az egyezményt. Az orosz törvényhozás, a duma viszont úgy döntött, hogy anyagi okok miatt később fog határozni a megállapodásról. A képviselők álláspontja alapján Oroszország jelenleg nem rendelkezik a vegyi készletek megseprpilisijéhez szükséges ötmilliárd dollárral. Kuba is ratifikálta a vegyi fegyverek teljes és általános tilalmáról kedden életbe lépett nemzetközi egyezményt - jelentette az AEP egy szerdai hivatalos bejelentésre hivatkozva. Komoly bizonyítékok vannak arra, hogy Jugoszlávia nem állította le vegyi fegyverek gyártására kidolgozott programját - állította mindeközben a Vecernji List című zágrábi napilap. A legnagyobb példányszámú zágrábi újság szerint az emberi jogi szervezet arra figyelmeztetett: a térség törékeny békéjét veszélyezteti Jugoszláviának az a képessége, hogy vegyi fegyvereket állíthat elő. A szervezet felszólította Belgrádot, hogy írja alá és iktassa törvénybe a vegyi fegyverek betiltásáról kötött nemzetközi szerződést. A zágrábi újságban emlékeztettek arra, hogy a volt Jugoszláv Néphadsereg (JNA) szerint, pszichológiai hatást kiváltó LSD-25 gázt és kloropiklint gyártatott, s kísérleteket folytatott szomán, tabun és más vegyi anyagokkal. A lap szerint a JNA sok volt tisztje arról tájékoztatta a Human Rights Watch-ot, hogy a főtiszteket a vegyi fegyverek támadó jellegű bevetésére is kiképezték. Szópárbaj a külügyi bizottságban Kisebbségi alternatíva Folytatás az 1. oldalról „Korrekt, de nem problémamentes" az ukrán-magyar kisebbségi együttműködés - jelentette kd Tabajdi Csaba a külügyi bizottság felkérésére tett beszámolójában. Az államtitkár kiemelte, hogy a nemzeti jelképek használata Szlovénián kívül itt is engedélyezett, s hogy Kijev törvényben is megfogalmazza a nemzeti kulturális autonómiát. Ugyanakkor rámutatott: egyrészt objektív okokból, az ukrán gazdaság helyzetéből adódó óriási forráshiány, másrészt a bürokratikus gyakorlat miatt szenved csorbát a kisebbségi érdekérvényesítés, így volt például a beregszászi magyar alapítványi főiskola engedélyezésekor, amelyre csak négyesztendőnyi huzavona után került sor - mutatott rá Tabajdi. Az államtitkár szerint az ukrán nemzetállami törekvések felerősödése következtében bizonytalanságérzet is jellemzi a kárpátaljai magyarságot. Eörsi Mátyás kérdésére válaszolva Tabajdi aláhúzta: a magyar politikai elitnek ki kell lépnie abból a csapdából, hogy elfogadják a reciprocitás jól hangzó elméletét, amelyet „ellenünk fordítottak le" egyes szomszédos országok politikusai. Bagi Gábor a két ország kapcsolatait elemezve úgy fogalmazott: az alapszerződések megfelelő keretet jelentenek az együttműködés folytatásához, s az eddigi időszakban is kielégítően működött az ukrán-magyar alapszerződés. Az államtitkár utalt a négy új határátkelő megnyitására, a mintegy 52 államközi szerződésre is. Fedor Vilmos, a parlament ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke emlékeztetett, hogy Magyarország írta alá az első kormányközi szerződést Ukrajnával. Németh Zsolt (Fidesz) vitába szállt Tabajdi kijelentésével, miszerint a kormány kisebbségpolitikájának nincs alternatívája, hangoztatva: éppen az lenne, ha partnerként kezelnék a határon túli magyarok képviselőit. Az alapszerződésekről s a HTMH tevékenységéről parázs vita folyt. Németh szerint csökkent ebben a kormányzati szakaszban a HTMH súlya, befolyása az államigazgatás egészére. Csóti György, a bizottság MDF-es alelnöke pedig fölemlegette azt a kényszerhelyzetet, amelyben a magyar kisebbség képviselői helyeselték az alapszerződések megkötését. Nem értettek egyet a képviselők abban sem, hogy például Kárpátalján mennyiben tekinthető a KMKSZ a magyar kisebbség legitim képviseletének. Eörsi Mátyás a felmerülő vitás kérdések miatt kijelentette, hogy a bizottság egy későbbi ülésén visszatér a HTMH tevékenységének elemzésére. (udvardy) Szokosodó terrorcselekmények Szlovákiában Amerikai figyelmeztetés Alfonse d’Amato és Christopher H. Smith amerikai szenátorok Vladimír Meciarhoz intézett levelükben figyelmeztették a szlovák kormányfőt: tekintettel az emberi jogok helyzetének tavalyi roszszabbodására, várhatóan Szlovákia valószínűleg nem lesz ott a NATO-csatlakozásra első körben meghívott országok között. Az MTI jelentése szerint a két republikánus párti szenátor annak a kongresszusi bizottságnak a társelnökeként küldött levelet a szlovák kormányfőnek, amely az 1975-ös helsinki megállapodás és más, a hidegháború végét jelentő szerződés végrehajtását felügyeli. A szenátorok felszólították a szlovák kormányfőt: „lépjen fel határozottan e problémák megoldása érdekében, amelyek negatív módon befolyásolják Szlovákia kilátásait arra, hogy a jövőben szabad és virágzó országként foglaljon helyet a nyugati demokráciák között." Halálos kimenetelű lövöldözés volt a pozsonyi utcán, Besztercebányán pedig pokolgép robbant. Pozsonyban az egyik legnagyobb kórház előtt egy imeretlen férfi három pisztolylövéssel megölt egy ismeretlen nőt, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Súlyos, életveszélyes sebekkel került „a kéznél levő" kórház műtőasztalára. Szerdára virradóan Besztercebányán, a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékmúzeumának épületében levő kávéház bejáratánál pokolgép robbant. A merényletnek nincs sérültje, a tettes ismeretlen. A pozsonyi utcai lövöldözés helyszínéhez közeli Szent Márton temetőben szerdán állítólag bombariadó volt, de a belügyminisztérium a hírt cáfolva közölte: a temetőben azért tartózkodik olyan sok rendőr, hogy megfelelően védelmet biztosítsanak egy délutáni gyásszertartásnak. Ezen búcsúztatják azt a 28 éves rendőrt, akit szombaton Pozsonyban az utcán két pisztolylövéssel ölt meg egy ismeretlen. Egy névtelen telefonáló közlése szerint egy ismeretlen szervezet, a „Szlovákiai Titkos Hadsereg" vállalta magára a szombati pozsonyi rendőrgyilkosságot, valamint azt a napokban elkövetett zsolnai pokolgépes merényletet is, amelyben szintén egy 28 éves rendőr halt meg a távirányítással felrobbantott autójában. Szlovákiában egyre több pokolgépes merényletet, utcai gyilkosságot követnek el, és megszaporodtak a hamis bombariadók is. Füleken a hét végén egy lakodalom népes vendégseregét „ugrasztották szét" pokolgépes riogatással. FOTÓ: MTI/BRUZAK NOÉMI Milan Kucan szlovén elnök a székesfehérvári romkertben megtekintette Aba Novák Vilmos festményét A múlt összeköthet Négy nap, amely...Mikor a boltost, vallása most érdektelen, megkérdezték, miből él meg, hiszen a boltja csak a veszteséget termeli, azt találta mondani: vasárnap zárva vagyok. Tehát abból is fenn lehet tartani az üzletet, hogy zárva van. A szociálliberális kormány négynaposra formázta május 1-jét, ez a hónap négyszer kezdődött tehát el, némi politikai haszon bizonnyal származott számukra a dologból. Természetesen nincs könnyű dolguk a szónokoknak, amikor arról akarják meggyőzni a szociálisan immár szinte érzéketlenné lett tömegeket, hogy sorsuk még ebben a választási ciklusban jobbra fog fordulni. A nép hever a füvön, távolról zene hallik, vásári a tarkaság a bóvliárusok Gál Zoltán házelnöknek se adnának számlát, ha kérni merne, a pavlovi reflex előcsalja a fémpénzeket, mégis futja virslire, végül is ezt szokta meg a nép, az istenadta. A baloldali szónokok azt magyarázzák, hogy még nem jött el a bizonyítványosztás ideje, igaz, hogy sok tanintézetben már megvolt a ballagás, virághegyekkel mentek haza a pedagógusok, de más a politikai időszámítás, ők nem karnak elballagni, hiába is kérleli őket csöndesen a nép. Számosan elmondták, hogy az előző kormány túlságosan ideologikus volt, a kádárista Magyarország nem fogékony az új igékre, s állítólag ez vezetett az MDF-kormány bukásához. A szocialisták most, hatalomra kerülésük három éve után maguk is az ideológiai frontra merészkedtek. Kósáné Kovács Magda Orosházán arról beszélt az MTI jelentése szerint, hogy a legrégebbi múltú eszmei-ideológiai áramlat Magyarországon a szociáldemokrácia, meg hogy soha nem lehetett szembefordítani a baloldaliságot és a nemzeti jelleget. Szent István óta akkora butaságot, hogy ez az ország előbb volt szociáldemokrata, mint keresztény, csak a rákosista tankönyvírók merészeltek előadni. Négy nap természetesen nem lehet elég arra, hogy igazán egymás ellen lehessen uszítani a nemzetieket és a tényleges jobbító szándékkal előhozakodó keresztény-szociális eszmekört képviselő politikusokat. Négy nap csak arra elég hogy növekedjen a zűrzavar a fejekben, hogy négy napon át ugyanúgy lógathassa a lábát a munkavállaló, mint a régős munkanélküli. Négy nap csak arra volt elég hogy a szociálliberális bolt ne termelje tovább a veszteséget, hogy ne növelje tovább a bajt. Négy nappal megint közelebb kerültünk a választásokhoz, ennyi a valódi haszon, nem több. Apáti Miklós Az őszinte és tartós kapcsolatok reményében Reálisabb román hadvezetés Jelentős változások tapasztalhatók a román politikában a magyarság tekintetében is, s bízom benne, hogy az új vezetés Magyarországgal őszinte és tartós kapcsolatokra törekszik - hangsúlyozta lapunknak Pódfi Jenő (MDF), aki az Országgyűlés honvédelmi bizottságának küldöttségével az elmúlt héten járt Romániában. Tapasztalatait összegezve Póda Jenő rámutatott: Gheorghe Tinca korábbi védelmi miniszter súlyos kijelentése, mely szerint ha hazánkat előbb veszik fel a NATO-ba, mint Romániát, újabb fegyverkezési versenyt indít el, megdőlni látszik. Victor Babiuc, az új kormány hadügyminisztere sokkal következetesebb politikusnak tűnik, ezt támasztja alá egyebek mellett az a tény is, hogy elődje radikális véleményét elvetette. Póda Jenő szerint jó volt tapasztalni azt is, hogy a román hadsereg vezérkari tisztjeivel folytatott beszélgetés során többször fölemlegették a magyar-román baráti kapcsolatok ápolásának szükségességét, hangot adtak azon véleményüknek is: Európába Magyarországon keresztül vezet az út. A képviselő emlékeztetett ugyanakkor Keleti György honvédelmi miniszter számtalanszor kritizált elhibázott lépéseire, melyek a román kapcsolatokban is érződnek. A hazai drasztikus haderő-leépítéssel ellentétesen a román védelmi miniszter továbbra is a lassú és megfontolt változtatások híve, így például Victor Babiuc hangsúlyozta: a hadsereg jelenlegi 240 ezres létszámát az ezredforduló utánra akarják kettőszázezer alá csökkenteni, ám ezt is a természetes fogyás - nyugdíjazás - arányában, amely adatnál nem szabad figyelmen kívül hagyni a hetvenezres sorozott csendőrséget sem. Jelentős modernizációs folyamatot is elindítottak Bukarestben, miközben a magyar „haderőreform" jó, ha átalakításnak nevezhető. A képviselő végezetül felvetette: a román nemzeti jövedelemből 2,7 százalék jut a védelmi kiadásokra, szemben a hazai 1,2 százalékkal, amely ismmételten újrafogalmaztatja hazánk védelmi képességének és készségének feltételeit. R. M. Külső és belső veszélyek a hírszerzésben Tudósítónktól: A román parlament két házának együttes ülésén megvitatták a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 1996. évi jelentését, amelyet Virgil Magureanu, leköszönt SRI-igazgató terjesztett elő. A jelentéshez kapcsolt beszédében Magureanu élesen bírálta az Amerikában élő Ion Mihai Pacepát az utóbbi napokban tett SRI-ellenes nyilatkozataiért, az amerikai sajtóban megjelent írásaiért. Magureanu szerint a román nemzetbiztonságot nemcsak külső erők veszélyeztetik, hanem az ország határain belül is léteznek olyan személyek vagy csoportosulások, akik vagy amelyek tevékenysége aggodalmat kelt, s a jelentésben valójában ez utóbbiak szerepelnek túlsúlyban. Frunda György, az RMDSZ szenátora hozzászólásában úgy értékelte, hogy az LRI-dokumentum valójában nem jelentős, nem tevékenységi beszámoló, hanem a román gazdasági és politikai élet felületes elemzése, amelyet Európa-ellenesség és Románia európai, euroatlanti beilleszkedési törekvéseit meggátolandó szándékok jellemeznek. Az RMDSZ-szenátor rámutatott, hogy az előző évek SRI-jelentései is hasonlóképpen tárgyalták a Nyugattal való kapcsolatokat, illetve a külföldi befektetések ügyét, így az SRI tényleges akadály volt részint a tőkebeáramlások, másrészt Románia európai, euroatlanti beilleszkedésének az útjában. Frunda György úgy értékelte, hogy az SRI-dokumentumban felsorakoztatott „magyar veszély" vagy „az ország területi épségét veszélyeztető szeparatista törekvések" elmélete puszta koholmány, amelynek célja a zavarkeltés, a figyelem elterelése az ország valós gondjairól. Az RMDSZ-szenátor javasolta a román nemzetbiztonságra és az SRI-működésre vonatkozó törvények módosítását. B. L.