Új Magyarország, 1997. július (7. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-01 / 151. szám
1997. JÚLIUS 1., KEDD TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD Gheorghe Funar szabotálná az új román közigazgatási törvényt A kétnyelvűség esélyei Erdélyben Nemrég a Victor Ciorbea vezette román koalíciós kormány rendelettel módosította a helyi önkormányzatok tevékenységét szabályozó közigazgatási törvényt Ez lehetővé teszi, hogy azokon a településeken, ahol valamely nemzeti közösség számaránya eléri vagy meghaladja a húsz százalékot, a hivatalos román nyelv mellett az érintett etnikum nyelvén is feltüntessék a közhivatalok, illetve a helységek megnevezését A törvény által érintett „kényes helyeknek" tekinthető a még mindig Gheorghe Funar nacionalista polgármester irányítása alatt álló Kolozsvár és az 1990-es véres interetrakai öszszecsapások színhelye, Marosvásárhely. A kolozsvári RMDSZ-tanácsosok az elmúlt napokban kétnyelvű feliratok kitűzését sürgették Funar polgármestertől. A szélsőséges városvezető egyelőre hallani sem akar a sürgősségi kormányrendelettel módosított törvény érvényesítéséről - tájékoztatta lapunkat Boros János városi tanácsos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. Az egykori „kincses város" lakosságának jelenleg mindössze 22,7 százaléka magyar nemzetiségű, ez az arány azonban még eléri a kétnyelvűség törvényes küszöbét. A módosított jogszabály szerint a magyarok anyanyelvükön intézhetik közhivató ügyeiket, ennek megfelelően a törvény ajánlja a polgármesternek, hogy hivatalában alkalmazzon magyarul beszélő hivatalnokokat vagy tolmácsot. Ugyanakkor a helyi tanács határozatait két nyelven kel közzétenni. Kolozsvár hat RMDSZ-es tanácsosa felszólítást intézett a város magyarságához, melyben arra kéri a közösséget, hogy hivatalos helyeken érvényesítse anyanyelvi jogosultságait. Kolozsvár városán kívül a megyében még nyolcvan községet, kisvárost ölet meg a kétnyelvűség joga. Boros János elmondta: amennyiben egy hónapon belül Funar nem érvényesíti a jogszabály által rögzített kitételeket, az RMDSZ eljárást indít a polgármester ellen a megyei prefektusnál. A magyar városi tanácsos megjegyezte, hogy Funar nyilván nem fog változtatni álláspontján, de a jogszabály megsértése, illetve be nem tartása címén megingatható városvezetői pozíciója. A még mindig enyhe magyar többségű Marosvásárhelyen, úgy tűnik, nem okoz gondot a módosított jogszabály érvényesítése. A városjelző tábla, iletve több közhivatal felirata román és magyar nyelven olvasható, a polgármesteri hivatalban pedig magyarul is folyik az ügyintézés. Erről Kolozsvári Zoltán, a marosvásárhely városi tanács RMDSZ-frakcióvezetője nyilatkozott lapunknak. Kolozsvári Zoltán hangsúlyozta: a kétnyelvű feliratok elhelyezésére fokozatosan kerül sor a kétszázezer lakosú városban. A megye parasztpárti prefektusa csak azt várja el Fodor Imre polgármestertől, hogy a kétnyelvűsítésre felhajtás nélkül keser. (pataky) A semlegesség drágább a NATO-nál Negyven százalékkal is nőhetnek a védelmi kiadások Folytatás az 1. oldalról -Hogyan látják a bővítés költségeit a Honvédelmi Minisztériumban? - Erről senki nem beszél szívesen. A HM a Külügyminisztériummal együtt általában tízszázalékos költségnövekedésről beszél Mint említettem, a HM-ben is készült egy tanulmány, ezt azonban még nem hozták nyyilvánosságra. A koalíciós pártok, hatalomra jutásukkor, népszavazást ígértek a csatlakozás kérdésében, aminek lehetőségéről, az esetleges időpontról mind többet beszélük az utóbbi hetekben. Nem idegen már a népszavazás gondolata az ellenzéki pártoktól sem. Nem gondolja, hogy nem ajánlatos most megnövekedett költségkről beszélni? Mindenekelőtt hadd szögezzem le, hogy én a népszavazást rossz ötletnek, feleslegesnek tartom. A NATO-tagság igenlése azon kevés területek egyike, ahol a kormánypártok és az ellenzék között konszenzus van. A népszavazás amolyan pótcselekvés. Arról nem szólva, hogy az átlagpolgárnak nem magyarázták meg, hogy miért van szükség a csatlakozásra. Nem tartom kizártnak, hogy egy népszavazás során a választóknak kevesebb mint ötven százaléka szavaz csak majd mellette. - A közvélemény-kutatások hatvanszázalékos támogatottságról beszélnek... - Igen óvatosan kezelem az iyen eredményeket. Meg kell nézni, hogy ki a megrendelő, mi annak az érdeke. Budapest és a vidék között óriási a különbség. A hajdúszoboszlói átlagember egészen másként vélekedik, mint a fővárosi polgár. Sokkal elutasítóbb. - Ön szerint mi a legfontosabb feladat, amelyet a bővítéssel kapcsolatban az emberekben tudatosítani kell? - Elsősorban azt kell elmagyarázni, hogy milyen alternatívák közül választhat. Az egyik lehetőség a semlegesség. Meg kell értetni mindenekelőtt, hogy a mai politikai helyzetben, amikor nincs két szemben álló tömb, a semlegesség abszurd dolog, politikailag nem garantálható. Aztán a semlegesség drágább, mint a tagság. Ott van rá a svéd példa. A másik: visszacsatlakozni az orosz érdekszférához. A harmadik: regionális együttműködési rendszer kialakítása. A visegrádi együttműködés nem vált be, mert a négy ország úgy vélte, hogy a szorosabb együttműködés ronthatja a NATO-csatlakozás esélyeit. Marad az utolsó lehetőség, a legsikeresebb katonai szervezethez, a NATO-hoz való csatlakozás, amely a legnagyobb biztonságot nyújtja tagországainak - mondta lapunknak Gorka Sebestyén magyar szakértő, M. L. Ausztriának várnia kell Ausztria határai Németország és Olaszország felé csak 1998-ban lesznek a schengeni egyezménynek megfelelően átjárhatók - közölte tegnap bécsi sajtótájékozatóján Karl Schlögl osztrák belügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy a schengeni tagállamok polgárai csak jövőre léphetik át ellenőrzés nélkül az osztrák határt, és a határellenőrzés számukra fokozatosan szűrült meg. Schlögl nem hiszi, hogy Németország vagy Olaszország ne lenne hajlandó megszüntetni a határellenőrzést, hiszen - mint mondta - Ausztria már teljesen Schengen érett. A belügyminiszter arra számít, hogy Franciaország, ahol az előrehozott parlamenti választások miatt a nyári szünet előtt már nem került a parlament napirendjére az Ausztria teljes jogú schengeni tagságáról szóló dokumentum, szeptemberben ratifikálja azt, s Ausztria november, vagy december elsejétől teljes jogú Schengen-tag lehet. Ausztria július elsejétől - bár nem teljes jogú tag - átveszi a schengeni soros elnökséget. Az osztrákok már egy ideje azt hangoztatják, hogy képesek teljesíteni a schengeni egyezményben az Európai Unió külső határának ellenőrzésére előírt összes feltételt, s arra számítottak, hogy október 27-től életbe léptethetik a schengeni előírásokat. Először a francia nemzetgyűlés késlekedése miatt hiúsult meg ez a dátum, másrészt ismét a németek ellenállása miatt. Főleg a bajorok be akarják bizonyítani, hogy Ausztria még nem Schengen-érett, s Nyugat-Európa nem mondhat le a német határellenőrzésről. Az OECD főtitkárának látogatása Budapesten Összességében kedvező kép Összességében kedvező képet tolna folytatott tárgyalásán a fest Magyarországról a Gazdasági Egyyüttműködés és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmánya, amely tegnap került nyilvánosságra - hangsúlyozta Donald Johnston, az OECD főtitkára tegnap budapesti sajtótájékoztatóján. A kétnapos hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó főtitkár, akit a nap folyamán Horn Gyula kormányfő is fogadott, méltatta a gazdasági stabilizációs program eredményeit, de felhívta a figyelmet a még meglévő feladatok, azaz az infláció és a munkanélküliség kezelésének következetes végrehajtására. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a Donald Johnsmagyar gazdaság helyzetéről szóló tanulmány mellett szóba került még a nyugdíjreform, a kereskedelempolitika, valamint a köztisztviselők megvesztegethetőségének problémája. Az ipari tárca vezetője reményét fejezte ki, hogy hazánk az egyéves tagság tapasztalata alapján és az együttműködés erősítése révén sokat profitálhat az OECD szakmai tevékenységéből. Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára mint az országtanulmány elkészítésében részt vevő magyar munkacsoport vezetője kiemelte: a jelentés leszögezi, hogy Magyarország megszerezte a kiegyensúlyozott és fenntartható növekedés lehetőségét. (MTI) FOTÓ: MTI Donald Johnston, az OECD hazánkban tartózkodó főtitkára (a képen jobbról, Fazakas Szabolcs társaságában) úgy látja, az általa vezetett szervezet számára nyereség volt Magyarország felvétele, tekintettel országunk politikai és gazdasági téren elért eredményeire Madridi csomag Csúcsmenetrend és bővítés Az a „csomag", amit a júliusi madridi NATO-csúcs áttekint és jóváhagy majd, végleg h a helyes vágányra helyezi az európai biztonság építményét" - szögezte le Robert Hunter amerikai NATO- nagykövet brüsszeli tudósítók egy csoportjával találkozva. A biztonsági struktúra egynmtást erősítő elemeiről van szó, amelyekre együttesen szükség van az európai biztonság szempontjából - mutatott rá. Egyes kérdésekben vannak még viták, de ez „tökéletesen összhangban áll a NATO hagyományaival". Az amerikai megjelölte a csúcs fontosabb témáit. Elsőként említett az új tagok meghívását, majd utalt annak deklarálására, hogy a bővítési folyamat Madrid után is folytatódik. További fontos elem a békepartneri együttműködés elmélyítése, illetve az Euroatlanti Partnerségi Tanács létrejötte, amelynek tagjai első alkalommal találkozhatnak csúcsszinten is. A szövetség külkapcsolataiban meghatározó jelentőségű a már Párizsban aláírt NATO-orosz kétoldalú megállapodás, csakúgy, mint a Lisszabonban parafárt és Madridban aláírásra kerülő NATO-ukránegyezmény. Lényeges tényező a szövetség katonai struktúráinak megújítása, valamint az európai védelmi szerepvállalás erősítése - sorolta a „csomag" további részeit az amerikai nagykövet. Hunter kitért az elől, hogy találgatásokba bocsátkozzon a bővítés várható eredményével kapcsolatban. Egy neve mellőzését kérő, vezető beosztású szövetségi illetékes ugyanakkor megerősítette: minden jel arra mutat, hogy kialakul majd e kérdésben a szükséges konszenzus a tagországok között. Csehország, Lengyelország és Magyarország meghívásával mindenki egyetért, ami a többi jelöltről nem mondható el - mutatott rá. Hongkong hozománya zálóan fogalmazott a minap Hongkong utolsó kormányzója, Chris Patten, amikor a London koronaékszerének tekinthető sziget átadása kapcsán kifejtette: a gyarmatok átadása során most először állt elő olyan helyzet, hogy az adott terület kevesebb demokráciát élvezhet, mint az előtte. A távozó kormányzó szavait persze az érzelmek is vezérelhették, ám ennek ellenére közel jár az igazsághoz. Ígérhet ugyanis bármit a Hongkongot ismét birtokló Peking a szabadságjogok, az „egy ország - két rendszer" elv tiszteletben tartásáról - a Tienanmen téren történtek és a politikai téren mindmáig jellemző merevség, a kommunista párt minden áron történő ragaszkodása a hatalomhoz legalábbis arra engednek következtetni, hogy az átadási ceremónia tűzijátékának kihunyása után beköszöntő hétköznapok nem lesznek mentesek a feszültségektől. Mi szüksége volt például Pekingnek arra, hogy máris katonai jelenlétét fitogtassa, illetve hogy demokratikusnak közel sem nevezhető módon egyfajta „bábparlamentet" nevezzen ki a törvényesen választott testület helyett. A Kínai Népköztársaság számára nagy persze a csábítás, hogy most vegyen revánsot a hosszú évtizedek sérelmeiért, azért, hogy csak vitrinként tekinthetett az „elszakított" Hongkongra. Tény ugyanakkor, hogy a „hét szűk esztendő" meghozta jutalmát, hiszen, ahogy mondják, Kleopátra óta nem ismer a történelem akkora „hozományt", mint amekkorát Hongkong jelent Peking számára, így utólag, a kínaiak még hálával is tartozhatnak a briteknek, hogy ilyen gondos gazdái voltak a területnek. „Jutalmul" igazán megérdemelné London, hogy ne csúfítsák el a művet. Noha ez aligha lehet meghatározó körülmény Peking számára, az már viszont igen, hogy ne vágja le az aranytojást tojó tyúkot. Ha másért nem is, de ezért azután elképzelhető, hogy Patten exkormányzó balsejtelmei mégsem igazolódnak be. Annál is inkább, mivel ha Kína jól sáfárkodik a hongkongi hozománnnyal, akkor minden esélye meglesz arra, hogy a XXI. században átrajzolja a világ erővonalait, és az Egyesült Államokat is megfossza az egyedüli szuperhatalom státusától. Különösen ha tudjuk, hogy 1999-ben egy másik felett sziget, Makao is viszszatér az anyaország kebelébe. Minderre a koronát természetesen Tajvan „megtérítése" tenné fel, ám a Kínai Köztársaság helyzete és státusa - szerencséjére - oly sokban eltér Hongkongtól és Makaótól, hogy ez egyelőre még Peking számára is megoldhatatlannak tűnő feladatot jelent. Békés úton feltétlenül. Daróczi László Bizánci trükkökVolt (lehetett volna) időnk megtanulni az utóbbi fél évszázad történelmének „olvasatát". Azt a tolvajnyelvet, melyet a bolsevizmus - a maga bizánci hagyományai nyomán - kifundált, s melyben semmi sem azt jelenti, amit a balgatag olvasó (hallgató) az első pillanatban érteni vél. Trükkös áttételeken keresztül lehet csak megsejteni, miről is volna szó. Sok amerikai „kremlinológusnak" beletörött a bicskája az elmúlt évtizedek során eme körmönfont gondolatfutamokba, melyeknek az az alapelve egy szerb származású, ám budapesti illetőségű derék barátom figyelmeztetett, mikor naivan tudakoltam tőle, mi újság a déli végeken a bizantinizmus lényege az, hogy: mást gondolok, mást mondok és megintcsak mást cselekszem. Minden eme hármasság keretei között játszódik le. Nem árt erre figyelni, amikor az ember hallja a hatalmon levő nagyobbik párt egyik-másik korifeusának szónoklatát. Azokat az ígérgetéseket, sanda szófutamokat és csúsztatásokat, melyeknek a jámbor hallgató révén gyanakodni kezd, hogy itt valami nem stimmel, csak épp tetten érni nem tudja a nekibőszült vörös Demoszthenészt - kevés a valóságalapjuk. Akik a bizantinizmus emlőin nőttek fel (vörös akadémiákon, bolsevik beszédgyakorlatokon, pártgyűlések ordas szónoklatain), jól kitanulták a „mást gondolok, mást mondok és megintcsak mást teszek" bűvészmutatványait. Hogy mit gondolnak, csak süthető. Egy-egy elszólás - pl. elvtársak, a kapitalizmust építjük - utalhat erre. Hogy mit mondanak, halljuk naponta. (Praktikáik „hármasságának" ez a látható-hallható része.) Azt viszont, hogy mit tesznek az említett lila mondatfutamok árnyékában, csak találgatni lehet, ha elég leleményesek vagyunk a bizánci rejtvények megfejtésében. Illetve: olykor kiviláglik az igazság. Amikor fény derül a felelőtlen privatizálgatásra, a sikerdíjak - mai napig elmismásolt - hátterére, a tegnap ígért, ma visszavont szociális intézkedésekre, az oktatás- és nyugdíjügyek körüli rózsaszín ígérgetésekre és a szomorú valóságra, ami ezen ígérgetések árnyékában meghúzódik. A tegnap elfogadott, ma ,átalakított" pénzügyi tervekre. Eme bizánci trükkök zilálják szét mindennapjainkat. Az embernek újra úgy kell a szónoklatokat hallgatnia, az újságcikkeket olvasnia, mint régen. Nem elég a szavakat megértenie, hanem azt a sanda szövevényt kell (kellene) felfejtenie, ami a szavak mögött húzódik. Ez pedig nem könnyű feladat, mert akik a bizantinizmusnak eme sanda hármasságot gyakorolják, ha másban nem is, ebben az egyben felülmúlhatatlan és utolérhetetlen szakértők. Szepesi Attila Torzsalkodó boszniai szerb vezetők A boszniai szerb titkosszolgálat soraiban végrehajtott szervezeti változtatások miatt hatalmi harc tört ki a paléi vezetés soraiban - adta hírül tegnap a horvát tömegtájékoztatás. Zágrábi sajtóértesülések szerint Dragan Kijac, a boszniai szerbek belügyminisztere, Biljana Plavsics elnök hozzájárulása nélkül határozatot hozott a Banja Luka-i rendőrség antiterrorista részlegénél a felderítő és elhárító szolgálat felszámolásáról, valamint nyugdíjazta a Mrkonjic Grad-i rendőrség vezetőjét. Plavsics, aki a fegyveres erők főparancsnoka is - s a boszniai szerb törvények szerint a belügyminisztérium is felügyelete alá tartozik -, engedetlenség címén felfüggesztette tisztségéből Kijac belügyminisztert. A boszniai szerbek kormánya azonban megsemmisítette Plavsics döntését, s alkotmány-, iletve törvényellenesnek minősítette azt. Helyi elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy Plavsics elnökasszony hívei közé tartoznak a boszniai szerb hadsereg vezetői, míg a boszniai szerb rendőrség inkább Momcsilo Krajisnik, a bosznia-hercegovinai kollektív elnökség szerb tagja iránt lojális. A BETA független belgrádi hírügynökség értesülései szerint a jugoszláv rendőrség vasárnap este másfél órára feltartóztatta, és kihallgatta a boszniai Szerb Köztársaság elnökét Belgrád repülőterén. Ezt követően Biljana Plavsicsot a boszniai határra kísérték, ahol átadták a boszniai Szerb Köztársaság rendőrségének. Az elnökasszonyt állítólag Bijeljinába, az igazságügyi minisztérium épületébe szállították tovább, s Bojana Plavsics itt töltötte az egész éjszakát. Plavsics asszony Nagy-Britanniában tartózkodott, s azért szakította meg látogatását, mert tudomására jutott: a kormány összeül, hogy megvitassa a belügyminiszter menesztéséről hozott döntését.