Új Magyarország, 1997. augusztus (7. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

1997. AUGUSZTUS A FENTEK TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD Magyar vízumtervek A közeljövőben - a Göncz Árpád áprilisi dél-amerikai útján elhangzott bejelentésnek megfelelően - teljes körű vízummentességi megállapodás lép hatályba Magyarország és Paraguay között. A tervek között egy másik dél-amerikai országgal megkötendő vízumegyezmény is szerepel Az Európai Unió Miniszteri Tanácsának érvényben lévő, 1995es szabályozása szerint 98 ország álampolgárai kötelesek vízumot beszerezni az EU területére való beutazáshoz. Az EU vízumpolitikájához való igazodás jegyében a listán szereplő 1-2 olyan állam - így például Kuba - esetében fog vízumkötelezettséget bevezetni Magyarország, melyekkel jelenleg kölcsönös és teles körű vízummentesség van érvényben. Újabb igazságtétel Romániában Kegyelem a zetelakiaknak Tudósítónktól: Emil Constantinescu román államfő 311/1997-es elnöki rendeletének értelmében kegyelemben részesült az a hét zetelaki (Hargita megye) fiatalember, akikit az 1989. december 22-i romániai eseményekben való részvétel miatt ítéltek el 1990 elején. A hét fiatalember nem tett egyebet, csak a székelyföldi nagyközség főterén máglyába rakva elégettek olyan tárgyakat, amelyek a Ceausescu-rezsim kommunista propagandájának eszköztárához tartoztak. Tűzbe került például a román kommunista párt vörös lobogója és számos könyve, kiadványa is. Az említett nap délutánján Romániában száz és száz helységben történtek hasonló cselekmények, de máshol nem ítéltek el senkit. A zetelakiak elleni vád az állam felségjeleinek megsértése, elégetése és tiltott fegyverviselés. Az utóbbi vád is koholmány volt, csak annyi igaz belőle, hogy a fiatalok a helzi rendőrőrs székházában talált pisztolyt is a tűzbe dobták, tehát csak pillanatokig volt a kezükben a fegyver. A hét zetelakit ötöt év szabadságvesztésre ítélték, de az elítéltek még idejében Magyarországra menekültek. Mint ismeretes, az 1989. december 22-i események kapcsán, koholt vádakkal, koncepciós perben elítéltek hét másik zetelaki, illetve oroszhegyi fiatalembert is, ők többévi börtönbüntetést töltöttek le, ketten a kiszabadulásuk után furcsa körülmények között haltak meg, valószínűleg öngyilkosok lettek. A zetelajci polgármester, Sebestyén Csaba tegnap közleményt tett közzé a székelyföldi sajtóban, ahol utal arra is, hogy a kegyelem kihirdetése már a Romániai Hivatalos Közlöny 149-es, júliusi számában is megjelent, tehát érvénybe lépett, ami azt jelenti, hogy a hét zetelaki fiatalember hazatérhet - vagy hazalátogathat - szülőföldjére. (botos) Kolozsvári főkonzulátus: sikertelen zászlómerénylet A rendőrség nem hallgat Funarra Gheorghe Funar vezette és irányította azt a szerda délutáni zászlóellopási kísérletet, amelyet a kolozsvári rendőrségnek végül is sikerült meghiúsítania - jelentette Kolozsvárról a bukaresti Romániai Magyar Szó tudósítója. A szélsőséges kolozsvári polgármester és hivatali segédje, a helységgazdálkodási vállalatot irányító egységpárti Emviu Medrea egyenesen arról az összejövetelről sietett a magyar főkonzulátus elé, amelyen az ugyancsak szélsőséges Nagy-Románia Párt, korábbi ígéretét beváltva, 1 millió lejjel jutalmazta a magyar zászló „hős" eltávolítóit. Gheorghe Funar, miután a főkonzulátus előtt posztoló rendőr elzavarta a második zászlólopást megkísérlő emelődarus gépkocsivezetőt, behívatta a kolozsvári rendőrség vezetőit, és legorombította őket. Elmagyarázta: azért adott utasítást az újra kitűzött zászló eltávolítására, mert szerinte a történelmi valóságnak meg nem felelő, a Nagy-Magyarország jelképeit tartalmazó zászlótímer e mély Szimbólumát is magában foglalja. Emiatt külügyminisztériumi vizsgálatot kér. Alexandra Farcas prefektus viszont egy hónapig - amíg a címerrel kapcsolatos vádakban szakértők bevonásával tisztábban láthatnak - felfüggesztett mindenfajta vitát Gheorghe Funarral. A bukaresti Mediafax független hírügynökség szerint Valeriu Tabara, a Románok Nemzeti Egységpártja (RNEP) elnöke elhatárolta magát Funar és Medrea akciójától, mondván, hogy mindketten saját szakágusan cselekedtek. Szerinte a kolozsvári zászlóbotrány kizárólag az ottani közigazgatás ügye, az RNEP vezetőségének semmi köze hozzá. „Amennyiben tévedtek, meg kell őket büntetni" - jelentette ki Tabara, majd kilátásba helyezte, hogy jövő héten a helyszínen fogják elemezni a két „főkolompos" viselt dolgait. Valeriu Tabara különben hivatalos megbeszélések végett kihallgatást kért pártja nevében Emil Constantinescu román államfőnél, amelynek során, mint a kérdésbenadott politikai nyilatkozata hangsúlyozza, az RNEP Maros megyei küldöttségének az élén szeretné fölvetni a román közigazgatási törvény módosításával járó erdélyi „elagyarosítási" veszélyeket, szeretné bebizonyítani az elnöknek az RMDSZ politikájának románellenességét és autonomista stratégiáját az említett törvény, illetve az oktatási törvény módosítása kapcsán. Ugyancsak ezekben a napokban ismeretlen tettesek piros festékkel horogkeresztet rajzoltak a Kelemen Attila és Kerekes Károly marosvásárhelyi RMDSZ-képviselők irodája fölötti táblára. Az érintett politikusok szerint a tett súlyos támadás a jogállam alapintézménye, a parlament ellen. Vajdaság: magyar leszámolások és diszkriminatív szavazócédulák Leváltották a polgármestert Tudósítónktól. A VMSZ meglehetősen furcsa módon kezdte meg választási kampányát, egyik első lépése ugyanis az volt hogy leváltotta a zentai polgármesteri tisztségről Tóthorzi Gábort A politikus a közelmúltban még a VMSZ egyik alelnöke volt de mikor felemelte szavát a szervezet Szabadka-központúsága ellen, és önálló politikai pártként is bejegyeztette a VMSZ kereszténydemokrata platformját, leváltották az alelnöki tisztségből, most pedig a polgármesteri posztról is távoznia kellett Tóthorzi leváltása teljesen megosztotta a zentai önkormányzatot, ahol a 29 tanácsnok közül 21 a VMSZ jelöltjeként került be, a frakció nagyobbik része ugyan az eddigi polgármester mellett maradt, viszont a kisebbség más pártok képviselőivel szövetkezve leváltotta az elnököt. Ezek után nehéz elképzelni, hogy a VMSZ és platformja, az immár önálló pártként is működő Kereszténydemokrata Tömörülés együtt indul a választásokon. Továbbra sem tudja azt sem, hogy sikerül-e koalíciót kialakítana a VMSZ és a VMDK között. Az előbbi megtette ajánlatát, de az utóbbi még mindig várat a válasszal. Közben a sajtó hasábjain a két pártelnök továbbra is egymást bírálja. Mint emlékezetes, a kölcsönös vádaskodás a szerbiai helyhatósági törvény kapcsán indult el, amikor a VMSZ élesen bírálta azt az elképzelést, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek élnek többségben, kétkamarás képviselő-testületek alakulnak. A VMDK elnöke, Páll Sándor viszont feleslegesnek tartotta a nagy rémületkeltést, és azt hangoztatta, az ő beavatkozása nyomán a szerb kormány elállt attól, hogy ezt a megoldást a Vajdaságra is alkalmazza. Mivel a törvény továbbra is parlamenti eljárásban van, nem lehet tudni, milyen lesz a végleges változata, viszont alaposan felborzolta a kedélyeket, hogy a túlnyomórészt magyarok lakta Debelyacsán a hét végén tanácsválasztást tartanak, és a szavazólapokat úgy nyomtatták ki, hogy külön-külön szerepelnek rajta a szerb és a kisebbségi jelöltek. Kasza József, a VMSZ elnöke most azt hangoztatja, hogy nem volt alaptalan a szervezet aggodalma, és bebizonyosodott: igen fontos kérdés nem lehet két személy alkujának tárgya. Vagytis hiába állította Pál, hogy a szerb kormányfővel megbeszélte, a kisebbségekre hátrányos megoldást nem alkalmazzák a Vajdaságban, a kiskapun most mégis becsempészik. Egyébként mindkét szervezet igyekezik az illetékes minisztériumoknál elérni, hogy a vasárnapi helyi megmérettetésig a magyarokat másodrendű polgárrá degradáló választási listákat kijavítsák. Guszton András Újvidék Hazánk középtávon képes az EU-csatlakozásra Magyarország középtávon képes eleget tenni az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek, ezt az EU országvéleménye is tartalmazza. Ennek alapján a szervezet jövő év elején megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat hazánkkal. Ezt Horváth Gábor külügyi szóvivő jelentette ki tegnap az MTI-nek, Karl Stix burgenlandi tartományfőnök minapi nyilatkozatára reagálva. Az osztrák politikus a Neue Kronen Zeitungban túl gyorsnak nevezte az EU-bővítés folyamatát, s többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagságra váró kelet-közép-európai országok még hosszú évekig nem tudnak megfelelni az Unió környezetvédelmi és szociális normáinak. Horváth Gábor emlékeztetett arra: Kinkel német és Schüssel osztrák külügyminiszter július 27-én tett közös nyilatkozatában kiállt amellett, hogy amilyen gyorsan csak lehet, meg kell kezdeni a hat legfejlettebb társult országgal, köztük Magyarországgal a csatlakozási tárgyalásokat. Enálül - mint a két diplomáciai vezető is hangsúlyozta - a béke, a stabilitás és a gazdasági fejlődés nem valósítható meg A külügyi szóvivő szerint az EU országvéleménye objektív módon jelöli meg azokat a területeket, melyeken Magyarországnak tovább kell folytatnia az intenzív felkészülést a majdani tagságra. Uszítások a háttérben Románia struccpolitikát folytat Magyarországhoz fűződő viszonyában- állítja tegnapi vezércikkében a bukaresti Adevarul, az 1989-es román fordulattól nyomon kísérve a román-magyar kapcsolatok alakulását. A nagy példányszámú lap szerint minden próbálkozás dacára a viszony hűvös maradt az 1996-os júliusi magyar-magyar csúcsig, amikor is a magyar hatóságok egyetértettek a határon túli magyar kisebbség területi autonómiájának követelésével. Az erdélyi interetrokai feszültségek gyökereit elemezve a jelenlegi kormánykoalíciót támogató Romania Libera cikkírója durva uszításokat vél felfedezni a háttérben. Felhívja a figyelmet a politikai ellentmondásokra: az RMDSZ „kettős" arculatára - mérsékeltjei diplomáciájára, illetve „szélsőségesen gyújtó hatású retorikájára". A csereháti konfliktus kapcsán megemlíti az udvarhelyek hangoztatta „etnikai tisztaság" védelmét, valamint a marosvásárhelti táblaháborút, amelynek szerinte az volt a nyilvánvaló célja, hogy felmelegítsék 1990 márciusát Kitér a kolozsvári zászlólopás utáni válaszra, az Avram Iancu-szobor talapzatán megjelent romángyalázó feliratokra. A cikkíró emlékeztet: iyen gesztussal már találkozhatott a közvélemény pár éve, amikor a román hadsereg Csíkszeredai emlékművéről éjszaka elcsentek egy virágkoszorút, amit az akkori média mindjárt a magyar szélsőségesek számlájára írt, hogy aztán kiderüljön:"ittas román tisztek követték el a „nemzetgyalázást".lyen körülmények között - hangoztatja a Romania Libera kommentárja - a koalíciós hatalontak, a helyhatóságokat koordináló kormánynak és a karhatalomnak nagy türelemre, tisztánlátásra és bátorságra van szüksége, hogy ne dőljön be a próbálkozásoknak. Vagy - vagyAz utóbbi időben tekintélyes nyugati lapok cikkeztek arról, hogy agresszív nép a magyar, és erősödőben van nálunk a nacionalizmus. Érdemes időben felfigyelni és reagálni erre, feltárva az okait is. magyar történelem már egyszer bebizonyította, hogy a proletárdiktatúra megdöntése után itt csak fasiszta diktatúra jöhet" -ezt a megállapítást Kállai Gyula mint főideológus fogalmazta meg 1957 áprilisában az MSZI politikai akadémiáján, amikor utólag indokolni próbálták a durva szovjet beavatkozást, a forradalom és a szabadságharc véres leverését, az akkor is tartó kegyetlen megtorlást. Vagy - vagy. Vagy proletárdiktatúra, vagy fasizmus. A demokratikus polgári társadalom megteremtésére a magyar nép teljesen alkalmatlan... Ez az ideológia egyébként tovább élt, látványosan Grósz Károly melegítette fel a rendszerváltás hajnalán. Ám senki ne higgye, hogy ez az elmélet végleg kiment a divatból. Most, hogy a kapitalista restauráció irányítására önzetlenül a legderekabb volt elvtársak vállalkoztak, végre kellett ugyan hajtani egy fazonigazítást a régi kedves elméleten, de kár lett volna elvetni. Nem elárulni, hanem a ráragadt szennytől és rozsdától megtisztítani és régi fényében felragyogtatni kell a nemzeti töltésű szavakat! És ami még fontosabb, nekünk kell először és a legkeményebben fellépni, ha valaki kóklerkedésből vagy butaságból visszaél velük. A szomszédos országokban vannak a hatalomban is meg az ellenzékben is olyan erők, amelyek agresszív nacionalizmussal és fasiszta eszmékkel fertőzöttnek próbálnak bennünket feltüntetni. És most ezt erősíti fel, hogy itthon azok, akik azt állítják, hogy ruhájukon csak a kiömlött ketchup hagyott vörös foltot, de már megjöttek a tisztítóból, az egész ellenzéket próbálják barna ingbe, spenótszínű egyenruhába gyömöszölni. Gondoljuk meg: az „agresszív magyarok" közül Mátyás (aki egyesek szerint nem is magyar volt) fekete seregével meghódította Bécset, és Simonyi óbester egy sikeres portyája alkalmából beleült Nagy Frigyes trónszékébe. Ennek ellentételeként, amióta Buda tornyairól lekerült a török félhold, osztrák, román, német, orosz csapatok jártak-keltek, pusztítottak a Duna két partján lévő fővárosunkban. Vajh mi lett volna itt, ha nem mi vagyunk az agresszívek? Lassan el kellene hitetni önmagunkkal, de másokkal is, hogy nem vagyunk kompország (amikor voltunk, két pártról rángatták a kötelet), és nem vagy - vagy nép a magyar. Meggyőződésem, hogy a közelgő választás befogja bizonyítani: nálunk a szélsőjobboldal sokkal jelentéktelenebb, mint a szomszédos Ausztriában, Olaszországon vagy akár a nagy demokratikus tradíciókkal rendelkező Franciaországban. (S reméljük, a szélsőbal sem...) Solyzmár József Felrobbantott béke "iTegsd soron nincsen abban semmi meglepő, hogy Izraelben ismét pokolgépek detonációja ingatta meg a közel-keleti békefolyamat - amúgy is ingatag - építményét. A kötelező felháborodás mellett azért nem kell ezen csodálkozni, mert - amint azt már szinte megszokhattuk - akkor történt a gyilkos merénylet, amikor egy újabb apró lépés körvonalazódott az izraeli-palesztin közeledésben és egy több hónapos állóháború után mintha egy árnyalatnyit enyhülni látszott volna Jeruzsálem igen kemény álláspontja egy sor kérdésben. A reményt azonban most ismét a képzeletbeli legfelső polcra lehet tenni, hiszen a kiújult erőszak, a kölcsönös bizalmatlanság légkörében alig hihető, hogy egyhamar napirendre kerülne a párbeszéd folytatása. Annál is inkább, mivel egyik fél sem rendelkezik túlzottan nagy támogatottsággal saját táborán belül. Ha most lennének a parlamenti választások, Netanjahu csaknem biztos vereséget szenvedne. Jasszer Arafatot pedig már akkor sem támogatta a palesztinok elsöprő többsége, amikor Washingtonban aláírták az átfogó megállapodást . Jichak Rabin izraeli kormányfő tragikus halála után csak felerősödtek a találgatások: meddig maradhat életben Arafat. A palesztin vezető ugyan él, ám haldoklik a béke - a palesztinok széles köreiben fokozódik az elégedetlenség amiért a kormányváltást követően Izrael több kérdésben is vonakodik eleget tenni kötelezettségeinek, erőlteti a zsidó települések építését arab földeken, gyakran szinte provokálja a palesztinokat és például előszerettel fosztja meg őket a munkalehetőségtől A semmittevéstől pedig még a kőhajigálás is jobb, pláne, ha izraeli katona a célpont - vélhetik azok a palesztin fiatalok, akikre különösen nagy hatást gyakorolnak a radikális mozgalmak, irányzatok. Bizonyos fokig érthető a másik oldal dühe és elszántsága is annak láttán, hogy a palesztin terroristák az értelmetlen öldöklést, az ártatlan polgári életek kioltását tekintik az üdvözítő eszköznek az általuk „szentnek" tekintett - egyébként sokszor jogos - célok eléréséért és magas helyekről is támogatják a merényleteket. Csak hát ezáltal elveszthetik a nemzetközi közvélemény szimpátiáját. Igaz, a jelek szerint ez érdekli a legkevésbé a feleket - álljanak a barikád bármelyik oldalán is. Daróczi László Újabb lista készül Aca Singer, a Jugoszláviai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke közölte, hogy nem teljes az a svájci bankok által nyilvánosságra hozott lista, amelyen az alvó számlák tulajdonosainak nevei szerepelnek, s ezért hamarosan napvilágra kerül egy újabb neveket tartalmazó lista is. „Amint megtekintettem a névsort, tudtam, hogy az nem teljes, mivel magam is tudok olyan emberekről, akiknek neve hiányzik a listáról" - mondta Aca Singer a Danas című független belgrádi napilapnak adott csütörtöki nyilatkozatában. A jugoszláviai zsidó községek vezetője hozzátette: Israel Singer, a Zsidó Világkongresszus ügyvezető igazgatója közölte vele, a svájci bankok képviselői azt mondták neki, hogy hamarosan újabb listát tesznek közzé, s azon további 20 ezer olyan személy neve szerepel, aki a második világháború óta nem vette fel a svájci bankokba betett pénzét. Az új listát minden bizonynyal szeptember 9-e, a Zsidó Világkongresszus újabb New York-i ülése előtt hozzák nyilvánosságra - írta a Danas.