Új Magyarország, 1997. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-18 / 218. szám
1997. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Gyűjteményes kiállítás a gyöngyösi ferencesek életéről Tavaly december végén a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány visszakai gyöngyösi könyvtárát. Az ország egyetlen, a népkor óta megszakítások nélkül működő gyűjteménye felbecsülhetetlen értékeket tartalmaz. Az állomány ellenőrzése után idén augusztusban a bibliotheca ismét megnyitotta kapuit az érdeklődők előtt. A ferencesek azonban nemcsak páratlan könyvritkaságaikat mutatják be a látogatóknak a műemlékkönyvtár eredeti bútorzatával egyyütt, hanem kiállítást is nyitottak a szerzetesek gyöngyösi évszázadairól. A gyöngyösi ferences templom és kolostor alapításának pontos évszáma ismeretlen. Valószínűleg Károly Róbert bizalmasa, Szécsényi Tamás (+1354) - esetleg valamelyik leszármazottja, Szécsényi Frank, Szécsényi Simon - hívta be a kisvárosba a koldulórendi szerzeteseket, és építtetett nekik templomot és kolostort. Ebből az időszakból nemcsak írásos dokumentum nem maradt fenn, de a tárgyi emlék is kevés. Igaz, ma is láthatók a templom eredeti, faragott kőablakai, a szentély későgótikus bordái, valamint a szinte változtatás nélkül megmaradt torony és sekrestye. A régi templomhajó a mainál mintegy tíz méterrel volt rövidebb, és a koldulórendi építkezési szokásoknak megfelelően osztatlan, egyhajós, keletelt építmény volt. A templom Páduai Szent Antal oltárának gyönyörű, későgótikus képei is megvannak; ezeket a rend 1904-ben a Szépművészeti Múzeumnak adta letétbe, ahonnan a Nemzeti Galériába kerültek. Az első oklevél, amelyben a kolostorról olvashatunk, 1475-ből származik, és név szerint megemlíti az itt lakó barátok közül Pápai Pált és Szentmártoni Benedeket. Ekkor azonban már biztosan áll a rendház. A kiállítás látogatói most megtekinthetik e nagyméretű, pergamenre írt dokumentumot is. A balszerencsés mohácsi csata után a törökök rabolva, fosztogatva elözönlötték az országot, s Ibrahim martalócai Gyöngyöst is felégették. A ferences templom és kolostor több évre fedél nélkül maradt. A templom gótikus homlokzata a tűz következtében rádőlt a hajó boltozatára és beszakította. A város felszabadulásáig az egész templom ideiglenesen ácsolt fedél alá került. A barátok a megpróbáltatások ellenére is kitartottak, és nem hagyták el a várost. Talán e nehéz időkben tették a legöbbet a város és a megye lakóiért: a környék pap nélkül maradt plébániáit - több mint háromszázat! - ők látták el. Hatalmas területeket jártak be prédikálva és térítve, vigasztalták a nyomorúságra jutott egyszerű népet, szolgáltatták ki a szentségeket. A törökök támadásai és a kóborló hajdúk zaklatása ellen oltalomleveleket kértek a világi hatalmasságoktól. A nem szűnő életveszély miatt a rendi káptalan még azt is megengedte a kolostornak, hogy kocsit és két lovat tartson állandó készenlétben. A ferenceseket mindig is szerette a kisváros, de népszerűségük a török megszállás éveiben hágott a tetőpontjára. 1675-ben például annyian igyekeztek meghallgatni prédikációjukat, hogy az öszszegyűlt többezres sokaságnak az udvaron kellett szószéket állítani, mert nem fértek be a templomba. S nemcsak a „lelket gyógyították", hanem a testi betegeket is. A városka egyetlen patikája hoszszú időn keresztül a kolostorban volt, s a ferencesek koruk legmagasabb tudományos szintjén igyekeztek ellátni a rászorulókat. Mohácsi Tamás szerzetes például Krakkóban, Nádasdi Bálint Párizsban tanult. A tudós ferencesek később maguk is tanárok lettek, hiszen elemi-, közép-, és főiskolájuk is működött Gyöngyösön. Az egyik korai adat szerint 1610-ben a fiatalok tanára - lector iuvenum - Tordai Péter volt. 1616-ban a magyarok részére külön iskolát állítottak fel. 1622-ben a szigorú rendtartás jegyében a fiatalok zenei nevelésére karmestert neveztek ki Gyönyösi Imre személyében. Ebben az időben már működött a gyöngyösi középiskola, a Studium humanitas. A rendes tanító, Szentbenedeki mellett segéd is tanított, Gajári Lajos klerikus. A rendi főiskola ugyan a török megszállás viszontagságos évei alatt többször is költözött Kassáról Gyöngyörsre, Gyöngyösről Kassára, mégis azt mondhatuk, hogy a ferencesek lényegében minden szinten igyekeztek megoldani a város és az egész régió ijúságának tcusítását. A hódoltság utolsó évében, 1686-ban az egri vár török megszállói hatalmas sarcot vetettek ki Gyöngyösre, s a kért gabonát a város kifizetni nem tudta. A törökök válaszul több tanácsbelit, Valamint a rendház főnökét, Móra Athanázt túszul ejtették, és elhurcolták az egri várba. A városi tanács tagjait nagy nehezen leváltották, de a szerzetest már nem. Lázár Norbert klerikus, hogy az idős házfőnököt megmentse a karóba húzástól, maga jelentkezett fogolycserére. Kilenc hónapig éheztették a fogságban kutyák és macskák beleit, saját saruját is megette, végül, halálosan legyöngült állapotban bár, de sikerült megszöknie. Nem sokkal később egész Heves megye megszabadult a török igától. A templom és a kolostor mai alakját túlnyomórészt a 18. századi építkezés során nyerte. A többhajós, barokk templomtér kialakítását Giovanni Battiste Carlone, neves itáliai építész vezette. Ekkor kezdték el építeni a rendházat is, de évtizedekig tartott, amíg befejeződtek a munkálatok. Gyöngyösön készült el az ország legnagyobb ferences zárdája, mely több mint száz cellájával, hatalmas refektóriumával (ebédlő) valóban impozáns építmény lett. A 18. századtól lényegében megszakítások nélkül itt működött a rend hittudományi főiskolája is. A 14. századi megtelepedéstől 1950-ig a szerzetesek sohasem hagyták el Gyöngyöst. A szerzetesrendek működését betiltó rendelet következményeként a barátokat éjszaka, leponyvázott teherautókon vitték el, s csak negyvenegy év után, 1991-ben térhettek vissza ősi kolostorukba. A Ferencesek Gyöngyösön című kiállítás a sokszáz éves, küzdelmes ferences múltnak állít emléket (f) Középpontban a zene // Hatodik Budapesti Őszi Fesztivál A kortárs művészetet bemutató Budapesti Őszi Fesztivált immár hatodik alkalommal rendezik meg. Az idén szeptember 26. és október 12. között zajló eseménysorozat programjait negyvennégy helyszínen tartják. Az idei fesztivál kiemelt művészeti ága a zene lesz. Az alkalomra zeneszerzői pályázatot írt ki az önkormányzat kulturális bizottsága, amelyre a Bartók Béla halála (1945. szeptember 26.) után született művészek jelentkezhettek. A versenyben olyan művek indulhatnak, amelyben Mauricio Kagel 1996-os Orchestrion-Straat című darabjában hallható 18 hangszer közül választottakat szólaltatják meg. A szakmai zsűri 11 beérkezett mustca közül három, különböző irányzatot képviselő művet tartott bemutatásra érdemesnek: Kis Sándor, Nógrádi Péter és Vajda Gergely alkotását. A darabokat október 9-én mutatja be az újonnan szerveződött kortárs zenei együttes, a Budapesti Őszi Fesztivál Kamaraegyüttese az MTA kongresszusi termében. Kagel, az Argentínában született zeneszerző is vendége lesz egyébként a fesztiválnak, október 12-én lép fel együttesével szintén az MTA kongresszusi termében. A fesztivál keretében több zeneszerző új darabja is hallható: többek között Sáry László Pilinszky János Élőképek cmű drámájára írt operája, Vidovszky László, Decsényi János, Szemző Tibor művei. A Magyar Állami Hangversenyzenekar október 3-án lép fel a Zeneakadémián, ahol Kocsis Zoltán vezényletével - többek között - Stravinsky Az özönvíz című darabjának hazai bemutatóját tartják. A fesztivál vendége lesz az osztrák Ensemble Wiener Collage, a német Ensemble für Intuitive Musik Weimar, és a dzsessz műfajának egyik jeles brit képviselője, a John Surman Quartet. Ugyancsak a szigetországból érkezik Michael Nyman és zenekara. A zeneszerző egyebek mellett Peter Greenaway több alkotására komponált muzsikát. Az Osztrák kulturális intézetek közösen szakmai konferenciát rendeznek a zeneszerzésről. A fesztivál ideje alatt több táncszínházi produkciót is bemutatnak, illetve kiállításokat rendeznek. A Noigati pályaudvarra október 2-án érkezik a Galéria-vonat. A hat nemzetközi vasúti kocsiból áló szerelvényen olasz, dán, holland, német, görög és jugoszláv alkotások láthatók, amelyek 30 magyar művész munkájával egészülnek ki. A fesztivál jelentős filmes programokat is kínál: az iráni rendezők cilkotásaiból összeállított filmhetet a Hunnia moziban és az örmény Szergej Paradzsanov alkotásainak sorozatát ejz Örökmozgóban. • Megkezdődik a főváros hajdan nagy hírű mulatójának számító Moulin Rouge felújítása. A szórakozóhely a tervek szerint 1998. március 20- án tartja nyitóműsorát. Újjáépül a legendás Arizona mulató is, amely a Moulin Rouge-zsal szemben állt, de nem konkurenciájaként működött. A legfontosabb a jó helyzetfelmérés. Hogy például mi a jelenlegi hollywoodi trend. Leáldozóban az egymást felülmúló/alulmúló akciófimek, katasztrófafilmek, sci-fik? Irány a szolid magánszféra? Az ember is csak ember? A nézőnek elege van a hideglelős, a frászt változó rémségekből, s inkább meghatódni és könnyeit nyelve szipogni akar? Újra keletje van a régi jó szentimentális témáknak? Jól jön egy kis civilizált egzotikum, mondjuk a ködös kelet-közép-európai térségből, mert arról halványlila fogalma sincsen a moziközönségnek az amerikai multiplexekben? Hatásos egy kis (és kellően felületi) ijesztgetés az ottani átkos diktatúra amúgy tulajdonképpen (Amerikából nézve) mértéktartó antidemokratikus módszereiről? Biztos sikertipp egy hányatott sorsú kisgyerek cikit a posztkommunizmus hullámai vetnek ide-oda? Jó, ha őt egy szolidan humoros és még elviselhetően érzelgős sztoriban össze tudjuk hozni a szintén hányatott sorsú, nagypapa korú agglegénnyel, aki - végtelenül merész ötlettel - nem újságíró, nem kirúgott rendőr, nem alkoholista művész és nem balfácán buszsofőr, hanem muzsikus, ráadásul csellista? És használ, ha adagolurnl egy kis politikát, mondjuk egy utóbb forradalomnak kinevezett polgári elégedetlenségi mozgalmat? Ha a válasz eme kérdésekre igen, és még azt is tudjuk, hogy az Amerikai Filmakadémia Oscarról szavazó tagjai éppen mire buknak, nem túlságosan nagy erőfeszítéssel előállítható az a forgatókönyv, s abból az a film, amelyért nagy valószínűséggel Oscart lehet kapni a legjobb külföldi film kategóriájában. Nem titok ugyanis, hogy a mindenkori Oscarok jelentős számban a mindenkori elvárásoknak és megfeleléseknek a mentén osztatnak ki. Aki ebbe beletalál, legalábbis a jelölések közé kerül. Nem mindig volt ez ennyire nyilvánvalóan így. A régi szép időkben az említett kategóriában (csak példaképp említve) a Biciklitolvajok, A vahar kapujában, az Országúton, a Tükör által homályosan vagy a Mefisztó, s hogy a most a mozikba kerülő friss oscaros film nemzetiségénél maradjak, az Üzlet a korzón, a Szigorúan ellenőrzött vonatok kapott Oscart. Hát igen... Ami pedig az 1997-es legjobb külföldi film Oscarjára érdemesnek ítélt művet illeti: a Kolja valamely50, fentebb feltett kérdésre igenlő és helyes választ ad. Frantisek Louka, a hányatott sorsú csellista, aki többnyire a krematóriumi gyászszerterrtásokon húzza, 1988-ban, Prágábón, elvei ellenére - és nyomasztó pénzhiányát enyhítendő - jó pénzért belemegy egy látszatházasságba. Az egyébként csinos orosz asszonykánek van egy ötéves kisfia, Kolja, akit otthagy Frantisek nyakán, mert kimegy Nyugaton élő szeretőjéhez, s akit most már meglátogathat. A morc és különc aglegény meg a csehül nem is tudó kisfiú kettőse számos mulatságos (de például a Három férfi, egy mózeskosár típusú filmekben már számtalanszor látott) szituációt teremt. Mégis különlegessé válik, mert a história a csehszlovák változások hónapjaiban zajlik, s ettől a film vlamiféle politikai pikantériát kap. Miután pedig a rendező, Jan Sverák, elég jó tanítványa a hajdani cseh újhullám rendezőinek, s főleg azok sajátos cseh humorának, és miután a kedves papa, a jeles filmszínész Zderek Sverák (Menzelhez „járt" filmszínésziskolába) írta a forgatókönyvet, és Frantisek urat is ő játssza, a körültekintően felmért helyzet, az elvárások és a biztos sikerelemek pilléreire épült családi vállalkozás befutott az Oscar-versenyben. Kedves, ügyes, többnyire szórakoztató, nézhető film - ennyi, nem több. Igaz, nem is kevesebb. Takács István A hét filmje Hogyan kapjunk Oscart? Frantisek úr (Zdenek Sverák) és Kolja (Andrej Hotimon) FOTÓ: ARCHÍV mmm n Fel vörösök, proletárok... Válogatott mozgalmi dalok - lemezen és kazettán Különleges összeállítás jelent meg nemrég a honi lemezpiacon. A munkásmozgalom, illetve a kommunista éra legismertebb dalai, indulói - többek között a Párttal a néppel, a Vörös Csepel, a Szovjetunió himnusza, vagy a Köszönjük néked, Rákosi elvtárs - vannak egybegyűjtve a Hungaroton-Gong kiadónál megjelent Best of Communism című lemezen. A kiadás ötlete Réthly Ákos producertől származik, aki - mint a főváros egykori kommunista köztéri szobraiból összeállított Szoborpark Múzeum üzemeltetője - felismerte az irányukban mutatkozó tömeges igényt. Mint elmondta, a Szoborpark „munkásmozgalmi ajándékboltjában" - ahol egyébként az elmúlt negyven évet idéző fotóalbumok, képeslapok, s más hasonló emléktárgyak kaphatók - nagyon sokan szerették volna a magnóról szóló munkásmozgalmi dalokat is megvásárolni. Mint a producertől megtudtuk, a dalok közismertté válásuk sorrendjében kerültek a korongra, így az albumot elméletileg öt részre - vagyis nemzetközi forradalmi dalokra, a két vlágháború között született magyar munkásmozgalmi nótákra, a szovjet csapatok bevonulását követően „divatba jött" szerzeményekre, az 50-es évek első felének kedvenc mozgalmi melódiáira, illetve az 56-ot követő, úgynevezett „puha diktatúra" hivatalos slágereire oszthatjuk. A HunMa már semmi sem lehetetlen: az egykori mozgalmi dalok most előkelő helyet foglalnak el a slágerlistákon garoton archívumából származó hanganyagon egykori népi- és művészegyütteseink, illetve a Rádió és a Televízió Szimfonikus Zenekara hallható; de felkerült a lemezre egy 40 másodperces felvétel is, amelyen Lenin éppen a kapitalizmust szidja. Réthly Ákos szerint a Best of Communism egyfelől a nosztalgiázni, a KISZ- és úttörőtáborok, felvonulások, s egyéb közéleti rendezvények hangulatát feleleveníteni vágyóknak ajánlható, de legalább olyan érdekes lehet azoknak is, akik - koruk miatt, vagy mert másutt éltek - nem ismerik a felvételeket. Azért tüntettek fel mindent angolul is a lemezborítón, mert az anyag iránt külföldi turisták, főként amerikai és távolkeleti látogatók is élénk érdeklődést mutatnak. Az album oktatási célra is felhasználható: történelemórákon kitűnő segédanyag lehet az időszak korhű bemutatásához, énekórákon pedig - mivel a nóták némelyike igen jól megkomponált darab - zenetörténeti és esztétikai szempontból is elemezhető. Ezek a szempontok teljes mértékben érthetőek és elfogadhatók (az eladási statisztikák szerint valóban igen nagy a kereslet, sőt az album egyes slágerlistákra is felkerült), csak az a probléma, hogy e dalok olyan eszme jegyében születtek, melyhez milliók életét megnyomorító diktatúrák fűződnek, így a lemez megjelenése alapot szolgáltathat más totalitárius rendszereket éltető kompozíciók kiadására is. Sejthető azonban, milyen reakciókat váltana ki, ha valaki tömegigényre és ismeretterjesztésre hivatkozva mondjuk a német birodalmi indulókat, illetve az ehhez kapcsolódó hazai „mozgalmak" dalait dobná piacra egy csokorba gyűjtve. Cs. O. |best«OF ICOMMUNISM SS VISTIOnor