Új Magyarország, 1997. október (7. évfolyam, 229-253. szám)

1997-10-01 / 229. szám

1997. OKTÓBER 1., SZERDA TUDÓSÍTÁS/BELFÖLD !! Bátorítás északról Pontos menetrenddel, kérések­kel, ajánlatokkal kell és szüksé­ges vállalni nemzeti érdekeinket Brüsszelben a csatlakozási folya­mat során - ez volt az egyik leg­főbb üzenete a Csóti György, a külügyi bizottság MDF-es elnöke vezette háromtagú magyar par­lamenti küldöttség Észtország­ban, Finnországban és Svédor­szágban tett látogatásának. Teg­nap Kasuba János és Csóti beszá­moltak a saj­tónak tárgyalásaikról - többek közt Brigitta Dahl svéd parlamenti elnökkel és Lennart Meri észt köztársasági elnökkel véleményt cseréltek adott orszá­gok törvényhozásának EU- és NATO-bővítéssel, a szervezett bűnözéssel és biztonságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos állás­pontjáról. A magyar parlamenti delegáció, amelynek Nádori Lász­ló (SZDSZ) is tagja volt, a gazda­sági kapcsolatokról is folytatott megbeszéléseket. A XX. század során Magyaror­szág nem szakította meg diplo­máciai kapcsolatait a Batikum­­mal, amikor ezeket az államokat bekebelezte Oroszország. Ezt nem felejtette el Svédország és Finnország sem - emelte ki Csóti György lapunk számára, emlé­keztetve a rendszerváltás előtt kialakított különleges kapcsola­tokra Finnországgal, s arra is, hogy Lennart Meri észt elnök a Kárpátalján tanulmányozta a magyar irodalmat, mivel nem léphetett be Magyarország terü­letére.­­ Most, hogy ezek é­z aka­dályok elmúltak, egy Budapest- Helsinki-Tallinn közötti, ha nem is „tengelyről", de szoro­sabb együttműködésről beszél­hetünk - mutatott rá Csóti, aki szerint szerint Észtország EU- meghívása újabb lendületet ad e három ország kapcsolatépítésé­nek. Finn és svéd részről egya­ránt bátorították magyar partne­reiket: vállaljuk nemzeti érdeke­inket Brüsszelben, hiszen az EU elismeri a szakmailag jól felépí­tett érvelést - hagsúlyozta Csóti, példaként említve a mezőgazda­ság vagy a határon túli magyar kisebbségek kérdését. Svédország EU-bővítéssel kapcsolatos véleménye egy pontban eltér a magyar állás­ponttól - derült ki e tárgyalások során is. Csóti kiemelte, hogy Svédország inkább a tagjelöltek „egy startvonalról" történő in­dulásával ért egyet, úgymond „lélektani okokból". A szocialista párti Kasuba János, aki kiemelte a Wallenberg-csoport változatla­nul élénk magyarországi érdek­lődését, kérdésünkre válaszolva cáfolta, hogy a Gripen vadászgé­pek vásárlásának „jegelése" „sértődöttséget" eredményezett volna. Mindhárom tárgyalófél egy­aránt javasolta, hogy az EU-fel­­készülés során igen fontos az el­lenzékkel és a civil szervezetek­kel az összehangolt együttmű­ködés, amelybe a gazdasági élet főszereplőit és a vállalkozói szfé­rát is be kell vonni. (udvardy) Leváltották a belgrádi polgármestert Diáktüntetések Koszovóban Folytatás az 1. oldalról A koszovói albánok eddig egyet­len szerbiai többpárti választáson, így a mostanin sem vettek részt, ennek ellenére a kampány utolsó napjaiban szinte mindenki rájuk figyel Nem azért, mintha legki­­sebb esély is lenne arra, hogy eset­leg szavaznak vasárnap, hanem azért, mert mindenki feszülten várja, hogyan fog fellépni négy nappal a szavazás előtt a szerbiai szocialista hatalom a tüntető albán egyetemistákkal szemben. Tiltakozásaik már két hete tar­tanak esti séták formájában, de a központi tüntetést mára jelen­tették be. Az albán egyetemisták azt szeretnék elérni, hogy a ko­szovói fiatalok visszakapják is­koláikat és egyetemeiket, vagyis hogy érvényt szerezzenek Szlo­­bodan Milosevics, akkor még szer­biai elnök és Ibrahim Rugova ko­szovói albán vezető tizenhárom hónappal ezelőtti megállapodá­sának. Akkor a két politikus ab­ban egyezett meg, hogy az albán diákok és tanáraik visszatérhet­nek az állami épületekbe, de eb­ből semmi sem valósult meg. Ibrahim Rugova, a „Koszovói Köztársaság" elnöke, tekintettel a választások előtti különben is fe­szült helyzetre, megpróbálta az egyetemistákat rábeszélni a tünte­tés elhalasztására, de ebben nem járt sikerrel. Ugyanígy sikertelen maradt az európa uniós országok és az Egyesült Államok belgrádi diplomáciai képviselőiből álló küldöttség koszovói látogatása is. Az egyetemistákat ők is arra figyelmeztették, hogy Szerbia déli tartományában pattanásig feszült a helyzet, és az esetleges robbanás az egész régió békéjét veszélybe sodorná. A nyugati diplomaták tárgyal­tak a helyi szerb hatalom képvi­selőivel is, akiktől azt az ígéretet kapták, hogy a rendőrség csak erőszakos provokáció vagy tör­vénysértés esetén avatkozik be. Nem tudni azonban, hogy mennyire lehet hinni ennek az ígéretnek, hiszen ugyanez a rend­őrség nyitotta meg húsz év után Pristina főutcáját az esti órákban a gépkocsik előtt, hogy így tegye lehetetlenné a fiatalok tiltakozó sétáit. , Guszton András Kovács László washingtoni tárgyalásai Erősíteni fogjuk az atlanti szövetséget Folytatás az 1. oldalról Az MTI kérdésére válaszolva a nemzetbiztonsági főtanácsadó leszögezte, hogy a csatlakozási folyamat befejeződésével a há­rom ország a NATO teljes jogú, a szervezet tevékenységében egyenrangú szövetségesként részt vevő tagjává válik. Vélemé­nye szerint csatlakozásukból há­rom előny származik majd: egy­részt puszta jelenlétüknél fogva, de kiváltképpen katonai képes­ségük révén erősíteni fogják az atlanti szövetséget; másrészt elő­­mozdítják nemcsak Közép-Euró­­pa, hanem az egész földrész sta­bilitását; harmadrészt kézzelfog­ható bizonyítékát adják annak, hogy „egy egységesebb, béké­sebb és demokratikusabb Euró­pa felé haladunk". Utalt arra is, hogy a jelöltek már eddig is ki­vették részüket a békepartnersé­gi programból, és a boszniai bé­kevállalkozásba is bekapcsolód­tak. Fontos feladatnak nevezte ugyanakkor, hogy biztonsági té­ren a három ország fokozza az együttműködést a szomszédok­kal, név szerint Ukrajnát és Ro­mániát említve. Samuel Berger elmondta, hogy az előkészületi tárgyalások jól haladnak, és Washington úgy látja, mindhárom ország komoly és tartalmas erőfeszítéseket tesz a felkészülés során. Kijelentette, a felajánlott különleges státus révén a NATO szoros kapcsolat­ban kíván maradni a három or­szággal a tényleges taggá válás előtti időszakban, ami remélhe­tőleg felgyorsíthatja magát a csatlakozási folyamatot. Kovács László a találkozó után hangsú­lyozta, hogy Magyarország a kétoldalú kapcsolatok fejleszté­sével, a szomszédos országok euroatlanti törekvésének támo­gatásával kívánja növelni a bi­zalmat a térségben. Leszögezte, hogy a magyar csatlakozási folyamat átlátható lesz a környező országok számá­ra, és Magyarország szomszéd­politikája sem hangerőben, sem hangszínben nem fog változni, el­lenkezőleg, az esetleges új válasz­tóvonalak kialakulásának elkerü­lése érdekében még tevékenyeb­ben fel fog lépni a két- és többol­dalú, regionális együttműködés szélesítéséért. Közlése szerint tájé­koztatta Samuel Bergert arról, hogy a novemberi magyarországi népszavazás nem fogja zavarni a csatlakozási menetrendet, annál is inkább, mert a NATO-tagság tá­mogatottsága folyamatosan nő. Lényegesnek nevezte azt is, hogy a bővítést kétkedve szem­lélő amerikai szenátorokat meg­győzzék arról: a tagjelöltek nem csak részesülni akarnak a kollek­tív védelem előnyeiből, hanem maguk is képesek hozzájárulni az általános biztonság és a NATO erősítéséhez. Elmondta, hogy az eszmecse­rén szóba került a boszniai béke­vállalkozás, hiszen a téma, a daytoni egyezmény végrehajtá­sának alkulása és a jövőbeli amerikai szerep nem választha­tó el a NATO bővítésétől. - Én úgy érzékelem, hogy az amerikai kormányzat az SFOR-küldetés jö­vő júniusi lejárta után sem a teljes kivonulásban gondolkodik - je­lezte. A lengyel diplomácia veze­tője, Dariusz Rosati kifejtette, hogy véleménye szerint az orosz vezető körök a madridi csúcstalálkozó után elfogadták a tényeket, egyi­dejűleg pedig megértik, hogy a NATO bővítése nem Oroszor­szág ellen irányul. Az amerikai védelmi minisztéri­um egyik magas rangú tisztségvise­lője szerint Csehország két fontos te­rületen elmarad a másik két NATO- tagjelölt, Lengyelország és Magyar­­ország mögött. A Pentagon szóvivő­je hétfőn közölte: Frank Kramer he­lyettes védelmi államtitkár nemrégi­ben tett csehországi látogatásakor a prágai vezetés értésére adta: egy­részt növelnie kellene katonai kiadá­sait, másrészt pedig fokoznia kellene a NATO-csatlakozás népszerűsíté­sét a lakosság körében. Csökken a román költségvetési hiány Romániában a költségvetés hiá­nya a hazai össztermék, a GDP 2,5 százalékával lesz egyenérté­kű jövőre, az idénre várt 3,5 szá­zalék helyett - mondta a román pénzügyminiszter, Mircea du­mára az AFP francia hírügynök­ségnek Bukarestben. Nagyobb deficitre nincs lehetőség az adós­ságkorlát miatt, már így is 2,5 mil­liárd dollárt kell törlesztenünk 1999-ben - mondta a miniszter. Tavaly a hiány, beleértve az állami vállalatok adósságát is, a GDP 12,5 százaléka volt. Az 1998-as költségvetést október közepe felé terjesztik a parla­ment elé. Magyar pártok választási esélyei Az MSZP hozta a formáját A Neue Zürcher Zeitung tegnapi számában hosszú cikkben elem­zi a magyar pártok helyzetét és választási esélyeit. A svájci lap budapesti tudósítója megállapít­ja: hét hónappal a parlamenti vá­lasztások előtt Magyarországon egyre inkább tért nyer az a véle­mény, hogy a szocialisták, élü­kön Horn Gyula kormányfővel, valószínűleg megőrzik vezető helyüket, s az ellenrzéki öt jobbol­dali párt nem lesz képes lengyel mintára olyan gyűj­tőmozgalmat létrehozni, amelynek esélye len­ne a sikerre. A cikkírónak úgy tűnik, hogy az MSZP-nek időben sikerült maga mögött hagynia a korrup­ciós botrány miatti egy évvel ezelőtt vélhető bizalomvesztést. Hozzáteszi: habár még azóta Miután a magyar ellenzék két, aránylag erős, de egymással ve­télkedő csoportra oszlott, meg­nőtt a kormányzó Magyar Szo­cialista Párt esélye arra, hogy a jövő évi választások után is a le­gerősebb politikai tömörülés ma­radjon az országban - írja tegna­pi kommentárjában a legolvasot­tabb cseh napilap, a Mladá Fron­­ta Dnes. A lap szerint immár biz­tos, hogy a magyar ellenzéki pár­tok nem tudnak majd megegyez­ni a közös fellépésben, Nem sikerült az MSZP-nek tisztá­ra mosnia magát, de az ügy jogi és politikai tisztázása elhúzódik, s ma már aligha borzolja a kedé­lyeket. „Végül a szocialistáknak sikerült az esetet a szőnyeg alá söpörniük, és láthatólag az ügy sokkal jobban ártott a szintén érintett koalíciós partnernek, az SZDSZ-nek. Cinikus szellemek úgy vélik, hogy a szocialisták - az egykori állampárt utódjának - választói nem is vártak mást az MSZP-től, mint a saját maguk gazdagítását, és ezek a válasz­tók, úgymond, normálisnak tart­ják a kormányon lévők ilyetén viselkedését" - véli a cikkíró. A korábbi nagy sikerű kárpátaljai könyvajándék akció folytatása­ként a Duna Televízió ötezer da­rab könyvet ajándékozott a bereg­szászi Kárpátaljai Magyar Ta­nárképző Főiskolának. Emeszennypé , mely szolga elfelejt ebédet enni, megérdemli a vacsorát - így ii a népi bölcsesség. Mintha erre hajazna Horn Gyula kormá­nyának társadalompolitikája: nyeljétek emberek a nyálatokat, abban a reményben, hogy truyd - persze mindig a következő kor­mányzati ciklusra vonatkozik ez a jövő idő - lesz mit enni, lesz mi­ből fizetni a rezsit, orvost, gyógyszert, egyebeket Egyetlen feltétellel, ha - mint kilencezer nyugdíjas előtt a minap a Sportcsarnokban is hangsúlyozta a miniszterelnök - a vonatkozó intézkedések ezen a kormányon múlnak. Ám a kormány egyedül nem sejthet - tette hozzá -, csak ha a rászorultak is cselekszenek a változásokért Mind­ez magyarán azt jelenti, hogy - sikerük érdekében - a jelenlegi koa­líciós erőkre kellenek szavazni a jövő évi választásokon is. Ígéretekben nincs hiány, s nem kizárható, hogy az ebédet, de nemegyszer már a reggelit is feledni kénytelen hárommillió hazai nyugdíjas jelentős része bízik is a „mi Gyulánkban”, ami az ígé­rete teljesítését illeti. Sajnos, úgy tűnik, derék öregjeink közül kevesen veszik észre, hogy tulajdonképpen az időseknek kijáró elemi tiszteletet sem kapják meg a mézesmadzagok szociállibe­­rális húzogatóitól, hiszen a kormánypártok ostoba, feledékeny, teljes szenilitásban leledző szavazógépnek tekintik őket. Olyan egyedeknek, akik Kádár Jánosnál alkalmasint idősebbekként is azt mondogatták egykor, hogy „csak Jani bácsi maradjon az élen, mert nélküle nagy baj lesz". A törekvés, hogy „Jani bácsi" alak­­ja-fogalma és a „mi Gyulánk" között minél inkább elmosódjék a különbség, mindinkább világosan kitetszik az aczéli iskolán nevelkedett, némifreudi nyelvbotlással akár „emeszennyzésnek" is nevezhető manipulátorok igyekezetéből. Mert mit is remél a kormányzati propaganda? Hogy a nyug­díjas méltóztatik elfeledni a zsenánt félszázalékos alamizsnákat, a kormánynak azt a vállalását, hogy amikor fix mértékű nyere­ségről biztosította a közművek külföldi tulajdonosait, akkor köte­lessége volna az állampolgárok számára lehetővé tenni a rohamosan emelkedő szolgáltatási díjak kifizetését is. Hogy az idősebb korosz­tályok nem emlékeznek arra, hogy ők maguk építették fel valaha eze­ket a közműveket nevetséges bérlés mellett, most pedig megszégye­nítő nyugdíjukból fűtésre, villanyra sem telik, s lefeljebb vasárnapi asztalába kerül némi csirkefarhát Aminek maradékaiból már a magányukban nemritkán egyetlen társuk, a kiskutyánk vagy macs­kájuk sem lakik jól. A magyar nyugdíjashoz szegődött jószág hiába is álmodozik Pedigréről vagy J­iskasról Hornék szemlélenül azt remélik, hogy a szegény családok és öregjeink a Magyar Köztársaság alaptörvényét sem ismerik, s ezért eszükbe sem jut, hogy alkotmány­­ellenes olyan emberek kilakoltatása, akik azért képtelenek fizetni la­káshitel-tartozásaikat, mert a kormány egyik kezével csökkenti a bérek és nyugdíjak reálértékét, míg a másikkkal a sokszorosára emeli a lakáshitelek kamatait. A posztkommunisták és balliberális szövetségesük által meg­nyerni célzott, a nemzet egyharmadát adó idős korosztálynak hadd közvetítsük illő tisztelettel Pablo Casals, a világhírű csel­lóművész kilencvenhárom éves korában mondott gondolatait. „Semper incipe - Kezdjed mindig újra!... Minél idősebb az ember, annál inkább az a benyomása, hogy csak most kezdődik az élet." Ám az újrakezdés lehetősége nem a feledékenységben rejlik, ha­nem az emlékezetben. Szalai Attila Beszállítói tárgyalások a Lockheed Martinnal A Lockheed Martin amerikai ha­diipari óriáscég október 6-10. kö­zött a beszerzéshez kapcsolódó ipari együttműködési lehetősé­gekről szervez tárgyalásokat Ma­gyarországon, több helyszínen is. A hadiipari cégen kívül min­tegy 40 más nagyvállalat képvi­selője is részt vesz a magyar válla­latvezetőkkel tartandó találkozó­kon. Erről T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium államtitk­a számolt be keddi sajtótájékoztatóján, ame­lyen jelen volt az amerikai nagy­­vállalat két vezetője is. Az együüttműködési konferen­ciákat Székesfehérvárott, Veszp­rémben, Debrecenben, Nyíregy­házán, Miskolcon és Budapesten tartják, melyre mintegy 600 ma­gyar cégvezetőt hívtak meg. A Lockheed Martin csapatában olyan vállalatok is találhatók, amelyek más, az F-16 vadászre­pülőgépek különböző, együtt­működési programokban vesz­nek részt. Ilyen a Xerox, a Gene­ral Electric és a­z United Techno­logies. A résztvevő vállalatok tel­jes 1996-os forgalma meghaladta a 270 milliárd dollárt. FOTÓ: MTI/AP A magyar SFOR-kontingens műszaki katonái kiemelték a Neretva vizéből a boszniai háborúban szétlőtt mostari Öreg híd első darabját, s ezzel megkezdték a több évig tartó helyreállítást. A magyar műszaki alakulat búvárainak felmérése alapján a szakértők megállapították, hogy a híd hiányzó darabjainak mintegy 70 százaléka található még a Neretva vizében, s egyes tömbök súlya eléri az ötven tonnát is

Next