Új Magyarország, 1997. október (7. évfolyam, 229-253. szám)
1997-10-11 / 238. szám
81 KULTÚRA 1997. OKTÓBER 11., SZOMBAT A cölöpverés évadja A Fővárosi Operett Színházban ma este a bécsi Theater an der Wienben 1909 novemberében lezajlott bemutatója óta egyvégtében sikernek számító Lehár-operett, a Luxemburg grófja felújításával indul az 1997/98-as évad, mely egyben az új igazgató, Halasi Imre első szezonja is. Vele beszélgettünk a premier előtt - Úgyszólván alapító tagként tizennégy évet töltött el a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznál. Az utóbbi tíz évben igazgató-főrendező volt. A színházat szerette a közönség a város, szerette a szakma, számos országos hírű bemutató színhelye volt, s - ami ritkaság-onnan nem lehetett különböző botrányokról, válságokról, zűrzavarokról hallani. Egy sikeres színház sikeres igazgatója miért pályázik el egy biztos és kényelmes, jó helyre valahová, ahol sem kényelemre, sem nyugalomra, sem biztos sikerre nem nagyon számíthat, s ha igen, nagyon keményen meg kell értük küzdenie? - Talán éppen ezért. Negyvenhat éves vagyok. Amikor elkészítettem a pályázatot az operettszínház igazgatói posztjára, úgy gondoltam, s ma is úgy gondolom, hogy elég sok mindent megtanultam már a szakmából, s ez a mostani olyan esély az életemben, amelyet kötelességem megpróbálni, hogy hogyan tudom értékesíteni a tapasztalataimat egy az eddiginél lényegesen bonyolultabb, nehezebben áttekinthető közegben. A színház végül is mindenhol színház, és kíváncsi voltam, össze tudom-e szedni, ami bennem és a munkatársaimban van, és tudok-e olyan esélyű színházat csinálni, mint amilyent Zalaegerszegen szerencsém volt kialakítani. - Pályázatának sorsa érdekesen alakult. Több szavazási forduló is volt. Végül a fővárosi közgyűlés kulturális bizottsága 9:3 arányban voksolt ön mellett, de ezzel párhuzamosan a színházban, spontán kezdeményezésre, jóval több mint kétszáz aláírással született egy kérelem, mely szerint szeretnék, ha ön lenne az igazgató. Ez ritka dolog s egyszerre megtisztelő és kötelező. így van. A kezdeményezés nagyon jól esett és hízelgő is volt, de ez azt is jelenti, hogy igen komoly elvárásoknak kel megfelelnem, amihez ez a bizalom természetesen nagy erőt ad. Mivel ez egy kicsiny, szűk szakma, nyilván mindenki tudta, hogy Halasi Imrét egyébként is szoros szálak fűzik a zenés színpadi műfajokhoz. Zalaegerszegen, de máshol is számos zenés vígjátékot, musicalt, rockmusicalt, operettet rendezett. - Kezdhetném azzal, hogy már 1979-ben, utolsó éves főiskolás koromban, Mikó Istvánnal megcsináltuk a Kisváradi Nyári Színházat, ahol minden évben egy új, eredeti zenés játékot tűztünk műsorra. Aztán, már Zalaegerszegen, több olyan zenés művet vittem színre, amelyeket nálunk még nem is játszottak, de 1984-ben, a Rock Színház társulatával, én rendeztem az A krónikás című rockmusicalt is. - Az igazgatói megbízatás ez év március 1-jétől szól. Az 1997/98-as évad tehát az első, amelyben már az ön elképzelései is érvényesülhetnek. Mutatkozhatnak már most is azok a jelek, melyek erre vallanak? - Az első évadban kell leverni azokat a cölöpöket, amelyekre a továbbiak épülhetnek Első és legfontosabb szempontom, hogy - mivel ez mégiscsak operettszínház - olyan masszív, két lábon álló operettrepertoárt építsek fel, melyben ott vannak a klasszikus magyar operettek s az újabb operettszerzők is. Ugyanakkor meg kell jelenni más, modern műfajoknak is: a klasszikus és a modern musicaleknek például. Az elképzelést talán világossá teszi, hogy első bemutatónk a Luxemburg grófja (rendezője Iglódi István, a Nemzeti főrendezője). Ezt követi november végén, az én rendezésemben, Kálmán Imre operettje, A montmartre-i ibolya. 1998 januárjában lesz egy új magyar rock-and-roll musical, Fenyő-Novai Hotel Menthol című darabjának az ősbemutatója, Eszenyi Eniscő rendezésében. Márciusban az Annie, a kis árva cimű gyermekmusicalt Korcsmáros György, a győri színház igazgatója rendezi. Az évad utolsó bemutatója pedig május végén a Hello, Dolly, Horváth Péer rendezésében. -Ez a terv láthatóan arra is törekszik, hogy a társulat kettős adottságait jól kihasználja, s belső egyensúlyt teremtsen a foglalkoztatottságán. - A színházhoz tartoznak a hajdani Rock Színházból jött művészek is. Számukra is kell lehetőséget biztosítani. De ma már az a helyzet, hogy a két alapműfaj átjárható. Sok olyan fiatal tagunk van, akikkel mindkét műfajban bizton számolhatunk, s ez igen jó és fontos tényező. - Az új igazgatónak nemcsak a műsor- és társulatépítés nehézségeivel kell szembenéznie, hanem egy sor tárgyi problémával is. Az Operettre legalább annyira ráférne például egy generálozás, mint a Milliáchra. És erre történtek is már lépések Úgy tudom, a fővárosnál készülnek a tervek az átépítésre, amely másfél évig tartana, a Madách rekonstrikciójának befejezése után kezdődne, s visszaállítaná az épület eredeti, Fellner és Helmer tervezte arculatát. Az átépítés alatt játszhatnánk az addigra elkészülő és befogadó színházként működő Tháliában itt szemben, s az igényeknek megfelelően még több külföldi vendégjátékot abszolválhatnánk így a társulatot megfelelően foglalkoztathatnánk -Az operett, a musical rendkívül drága műfaj. Lesz ezekre pénzük? - Remélem. A költségeink felét, 60:40 irányban az állam és a Fővárosi Önkormányzat fedezi, másik felét nekünk kell előteremtenünk. Én optimista vagyok, különben hozzá sem kezdtem volna az egészhez. De 1998-ban, az első évad végére minden kiderül. Szívesen beszélgetnék akkor arról, mi sikerült és mi nem. (takács) Halasi Imre: Ez mégiscsak operettszínház! fotó: Kertész Gábor Bemutatók az átalakított színpadon Restaurálták a Madách Kamarát A Madách Kamara ismét fogadja a látogatókat. A kései évadkezdés oka, hogy a színházban felújították a nézőteret és az aulát. Kerényi Imre igazgató az ünnepi alkalomból tartott sajtótájékoztatón elmondta: a nézőtéri üléseket már 1993-ban ki kellett cserélniük. Most a falak kaptak új borítást, kicserélték a padlószőnyeget és felújították a világítást. Az igazgató arról is szólt: a megújult játszóhely első bemutatóját november 22-én tartják. Kosztolányi Dezső Édes Anna című művét Tasnádi István dolgozta át színpadra. Az előadást a Színház és Filmművészeti Főiskolán tavaly végzett Léner András rendezi. A címszerepet Varga Klári alakítja. A színházi nyitónapon köszöntötték Csűrös Karola színésznőt, aki 35 éve Lelkes Ágnes színésznőt, aki 40 éve a színház tagja. Tar Máriát, aki 40 éve súgóként dolgozik az intézményben, valamint Zenthe Ferenc színművészt, aki 45 éve játszik a Madách színpadán. A társulat gratulált Müller Péter írónak, a színház háziszerzőjének, aki A vámpír című művéért Görögországban Onassis-díjat kapott. Az eseményen pénzjutalmat adtak át a műszaki dolgozóknak, kellékeseknek, ügyelőknek. A Magyar Kollégiumért A Magyar Kollégium budapesti székhelyű civil szervezet, amely a határon túl élő magyarság kulturális életét segíti szakmai eszközökkel, immár nyolcadik esztendeje. A Magyar Kollégium pártoktól független, állami támogatást nem élvez. A Magyar Kollégium anyagi helyzetén javítandó - koncertet szervez, melyet 1997. november 7-én 19 órakor a Szakszervezetek Fővárosi Művelődési Házában (XI. Fehérvári út 47.) tart, ahol Cseh Tamás énekel a Magyar Kollégiumért. Cseh Tamás és Bereményi Géza erre az alkalomra régi és új dalokból összeállított, csak egyszer hallható műsort szerkesztett. Belépődíj 500 forint Jegyek kaphatók a helyszínen valamint a Kispesti Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodában (XIX.Üllői út 267.) (tj.) Felújították az egri színházat Új arculat, új városkép A hevesi megyeszékhely önkormányzata kötelezettséget vállalt arra, hogy 1999-ben és az ezredfordulón, 23-23 millió forintot különít el a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott egri Gárdonyi Géza Színház bővítésére. Erre azt követően került sor, hogy az 1998-ban címzett kormányzati támogatásban részesülő programok között helyet kapott az egri teátrum rekonstrukciója is. A támogatás összege a 980 millió forintra becsült költség 90 százaléka lesz, amennyiben a fennntartó, a megyei önkormányzat állja a beruházás öszszegének egytizedét. Ebből a 98 millió forintból vállalna Eger 46 millió forintot. A megye azonban még nem döntött az 52 millió garantálásáról. Mint azt Beke Sándor, a teátrum igazgató-főrendezője a döntéssel kapcsolatban az MTI tudósítójának elmondta: az elképzelések szerint a rekonstrukció keretében új külső arculatot kap majd a barokk város architektúrájából ma még kirívó, a 60- as évek elején felhúzott jellegtelen épület. Ezenkívül teljes egészében felújítják majd a színház hang- és fénytechnikai berendezéseit, valamint a színpad forgatórendszerét, és egy stúdiószínpadot is kialakítanak az épületben. • A század elején élő és alkotó író, zeneesztéta, orvos Csáth Géza tanulmányát - az Egy elmebeteg nő naplóját - tűzi műsorára Kiss Csaba átdolgozásában a Budapesti Kamaraszínház. Az Animus és Anima címen színre kerülő darab bemutatóját szombaton tartják a Károly körúti Share stúdióban. A darab főszereplőjét, Gizellát, a még főiskolai hallgató Szabó Viktória alakítja, az anyát Tímár Éva, az orvost Balikó Tamás vendégművész játssza. Animusként Jakab Csaba látható, König szerepében Kerekes József lép színpadra. Az előadás rendezője Tordy Géza. A Kamaraszínház művészei Shakespeare III. Richardjának bemutatójára is készülnek. A Károly körúti kisszínpadon október 18-án lesz a premier. A Vass István fordításában színre kerülő kétrészes tragédiát Ruszt József rendezte. A Fesztiválzenekar belgiumi Brahms-ciklusa A belga sajtó egyöntetű elismeréssel ír a Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván, a Flandriai Fesztivál keretében megrendezett, Brahms szimfóniáit, zongoraversenyeit és magyar táncait megszólaltató, három hangversenyből álló ciklusáról. „Őrületes este volt a zsúfolásig telt Henry Le Boeuf teremben, nagy idők felvillanyozó hangulatában" - írja a világhírű román zongoraművész, Radu Lupu közreműködésével megrendezett első koncertről a brüszszeli La Libre Belgique. „Teljes volt a csoda: a magyar zenészek... önmagukat múlták felül karmesterük inspirációjára, akiről egyre nyilvánvalóbb, hogy a legnagyobbak közé tartozik". A tekentélyes Le Soir kritikusa „Lupu, Fischer, Brahms és az álom" címmel ugyancsak felsőfokban ír a koncertről, kiemelve az 1. szimfónia „szeretetteljes és üde" interpretációját, a magyar táncok „erőt és meghittséget" párosító hangvételét és a zongoraverseny előadását, ahol a zenekar „a legvégletesebb megoldásokban is kamarazenészként segítette a szólistát". Belgium legrangosabb zenekritikusa, Stephan Moens a De Morgen hasábjain „Az új stílusú szimfonikus zenekarok élén" címmel elemzi a Fesztiválzenekar és Fischer Iván produkcióját, akit „kétségbevonhatatlanul korunk egyik legkiemelkedőbb Brahms-interpretátorának" tart. „Lélegzetelállítóan tisztán intonáló fafúvók, virtuóz hegedűk, erőteljes, de karcsú rézfúvók, varázslatos timpanista, a Budapesti Fesztiválzenekart hangzásának rugalmassága az új stílusú szimfonikus zenekarok élére helyezi" - írja a kritikus. A pénzügyminiszter reggelije A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítást rendez a Mikszáth Kálmán-jubileum alkalmából kiírt, a Pénzügyminiszter reggelije című grafikai pályázat anyagából. Az 1988. január 31-ig látogatható tárlatot-amelyen Gyulai Líviusz, Július Gyula, Kovács Tamás, König Frigyes, Rácmolnár Sándor, Roskó Gábor, Szemethy Imre, Szikszai Károly, valamint Újházi Péter grafikáival találkozhatnak az érdeklődők - Medgyessy Péter pénzügyminiszter nyitja meg hétfőn délelőtt 11 órakor a Károlyi-palotában (V. ker., Károlyi Mihály u. 16.). Az asszimiláció veszélyei Milyen asszimációs veszélyek fenyegetik a határon túli magyarságot? Mit tehetünk az önkéntes beolvadás ellen és van-e fegyrverünk az erőszakos asszimilációval szemben? Meddig fordítható meg a nyelv- és identitásvesztés folyamata? Ezeket a kérdéseket kutatja a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsora vasárnap este 18 órakor. Szerkesztő-műsorvezető: Mucsányi János. Tony Lakatos koncertje Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében mutatja be új - Randy Brecker trombitaművésszel készített - lemezének anyagát a világ egyik legjelentősebb és legtöbbet foglalkoztatott szaxofonosa, Tony Lakatos. A Kis Rákfogó együttessel, húsz esztendővel ezelőtt híressé vált, 1993 óta Frankfurtban élő zenészt vasárnap 19.30-tól láthatja és hallhatja a magyar közönség három kitűnő muzsikus - Joanne Breckeen (zongora), Marc Abrams (bőgő), valamint Keith Copeland (dob) - társaságában. Kiállítás a Fészekben Chiovini Ferenc festőművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a Fészek Művészklubban (VII. ker., Kertész u. 36.). A november 7-ig látogatható tárlatot Mocsai János zenetörténész nyitja meg 21-én, kedden 18 órakor. Előadás a szlovákokról Kafer István irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolkus Egyetem Szlovák Intézetének vezetője tart előadást Szlovákok dmma 16-án, csütörtökön 18 órakor az R Mubban (XI. ker., Műegyetem ratpart 9.1. em.) A program a Szent László Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem Helyünk Európában című előadássorozatának része. A Éhség és hőség Massimo Montanari Éhség és bőség című, az Atlantisz kiadónál megjelent könyvét mutatják be 27-én, hétfőn 17 órakor a Magyarországi Olasz Kultúrintézetben (VIII. ker., Bródy Sándor u 8.). Baráti látogatás Chanoch Levin kortárs izraeli író, drámaíró műveiből tart előadóestet Wohl Katalin színművész 21-én este 6 órakor a Rátkai Márton Klubban (VI. ker., Városligeti fasor 38.). A művésznő beszélgetőtársa: Kóra Ilona. Deportálások 1956 Csütörtök óta vetíti esténként 18 órakor október 13-ig a Hunnia mozi Gulyás János dokumentumfilmjét a Szovjetunióba történt deportálásokról.Utána pedig minden hétfőn látható a Semmisnek kell tekinteni című film, szerdánként 18 óraikor pedig a Blue Box moziban. A film az ötvenhatos események utáni megtorlások kérdésével foglalkozik, mindmáig nem tudható pontosan, a Szovjetunióben deportáltak valamennyien visszatértek-e később hazájukba. Vonnegut leteszi a lantot Kurt Vonnegut úgy érzi, hagyni kell most is könyvet írni, ő az időrengéssel befejezi. Az amerikai író Timequake cmű könyve még októbrben megjelenik az Egyesült Államokban. Ez lesz a 19. kötete, s mivel tipikus Vonneguti regényről van szó, elmondható, hogy a 19. amolyan egy híján húsz. A történet lényege, hogy 2001-ben mindenki számára visszatekeredik az idő tíz évet, s mindenkinek ugyanúgy kell végigélnie 1991-től 2001-ig mindent, ahogy az elsőre megesett. Az Időrengés főhőse a Bajnokok reggelijéből is jól ismert Kilgore Trout nevű science-fiction író, akinek tollába adva számos ötletet Vonnegut szinopszis-tömörséggel más könyveibe is beépített. (Feltehetően azért választotta ezt a közlési megoldást, mert vagy lusta volt külön kibontani az ötleteket, vagy mert nem találta azokat hosszabb lélegzetre méltónak, pedig sokak szerint bőven akadnak a beékelések között olyan remekek, amelyek megérnének egy misét.) Vonnegut - a Newsweek cmű amerikai hetilap szerint - azt mondja, hogy a kis adó a fejében elhallgatott, s hogy az amerikai írók általában 55 éves korukra már elvégzik munkájuk legjavát. Ő maga 74 éves, de még tartozott kiadójának az időrengéssel A Timequake-nek egyébként már évekkel ezelőtt meg kellett volna jelennie, ám Vonnegut nem engedte, mondván, ha (az akkori változatot) ő nem értette és nem szerette, más miért érzett volna másként. A végleges változatban amúgy Vonnegut - egyebek között - gyászolja a maga szomorkás derűjével az írás mesterségét is. Mint mondja: „Nincs már ránk többé szükség". Hogy rá sincs, azt remekül cáfolja az Interneten Vonnegut cseverésző oldalainak rendkívüli népszerűsége, s hogy minden könyvét újra és újra kel nyomtatja. Vonnegut felesége, Jill Krementz - aki fotóművész - úgy véli, Kurt csak blöfföl, ő egy pillanatra sem hiszi, hogy képes lenne abbahagyni az írást.