Uj Magyarság, 1938. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

• , ; 1 * X ' j 4/a Vas&Dapi L/séC$al:/&Qfiller ELŐFIZETÉSI AR Y HÓNAPRA wTPT/le SZFRVFS71VI. ’¡*-----¡/ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL 1­8 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ, FÉL- * LEBLOS­SZEKIYESALO. Zfi|£­ BUDAPEST, VIII­, JÓZSEF­ KÖRÚT 5. ÉVRE 18 PENGŐ, EGYES SZÁM ARA IUIN­­OTAV­ICTI/ÁM TELEFON: 1-464-90, 1-464-28, 1-464-29 ÉS KÖZNAPON 10, VASARDI NAP 20 FILLÉR IWIIUSHI 1-444-00, POSTACSEKKSZÁMLA 6500 1938 január 1 SZOMBAT V. évfolyam 1. szám DARÁNYI KÁLMÁN nagyjelentőségű nemzeti programot adott szilveszteri rádióbeszédében „Kormányom jobboldali politikát folytat" — A hitelszervezetnek és a gyáriparnak tőke­erejét a nemzet nagy közösségének szolgálatába kell állítania — Szociális politika az igazi fajvédelem szellemében — Magyarország nélkül semmiféle hatalmi csoportosulás nem hozhatja meg Középeurópa rendezését „Szent István izzó lelke járja át a magyarságot innen és túl a határokon!11 Darányi Kálmán miniszterelnök rádióbeszédet mondott pénteken este az időszerű politikai kérdésiről és az esztendő utolsó óráiban elhangzott be­széd az év legjelentősebb politikai ese­ménye lett. A kormányelnök hatalmas koncepciójú beszédben végigment; mind­azokon a kérdéseken, amelyek a mai magyar életbe vágnak és az őt mindig, minden körülmények között jellemző tartózkodó hang mellett is olyan preg­nánsan, hajlíthatatlan eréllyel fejezte ki álláspontját, amelynek hatása alól egyetlen hallgatója sem vonhatta ki magát. Nem politikai és nem párt­programot adott a miniszterelnök, ha­nem átfogó, nemzeti programot. Ki­fejezte és tudatossá tette mindazt, amit a nemzet a mai válságosan nehéz kö­rülmények között érez, a magyar hitet és reménységet, keserűséget és nem­zeti büszkeséget egyaránt, ennek alap­ján mutatva meg az utat, amelyen a­­nemzetnek a jövőben haladnia kel. A szentistváni gondolat volt Darányi Kálmán rádióbeszédének kiindulópontja és végeredményében ennek a gom­bat­nak adott a beszéd modern értelmezést, az ezeréves tradíciók alapján felépített mai jelentőséget. Szent István gondo­lata a nyugati eszmekörbe való bekap­csolódás, de faji értékeink, egyénisé­günk fenntartása mellett, és ugyanezt hirdeti Darányi Kálmán 1987 Szilvesz­ter napjának alkonyán. Ez a gondolat ad erőt ahhoz, hogy nyugodt öntudat­tal álljuk meg a helyünket. Közép­­euró­pa kulcspontján, ahol létünket, ezeréves küzdelmünket mindenkinek el kell ismernie. És ebből adódik a mai program, amelynek alapja a keresztény és nemzeti világnézet, a tiszta jobb­oldali politika, a magyar fajta felka­rolása és védelme, sorsának javítása az élet minden terrénumán. Ezt tekinti irányító szempontnak Darányi Kálmán és kormánya közjogi reformtevékeny­ségében, gazdasági intézkedéseiben, a fokozott szociális tevékenységben, amely a nemzet minden rétegéről a le­hetőség határáig gondoskodni kíván. És végül a bizakodás akkordjaiban csendült ki a miniszterelnök beszéde: ha a nemzet egységben áll, a magyar­ság „határon innen és túl” meg fogja találni az utat a jobb jövő felé. És Szilveszter éjszak­ájának az egész ma­gyar társadalom ezeknek a mélyen át­­érzett, férfiasan határozott és emelke­dett szavaknak hatása alatt indult neki, megkönnyebbült, felderült lélek­kel ... alapított itt s nem a keletet ágyazta be a nyugati institúcióba, hanem egy egészen saját­szerű, különleges magyar birodalmat alapított, olyan nemzeti intézményekkel, amelyekhez hasonlót másutt sehol sem találunk. Ha nemzetszervezési, kormányzási ered­ményeit összegezzük, kétségkívül meg kell állapítanunk, hogy a legnagyobb magyar politikai zsenik egyike volt ő. De népér­­k igazi atyja jó. Nem csoda, ha a nemzet szorongattatása idején sokszor zengett fel a vágyakozás: „Hol vagy István király. Téged magyar kíván.” Ma is élő célkitűzései közül felemelítem honvédelmünk megszervezését és aktív külpolitik­áját. Már akkor belátta, hogy a honvédelemre a nemzetnek minden áldo­zatot meg k­ell hozni, ha fenn akar ma­radni A miniszterelnök rádiószózata Darányi Kálmán miniszterelnök Ete­ken délután 1­5 órakor lépett r­ádió ék­házában a mikrofon elé, hogy ela­­dja alább következő szózatát: Magyar testvéreim! Mielőtt ő lépi az újév küszöbén, szólni akarok a­g­yar társadalomhoz, hogy tájékoz né­hány időszerű politikai és gaz­dasági kér­désről. Az 1938-as esztendő Szent István éve. Az ő emlékének szenteli a magyar illám és a magyar nemzet. Az ö emlékének szenteli ezt az évet a római katolikus egy­ház, amelynek kanonizált­­ szentje is a többi krisztusi alapon álló egyház is, amely ugyancsak benne ünnepli az az após­ok­ lelkű uralkodót, aki a pogány magyarokat a keresztény hitre teh­ette. Szent István úgy áll előttünk, mint egy öreg, bölcs, jóságos szent király, amiy en­nek őt az Egyház tanításából ismer­jül De ha életét vizsgáljuk a magyar állam lapí­­tása és a nemzet szempontjából, akkor vé­gig kell mennünk azon az úton is, amit ő mint kemény és acélos férfi járt be. Ez az út pedig sok akadályon vezetett keresztül. Sok nehézséget hárított el és győzött le. Nagy energiával és keménységgel vívta meg harcait és messzibe látó szemmel rakta le birodalmának és a modern magyar ál­lamnak alapjait akkor, amikor a királyi tanács szervezésével a mai alkotmányos­ság csíráját megteremtette, amikor nem­csak püspökségek, hanem vármegyei rend­szerű közigazgatási és katonai szerveze­tünk alapjait is megszervezte. Kitűnő hadvezér, kemény katona. A belső ellen­­áldásokat, a felforgató törekvéseket ma sokszor kegyetlennek látszó eszközökkel is elfojtotta, mert szemei előtt csak a nemzet jövője lebegett. Éppen azért, ahol ez nem volt elkerülhető, nem habozott attól sem, hogy fájdalmas sebeket ejtsen a nemzet testén, ha ez volt a gyógyítás előfeltétele. Senat István mmn nyugati birodalmat Faji és nemzeti egyéniségünk megóvása a Dunamedencében A magyar probléma lényege reánk nézve az, hogy történelmi hivatásunknak meg­felelően a Dunamedencében a magyarság faji és nemzeti egyéniségének megóvásá­val, a keresztény kultúra és az emberi civilizáció nagy értékeit megőrizzük és továbbfejlesszük első királyunk elgondolása alapján. Ez tevékeny, aktív külpolitikát kíván. Fennálló baráti viszonyainkat bé­kés céljaink érdekében szorgosan ápoljuk. De amellett iparkodjunk továbbfejlesz­teni kapcsolatainkat más népekkel és nem­zetekkel is, hogy minél sikeresebben for­dítsuk magunk felé az emberiség figyel­mét, mely hazánk sérelmeinek lényegével ma már jórészt tisztában van. A középeurópai kérdés kielégítő meg­oldása felé az első lépés a teljes egyen­jogúság és elszakított magyar testvéreink nemzetközi szerződésekben biztosított jo­gainak elismerése, helyesebben ezek gya­korlati érvényesülése. Mi vagyunk a dunai központ. Középeurópa rendezésénél nélkü­lünk semmiféle hatalmi csoportosulás nem hozhatja meg az általunk is annyira áhított végső megbékülést. Ez a felismerés lassan tért kezd hódítani oly államokban is, amelyek előle azelőtt teljesen elzárkóz­tak. Külpolitikánk egyik legfontosabb fel­adata, hogy a külföldi hivatalos köröket békés szándékaink őszinteségéről meg­győzve, őket a magyar igazságnak meg­nyerjük és a középeurópai kérdés rende­zése alkalmával a józan észszerűséghez ragaszkodó érdekek révén magunk mellett találhassuk. Éppen ezért külpolitikánk ter­mészetesen felöleli külföldi gazdasági kap­csolataink kibővítését és kimélyítését is. Tisztában vagyunk azzal, hogy gazdasági felemelkedésünk egyik legfőbb feltétele Ex\ r BiblCiv. \ i Budapesti­/ \ r.no:i­5 / nemzeti termelésünk számára minél több és biztosabb külföldi fogyasztó­piac szer­zése. Ebben az irányban a legsúlyosabb időkben is sikerült eredményeket elérnünk. A magyar politikusnak egy pillanatra sem szabad szem elől tévesztenie a nemzet távolabbi céljait. De fontosak a ma pro­blémái is. Vessünk azokra is egy pillan­tást. A magyar sors rengeteg keserű gondja közt az önmagára utalt nemzetnek akkor lesz nyugodt az élet­folyama, ha a belső rendet, a belső egyensúlyt, a hasz­nos erők együttműködése által biztosítani tudja. Szükség van erős pártra alapított kor­­mányzásra, de ez önmagában nem elég nemzetünk jövőjének biztos és nyugodt kiépítésére. Mikor a nemzeti közösség nagy kérdéseivel állunk szemben, szüksé­ges, hogy felemelkedjünk pártok feletti szempon­okig. Ebből a szemszögből kel vizsgálnia egyes kérdéseket, nemcsak a kormánynak, hanem maguknak a pártok­nak is, mert csak így biztosíthatjuk az időszerű feladatok megoldása érdekében szükséges összefogást Ez adja meg köz­életünknek morális súlyát is. Éppen így szükség van egységre annak a felismerésében is, hogy ebben az ország­ban csak alkotmányos törekvések érvénye­sülését lehet megengedni. Ennek bizto­sítéka az államfői tekintély, a törvény­­hozás, igazságszolgáltatás és közigazgatás egymástól való függetlensége, a parlamen­­tarizmus, másfelől pedig maga a nemzeti öntudat. A diktatúra kérdésében félreérthetetlen nyilatkozatot tett szolnoki beszédében az ország fűméltóságú kormányzója. Az egész világon túl a világnézetek harca s nagy táborok vonulnak fel egy /

Next