Uj Magyarság, 1938. április (5. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

4 tak Bluntnak megvalósításra s ő még nem választott ezek közül. A radikális minisz­terek, mint a lapok írják, még nem felej­tették el, hogy Blum volt az, aki a Chau­temps-féle rendkívüli pénzügyi ja­vaslatok leszavazásával megbuktatta a legutóbbi radikális kormányt és kifogásol­ják, hogy Blum Leo most a szocialista vezetés alatt álló kormány számára kért ugyanolyan messzemenő pénzügyi felhatal­mazást. A jobboldali lapok valószínűnek tartják, hogy ha sikerül is a kormánynak pénzügyi törvényjavaslataival a parlament elé jön­nie, a szenátus szembe fog helyezkedni azokkal és így a kormány bukása a leg­közelebbi jövőben várható. A városi tőzs­­dén a kormány közeli távozásáról szóló Hírek hatása alatt csütörtökön a hangulat bizakodóra fordult, a járadékkötvények lényegesen emelkednek és a frank ár­­folyama is megerősödött. A Temps azt írja, hogy a tőzsde nyilván a nemzeti egy­­ség kormányának igen közeli megalakulá­sával számol. Csütörtökön délben Paul­ Boncour kül­ügyminiszternél a Quai d’Orsayn látoga­­tást tett Welczek gróf német nagykövet és hosszabb megbe­szélést folytatott vele. A tanácskozásról semmi sem szivárgott ki. Schuschnigg lakásán szorgalmasan rádiózik Mik­las volt szövetségi elnök változatlanul teljesen szabadon mozoghat lakásán kívül is . Nem koboz­ták el a Habsburgok ausztriai ingatlanvagyonát Bécs, március 31. Beavatott helyről közlik: Schuschnigg Volt szövetségi kancellárnál­, aki válto­zatlanul palotájában, a Belvedere-kastély­­ban tartózkodik, köztudomás szerint meg­hagyták birtokában a tulajdonában levő rádiókészüléket és egyébként is lakásán belül teljesen szabadon cselekedhetne. Ezt a tényt cseh lapok álk­almul használták fel arra az állításra, hogy Schuschniggot kényszerítették, hallgassa meg a német szónokok ellene irányuló beszédeit. Erről szó sem lehet. Úgy látszik viszont, hogy Schuschnigg bőségesen kihasználja a neki nyújtott lehetőséget, hogy a napi esemé­nyekről tájékozódjék, mert, mint hallani lehet, rádiókészülékét igen sűrűn kap­csolja be. Miklós volt szövetségi elnök változat­lanul teljesen szabadon mozoghat nem­csak Radetzky­ utcai lakásán, hanem azon kívül is. Hogy eddig nem élt ezzel a moz­gási szabadságával és nem­ jár ki a vá­rosba, hanem lakásán marad, az saját kívánsága szerint történik. Egyes helyeken híreket terjesztettek arról, hogy elkobozták a Habsburgok ausztriai ingatlanvagyonát. Ez a híresz­telés, mint megállapítható volt, valótlan. Reinhardt birodalmi pénzügyi államtitkár csütörtökön előadást tartott az Engel­­mann-arénában a nemzeti szocializmus néppolitikai programjáról és bejelentette, hogy április elsejével Ausztriában is életbe lépnek a néppolitikai segélyek, ame­lyek elsősorban a házasodást, a gyermek­áldást és a kisemberek művelődését segí­­tik elő. A folyó költségvetési évben össze­sen 780 millió schillinget irányoztak elő erre a célra. Az evangélikus egyházi főtanács az áp­rilis 10-iki népszavazással kapcsolatban felhívással fordul az evangélikus hívők­höz. A feltétlen „igen"’, mondja többi kö­zött a felhívás, amivel az osztrák nép Hit­ler vezérnek és kancellárnak tartozik, szá­munkra nemcsak magától értetődő népi kötelesség, hanem ez az „igen” őszinte kö­szönet az irgalmas Istennek hazánk meg­mentéséért és felszabadításáért. Róma, március 31. A Stefani-iroda hosszabb bécsi jelentés­ben számol be az osztrák katolikus egyház helyzetéről. A többi közt a következőket írja: Az osztrák püspöki kar jóakaratánál, megnyilvánulását a nemzeti szocialista sajtó nagy megelégedései fogadta. Bár­ a szélsőséges egyházellenes lapok támadá­saikat nem hagyták abba, a mértékadóbb lapok hangjáról ítélve, az egyházi kérdés­ben enyhülésre van kilátás. A német ható­ságok maguk is intézkedéseket tettek a türelmetlen elemekk­el szemben. Ide soroz­ható, hogy a bécsi iskolákban ismét visz­­szaállították az imát A német katolikusok őszintén remélik, hogy ezek az első intéz­kedések vallási téren az általános megbé­­külés előjeleinek tekinthetők. A Stefani-iroda jelentését köztik az olasz lapok és több fenntartással az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja is. A.népszavazásra külön von­atok viszik Budapestről Bécsbe az itt élő németeket és osztrákokat A budapesti német követség kéri az aláb­biak közlését: Április 10-én a német birodalomban Auszt­riának a birodalommal való újbóli egyesíté­séről népszavazást rendeznek s ugyanakkor lesz a nagy német birodalmi gyűlés tagjainak megválasztása. Szavazásra jogosult minden, a választás napján legalább 20 éves férfi és nő, aki birtokában van a birodalmi vagy az oszt­rák állampolgárságnak, kivéve a zsidókat és azokat, akik zsidóknak számítanak. Zsidó az, aki legalább három, fajilag teljesen zsidó nagyszülőtől származik. Zsidónak számít az is,­­aki két teljesen zsidó nagyszülőtől szár­mazik, ha 1935 szeptember 15-én a zsidó fe­­lekezethez tartozott, vagy azóta vették fel­ oda, vagy ha 1935 szeptember 15-én zsidóval élt házasságban, vagy azóta kötött zsidóval házasságot. Az osztrák népszavazásra azok a volt osztrákok is jogosultak, akiket nemzeti érzelműi­ vagy működésük miatt fosztották meg állampolgárságuktól. A­ szavazásban részt vehetnek a külföldön élő szavazásra jogosultak is. Ezek a szava­zásra szavazóigazolványt kapnak. A Magyar­­országon élő szavazásra jogosultak számára az útlevél felmutatása ellenében a német kö­vetség állítja ki a szavazóigazolványokat, mégpedig az osztrákok számára az eddigi osztrák követség épületében (Akadémia­ utca 17), a többi német számára a német követség épületében feri­ utca 64—66). A követség va­sárnap, április 3-án is nyitva van délelőtt 10 órától 1 óráig. A szavazás leadása csak Ausztriában, vagy a birodalom más részében történhetik. A sza­vazóigazolványok tulajdonosai bármely tetsző­leges szavazóhelyiségben leszavazhatnak. Azonkívül elsősorban a Nyugatmagyar­­országon lakó szavazásra jogosultak számára Lajtamen­ti Bruck, Hainburg, Nagymarton és Mattersburg) és Gyanafalva (Jennersdorf)­ pályaudvarain szavazóhelyiségeket állítottak fel. A Budapesten és környékén lak­ó szavazó­jogosultak számára Bécsbe két különvonatot indítanak. Az első különvonat április 9-én dél­után 3 órakor indul Budapest keleti­ pályaud­varról és délután 6 óra 50 perckor érkezik a bácsi Ostbahnhofra. Visszafelé a bécsi Ost­­bahnhofról indul április­­10-én este 8 óra 05 perckor és éjjel 11 óra 50 perckor érkezik Budapest keleti-pályaudvarra. A második kü­lönvonat április 10-én reggel 6 óra 25 perckor indul Budapest keleti-pályaudvarról és 10 óra 17 perckor érkezik a bácsi Ostbahnhofra. Visszafelé a bécsi Ostbahnhofról indul este 8 óra 5­5 perckor és éjjel 12 óra 40 perckor ér­kezik Budapest keleti­ pályaudvarra. Az úti­költség oda-vissza összesen 11-SO pengő■ A kü­­lönvon­atra szóló jegyeket a szavazó igazolvá­nyokkal egyidejűleg kell megváltani a német követségen. Azokat,.­akik Közép- vagy Keletmagyar­­országon laknak és szintén igénybe akarják venni valamelyik különvonatot, felkérik, hogy ezt az igényüket a szavazóigazolvány kérésé­vel egyidejűleg közöljék s ez alkalommal mondják meg azt is, melyik vonaton kíván­nak utazni. Igazolt ínségesek az utazás cél­jára a birodalmi németek kolóniájának részé­ről bizonyos összeget kaphatnak. Azoknak a szavazásra jogosultaknak, akik az április 9-én induló különvonaton utaznak és nincs módjukban maguknak gondoskodni bécsi szállásról, korlátolt számban szállás­helyek álnak rendelkezésükre. • Természetesen minden németnek és német­­osztráknak kötelessége,­­ hogy résztvegyen a népszavazáson és a választásban. Ez a közlemény válasznak tekintendő a közvetlenül a német követségre érkezett min­den kérdésre. PÉNTEK, 1938 ÁPRILIS 1 .’ ünnepélyes külsőségek között iktatták be Bihar, Baranya és Vas megye új főispánját Berettyóújfalu, március 31. Bihar megye törvényhatósági bizottságának közgyűlése csütörtökön iktatta be a főispáni székbe vajai Vajay Károly dr. főispánt. A beiktatást megelőzően a főispán a törvény­­hatósági bizottság tagjaival istentiszteleten vett részt. A közgyűlésen nagyszámú előkelő közönség jelent meg, eljöttek a társtörvény­hatóságok képviselői, több felsőházi tag és országgyűlési képviselő. A főispánt vitéz Nadányi János dr. alispán, üdvözölte elsőnek. A főispán ezután Végh József vármegyei főjegyző kezébe letette a hivatali esküt, majd megtartotta székfoglaló beszédét. Háláját fejezte ki a kormányzónak az iránta megnyilvánult bizalomért és ragasz­kodását nyilvánította a kormányhoz. Vajay Károly: A keresztény nemzeti és szociális állam kiépítését kívánom szolgálni — A főispáni állás — mondotta ezután, —, nemcsak dekórumot, hanem a mai időknek megfelelőm, nehéz munka­feladatokat is je­lent: a keresztény, a nemzeti és a szociális állam minél tökéletesebb kiépítésére irányuló kormányzati törekvéseknek cselekvő alá­támasztását. Ebben a szellemben kívánom szolgálni a vármegye érdekeit, s meggyőző­désem, hogy a vállvetett közös munkának az eredményei nem maradnak el Hangoztatta ezután, hogy Darányi Kálmán kormányának programját képviseli, mert csak az alkot­mányos haladás útján megvalósított jobb­oldali építő politika jegyében lehet a jobb jövő felé vezetni a nemzetet. A miniszter­elnök győri programja hivatott arra, hogy egzisztenciális létünket, nemzeti épségünket és szociális téren való előrehaladásunk foly­tonosságát biztosítsa. Mindig arra fog töre­kedni, hogy az autonómia élete is új tar­­talommal, új célkitűzésekkel töltessék meg. Elsőrendű kötelességének tartja a rendnek és nyugalomnak biztosítását, a szociális békét pedig az arra rászorulók gondozásával kí­vánja szolgálni. A főispán lelkes éljenzéssel fogadott szék­foglaló beszéde után a vármegye tisztikara nevében Végh József vármegyei főjegyző, a törvényhatósági közgyűlés nevében pedig Miskolczy Pál dr. üdvözölte az új főispánt. Török Olivér törvényhatósági bizottsági tag indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy táviratilag üdvözli Darányi Kálmán miniszter­­elnököt és Széll József belügyminisztert. Blaskovich Iván: A nemzet­­egységet a lelkekben szeretném megvalósítani Pécs, március 31. Baranya vármegye törvényhatósági bizott­sága Ugyancsak csütörtökön délelőtt megtar­tott rendkívüli közgyűlésen iktatta be hiva­talába Blaskovich Iván főispánt. A közgyűlést megelőzően a székesegyházban ünnepi szent­mise volt A beiktató közgyűlést, amelyen nagyszámú előkelő közönség jelent meg, Olló István alispánhelyettes nyitotta meg. Ezután Montenuovo Nándor herceg vezetésével kül­döttség hívta meg Blaskovich Iván főispánt, akit terembelépésekor lelkes éljenzés és taps fogadott A főispán letette az esküt, majd a hagyományos szokás szerint a vármegye négy legidősebb főszolgabírája az új főispánt székestől háromszor felemelte. A vármegyei tisztikar nevében Öllé István alispánhelyettes, a törvényhatóság nevében Rihmer Oszkár dr. és Riesz Ádám ország­gyűlési képviselő üdvözölte az új főispánt. Blaskovich Iván főispán megköszönte az üd­vözlést, majd beszédében ki­­ma­te, hogy ami­kor hivatalát átveszi, átérzi azoknak a köte­lességeknek súlyát, amelyeket elődei örökül hagytak rá. A nemzeti egységet a szívekben és lelkekben szeretné megvalósítani, mert a nemzeti egység erejével az ország népe le­győzhetetl­­enné válik. A keresztény világnéze­tet, keresztény erkölcsöt és a keresztény éle­tet kívánja szolgálni, amely a gyűlöletet nem ismeri. A közgyűlés lakos éljenzéssel fogadta a főispán székf­oglatóját. A közgyűlés után a főispán üdvözlő küldöttségeket fogadott. Szűcs István: A modern közigazgatásnak tapintatosnak és szociálisnak kell lenn­i Szombathely, március 31. Vas vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön megtartott közgyűlésén, iktatta be méltóságába vitéz szentjánosi Szűcs Ist­ván dr. főispánt. A beiktató közgyűlést, ame­lyen nagyszámú előkelő közönség jelent meg, Horváth Kálmán dr. alispán nyitotta meg. Az alispán üdvözlő szavai után Szűcs István dr. főispán letette a hivatali esküt, majd el­mondotta székfoglaló beszédét. — A főispáni tisztség alapja — mondotta — a bizalom, amit csak őszinte szóval és ebből fakadó tettekkel lehet kiérdemelni. A kor­mány és az autonómia közötti kapcsolatot nyit és igazságot kereső, de méltánylást is tekintetbe vevő munkássággal kívánom szol­gálni. Az eredményes munkának egyik alap­feltétele a rend, a béke és a nyugalom. Ezt mindenki érdekében és mindenkivel szemben megvédeni elsőrendű kötelességemnek tartom. A modern közigazgatásnak gyorsnak, a napi élethez alkalmaskodnunk, tapintatosnak és szociálisnak kel lennie, az ellenőrző jogot ebben az irányban igyekszem majd gyako­rolni Beszédemet Széll Kálmán, a megye nemes szülöttjének jelszavával fejezem be: Jog, törvény és igazság, ezt a hármas jelszót választom én is főispáni tevékenységem útmutatójául. A főispánt beszéde végeztével a közönség lelkesen ünnepelte, majd Vidos Árpád vár­megyei főjegyző a­ megye tisztikara nevében köszöntötte az új főispánt. Ezután Grősz Jó­zsef püspök, apostoli kormányzó, a megye törvényhatósága nevében üdvözölte Szűcs Istvánt. Szűcs István főispán — mondotta — nehéz időkben foglalta el a megye főispáni székét. Reméljük azonban, hogy az ország súlyos problémái a miniszterelnök győri beszéde alapján megoldásra is kerülnek és megoldá­sukhoz meglesz az áldozatkészség azok részé­ről, akiknek az áldozatot meg kel hozniuk. Össze kell azonban fogni és ezt az össze­fogást tartom legfontosabbnak a mai időben. Az összefogás azonban sohasem volt erős oldalunk és ma sem az. Konkolyhintók járnak közöttünk s alig van Magyarországon vezető­ember, akibe bele ne kötött volna a láthatat­lan front, amelyről senki sem tudja, hogy kik állnak mögötte. Ma nemcsak jobb- és baloldal van, hanem a jobboldalnak is számtalan árnyalata s ezek állandóan harcban állnak egymással, mert egyik-másik kérdésben más a felfogásuk. — Mi kicsiny nemzet vagyunk, amely nem utánozhat egy hetvenötmilliós népet. A népek versenyében ellenségek gyűrűjétől körülvéve csupán úgy maradhatunk fenn s régi bará­tainkat is csak úgy szerezhetjük vissza, ha egymást megbecsülve, komolyan dolgozunk. Orgsz József püspök üdvözlő beszéde után a közgyűlés tagjai meleg ünneplésben részesí­tették a főispánt. A főispáni beiktatás után a Sabariában tartott közeléden a város és vármegye elő­kelőségei mellett az összes társadalmi réte­gek képviselve voltak és résztvettek azon a szomszéd vármegye kiküldöttei, valamint a fővárosi vendégek is. Az első felköszöntőt vitéz Szűcs István főispán mondotta a kormányzóra, majd Holló Aurél államtitkár üdvözölte a főispánt, Isten áldását kívánva működésére. Tulok József dr. főszolgabíró a vármegye tisztikara nevében, Ujváry Endre dr. polgármester a város ré­széről, vitéz Roszner István báró ország­gyűlési képviselő pedig a megyei nemzeti egységpárti képviselők nevében mondott üd­vözlő beszédet és a következőket mondotta: — Különösen itt, a nyugati végeken kell megéreznünk az idők szavát, mert hiszen a megyeházáról meg lehet látni a német biro­dalom határait. Nekünk ezt a faktumot öröm­mel kell üdvözölnünk, mert az osztrák csatla­kozással a magyarság által mindig követelt népi önrendelkezési jog jutott diadalra. Ezzel eldőlt a német hegemóniáért folytatott év­százados harc, Európa térképéről eltűnt a szabad prédaként vergődő Ausztria és vele együtt egy új nagy háború veszedelme. A magyarság békességes jó viszonyban kíván élni nagy szomszédjával. Mi tudjuk, hogy a birodalom tiszteletben kívánja tartani nem­zeti függetlenségünket és a megalkuvást nem ismerő magyar Hiszekegy szavai a hetven­­milliós német népnél megértésre találnak. Most igazolódik be az elmúlt esztendőkben sokszor gáncsolt németbarát politikánk he­lyessége. Ha úgy cselekedtünk volna, mint azt egyes körök, pártok és sajtóorgánumok nem egyszer kívánták és Páris vagy Prága felé orientálódunk, akkor ma Sztálin zsoldosai volnánk és ott tartanánk, ahol a csehek, így azonban Németország kipróbált barátokat tud a határokon innen, olyan barátokat, akikkel együtt kíván működni. Gaál Gergely esperesplébános a főispán szülőfalujának, Magyargencsnek üdvözletét tolmácsolta. Ezt követőleg Koledicc Ferenc a kisgazdatársadalom, Farkas Tibor pedig Zala vármegye nevében köszöntötték Szűcs István dr. főispánt. ­ A vakbélgyuladás veszélye elleni vé­dekezés egyik hatásos módszere abban áll, hogy az ember a beleit hetenként legalább egyszer a természetes „Ferenc József” keserűvízzel — reggel éhgyomorra egy pohárral — alaposan kitisztítja. Kérdezze m meg orvosát,

Next