Uj Magyarság, 1938. május (5. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-07 / 102. szám

SWIMRAT, 1938 MATOS 7 ■ »mad­arsAg Megakadt Orosházán az angoranyúl-tenyésztés, mert nem lehet eladni az angoragyapjút Orosháza, május hó. Orosháza a kisállattenyésztésnek és ér­tékesítésnek egyik igen jellegzetes köz­pontja. Már a vonatról szembetűnnek a nagy tárházak, két baromfikereskedő cég gyűjtőteleped. Az állomásfőnök mondja, hogy évente több, mint háromszáz vágón baromfit, ötven vágón tojást szállít a vasút. Most éppen fagyasztott tojást ra­kódnak. Sokezer kisgazda szorgalmas mun­kájának eredményét jelenti ez, sokmilliós bevételt, amelynek hasznát nemcsak ez a környék látja, hanem az egész ország. Baromfiki­vitelünk jelentőségeit nemcsak a statisztikai számok mutatják hanem ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy ez a kivitel nagyrészt nemes valutával fizető országokba irányul. Nemrégiben tett jelen­tést Imrédy Béla közgazdasági miniszter devizakészleteink örvendetes fejlődéséről. Ezt az előnyös helyzetet túlnyomórészben törekvő kisgazdáinknak köszönhetjük, végeredményben az ő munkájuk teszi lehe­tővé az ipari nyersanyagok külföldön való beszerzését is és a hatalmas milliárdos beruházási program megvalósítását. Látogatás a Turul angoranyai telepén A Turulszövetség orosházai Szondi bajtársi egyesülete felismerte a kisállat­­tenyésztés különös helyi fontosságát és di­cséretes igyekezettel törekedett bekap­csolódni a tenyésztés fejlesztésébe és pro­pagálásába. Szemenyey Bálint dr., a Tu­rul orosházai vezére, bemutatja az egye­sület angolanyúl-telepét, ötvenhat darab szép fajállat van az egyszerűen, de jó gya­korlati érzékkel készített, célszerű ketre­cekben. Gondozójuk egy hetvenötszázalé­kos hadirokkant, a telep felügyelője. A hófehér selymesgyapjú állatok megvethet­nék a nagyszabású tenyészet alapját, példaadó, serkentő célt szolgálnának, ha két, leküzdhetetlennek látszó akadály nem hiúsítaná meg a Turul törekvését. Sze­menyey dr. mondja: — A Turul tagjai szövetkezetet alakí­tottak az angora­tenyésztés felkarolására. A befolyt üzletrészekből vettük ezt a kis telket, házat, a tenyészanyagot, berendez­tük a telepet és reméltük, hogy szerény anyagi támogatást is sikerül kieszközöl­nünk Nagy csalódás ért bennünket. Hosszas kérvényezés után az iparügyi mi­nisztérium kétszáz pengőt kiutalt ugyan, de még ezt az összeget sem sikerült eddig kézhez kapnunk. Pénz hijján egy évet elvesztegettünk anélkül, hogy a munkába belefeküdhettünk volna. — A másik akadályt az angoragyapjú értékesítésének kérdése jelenti. Az újsá­gok egy időben erősen támogatták az an­­goranyúl tenyésztésének felkarolását, biz­tatást kaptunk minden oldalról. Sajnos, szinte abban a pillanatban, amikor a gyapjútermelés megindult, kiderült, hogy az angoragyapjúra nincs vevő. Negyven­pengős kilónkénti árat helyeztek kilátásba a tenyésztők, akik állataikat jó áron ad­ták el. Mi megelégednénk azzal, ha huszon­ötpengős átlagár elérhető volna, de vevő erre sem akad. Írtunk Fehérvár-Csurgóra Károlyi József­né* gróf­né uradalmának, a legnagyobb magyar angoranyúl-tenyésztő­­nek, kérdeztük, hol lehet a gyapjút el­adni, de válaszra sem méltattak bennün­ket Ilyen körülmények között az állomány szaporításáról is le kellett mondanunk, itt vannak a drága tenyészállatok és nem tu­dunk velük mihez kezdeni, így hiúsulnak meg a legszebb elgondo­lások. Az ifjúság gyakorlati nevelése a ke­resztény társadalom számára kijelölt cél, dicséretes dolog tehát, ha az ifjúsági egye­sületek is ebben az irányban dolgoznak. Munkájuk nem könnyű. Törekvéseiket igen sok esetben meg nem értés, irigykedés, az öntudatos keresztény felfogástól távol állók önérdekű hangulatkeltése igyekszik elgáncsolni, pedig éppen rajtuk keresztül lehetne kifejteni a legjobb propagandát és elérni a leggyorsabb eredményeket. Elné­zem ezt a szerény Turul-házat, az egyesü­let áldozatkész vezetőit és nem tudom megérteni, hogy miért nem sietünk segít­ségükre, miért hagyjuk egyedül őket, ami­kor minden támogatást megérdemelnek. Nincs vevő az angoragyapjúra Gollotsik Elek dr. ügyvéd, az orosházai Turul másik vezető egyénisége, bemutatja saját angoranyúl-telepét. Ez már nagyobb tenyészet, állománya igen értékes, de ezt sem szaporítják a gyapjúértékesítés vál­sága miatt. Mennyi tőke, munka megy itt veszendőbe és milyen nehéz lesz ezután kezdeményezésre ismét rábírni az embere­ket! Egy-egy nyúlketrec hat-nyolc pen­gőbe kerül, a tenyészállatokért harminc pengőn felüli összegeket is fizettek. Ma az anigoranyúl szinte eladhatatlan, közönséges házinyúl áráért vesztegetik a rászorult tenyésztők az orosházai piacon. Ki felelős ezért? Meglátogatunk egy nagyobb angola­­nyúl-tenyészetet. Mondák László főgépész gyümölcsfákkal beültetett, jól gondozott udvarában van a telep. Fia, kereskedelmi iskolát végzett fiatalember, szakszerűen magyarázza a tenyésztés gyakorlati ta­pasztalatait, mutogatja a ketreceket, ame­lyek újszerű elvek alapján készültek. A ketrecek alja lejtős deszkalap, a végén ráccsal. A tisztántartás így igen egyszerű, kevés munkát igényel. Hatalmas gyéké­nyek gondoskodnak arról, hogy a kényes állatokat széljárás idején léghuzat ne érje. Az egyik sarokban hőmérő van, el­lenőrzik a hőmérsékletet. Az állomány szaporítását itt is beszüntették, a meglevő gyapjúkészletek eladhatatlanok. Pedig a fiatal Mondik egzisztenciát szeretne te­remteni az angolanyúl tenyésztésével, az önállósítási alapból kért támogatást, hogy ezen a gyakorlati pályán elhelyezkedhes­sen.­­ Az igyekezet meglenne tehát, szakérte­lemben sincs hiány, az értékesítésen bukik el ez az új kisállattenyésztési ág. A megoldás talán nem is lenne olyan nehéz. A rendszeresített­ rustavapjú-auk­­ciókkal kapcsolatosan meg lehetne szer­vezni az angoragyapjú eladását is, olyan­formán, hogy az egyesületekbe, szövetke­zetekbe tömörített kistenyésztők a helyi központokba beszállítót gyapjúra előleget, lombard-kölcsönt kap­janak, amíg az érté­kesítés lehetővé válik. Ilyen megoldással az angoragyapjú-aukciókon nagy mennyi­ségek kerülnének eladásra, külföldi vevő­ket is lehetne idecsalogatni. Az a különös, hogy az angoragyapjúnak Németország­ban és Angliában nagy piaca van, de rendszeres kapcsolatokat létesíteni a kis­tenyésztők nem tudnak és emiatt az angoranyúl-tenyésztés tönkremegy, még mielőtt kifejlődhetett volna. Nagy érdekek fűződnek a kérdés meg­oldásához. Egyedül Orosháza környékén két-háromezer angora-tenyészállat van, néhány év alatt valóságos központja lenne az angoragyapjú termelésének. Azok a hatalmas eredmények, amelyeket a törekvő orosházakörnyéki kisgazdák a baromfi­­tenyésztés terén elértek, biztosítanak arról, hogy hasonló fejlődésre van kilátás az angoranyúl-tenyésztés tekintetében is. Egy új mezőgazdasági ág kifejlődésére van lehetőség. A tanyákon, egymástól elkülönítve, ideális körülmények között létesülhetnének nagy angolanyúl-telepek, a kisgazdák új jövedelemforráshoz jutná­nak és az ország az angliai kivitel révén több devizához. A kedvező körülmények és a törekvő emberek itt vannak, vállal­ kozási kedvben nincs hiány. A fiatalabb generáció, a Turul kezdeményezése alap­ján nagy örömmel kapcsolódna be az ú­j munkába. Minden józan ok meg van arra, hogy elvárjuk a sürgős intézkedést és se­gítséget. Reméljük, ez nem késik sokáig és a drága pénzen vásárolt tenyészállatok elkótyavetyélésével nem lesznek a kisgaz­dák, a törekvő fiatalok ismét egy új csa­lódással gazdagabbak. Kovrig János A Szosz emlékiratban kéri a köztisztviselők helyzetének javítását A segédhivatali tisztviselők országos szö­vetsége most tartotta május havi választmányi ülését, Varga Ferenc kormánytanácsos elnök­letével. Szabó Miklós főtitkár a szövetség ezidei országos gyűlésének jelentőségét mél­tatta és ezzel kapcsolatban köszönetet mon­dott a sajtónak az impozáns formában meg­nyilvánult támogatásért. Előterjesztette a nyugdíjas szakbizottságnak a drágasággal foglalkozó javaslatát. Ennek alapján kimon­dotta a választmány, hogy a Szosz alkal­mazkodni kíván az ország teherbíró képessé­géhez és az illetménycsökkentő rendeletek­nek fokozatosan való megszüntetését kívánja. Mégpedig olyan időközökben, mint amilyen­ben ezek a rendeletek annak idején követték egymást. Vagyis a harmadik fizetéscsök­­kentő rendelet hatályát ez év szeptember else­jével, a másodikat 1939 február elsejével és az először kiadott ilyen rendeletet 1939 má­jus elsejével kellene megszüntetni. E javaslat szerint jövő év májusában már mindenki azt az illetményt és nyugdíjat kapná, amit annak­idején a 9000/1927. M. E. számú kormány­­rendelet állapított meg a közalkalmazottak részére. Eltérés csak a nyugdíjasok lakás­pénzénél lenne, mivel ezt az ellátást az 1934. évi I. tc. időközben véglegesen szabályozta. Előadta Saabé főtitkár, hogy a szövetség elnöksége a nyári kinevezések és címadomá­nyozások kérdésében személyesen eljár illeté­kes helyen. A PR-kölcsönöknek egyévi fize­tésnek megfelelő összegre való felemelése, a családi pótlék, a közlekedési segély, a Haszt­viselői tandíjkedvezmény rendezése és az Orba-ellátás kedvezőbb megoldása ügyében pedig sürgős emlékiratot nyújtanak be a pénzügyminiszterhez. Ezenkívül a Stosz ffl­­védnöke, Czettler Jenő dr. titkos tanácsos, a közeljövőben eljár az illetékes tárcáknál a Szosz tavalyi emlékiratainak kedvező elinté­zése érdekében. Ezekben az emlékiratokban a városi és az Úti-státusrendezésről, a díjnokok lakáspénzének felemeléséről, a vikend rende­zéséről, az Orba-ellátásnak a vármegyei, vá­rosi és községi alkalmazottakra való kiter­jesztéséről és a PR-kölcsönnek a városi al­kalmazottakra való kiterjesztéséről van szó. Fontosnak tartja a szövetség a női közalkal­mazottak jogainak megvédését is. Végül­­, választmány elhatározta, hogy a közkórházi segédhivatali tisztviselők státusrendezése, a hivatalos órák szabályozása és a túlórázások díjazása ügyében külön szakbizottságot küld ki az előkészítő munkák elvégzésére. 7 V­ÁSÁROLJON KÖZVETLEN A g GYÁRT® L jjPmZTA •V­ v GVAPO1» SZÖVETEI . KÉRJ­EN w­­­H,NTAKAT Tiuimuis POSZTÓ GYÁR-- VI.TERÉ? KÖT. 8. IV. PR­OH­ÁSZKA OTTOKÁR U.& 1HH.nl TUDNIVALÓK A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRQ 1 fl vásár hétfőn este 6 órakor végleg bezárul 2. A vásárigazolvány 5Q°/6-os utazási kedvezménye — " 1,1’ITVl 1 ’' | THHWMSMBn­—Mg az összes hétfő délig Budapestre érkező vonatokra érvényes. 3. A vásárigazolvánnyal kedvezményesen visszautazni vidékre május 15-ig külföldre május 19-ig lehet. ? 4 4§S »«amaban mérsékelt áru rn HCi belépőjegyek Hl SI lej n&tflli*' ||# %B B I *|| V%& az alábbi helyeken kaphatók: ■BtotosaawKIfti mi »N­aiwatWftiB­MBBMMMi»iiimiMWMWMMMMEWEWEKBWWMEMMMK Országos Vitézi Szék Rendházában, Országos Frontharcos Szövetség Szék- IX., Üllői-út 8.­­ házában, VIII., Rákóczi-út 27. KSr. Postatakarékpénztár előcsarnokában, V., Hold-utca 4. és IX., Lónyai-utca 30 32 Turul Szövetség jegyosztálya. VIli., Balatonalmádi Fürdő budapesti irodája, Múzeum-körút 6—8. Bölcsészeti kar. IV Türr­­ntván-u 4 Magyar Egyetemi Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége, IX., Ráday-u. 31. Keresztényszocialista Szak­egyesületek, Kultúrpropaganda jegypénztár, VIII., József-u. 61. , VII., Erzsébet-körút 35. Stádium jegyiroda, VIl., József-krt 5. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pénztáránál, V., Alkotmány-utca 8, dél- Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­­előtt 9—2-ig. Bégénél, V., Akadémia­ u. 1.

Next