Uj Magyarság, 1938. június (5. évfolyam, 122-144. szám)

1938-06-01 / 122. szám

1998 JÚNNUS 18 Mikecz Ödön igazságügyminiszter: Igazságszolgáltatásunk a legtisztább szándékkal és a legjobb eredménnyel látja el feladatát Lányi Márton elnök délelőtt fél tíz órakor nyitotta meg a képviselőház keddi ülését, amelyen folytatták a költségvetés tárgyalását. Reményt-Schneller Lajos pénzügyminiszter szólalt fel elsőnek és válaszolt az általános vita szónokainak. Aggályok merültek fel, — mondotta, — hogy a világpolitikai helyzetben bekövetkezett változások és a beruházási tör­vény bizonyos visszahatást váltottak ki, a bevételekben bizonyos vonatkozásban vissza­esés jelentkezett. Az áprilisi bevételek közül a forgalmi adóknál és a vámoknál tapaszta­lunk bizonyos visszaesést, ellenben minden egyéb bevétel tekintetében emelkedést lá­tunk, úgy­hogy végeredményben áprilisban 60,5 millió volt a bevétel az egy év előtti 58,5 mil­­­­lióval szemben. (Elemnzés és taps.) 1937 július 1­1-től 1938 április 30-ig 30 millióval több folyt­­ be, mint a megelőző esztendő esés időszaká­ban. Ami azt az aggodalmat illeti, hogy az egyes főre eső adó összege állandóan emelke­dik, megállapíthatjuk, hogy az adókulcsok az elmúlt két esztendőben nem emelkedtek, új adókat nem vezettünk be, ellenkezőleg bizo­nyos adókat mérsékeltünk. Az emelkedés, ami az egyes lakosokra eső adókvótában jelentke­zik, csak a jövedelmek emelkedésével, a jöve­delmek helyesebb kimunkálásával keletkezett, amit csak örömmel kell üdvözölnünk. (Úgy van! Úgy van!), mert ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának keresőképessége emelke­dett. Ez az út teszi lehetővé azt, amennyiben tovább folytatódik, hogy eleget tudunk tenni mindazoknak a szociális, honvédelmi és egyéb követelményeknek, amelyeknek megoldása te­kintetében a Ház tagjai között nincs vélemény­­különbség. (Úgy van! Úgy van!) Reményi-Schneller Lajos: Politikánknak a lakosság keresőképességének emelkedéséhez kell vezetnie Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Arra kell törekednünk, hogy politikánk a la­kosság keresőképességének emelésére, a munkanélküliség megszüntetésére, a munkák megfelelő honorálására s díjazására vezessen. (Helyeslés és taps.) A lakosság keresőképes­ségének emelése tekintetében első helyen áll a mezőgazdaság, amely az ország lakosságá­nak 55 százalékát foglalkoztatja. A mezőgaz­dasági lakosság keresőképességének biztosí­tása két irányban történhetik, úgyhogy a mezőgazdasági termelés eredményének az árát biztosítjuk, vagyis az árnívet fenntartjuk, ami a kormánynak elhatározott programja, más­részt pedig a mezőgazdaság üzemi anyagainak árkérdése, hogy ezek az anyagok megfelelő áron álljanak a mezőgazdaság rendelkezésére. (Élénk helyeslés és taps.) Ha ezen a két vo­nalon haladva, a mezőgazdaság rentabilitását biztosítottuk, úgy a mezőgazdasági munkásbér kérdése is magától megoldódik. Ugyancsak a mezőgazdaság megerősítését szolgálja az a törekvés, hogy minél több önálló mezőgazda­sági egyedet teremtsünk. Ezt részben a tele­pítés és parcellázás útján, nagyobb részben azonban kishaszonbérletek, haszonbérlő szövet­kezetek és haszonbérlő csoportok útján kí­vánja a kormány megvalósítani. A jövedelem­­emelés célját szolgálják a háziipar támoga­tása, a téli foglalkoztatás bevezetése és egyéb hasonló intézkedések. A mezőgazdasági lakos­ság szaporodását a mezőgazdaság nem bírja felszívni, ezért a kormánynak az iparfejlesz­tést is programjába kell vennie, elsősorban annak az iparnak a fejlesztését, amely hazai nyersanyagokat dolgoz fel, vagy amelyeknek termelvényeiben a munkabér játssza a legje­lentősebb szerepet. (Helyeslés.) Ezek azok az iparágak, amelyeket a kormány a jövőben fokozottabban kíván támogatni. Támogatni kívánja a kormány a kisipart is s a beruhá­zással kapcsolatban azokat a rendeléseket, amelyeket a kisiparnak lehet juttatni, a kor­mány a kisipartól kívánja beszerezni. Ami az ifjúság elhelyezésének kérdését illeti, a költ­ségvetésben 1486 új állást szerveztek, ehhez járulnak még a megüresedő állások, amelyek szintén betöltendők lesznek, úgyhogy tekinté­lyes számú értelmiségi munkanélküli helyez­kedhet el az állami szolgálatban is. Azonban nem az a célunk, hogy a tisztviselői pályára tereljük az ifjúságot. (Helyeslés) hanem, hogy önálló foglalkozásokat teremtsünk s ezt a célt szolgálja az eddig is szép eredményeket fel­mutató nemzeti önállósítási alap. A költségve­tés kiadásaival kapcsolatban szóvátették, hogy magasak a személyi kiadások. Az állam több tisztviselővel dolgozik, mint a háború előtt s így a kiadások is magasabbak, aminek oka, hogy az állami feladatok köre kibővül. Elég itt utalni a szociálpolitikai feladatok sza­porodására. Egyszerűsíteni lehet és kell is , éppen ezért a racionalizálási folyamatot, amely már eddig is jelentős eredményeket mutat fel, fokozott erővel folytatjuk, hogy világos és egyszerű állami adminisztrációval álljunk a lakosság rendelkezésére. Sok kritika hangzott el a nyugdíjterhek emelkedése miatt. A háború előtt igen sok nyugellátást különböző nyug­díjalapok viseltek, amelyeket most az állam kénytelen magára vállalni. A trianoni nyugdí­jak megtagadása is lehetetlenség. (Úgy van! Úgy van!) Ezenkívül az 1890-es évek folyamán épült ki a magyar közigazgatás s azok a tisztviselők, akik akkor léptek szolgálatba, most kerültek nyugdíjba egymásután, ami szintén a nyugdíjterhek emelkedéséhez veze­tett. Ami a személyi kiadásokon és nyugdíj­­terheken kívül mint dologi kiadás szerepel a költségvetésben, ezeknek jelentősége attól függ, hogy azokból, amelyekre az összegeket előirányoztuk, mit valósítsunk meg. A költ­ségvetés szerint 155 milliót fordítunk honvé­delmi célokra, ami a megelőző évvel szemben 27,5 millió emelkedést jelent. Ez a költségve­tési fejezet a jövőben emelkedni fog. (Élénk helyeslés és taps), mert lehetetlenség, hogy ilyen kis összegekkel fejleszthessük honvédel­münket. A további megvalósítandó célok a mezőgazdaság fejlesztése, a birtokpolitika, az iparfejlesztés, az útépítések és karbantartá­sok, vasúti, hajózási és légi közlekedés fej­lesztése, kulturális intézmények fejlesztése, a gyakorlati szakoktatás, a népoktatás kiszéle­sítése, diákszociális célok és a szociális célok, mint a népbetegségek elleni küzdelem, az anya- és csecsemővédelem és a mezőgazdasági biztosításnak a kiterjesztése. Ezeknek a cé­loknak a megvalósítása emeli majd a kereső­képességeket és hozzájárul ahhoz, hogy ki­egyensúlyozza azokat a szociális különbsége­ket, amelyek ma még, sajnos, fennállanak Hétmillió pengő áll rendelkezésre ebben az évben telepítési célokra Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Femerült az az aggály, hogy a költségvetés túlméretezett, s közeledünk a másfélmilliár­dos költségvetésihez. Így a kérdést megfogni nem lehet, mert ebbe a másfélmilliárdba az üzem­ek költségvetését is beleszámítottuk, az üzemeknél pedig a költségvetési főösszeg emelkedése kívánatos. Ami a földbirtokpo­li­­tikát illeti, igen sokan sürgették ennek eré­lyesebb eszközökkel való folytatását. Rá kell mutatnom, hogy a telepítési alap még a vég­rehajtási utasítás megjelenése előtt dolgozni kezdett és felkészült a ráháruló feladatok tel­jesítésére, úgy hogy az első másfél esztendő során, hozzászámítva az országos földhitelin­tézet parcellázásait is, 60.000 holdat osztottak ki. (Helyeslés.) Rajniss Ferenc: A nagybirtok is szaporo­dott ugyanezen idő alatt. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Nem szaporodott, ez téves statisztikai adat. A bankföldek jelentős részét szintén eladat­juk, az is mind a kisemberek kezére jutott, a nagybirtok tehát csak csökkenhetett. A 60.000 hold föld jelentős tétel akkor, amikor még a megindulás nehézségeivel is küzdeni kellett a telepítés kapcsán. A kormánynak elhatározott szándéka a telepítés menetének meggyorsítása, amire a nagy beruház programaiban is 20 milliót irányoztunk elő A folyó költségvetési évben formailag két­millió pengő áll rendelkezésre, ezenfelül azon­ban rendelkezésre áll még az 1989. évi 27 törvénycikk alapján felvett kölcsönből .)100.000 pengő s rendelkezésre állnak azok az összegek is, amelyeket a már eddig föld­­höz jutottak fizetnek, ami szintén közel évi kétmillió pengő, úgy­hogy összesen mintegy 7.100.000 pengő áll rendelkezésre ebben a költségvetési évben telepítési célokra. Tekin­tetbe kell még venni, hogy az adó és illeték címén leadható földek is rendelkezésre áll­nak majd, továbbá a beruházási hozzájáru­lás is azt eredményezi, hogy több nagybirto­kos a beruházási hozzájárulást földben rója majd le. Különös gonddal ügyelünk arra, hogy a földbérlőszövetkezeteket és a föld­bérlő csoportok megalakulását támogassuk és előmozdítsuk s foglalkozunk azzal a gon­dolattal is, hogy az országos földhitelintézet eddig igen bevált parcellázási és telepítési tevékenységét különböző eszközökkel még szélesebb körre terjesszük ki. (Helyeslés.) Ami a mezőgazdasági hitel kérdését illeti, en­nek megszervezésére a beruházási hozzájáru­lásból jelentős összeget kívánunk kihasítani, amelyből egészséges alapokon lehet ezt meg­szervezni. Ennek útjában áll a gazdavédelmi intézkedések tömege, amit nem lehet máról holnapra megszüntetni. Folyamatban van a gazdavédelem lebontása, aminél azonban sok nehézséggel kell megküzdeni, de minden in­tézkedést megtettünk, hogy minél gyorsabb lebonyolítást nyerjen. Ez irányban a közeljö­vőben a SS-as bizottság elé terjesztek egy rendelettervezetet, amely a védelem lebontá­sának meggyorsítása­ érdekében néhány elvi jelentőségű kérdést hivatott rendezni. A ren­deletekben, amelyek eddig megjelentek, a tíz holdon aluli gazdák adósságait hosszúlejá­ratú adósságra alakítottuk át, ezt a gondo­latot kívánjuk a gazdavédelmi rendelkezések lebontásánál folytatni és emelni kívánjuk a tíz holdról 40—50 holdig, ameddig a megfe­lelő anyagi eszközök tekintetbevételével le- Az OVENALL a megbízható fogkrém "| hét, (Helyeslés.) hogy ez a kisbirtokos kate- I lyeslés.) és amennyiben a törlesztési részle­­gória nyugodt lehessen abban, hogy hosszú- I teknek eleget tesz, semmi baj nem történhe­­lejáratú hitel áll rendelkezésére. (Élénk he- | tik vele. ......*i|||llii^^-;;r^;^ A tisztviselői fizetések rendezésénél a családvédelmi gondolat vezeti majd a kormányt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter. Az ezer holdon felüli gazdák tekintetében egy magánegyezségi eljárás folyt le, ami nagyjá­ban sikerrel járt. Ezt szintén folytatni kíván­juk és lejjebb megyünk 800—500 holdig. A védettséget tehát alulról és felülről kezdjük lebontani. De egy harmadik oldalról is gon­dolunk arra, hogy feljebb toljuk a határokat és pedig azzal, hogy eddig a kataszteri tiszta jövedelem tizenötszöröse feletti terhelés ese­tében a gazda már védett volt, ezt most fel­emelnénk húsz- vagy huszonötszörösre, úgy­hogy ez a kategória is kiesnék a védettség­ből. Gondoskodni kívánunk azonban arról, hogy ha ezeket a hiteleket felmondanák a pénzintézetek, más intézetnél az összegek a gazdák rendelkezésére adjanak. Gondoskodni kell, hogy a gazdáknak rendelkezésre álljon hitel akkor is, ha a magánpénzintézetek ez­­irányú kötelezettségüknek nem óhajtanának eleget tenni. (Helyeslés.) Ami a tisztviselőkér­­dést illeti, tudatában vagyok, hogy tisztvise­lők nehéz sorban élnek, elismeréssel vagyunk az iránt a rendkívüli teljesítmény iránt, ame­lyet a nehéz időkben tényleg felmutattak. Igyekszünk is segíteni sorsukon, ahol lehet. Utalok az Orba-kórház felépítésére, a rendelő­intézetek kibővítésére, tisztviselői üdülőtelepek létesítésére. A jövőben is gondoskodni kívá­nunk a tisztviselőkről és amint a költségvetési helyzet megengedi, a kormány ismét tovább halad egy lépéssel, őszintén meg kell monda­nunk, hogy ha a költségvetési helyzet meg­engedi, szívünket ketté kell osztanunk: egy­részt az adóleszállítások felé kell egy lépést tenni, másrészt a tisztviselők felé. Mindkét akciónál a családvédelem elve fog dominálni (Élénk helyeslés és taps), vagyis a tisztviselői fizetések rendezése és az adómérséklések és adótörlések tekintetében a családvédelem gon­dolata vezeti majd a kormányt. (Hosszan­tartó helyeslés és taps.) Köszönetet mondok a Háznak a magas nívójú vitáért és azért a bi­zalomért, amelyet a kormány iránt kifejezett, amikor a költségvetést általánosságban el­fogadta. (Élénk helyeslés és taps, a minisz­tert számosan üdvözlik.) A Ház ezután a benyújtott határozati ja­vaslatokat elvetette. Lányi Márton elnök rövid szünetet rendelt el, majd szünet után megkezdték az igazság­ügyi tárca költségvetését. Jogszabályalkotásunk a szociális államszemlélet irányában halad Krüger Aladár előadó rámutatott arra, hogy a tárca költségvetése 51 millió pengőt tesz ki, vagyis 2.278.000 pengővel emelkedett az elmúlt évhez képest. Ami az igazságügyi kormány programját illeti, az egyke problémá­­jának megoldása érdekében az örökösödési jog reformját tervezi. A magyar jogfejlődés­­ben a haladó szellem érvényesül és jo­­zabály­­alkotásunk a szociális államszemlélet irányá­ban halad. Reform készül a kereskedelmi tör­vénnyel kapcsolatban is, a szövetkezetek­ jog­viszonyának rendezéséről szóló javaslat már elkészült és rövidesen tárgyalás alá kerül. Befejezéshez jutottak a részletügyletek rende­zéséről szóló javaslat tárgyalásai is. Reformra szorul a cégjog és a fizetésképtelenségi jog is. A magzatelhajtásnak a mainál szigorúbb bün­tetését is megfontolás tárgyává kell tenni. Tovább folyik az adatgyűjtés a sajtójog át­dolgozására is. Dulin Jenő szerint a tárca dotálása ala­csony. Szaporítani kell a bírák számát, s mi­előbb meg kell alkotni a rehabilitációs tör­vényt. Petró Kálmán az ügyvédi nyugdíj- és gyám­­intézet kérdésével foglalkozva hangsú­yozta, hogy többezer olyan bírói marasztaló ítélet van, amelyekből bizonyos rész illetné az intézetet, de ezek nem folynak be. Rendelet­tel kellene megoldani a kérdést oly módon, hogy ezek a követelések közvetlenül az intézethez fussanak be. Györki Imre szerint a rehabilitációs javas­latra sürgősen szükség van. Balogh Gábor rámutatott arra, hogy a peres ügyek értékhatárainak megállapításá­nál a szociális szempontnak kell érvényesül­nie. A mai értékhatárokat nem lehet fenn­tartani. A bírói és ügyészi kar előléptetés tekintetében méltánytalan helyzetben van, noha ez a két kar a nemzet fontos értékei közé tartozik. Munkájukat meg kell könnyí­teni, mert ma emberfeletti munkát végez­nek. Mindenekelőtt az előléptetési viszonyo­kon kell változtatni. A perjog reformja terén nagyjelentőségű lépés volt az igazságügyi műszaki és gazdasági tanács bevezetése, az igazságügyi kormányzat igyekszik érvénye­síteni törvényalkotási és adminisztrációs in­­tézkedéseiben a szociális és népi szemponto­kat, ezért a tárca költségvetését elfogadja, f­elyeslés és taps.) Szecsey István szerint a bírói és ügyészi karon kívül gondot kell fordítani a bí­ósági segédhivatali tisztviselők, díjnokok és telek­­könyvvezetők helyzetének javítására is. A költségvetést elfogadja. Váry Albert kiemelte, hogy az első fizetési csoportba tartozó ügyészeknek és bíráknak túl hosszú ideig kell várniuk, amíg a második fizetési csoportba jutnak. Ezen mindenkép­pen segíteni kell. A kezelői állások számát szaporítani kellene. A költségvetést elfo­gadja. Fábián Béla szerint az állam legelső köte­lessége, hogy a tisztviselői kar rendes meg­élhetését biztosítsa. Vissza kell állítani a tisztviselői kar fizetését arra a fokra, ame­lyen a leszállítás előtt állott. Meizler Károly: Ez hálás téma, szükséges is, de ne ön álljon az ügy mellé, ezzel csak ront rajta. Fábián Béla: A képviselő úr ne beszéljen, hiszen politikai karrierje az én égiszem alatt indult el. (Derültség.) Meizler Károly: Egy gyűlésen csakugyan beszélt véletlenül, ahol én is felszólaltam. Fábián Béla: Én voltam az ünnepi szónok, ön csak mellékalak volt a dobogón. Meizler Károly: Fábián! Fábián! Micsoda szerénység! (Derültség.) Drobni Lajos szerint a közelmúlt időkből folyamatban lévő bűncselekményekre, ame­lyeket hazafias indokokból követtek el, álta­­­lános amnesztiát kellett volna adni a rend­­törvények alkalmából. Beteg állapot az, hogy amikor lázításról beszélnek az anarchia ellen, akkor ebbe bele akarják vonni a vitézeket és a frontharcosokat is. (Helyeslés.) M­ikecz Ödön: A magyar bíróság megteszi kötelességét a nemzet iránt Mikecz Ödön igazságügyminiszter a fel­szólalásokra válaszolt és a következőket mondotta: a nemzetek fennmaradását nem­csak a külső erők, a hatalmi tényezők és a történelmi erők biztosítják, hanem befolyá­solja azt a belső összetartozás tudatának erőssége is. Ennek egyik legfontosabb ténye­zője a nemzetet átható jogi felfogás közös­sége, a jogszabályok igazságáról alkotott meggyőződés. Mostoha körülmények között is fennmaradhat egy nemzet, ha állami életét az igazságot kifejező jog alapjára építi. Szent István örökérvényű megállapítá­sokat tett az igazság és jogszolgáltatás fo­galmával kapcsolatban. Kilencszáz eszten­dőn keresztül a szentistváni fogalmazásból származó belső békének megtartása volt a magyar igazságszolgáltatás legfőbb hagyo­mánya. Ez a magyar jogfejlődés első pa­rancsa. Ez az alkotmányos alap, amelyet mindnyájunknak szem el­őtt kell tartanunk. A jognak a fejlődő életet kell szolgálnia és helytelenül értelmezik a hagyomány tiszte­letét azok, akik elmúlt idők rendelkezéseinek merev betartását értik ezalatt. Az időálló törvényeket nem a törvények szövegezése. A *z évre JenaAll* n m BODNÁR as Rául PETRÓLEUM-FQZÓK, CSILLÁR ÉS VILLAMOS-CIKKEK

Next