Uj Magyarság, 1938. július (5. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-01 / 145. szám
w«I4m 0waMM%rtBeffékkiBel:1Oftfléft ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGT HÓNAPRA itbtmzse ctttputcstt«. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* S PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9 PENGŐ, FEL- FELELŐS SZERKESZTŐ. BUDAPEST, VUL, JÓZSEF KÖRÚT fi. ÉVRE 18 PENGŐ, EGYES SZÁM ARA MIDOTA V B^TVAN * J TELEFON! 1-464-20, 1-464-28, 1-464-29 ÉS KÖZNAPON 10, VASARNAP 20 FILLÉR InlfcWIHI B 1 9 I WHW 1-444-00. POSTACSEKKSZÁMLA 6500 193& Julius ! PÉNTEK V. évfolyam 145. szám A zsidó vér aránya a magyarságban Irta: Kovács Alajos (III.) Lássuk most már, hogy a vérkeveredés említett három módjának együttes hatása milyen. 1831-től 1936-ig volt Csonkamagyarország területén kikeresztelkedés . * . . . 36.473 keresztény-zsidó házasságból keresztény gyermek . . . 11.776 keresztény anyától és zsidó apától törvénytelen születés . . 25.254 összesen: 73.503 Kereken 73.500 tehát azoknak az eseteknek a száma, amikor az utolsó 106 év alatt zsidó vér jutott a keresztény magyarságba akár kikeresztelkedés, akár pedig törvényes vagy törvénytelen összeházasodás révén. Az eseteknek majdnem pontosan felében száz százalékos, vagyis teljesen zsidó vérűek kerültek a magyarság közé, a másik fele az eseteknek pedig valóságos vérkeveredés útján jött létre. Természetesen az idők folyamán ezek a határok elmosódtak, mert a kikeresztelkedett zsidók vagy maguk, vagy utódaik többnyire tisztavérű keresztényekkel házasodtak össze s így utódaik fél, esetleg negyedvérű zsidókká váltak, viszont a másik kategóriának, az ötven százalékos zsidóvérűeknek, részben felhígult a vére a keresztényekkel való összeházasodás révén, részben még kifejezettebben hasonult a zsidó vérhez zsidó eredetűekkel való összeházasodás útján. Kérdés most már, hogy ez az egy század folyamán 73—74 ezer fővel kimutatott tömeg ma hány egyént képvisel, több-e, vagy kevesebb ennél a számnál? Valaki azt vethetné közbe, hogy hiszen ezeknek, különösen a régebbi időkben születetteknek, vagy kikeresztelkedetteknek legnagyobb része már régen elhalt, tehát kiesett ebből a kontingensből. Így is van, de viszont nem szabad feledni, hogy minden népesség állandó szaporodásban van és ez a 73—74 ezer főnyi tömeg, amely éppen úgy férfiakból és nőkből áll, nem csak kihalásra ítélt embertömeg, hanem maga is felnő és szaporodik. Ezek tehát, ha személy szerint nem is élnek, de többnyire utódokat hagytak hátra, akikben, ha felhígítottan is, de ugyancsak megvan a zsidó vér. Bizonyos tekintetek azonban visszatartanak attól, hogy túlságosan sokra becsüljük ezek utódainak számát. Ezek a meggondolások a következők: A kikeresztelkedettek nagyobb fele a világháború utánra esik. Legnagyobb részben tehát még ma is itt vannak közöttünk. A kikeresztelkedések köztudomás szerint inkább az értelmi és vagyoni tekintetben kiemelkedő zsidóság körében történtek, ezeknek szaporodási viszonyai pedig rendkívül kedvezőtlenek; áll ez természetesen az 1919 előtt kikeresztelkedettekre is. Ám a keresztény-zsidó vegyesházasságból származottakat illeti, bebizonyított dolog, hogy ezek a vegyesházasságok rendkívül terméketlenek; nem tételezhető fel tehát, hogy az ezekből származó gyermekek viszont bőséges gyermekáldással dicsekedhetnének. Különben itt az 1896 óta szülöttekről van szó, akiknek legidősebbje is még csak 42 éves ma, a további szaporodás tehát számukat ez okból sem növelhette számottevő mértékben. Még leginkább a törvénytelen úton keletkezett zsidó vérűekről lehet feltételezni, hogy az idők folyamán számuk szaporodott, mert ezek többnyire az alacsonyabb társadalmi osztályokban vannak, viszont itt sem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy körükben a csecsemőhalandóság rendkívül nagy, továbbá, hogy régebben (az 1890-es évek előtt) kisebb számban jöttek létre. Meggondolandó azonban az, hogy a zsidó vérűek szaporodása tulajdonképpen más elbírálás alá esik és más körülmények között jön létre, mint egy meghatározott területen élő, vagy valami közös ismertető jellel (pl. vallási hovatartozóság) ellátott népességé. Egy zsidóvérű apának pl. keresztény nővel kötött házasságából származó összes gyermekeiben benne van a zsidó vér, valamennyi gyermeke tehát a szülők csak egyikének vérét szaporítja. Egy normális házasságban pl., ahol négy gyermek született és nevelődik fel, azt mondjuk, hogy a két szülő helyett egy nemzedék múlva négyen vannak, vagyis számuk megkétszereződött. Ha azonban a szülők egyike zsidó, akkor a zsidóvérűek szaporodása ebben a családban nem kétszeres, hanem négyszeres egy nemzedék alatt. Mindennek dacára, ha figyelembe vesszük éppen annak az intelligensebb zsidóságnak a szaporodási viszonyait, amelyből ez a réteg kikerül, azonkívül azt is, hogy éppen ez a társadalmilag és vagyonilag felemelkedett zsidóság a leghajlamosabb a nyugat felé való továbbvándorlásra, lelkiismeretünk szerint nem merjük többre becsülni a keresztény magyarságban elhelyezkedést talált zsidóvérűek számát ma sem 80—90 ezernél, ami a jelenleg kereken 8 milliót tevő keresztény magyarságnak 1—1,1 százaléka. Mindenesetre sokkal kisebb tehát, mint ahogy azt egyes laikus statisztikusok teljesen érzésükre támaszkodva állítják, mert vannak olyanok, akik 300 ezerre, sőt félmillióra is teszik a zsidóvérű keresztények számát. Általánosságban véve tehát nem volna nagy ez az arányszám, mert hiszen nem jelent mást, mint, hogy minden századik keresztény magyarban lehet zsidó vért felfedezni. A veszedelem azonban abban van, hogy először is, amint a számadatokból kitűnik, a zsidó vérnek a beáramlása kimutathatólag évről-évre nagyobb lesz, másodszor pedig ezek a zsidóvérűek nem helyezkednek el egyenletesen a társadalom minden rétegében, hanem főképp az értelmiségben és a többi foglalkozások vagyonosabb képviselői között (közép- és nagybirtokosok, vagyonosabb kereskedők, gyárosok, bankárok, tőkepénzesek, háztulajdonosok stb.), tehát ott, ahol aránylag sokkal kisebb számú magyarsággal állanak szemben. A 90 ezer zsidóvérű kereszténynek legalább kétharmad része, 60 ezer, az értelmiségi osztályban és az említett -fekelőbb foglalkozásokban zsúfolódik össze, ahol már nem a népességnek egy százalékát, hanem esetleg 5—6 és még több százalékát is teszi. Ezt a keresztény réteget eltartottjaikkal együtt 600 ezer lélekre lehet becsülni, amiből tehát már kereken 10 százalék esik a többé-kevésbé zsidóvérűekre. Ha most még hozzáveszszük, hogy ugyanebben a középosztály csoportban legalább 150 ezer vallásilag is zsidó foglal helyet, már érzékeltetjük azt az óriási veszedelmet, ami ebben az aránytalanságban jelentkezik, mert hiszen 540.000 tisztavérű keresztény magyar áll szemben 210.000 zsidóval és zsidóvérűvel. A zsidók asszimilációja éppen azért nem lehetséges, mert a keresztény középosztály ilyen aránytalanul nagy zsidó tömeget nem képes maradéktalanul felszívni, annál kevésbé, mert a zsidóság a maga középosztályát vagyoni viszonyainál fogva jobban tudja succrescentiával ellátni, még a mostani megfogyatkozott születések mellett is, mint a keresztény középosztály, amelybe szintén kerülnek ugyan fel alsóbb társadalmi osztályokból, de aránylag kisebb számmal és nehezebb körülmények között. Nem szabad elhallgatnunk, hogy a különböző vérkeveredések folytán természetesen magába a zsidóságba is kerül vér a keresztény magyarságból, de jóval kisebb mértékben, mint fordítva. A keresztény vallásról is áttérnek a zsidó vallásra született keresztények; a statisztika állandóan kimutatja ezek számát, ami azonban a kikeresztelkedett zsidókhoz képest igen csekély. Túlnyomólag nők térnek át ilyen módon többnyire házasság céljából, vagy a házastárs kedvéért. A rendelkezésre álló adatok alapján az ilyen eseteknek a számát 4—5 ezernél többre nem lehet becsülni az egész tárgyalt időszak alatt. Ami a keresztény-zsidó vegyesházasságból származókat aleti, ezeknek átlag kétharmada a keresztény vallásfelekezetek soraiba kerül és csak egyharmada lesz zsidó. Ez ismét kb. ötezer lelket jelent. Végül a házasságon kívül szülöttek révén is kerülnek félvérek a zsidóságba olyan módon, hogy az anya izraelita, az apa pedig keresztény. Minthogy a budapesti adatok azt mutatják, hogy az ilyen esetek száma csak ötödrésze a másik lehetőségnek (anya keresztény, apa zsidó), újabb ötezret tehet az idők folyamán ilyen módon keletkezett félvér zsidók száma. A három csoportot összevéve kb. 20 ezerre tehetjük azoknak a zsidó vallásúaknak a számát, akikben több-kevesebb keresztény vér van. Kétségtelen, hogy ezek vérségileg ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a zsidó vérrel átitatott keresztények, mégis feltehető, hogy nevelés és családi viszonyaik stb. folytán gondolkodásmódjukban és érzésvilágukban sokkal közelebb állnak a zsidósághoz, mint a másik hasonló vérű csoport. Ennélfogva sokkal kevésbé különböznek a többi hitsorsosaiktól, mint amenynyire különböznek a keresztény magyarságba beszivárgott zsidók magának a magyarságnak kereszténységétől, érzés- és gondolatvilágától. Ausztriában pár hét múlva befejezik a politikai átépítést Schuschnigg volt kancellár most is Bécsben van letartóztatásban, úgyszintén Rotschild bankár is — Miklas volt köztársasági elnök ellen semmiféle rendszabályt nem foganatosítottak, teljesen szabadon mozoghat — Starhemberg herceg bejelentette csatlakozását a nemzeti szocialistákhoz A Habsburg-család vagyonának elkobzásáról rövidesen rendelet jelenik meg Bécs, június 30. Az utóbbi időben egyre több hír jelent meg a külföldi sajtó egy részében, hogy Ausztriában válságos lett a helyzet, mert egyrészt a német és osztrák pártvezetőség között súlyos ellentétek merültek fel, másrészt a tömeges letartóztatások elkeserítették a lakosságot. Ezeknek a híreknek az ellenőrzésére a Magyar Távirati Iroda munkatársa, a német kormány meghívására, Ausztriában körutat tesz, amelynek során csütörtökön délelőtt több más külföldi újságíróval együtt Bürckel birodalmi főbiztos fogadta. Bürckel birodalmi főbiztos megcáfolja a külföldön terjesztett rémhíreket Bürckel ez alkalommal rendkívül fontos kijelentéseket tett egyrészt a szervezési munkálatokról, másrészt az ezen a téren felmerült nehézségekről, végül pedig azokról a rendszabályokról, amelyeket egyes különösen figyelemreméltó kérdésben foganatosítottak, vagy foganatosítani fognak. A szervezési nehézségekről szólva, kijelentette, hogy ezek lelki és gazdasági jellegűek. Az első csoportba tartozó nehézségek abból származnak, hogy az osztrák nemzeti szocialista mozgalom a tilalom idején, mint minden tiltott mozgalom, természetszerűleg kisebb csoportokban szervezkedett. Ezek a csoportok csak nehezen tudták fenntartani egymással az érintkezést és ezért várható volt, hogy amikor a csoportok megszűnnek és átadják helyüket az általános és egységes pártszervezetnek, mindegyik csoport emberei saját küzdelmüket tartják a legfontosabbnak, és a saját maguk által kialakított rendszert akarják majd alkalmazni az egész szervezetre. Ennek tudatában Bürckel mindjárt a népszavazás után kiadta a jelszót, hogy a csoportok megszűntek, azok helyébe az egység lép és aki ennek ellenszegül, nem tartozhat a mozgalom sorába. Ennek a jelszónak meglepetésszerű eredménye lett, mert az addigi csoportok között kevés né