Uj Magyarság, 1939. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1939-09-02 / 200. szám
SZOMBAT, 1939 SZEPTEMBER 2 saját elméletét. Abban a vevőben, amikor Oroszország lemondott arról, hogy elméletét külföldre exportálja, nem forgott fenn semmiféle ok arra, hogy a két állam egymással szemben álló álláspontot foglaljon el. — Tudatára ébredtünk annak — folytatta a kancellár —, hogy az orosz és a német nép egymás ellen folytatott harciból csak mások húzhathátak hasznot. Éppen ezért elhatároztuk, hogy szerződést kötünk egymással és ez a szerződés kettőnk között minden időkre kizárja az erőszak bárminemű alkalmazását. Ez a szerződés mindenekelőtt biztosítékokat nyújt arra, hogy a két állam ne őrölje fel erejét az egymás elleni harcban. Csődöt fog mondani a nyugati hatalmaknak bármilyen kísérlete, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Ez a politikai elhatározás s a jövőre nézve óriási jelentőségű fordulatot jelent s ez a fordulat végleges. Azt hiszem, hogy az egész német nép örömmel üdvözli ezt az elhatározást. Oroszország és Németország a világháborúban egymás ellen harcolt és e harcból mindkettőnek csak kára származott. Másodszor nem szabad ennek bekövetkezne és nem is fog bekövetkezni. Az orosz-német egyezményt csütörtökön Moszkvában és Berlinben ratifikálták. Elit a megállapodást Moszkvában is ugyanazzal az örömmel és lelkesedéssel fogadták, mint Németországban. Molotov népbiztos beszédének kitételeit a magam részéről pontról-pontra aláírhatom. „Gondoskodom róla, hogy a német-lengyel viszonyban olyan változás következzék be, mely biztosítja a két állam békés együttélését“ A kancellár ezután ismét a danzigi kérdésre tért át s így folytatta beszédét: „ Szilárd elhatározásom, hogy 1. megoldom a danzigi kérdést, 2. megoldom a korridor kérdését és 3. gondoskodom róla, hogy a németlengyel viszonyban olyan változás következzék be, amely biztosítja a két állam békés együttélését. — Elhatározott szándékom addig harcolni, amíg vagy a jelenlegi lengyel kormány nem hajlandó ez előzetes feltételek teljesítésére, vagy pedig amíg nem lesz olyan más lengyel kormány, amely erre hajlandóságot mutat. A német határról el akarom távolítani a bizonytalanság elemét és meg akarom szüntetni az állandó polgárháború légkörét, úgy akarok cselekedni, hogy a szükséges ténykedések ne álljanak ellentétben eddig tett javaslataimmal. Nem akarok harcot gyermekek és asszonyok ellen. Ezért utasítottam a német légi haderőt, hogy támadását kizárólag katonai célpontokra korlátozza. Ha azonban az ellenfél ebből úgyszólván menlevelet olvas ki a maga számára és azt hiszi, hogy a maga részéről fordított módszereket alkalmazhat, akkor olyan választ fogunk neki adni, hogy bélésükerül és belevakul. Lengyelország az elmúlt éjjel támadást intézett német terület ellen. Reggel 5 óra 45 perc óta viszonozzák a tüzelést. Mostantól kezdve pedig minden egyes bombára bombával válaszolunk. A méregre mérges gázzal válaszolunk. Aki saját maga eltávolodik az emberséges háborúviselés módszereitől, az nem várhat mást, mint hogy ugyanazon a hangon válaszolnak neki. — Ezt a harcot bárki ellen is addig fogom folytatni, amíg nem látom biztosítva a német birodalom biztonságát és jogait. A birodalom első katonája vagyok, s ha történnék velem valami, első utódom Göring tábornagy... — Hat esztendőn keresztül dolgoztama német haderő fejlesztésén, — mondotta a továbbiakban Hitler —, s e célból többmint kilencvenmilliárdot költöttünk. A német véderő ma a legnagyszerűbben van felszerelve. Megrendíthetetlen hittel bízom ebben a haderőben. Ha önökhöz fordulok és ha a német néptől áldozatokat kívánok, akkor erre jogom van. Hajlandó vagyok arra, hogy éppen úgy, mint ahogyan a múltban megtettem, most is meghozzakminden személyes áldozatot. Egyetlen német férfitől nem kívánok mást, mint azt, hogy hozza meg ugyanazt az áldozatot, amit én négy esztendőn keresztül meghoztam. — Németországban nem lehet olyannélkülözés, amelyet ne vállalnék azonnal rén is. Egész életem ettől kezelve még fokozottabb mértékben népemé. Mától kezdve nem akarok más lenni, mint a német birodalom első katonája. Ezzel ismét felöltöttem magamra a katonazubbonyt és ezta zubbonyt csak akkor vetem le, ha Németország győzött, vagy, ha már ezt a győzelmet nem érhettem meg. — Ha pedig bármi történnék velem, akkor első utódom Göring tábornagy. Ha Göring tábornaggyal is valami történnék, akkor utóda Hess miniszter. Nekik épp oly vakon kell engedelmeskedni, mint nekem. Ha pedig Hesst is baj érné, akkor külön tanács válassza meg a maga kebeléből az új vezért, aki a legméltóbb, tehát a legbátrabb. — Mint nemzeti szocialista és mint német katona veszem fel a harcot. Egész életem nem volt más, mint harc népemért s annak feltámadásáért. Egy szót nem ismerünk és ez a szó: meghódolás. Hitler ezután emlékeztette a birodalmi gyűlés tagjait, hogy egykor Nagy Frigyes sokkal kedvezőtlenebb körülmények között felvette a harcot a túlerővel, majd így folytatta: — Biztosíthatom az egész világot, hogy a német történelemben nem fog megismétlődni 1918 novembere. Éppen úgy, mint ahogyan készen vagyok arra, hogy életemet is feláldozzam, ugyanezt várom minden egyes német férfitól. Teljesen lényegtelen az egyén élete, csak a nép élete fontos. A kancellár a továbbiakban kijelentette, hogy éppen úgy, mint ahogyan ő az egész népért felelős, az egyes képviselőknek teljes felelősségük tudatában kell a nép közé visszatérniök. Végül a német asszonyokhoz és a német ifjúsághoz intézett buzdító szavakat és kijelentette, hogyha Németország akarata elég erős, akkor nincs a világon az a szenvedés, amely térdre kényszeríthetné a németeket. Törvény Danzig hazatéréséről A képviselők tomboló lelkesedéssel fogadták Hitler beszédét, majd az éljenzés elültével Göring elnök bejelentette, hogy Frick belügyminiszter új törvényt terjeszt a birodalmi gyűlés elé s ezt a törvényt a birodalmi gyűlés mind a három olvasásban egyszerre fogadja el. A hadseregben szolgálatot teljesítő képviselők helyett azok helyettesei szavaznak, mert nekik elnöki jogánál fogva megadja a szavazati jogot. Frick belügyminiszter a következő törvényjavaslatot terjesztette elő: Törvény Danzig szabadvárosnak a német birodalommal újból való egyesítéséről. Kelt szeptember 1-én. 1. «. A Forster államfőtől kibocsátott államtörvény, amely Danzig szabadvárosnak a német birodalommal újból való egyesítéséről szól, ezennel birodalmi törvénnyé válik. A birodalmi törvény ezután közli a Forster államfő által kibocsátott államtörvény szószerinti szövegét. 2. §. Danzig eddigi szabadváros állampolgá-Fotokóph-okmányfénykép, Rád, Andrása?. m a. Milli“ni*—“ Neftm mmn __rai később kibocsátandó közelebbi rendelkezések szerint német állampolgárokká lesznek. 3. §: Danzig eddigi szabadváros területén az eddig érvényes jogok, kivéve a danzigi alkotmányt, további intézkedésig érvényben maradnak. 4 §. Danzig eddigi szabadváros területén 1940 január 1-én az egész német birodalmi jog és a porosz országos jog lép életbe. Az illetékes birodalmi miniszter a birodalmi belügyminiszterrel egyetértésben elrendelheti, hogy a német jog egyes rendelkezései nem, vagy csak későbbi időpontban vagy külön rendelkezés alapján lép életbe. Az 5. §. különleges felhatalmazást ad a belügyminiszternek a törvény végrehajtására, az utolsó, 6. §. pedig kimonda, hogy a törvény szeptember 1-én lép életbe. Göring elnök ezután felkérte azokat a képviselőiket, akik a törvényt elfogadják, álljanak fel. A birodalmi gyűlés valamenynyi tagja egy emberként állott fel. — Kihirdetem — mondotta Göring —, hogy a német birodalomgyűlés a törvényt egyhangúlag elfogadta a ezzel a törvénybtbelépett. 3 A Aimi BÜR ^Miuíít CflrRI “»■ megnyílt sz PTEMBER 1-ÉW SEB! rn EE'V.V."ülte«XÍK BARLANGSSN:m FRÖHLICH ongorá z Ik Göring mondja: Vak hűséget és engedelmességet fogadunk a Vezérnek minden ínségben és minden veszélyben Göring ezután Hitler vezérhez fordulva a következő beszédet mondotta: — Vezérem! A német birodalmi gyűlés, mint a német nép képviselete, ebben a történelmi órában zárt sorokban és egységesen áll a Vezér mögött. Ez a birodalmi gyűlés a német népnek azt az akaratát képviseli, hogy minden, de minden áldozatot meghozzon a nemzet becsületéért és jövőjéért. Ebben a pillanatban a nemzet nevében vak hűséget és engedelmességet fogadunk a Vezérnek minden ínségben és minden veszélyben. A birodalmi gyűlés tagjai akár a polgári életben, akár mint katonák, a legvésőkig teljesíteni fogják kötelességüket. Határtalan a bizalmunk a birodalmi véderőben, határtalan a meggyőződésünk, hogy ebben a Lengyelországtól ránk erőszakolt harcban s a Versailles igazságtalanság jóvátételéért folytatott küzdelemben győzni fogunk. A birodalmi gyűlés a Vezér mögött felsorakozva ígéri, hogy mindenkor példaképe lesz a nemzetnek. Éljen a Vezér! Sieg Heil! Az elnöknek ezt a beszédét a birodalmi gyűlés tagjai állva hallgatták végig, majd ők is háromszoros Sieg Heilt kiáltottak. A Deutschland-dal és a Horat Wesseldal eléneklésével a birodalmi gyűlés ülése véget ért. A birodalmi gyűlés ülésének befejeztével a Kroll-opera és a kancellária környékén összegyűlt tömegek nagy ünneplésben részesítették Hitlert. Amsterdam, szeptember 1. Hágai hivatalos közlés szerint a német kormány felkérte a holland kormányt, hogy képviselje Lengyelországban a német érdekeket. A holland kormány hozzájárult a német kérelemhez. Berlin, szeptember 1. Az angol rádió azt állítja, hogy nem hozták az angol kormány tudomására hidler vezér és kancellárnak a Danzig és a folyosó kérdés megoldására vonatkozó javaslatait Ezzel szemben hivatalosan közükt, hogy a csütörtökön este nyilvánosságra hozott javaslatokat Ribbentrop külügyminiszter már szerdán este szó szerint tudomására hozta Sir Neville Henderson berlini angol nagykövetnek. Ezenkívül ennek a javaslatnak a fontosabb pontjait Ribbentrop külügyminiszter megvilágította a nagykövet előtt. A berlini lapok pénteken este csaknem kizárólag Hitler vezér és kancellár birodalmi gyűlési beszédével foglalkoznak. A Berliner Börsenzeitung többek közt a következőket írja: Mi valamennyien tudjuk, hogy a mai napot nem kívántuk, hanem azt ránk kényszerítették. A vezér beszédében az egész német nép legbensőbb érzelmeit juttatta kifejezésre. A nyugati hatalmaktól felbátorított Lengyelország a német türelemmel játékot űzött. Senki sem vetheti szemünkre, hogy nem mutattuk a legnagyobb türelmet. Németország soká várt, figyelmeztetett és kérlelt. Most már késő. A lap ezzel kapcsolatban foglalkozik azzal az angol állítással, hogy Lengyelország és Anglia nem értesült idejekorán a német indítványokról. A lap ezt az állítást fogásnak minősíti Emellett mindegyik érdekelt tudja, hogy a brit nagykövettel már szerdán délben közölték Hitler indítványát és a varsói rádió már csütörtökön délben vitába szállt a német indítvány tartalmával. Tehát mindenki, akit csak illetett, értesült a helyzetről. A Hamburger Fremdenblatt szerint az a beállítás, amely szerint a brit kormány nem értesült idejében a csütörtökön este közzétett német indítványról, arra vall, hogy a brit kormány alapjában véve kevés kifogásolni valót talál ezen az indítványon. Előre, Istennel Németországért! Berlin, szeptember 1. A hadsereg három részének főparancsnokai hadparancsot adtak ki. A szárazföldi hadsereghez intézett napiparancs szövege a következőképp hangzik: Elérkezett az óra, amikor bebizonyíthatjátok rátermettségteket! Miután minden egyéb eszköz kimerült, most a fegyvereké a döntés. Igaz ügyünk tudatában indulunk harcba. Célunk világos és tiszta. Tartósan biztosítani akarjuk a németséget és a német életteret idegen túlkapások és hatalmi igények ellen. Az ifjú nemzeti szocialista hadsereg, amely a régi hadsereg büszke hagyományainak letéteményese, be fogja bizonyítani, hogy valóban érdemes a belé helyezett bizalomra. A Führer főparancsnoksága alatt akarunk harcolni és győzni! Számítunk a német nép határozottságára és egységére! Igen jól tudjuk, mit jelent a német katonai készenlét ereje. Hiszünk a Führerben! Előre, Istennel Németországért! A haditengerészet napiparancsa így hangzik: A Führer hív! A döntés órája készen talál bennünket arra, hogy helytálljunk hazánk becsületéért, jogáért és szabadságáért. Dicső hagyományaink teljes tudatában vesszük fel a harcot, törhetetlenül bízva a Führerben s népünk és birodalmunk nagyságába vetett megrendíthetetlen hittel. A légi haderő tagjaihoz intézett napiparancs többek között ezeket mondja: Bajtársak! A Führer hívó szava elhangzott! Elérkezett a nagy óra. A légi haderőnek, amely éveken keresztül a Führer békepolitikájának leghatékonyabb eszköze volt, most be kell bizonyítania, hogy a döntő pillanatban készen áll hatalmas feladatainak teljesítésére. Repülök! Villámgyors cselekvéssel meg fogjátok semmisíteni az ellenséget, akár felveszi a harcot, akár pedig felbomolva visszavonul. Minden ellenállást meg fogtok törni és szét fogtok morzsolni végsőkig menő áldozatkészségtekkel! A légi haderő földi szolgálatot teljesítő osztagaihoz örömmel és lelkiismeretesen fogjátok előkészíteni felszálló bajtársaitok harcát és biztonságát. Légvédelmi tüzérek! Minden egyes támadót le fogtok lőni! Bajtársak! Számunkra csak egy megoldás lehet: Győzelem! Café Bagatelle Károly király-úr 21. szám alatt megnyíltak téli helyiségei ma