Uj Magyarság, 1939. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-02 / 200. szám

SZOMBAT, 1939 SZEPTEMBER 2 saját elméletét. Abban a vevőben, amikor Oroszország lemondott arról, hogy elméle­tét külföldre exportálja, nem forgott fenn semmiféle ok arra, hogy a két állam egy­mással szemben álló álláspontot foglal­jon el. — Tudatára ébredtünk annak — foly­tatta a kancellár —, hogy az orosz és a német nép egymás ellen folytatott harci­ból csak mások húzhathátak hasznot. Éppen ezért elhatároztuk, hogy szerződést kötünk egymással és ez a szerződés ket­tőnk között minden időkre kizárja az erő­szak bárminemű alkalmazását.­­ Ez a szerződés mindenekelőtt bizto­sítékokat nyújt arra, hogy a két állam ne őrölje fel erejét az egymás elleni harc­ban. Csődöt fog mondani a nyugati ha­talmaknak bármilyen kísérlete, hogy ezen a helyzeten változtassanak. Ez a politikai elhatározás s a jövőre nézve óriási jelen­tőségű fordulatot jelent s ez a fordulat végleges. Azt hiszem, hogy az egész né­met nép örömmel üdvözli ezt az elhatáro­zást. Oroszország és Németország a vi­lágháborúban egymás ellen harcolt és e harcból mindkettőnek csak kára szárma­zott. Másodszor nem szabad ennek bekö­vetkezne és nem is fog bekövetkezni. Az orosz-német egyezményt csütörtökön Mosz­kvában és Berlinben ratifikálták. Elit a megállapodást Moszkvában is ugyanazzal az örömmel és lelkesedéssel fogadták, mint Németországban. Molotov népbiztos beszé­dének kitételeit a magam részéről pont­­ról-pontra aláírhatom. „Gondoskodom róla, hogy a német-lengyel viszonyban olyan változás következzék be, mely biztosítja a két állam békés együttélését“ A kancellár ezután ismét a danzigi kér­désre tért át s így folytatta beszédét: „ Szilárd elhatározásom, hogy 1. megoldom a danzigi kérdést, 2. megoldom a korridor kérdését és 3. gondoskodom róla, hogy a német­­lengyel viszonyban olyan változás követ­kezzék be, amely biztosítja a két állam békés együttélését. — Elhatározott szándékom addig har­colni, amíg vagy a jelenlegi lengyel kor­mány nem hajlandó ez előzetes feltételek teljesítésére, vagy pedig amíg nem lesz olyan más lengyel kormány, amely erre hajlandóságot mutat. A német határról el akarom távolítani a bizonytalanság ele­mét és meg akarom szüntetni az állandó polgárháború légkörét, úgy akarok cse­lekedni, hogy a szükséges ténykedések ne álljanak ellentétben eddig tett javasla­taimmal. Nem akarok harcot gyermekek és asszonyok ellen. Ezért utasítottam a német légi haderőt, hogy támadását kizá­rólag katonai célpontokra korlátozza. Ha azonban az ellenfél ebből úgyszólván men­levelet olvas ki a maga számára és azt hiszi, hogy a maga részéről fordított mód­szereket alkalmazhat, akkor olyan választ fogunk neki adni, hogy bélésükerül és bele­vakul. Lengyelország az elmúlt éjjel tá­madást intézett német terület ellen. Reggel 5 óra 45 perc óta viszonozzák a tüzelést. Mostantól kezdve pedig minden egyes bombára bombával válaszolunk. A méregre mérges gázzal válaszolunk. Aki saját maga eltávolodik az emberséges háború­­viselés módszereitől, az nem várhat mást, mint hogy ugyanazon a hangon válaszol­nak neki. — Ezt a harcot bárki ellen is addig fo­gom folytatni, amíg nem látom biztosítva a német birodalom biztonságát és jogait. A birodalom első katonája vagyok, s ha történnék velem valami, első utódom Göring tábornagy... — Hat esztendőn keresztül dolgoztam­­a német haderő fejlesztésén, — mondotta a továbbiakban Hitler —, s e célból több­­mint kilencvenmilliárdot költöttünk. A német véderő ma a legnagyszerűbben van felszerelve. Megrendíthetetlen hittel bízom ebben a haderőben. Ha önökhöz fordulok és ha a német néptől áldozatokat kívánok, akkor erre jogom van. Hajlandó vagyok arra, hogy éppen úgy, mint ahogyan a múltban megtettem, most is meghozzak­­minden személyes áldozatot. Egyetlen né­met férfitől nem kívánok mást, mint azt, hogy hozza meg ugyanazt az áldozatot, amit én négy esztendőn keresztül meg­hoztam. — Németországban nem lehet olyan­­nélkülözés, amelyet ne vállalnék azonnal rén is. Egész életem ettől kezelve még foko­zottabb mértékben népemé. Mától kezdve nem akarok más lenni, mint a német bi­rodalom első katonája. Ezzel ismét felöl­töttem magamra a katonazubbonyt és ezt­­a zubbonyt csak akkor vetem le, ha Né­metország győzött, vagy, ha már ezt a győzelmet nem érhettem meg. — Ha pedig bármi történnék velem, akkor első utódom Göring tábornagy. Ha Göring tábornaggyal is valami történnék, akkor utóda Hess miniszter. Nekik épp oly vakon kell engedelmeskedni, mint ne­kem. Ha pedig Hesst is baj érné, akkor külön tanács válassza meg a maga ke­beléből az új vezért, aki a legméltóbb, tehát a legbátrabb. — Mint nemzeti szocialista és mint német katona veszem fel a harcot. Egész életem nem volt más, mint harc népemért s annak feltámadásáért. Egy szót nem is­merünk és ez a szó: meghódolás. Hitler ezután emlékeztette a birodalmi gyűlés tagjait, hogy egykor Nagy Frigyes sokkal kedvezőtlenebb körülmények között felvette a­ harcot a túlerővel, majd így folytatta: — Biztosíthatom az egész világot, hogy a német történelemben nem fog meg­ismétlődni 1918 novembere. Éppen úgy, mint ahogyan készen vagyok arra, hogy életemet is feláldozzam, ugyanezt várom minden egyes német férfitól. Teljesen lé­nyegtelen az egyén élete, csak a nép élete fontos. A kancellár a továbbiakban kijelentette, hogy éppen úgy, mint ahogyan ő az egész népért felelős, az egyes képviselőknek tel­jes felelősségük tudatában kell a nép közé visszatérniök. Végül a német asszonyok­hoz és a német ifjúsághoz intézett buzdító szavakat és kijelentette, hogyha Német­ország akarata elég erős, akkor nincs a világon az a szenvedés, amely térdre kényszeríthetné a németeket. Törvény Danzig hazatéréséről A képviselők tomboló lelkesedéssel fo­gadták Hitler beszédét, majd az éljenzés el­­ültével Göring elnök bejelentette, hogy Frick belügyminiszter új törvényt terjeszt a birodalmi gyűlés elé s ezt a törvényt a birodalmi gyűlés mind a három olvasásban egyszerre fogadja el. A hadseregben szol­gálatot teljesítő képviselők helyett azok helyettesei szavaznak, mert nekik elnöki jogánál fogva megadja a szavazati jogot. Frick belügyminiszter a következő tör­vényjavaslatot terjesztette elő: Törvény Danzig szabadvárosnak a né­met birodalommal újból való egyesítésé­ről. Kelt szeptember 1-én. 1. «. A Forster államfőtől kibocsátott állam­törvény, amely Danzig szabadvárosnak a német birodalommal újból való egyesítésé­ről szól, ezennel birodalmi törvénnyé válik. A birodalmi törvény ezután közli a Forster államfő által kibocsátott állam­törvény szószerinti szövegét. 2. §. Danzig eddigi szabadváros állampolgá-Fotokóph­-okmányfénykép, Rád, Andrása?. m a. Milli“ni*—“ Neftm mmn __­rai később kibocsátandó közelebbi rendel­kezések szerint német állampolgárokká lesznek. 3. §: Danzig eddigi szabadváros területén az eddig érvényes jogok, kivéve a danzigi al­kotmányt, további intézkedésig érvényben maradnak. 4­ §. Danzig eddigi szabadváros területén 1940 január 1-én az egész német birodalmi jog és a porosz országos jog lép életbe. Az illetékes birodalmi miniszter a biro­dalmi belügyminiszterrel egyetértésben el­rendelheti, hogy a német jog egyes ren­delkezései nem, vagy csak későbbi idő­pontban vagy külön rendelkezés alapján lép életbe. Az 5. §. különleges felhatalmazást ad a belügyminiszternek a törvény végrehaj­tására, az utolsó, 6. §. pedig kimonda, hogy a törvény szeptember 1-én lép életbe. Göring elnök ezután felkérte azokat a képviselőiket, akik a törvényt elfogadják, álljanak fel. A birodalmi gyűlés valameny­­nyi tagja egy emberként állott fel. — Kihirdetem — mondotta Göring —, hogy a német birodalom­gyűlés a törvényt egyhangúlag elfogadta a ezzel a törvény­bt­belépett. 3 A Aimi BÜR ^Miuíít CflrRI “»■ megnyílt sz PTEMBER 1-ÉW SEB! rn EE'V.V."ülte«XÍK BARLANGSSN:m FRÖHLICH ongorá z Ik Göring mondja: Vak hűséget és engedelmességet fogadunk a Vezérnek minden ínségben és minden veszélyben Göring ezután Hitler vezérhez fordulva a következő beszédet mondotta: — Vezérem! A német birodalmi gyűlés, mint a német nép képviselete, ebben a tör­ténelmi órában zárt sorokban és egysége­sen áll a Vezér mögött. Ez a birodalmi gyűlés a német népnek azt az akaratát képviseli, hogy minden, de minden áldoza­tot meghozzon a nemzet becsületéért és jövőjéért. Ebben a pillanatban a nemzet nevében vak hűséget és engedelmességet fogadunk a Vezérnek minden ínségben és minden veszélyben. A birodalmi gyűlés tagjai akár a polgári életben, akár mint katonák, a legvésőkig teljesíteni fogják kötelességüket. Határtalan a bizalmunk a birodalmi véderőben, határtalan a meg­győződésünk, hogy ebben a Lengyelország­tól ránk erőszakolt harcban s a Versailles­ igazságtalanság jóvátételéért folytatott küz­delemben győzni fogunk. A birodalmi gyűlés a Vezér mögött felsorakozva ígéri, hogy mindenkor példaképe lesz a nemzetnek. Éljen a Vezér! Sieg Heil! Az elnöknek ezt a beszédét a birodalmi gyűlés tagjai állva hallgatták végig, majd ők is háromszoros Sieg Heilt kiáltottak. A Deutschland-dal és a Horat Wessel­­dal eléneklésével a birodalmi gyűlés ülése véget ért. A birodalmi gyűlés ülésének befejez­tével a Kroll-opera és a kancellária kör­nyékén összegyűlt tömegek nagy ünnep­lésben részesítették Hitlert. Amsterdam, szeptember 1. Hágai hivatalos közlés szerint a német kormány felkérte a holland kormányt, hogy képviselje Lengyelországban a német érdekeket. A holland kormány hozzájárult a német kérelemhez. Berlin, szeptember 1. Az angol rádió azt állítja, hogy nem hozták az angol kormány tudomására hidler vezér és kancellárnak a Danzig és a folyosó kérdés megoldására vonatkozó javaslatait Ezzel szemben hivatalosan közükt, hogy a csütörtökön este nyilvánosságra hozott javaslatokat Ribbentrop külügyminiszter már szerdán este szó szerint tudomására hozta Sir Neville Henderson berlini angol nagykövetnek. Ezenkívül ennek a javaslat­nak a fontosabb pontjait Ribbentrop kül­ügyminiszter megvilágította a nagykövet előtt. A berlini lapok pénteken este csaknem kizárólag Hitler vezér és kancellár biro­dalmi gyűlési beszédével foglalkoznak. A Berliner Börsenzeitung többek közt a következőket írja: Mi valamennyien tud­juk, hogy a mai napot nem kívántuk, ha­nem azt ránk kényszerítették. A vezér be­szédében az egész német nép legbensőbb érzelmeit juttatta kifejezésre. A nyugati hatalmaktól felbátorított Lengyelország a német türelemmel játékot űzött. Senki sem vetheti szemünkre, hogy nem mutattuk a legnagyobb türelmet. Németország soká várt, figyelmeztetett és kérlelt. Most már késő. A lap ezzel kapcsolatban foglalkozik az­zal az angol állítással, hogy Lengyelország és Anglia nem értesült idejekorán a né­met indítványokról. A lap ezt az állítást fogásnak minősíti Emellett mindegyik ér­dekelt tudja, hogy a brit nagykövettel már szerdán délben közölték Hitler indít­ványát és a varsói rádió már csütörtökön délben vitába szállt a német indítvány tar­talmával. Tehát mindenki, akit csak ille­tett, értesült a helyzetről. A Hamburger Fremdenblatt szerint az a beállítás, amely szerint a brit kormány nem értesült idejében a csütörtökön este közzétett német indítványról, arra vall, hogy a brit kormány alapjában véve ke­vés kifogásolni valót talál ezen az indít­ványon. Előre, Istennel Németországért! Berlin, szeptember 1. A hadsereg három részének fő­­parancsnokai hadparancsot adtak ki. A szárazföldi hadsereghez intézett napiparancs szövege a következőképp hangzik: Elérkezett az óra, amikor bebizonyít­hatjátok rátermettségteket! Miután minden egyéb eszköz kimerült, most a fegyvereké a döntés. Igaz ügyünk tuda­tában indulunk harcba. Célunk vilá­gos és tiszta. Tartósan biztosítani akarjuk a németséget és a német élet­teret idegen túlkapások és hatalmi igé­nyek ellen. Az ifjú nemzeti szocialista hadsereg, amely a régi hadsereg büszke hagyományainak letéteményese, be fogja bizonyítani, hogy valóban érde­mes a belé helyezett bizalomra. A Führer főparancsnoksága alatt aka­runk harcolni és győzni! Számítunk a német nép határozottságára és egysé­gére! Igen jól tudjuk, mit jelent a német katonai készenlét ereje. Hiszünk a Führ­erben! Előre, Istennel Német­országért! A haditengerészet napiparancsa így hangzik: A Führer hív! A döntés órája készen talál bennünket arra, hogy helyt­­álljunk hazánk becsületéért, jogáért és szabadságáért. Dicső hagyományaink teljes tudatában vesszük fel a harcot, törhetetlenül bízva a Führer­ben s népünk és birodalmunk nagyságába vetett megrendíthetetlen hittel. A légi haderő tagjaihoz intézett napi­parancs többek között ezeket mondja: Bajtársak! A Führer hívó szava el­hangzott! Elérkezett a nagy óra. A légi haderőnek, amely éveken keresztül a Führer békepolitikájának leghatéko­nyabb eszköze volt, most be kell bizo­nyítania, hogy a döntő pillanatban készen áll hatalmas feladatainak telje­sítésére. Repülök! Villámgyors cselek­véssel meg fogjátok semmisíteni az ellenséget, akár felveszi a harcot, akár pedig felbomolva visszavonul. Minden ellenállást meg fogtok törni és szét fogtok morzsolni végsőkig menő áldo­­zatkészségtekkel! A légi haderő földi szolgálatot teljesítő osztagaihoz­ öröm­mel és lelkiismeretesen fogjátok elő­készíteni felszálló bajtársaitok harcát és biztonságát. Légvédelmi tüzérek! Minden egyes támadót le fogtok lőni! Bajtársak! Számunkra csak egy meg­oldás lehet: Győzelem! Café Bagatelle Károly király-úr 21. szám alatt megnyíltak téli helyiségei ma

Next