Uj Magyarság, 1939. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-02 / 200. szám

SZOMBAT, 1939 SZEPTEMBER 2 TORBAGIIMSSAG A kivételes hatalom ma hatálybalép A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány rendeletet adott ki a háború idejére vagy az országot közvet­lenül fenyegető háborús veszély esetére megállapított kivételes hatalom hatály­balépéséről. A rendelet szerint az 1939:11. t.-c. 141. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján azt a napot, amelyen a hivatkozott törvénycikk 1­41—170. §-aiban háború idejére vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetére megállapított kivételes hatalom igénybevételének lehetősége beáll. 1939 szeptember hó 2-ik napjában állapítja meg. Kormányrendeletek az egyesülési és a gyülekezési jog korlátozásáról, valamint a kitiltásról és a rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezésről A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány rendeletet adott ki az egye­sülési jog korlátozásáról. A rendelet a következőket mondja: 1. 5. ,Uj egyesületnek, fiókegyesületnek vagy bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetnek (1938:XVII. t-c. 1. §.)^ ala­kítása további rendelkezésig tilos. 2. §. A kormányhatóság által láttamozott, illetőleg jóváhagyott alapszabályok alap­ján működő egyesületek, fiókegyesületek vagy bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetek felett a rendőrhatóság fokozott ellenőrzést köteles gyakorolni és indokolt esetben egyes egyesületek, fiók­egyesületek vagy bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetek működésé­nek korlátozása vagy felfüggesztése végett a belügyminiszterhez haladéktalanul ja­vaslatot köteles tenni. 3. §. A 2. §. értelmében tett felterjesztés alapján a minisztérium határoz. A minisztérium — felterjesztés bevá­rása nélkül — közvetlenül is intézked­hetik. 4. §• Sürgős szükség esetében a 3. §-ban meg­határozott intézkedés megtételére a kor­mánybiztos is jogosult. 5. §: Azok az egyesületek, fiókegyesületek és bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetek, amelyeknek működése fel van függesztve, semmiféle tevékenységet nem fejthetnek ki. Ennek a tilalomnak a rendőrhatóság — szükség esetében — karhatalommal is kö­teles érvényt szerezni. 6. §: Aki az 1. §-ban foglalt tilalmat, vagy a minisztériumnak, illetőleg a kormánybiz­tosnak 3., illetőleg 4. §. alapján kiadott rendelkezését megszegi, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. tc. rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a kiszabható pénzbüntetés legmaga­sabb összege az 1939: II. tc. 212. §-ának (1) bekezdésében megállapított összegig terjedhet. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A kormány rendeletet adott ki a gyüle­kezési jog korlátozásáról. A rendelet a kö­vetkezőket mondja: 1. §• Politikai jellegű népgyűlések, felvonu- TELEFONSZÁM: 14-44-00 VEGYE IGÉNYBE AZ­­Millausto­­ UTAZÁSI IRODÁJÁT Vili, JÓZSEF­ KÖRÚT 5. SZÁM TELEFONSZÁM: 14-44-00 Mások és más politikai összejövetelek tar­tása további intézkedésig tilos és azok megtartását — szükség esetén — karhata­lommal is meg kell akadályozni. 2. §. Az 1. §. hatálya alá nem eső minden egyéb gyűlés — amennyiben ez a rende­let kifejezetten másként nem rendelkezik — csak a rendőrhatóság előzetes engedé­lyével tartható meg. 3. §. A 2. §. rendelkezése nem vonatkozik a közigazgatási hatóságok, valamint a be­vett és törvényesen elismert vallásfeleke­zetek testületi szerveinek gyűléseire. 4. §. (1) Aki az 1. vagy 2. §-ban foglalt ti­lalom ellenére tartott népgyűlésen, felvo­nulásban, más politikai összejövetelen vagy egyéb gyűlésen részt vesz — ameny­­nyiben cselekménye nem esik az 1939. n. t.­ c. 197 §-ában foglalt büntető rendelke­zés alá — kihágást követ el és két hó­napig, háború esetén hat hónapig terjed­hető elzárással büntetendő. (2) A pénzbüntetésre az 1928: X. t. c. rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a kiszabható pénzbüntetés legmaga­sabb összege az 1939. II. t. c. 212. §-ának (1) bekezdésében megállapított összegig terjedhet. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. * A kormány rendeletet adott ki a ki­tiltásról és rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezésről. A rendelet a követ­kezőket mondja: 1. «. A rendőrhatóság azokat a személyeket, akiknek bizonyos községben vagy az or­szág bizonyos részeiben való tartózkodása a közrend és a közbiztonság, vagy m­ás fontos állami érdek szempontjából aggá­lyos, vagy gazdasági okból káros: a) tartózkodási helyükön rendőri fel­ügyelet alá helyezi, vagy b) tartózkodási helyükről, illetőleg az ország bizonyos részeiből — községi illető­ségükre tekintet nélkül — kitiltja és az ország más helyén rendőrhatósági felügye­let, vagy a szükséghez képest rendőrható­sági őrizet alá helyezésüket rendeli el. 2. §. A rendőrhatósági felügyelet és őrizet alá helyezés részletes szabályait a belügy­miniszter az igazságügyminiszterrel egyet­értően állapítja meg. 3. §. (1.) Aki a belügyminiszternek a 2. §. alapján kiadott rendeletében foglalt tilal­makat vagy az említett rendelet alapján kiadott rendőrhatósági intézkedéseket megszegi vagy kijátssza, kihágást követ el és két hónapra terjedhető elzárással büntetendő. (2.) A pénzbüntetésre az 1928. X. t. c. rendelkezése irányadók azzal az eltérés­sel, hogy a kiszabható pénzbüntetés leg­magasabb összege az 1939 . n. t. c. 212. §-ának (1.) bekezdésében meghatározott összegig terjedhet. 4. §. Ez a rendelet a külföldieknek az ország egész területéről való kitilthatására vo­natkozó jogszabályok hatályát nem érinti. 5. §. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. * IUDAPES hfint€ng£dl Qk KiFKUfZimtmntíR s CAodÓA IMII HU [LŐADÁWK tűz 6mOR-MmHD.H-m.il-» Japán nem szakad el Németországtól Tokió, szeptember 1. Abe japán miniszterelnök külügyminisz­teri minőségében a sajtónak adott nyilat­kozatában Japán külpolitikájával kapcso­latban kijelentette, hogy a tervezett úgy­nevezett önállósági politika egyáltalán nem jelenti Japán elkülönítését. Továbbra is követni fogják azt az új európai politikát, amelyet Hironuma kormánya határozott el. A német-japán viszonnyal kapcsolatban kijelentette a miniszterelnök, hogy ezek­ről a kapcsolatokról Arita volt külügy­miniszter tájékoztatta és egyáltalán nem várható az, hogy Japán Németországtól elszakad. A miniszterelnök a többi között kijelentette, „sohasem hallottam egyetlen felelős helyről sem, hogy a japán kormány Németországnak jegyzéket nyújtott át, amelynek az volt a tartalma, hogy a tá­madást kizáró német-orosz szerződés a német-japán kommunistaellenes egyezmény megsértését jelenti“. A japán kormány tagjai különben pén­teken minisztertanácsot tartottak, hogy megvitassák az európai helyzetet és az európai események kihatásait Japánra. Diplomáciai körökben úgy vélik, hogy a lengyel-német határon történt összetűzések ellenére megmarad a lehetősége annak, hogy a tizenkettedik órában még tárgya­lások kezdődjenek Anglia és Németország között. 7 A közszükségleti cikkek árszínvonalának rögzítése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány rendeletet adott ki, amely szerint a közszükségleti cikkek legfonto­sabb csoportjai tekintetében az 1939. évi augusztus hó 26. napján fennállott piaci középárat egyúttal az illető cikk legmaga­sabb megengedett árának kell tekinteni. Ezek közé a cikkek közé tartozik minden olyan ipari, bányászati vagy erdőgazdasági (szén, fa, stb. cikk), amelyről az árellen­őrzés országos kormánybiztosa megálla­pítja, hogy az közszükségleti cikk, vagyis a széles néprétegek létfentartására első­rendűen fontos. A mezőgazdasági termé­nyek és termékek közül azok esnek a ren­delet hatálya alá, amelyeket a rendelet ki­fejezetten felsorol. Ezeknek a cikkeknek az árát tehát a körülmények változása esetében is csak akkor szabad emelni, ha az árellenőrzés országos kormánybiztosa, vagy az ár meg­állapítására jogosult más hatóság erre, a körülmények méltánylása alapján, kifeje­zetten engedélyt ad. Mindenki, aki az ekként meghatározott árnál magasabbat követel, köt ki vagy fogad el, ártúllépést követ el és árdrágító visszaélés vétsége, súlyosabb esetekben árdrágító visszaélés bűntette miatt ítélik el. Nyilvánvaló közérdek, hogy mindazok, akik a rendeletben meghatározott cikke­ket ak­ár mint termelők, akár mint keres­kedők forgalomba hoznak, ne tévesszék szem elől, hogy a mai nehéz időkben a fogyasztóközönségnek jogos érdeke, hogy a legszükségesebb cikkekkel kellő mennyi­ségben és méltányos árakon láthassa el magát. Aki ez ellen vét, azt a törvény teljes szigora fogja érni. A kormány elvárja a termelőktől és a kereskedőktől, hogy árut ne tartsanak vissza, sem azért a megengedettnél ma­gasabb árat ne követeljenek, a fogyasz­tóktól pedig, hogy árut szükségtelenül fel ne halmozzanak. Ezen utóbbi eset is az árdrágító visszaélésekről szóló, illető­leg a honvédelmi törvény szigorú büntető rendelkezései alá esik. Kinevezték az országmozgósítási kormánybiztosokat A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. minisztérium a honvédelmi törvény végrehajtása kapcsán az I. hadtest terüle­tére Barcsay Ákos, Somogy vármegye fő­ispánját, a II. hadtest területére Janko­­vich Miklós Fejér vármegye főispánját, a vI. hadtest területére Ostffy Lajos nyu­galmazott főispán ostffyasszonyfai lakost, a IV. hadtest területére Keresztes-Fischer Miklós nyugalmazott járási főszolgabíró, pécsi lakost, az V. hadtest területére Széchenyi István dr. királyi közjegyző, szegedi lakost, a VT. hadtest területére Lossonczy István Hajdú vármegye és Deb­recen szabad királyi város főispánját, a VH. hadtest területére vitéz Borbély- Maczky Emil, Borsod vármegye főispánját, a Vm. hadtest területére pedig Schell Péter báró földbirtokos, nagyidai lakost országmozgósítási kormánybiztossá ne­vezte ki.­­ Az új honvédelmi törvény azon az alap­gondolaton épült fel, hogy a korszerű hadviselésnek elengedhetetlen követelmé­nye minden személyi és anyagi erőténye­zőnek teljes latbavetése. Ez csak ezeknek az erőtényezőknek összefogásával, átgon­dolt terv és alapos békebeli előkészületek mellett sikerülhet. Ennek a követelménynek minél teljesebb érvényesülése érdekében gondoskodni kell egy olyan összefogó szervről, amely alkal­mas arra, hogy az előkészítő tevékeny­ségben résztvevő, az egyes hadtestek te­rületén működő különböző hatóságok és intézmények tevékenységének a tervszerű­ségét és összhangját biztosítsa. Ebből a célból a kormány új intézményt hívott életre, az úgynevezett országmozgó­sítási kormánybiztosok intézményét, akik egy-egy hadtest területére kiterjedő ille­tékességgel működnek Ezek a kormány­­biztosok béke idején is működő állandó szervek és legfőbb feladatuk a felkészülési munkálatok irányítása és a hatóságok mű­ködése közötti összhang biztosítása.

Next