Uj Magyarság, 1939. szeptember (6. évfolyam, 199-223. szám)
1939-09-02 / 200. szám
SZOMBAT, 1939 SZEPTEMBER 2 TORBAGIIMSSAG A kivételes hatalom ma hatálybalép A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány rendeletet adott ki a háború idejére vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetére megállapított kivételes hatalom hatálybalépéséről. A rendelet szerint az 1939:11. t.-c. 141. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján azt a napot, amelyen a hivatkozott törvénycikk 141—170. §-aiban háború idejére vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetére megállapított kivételes hatalom igénybevételének lehetősége beáll. 1939 szeptember hó 2-ik napjában állapítja meg. Kormányrendeletek az egyesülési és a gyülekezési jog korlátozásáról, valamint a kitiltásról és a rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezésről A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány rendeletet adott ki az egyesülési jog korlátozásáról. A rendelet a következőket mondja: 1. 5. ,Uj egyesületnek, fiókegyesületnek vagy bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetnek (1938:XVII. t-c. 1. §.)^ alakítása további rendelkezésig tilos. 2. §. A kormányhatóság által láttamozott, illetőleg jóváhagyott alapszabályok alapján működő egyesületek, fiókegyesületek vagy bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetek felett a rendőrhatóság fokozott ellenőrzést köteles gyakorolni és indokolt esetben egyes egyesületek, fiókegyesületek vagy bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetek működésének korlátozása vagy felfüggesztése végett a belügyminiszterhez haladéktalanul javaslatot köteles tenni. 3. §. A 2. §. értelmében tett felterjesztés alapján a minisztérium határoz. A minisztérium — felterjesztés bevárása nélkül — közvetlenül is intézkedhetik. 4. §• Sürgős szükség esetében a 3. §-ban meghatározott intézkedés megtételére a kormánybiztos is jogosult. 5. §: Azok az egyesületek, fiókegyesületek és bármily más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetek, amelyeknek működése fel van függesztve, semmiféle tevékenységet nem fejthetnek ki. Ennek a tilalomnak a rendőrhatóság — szükség esetében — karhatalommal is köteles érvényt szerezni. 6. §: Aki az 1. §-ban foglalt tilalmat, vagy a minisztériumnak, illetőleg a kormánybiztosnak 3., illetőleg 4. §. alapján kiadott rendelkezését megszegi, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. tc. rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939: II. tc. 212. §-ának (1) bekezdésében megállapított összegig terjedhet. 7. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A kormány rendeletet adott ki a gyülekezési jog korlátozásáról. A rendelet a következőket mondja: 1. §• Politikai jellegű népgyűlések, felvonu- TELEFONSZÁM: 14-44-00 VEGYE IGÉNYBE AZMillausto UTAZÁSI IRODÁJÁT Vili, JÓZSEF KÖRÚT 5. SZÁM TELEFONSZÁM: 14-44-00 Mások és más politikai összejövetelek tartása további intézkedésig tilos és azok megtartását — szükség esetén — karhatalommal is meg kell akadályozni. 2. §. Az 1. §. hatálya alá nem eső minden egyéb gyűlés — amennyiben ez a rendelet kifejezetten másként nem rendelkezik — csak a rendőrhatóság előzetes engedélyével tartható meg. 3. §. A 2. §. rendelkezése nem vonatkozik a közigazgatási hatóságok, valamint a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek testületi szerveinek gyűléseire. 4. §. (1) Aki az 1. vagy 2. §-ban foglalt tilalom ellenére tartott népgyűlésen, felvonulásban, más politikai összejövetelen vagy egyéb gyűlésen részt vesz — amenynyiben cselekménye nem esik az 1939. n. t. c. 197 §-ában foglalt büntető rendelkezés alá — kihágást követ el és két hónapig, háború esetén hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. (2) A pénzbüntetésre az 1928: X. t. c. rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939. II. t. c. 212. §-ának (1) bekezdésében megállapított összegig terjedhet. 5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. * A kormány rendeletet adott ki a kitiltásról és rendőrhatósági felügyelet vagy őrizet alá helyezésről. A rendelet a következőket mondja: 1. «. A rendőrhatóság azokat a személyeket, akiknek bizonyos községben vagy az ország bizonyos részeiben való tartózkodása a közrend és a közbiztonság, vagy más fontos állami érdek szempontjából aggályos, vagy gazdasági okból káros: a) tartózkodási helyükön rendőri felügyelet alá helyezi, vagy b) tartózkodási helyükről, illetőleg az ország bizonyos részeiből — községi illetőségükre tekintet nélkül — kitiltja és az ország más helyén rendőrhatósági felügyelet, vagy a szükséghez képest rendőrhatósági őrizet alá helyezésüket rendeli el. 2. §. A rendőrhatósági felügyelet és őrizet alá helyezés részletes szabályait a belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértően állapítja meg. 3. §. (1.) Aki a belügyminiszternek a 2. §. alapján kiadott rendeletében foglalt tilalmakat vagy az említett rendelet alapján kiadott rendőrhatósági intézkedéseket megszegi vagy kijátssza, kihágást követ el és két hónapra terjedhető elzárással büntetendő. (2.) A pénzbüntetésre az 1928. X. t. c. rendelkezése irányadók azzal az eltéréssel, hogy a kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939 . n. t. c. 212. §-ának (1.) bekezdésében meghatározott összegig terjedhet. 4. §. Ez a rendelet a külföldieknek az ország egész területéről való kitilthatására vonatkozó jogszabályok hatályát nem érinti. 5. §. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. * IUDAPES hfint€ng£dl Qk KiFKUfZimtmntíR s CAodÓA IMII HU [LŐADÁWK tűz 6mOR-MmHD.H-m.il-» Japán nem szakad el Németországtól Tokió, szeptember 1. Abe japán miniszterelnök külügyminiszteri minőségében a sajtónak adott nyilatkozatában Japán külpolitikájával kapcsolatban kijelentette, hogy a tervezett úgynevezett önállósági politika egyáltalán nem jelenti Japán elkülönítését. Továbbra is követni fogják azt az új európai politikát, amelyet Hironuma kormánya határozott el. A német-japán viszonnyal kapcsolatban kijelentette a miniszterelnök, hogy ezekről a kapcsolatokról Arita volt külügyminiszter tájékoztatta és egyáltalán nem várható az, hogy Japán Németországtól elszakad. A miniszterelnök a többi között kijelentette, „sohasem hallottam egyetlen felelős helyről sem, hogy a japán kormány Németországnak jegyzéket nyújtott át, amelynek az volt a tartalma, hogy a támadást kizáró német-orosz szerződés a német-japán kommunistaellenes egyezmény megsértését jelenti“. A japán kormány tagjai különben pénteken minisztertanácsot tartottak, hogy megvitassák az európai helyzetet és az európai események kihatásait Japánra. Diplomáciai körökben úgy vélik, hogy a lengyel-német határon történt összetűzések ellenére megmarad a lehetősége annak, hogy a tizenkettedik órában még tárgyalások kezdődjenek Anglia és Németország között. 7 A közszükségleti cikkek árszínvonalának rögzítése A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány rendeletet adott ki, amely szerint a közszükségleti cikkek legfontosabb csoportjai tekintetében az 1939. évi augusztus hó 26. napján fennállott piaci középárat egyúttal az illető cikk legmagasabb megengedett árának kell tekinteni. Ezek közé a cikkek közé tartozik minden olyan ipari, bányászati vagy erdőgazdasági (szén, fa, stb. cikk), amelyről az árellenőrzés országos kormánybiztosa megállapítja, hogy az közszükségleti cikk, vagyis a széles néprétegek létfentartására elsőrendűen fontos. A mezőgazdasági termények és termékek közül azok esnek a rendelet hatálya alá, amelyeket a rendelet kifejezetten felsorol. Ezeknek a cikkeknek az árát tehát a körülmények változása esetében is csak akkor szabad emelni, ha az árellenőrzés országos kormánybiztosa, vagy az ár megállapítására jogosult más hatóság erre, a körülmények méltánylása alapján, kifejezetten engedélyt ad. Mindenki, aki az ekként meghatározott árnál magasabbat követel, köt ki vagy fogad el, ártúllépést követ el és árdrágító visszaélés vétsége, súlyosabb esetekben árdrágító visszaélés bűntette miatt ítélik el. Nyilvánvaló közérdek, hogy mindazok, akik a rendeletben meghatározott cikkeket akár mint termelők, akár mint kereskedők forgalomba hoznak, ne tévesszék szem elől, hogy a mai nehéz időkben a fogyasztóközönségnek jogos érdeke, hogy a legszükségesebb cikkekkel kellő mennyiségben és méltányos árakon láthassa el magát. Aki ez ellen vét, azt a törvény teljes szigora fogja érni. A kormány elvárja a termelőktől és a kereskedőktől, hogy árut ne tartsanak vissza, sem azért a megengedettnél magasabb árat ne követeljenek, a fogyasztóktól pedig, hogy árut szükségtelenül fel ne halmozzanak. Ezen utóbbi eset is az árdrágító visszaélésekről szóló, illetőleg a honvédelmi törvény szigorú büntető rendelkezései alá esik. Kinevezték az országmozgósítási kormánybiztosokat A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. minisztérium a honvédelmi törvény végrehajtása kapcsán az I. hadtest területére Barcsay Ákos, Somogy vármegye főispánját, a II. hadtest területére Jankovich Miklós Fejér vármegye főispánját, a vI. hadtest területére Ostffy Lajos nyugalmazott főispán ostffyasszonyfai lakost, a IV. hadtest területére Keresztes-Fischer Miklós nyugalmazott járási főszolgabíró, pécsi lakost, az V. hadtest területére Széchenyi István dr. királyi közjegyző, szegedi lakost, a VT. hadtest területére Lossonczy István Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi város főispánját, a VH. hadtest területére vitéz Borbély- Maczky Emil, Borsod vármegye főispánját, a Vm. hadtest területére pedig Schell Péter báró földbirtokos, nagyidai lakost országmozgósítási kormánybiztossá nevezte ki. Az új honvédelmi törvény azon az alapgondolaton épült fel, hogy a korszerű hadviselésnek elengedhetetlen követelménye minden személyi és anyagi erőtényezőnek teljes latbavetése. Ez csak ezeknek az erőtényezőknek összefogásával, átgondolt terv és alapos békebeli előkészületek mellett sikerülhet. Ennek a követelménynek minél teljesebb érvényesülése érdekében gondoskodni kell egy olyan összefogó szervről, amely alkalmas arra, hogy az előkészítő tevékenységben résztvevő, az egyes hadtestek területén működő különböző hatóságok és intézmények tevékenységének a tervszerűségét és összhangját biztosítsa. Ebből a célból a kormány új intézményt hívott életre, az úgynevezett országmozgósítási kormánybiztosok intézményét, akik egy-egy hadtest területére kiterjedő illetékességgel működnek Ezek a kormánybiztosok béke idején is működő állandó szervek és legfőbb feladatuk a felkészülési munkálatok irányítása és a hatóságok működése közötti összhang biztosítása.