Uj Magyarság, 1939. november (6. évfolyam, 249-272. szám)
1939-11-26 / 269. szám
2 számára rendelkezésre állt az Alliance Francaise-nek már a békeidőben kiépített hatalmas szervezete. Ennek az egyesületnek eredeti célja az volt, hogy francia kultúrpropagandát műveljen az egész világon, de a több mint ötvenezer fiókjával és tizenegymillió tagjával mindjárt a háború kitörése után a németek elleni háborús propaganda szolgálatába állt. Az angol politikai titkosszolgálat, a Secret Service szervezete, amelynek működéséről mostanában annyit beszélnek, természetesen már a világháború előtt is ilyen bizalmas propagandacélokat is szolgált. Az angol hadügyminisztériumban aztán mindjárt a háború elején felállították a külön háborús propagandahivatalt, amely különösen a németek belgiumi átvonulásáról és ottani „kegyetlenkedéseiről” terjesztett híreivel szolgálta az angol háborús célokat. Külön nagy szerepet játszott ennek a propagandának munkájában Northcliffe lord, az angol újságkirály, akit 1917-ben az Egyesült Államokba küldtek az amerikai közvélemény megdolgozására s aki lapjainak amerikai kiadásaival s az amerikai sajtó tájékoztatásával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok végül is a háborúba való beavatkozásra szánták el magukat. Angliában külön propagandahivatalt létesítettek a semleges államok közvéleményének irányítására is. Ennek a propagandának egyik vezető tényezője, G. H. Ponsonby, már akkor hirdette, hogy egy világhatalomnak nemcsak hadseregekkel és flottabázisokkal kell rendelkeznie, hanem a hírszolgálat és hírterjesztés világközpontjait is kezében kell tartania, ha győzni akar. A háborút nem nyerheti meg egyedül a flotta vagy a hadsereg, az egész népnek részt kell vennie benne összes lelki és morális erőivel. A fő cél nem az ellenséges hadsereg megsemmisítése, hanem az ellenség erkölcsi ellentálló erejének megrendítése. Az ellenséges nép lelkéhez pedig két eszközzel lehet hozzáférkőzni. Az egyik a légitámadások megfélemlítő hatása, a másik a sajtóban és az e célra készített nyomtatványokban űzött propaganda. A lelki terror—mondja Ponsonby — sokszor hatásosabb, mint a fegyveres, a fizikai terror. A néplélek háborús lelki felkészültsége épp olyan drillt igényel, mint a hadsereg katonai fegyelme s ugyanolyan fontossága is van, mint az utóbbinak... * Ezeket a célokat szolgálta az antant részéről az a röplap-propaganda, amely a múlt világháborúban az ellenséges hadseregek között, a lövészárkok katonái között végezte a maga pusztító munkáját. 1918 nyarán, francia adatok szerint, naponta átlag százezer ilyen röplapot dobtak a német állásokba. Ezeken azt hirdették a katonáknak, hogy a front mögött, odahaza milyen visszaélések vannak, hogy a birodalom politikai és katonai vezetői önző imperialista célokból viszik vágóhídra őket. Ez a röplap-propaganda felhasználta természetesen a német polgári lakosság nélkülözéseit is az ezekről terjesztett rémhírekkel, a maga destruktív céljaira. A háború folyamán összesen 60—70 millió ilyen röplapot szórtak szét a német csapatok közt. Német részről viszont, mint Albrecht Blau megállapítja, alig történt ennek ellensúlyozására valami. A németek akkor még nem jöttek rá ennek a háborús szellemi propagandának pusztító dinamikájára s eleinte szinte nem is törődtek vele. Ludendorff aztán háborús emlékirataiban ezt a vallomást teszi: Az ellenséges propaganda nap-nap után olyan méretekben zúdult ránk, hogy végül már senki se tudta megkülönböztetni, mi az, amit ez a propaganda terjeszt és mi az, amit ő maga gondol vagy hisz a háború céljairól és lehetőségeiről ... A németek sokat tanultak a világháború tapasztalataiból s azóta az oroszokkal és olaszokkal együtt a belső és külső háborús propaganda terén is félelmes ellenfelekké nőtték ki magukat. A most dúló vagy most induló világháború eseményeit és erőfeszítéseit ez a mindkét részről teljes fegyverzettel küzdő háborús propaganda kíséri, a maga sokszor elfajuló túlzásaival. A golyók, szuronyok, ágyúk és bombavetők, a tengeri és légiflották mellett mind a két fél ólombetűkkel és rádióüzenetekkel is meg akarja nyerni a háborút. Millió és millió ember áll talpig fegyverben a nyugati frontokon egymással szemben, acél-, drót- és betonfedezékek iszonyú erődműveiben, négy hónap óta néznek farkasszemet egymással s a vasba öltözött, néma milliók mögött, körülöttük és fejük felett ennek a propagandaháborúnak mérkőzése féljük ugyanazokért a célokért „Karácsonyi ajándékok“ címen tart előadást Szili Leontin írónő november 25-én délután 6 órakor a Gázművek VI. Vilmos császár út 8. szám I. emeleti bemutatótermében. A Népművelési Bizottság rendezése. Belépődíj 60fillér. Főzfűbemutató: karácsonyi apró sütemények (habkarika, marcipán). wmmmursag VASÁRNAP, 1939 NOVEMBER 26 SiaaHtBBSroeSBaBB^B8*BroHH*H*i ■■ Az új román kormány bemutatkozott a parlamentben Bukarest, november 25. Tatarescu, az új román miniszterelnök, a kormány eskütétele alkalmával beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy kormánya a nemzeti újjászületés arcvonalára épül s a király legfőbb vezetése alatt minden téren az újjáépítés és a kiengesztelődés szolgálatába áll. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Románia semlegességét minden körülmények között fenntartja. Károly király a beszédre röviden válaszolt és annak a reményének adott kifejezést, hogy az új kormány megoldja a vállalt feladatokat. Szombaton délután megnyílt a román képviselőház őszi ülésszaka. Vajda Sándor elnök meghatott szavakban emlékezett meg Galinescu Armandról, a gyilkos merénylet áldozatául esett miniszterelnökről, majd bemutatkozott az új kormány. Tatarescu kijelentette, hogy a kormány olyan cselekedeteket fog mutatni az országnak, amilyeneket az tőle vár. London, november 25. A román kormánylistát Londonban megalkuvásos megoldásnak találják. Külpolitikailag, írja a News Chronicle levelezője, Gafencu külügyminisztersége azt jelenti, hogy Románia, legalább egyelőre, barátságos hajlandóságot mutat a nyugati hatalmak iránt. A Daily Telegraph bukaresti levelezője szerint az új román kormány rokonérzésre számíthat Nyugat- Európában, amivel az előbbi román kormány nem dicsekedhetettt, de tartózkodni fog bármilyen lépéstől, amely Németország irányában barátságtalan volna. Tévednek azok, írja a lap, akik azt várják, hogy az új román kormány a nyugati szövetségesek oldalára áll. Paris, november 25. Több francia lap első helyen foglalkozik a román kormányválsággal. A sajtó rokonszenvvel fogadja Tatarescu megbízatását, aki a legutóbbi időkig párisi nagykövet volt. A lapok szerint a kormányválság okáta német-román gazdasági tárgyalások nehézségeiben kell keresni. A Petit Parisien sajnálattal állapítja meg, hogy a román nemzeti egység kormányának megalakítása meghiúsult. A két óriás közé szorult Románia, írja a lap, súlyos napokat él át. Erről írnak A „Simon Bolivar” menekültjeinek elbeszélései érdekesen világítják meg a modern tengeri hadviselés veszélyeit. A nagy holland óceánjáró fedélzetén tartózkodott a robbanás pillanatában négy apáca, s az egyik, Aletta nővér, így mondta el a szerencsétlenség és a menekülés történetét. — Éppen a fedélzeten sétáltam, amikor hatalmas lökést éreztem, a hajó megrázkódott és a következő pillanatban már mindenki a mentőcsónakok felé rohant. A példát én is követtem, de elém rohant a hajó mélyéből egy szenesképű fűtő és csak az utolsó csónakban kaptam helyet. A matrózok nem tudták a csónakot lebocsátani, végül is kénytelenek voltak a köteleket elvágni. Mikor ezt láttam, ledobtam nehéz köpenyemet és lehúztam a cipőmet, mert éreztem, hogy a csónaknak el kell merülnie a nagy eséstől. Izgalmamban a mentőövet nyakamban hordtam és nem gondoltam arra, hogy mellemre húzzam. A csónak tényleg a víz alá merült és én vastag olajrétegben hánykolódtam a tengeren. Sikerült megragadnom egy deszkát, de a hullámzás kétszer is alámerített. Ekkor mellémsodródott egy vasveretű erősebb deszka, lábammal magamhoz húztam és ebben kapaszkodtam meg. Ebben a pillanatban nyakamat átkarolta egy hölgy, aki másik kezében gyermekét tartotta és azt sikoltozta, hogy amíg velem van, nem fog megfulladni. Bizonyára arra gondolt, hogy az apácákat jobban segíti az Isten kegyelme. Nem tudom, meddig hánykolódtunk az olajos tengeren, de végül is megjelent egy angol hajó. A megmentésünk nehezen ment, mert az olajtól síkos volt ruhánk, kezünk a hidegtől meg voltak dermedve. Végül mégis kihalásztak bennünket, ágyba fektettek, valami erős, forró szeszesitalt adtak és meleg ruhákat. A Daily Mail tudósítása szerint a Simon Bolivar menekültjei között volt egy férfi, aki magát Roschauw dr.-nak mondta és azt állította, hogy norvégül már nem tud, mert hazájából hosszú évekkel ezelőtt Chilébe vándorolt és ott ügyvéd. Az angol hatóságok ezt a bejelentést gyanúsnak találták. A kihallgatás során az illető megváltoztatta vallomását, azt állította, hogy lengyel menekült és Brunnernek hívják. A nyomozás során végre kiderült, hogy az igazi neve Auer Alfréd, ötvenéves, 1933-ban útlevélhamisításért ötven angol fontra megbüntették és azelőtt magyar állampolgár volt. Oslóban ezekben a napokban tartják az első platina-róka kiállítást. A platina-róka egy-két év óta a szőrmepiac legértékesebb újdonsága. Egy Evertson nevű norvég tenyésztő 1933-ban nagy bosszúságára látta, hogy az egyik rókakölyök teljesen elüt ezüstróka szüleitől, bundájának színe szürkésen csillog, mint borus napokon a jég. A róka pofája, farokvége, lábai fehérek voltak és hasa alja is világosabb színű, mint a háta, a fehér csík fejéről a hátára is átnyúlott. A különös rókát, amelynek Mons nevet adott, gyorsan értékesítette, nehogy a fajtiszta állományt elrontsa. A vevő, egy Kjaer nevű híres tenyésztő hétszáz norvég koronát adott az állatért és nyomban felismerte, hogy az öröklődő tulajdonságok különös kombinációjával áll szemben, amelyet a tudósok „spontán variációnak“ neveznek. A róka tényleg beigazolta ezt a feltevést, mert utódaira átörökítette bundájának színét. Hamarosan híre ment az új változatnak, a platinarókaivadékokat tizenötezer norvég koronáért vették meg darabonként. Mons pedig bejárta a leghíresebb norvég ezüstróka tenyészeteket az állomány átalakítása érdekében, mint fizetett vendég. A norvég prémtenyésztők felismerték az új szőrme óriási jelentőségét. A kanadai verseny az utóbbi években már erősen veszélyeztette az ezüstróka tenyészetek jövedelmezőségét, a platina-róka prémének ritkasága azonban egycsapásra előnyösebb helyzetbe hozta a norvégeket. Újabban vörösrókát is kereszteznek Mons-szal és állítólag az eredmény meglepő. Sikerült így előállítani gyöngyösrókát, aranyrókát, sőt zebrarókát is. Hamarosan nagy forradalom várható a prémdivat berkeiben . . . (STANDARD SZABADALOM) CSAK AZ AUTOMATA SUPER DOLGOZIK Radio A 25 éve fennálló Bénáti cég az áltípusokat díjtalanul bemutatja, összes *nÁrjegyzék Ingyen. Részlet. Csere.. v., Vilmos császár út 60. Telefon: 118-497, 123-088. Készséggel bemutatja VI., Podmaniczky utca 39. VII., Rákóczi-út 30. se. Készpénz! Részlet* Csere! Képes árjegyzék díjtalan! ALKALMI VÉTELEK, csere (részletre is) IV. , FERENCIEK TERE 2. ,,R 15" árjegyzék ingyen Hangszereit és rádióit legelőzékenyebben bemutatja lifter« Mogyoróssy Rákóczi-út 7k„1,®"*2.1’ Hangszergyár Árjegyzők ingyen Szakszerűen bemutatja Hoffmann rádió V. , Szent István-körút 19. — Telefonszám: 120—531. BEMUTATJA: KERESZTÉNY SZARSZEET HÜRNITZ JÓZSEF-KÖRÚT 87 TELEFON: 13-40-2* A JUBILEUMI SOROZAT ÚJDONSÁGAI: \| kiszélesített rövidhullámsávokkal A holland újságok felhívják a közönséget, hogy a katonák részére vánkosokat adományozzanak. A felhívásban az áll, hogy a katonák kényelméről a nagyszabású behívások miatt a hadvezetőség gondoskodni nem tud, a társadalom segítségére van tehát szükség és mindazok, akik nélkülözhető vánkosokkal és vánkoshuzatokkal rendelkeznek, küldjék be az amszterdami lovassági kaszárnyába. A Pelsőci gyógyintézet (alapítva írosi epilepszia, gyengeelméjűség, s fejlődésbeli visszamaradottság osztályaiba magánbetegek felvétetnek. Igazgatóság: Budapest, VII., Károly király úti, I II. eva. 6. — Telefon: 135—433. Intézet: Pelsóc, Gömör-Kishont vm. T.: Pelsöc 7. E