Uj Magyarság, 1940. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-31 / 24. szám

6 lapátban sem volt hiány, különben is­­ nemcsak lapátoló, hanem úttestet, járdát­­ tisztító és talicskázó munkásokra is szük­­­ség volt. Amikor az ötödik és hatodik­­ napon a környékbeliek és a vidékiek­­ többezren betódultak, itt-ott pillanatnyi-­­­lag volt ugyan torlódás, de végeredmény-­ ben, aki jelentkezett, nem maradt munka­­ nélkül. Ezek után ismét végigjártuk a tizennyolc­­ köztisztasági elosztóhelyet és ismét állít-­ juk, hogy a hómunkások között egyetlen is egy zsidót sem láttunk. Kérdésünkre a fel- l­ügyelők is kijelentették, hogy ők sem tud-­­ nak eddig még egyetlen zsidó jelentkezőről­­ sem. Lapát is van, hóhegyek is vannak, de­­ a fizikai munkáért rajongó, hivatásukból­­ kiüldözött és a nélkülöző keresztények sor­sát hacsak átmenetileg is vállaló zsidókat nem sikerült felfedeznünk. Most már Fá­bián Bélán a sor, hogy sürgősen értesítsen bennünket, hol lehet látni azokat a hó­­lapátoló zsidó tömegeket? Mutassa meg, sírnél előbb, még mielőtt­­ a hó elolvad. fermet terület fölé téve át egy svájci katonai repülőgép Bern, január 30 A svájci hadsereg vezérkara közli, hogy pénteken, január 26-án a rossz idő követ­keztében egy svájci katonai repülőgép el­vesztette tájékozódását és délután 4 óra 30 perckor Rietheimtől északkeletre, Koblenz és Zurbach között, a svájci határt átrepülve német terület fölé jutott. A repülőgép mindössze két percig volt a ha­táron túl­i haladéktalanul visszatért svájci területre. Dezséri Bachó László: Gyöngyös város 1918—19-ben , a forradalmak alatt Dezséri Bachó László most megjelent­­ könyvében Gyöngyös városnak a forradal-­ mak alatt történt eseményeivel foglalko­­­zik. Amit a könyv tárgyal, az ma már tör-­ ténelem. Húsz év távlatából, a történetíró tárgyilagosságával örökíti meg Bachó László a gyászos emlékű forradalmi idő­ket s amikor olvassuk rendkívül érdekfe­szítő könyvét, szinte újból átéljük az 1918/19. évi vörös áradat borzalmait. Be­vezetőben megdöbbentő adatokat tár fel a lefoglalt iratok alapján a gyöngyösi szab­­badkőműves páholyok működéséről. Ismerteti azt a destruktív munkát, amit­­ a baloldali elemek 1918-ban Gyöngyösön­­ kifejtettek, a forradalmak züllesztő és rom-­ boló hónapjait, amikor a nemzeti társa-­ dalom Kenyeres János huszárszázados,­­ Bobory György, Somogyi István, Bocsik­­ Pál és a többiek vezetésével hiába igyeke­zett ellenállást kifejteni, a gyöngyösi ellen­­forradalmat a vörösök hatvan főnyi gép­puskás terrorista különítménnyel leverték, a hatalmat ismét kezükbe kerítették, az embereket egymás után vitték fogságba, kettőt kivégeztek. A nemzeti érzelmű la­kosság hősies erőfeszítései a maguk elszi­geteltségükben eredménytelenek maradtak. Bachó László könyve ugyan csak Gyön­gyös forradalmi életéről számol be, de miként egy csepp vízben benne van az egész tenger, úgy ez a mű is pontos képét adja annak a nemzetietlen szellemnek, bomlasztó munkának, forradalmi rombolás-­ nak, amely az időben hasonlóan dúlt az­­ egész országban. A nagyértékű történelmi­­ munka, amelyhez az író közel 700 levéltári­­­­ és egyéb hiteles adatot használt fel, úttörő­­ abban, hogy elsőnek írja meg egy vidéki­­ város forradalmi életét. Bachó László­­ könyve, bár a nemzet történelmének egyik­­ legszomorúbb időszakával foglalkozik, oly­­ izgalmasan érdekes és megrázó, hogy aki a kezébe veszi, nem teszi le, míg végig nem­­ olvasta. Elolvasása pedig megerősít mind­jj­denkit abban, hogy a nemzeti társadalom­­ számára az egyetlen járható út: öntudato­san, szervezetten teljesen kiépíteni és meg­erősíteni a magyarság erkölcsi és anyagi függetlenségét. B. I. 8 Csortos Gyula és Makay Margit a Bibó-darab szereplőinek élén Érdekes művészi feladathoz jutott Csor­tos Gyula Bibó Lajos „Sasfészek” című darabjában, amelyet szombaton este mutat be a Nemzeti Színház. Csortos az izgalmas társadalmi színműben a szobrászművészt alakítja, aki részleges meghasonlásban él a környező világgal. Gyermekei iránt ér­zett szeretetét befolyásolja a sorsuk iránti aggodalom s az élettel szemben folytatott drámai küzdelmében az emberi lélek leg­mélyebben fekvő, legrejtelmesebb érzései szólalnak meg. Rendkívüli feladat jut Bibó Lajos új társadalmi színművében Makay Margitnak, aki a szobrász felesé­gének szerepében az örök asszonyi boldog­talanságot és szenvedést testesíti meg. Somogyi Erzsi, Szörényi Éva, Olth­y Mag­da, Makláry Zoltán, Tímár József és Ung­­váry László egészítik ki az újdonság együttesét. A színház Nagy Adorján rende­zésében a darabhoz méltó módon gondos előkészületeket tesz a bemutatóra. Hogyan tréfálja meg a Kamara Varieté a színművészeti kamarát? Az általános színházrevízió alkalmával a Terézkörúti Színpad megszűnt, de helyette felbukkant a Kamara Varieté című mű­­intézet. Ez a varieté előbb artistaszámok­kal szórakoztatta közönségét, majd szé­pen, lassan kezdett átalakulni, műsorán helyet kaptak a pikáns színpadi jelenetek és a különböző, ugyancsak pikáns magán­­számok. Most a varieté ott tart, hogy hét­köznap két, vasárnap három előadást ren­dez, mégpedig ellentétben minden közren­dészeti és színművészeti kamarai rendelke­zéssel. A közrendészeti szabályok ugyanis előírják azt, hogy a színházi előadások között legalább egyórás szünetnek kell lenni, de ez a varieté nem tart negyedórás szüneteket sem, a kamarai rendelkezések pedig úgy szólnak, hogy ugyanazokkal a szereplőkkel egy napon két előadásnál töb­bet nem szabad tartani. A varieté a szi­gorú kamarai rendelkezés ellenére is vasárnap három előadást tart, ugyanazok­kal a szereplőkkel! A varieté azonban mást is csinál, még­pedig megtréfálja a színészkamarát. Egy­­időben ugyanis divatban volt a Hacsek és Sajó szellemes duó, de ketté kellett vál­­niuk, mivel a dicső kettősből csak az egyi­ket, Herczeg Jenőt vették fel a kamarába, a derék Sajót, vagyis Komlós Vilmost nem. A varieté műsorán ennek ellenére szerepel a Hacsek és Sajó pár, mégpedig a következő megoldással: a színpadon csak Herczeg Jenő látható, ő beszél­és Sajó felel a gramofonlemezről! És ezt a kedélyes, minden hivatalos rendelkezést felrúgó, sőt kinevettető szórakozást mű­veli a varieté estéről-estére, sőt vasárnap, mint azt megírtuk, három előadás kereté­ben! A fentieket tehát meleg szeretettel ajánljuk a színművészeti kamara hivatalos urainak figyelmébe, annál is inkább, mert ha így megy tovább, nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a legközelebbi műsorban már ott látjuk az összes, kamarába fel nem vett Hacsekeket és Sajókat! Egyébként úgy értesülünk, hogy a legközelebbi mű­sorban Madách Imrét is szerepeltetni akar­ják: előadják „Az ember tragédiája“ paró­diáját, nyilván a megszokott terézkörúti zamattal. Ez pedig sárbatiprása lenne a klasszikus magyar irodalom remekének! A kormányzó és felesége a hanem kiállt­áson A kormányzó és neje kedden délután vitéz Gerlóczy Gábor őrnagy, szolgálat­­tevő szárnysegéd kíséretében megtekin­tette a francia művészeti alkotások ki­állítását, Almássy-Teleki Éva grófnő mű­vészeti intézetében. A kormányzói párt Pierre Guerlet francia követ és neje, va­lamint a francia követség diplomáciai tag­jai, a kiállítás rendezősége részéről pedig Teleki Éva grófnő fogadták. A tárlat re­mekműveit Petrovics Elek, a kiállítás rendezője és Hoffmann Edith dr., a Szép­művészeti Múzeum igazgatója ismertették a főméltóságú vendégek előtt. A kor­mányzói pár hosszan időzött a kiállítási termekben és a látottak felett ismételten kifejezte tetszését. Berczeli A. Károly új színdarabja a Nemzeti Színházban Berczeli Anselm Károly, a neves költő és a „Fekete Mária” című misztérium szerzője be­nyújtotta új színdarabját a Nemzeti Színház­hoz és azt pár nappal ezelőtt Németh Antal dr. igazgató előadásra elfogadta. Berczeli Anselm Károly „Hyppia” című darabja érde­kes társadalmi misztérium, amely az elhalt költő feleségéről, húgáról és barátairól szól. A költőt halála­ után fedezik fel, nevét fel­kapja a közvélemény és mindenki csak ekkor jön arra rá, ■— Hyppia is, az asszony, —­­hogy milyen kiváló ember volt. Berczeli Anselm Károly darabját minden valószínűség szerint még ebben a szezonban a Kamara­színház fogja bemutatni. fstéliai ruha és pontos mezt jelenés az „élő tárlat“ díszbe­mutató­ján A február 1-én rendezendő operaházi dísz­­estély rendezőbizottsága közli, hogy az előadás pontosan 7 óra 30 perckor kezdődik. Tekin­tettel arra, hogy az „Élő tárlat”-ra érkező kormányzói párt ünnepélyesen fogadják, a rendezőség arra kéri a közönséget, hogy a helyeket legkésőbb 7 óra 15 perckor foglalja, el annál is inkább, mert ettől az időponttól kezdve az Operaház valamennyi bejáratát le­zárják. Ismételten megállapítja a rendezőség, hogy az előadáson csak estélyi ruhában és frakkban lehet megjelenni. Az ,,Élő tárlat”-ot egyébként február 5-én, hétfőn este fél 8 órai kezdettel ugyancsak az Operaházban ismét bemutatják, ezúttal olcsóbb helyárak mellett. Házasság, az más­ ­A jövő héten premier lesz a Víg­színházban: Fendrik Ferenc, a tehet­séges fiatal író ,„Házasság, az más” című színdarabja kerül bemutatóra. Fendrik Ferencnek ez a második színdarabja, az első is a Vígszínház­ban került bemutatóra. A fiatal szerző az alábbiakat mondotta az Új Ma­gyarságnak új darabjáról:) — Darabom tulajdonképpen egy házas­párról és azokról szól, akik a házaspár körül találhatók: barátokról és barátnők­ről. Somló István játssza a férjet, egy gazdag, kulturált pesti férfit. Azért jel­zem, hogy gazdag, mert más gondja sincs, mint a házassága és egyéni boldogsága. Muráti Lili alakítja a feleséget, azt a típust, aki ellenáll a férjnek és végül is neki lesz igaza. Fejes Teri a férj barát­nője, Márkus Margit pedig az az asszony, aki flörtön, féltékenységen, kártyán, ötórai teákon át jut el az otthon szeretetéig. Mágory Mária alakítja Muráti anyját, el­vált az urától, de ez sem hozott megoldást számára és hogy valami értelme legyen az életének, jótékonysági egyesületekben dol­gozik. Ezek az új darabok alakjai, úgy­nevezett mai figurák. A mese is hasonló,­­ vagyis mai mese. Weinfartner-lustatio ma Városi 8. Hangv. Zenekar. Megmaradt jegyek Koncertnél és pénztárnál. * Opera­ház. Németh Mária múló beteg­sége után a Turandotban folytatta nagy­sikerű vendégjátékát. Szépséges hangja is­mét teljes fényében csengett. Második fel­vonásbeli nagyáriája után fergeteges tap­sokat kapott. A magas C-t olyan diadalma­san vágta ki, hogy ez a hang elnyelte volna egy egész kórus fortéját is. Sikerében osz­tozott a szereplőegyüttes: Koréh Endre, Laczó István, Dobay Livia és a többiek. * Film­parádé.­­A Hunnia-filmgyár február 4-én este 8 órakor a zeneakadémián jótékony­­célú filmparádét rendez, amelyen Bingert János dr., a Hunnia igazgatója tart bevezető beszédet. A filmparádé műsorán minden neves magyar filmszínész, számos filmíró, rendező és zeneszerző szerepel. * A magyar néprajzi társaság szerdán dél­után 6 órakor a Tudományos Akadémia heti üléstermében nyilvános felolvasóülést tart, amelyen László Gyula dr. a kunok tegezéről és Gergely Pál dr. pedig a mai Kalotaszegről adnak elő. Mindkét felolvasást vetítéssel kí­sérik. SZERDA, 1940 JANUÁR 31 SZERDA, 1940 JANUÁR 31 A müncheni filharmonikusok Budapesten A müncheni filharmóniai társaság 87 tag­jával Budapestre érkezett. Max Reinhardt müncheni tanácsnok vezette az előkelő zenei társaságot, valamint Otto Mayer, a filharmó­nia zenei igazgatója és Osvald Kabasta, a zenekar karnagya. Az érkezésre a Keleti pályaudvar előcsarnokát horogkeresztes és nemzetiszínű zászlókkal díszítették fel. A fo­gadáson megjelent Haubert Kamilló minisz­teri titkár, a berlini magyar követség sajtó­­attaséja, valamint a budapesti német kolónia számos tagja­, a kultuszminisztérium képvise­letében Rasbert Géza dr. miniszteri osztály­­tanácsos és zenei életünk számos előkelősége. Képviseltette magát a Filharmóniai Társaság, a külügyminisztérium, valamint a külügy­minisztérium sajtóosztálya. A bécsi gyors­vonat begördülésekor felcsendültek a német Himnusz hangjai, ezután a rendőrz­eneka­r a magyar Himnuszt és a Rákóczi-indulót ját­szotta el. Délután fél ötkor sajtótea volt az egyik budapesti szállodában a vendég filharmoniku­sok tiszteletére. A teán megjelent Dolmányi Ernő, Márkus László, vitéz Haász Aladár dr. és még igen sokan zenei életünk kiválóságai és a sajtó képviselői közül. Kabasta úgy nyi­latkozott, hogy Budapest előtt Stuttgartban, Frankfurtban, Hannoverben, Lipcsében, Stet­­tinben, Danzigban és Bronbergben adott a zenekar nagysikerű hangversenyeket. Buda­pest után Baden, Grác, Bécs, Pozsony és Re­gensburg következik. A müncheni filhar­monikusok kedden este látogatást tettek a budafoki borpincében és szerdán délben Szendy Károly polgármester díszebédjén hi­vatalosak. Hangversenyüket szerdán este 8 órakor­ tartják a zeneakadémián. Operabál (Uránia) Az Ufa új filmje: esemény, szórakozás és élmény! Egyike a legkitűnőbb német filmeknek, meséje szórakoztató, szereplői kitűnőek és a rendezés (ez Bolváry Géza érdeme) megkapóan ötletes. A békebeli Bécs farsangi hangulata árad szét a fil­men, az a bűbájosan kedves és szívhez­, szóló világ, amely 191­1-el örökre lezárult. A hölgyek keréknagyságú strucctollat hordanak, a darázsderekú ruhák a földet söprik és jaj annak a női holtának, amely kivillan az ezerláncú szoknya alól! Ilyen dámákat alakít a szép Heti Finkenzeller és a bájos mosolya Marie Harett. A fér­fiak is visszaidézik a békevilágot a kike­ményített magas gallérokkal és a térdig, sőt nyakig érő piros-fehér csikós úszód,a­­dresszekk­el. Csupa bűbájos kedvesség, vi­dám derű minden jelenet, elpöfög előt­tünk az első autók egyik­e is, amelyet gú­nyos kacaj kísér az utcákon és ott zajlik a társadalmi szalonokban az akkori leg­nagyobb esemény, az operabál, amelynél bizony akkor fontosabb „világesemény” nem volt, hetedhétországon se! Amilyen a film külsősége, éppen olyan kedves a tartalma is. A „Denevér” hangulatát érez­zük, mert itt is mindenki elmegy a bálba, anélkül, hogy a­ másik tudna róla, férjek és asszonyok, hogy azután reggelre, ami­kor kiürül az operabál hatalmas terme, megjöjjön a kibékülés is. Pompás zene, kitűnő balettszámok adják meg a film igazi ízét és olyan színészek, mint Hörbi­ger Pál, Hans Moser, Theo Lingen és a kedves Will Dohm. Mindnyájan elsőran­­gúak és mindnyájan azon vannak, hogy visszaidézzék a régi szép békeidőket. Ania Suli hangversenyének érdekes műsora Ania Suli rendkívül érdekes műsort állított össze február 3-án a zeneakadémián megtar­tandó hangversenyére. Amerika dalköltészeté­nek gyöngyeit mutatja be, többek között a világhírű South of the Border című eredeti délamerikai la­conga-dalt is, melynek pezs­­dítő ritmusát furcsa dobok és más ütőhang­szerek adják. Indián, hawai, néger dalok sze­repelnek még a műsoron, azonkívül jazz­­átiratok és a legújabb amerikai slágereit, amelyek Ania Suli előadásában új színt kap­nak. Az érdekes koncert másik eseménye Fehér György zongoraművész szereplése lesz. A műsor vidám részét a rádióból ismert pácos öregdiákok adják. A hangverseny este 8 óra­kor kezdődik a zeneakadémia nagytermét''­­.rwv Bármikor me­r-zselli itófe Abbáziáim Tizennégy napra, teljes ellátással. ngt, hideg-meleg folyóvizes szállodai "Sáli szobával, menettérti III. osztályú //||| ■" vasúti jeggyel.....................................p J­elentkezés : UTAZÁSI VIII., József­ körút 5. Telefon: 14-44-00. * Az olasz kulturintézet folytatja zeneestjeit. Február elsején tartja Santoliquido Pelliccia és Amfitheatros trióját, amelyen korabeli zeneszerzők műveit tűzte műsorára. Az elő­adás iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg.

Next