Uj Magyarság, 1940. április (7. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-02 / 73. szám

KEDD, 1940 ÁPRILIS 2 uM%CISItliC országba. Magam­ is, aki ezúttal magán­ember is voltam, sok minden szépet lát­tam az új törekvések terén is. Különösen érdekelt az 1942. évi, most épülő világ­­kiállítás. Nagyszerű gondolat, hogy igazá­ban Rómának egy új és hatalmas város­részét építik meg, köz- és magánépületek­kel, amelyek 1942-ben a világkiállítás cél­jait fogják szolgálni, azután pedig átadat­nak állandó hivatásuknak, mint miniszté­riumok, múzeumok, egyéb középületek, magánlakások. Nagy lendülettel folyik a munka egy állandó szervezőnek, Cini sze­nátornak vezetésével, aki, mint láttam, mindenkit magával ragad nagy lelkesedé­sével. Rendkívül érdekes új építészeti problémákat is megoldani fognak. — Meglátogattam a magyar ösztön­díjasokat is a Palazzo Falconieriben. Ez­úttal különösen a műtermeket néztük meg s örültem, hogy fiatal képzőművészeink közt több tehetséget ismerhettem meg. Amint jól esett a magyar fiúkat megláto­gatni, úgy jól esett egy órára geográfus­nak visszavedlenem a földrajzi társaság szép parkkal körülvett római székházában. Bucsutáviratok Mussolinihoz és Ciano grófhoz, nyilatkozat a magyar-délszláv viszonyról Teleki Pál gróf miniszterelnök Olasz­ország területének elhagyásakor a követ­kező táviratot intézte Mussolini miniszter­­elnökhöz : — Rendkívül kellemes olaszországi tar­tózkodásom végén élénk vágyat érzek, hogy kifejezzem Nagyméltóságodnak hálá­mat Magyarország iránti őszinte barát­ságának újabb és melegebb megnyilvánu­lásáért. Ezt a barátságot, amely legszilár­dabb alapja az Olaszország és Magyar­­ország közötti hagyományos kapcsolatok­nak, én magam és az egész magyar nem­zet mélyen átérezve viszonozzuk. Amikor újból kifejezem Nagyméltóságodnak leg­őszintébb köszönetemet, kérem fogadja legmélyebb nagyrabecsülésem nyilvánítá­sát. Teleki Pál gróf. A miniszterelnök Ciano gróf külügy­miniszternek az alábbi táviratot küldte: — Amikor elhagyom a’ ragyogó és ven­dégszerető Olaszország földjét, ki akarom fejezni Nagyméltóságodnak legőszintébb köszönetemet a szívélyes fogadtatásért és mindazért a kedvességért, amellyel ott­­tartózkodásom alatt elhalmozni szives volt. Nagyon boldog voltam, hogy alkalmam volt megbeszéléseket folytatni Önnel és újból megállapíthattam, hogy nemzeteink között változatlanul a legszorosabb baráti kapcsolat áll fenn. Kérem adja át hódola­tom kifejezését Ciano grófnének és fo­gadja legmélyebb nagyrabecsülésem nyil­vánítását. Teleki Pál gróf­ , Belgrád, április 1. Teleki Pál gróf miniszterelnök Trieszt­ből Budapestre utaztában vasárnap délben átutazott Ljubljanán. Az állomáson az újságírók egy csoportja várta a magyar miniszterelnököt, aki azonban semmiféle politikai nyilatkozatot nem akart adni olaszországi útjáról. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a magyar-délszláv viszony­ alakulásáról, a következőképpen válaszolt: — Magyarország Délszláviával jó és barátságos viszonyt tart fenn. A mi ba­rátságunk reális tényeken alapszik. Meg vagyok róla győzőelve, hogy kapcsolataink még javulni fognak, minthogy közös ér­dekeink vannak a béke megtartása és a háborún való klülmaradás terén. Csáky István gróf : A nagyhatalmaknak világviszonylat­ban, nekünk is legalább európai szemhatáron kell gondolkodnunk A külügyminiszter érdekes előadása a közigazgatási továbbképző tanfolyam megnyílásán A kormány megbízásából a belügy­miniszter által rendezett VI. közigazgatási továbbképző tanfolyam ünnepélyes meg­nyitása hétfőn délelőtt 11 órakor ment végbe a belügyminisztérium dísztermében. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter üdvözölte a megjelenteket és hangoz­tatta, hogy a tanfolyam anyagául a kül­ügyi igazgatás és a nemzetközi kapcsola­tok minden ágát tűzték ki. Bejelentette, hogy Teleki Pál gróf az ünnepélyes meg­nyitáson, a tervezettnél hosszabbra húzó­dott külföldi útja miatt, nem tudott ugyan megjelenni, de előadását későbbi időpontban megtartja. Ezután a tanfolya­mot megnyitottnak nyilvánította. Pozitív ismeretekre és tájékozódásra van szükség elsősorban a baráti, másodsorban a szomszédos államok irányában Ezután Csáky István gróf külügyminisz­ter tartotta meg bevezető előadását. Han­goztatta, mennyire fontosnak tartja a ma­gyar közigazgatás nemzetközi vonatkozá­sainak részletes feltárását, különösen pe­dig a közigazgatási tisztviselők külpolitikai nevelését, a külpolitikai érzék kifejleszté­sét. Ebből a célkitűzésből látszik, hogy ezúttal sem külpolitikáról, hanem a kül­politikai gondolkodás megalapozásáról és kifejlesztéséről lesz szó. Ha kérdést intéz­nének hozzám, — folytatta ezután a kül­ügyminiszter — miben látom én a külpo­litikai gondolkodás alapjait és kifejleszté­sét, a következőképpen gondolnám a kér­dést megválaszolni. Elsősorban is semmi­féle filozófiai spekulatív rendszerben. A külpolitikai gondolkodásnak éppen úgy, mint magának a külpolitikának, a valóság talaján kell felépülnie, a mindenkori reális élet ezernyi adottságaihoz kell igazodnia, ez adottságok eredőjeként kell megjelen­nie. Ha nem így van, akkor lehet, hogy színes, tetszetős elméletek, gyönyörű konstrukciók állíthatók fel, amelyek azon­ban a rideg valóság első fuvallatára mint szappanbuborékok szétpattannak. — Szükség van — hangsúlyozta Csáky István gróf — kettőre. Először is a kül­ügyi igazgatásra vonatkozó pozitív ismere­tek nagy sokaságára. A belügyminiszter úr által kidolgozott egyhónapos program ennek a problémakörnek minden vonatko­zását a legmesszebbmenőleg feldolgozza. Rátérve a külpolitikai gondolkodás és a külpolitikai tájékozódás megvilágítására, a miniszter a következőket mondotta: — Amint az egyes ember, úgy az egyes államok sem állnak önmagukban, nem él­nek elszigetelt életet. Még a mai autar­­kiás felfogás mellett sem. A közügyeket intéző köztisztviselőknek ezt a megdönt­hetetlen tényt sohasem szabad figyelmen kívül hagyniuk. A tengerekkel bíró álla­mokról, Németországról, Olaszországról, Angliáról, Franciaországról, Oroszország­ról stb. mondják — joggal —, hogy „vi­lágrészekben“ gondolkodnak. Azoknak az államoknak viszont, amelyek tengerrel nem rendelkeznek, így Magyarországnak is, legalább „európai szemhatárral“ kell gondolkodniok. Ez különben Teleki Pál gróf miniszterelnök úrnak, az egyetemi tanárnak, mint a politikai földrajz kiváló művelőjének évtizedes tanítása. — Hogyan lehet eljutni az „Európában való gondolkodásához ? Az európai álla­mok geográfiai adottságainak, politikai szerkezetének, történetének, nemzeti aspi­rációinak gondos és állandó tanulmányo­zásával. A baráti államok ismeretét kü­lön is hangsúlyoznom kell. Külön kell megemlékeznem a szomszéd államokról. A szomszéd államokkal a mindennapi élet ezer szála köti össze hazánkat. Itt már részletes ismeretre van szükség. Első he- mMip lyen áll a nyelvismeret, amely minden felvilágosítás megszerzését lehetővé teszi.­­ Nemcsak a minisztériumok, de csak­nem kivétel nélkül minden közhatóság foglalkozik olyan ügyekkel, amelyek a külföldet érintik. Az ügyintézés csakis a külföldi viszonyok legalább is bizonyos­­fokai ismeretében lehet jó és célszerű. To­vább megyek: csakis a külföldi viszonyok ismeretében lehetséges egyáltalán. Az ilyen ügyek elintézésénél tehát minden közhatóságnak figyelemmel kell lennie a külügyi szempontokra. Dörge Frigyes bank rt. főárusító, Kossuth Lajos­ utca 4. szerencse-sorsjegyeiből rendelni, hogy az új osztály­­sorsjáték számos főnyereményeinek egyikét meg­nyerhesse . Arak: 1/1 = 28, 1/2 = 14, 1/4 = 7, 1/8 = 3,50 P Húzás április 6-án kezdődik! Hatóságai sik­erein mindig rendelkezhetnek a külpolitikai szempontok kellő tájékozottságával . Tagadhatatlan, hogy e téren hatósá­gaink nem mindig rendelkezhetnek kellő tájékozottsággal. Bár az a körülmény, hogy önálló külügyi igazgatásunk még­csak­ két évtizedes múltra tekinthet vissza, sok tekintetben magyarázatát adja e hiánynak, azt mégis pótolni kell s ebben a vonatkozásban különösen sokat várok ettől a tanfolyamtól A külügyi érték fej­lesztése és a pozitív tudás lényegesen gyorsítani fogja közigazgatásunkat, mert külföldi vonatkozással bíró egyszerűbb adminisztratív ügyekben a külügyminisz­térium ellenőrző tevékenységének kikap­csolása lehetővé fog válni.­­ A köztisztviselők külpolitikai tájé­kozottságának fon­tossága nem csupán az itthoni ügyintézésnél, de különösen a kül­földiekkel való tárgyalásokon jelentke­zik. Mindenki, aki ilyen tárgyaláson részt vett, meg fogja erősíteni állításomat, hogy a tárgynak, a körülményeknek az illető ország nyelvének, speciális adottságainak alapos ismerete mily döntő szerepet ját­szik a külföldi tárgyalások sikeres le­bonyolításánál. Mindezeket örömmel mondtam el, mikor az önálló magyar kül­politika életének harmadik évtizedét járja — emlékezve és emlékeztetve a közelmúlt­ban ünnepelt Szent Istvánra és a napok­ban ünnepelt Mátyás királyra, e két nagy magyar diplomatauralkodóra, akik egy­­személyben külügyminiszterek is voltak.­­ A külügyminisztérium feladata a do­log természete szerint a külügyek admi­nisztrálása. Minden magyar köztisztviselő és minden magyar közhatóság, aki és amely külügyi vonatkozású ügyeket intéz, egyben bizonyos értelemben munkatársa a külügyminiszternek és a vezetése alatt dolgozó minisztériumnak. Abban a remény­ben, hogy ez a viszony a jövőben sokkal intenzívebb lesz, mind a magam, mind pedig a vezetésem alatt álló külügyminisztérium nevében melegen üdvözlöm a tanfolyam hallgatóit és sok sikert, eredményt kívá­nok munkájukhoz. Csáky István gróf külügyminiszter elő­adását nagy tapssal és tetszéssel fogad­ták. Utána Nicki Alfréd dr. rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter „Nem­zetközi gazdasági kapcsolataink“ címmel tartott érdekes előadást. Megemlékezett azokról az akadályokról, amelyek, mint a mai nemzetközi gazdasági élet jellemző tünetei, a nemzetek közötti gazdasági kör­forgalmat hovatovább két-két állam viszo­nosságára redukálják. Ezek a tünetek a nemzetközi pénzforgalom nehézségei, a gazdasági önellátásra célzó törekvések és a nemzet biztonságának biztosítása. Kü­lönösen a jelenlegi világpolitikai helyzet­ben nagy fontossága van minden egyes állam szempontjából annak, hogy szükség­letei kielégítése és feleslegeinek értékesí­tése idejében oly rendszert építsen ki, amely rendkívüli politikai és gazdasági viszonyok bekövetkezése esetén is funkcio­nálni képes. A továbbiak során részletesen és rendkívül érdekes csoportosításban is­mertette Magyarország külkereskedelmi forgalmának adatait. Nicki Alfréd előadását nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. Nagyobb légiütközetek francia terület felett Mérnél vaadászrepülők hét francia gépet lőttek le Berlin, április 1. A véderő főparancsnoksága hétfőn dél­előtt a következő hivatalos jelentést adta ki: Nyugaton csekély felderítő tevékenység és csekély tüzérségi tűz volt. Március 11-én délután Saarbrückentől délre, francia te­rület felett a német és francia vadász­­repülőgépek között nagyobb légiütköze­tekre került sor. Jóllehet a franciák szán­­belileg fölényben voltak, a német vadászok­ saját veszteség nélkül hét Morane-repülő­­gépet lőttek le. Napközben Keletfrancia­­ország és az Északi-tenger felett egészen a Shetland-szigetekig felderítéseket vé­geztünk. A résztvevő repü­lőgépek sértet­lenül és értékes eredményekkel tértek vissza. A német távirati iroda harctéri jelen­tése így szólott: A vasárnap a nyugati fronton a német vadászrepülőknek francia vadászrepülőgé­pek ellen vívott sikeres légiütközetei je­gyében telt el. Egy viszonylagosan szűk terület felett Saarbrückentől délnyugatra francia területen 7 ellenséges vadászrepülő­gépet lőttek le. Három összetalálkozás fo­lyamán egyenlő számú Messerschmitt- és Morane-repülőgépek ütköztek meg, míg Saargemündetől délre a német repülők számbeli fölényben lévő ellenfélre akadtak és érzékeny veszteséget okoztak nekik. Különben Perinél mindkét részről gyenge tüzérségi tüzet, Mettlach és a Rajna között csekély ellenséges zavaró­­tüzet és a Felsőrajnánál gyér puska- és géppuskatüzelést jelentenek. Zweibrücken vidékén valamivel élénkebb volt időnként a zavarótűz. Saarbrückentől délre német fel­derítő osztag fölényben lévő ellenséggel találkozott, heves tűzharc után azonban veszteség nélkül megszabadult az ellen­ségtől. A német légihaderő felderítő repülései értékes eredményekkel zárultak az Orkney- és a Shetland-szigeteken elhelyezett re­pülőterek gépállományáról. A felderítés eredményeit fényképekkel állapították meg. Nyugatnémetországba való éjszakai betörés alkalmával ellenséges repülőgépek egyszer holland, egyszer luxemburgi te­rületet sértettek meg. A német könnyű lég­elhárító tüzérség oldenburgi terület felett egy angol repülőgépet szedett le. 3 A Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete és a Magyar Cukorgyárak Bizottságának ügyvivősége megrendülve, mély megilletődéssel tudatja kiváló és hűséges tagjának PAUL PÁL m. kir. kincstári főtanácsos úrnak 1940 március hó 30-án váratlanul bekövetkezett elhunytát. A Megboldogult iparunk érdekében sok évtizeden keresztül nagy tapasz­talattal és szaktudással kifejtett fáradhatatlan munkássága révén hervadhatatlan érdemeket szerzett és emlékét hálával és kegyelettel őrizzük meg. A legjobb szívű embert, a megértő, mindenben együttérző kollégát folyó évi április 1-én helyeztük örök nyugalomra a róm. kat. egyház szertartása szerint a Kerepesi­ úti temetőben. Budapest, 1940 április hó 1-én.

Next