Uj Magyarság, 1940. április (7. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
KEDD, 1940 ÁPRILIS 2 uM%CISItliC országba. Magam is, aki ezúttal magánember is voltam, sok minden szépet láttam az új törekvések terén is. Különösen érdekelt az 1942. évi, most épülő világkiállítás. Nagyszerű gondolat, hogy igazában Rómának egy új és hatalmas városrészét építik meg, köz- és magánépületekkel, amelyek 1942-ben a világkiállítás céljait fogják szolgálni, azután pedig átadatnak állandó hivatásuknak, mint minisztériumok, múzeumok, egyéb középületek, magánlakások. Nagy lendülettel folyik a munka egy állandó szervezőnek, Cini szenátornak vezetésével, aki, mint láttam, mindenkit magával ragad nagy lelkesedésével. Rendkívül érdekes új építészeti problémákat is megoldani fognak. — Meglátogattam a magyar ösztöndíjasokat is a Palazzo Falconieriben. Ezúttal különösen a műtermeket néztük meg s örültem, hogy fiatal képzőművészeink közt több tehetséget ismerhettem meg. Amint jól esett a magyar fiúkat meglátogatni, úgy jól esett egy órára geográfusnak visszavedlenem a földrajzi társaság szép parkkal körülvett római székházában. Bucsutáviratok Mussolinihoz és Ciano grófhoz, nyilatkozat a magyar-délszláv viszonyról Teleki Pál gróf miniszterelnök Olaszország területének elhagyásakor a következő táviratot intézte Mussolini miniszterelnökhöz : — Rendkívül kellemes olaszországi tartózkodásom végén élénk vágyat érzek, hogy kifejezzem Nagyméltóságodnak hálámat Magyarország iránti őszinte barátságának újabb és melegebb megnyilvánulásáért. Ezt a barátságot, amely legszilárdabb alapja az Olaszország és Magyarország közötti hagyományos kapcsolatoknak, én magam és az egész magyar nemzet mélyen átérezve viszonozzuk. Amikor újból kifejezem Nagyméltóságodnak legőszintébb köszönetemet, kérem fogadja legmélyebb nagyrabecsülésem nyilvánítását. Teleki Pál gróf. A miniszterelnök Ciano gróf külügyminiszternek az alábbi táviratot küldte: — Amikor elhagyom a’ ragyogó és vendégszerető Olaszország földjét, ki akarom fejezni Nagyméltóságodnak legőszintébb köszönetemet a szívélyes fogadtatásért és mindazért a kedvességért, amellyel otttartózkodásom alatt elhalmozni szives volt. Nagyon boldog voltam, hogy alkalmam volt megbeszéléseket folytatni Önnel és újból megállapíthattam, hogy nemzeteink között változatlanul a legszorosabb baráti kapcsolat áll fenn. Kérem adja át hódolatom kifejezését Ciano grófnének és fogadja legmélyebb nagyrabecsülésem nyilvánítását. Teleki Pál gróf , Belgrád, április 1. Teleki Pál gróf miniszterelnök Triesztből Budapestre utaztában vasárnap délben átutazott Ljubljanán. Az állomáson az újságírók egy csoportja várta a magyar miniszterelnököt, aki azonban semmiféle politikai nyilatkozatot nem akart adni olaszországi útjáról. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a magyar-délszláv viszony alakulásáról, a következőképpen válaszolt: — Magyarország Délszláviával jó és barátságos viszonyt tart fenn. A mi barátságunk reális tényeken alapszik. Meg vagyok róla győzőelve, hogy kapcsolataink még javulni fognak, minthogy közös érdekeink vannak a béke megtartása és a háborún való klülmaradás terén. Csáky István gróf : A nagyhatalmaknak világviszonylatban, nekünk is legalább európai szemhatáron kell gondolkodnunk A külügyminiszter érdekes előadása a közigazgatási továbbképző tanfolyam megnyílásán A kormány megbízásából a belügyminiszter által rendezett VI. közigazgatási továbbképző tanfolyam ünnepélyes megnyitása hétfőn délelőtt 11 órakor ment végbe a belügyminisztérium dísztermében. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter üdvözölte a megjelenteket és hangoztatta, hogy a tanfolyam anyagául a külügyi igazgatás és a nemzetközi kapcsolatok minden ágát tűzték ki. Bejelentette, hogy Teleki Pál gróf az ünnepélyes megnyitáson, a tervezettnél hosszabbra húzódott külföldi útja miatt, nem tudott ugyan megjelenni, de előadását későbbi időpontban megtartja. Ezután a tanfolyamot megnyitottnak nyilvánította. Pozitív ismeretekre és tájékozódásra van szükség elsősorban a baráti, másodsorban a szomszédos államok irányában Ezután Csáky István gróf külügyminiszter tartotta meg bevezető előadását. Hangoztatta, mennyire fontosnak tartja a magyar közigazgatás nemzetközi vonatkozásainak részletes feltárását, különösen pedig a közigazgatási tisztviselők külpolitikai nevelését, a külpolitikai érzék kifejlesztését. Ebből a célkitűzésből látszik, hogy ezúttal sem külpolitikáról, hanem a külpolitikai gondolkodás megalapozásáról és kifejlesztéséről lesz szó. Ha kérdést intéznének hozzám, — folytatta ezután a külügyminiszter — miben látom én a külpolitikai gondolkodás alapjait és kifejlesztését, a következőképpen gondolnám a kérdést megválaszolni. Elsősorban is semmiféle filozófiai spekulatív rendszerben. A külpolitikai gondolkodásnak éppen úgy, mint magának a külpolitikának, a valóság talaján kell felépülnie, a mindenkori reális élet ezernyi adottságaihoz kell igazodnia, ez adottságok eredőjeként kell megjelennie. Ha nem így van, akkor lehet, hogy színes, tetszetős elméletek, gyönyörű konstrukciók állíthatók fel, amelyek azonban a rideg valóság első fuvallatára mint szappanbuborékok szétpattannak. — Szükség van — hangsúlyozta Csáky István gróf — kettőre. Először is a külügyi igazgatásra vonatkozó pozitív ismeretek nagy sokaságára. A belügyminiszter úr által kidolgozott egyhónapos program ennek a problémakörnek minden vonatkozását a legmesszebbmenőleg feldolgozza. Rátérve a külpolitikai gondolkodás és a külpolitikai tájékozódás megvilágítására, a miniszter a következőket mondotta: — Amint az egyes ember, úgy az egyes államok sem állnak önmagukban, nem élnek elszigetelt életet. Még a mai autarkiás felfogás mellett sem. A közügyeket intéző köztisztviselőknek ezt a megdönthetetlen tényt sohasem szabad figyelmen kívül hagyniuk. A tengerekkel bíró államokról, Németországról, Olaszországról, Angliáról, Franciaországról, Oroszországról stb. mondják — joggal —, hogy „világrészekben“ gondolkodnak. Azoknak az államoknak viszont, amelyek tengerrel nem rendelkeznek, így Magyarországnak is, legalább „európai szemhatárral“ kell gondolkodniok. Ez különben Teleki Pál gróf miniszterelnök úrnak, az egyetemi tanárnak, mint a politikai földrajz kiváló művelőjének évtizedes tanítása. — Hogyan lehet eljutni az „Európában való gondolkodásához ? Az európai államok geográfiai adottságainak, politikai szerkezetének, történetének, nemzeti aspirációinak gondos és állandó tanulmányozásával. A baráti államok ismeretét külön is hangsúlyoznom kell. Külön kell megemlékeznem a szomszéd államokról. A szomszéd államokkal a mindennapi élet ezer szála köti össze hazánkat. Itt már részletes ismeretre van szükség. Első he- mMip lyen áll a nyelvismeret, amely minden felvilágosítás megszerzését lehetővé teszi. Nemcsak a minisztériumok, de csaknem kivétel nélkül minden közhatóság foglalkozik olyan ügyekkel, amelyek a külföldet érintik. Az ügyintézés csakis a külföldi viszonyok legalább is bizonyosfokai ismeretében lehet jó és célszerű. Tovább megyek: csakis a külföldi viszonyok ismeretében lehetséges egyáltalán. Az ilyen ügyek elintézésénél tehát minden közhatóságnak figyelemmel kell lennie a külügyi szempontokra. Dörge Frigyes bank rt. főárusító, Kossuth Lajos utca 4. szerencse-sorsjegyeiből rendelni, hogy az új osztálysorsjáték számos főnyereményeinek egyikét megnyerhesse . Arak: 1/1 = 28, 1/2 = 14, 1/4 = 7, 1/8 = 3,50 P Húzás április 6-án kezdődik! Hatóságai sikerein mindig rendelkezhetnek a külpolitikai szempontok kellő tájékozottságával . Tagadhatatlan, hogy e téren hatóságaink nem mindig rendelkezhetnek kellő tájékozottsággal. Bár az a körülmény, hogy önálló külügyi igazgatásunk mégcsak két évtizedes múltra tekinthet vissza, sok tekintetben magyarázatát adja e hiánynak, azt mégis pótolni kell s ebben a vonatkozásban különösen sokat várok ettől a tanfolyamtól A külügyi érték fejlesztése és a pozitív tudás lényegesen gyorsítani fogja közigazgatásunkat, mert külföldi vonatkozással bíró egyszerűbb adminisztratív ügyekben a külügyminisztérium ellenőrző tevékenységének kikapcsolása lehetővé fog válni. A köztisztviselők külpolitikai tájékozottságának fontossága nem csupán az itthoni ügyintézésnél, de különösen a külföldiekkel való tárgyalásokon jelentkezik. Mindenki, aki ilyen tárgyaláson részt vett, meg fogja erősíteni állításomat, hogy a tárgynak, a körülményeknek az illető ország nyelvének, speciális adottságainak alapos ismerete mily döntő szerepet játszik a külföldi tárgyalások sikeres lebonyolításánál. Mindezeket örömmel mondtam el, mikor az önálló magyar külpolitika életének harmadik évtizedét járja — emlékezve és emlékeztetve a közelmúltban ünnepelt Szent Istvánra és a napokban ünnepelt Mátyás királyra, e két nagy magyar diplomatauralkodóra, akik egyszemélyben külügyminiszterek is voltak. A külügyminisztérium feladata a dolog természete szerint a külügyek adminisztrálása. Minden magyar köztisztviselő és minden magyar közhatóság, aki és amely külügyi vonatkozású ügyeket intéz, egyben bizonyos értelemben munkatársa a külügyminiszternek és a vezetése alatt dolgozó minisztériumnak. Abban a reményben, hogy ez a viszony a jövőben sokkal intenzívebb lesz, mind a magam, mind pedig a vezetésem alatt álló külügyminisztérium nevében melegen üdvözlöm a tanfolyam hallgatóit és sok sikert, eredményt kívánok munkájukhoz. Csáky István gróf külügyminiszter előadását nagy tapssal és tetszéssel fogadták. Utána Nicki Alfréd dr. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter „Nemzetközi gazdasági kapcsolataink“ címmel tartott érdekes előadást. Megemlékezett azokról az akadályokról, amelyek, mint a mai nemzetközi gazdasági élet jellemző tünetei, a nemzetek közötti gazdasági körforgalmat hovatovább két-két állam viszonosságára redukálják. Ezek a tünetek a nemzetközi pénzforgalom nehézségei, a gazdasági önellátásra célzó törekvések és a nemzet biztonságának biztosítása. Különösen a jelenlegi világpolitikai helyzetben nagy fontossága van minden egyes állam szempontjából annak, hogy szükségletei kielégítése és feleslegeinek értékesítése idejében oly rendszert építsen ki, amely rendkívüli politikai és gazdasági viszonyok bekövetkezése esetén is funkcionálni képes. A továbbiak során részletesen és rendkívül érdekes csoportosításban ismertette Magyarország külkereskedelmi forgalmának adatait. Nicki Alfréd előadását nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. Nagyobb légiütközetek francia terület felett Mérnél vaadászrepülők hét francia gépet lőttek le Berlin, április 1. A véderő főparancsnoksága hétfőn délelőtt a következő hivatalos jelentést adta ki: Nyugaton csekély felderítő tevékenység és csekély tüzérségi tűz volt. Március 11-én délután Saarbrückentől délre, francia terület felett a német és francia vadászrepülőgépek között nagyobb légiütközetekre került sor. Jóllehet a franciák szánbelileg fölényben voltak, a német vadászok saját veszteség nélkül hét Morane-repülőgépet lőttek le. Napközben Keletfranciaország és az Északi-tenger felett egészen a Shetland-szigetekig felderítéseket végeztünk. A résztvevő repülőgépek sértetlenül és értékes eredményekkel tértek vissza. A német távirati iroda harctéri jelentése így szólott: A vasárnap a nyugati fronton a német vadászrepülőknek francia vadászrepülőgépek ellen vívott sikeres légiütközetei jegyében telt el. Egy viszonylagosan szűk terület felett Saarbrückentől délnyugatra francia területen 7 ellenséges vadászrepülőgépet lőttek le. Három összetalálkozás folyamán egyenlő számú Messerschmitt- és Morane-repülőgépek ütköztek meg, míg Saargemündetől délre a német repülők számbeli fölényben lévő ellenfélre akadtak és érzékeny veszteséget okoztak nekik. Különben Perinél mindkét részről gyenge tüzérségi tüzet, Mettlach és a Rajna között csekély ellenséges zavarótüzet és a Felsőrajnánál gyér puska- és géppuskatüzelést jelentenek. Zweibrücken vidékén valamivel élénkebb volt időnként a zavarótűz. Saarbrückentől délre német felderítő osztag fölényben lévő ellenséggel találkozott, heves tűzharc után azonban veszteség nélkül megszabadult az ellenségtől. A német légihaderő felderítő repülései értékes eredményekkel zárultak az Orkney- és a Shetland-szigeteken elhelyezett repülőterek gépállományáról. A felderítés eredményeit fényképekkel állapították meg. Nyugatnémetországba való éjszakai betörés alkalmával ellenséges repülőgépek egyszer holland, egyszer luxemburgi területet sértettek meg. A német könnyű légelhárító tüzérség oldenburgi terület felett egy angol repülőgépet szedett le. 3 A Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete és a Magyar Cukorgyárak Bizottságának ügyvivősége megrendülve, mély megilletődéssel tudatja kiváló és hűséges tagjának PAUL PÁL m. kir. kincstári főtanácsos úrnak 1940 március hó 30-án váratlanul bekövetkezett elhunytát. A Megboldogult iparunk érdekében sok évtizeden keresztül nagy tapasztalattal és szaktudással kifejtett fáradhatatlan munkássága révén hervadhatatlan érdemeket szerzett és emlékét hálával és kegyelettel őrizzük meg. A legjobb szívű embert, a megértő, mindenben együttérző kollégát folyó évi április 1-én helyeztük örök nyugalomra a róm. kat. egyház szertartása szerint a Kerepesi úti temetőben. Budapest, 1940 április hó 1-én.