Uj Magyarság, 1940. június (7. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-13 / 132. szám

6 Valamennyi tanú a legnagyobb elismeréssel beszélt Vass Elek működéséről az egyik liberális lap ellen indított sajtóperben Szemák­ Jenő törvényszéki elnök vezeté­sével szerdán folytatták annak a sajtó­­rágalmazási pernek a főtárgyalását, ame­lyet vitéz Vass Elek indított a Magyar Nem­zet egyik munkatársa ellen. Délelőtt tíz órakor kezdődött a tárgyalás, amelyen több előkelő közéleti személyiséget hall­gattak ki tanúként. Elsőnek Teleki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter tett vallo­mást. — Ismerem vitéz Vass Eleket, —mon­dotta a miniszter, — a lehető leglelki­ismeretesebb tisztviselő, akit minden ténykedésében a magyar faj és föld iránti szeretet vezet. Hivatali beosztásában min­dig teljes jártasságról tett tanúbizonysá­got. Nemzetpolitikai és különösen szociál­politikai érzéke teljes mértékben megvan. Nem végzett ugyan mezőgazdasági főis­kolát, azonban már jelenlegi beosztása előtt foglalkozott a földkérdéssel és egyébként is olyan családból származik, amely a magyar földdel mindig szoros összeköttetésben volt. Hivatalosan Vass Elek ellen senki sem fordult panasszal az illetékes fórumokhoz, a telepítési tör­vénynek ő volt a párt részéről a vezér­szónoka. A földmivelésügyi miniszter és államtitkár Vass Elekről — Tud-e arról nagy méltóságod, —kér­dezte az elnök, — hogy a sértett hatal­mát jogosulatlanul használta fel, a falusi nincstelen lakosság érdekeit háttérbe szo­­rította, s csak a maga érdekeivel törő­dött ? — Erre vonatkozóan teljesen ellentétes tényeket állapítottam meg, — válaszolta Teleki Mihály gróf. — Átvizsgáltam az aktákat és megállapítottam, hogy amikor vitéz Foss Elek az első birtokot vásá­rolta, még nem is tartozott a földmívelés­­ü­gyi minisztérium státusába, a második birtokot is ingatlanközvetítő útján vásá­rolta s névtelen ajánlatot tett az illető banknak. Tudtommal ez a birtok évekig eladhatatlan volt, kisemberek sem jelent­keztek. Később a konjunkturális javulás következtében a földárak emelkedtek, de az is megállapítható az aktákból, hogy még ezután is vásároltak 120 pengőért ugyanott birtokot, de ugyanakkor 5—600 pengőért is. Teleki Mihály gróf kijelentette még, hogy a cikk megjelenése után Vass Elek maga kérte a kérdés kivizsgálását. A vizsgálat során Vass Elek eljárását teljes­­mértékben igazoltnak találták. Lukács Béla államtitkár elmondta, hogy Fass Eleket a legkitűnőbb tisztviselőnek tartja, ügyosztályát a legnagyobb ráter­mettséggel vezeti, birtokpolitikai és szo­ciálpolitikai kérdésekben nagy szaktudás­sal rendelkezik. Olyan működési körben dolgozik, ahol erős érdekellentétek támad­hatnak, kétségtelen azonban, hogy mindig a legnagyobb lelkiismerettel és tapintattal intézte az ügyeket, valóságos fanatikusa a magyar parasztságnak s minden intézke­désének a magyar paraszt felemelése volt a célja. Soha nem hallott olyan panaszt, hogy vitéz Vass Elek a telepítési törvény egyes intézkedéseivel vagy célkitűzéseivel szembehelyezkedett volna. — Voltak, akik ellenezték a telepítési­­ törvényt — folytatta — s ezek közé tar­tozott Purgly Emil és Prónay György báró is, azonban ők is csak elvi kifogá­sokat tettek a törvénnyel szemben, Vass Elek személye ellen sohasem lettek kifo­gással. Vitéz Igmándy-Hegyessy Géza ny. altá­bornagy Vass Eleket a legkorrektebb, a leghazafiasabb érzésű embernek ismeri. A földbirtokpolitikai kérdésbe is azért kapcsolódott bele, mert úgy vélte, hogy a magyar fajtának itt tud legtöbb szol­gálatot tenni. Rátermettség tekintetében hozzá foghatót keveset­­ találunk az or­szágban. — Minden magyar embernek van joga földet venni — mondta azután. — Azt a birtokot, amit Vass Elek megvásárolt, már évekkel azelőtt fölkínálták a vitézi széknek is. Abban az időben a földárak igen alacsonyak voltak. Tudja, hogy­ Fása Elek a vásárlást elöljárói beleegye­­jí­tésével bonyolította le s szerinte ilyen­­ esetekben egyetlen tisztviselőt sem lehet eltiltani attól, hogy magának földet vá­sároljon. Vass Elek a vitézi szék útján is szerezhetett volna magának földet, erre ma is megvan a jogcíme. Ivády Béla ny. földmivelésügyi minisz­ter hangsúlyozta, hogy nem tud Vass Eleknek olyan intézkedéséről, ami ellen bármiféle panasz hangzott volna el. Mint az országos földhitelintézet elnöke bizo­nyíthatja, hogy vitéz Fass Elek a legna­gyobb szaktudással, lelkiismeretesen, be­csületesen, a törvény intencióinak megfe­lelően, nagy szociális érzékkel hajtja végre a törvény rendelkezéseit. Mayer János ny. földművelésügyi mi­niszter szintén a legnagyobb elismeréssel beszélt Fass Elekről. „Kérem Istent, hogy sok ilyen köztisztviselőt adjon Magyarországnak“ Vitéz Ujfalussy Gábor ny. altábornagy elmondotta, hogy többízben tárgyalt Vass Elekkel, akit nagy áttekintéssel bíró em­bernek ismert meg, s kéri az Istent, hogy sok ilyen köztisztviselőt adjon Magyaror­szágnak. — Ön járt közben a Nagymihálydi köz­ségben lévő családi birtok igénybevételé­nél? — kérdezte az elnök. — Igen. A falunak mindig az volt a baja, hogy nem volt legelője. Mint kép­viselőt állandóan kértek a falusiak, járjak közbe, hogy a falu legelőhöz jusson. Érint­kezésbe léptem Darányi Kálmánnal és Marschall Ferenccel, akik ígéretet is tet­tek arra vonatkozóan, hogy azt a családi birtokot, amiből Vass Elek édesanyjának is volt része, megvásárolhatják a falu szá­mára. Az engedélyt meg is kaptuk Da­rányi Kálmántól. Vass Elek ekkor szabad­ságon volt és mikor tudomására jutott a dolog, kérte Darányit, hogy vonja vissza az engedélyt. A falusiak újból hozzám for­dultak, én pedig Darányiakkal kezdtem újabb tárgyalást, amelyre behívattuk Vass Eleket is s akkor én megmondtam neki, hogy „a te becsületed az én tiszti becsüle­tem és én olyan dologra, ami nem becsüle­tes, úgyse szólítanálak föl“, így aztán Vass Elek belegyezett ebbe a közérdekű dologba és kijelentette, hogy átengedi a földet. Ugyanakkor a községből valaki hatvanezer pengőt ígért ezért a földért, amelyet a földhitelintézet 55.000 pengőért vett meg. — Miért adta el 55.000 pengőért Vass Elek azt a birtok­ot a földhitelintézetnek, mikor egy vevő hatvanezret ígért érte? — kérdezte a védő. — Azért, mert ő a szegények párt­­­fogója, a magyar parasztság ügyét szívén viseli, s közérdekből adta át kevesebbért. Vitéz Magasházy László elmondotta, hogy Gömbös Gyula bízta Vass Elekre a földbirtokreform és a telepítés ügyét. Mindig úgy látta, hogy Vass Elek beiga­zolta azt a reményt, amelyet Gömbös Gyula táplált iránta. Vay László báró­ny, földmivelésügyi államtitkár előadta, hogy Vass Eleket mindenkor derék, lelkiismeretes ember­nek ismerte s azt tapasztalta, hogy hiva­talában abszolút hozzáértéssel és lelki­ismeretességgel végzi munkáját. Milotay István hangsúlyozta, hogy föld­birtokpolitikai kérdésekben Fass Elek ré­széről mindig a legnagyobb megértést és szakértelmet tapasztalta. Darányi Kál­mán és Gömbös Gyula, a telepítési tör­vény végrehajtását vitéz Vass Elek hatás­körében a legjobb kezekben tudta. Szeder János és Forster György kon­krét esetekkel kapcsolatosan győződtek meg Vass Elek tökéletes szakismeretéről. Oláh György szerint vitéz Vass Elek szakértelmét csak azok vonhatják két­ségbe, akik nem tudják, hogy a földbirtok­­politika nemcsak gazdaságpolitika, de szo­ciálpolitika is. Kevés tisztviselőt ismer az országban, aki olyan tiszteletreméltó gya­korlati munkát végez. Osztályában sok­szor éjszakáig bent dolgoznak. Nem egy­szer állapította meg csodálkozva, hogy vi­téz Vass Elek olyan helyeken is pontosan ismeri a nép teherbíróképességét és a bir­tokok jövedelmezőségét, ahol sohasem for­dult meg. Szemák Jenő dr. tanácselnök ezután a tárgyalás folytatását csütörtök délelőttre tűzte ki. &ÍlX©7*’1 sphtfifai mbaánam. m Cfc.au.St szabad színpadon Megértük, hogy szabadszínpadon láttuk Gounod leghíresebb operáját, az opera­­irodalom egyik legnépszerűbb remekét, a Faustot. A Margitszigeti Színpad idei első előadása volt a Faust. A hatalmas néző­teret csaknem zsúfolásig megtöltötte a szabadba vágyó közönség. Taps fogadta a gyönyörű színpadot­, a margitszigeti fákat és a hűs esti szellőt. Az első felvonást még látható érdeklődéssel és kíváncsiság­gal hallgatta a közönség, a többi felvoná­sokon azonban érezhetővé vált a szabad­téri nagy operai előadások végzetes hát­ránya, a hosszadalmasság. A szabadszín­­padon elvonja a figyelmet a műtől a friss levegő, a szabad ég, a sejtelmes fák, az a bizonyos költői hangulat, amely a leg­prózaibb hallgatóban is önálló műélvezői hajlamokat ébreszt. Még a legéberebb fül se fegyelmezheti magát, hogy csak az elő­adásra, a zenére figyeljen. A Faust előadá­sának azok voltak a legkiemelkedőbb je­lenetei, amikor a mozgás, tehát különös­képpen a tánc kápráztatta el a szemet. A Faust kitűnő szereposztásban került előadásra. A címszerepet Rosier Endre énekelte pompásan Szárnyaló hangon. Rigó Magda alakította Margitot, meleg szív­hangokkal. Mint Mefisztó, Losonczy ara­tott megérdemelt nagy sikert. Valentin szerepében Palló Imre nemesen szárnyaló, bensőséges énekét élveztük. A kisebb sze­repekben közreműködött még Gere Lola, Korányi Karola, Tomolányi, Rubányi Vil­mos kórusa pompásan szólt. A tánckar élén Bordy Bella és Ottrubay Melinda ha­jolta el a szemet. Az előadást Nádasdy és ifjabb Oláh rendezte és Berg vezényelte. Nagy sikere volt a világításnak is. Fülöp Zoltán díszletei a fényben úszó margitszi­geti fákkal hatásosak. H. G. A Hunniában is megindul a munka Jelentettük, hogy hosszabb szünet után megkezdik a felvételeket a filmirodában, de ugyanígy megindul a gyártás a Hunnia­­film­gyárban is. A szombati napon mind a két műteremben hozzáfognak az előkészüle­tekhez: az egyik műteremben Asztalos Mik­lós „Igen, vagy nem“ című vígjátékát ké­szítik el, a másikban az „Ismeretlen ellen­ség“ című újdonságot. Asztalos Miklós da­rabjának mindössze nyolc szereplő­je van, ezek közül négy fő­szerep: Muráti Lili, Szö­rényi Éva, Jávor Pál és Páger Antal ke­zében. SUGÓKÖNYV Szilassy Gyulának, az „Északiak“ kitűnő rendezőjének irányítása mellett folynak a próbák (egyelőre még a Nemzeti Színház nagyszínpadán) Gyal­­lay Domokos „Külön nóta“ című erdé­lyi darabjából, amelyet a margitszigeti szabadszínpadon mutatnak be. Reggel­től késő estig dolgoznak a színészek és különösen Jávor Pálra hárul nagy feladat, aki a székely főiskolai hallga­tói­, táncoktatójának vezetésével tanulja a darabban előforduló, nagyon nehéz, ősi székely hadi és népi táncokat. * Simor Erzsi, akit a színházi közön­ség „Budapest legszebb színésznője a jelzővel ajándékozott meg, elérte a sze­zon egyik színházi rekordját. Simor Erzsi ugyanis az Andrássy Színház sze­zonjának első napjától az utolsóig, min­dennap fellépett- és mind az öt, mű­sorra kerülő darab női főszerepét ját-a szólta. Most nincs Budapesten egyetlen színésznő, aki elmondhatja magáról, hogy a műsor összes előadásain ját­szott ! * Házassági láz van az Operaházban: három kitűnő fiatal operaénekesünk nő­sül a közel­jövőben. Rosier Endre Le­­hotay Árpád volt feleségét, Senyey Ve­rát veszi el, de nősül Sárdy János is, aki Elek Lilit és Szomolányi János, aki Miklós Máriát vezeti oltárhoz. Magyar Játékszín Muhoray Elemér, a faluszínpadok kitűnő és agilis irányítója „Magyar Játékszín“ cím­mel értékes, komoly munkát állított össze. Hat olyan kisebb darabot, mesejátékot, szín­padi és drámai művet jelentetett meg, ame­lyek könnyen előadhatók a falusi kultúr­­házakban és amelyek minden tekintetben gazdagítják a falusi társadalom ismeretét, de egyúttal lépcsőt is jelentenek az új magyar, népi alapon álló színjátszó művészet fejlődé­sében. Muhoray Elemér elismerésre méltó munkát végzett, amikor összeállította ezeket a ragyogóan kedves, megható darabokat. Mit az ANGOL PARK ... Klotild néni vígjáték, szabadtéri előadásban, lerövidítve, írta: Vaszary Gábor, rendezi: Vaszary János, Vaszary Piroska, Simor Erzsi, Fülöp Kató, Gervay Marica, Törzs Jenő, Hajmássy Miklós,­­ Szakáts Zoltán, Pataky Miklós, Makláry János, Bih­ary Nándor, Sugár Lajos. Kezdete 8 órakor. Az újpesti színházat szombaton adják át a nagyközönségnek Újpest város színháza, kétévi munka utáni teljesen elkészült és most már csak a kár­pitosok dolgoznak az öltözőkben. Az ünne­pélyes megnyitást szombaton rendezik, ami­kor vitéz Tolnay Andor cseretársulata az „Erzsébet“ című operettel mutatkozik be az újpesti közönségnek. Az ünnepélyes megnyi­táson megjelenik Barcsay Ákos, Pest vár­megye főispánja és Kiss Ferenc, a színművé­szeti kamara elnöke, aki avatóbeszédet mond. Az előadás előtt Szalay Sándor dr. tanácsnok bevezető beszédet tart. Az asszony és a múltja TASNADY fekete mAria, SYBILLE SCHMITZ Bécsi sül ütríM Fi 1 m újdonságok A héten három filmszínházban változik meg a műsor. Mind a három filmszínház­­ német filmet játszik: a Décsi és az Átrium „Az asszony és a múltja“ című bűnügyi filmet, amelynek Tasnády Fekete Mária és Sybille Schmitz a női főszereplői, a Radius Gustav Fröhlich, Paul Wegener és Kamilla Horn „Titkos megbízás“ című , ugyancsak bűnügyi filmmel folytatja nyári szezonját. Ur Ida: Itt az írás Nőknél egész szokatlan, szinte férfias hatá­­rozottságú írói magatartás jellemzi Urr Idát. Lírájának sokárnyalatú színspektrumában lé­nyegében több is a férfias vonás, mint a fe­minin lágyság és plaszticitás. Talán csak lá­tásának nevi érzékenysége vall nemére, alaphangolása, megjelenítésének módja és eszközei, bátor és ökonomikus férfi költő szel­­­­lemi fegyvertárába ülök. Visszaemlékezve, már akkor meglepően erős egyéniséget tük­röző régebbi verseire, lehetetlen nem észre­venni fejlődésének zárt, céltudatos belső vona­lát. Nyugtalan szimbolizmusa lehiggadt, többé nem önmagáért való a jelkép, hanem értelmi súlypontja a versnek, amelyből logikusan épül a költői mondanivaló. Az „Itt az írás” fegyel­mezett versei első találkozásra talán kevésbé színesek és meglepőek, mint a régiek, de amennyit dekoratív és bravúros elemeiben vesztett ez a költészet, annyit nyert objekti­vitásban, erőben, hitelességben és etikai súly­ban. VESZEDELMES ÉLETKOR Mától Csak felnőtteknek ! ! CITY

Next