Uj Magyarság, 1941. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-12 / 9. szám

8 Bartók Zoltán soproni pamutipari igazgató 208.800 018.190 Borg Jenő rt. igazgató 208.257 206.094 Lunzer Pál Villamossági és Közlekedési Rt. igazgató 208.651 323.891 Végfalvi Quittner Lóránd dr. gépészmérnök 208.703 836.951 Sváb Gyula földbirtokos 210.004 4.193.586 Ifj. Ziegler Géza főmérnök 213.640 2,307.671 Aschner Lipót, az Egyesült Izzó vezérigazgatója 215.055 1,795.006 Fellner György, a Leipziger­ gyár igazgatója 215.442 1,548.093 Karom­i Sándor gróf föld­birtokos 217.870 2,407.046 Szegő L. Zsigmond Trust -igazgató 218.956 401.868 Tisza Lajos Kálmán gróf földbirtokos 221.510 2,757.920 Kövesi Géza dr. főorvos 225.433 2,191.296 Hatvani­ Endre báró föld­birtokos 225.556 2,162.340 Ssáldy Jenő Autótaxi rt. igazgató 226.336 6,108.014 Forgács Ambrus rt. igaz­gató 230.000 34.877 Aczél Géza vaskereskedő 231.332 4,889.473 Weiss A. Albin fogas­kerékgyáros 232.898 835.005 Gergely Vilmos M. Vasút­forgalmi rt. igazgató 233.220 138.089 Tószegf­y Emil sörgyári vezérigazgató 236.822 1,773.074 Fellner Alfréd, a Leipziger­gyár igazgatója 237.669 1,621.828 Id. Barg Antal rt. igazgató 239.041 356.415 Özv. Mauthner Alfrédné földbirtokos 240.672 7,171.977 M­oll Emil dr., a Chinoin rt. igazgatója 240.744 293.402 Geiger Jenő földbirtokos 242.745 2,531.089 Molnár Alfréd, a P. M. Ker. Bank igazgatója 242.973 270.954 Nemes Albert gróf föld­birtokos 245.360 3,516.624 Hadik Antal gróf Gschwindt­ igazgató 248.714 3,127.137 Schillinger Béla szőnyeg­kereskedő 250.380 1,301.1­00 Miskolczy Ignác kendő­gyáros 264.703 3,037.256 Révay Béla igazgató 255.421 766.854 Ullmann Nándor lovag dr. (Vill. és Közlök. Váll.) 258.627 219.303 Minkus Imre vaskereskedő 264.128 3.020.360 Mit­kus Richárd vaskeresk. 266.511 3.178.620 Fazekas Tibor (Kammer Testv. ny. igazgató) 267.788 468.261 Jünger József, a Salus­gyár igazgatója 269.347 348.960 RVi­sc Ábrahám cipő­­ kereskedö 276.436 787.977 Özv. Fuchs Richárdnc háztulajdonos 276.426 ,...ljjlft.840 Hiller József dr­. Alumínium-ércbánya vezérigazgató 290.726 1,164.900 Seiberth Sándor dr. rt. vezérigazgató 290.552 2,023.370 Hirsch Albert földbirtokos 300.894 6,255.040 Fekete Jenő 308.428 3,031.681 Károlyi Gyula gróf föld­birtokos 309.144 2.987.172 Weiss Edit báró föld­birtokos 309.691 7,451.471 Haggenmacher Oszkár háztulajdonos 320.925 4,084.300 Neményi József gyár­igazgató 330.913 5,446.534 Károlyi Lajos gróf föld­birtokos 334.202 4,364.447 Kornfeld Móric báró dr. földbirtokos 341.189 8,625.821 Juhász Zoltán Gamma­­igazgató 343.160 467.060 Wolfner Gyula gyáros 345.886 6,747.741 Popper Andor dr. toll­­ kereskedö 347.108 1,516.556 Rónay Nándor cégtárs­tulajdonos 358.148 501.112 Brázay Zoltán, vadász­tölténygyár elnöke 360.802 1,505.646 Bíró Pál dr. rt. elnök . 392.908 780.627 Moskovits Miklós ház­­tulajdonos 395.066 1,213.477 Weiss Fülöp ny. bankelnök 398.088 3,291.933 Stein Emil dr. P. M. Ker. Bank igazgató 407.880 776.000 Weiss Jenő báró gyáros 420.603 8,661.211 Bu­day Goldberger Leó dr. elnök-vezérigazgató 425.270 2,627.494 Halmi Miklós dr., Magyar-Olasz Bank igazgató 429.883 1,289.681 József főherceg föld­birtokos 436.586 10,713.657 Haltenberger Vilmos ügynök 439.265 453.000 Vida Jenő Mári vezér­igazgató 456.707 1,975.979 Weiss Alfonz báró föld­­birtokos 457.087 6,623.200 Coburg Fülöp herceg nagybirtokos 462.491 4,928.600 IVenck­heim József gróf földbirtokos 468.766 7,839.727 Semsey László dr. föld­­birtokos 486.277 6,803.113 Fellner Pál gyáros 514.557 4,684.313 Özv. Károlyi Józsefné grófné földbirtokos 526.437 9,154.026 Károlyi László gróf hagyatéka 544.782 13,913.194 Chorin Ferenc dr., Salgó­tarjáni Kőszénbánya 620.866 9,940.900 Dreher Jenő földbirtokos 649.819 14,816.953 Hatschek János gyáros 669.395 5,780.795 Festetics György herceg­földbirtokos­­ 797.150 12,073.086 Nagykovácsi Milenkó kereskedő 1,022.041 5,196.593 Jövedelem Vagyon «»MAGMISSAC­VASÁRNAP, 1941 JANUÁR 12 Kormányrendelet a háztartásokban és a vendéglátó üzemekben tartható élelmiszerek korlátozásáról A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány rendeletet adott ki a háztar­tásokban és vendéglátó ipari üzemekben tartható élelmiszerkészletek korlátozásáról. A rendelet értelmében a magán- és intézeti háztartásokban, továbbá vendéglátó ipari üzemekben az egyes őrlemények, száraz­főzelékekből, zsírfélékből és tengeriből ja­nuár elseje és április 15-ike között az alább meghatározott mennyiséget meghaladó készletet tartani nem szabad: 1. A búzának emberi fogyasztásra al­kalmas őrleményeiből a mezőgazdasági ős­termelő háztartásokban személyenkint 110 kg-ot, amelyből nullás liszt legfeljebb 10 kg lehet, más háztartásokban, üzemekben személyenkint 25 kg-ot, amelyből nullás liszt legfeljebb 5 kg lehet. 2. A szárazfőzelékekből (bab, borsó, lencse) a mezőgazdasági őstermelő háztar­tásokban személyenkint összesen 6 kg-ot, más háztartásokban és üzemekben szemé­lyenkint összesen 2 kg-ot. 3. A zsírból, szalonnából, hájból a mező­gazdasági őstermelő háztartásokban sze­mélyenkint összesen 11 kg-ot, más ház­tartásokban és üzemekben személyenként összesen 3 kg-ot. 4. A tengeriből a nem mezőgazdasági őstermelő háztartásokban csak akkora készletet szabad tartani, amekkora a bir­tokukban lévő állatok takarmányozására az 1941 november 1-ig elengedhetetlenül szükséges. Ahol a tengerit, illetve annak őrleményeit emberi fogyasztásra is hasz­nálják, a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg ezen a címen t­artható ten­geri és tengeriliszt fejenkénti mennyisé­gét az első pontban meghatározott őrle­mények figyelembe vételével. Az üzemekben­­tartható készletek menyen­nyiségének kiszámításában az 1940. év ha­sonló időszakának átlagos vendégforgal­mát kell alapul venni. 1941 április 15-e után a háztartások és üzemek az 1—4. pontokban meghatározott mennyiségeknek legfeljebb a felét tart­hatják birtokukban. 1941 augusztus 15-e után­­ a háztartások és üzemek 1940. évi vagy korábbi termés- és búzaőrleményt és szárazfőzeléket nem tarthatnak birto­kukban. Mezőgazdasági őstermelő háztartások az előbbiekben meghatározott mennyiségeken felül birtokukban tarthatnak az egyes ter­ményekből és termékekből annyit, amennyi vetőmag céljára és a gazdaságukban al­kalmazott munkások szokásos élelmezé­sére szükséges. Akinek birtokában az előbbiekben fel­sorolt terményekből és termékekből a most megállapítottnál nagyobb készlet van, kö­teles a megengedett mennyiséget meg­haladó készletet a rendelet hatálybalépésé­­től, illetőleg az április 15-től, illetőleg augusztus 15-től vagy a termékek és ter­mények megszerzésétől számított nyolc nap alatt a Hangya szövetkezetnek, a községi élelmiszerüzemnek, vagy a köztisztviselők fogyasztási szövetkezetének, ott pedig, ahol a felsorolt vállalatoknak a községben üzlete nincs, az elöljáróság (polgármester) által kijelölt kereskedőknek megvételre felaján­lani. A felsorolt vállalatok, illetve kereske­dők a felajánlott készleteket a hatósági áron készpénzfizetés ellenében 3 százalék költség levonásával átvenni kötelesek. A rendelet rendelkezésének ellenőrzése végett a közellátási miniszter, illetőleg a közélelmezési hatóság igazolt tisztviselői a háztartások és üzemek készleteit meg­vizsgálhatják és e célból házkutatást is tarthatnak. A nyílt rendeletet felmutató ellenőrző közegek, továbbá a közélelme­zési hatóságnak igazolt tisztviselői szük­ség esetén a legközelebbi közbiztonsági közeget karhatalom nyújtására felhív­hatják. Kihágást követ el és két hónapig, háború ..idején hat hónapig-­terjedhető el­zárással büntethető az, aki a rendeletet megszegi vagy kijátssza. Amellett pénzbüntetés is szabható ki és azokat a termékeket és terményeket, amelyekre vonatkozólag a kihágást elkövették, el kell kobozni. A ki­hágás felderítése körül különös érdemet szerzettek jutalomban részesíthetők. Az egyetemi tandíj reformja A hivatalos lap január 12-iki száma közli a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter 33.200/1941. számú rendeletét az egyetemi tandíj és mellékdíj szabályozá­sáról. Ez a rendelet, amellyel a miniszter a középiskolákban már évekkel ezelőtt bevezetett és a várakozásokat messze meghaladó módon bevált úgynevezett degresszív díjfizetési rendszert az egyete­meken is bevezeti, újabb haladást jelent az egyetemi hallgatóság szociális támo­gatása terén. Az egyetemi ifjúság szociális gondozá­sában 1920 óta már eddig is jelentős lé­pések történtek. Megszülettek a diák­menzák, internátusok s minden egyetem mellett diákjóléti bizottságot, illetve diák­jóléti irodát szerveztek. A megszállt te­rületek egy részének visszacsatolásával az egyetemi hallgatók száma hirtelen lé­nyegesen megnövekedett, ami a fentieken felül még rendkívüli diákjóléti intézke­dések megtételét is szükségessé tette. A diákjóléti intézkedések folyamatában most jött el az ideje, hogy a tandíjak és mellékdíjak kérdését is oly módon rendez­zék, hogy a szociális körülményeinél fogva támogatásra szoruló és különösen kiváló tanulmányi előmenetelt felmutató diák még fokozottabb támogatásban részesül­jön. Ennek az elvnek figyelembevételével készült el a degresszív tandíjrendszert bevezető új szabályzat. Az egyes karok által engedélyezhető tandíjmentességeknek azt a korlátozását, hogy a tandíjmentességek összértéke a kari hallgatóság által fizetendő tandíjbe­vétel összegének húsz százalékát meg nem haladhatja, a miniszter megszüntette. A jövőben az egyetemi hallgatók tandíj szempontjából öt kategóriába osztatnak. A hallgatóság húsz százaléka a vagyonilag tehetősebbek, a jelenlegi díjaknál vala­mivel magasabbat fizetnek, húsz százaléka körülbelül a mai díjnak megfelelő össze­get fizet, viszont hatvan százaléka külön­böző mértékű kedvezményben, illetve tel­jes tandíjmentességben részesül. Ez a múlttal szemben szociális szempontból is igen nagy haladást jelent. Kedvezményben az az egyetemi hallgató részesülhet, aki tanulmányi eredményei és szorgalma alapján méltó a kedvezményre, vagy pedig vagyoni viszonyainál, esetleg egyéb mél­tánylást érdemlő körülményeinél fogva rászorul a kedvezményre. A degresszív tandíjrendszer bevezetésé­vel az egyetemi hallgatók mentesülnek a fenntartási pótdíj és a fenntartási járulék fizetése alól és csupán tandíjat és mellék­díjat fizetnek. A fenntartási pótdíj és já­rulék együttes évi összege meghaladta a félmillió pengőt. Ezt az összeget az államkincstár elengedte saját bevételeiből azért, hogy a diákok szociális gondozásá­nak folyamatában, ezt az újabb kiadást jelentő tandíjreformot lehetővé tegye. A főváros naponta 32.000 ínségesnek ad ebédet Szendy Károly polgármester jelentésben számol be a főváros decemberi munkálkodá­sáról. Közli a polgármester, hogy a múlt hónapban Budapesten tíz egyemeletes, tizen­három kétemeletes, két háromemeletes, öt négyemeletes, hat ötemeletes és két hateme­letes új ház építésére kértek engedélyt. A Hamzsabégi­ úti Máv aluljáró tervei elkészül­tek, az építés 300.000 pengőbe kerül, ennek felét a főváros vállalja. A közlekedési válla­latok bevétele emelkedett. A Beszkárt 559.025 pengővel többet vett be, mint a múlt év de­cemberében. Beszámol a jelentés a főváros közélelmezési helyzetéről is és megemlíti, hogy a vásárcsarnokok és piacok árufor­galma november 15-től december 15-ig 178.942 mázsa volt, mintegy 16.000 mázsával keve­l Luxus cabriolet DKW 7000 km-t futott, AP jelzésű, kifogás­talan állapotban eladó Érdeklődni lehet 160-103 telefonon. sebb az előző év decemberi felhozatalánál. Visszaesett a baromfi, a zöldségfélék, a bur­gonya és a gyümölcs felhozatala, ugyancsak csökkent a tejfelhozatal is. A közvágóhida­­kon emelkedett a marha, juh és bárányvágá­sok száma, viszont felére csökkent a borjú­vágásoké és erősen apadt a sertésvágások száma is. Az Erzsébet szeretetotthon egyik fiókintézetét átmenetileg megszüntetik és hajléktalan családokat helyeztek el benne. Az Erdélyből érkező menekülteket, mint ismere­tes, fővárosi menhelyen szállásolták el. Ma már mindössze huszonhat férfimenek­ült tar­tózkodik fővárosi menhelyen. A főváros szo­ciális tevékenysége keretében naponta több mint 30.000 ínségesnek ad ingyenebédet, ezen­kívül 538.000 élelmiszerutalványt és 360.000 félkilogrammos kenyérada­tot osztott szét decemberben. A belső idegenforgalom a múlt hónapban erősen emelkedett, elsősorban a felszabadult erdélyi országrészekből jöttek sokan a fő­városba. A szállodák elfoglaltsága 80-ról 96 százalékra emelkedett. A főváros három nagyüzemének, a vízműveknek, gázműveknek és az elektromos műveknek bevételei az el­múlt esztendőben lényegesen emelkedtek. A tüzelőszerellátás biztosítására a polgármes­ter nagyobb mennyiségű tűzifa kiutalását kérte a kereskedelmi minisztériumtól, amely a gödöllői Korona-uradalom területén 300 hold akácerdő kitermelését rendelte el s ab­ból mintegy ezer vágon fát a főváros részére utalt ki. Végül közli a jelentés, hogy a fő­város a múlt hónapban összesen 7.204.419 pengő értékű közmunkát és közszállítást adott vállalatba. Kinevezések a honvédelmi minisztériumban A kormányzó a honvédelmi miniszter elő­terjesztésére Parádi Jenő dr., Tarjányi Iván dr. és Rényi Árpád dr. miniszteri tanácsosi , cíművel,,„és Jelleggel.•Éjjek­nakatt miniszteri osztálytanácsoseikat füb­liszt­éri­a tanácsosekká, Horváth Tibor dr., vitéz Kaposy Miklós dr. és Felicides Tibor dr. miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri tit­károkat mniszteri osztálytanácsosokká ne­vezte ki, Pantz Alajos dr. és Bayer Sándor dr. miniszteri osztálytanác­sosoknak a miniszteri tanácsosi címet és jelleget, Oláh István dr., Pillér Kálmán dr. és Pettkó-Szokolay Elemér dr. miniszteri titkároknak a miniszteri osz­tálytanácsosi címet és jelleget, Füzesséry Ist­ván dr. és Raskó Sándor dr. miniszteri seg­éd­­titkároknak a miniszteri titkári címet és jel­leget, Zimonyi Ferenc irodafőtisztnek a se­­gédhivatali igazgatói címet és jelleget, végül Kunucz Géza és Pannonhegyi Albert iroda­tiszteknek az irodafőtiszti címet és jelleget adományozta. A honvédelmi miniszter Lengyel Aurél dr., Balogh Pál dr., vitéz Zamárdy Ödön dr­., Dessewffy Sándor dr., hahói Huffay Győző dr. és Hatolkay Tibor dr. miniszteri titkári cím­mel és jelleggel felruházott miniszteri segéd­­titkárokat miniszteri titkárokká, Ben­iska- Scholtz Antal dr. próbaszolgálatra berendelt szolgabírót és nemes Gyalókay Sándor dr. fő­hadnagy-hadbírót miniszteri segédtitkárokká, Botka Jenő dr., László Csaba dr., Gyimesi Károly dr., Kenéz Vilmos dr. és Daru Béla dr. fogalmazóg­yakornokokat segédfogalmazókká, Józsa Dezső dr. szerződéses alkalmazottat légügyi segédfogalmazóvá, Latzkovits Ákos dr. városi fogalmazót, Meleghegyi Sándor dr. főiskolai képesítésű gyakornokot, Hoványi László dr. rendőrforgalmazó gyakornokot, Kon­rád Ferenc dr. főiskolai képesítésű ideiglenes alkalmazottat, Lux Gyula dr. főiskolai képe­sítésű ideiglenes havidíjast, lsezffalvi primőr Keresztes György dr., ifj. Makra Zoltán dr., Vetter Béla dr., Bátori Xavér dr., Prodán Miklós dr., Merkly-Belus István dr. és György Ödön dr. főiskolai képesítésű ideiglenes alkal­mazottakat ideiglenes minőségű fogalmazó­­gyakornokokká , Felk Gusztáv segédhivatal­ főigazgatói cím­mel és jelleggel felruházott segédhivatali igazgatót­­segédhivatali főigazgatóvá,­­ vitéz Göllei Elemér segédhivatali igazgatói címmel és jelleggel felruházott irodajöti."Eter, Kroha Rezső és Kotányi Ferenc irodafötiSztekst se­­gi­dhivatali igazgatókká, Sáros­ Ferenc és Michels József irodafötisszé címmel és jelleg­gel felruházott irodatiszteket irodafötisstekké. Homoródi Donát, Gyarmati Pál­ts Jakói Dezső irodasegédtiszteket irod­atisztekké. Andrényi Jakab, Kőszegvári Gusztáv iroda­kezelési gyakornokokat, Nagy Géza kezelőt és Thausz Irma irodakezelési gyakornokot irodai segédtisztekké, Nagy Béla, Kelemen Jó­zsef és vitéz Fekete Antal kezelőket iroda­­kezelési gyakornokokká, Tóth Teréz, Béna Irén, Groger­ Margit, Pfeilmayer Emma díj­­noknöket, Sibelka Henrikké szakdíjnoknőt, Katona Ferenc, Tóbiás Román, Simon Fe­renc, Farkas József, Kiss Pál, Bakó György és vitéz Darvas József díjnokokat, Nagy- . árpádi Károly dt. őrmestert és Ha’ehuber Hilda dijnoknőt ideiglenes minőségű keze­lőkké nevezte ki. .

Next