Uj Magyarság, 1941. szeptember (8. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-02 / 199. szám
2 hermentesítő sakkhúzások, mint például Churchill és Roosevelt találkozója, vagy a moszkvai értekezlet, éppoly kevéssé vezethetnek minket félre, mint ahogy Irán durva és oktalan térdre kényszerítése sem terelheti el a figyelmet Anglia katonai kudarcairól. Az az ideges sikoly, amely Moszkvából, Londonból és Washingtonból hallatszik és az ugyanott túlságosan fitogtatott bizakodás nem tudja elleplezni a küszöbönálló végtől való irtózást. Európa feltette magában, hogy a tengely vezetése alatt kicsikarja a győzelmet mindazoknak a hatalmaknak ellenében, amelyek meg akarják akadályozni erejének kifejtésében. A tengely és szövetségesei mindaddig nem nyughatnak, amíg ki nem várták a végső győzelmet . Európa, mentesülve minden veszélytől, saját törvényei szerint alakíthatja társadalmi, gazdasági és népi életét. Minden arra irányuló kísérlet, mint amilyeneknek éppen a napokban voltunk tanúi, hogy e küzdelem, egyik-másik részesét alantas indítóokkal gyanúsítsák meg, kudarcot vall, mert az Európa ellenségei ellen harcra szövetkezett hatalmak elhatározása megingathatatlan. ______ van ii» üveg »»_ __ AN&GRIRSIC KEDD, 1941 SZEPTEMBER * Újabb német győzelmek a keleti arcvonalon A bolsevisták kétségbeesett ellenállásukkal, amennyire tudják, hozzák-halasztják sorsuk beteljesülését Berlin, szeptember 1. A keleti front harcairól a német távirati iroda hétfőn délután 2 órakor a véderőfőparancsnokságnak a vezéri főhadiszállásról kiadott következő hivatalos jelentését közölte: A német hadsereg kötelékei augusztus 26-ika óta a Dnyeperen Kievtől északra 27 szovjet monitort és ágyúnaszádot semmisítettek meg. Észtország megtisztítása során elfoglalták a nyugati parton fekvő Hapsal kikötőhelyet. Az augusztus 28-án befejezett Tallinn körüli harcokban 11.432 foglyot ejtettünk és 293 ágyút, 91 páncélos-harckocsit, két páncélvonatot és sok más hadianyagot zsákmányoltunk. A finn tengeröbölben német hadseregrészek folytatták az aknalerakást. Aknazáraink területén több mint 60 égő ellenséges hajót figyeltek meg. A két éve megindult hadműveletekről katonai tényezők a következőket közlik a német távirati irodával: A rendkívül rövid idő alatt bekövetkezett lengyel összeomlás teljesen új helyzetet teremtett Keleteurópában. Ezt a megváltozott helyzetet, mint ismeretes, arra használta ki a szovjet, hogy megszállja és elnyomja Keletlengyelországot, a balti államokat és az addig román fennhatóság alatt álló Besssarábiát. A Keletitengerre kijutni akaró szovjetunió 1939 novemberének végén rárohant Finnországra is, és — túlsúlyban lévén — elszakította tőle Karélia fontos részeit és fővárosát, Viipurit, amelyet most két napja hódítottak vissza a finnek. A szovjetunió tehát félreérthetetlenül arra használta fel a közép- és nyugateurópai nagyhatalmak fegyveres viszályát, hogy a szomszédos kis államok kárán megerősítse saját hatalmi állását. Ezt emlékezetünkbe kell idéznünk, ha jól meg akarjuk érteni a mai keleteurópai helyzetet. Az 1941 június végétől kezdve a szovjetre mért német csapás eredményeként újból felszabadultak azok a peremvidékek, amelyeket 1939-ben és 1940-ben a szovjet jogtalanul bekebelezett. Ezen túlmenően a szovjetunió ma a német hadsereggel és szövetségeseivel már saját létéért vívja kemény harcát. Szinte teljesen elvesztette keleti tengeri hatalmi állását, mert hiszen a Pétervár körül még megmaradt területeket igen összeszűkítették észak felől a finnek, kelet, dél és nyugat felől pedig a németek. Hiábavaló a szovjet minden próbálkozása, hogy az Ukrajnában a Dnyeper nyugati partján elvesztett iparvidékét újból megkaparintsa. A szovjet többször megkísérelte, hogy roham- és zavaró csapatokat tegyen partra a Fekete-tenger és a Dnyeper alsó gAftENTST. Dnyerps rs/£(/#/ 0 X/Yf/VWAPA x/POtv VDlOGO* WAfetS. Z£PP ff/OA KAI /AV/vJ 90AKV A/6A i'fi 1*/J£ l (/#? § •"reeszrtS**^ • \ l KAl(/i 0UAVP6tAP6 >• re//a /HŐZX I f-f /A R QOuő * 60ASfi 23/roM/P K/£x K/ROyZUtr XP/kOJJPOfi 'CHERÓZOA'fZ—h A£ASt?.v/)JS£«t 'oszrorAÍJT4ACMRA/1 AUXOlfiJfl OOfSsZR 6AKU Lelkesítő példát mutat az európai népek számára a szovjet abból a buzgalomból, ahogyan a Churchillék által reá bízott országokban a demokratizálás kulturmunkáját elvégezné, ha módja és alkalma lenne reá. A Pravda című moszkvai lap, talán kissé vigasztalásul is a harctéri balsikerek ellen, bejelenti lelkes bolseviki olvasóinak, hogy rövid idő múlva megkezdődik Iránban a „sah erőszakos uralmának felszámolása” s a „feudális kormányzati rendszer helyett” a perzsa nép is megkapja a felszabadító helyi szovjeteket. Mivel persze Lenin és Sztálin eszméinek gyakorlati megvalósításában maguk az irániak ügyetlenek lennének, valószínű, hogy a szovjet nagylelkűen exportál néhány kiérdemesült GPU- főnököt, s egyéb szükséges izraelitákat a paradicsom berendezéséhez. A jelek szerint ugyan a perzsáknak némi halvány sejtelmük lehet már a bolseviki rendszer áldásairól, mert, mint a jelentések mondják: a lakosság hanyat-homlok menekül a fővárosból, s behúzódik a hegyek közé. A lelkeket mindenesetre előkészítik a nagy szabadságra s az egyedül igazságos, emberi uralomra, mert hiszen annak ellenére, hogy az iráni kormány fegyvernyugvást kötött a szovjettel is, meg Angliával is, a vöröscsillagos bombavetők továbbra is szorgalmasan megjelennek az immár védtelen városok fölött, s hősiesen ledobálják rakományukat. Legutóbb öt várost és több falut támadtak meg, sőt géppuskás rohamot is intéztek a mohamedán zarándokok ellen. Ez az utóbbi harci cselekmény nyilván a szabad vallásgyakorlat tiszteletben tartását jelentette... A sokoldalú tehetség még napjainkban is megtalálja érvényesülési lehetőségeit, jóllehet ez az ádáz kor annyi akadályt gördít az egyéni ambíciók elé. Igenis, akadnak rátermett férfiak, akik nem hagyják parlagon hevertetni talentumaikat és ha azok még oly számosan is vannak és ha még oly különbözőek is, gondoskodnak e szellemi tőkék gyümölcsöztetéséről. Ez az elismerő gondolat cikázott az agyunkon, amikor a valutaügyészség hivatalos jelentését olvastuk a pestvidéki nagyszabású lisztpanama ügyéről. Komlós Kohn derüre-borára ajánlotta a lisztkiutalásokat a pestkörnyéki pékeknek némi felár felszámítása mellett s így azután Halász Izsóné könnyedén megkapta a maga néhány száz zsák nullás lisztjét, sőt bizonyára mások is akadtak, akik méltányolták a zökkenőmentes lebonyolítási ajánlatot. Az üggyel kapcsolatban Pest vármegye vezetősége elbocsátotta Bölcskevi Lászlót, aki Pest vármegye közellátási előadója volt. Mint most kiderült, Bölcskei úr nagyon elfoglalt közgazdasági férfiú volt, mert ha igazak a hírek, a közellátási előadóság mellett az Arany János utcában tüzelőanyagkereskedése volt, az északi teherpályaudvaron fatelepe, a Kálmánutcában pedig textilnagykereskedése. A közhivatal, a tüzelőanyagkereskedési gondok, a fatelep ellenőrzése, meg a textinagykereskedés bokros teendői bizonyára nagyon igénybe vették a sokoldalú férfiút és így tényleg nem csodálkoznánk, ha egyes szempontok elkerülték volna figyelmét nagyarányú elfoglaltsága közepette. Amikor állandóan cseng a telefon és az embernek folytonosan aláírását kell gyakorolnia, amikor mindig zaklatják a legkülönfélébb ügyek intézésével, akkor bizony előfordulhat, hogy nem tud eléggé a körmére nézni Hencz úrnak, Komlós Kohnnak és Izsónénak. Csak az a kérdés, ilyen elfoglalt férfiú miért vállalt mégis a textil és a tüzelő mellett közellátási előadói tisztséget a havi 200 pengő fix fizetésért? Miért áldozta fel magát így hónapokon át bagóért a tüzelő- és textitkereskedő Bölcskevi? kényelem nem megvetendő dolog és mindig gyengéd érzelmeket kelt bennünk, mikor arról hallunk, hogy embertársaink kényelmi szempontjait figyelembe veszik. Egy igen komfortos intézmény berendezéseiről olvastunk legutóbb. A tágas, világosfalú szobákban hideg-meleg víz, kerámiából készült mosdó, ruganyos ágy, íróasztal és rádiókészülék van. Az asztalon virágcsokor élénkíti a hangulatot. A nagyméretű ablakokon keresztül — minden szobában természetesen több van belőlük — csak úgy ömlik a napfény és a remek levegő. Figyelemmel voltak a kitátásra is: gyönyörködni lehet az ablakon keresztül a Hudson-folyó és New Jersey állam távoli hegyeinek természeti szépségeiben. Gyengéd kezek az íróasztalon elrendezgetik a lakó családtagjainak, feleségeinek bekeretezett fényképeit, megható családi események csoportképeit, sőt a falakról filmsztárok arcképei mosolyognak. A luxus-szanatórium a világ minden részéből meghozatja az újságokat, képeslapokat. Ha valakinek egészségi állapota megkívánja, a legkiválóbb orvosprofesszorokat hivatják, mégpedig költségmentesen. A vendégek fogadására tágas társalgók szolgálnak, remek karosszékekkel felszerelve. A virágos udvart minden lakó sajátjának tekintheti és ha ez a környezet még mindig nem hatna elég vidámítóan kedélyére, akkor természetesen a módjában áll az ületőnek a derűlátás előfeltételeit „házon kívül” is megszerezni . . . Várjon miféle paradicsomi intézmény ez és inyen érdemes halandók részére létesítették azt? Nem fokozzuk tovább a kíváncsiságot: a Singsingről van szó, a híres amerikai börtönről, ahová az elvetemült gonosztevőket „zárják be”, néhány esztendőre, esetleg életfogytig. A fegyház igazgatója, Lewis E. Lawes írta ley kecsegtetően az ottani állapotokat, amelyeket valóban paradicsomiaknak kell mondanunk. Lám, lám, az a csuda nagy demokrácia mégis csak teremt valamit, amikor ennyire vonzóvá teszi a legnagyobb amerikai fegyház légkörét és megnyugtatja a gengszterek kedélyeit, hogy kényelmes jövőjükről gondoskodva van. A feltétel csak egy: el kell követni azt a kis bűntettet, mert enélkül a Singsing luxusszállójába aztán senki sem teheti a lábát! nyugati partján, a jól megszervezett német védelem kemény veszteségeket okozva, meghiúsította e kísérleteket, noha a Dnyeper mentén tüzérséggel és ágyúnaszádokkal fedezték előretörésüket. Az 1939 szeptember 1-én megindult keleti fegyveres leszámolás során Németország alaposan szétvert és hatástalanított minden olyan erőt, amely Keletről fenyegette. Már ma megállapítható, hogy ez vonatkozik a bolsevistákra is, bár kétségbeesett ellenállásukkal, amennyire tudják, húzzák-halasztják sorsuk beteljesülését. Ha a szovjet komolyam hisz az angol- amerikai segítségben, akkor éppen a mai napnak, kellene őt arra emlékeztetnie, hogy két éve Lengyelország is hoppon maradt, nem kapta meg a megígért angol támogatást. Közöljük, hogy a BUDAPESTI OLASZ KIR. „EUGENIO DI SAVOIA“ középiskolában Teréz krt. a javítóvizsgálatok f. hó 6-án kezdődnek és a kapu alatt a hirdetőtáblára kifüggesztett rend szerint folytatódnak. Az 1941—41. tanévre szóló beiratások még folynak. Telefon: 424—313.