Uj Magyarság, 1942. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

OTMACKRUG. összefoglaló munkájában (Le crépuscule des Nations Blanches) kimerítő, tárgyi­lagos tájékoztatást ad ennek az iroda­lomnak tárgyköréről, tudományos és politikai szempontjairól egyaránt. A bolsevizmus, a proletariátus uralma már most, úgy is, mint társadalmi el­mélet, úgy is, mint gyakorlati politika, százszázalékos ellentéte, tagadása az angol uralmi módszereknek és gondo­latnak. A bolsevizmus nem ismer tár­sadalmi osztályokat és nem ismer meg­­­különböztetést azok között, nem ismer tehát arisztokráciát (legalább is elv­ben, programban nem) se az egyes társadalmakon belül, se a népek, a nemzetek társadalmában. Hogy a gya­korlatban odahaza ő is egy uralmi elit, egy külön előjogokat élvező vezető osz­tály kialakítására lyukadt ki, ez más lapra tartozik. A bolsevizmus uralmi princípiuma: mindenki uralma min­denki fölött. Ennek köszönheti a töme­gekre való hatásának titkát, ezzel hó­dította meg a primitív, civilizálatlan, színes, gyarmati népek képzeletét is, felcsigázva őket a betolakodó, föléjük telepedő, őket lenéző, gyarmati másod­­rendűségben tartó európai népek, főleg és elsősorban természetesen az angolok ellen. A hindu, az arab, vagy a kínai nacionalista mozgalmak ezért kapnak egyúttal és egyre jobban bolsevista színezetet is. A bolsevizmus uralma a színes népekre, országokra, gyarmat­birodalmakra és népekre mindenütt a fehér faj uralmának, felsőrendűségé­­nek, vezető szerepének megtagadását, lerázását jelenti. India, Délafrika, vagy Ausztrália felett a színesek uralmát, a fehérekkel, tehát elsősorban az ango­lokkal szemben. Ahogy a bolsevizmus egy társadalmon belül elsősorban ma­gát az arisztokráciát semmisíti meg, irtja ki, ugyanúgy meg akarja semmisíteni vlágviszonylatban a fehér faj arisztokráciáját, világuralmát is. Anglia eddig ennek az elvnek, ennek a gondolatnak, ezeknek az előjogoknak előharcosa, képviselője volt, persze nem önzetlen, ideális szempontoktól vezé­reltetve, hanem elsősorban mindenek­­felett a saját maga világuralma érdeké­ben. — M­MN­—' m­mmm——' ■■ Az erdélyi párt a nemzeti egység szolgálatában pártszövetségre lépett a magyar élet pártjával Bárdossy László miniszterelnök mindkét pártnak vezére lesz Az erdélyi párt elnöki tanácsa és or­szággyűlési képviselői csoportja az újon­nan behívot erdélyi képviselők részvé­telével Budapesten ülést tartott, amelyen a kül- és belpolitikai helyzet letárgyalása után az alább következő döntő jelentőségű határozatot hozta: . 1. Az erdélyi párt úgy találja,, hogy Magyarország mai külpolitikai helyzete és azok az erőfeszítések, amelyek ha­zánkra a tengelyhatalmak oldalán a kö­zeljövőben várnak, egyaránt a kormányzó és a kormányzat körüli szorosabb tömö­rülést teszik szükségessé. Az erdélyi párt a maga politikai erejét teljes mértékben a nemzet nagy céljainak szolgálatába kí­vánja állítani, amelyek csak erős és minél szélesebb rétegekre támaszkodó kormány­zat segítségével valósíthatók meg. Ez a körülmény teszi szükségessé azt, hogy a kormánypárt és az erdélyi párt között szorosabb együttműködés alakuljon ki, ami egyúttal az erdélyi kérdések meg­oldását is hathatósan előmozdíthatja. Az erdélyi párt megállapította, hogy a ma­gyar élet pártja és az erdélyi párt pro­gramja lehetővé teszi az azonos magatar­tást a mai sorsdöntő idők által felvetett kérdésekben, s ezért az erdélyi párt a ki­alakítandó nagyobb nemzeti egység ér­dekében pártszövetségre óhajt lépni a­­magyar élet pártjával, s ennélfogva Bár­dossy László miniszterelnök pártvezér­­ségét magára nézve is elismeri. 2. A pártszövetség értelmében az er­délyi párt elnöksége állandó érintkezést tart fenn a Mép elnökségével. A két párt törvényhozói az egyetemes magyar kér­déseket és az országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokat közösen tárgyalják le és alakítják ki egységes állásfoglalásukat. 3. A pártszövetség nem érinti az er­délyi párt nevét, programját, szervezeti szabályzatát, jelvényét és teljes szervezeti önállóságát, vidéki és központi szerveze­teit, kolozsvári központját és budapesti irodáját. A pártszövetség fennállásának ideje alatt a nép nem fog a visszatért keleti és erdélyi országrészein pártszerve­zeteket létesíteni. Az erdélyi párt a sajátos erdélyi kér­désekben minden kötöttség nélkül kíván ezután is állást foglalni és programja megvalósítása érdekében dolgozni. 4. Az erdélyi párt az előttünk álló erő­próbára tekintettel a politikai pártokhoz fordul, azzal a kéréssel: függesszék fel a pártharcokat a háború tartamára, hogy a nemzet teljes erejét abba a küzdelembe vethesse, amelyik a magyarság jobb jövő­jét hivatott biztosítani. Az erdélyi párt elnöki tanácsának és országgyűlési képviselői csoportjának fenti határozatát a magyar élet pártja legközelebbi pártvezetői ülésében és párt­­értekezletért fogja tárgyalni, az erdélyi párt pedig a legközelebbi országos köz­gyűlése elé terjeszti. Az erdélyi párt Erdélyben ugyanazt a szerepet fogja betölteni, mint a magyar élet pártja az anyaországban országos elnöke a következő nyilatkoza­tot tette.­­• Érdemben a kérdésről csak akkor nyilatkozhatom, ha magyar­ élet pártjá­nak hivatalos tényezői már­ megtárgyal­ták az ügyet. Éppen ezért most csak né­hány elvi szempontra utalhatok. Az er­délyi párt már megalakulása alkalmával is hangoztatni kívánta, hogy az örök és megbonthatatlan magyar nemzeti egysé­get akarja szolgálni. Ennek a gondolat­nak jelképesen is eleget tett akkor, ami­kor a visszatért keletmagyarországi er­délyi részek minden társadalmi rétegének hivatott kiküldöttei abban a teremben mondották ki az erdélyi párt megalakulá­sát, ahol annak idején az Erdélyi Rendek képviselői az Uniót törvénybe iktatták. Az erdélyi párt megalakulásának az volt a célja, hogy Erdély földjétől távoltartsa a politikai pártharcot és megőrizze a ki­sebbségi években kialakult magyar egysé­get. A párt programja hangoztatta, hogy a jobb sorsért és a nyugodtabb és a bol­dogabb magyar jövendőért akar dolgozni, amelynek alapvető törvénye a társadalmi rétegek összhangja, kiegyensúlyozottsága belső rendben és nyugalomban. Törté­nelmi időket élünk, s akkor különösen szükség van arra, hogy a magyar nemzet erejét és alkotó munkáját ne gyengítsék belső politikai harcok és ellentétek. Ezt az elvet az erdélyi párt képviselői a par­lamentben is kifejezésre juttatták, ami­­­kor csak a magyar közönség érdekét és az erdélyi újjáépítést szolgálták, de­ soha-Az erdélyi párt és a magyar élet pártja között létrejött pártszövetséggel kapcso­latban Teleki Béla gróf, az erdélyi párt sem bocsátkoztak személyi jellegű vitat­kozásokba. — Az erdélyi párt megalakulása óta támogatta a kormányt — folytatja a nyi­latkozat —, a kormányzattal együttműkö­désben dolgoztunk a nagy magyar kér­dések megoldása érdekében. Kisebbségünk súlyos tapasztalatai minket erdélyieket különösképpen megtanítottak arra, hogy nemzeti kérdéseinket csak közös munka­­vállalással és a teljes egység betartásával lehet megoldani. Ez fokozottabb mérték­ben fennáll akkor, amikor hazánkra nagy feladatok várnak Európa újjárendezésé­­nek munkájában és ennek keretében az új, szociális Magyarország megteremté­sében. Az erdélyi párt a pártszövetség keretében sem tesz egyebet, mint hogy a már meglévő együttműködésnek formai keretet ad, a párt programjának, nevének, egész szervezetének fenntartásával. A pártszövetség lehetőséget ad arra, hogy az együttműködés a mai rendkívüli hely­zet által parancsolt viszonyok között még intenzívebb, még összefogóbb legyen. Az erdélyi párt a pártszövetség keretében a magyar élet pártjának törvényhozóival együttesen folytatja munkáját és minden­ben együtt dolgozik a kormánypárttal a jövő újjáépítő munkája érdekében. Az erdélyi párt eredeti célkitűzéséhez híven ugyanazt a szerepet fogja betölteni Er­délyben, mint a magyar élet pártja az ország többi részén. A szövetség alkalmat ad arra, hogy a kormányelnö­kkel — aki a kisebbségi elnyomatás alatt is leg­­erélyesebb védelmezője volt az erdélyi érdekeknek -— még szorosabb és közvet­lenebb kapcsolatot tartsanak fenn az er­délyi magyarság képviselői. Hazai villamossági iparvállalat keres azon­nali belépésre. Rádiótechnikában, hangosfilm-technikában, távbeszélő-technikában, nagyfeszültségű elektro­­t technikában, röntgen-technikában, finom mechanikában, villamossági- és finommechanikai cikkek anyagbeszerzésében, villamos ívhegesztő technikában jártas őskeresztény­ek!, mérnököket műszaki kereskedelmi tisztviselőket Pályázatok curriculum vitae és fizetési igény megjelölésével „Németül tudok előny­ben 1942“ • jeligére a főkiadóba.. 2 Óriási térségek, sokmillió ember sorsa fölött dönt az a rendelet, amelyet Rosenberg, a keleten meghódí­tott területek minisztere most adott ki. Győzelem győzelmet kö­vetett ezen a végeláthatatlan sík­ságon, a német katona szövetsége­seivel egyetemben — ezek sorá­ban pedig nem utolsó helyen a magyar —■ a világ legnépesebb hadseregét állította meg itt s ve­tette vissza, a legnagyobb győze­lem azonban mégis az, ami most a kemény harcok s a vitézség gyümölcseként ebben a rendelet­ben testet ölt: ezt a földet, amit előbb a katonának kemény ökle ragadott ki az ellenség kezéből, most az európai szellem vissza­adja a nyugati civilizációnak. A hirtelen átmenet a bolsevista rab­szolgagazdálkodásról az egyéni kezdeményezés magasabb közös­sége felé károkat és megrázkódta­tásokat idézhetett volna elő a munka rendjének és a közélelme­zésnek egész területén. Hogy a tervszerű, lehetőleg zökkenő nél­küli átmenetet biztosítsák, átgon­dolt és előrelátó fokozatokról gondoskodik a rendelet. A kolhá­­szok előbb közös gazdálkodásokká alakulnak át, ahol a földmívesek még bért kapnak. Némely helyen azonnal, nagyobbrészt azonban csak később földművelő szövetke­zetek formálódnak ki­­ezekből a közös gazdálkodásokból. Ezeknél a tagok már önálló megmunká­lásra veszik át a földeket, a munka azonban közös terv és irá­nyítás mellett történik. Mindez igazi felszabadulást jelent a sze­gény orosz muzsik számára, aki huszonkét esztendő óta mindig csak másnak dolgozik. De felsza­badulást Európa számára is: az a nagy és termékeny síkság, mely a térképeken mindig Európához tartozott, de a valóságban soha­sem, most szerves részévé lesz az új Európának, a népek e nagy szabad közösségét pedig függet­lenné teszi majd a tengereken­­túli hatalmak imperializmusától. Maholnap megérjük, hogy Kopernikust is kisajátítják maguknak a zsidók, akik mostanában egyre többször bizonygatják azt a tételt, amely szerint Amerika felfedezése egy hitsorsos nevéhez fűződik, mert Cristoforo Colombo — a válasz­tott nép fiai közül került ki. A bi­zonyítékok elég soványak. Hazai zsidóink azt mondják: Kolumbus térképrajzoló volt, s abban a kor­ban főként az izraeliták foglalkoz­tak ezzel a mesterséggel. Értett a csillagászathoz, sőt tanuk vannak rá, hogy ismerte a bibliai neveket is. Sűrűn emlegeti Ézsaiást, Jere­miást, Ezrát, több ízben hivatko­zik bölcs Salamonra is. Engedelmet kérünk, de mindezek alapján egész csomó hibátlan származású­­ re­formátus papot is kisajátíthatná­nak maguknak, hiszen ezek is ci­tálják prédikációik közben az ószövetség prófétáit, sőt nem egy­szer választanak textust Salamon bölcseségei közül. Kétségtelen, hogy a zsidó nyugtalan fajta, de olyan izraelitával eddig még nem találkoztunk, aki mások előtt haj­landó lett volna élete veszedelmé­­­­vel is új világrészeket felfedezni. Ők már rendszerint akkor jelent­keznek, mikor mások elvégezték helyettük ezt a kockázatos vállal­kozást és learathatják a nem is megvetendő percentű hasznot. Finom tapintatra és a helyzet teljes ismeretére vall az az ajándék, amellyel az ausztriai emigránsok a brit birodalom hadseregét meg­­­­lepték. Mint egy londoni jelentés mondja, ezek a szigetországba ju­tott izraeliták hosszú töprengés után, hogy­ váljon mire is volna szüksége a demokráciáért küzdő Tommyknak, elhatározták, hogy egy mozgó kantint ajándékoznak az angol armadiának. Nem tan­kot, nem repülőgépet, nem gép­puskákat, hanem ügyes kis kere­keken guruló kocsmát, amelyben nyitván ízletes bécsiszeletet süt­nek, whiskyt mérnek szódával (természetesen valódi skót whis­kyt) ,­ ahol ginshlinget ihatik a harcos két roham szünetében. Ha nem barát készíttette volna ezt a kerekes csárdát, hanem mondjuk egy rosszindulatú semleges, vég­telenül sértőnek lehetne mondani. Így azonban csak azt bizonyítja, hogy a szövetségesek, — hiszen a zsidókat és az angolokat Churchill mondotta szövetségeseknek, — tö­kéletesen ismerik egymást. Az an­gol katonának fontosabb a whisky és az ízletes falat, mint a fegyver, de köztünk szólva, ez meg is lát­szik a világbirodalom állapotán, s nem nyújt valami sok biztatást jövendőjére se. .VASÁRNAP, 1942 MÁRCIUS 1 Az erdélyi párt a politikai viták felfüggesztését kéri a pártoktól a történelmi időkben . Az erdélyi párt kéréssel fordult a politikai pártokhoz, hogy a mai rend­kívüli időkben kövessenek el mindent a tökéletes magyar nemzeti egység meg­valósítása érdekében. Függesszék fel a káros politikai vitákat, hogy hazánk tel­jes belső egységgel vehessen részt az el­következő nagy újjáépítő munkában. Er­dély példát akar mutatni abban, hogy megérti a nagy idők parancsoló szavát. Bízunk abban, hogy az egész ország meg­értéssel fogadja az erdélyi párt elhatáro­zását és a pártszövetség létrehozása út­jelző állomás lesz a jövő belső egység tel­jes megvalósításának. Az erdélyi párt nagyjelentőségű kez­deményezését­ a legnagyobb érdeklődéssel fogadja nemcsak Erdély, hanem az anya­ország közvéleménye is, amely érzi: ez a döntés és a benne érvényre jutó állásfog­lalás valóban megfelel a mai idők köve­telményeinek. Az erdélyi párt a többségi párttal való szorosabb együttműködéssel meg akarja erősíteni a vezetést, még szé­lesebb alapot kíván adni a kormányzás­nak ma, amikor az ország rövidesen nagy és döntő erőpróba elé kerül. A ma­gyar közvélemény különös érdeklődéssel és melegséggel fogadja az erdélyi párt­nak a többi pártokhoz forduló felszólítá­sát a pártviták felfüggesztésére és a napi értelemben vett pártpolitika zajának el­­halkítására. A felhívás lényeges nyoma­­téka az a magatartás, amellyel az erdélyi párt e célkitűzések szolgálatára leg­elsőül a maga példáját állítja..

Next