Uj Magyarság, 1942. május (9. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-01 / 98. szám
Német tengeralattjárók az északamerikai partok előtt ismét elsülyesztettek hat hajót A légihaderő folytatta megtorló támadásait Anglia ellen és a csütörtökre virradó éjjel Norwich városát bombázta . Északafrikában az erős homokviharok miatt csak felderítő tevékenység folyt Angol bombázók újra támadást intéztek Páris külvárosai ellen Berlin, április 30. Az angolszász hatalmak ellen folyó háborúról a német távirati iroda csütörtökön délután 2 órakor a véderőfőparancsnokságnak a Führer főhadiszállásáról kiadott alábbi hivatalos jelentését közölte : Északafrikában az erős hóviharok miatt csak élénk kölcsönös felderítő tevékenység folyt. A Földközi-tenger keleti részén egy német tengeralattjáró az angol utánpótlási hajózásból elsülyesztett egy vitorlás szállítóhajót. Repülőink éjjel-nappal igen hatásosan bombázták Málta szigetének repülőtereit. Tengeralattjáróink Északamerika keleti partjainál elsülyesztettek hat ellenséges kereskedelmi hajót, összesen 33.000 tonna űrtartalommal és torpedótalálattal megrongáltak egy további nagyobb hajót. A német légihaderő folytatta megtorló támadásait Nagybritannia ellen. Az április 30-ra virradó éjszaka harci repülőgépkötelékeink jó látási viszonyok közepette támadást intéztek Norwich városa ellen. A város központjában és ipari berendezéseiben nagy kiterjedésű tüzeket és erős robbanásokat figyeltek meg. Ellenséges repülők légitámadást intéztek Páris külvárosai ellen. A ledobott bombák nagyobb károkat idéztek elő a lakóházakban és áldozatokat követeltek a polgári lakosság köréből. Egyedül szálló angol repülőgépek zavaró repüléseket végeztek az északnémet partok fölött. Két angol repülőgépet lelőttünk. Róma, április 30. A Stefani-iroda csütörtökön délután 2 órakor az olasz főhadiszállás következő hivatalos jelentéséttette közzé: A kirenaikai arcvonalon járőreink a heves homokvihar mellett is élénk felderítő tevékenységet folytattak. Repülőink sikeresen támadták Tobruk kikötőjét és az erődtől nyugatra géppuskatűz alá vettek ellenséges gépjármű-táborhelyeket. Német vadászgépek lelőttek egy Curtissrepülőgépet. Erős német és olasz légikötelékek ismételten bombázták Málta szigetét és nagy pusztításokat okoztak. Egy olasz felderítő repülőgép, amely hajókaravánt kísért a Földközi-tenger középső részén, diadalmasan visszaverte három Bristol-Blenheim-gép támadását és egyiküket súlyosan eltalálta. Az olasz gép, amely a harc során megsérült, fedélzetén három sebesülttel visszatért támaszpontjára. I Norwich tűzoltói segítséget kértek Berlin, április 30. Katonai helyről közült a német távirati irodával, hogy német harci repülőgépek szerdán és a csütörtökre forduló éjszaka nagykiterjedésű felderítő utakat tettek az angol szigetország fölött. A repülők a többi között értékes felvételeket készítettek Norwichról és Yorkról. A felvételek meggyőző erővel bizonyítják a német megtorló támadások rendküli hatásosságát. Valamennyi német repülőgép sértetlenül tért vissza támaszpontjára. Stockholm, április 30. Az egyik amerikai hírszolgálati iroda londoni jelentése szerint a német légihaderő megtorló hadműveletei során a csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön hajnalban támadást intézett Keletanglia egyik városa ellen. Angol közlés szerint a támadás „súlyos“ volt. Az okozott károk és az áldozatok számának nagyságáról még nem érkeztek jelentések, a helyi tűzoltókötelékek azonban kénytelenek voltak segítséget kérni a környező helységekből. Rostock, április 30. Hildebrandt birodalmi helytartó, Mecklenburg körzetvezetője, felhívást intézett Rostock lakosságához s köszönetet mond a lakosságnak a város lakónegyede ellen intézett angol légitámadás alatti hősies magatartásáért. A körzetvezető kiemeli a párt és a rendőrség néhány vezetőjének nevét, aki a támadás alatt hallatlan bátorságról és szolgálatkészségről tett tanúságot. Kopenhága, április 30. A csütörtökre virradó éjszaka angol gépek repültek be Dánia fölé. Az egyik gépet lelőtték, egy másik kétmotoros gép pedig Északschleswigben kényszerleszállást hajtott végre. Mint közlik, a vasárnapra virradó éjszaka Tinglefftől délre lezuhant négymotoros bombázógép legénységének egyik tagja a kórházban belehalt sérüléseibe. Sok halott és sebesült Páris külvárosaiban Vichy, április 30. Angol repülők szerdán este Páris északnyugati részére bombákat dobtak. Sok ház részben rombadőlt. Egy kórházat is eltaláltak. Az első jelentések szerint mintegy 40 ember meghalt, sok megsebesült. Egy angol repülőgépet lelőttek. Két pilótája életét vesztette. A Páris környéke ellen intézett újabb angol légitámadás áldozatainak számáról csütörtökön délután a következő adatok váltak ismeretessé: Seine megyében 18 halott és 60 sebesült, Seine et Oise megyében 34 halott és 40 sebesült. A párisi külvárosok ellen intézett újabb angol légitámadás során a csütörtökön délutánig történt megállapítás szerint nél támadó repülőgépet lőttek le. r'taW rtL^ANf " Sil"“r” Ára 12 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY HÓNAPRA wr El«« CZPRkF«ZTr,. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 8.30 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 0.30 PENGŐ FELE OS O.^rSWi.(^\ BUDAPEST, MTI., JÓZSEF KÖRET 5. FÉLÉVRE 18.60 PENGŐ, EGYES SZÁM ARA IMN flTAY I CT u á || TELEFON: 1-464-30, 1-464-28, 1-464-30 ÉS KÖZNAPON 13, VASARNAP 24 FILLÉR "■ ■ M ■ 19 1 VHN 1-144-00, POSTACSEKKSZAMLA 6500 A MADAME UTRAKÉL írta: Sulyok István A Madame a nyilvánosság előtt eddig csak olyan kérdéseknek szentelt figyelmet, amilyenekkel a vezető államférfiak asszonyai szoktak foglalkozni: gyermekmenhelyeket nyitott meg, női mozgalmakat irányított, a Vöröskereszt munkájában segített és más hasonló népjóléti kérdésekkel bajlódott. Mindenki tudja azonban nemcsak Kínában, hanem szerte az egész világon, hogy Madame a legbefolyásosabb személyiség, sőt irányító és döntő tényező abban a Kínában, amely fölött Csangkajsek marsall, a férje uralkodik. A szikár, szokatlanul magas termetű és szúrósszemű kínai államfő és generalissimus életének társát, Sung-Mei- Ling asszonyt a világ legokosabb, legműveltebb emberének tartja. Azonfelül azonban valósággal imádja, lankadatlan rajongással veszi körül. Nagy befolyását így könnyű megmagyarázni, különösen ha még azt is tudjuk, hogy Csangkajsek semmiféle világnyelven nem beszél és nem ért, csak kínaiul és japánul. Felesége tolmácsolja még azokat a beszélgetéseket is, amelyeket az ausztráliai Donalddal, több évtizedes politikai és gazdasági tanácsadójával szinte naponként folytat, nem is szólva a külföldi követekről és rendkívüli küldöttekről. Minden hír tehát és esemény, minden üzenet és ajánlat, mely a világ más részeiről érkezik hozzá, feleségén keresztül, a szenvedélyes és elfogult, szép és kedves Sung-Mei-Ling asszonyon keresztül szűrődik át hozzá s kap helyet ítéleteinek, döntéseinek formálói között. Ennek a karcsú, kicsiny és törékeny asszonynak az egyénisége és gondolatvilága így valósággal világtörténelmi tényezővé lett, de mindenesetre döntő szerepet játszik Ázsia új rendjének és általános politikai helyzetének kialakulásában. A kelet-ázsiai háború nagy fordulatainak, a burmai helyzet végzetes kialakulásának kellett bekövetkeznie, hogy Sung-Mei-Ling, akinek a neve magyarul „gyönyörű hangulatot“ jelent, előlépjen és ahogyan mondani szokás, a történelem ítélőszéke előtt is vállalja ezt a felelősségteljes szerepet. Alig néhány napja, hogy éles és kíméletlen politikai levelet tett közzé a vezető amerikai folyóiratnak, a Newyork Times Magazine-nak, hasábjain. Ebben a levélben, mondhatni, megvető hangon ír arról, hogy az angolszász hatalmaknak és szövetségeseiknek fehérbőrű katonái mily hamar teszik le a fegyvert a japán hadsereg katonái előtt s milyen könnyűszerrel adják meg magukat. Keserű, türelmetlen és fölényes lesz a hangja, amikor azt az állítást kockáztatja meg, hogy ezt a kínai hadak még egyszer sem tették meg, hanem mindig az utolsó emberig küzdöttek. E kellemetlen vádirat hatásáról mit sem tudunk, de különösebb súllyal nem eshetett latba, mert a szép és hatalmas kínai asszonynak azóta még jobban megromlott a „hangulata“ s most nem vár már semmit a szövetségeseitől, hanem maga lép a tettek mezejére. A legújabb táviratok azt jelentik, hogy Sung aszszony a burmai kínai csapatokhoz repült, őket személyesen akarja erőteljesebb ellenállásra, végső kitartásra és a bimbai útnak megvédésére buzdítani, hogy a csungkingi Kínának ez a hátsó kapuja ne csapódjon be végleg és ne szakadjon be az utolsó csatorna is, amelyen fegyver, ezüst és arany ömlött eddig az országba s fűtötte a kínai ellenállást. Mivel pedig ismeri a maga népének azt a végzetes gyöngéjét, amit az anyagi javak dolgában mutat, a táviratok szerint ötvenezer rúpiát vitt magával s ezzel a nem túlságosan nagy összeggel akar különösebb nyomatékot adni lelkesítő szavainak s általában személyiségének. Ha a jelek nem csalnak, a Madam, már későn érkezik. A kínai hadosztályokat a csodálatos gyorsasággal előtörő japánok már átkarolták s nemcsak a burmai úttól, hanem az angol utánpótlástól is elvágták. Beláthatatlan katonai katasztrófa körvonalai bontakoznak ki India legfontosabb bástyájának, Burmának történelmi fővárosa, Mandalay körül. Lashionak, a nagyfontosságú új gócpontnak külvárosaiban már japán hadak állanak, ez pedig azt jelenti, hogy a töméntelen amerikai hadianyag, amelyet Rangoon kikötőjéből sok-sok ezer amerikai gépkocsi s a vonatok hosszú sora szállított nagy kínnal és nagy hirtelenében ide, ahol a vasút véget ér és az összekötő autóút kezdődik, vagy megsemmisül vagy pedig a japánok kezére kerül. Ez a végső vereség kezdetét jelenti nemcsak annak a tizenkéttizennégy egyébként is gyengén felszerelt kínai hadosztálynak, mely a japán fölénnyel és tökéletes felszereléssel reménytelenül viaskodik, hanem Csangkaj sek egész ellenállásának is. Ezt a lehetőséget pedig nem a tengelyhatalmak, hanem angol és amerikai szakírók jellemezték úgy, hogy annak az egész nagy világmérkőzés eldőlésére végzetes és döntő befolyása lehet. Ha ez valóra válik, ebben a szomorú végben a romlásnak és pusztulásnak szellemét a Madame-nak kell vállalnia. Ennél a pontnál válik kísérteties jelképességgé ez az idegen, annyira nem kínai hangzású elnevezés, amellyel Sung- Mei-Ling asszony egyéni tekintélye és politikai szerepe nemcsak külföldi diplomaták és politikusok számára, hanem egész Ázsia vezető köreiben fogalommá nőtt. Ez az erélyes és nagyeszű fehérnép két idősebb nővérével együtt az Egyesült Államokban született és ott is nevelkedett. Édesatyja mint kicsiny gyermek vándorolt ki amerikai földre s ott vagyont és műveltséget tudott szerezni magának. Annyira amerikai lett, hogy még a nevét is hozzáidomította a környezetéhez s a szellemhez, amelyet ott magába szívott. Charles Jones, Soong formában írta a nevét, baptista keresztény lett és mint baptista hittérítő került vissza hazájába, amikor megszedte magát. (Érdekes, hogy maga Csangkajsek is felesége is apósa hatására ma már baptista keresztény.) Származását és életének korai korszakát homály fedi. Annál világosabban áll azonban a nyilvánosság előtt mindaz, amit második kínai élete alatt művelt és elért. A Soong-dinasztia, ahogyan nevezik, már a japán közbelépés előtt is a legnagyobb hatalom s a legnagyobb befolyás volt Kínában, azokon a részeken is, amelyek azóta Japán befolyás alá kerültek. Ez a hatalom pedig abban a mértékben nőtt, ahogyan Csangkajsek kínai birodalmának határai egyre szűkebbre szorulnak. Ebben a csodálatos emelkedésben Sungnak, a dinasztia megalapítójának