Uj Magyarság, 1942. június (9. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-02 / 123. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGT HÓNAPRA UTTK'r fi« «7PRKF«ZTfI. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 8.20 PENGŐ, NEGYEDÉVRE 9.30 PENGŐ FELELŐS SZERKESZTŐ: BUDAPEST, VOL. JÓZSEF-KÖRÚT 5. FÉLÉVRE 18.00 PENGŐ, EGYES SZÁM ÁRA ZWINSTAY ISTVVÁN (*TELEFON: 1-164-20, 1-464-38, 1-464-29 ÉS KÖZNAPON 13, VASARNAP 24 FILLÉR ■»-WÍM¥ 19 I WHN 1-44400, POSTACSEKKSZAMLA 6500 Rommel csapatai Északafrikában áttörték az angol vonalakat A német haditengerészet és légihaderő májusban 170 angolszász hajót sülyesztett el, összesen 924.000 tonna tartalommal A charkovi csata befejezésével a szovjet frontnak ezen a részén igen kedvező új helyzet alakult ki a szövetséges csapatok számára A német véderőfőparancsnokság a charkovi csata hatalmas eredményeit összefoglaló zárójelentésének kiadása után kilépett eddigi tartózkodó magatartásából s a csata tervezésének, a katlan kialakításának és Timosenko seregcsoportjának teljes megsemmisítéséről oly megkapó részleteket közöl, amelyek önmagukban is elegendőek arra, hogy megbizonyosodjunk egy tényről: a vörös hadsereg képtelen lesz annak a döntő rohamnak ellenállani, melynek a célja a háborúnak Európa,földjéről való kiküszöbölése. A carkovi csata térképének közreadásával egyidejűleg foglaljuk röviden össze e csata négy szakaszát. Az első rész az előkészítés és a felvonulás szakasza volt. A német közelés távolfelderítés már abban az időpontban igen értékes anyagot szolgáltatott Bock vezértábornagy törzshadiszállásának, mikor az ellenség előkészületei még csak megindulóban voltak. Az ellenfél szándékai minden leplezés és ravasz cselfogás ellenére is igen hamar felismerhetőkké váltak. Az ellenség felvonulása Keres félszigetén és a Donectől keletre folyt le. Az ellenség támadó zömének seregtestei Charkovtól mintegy 200 kilométerre délkeletre és 100 kilométerre északkeletre lévő térségben gyülekeztek. A legfelső német vezetés az egyre szaporodó jelek alapján tisztán látta, hogy ezek a felvonulási területek, melyeket egyre nagyobb ellenséges tömegek töltöttek meg, hatalmas arányú bekerítő hadműveletek kiindulópontjai s ezeknek a hadműveleteknek az a célja, hogy a szovjet a Donec-vidék ipari központjait s a termékeny ukrajnai síkságot visszafoglalja. Mielőtt még a légi felderítés leleplezte volna a szovjet tényleges katonai szándékait, már ismeretesek voltak ezek az elgondolások a legfelsőbb német vezetés előtt. A német vezérkar megtette intézkedéseit és ezeknek az intézkedéseknek megtétele annál könnyebb volt, mivel az ellenség szándékainak felismerése kezére játszott a német támadási tervnek. Hogy még jobban megerősítsék az ellenfelet szándékainak megvalósításában, a német arcvonalon „meggyengítették“ azokat a helyeket, amelyeket szovjet részről valószínűleg áttörési pontnak szemeltek ki. Csupán azok a bizonyos állások voltak ez alól kivételek, amelyek az ellenséges támadás gyanítható irányának az oldalában voltak. Ezeket az oldalpontokat olyan messze helyezték el egymástól, hogy a német vezetés nagy teret engedjen az ellenséges tervek keresztülvitelére. Már ekkor, az előkészítés és a felvonulás során elhatározták minden nagyszabású ellenséges hadművelet teljes megsemmisítését. A második szakasz a keresi csata volt. Az ellenség a keresi térből akarta a bekerítő harapófogó egyik szálát elindítani, azonban már akkor szétverték a német csapatok az ellenséget, mikor még javában folyt a felvonulása. Tudjuk, hogy a keresi harcok során a szovjet mindhárom támadó hadseregét elvesztette. Timosenko tervei összekuszálódtak. Most már a harapófogó másik szárát Charkov környékén olyan időpontban kellett mozgásba lendítenie, amelyet a keresi győzelem birtokában a német hadvezetőség diktált. A harmadik szakasz a carkovi csata. A német vezérkarnak legnagyobb gondja az volt: engedi-e Timosenko, hogy tervezett hadműveletei számára a német hadvezetőség írja elő az időpontokat. Várjon harapófogója erős déli szárnyának szétzúzása folytán lemond-e terve további végrehajtásáról s így a német és szövetséges csapatoknak a tervezett időpont előtti harcbavetése nem lesz-e hiábavaló hadműveletek kiinduló pontja? Május 12-én még a hajnali szürkület előtt a német vezérkar egy csapásra mentesült ettől a gondtól. Bock vezértábornagy főhadiszállásán fellélegzettek, amikor Kleisthez és Paulushoz intézett rövid és rejtélyes rádióüzenetekben a megbeszélt parancsokat továbbították. Körülbelül azon a szakaszon, amelyet északról Balakba, délről Alexandrovszka helységek határolnak, a parancsnak megfelelően a támadó szovjethadosztályok számára a német és szövetséges seregtestek rést nyitottak, mégpedig kemény harc közben, nehogy az ellenfél esetleg arra a gondolatra jusson, hogy itt tervszerű eljárásról van szó. Hatalmas szovjet ék tört előre Izjum térségén és a Donecen át egészen Krasznográdig. A mintegy száz kilométer hosszú résnek ezen a végén a szovjet gépesített egységei a szervezett védelem gránitfalába ütköztek. Charkovtól északra Volcsanak területén körülbelül Pecsenegig szintén nyitottak egy kaput a támadó szovjet egységek számára. A bekövetkező bekerítés során itt kitűnt, hogy az ellenség nagy támadását csak a Charkovtól délre eső területen akarta védeni azzal a nyilvánvaló hadműveleti céllal, hogy a nagyváros körül kialakítandó gyűrűt teljesen bezárhassa. Sztari Szaltov mellett ezt a csoportot is az a sors érte utól, amely délen Alexejevszkoje szűkebb területén már fenyegetni kezdte Timosenko három hadseregnyi csoportját. Negyedik szakasz: a teljes győzelem kivívása. Kleist vezérezredes páncélos hadserege az Izjum mellett történt első szovjet betörés helyétől délre eső térségről előretörve, felvette a kapcsolatot Paulus vezérőrnaggyal, a Charkovtól közvetlenül délkeletre eső területről előrerontó páncélos hadsereg parancsnokával. Mindkettő a nagy szovjetek hátában mintegy 80—100 kilom ötévnyire találkozott páncélos hadserege élén. E hadműveletek befejeztekor, május 24-én az ellenséges csapatok zömét bekerítettnek lehetett tekinteni. A Krasznográd mellett álló ellenséges részek súlyos helyzetüket ekkor hirtelen felismerték és érezték, ha valamit még meg akarnak menteni, akkor mindenáron és azonnal vissza kell vonulniuk. Ezek a szovjetkötelékek felismerésükkel már elkéstek és súlyos harcok közepette csak Alexejevszkoje térségéig juthattak el: az arcvonalon nyitott rés kapuja becsapódott mögöttük. Löhr vezérezredes és Pflugbeil repülőtábornok légikötelékei elhomályosították az eget s zúrták, csépelték, verték a mind halálosabb szorítású gyűrűbe fogott vörös seregeket. Május 29-én TimosenkoTit csapatainak félmillió embere ezen a térségen vagy elesett vagy megsebesült vagy pedig a németek fogságába került. A tizennégy páncélos dandárból egyetlen páncélos sem menekülhetett. Hét lovashadosztály lovai, amennyiben nem pusztultak el, vadul száguldoztak a három megsemmisített hadsereg roncsai között. Ezen a területen, amely talajánál fogva a páncélos kötelékek küzdelme számára megfelelt, zajlott le a történelem legnagyobb páncélos csatája, itt ütköztek meg a világ legnagyobb páncélos hadseregei. A számtalan páncéljármű hernyótalpától felszántott terület most köröskörül a pusztulás képét mutatja. A sokat dicsért angliai és északamerikai harckocsik összelőve, a német bombák találatai után kigyulladva, szétszórt játékszerekként hevernek szerte-széjjel. Csaba Német hadijelentés a szovjet front harcairól Berlin, június 1. A keleti front harcairól kiadott vasárnapi hadijelentés így szólott: A keleti harctér középső és északi szakaszán saját helyi támadó cselekményeink sikerrel jártak. A mögöttes területen magyar kötelékek két hétig tartó harcokban megsemmisítettek erősebb bolsevista bandákat. Az ellenség ennek során sok foglyon kívül több mint 4300 halottat, 21 löveget, 97 gránátvetőt és géppuskát, valamint nagy tömeg kézi tűzfegyvert és lőszert vesztett. A Charkov körüli csatában egy horvát ezred különösen kitüntette magát. Hétfőn délután 2 órakor a német távirati iroda a véderőfőparancsnokságnak a Jührer főhadiszállásáról kiadott követező újabb hivatalos jelentését közölte: A keleti arcvonalon sikeres helyi támadásokat hajtottunk végre. Az ellenség elszigetelt támadásait visszavertük. Légihaderőnk nagy hatással támadta Szebasztopol városának, valamint a kikötőnek katonai célpontjait. A murmanszki vizeken zuhanóbombázó repülőgépeink két nagy teherhajót bombatalálattal megrongáltak. A Führer a charkovi csatában kiválóan harcolt dunántúli honvédkötelékek parancsnokát az I. osztályú vaskereszttel tüntette ki A legénység közöl eddig 150-en kapták meg a II. osztályú vaskeresztet Azon az arcvonalon, amelyre a charkovi csata küzdelmei nem terjedtek ki, vitéz honvédeink a bolsevisták minden támadását visszaverték A Magyar Távirati Iroda jelenti: Katonai körökből nyert értesülés szerint a carkovi csata befejezésével az arcvonalnak ezen a részén igen kedvező új helyzet alakult ki. Az a hatalmas eredmény, amelyről a német hadijelentés részletesen beszámolt, egyébiránt kellőképen érzékelteti a nagy győzelem arányait és annak roppant jelentőségét. A charkovi bekerítő csatában oly kiválóan harcolt dunántúli kötelékek parancsnokának, Abt Ottó vezérőrnagynak a német birodalom vezére és kancellárja, az I. osztályú német vaskeresztet adományozta, amelyet ünnepi külsőségek között adtak át a kitüntetett magyar tábornak.