Uj Magyarság, 1943. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-08 / 5. szám
1 — 8. «W MAGYARSAG * Istokovits Kálmán akvarellgyüjteményét mutatja be az Alkotás-művészház Bende János igazgatása alatt álló Erzsébet-körút helyiségében, néhány tempera és olajképpel együtt. A kiállított dunai részletek, paksi, csallóközi, ercsi, bajai, lupaszigeti tájak a művész veleszületett képalkotó, szerkesztő és összefoglaló adottságát mutatják. Biztosan, fölényesen uralkodik témája fölött, csak azt ragadja ki a természetből, amire a kép egész megjelenéséhez szüksége van. A háttér világos, átlátszó tónusait, a levegőt és a vizet éppen olyan könnyeden, tétovázás nélkül festi, mint az előtér temperamentumosan felvetett, kemény, tárgyilagos részleteit, a fákat, ágakat, rzöveket, házakat. Mestere a fényhatásoknak s így a természetben sokszor szürkésdrapp árnyalatú Duna realitását a napszakok különböző megvilágításában festőién költi át. Néha ellágyul, líraivá lesz és ezek az akvarelljei a legszebbek, ilyen leét dunai alkonyata „Este az öbölbenTempera-technikájának fejlettségét abból is látjuk, hogy gyakran ennél a nehezen kezelhető anyagnál lágyabb, melegebb színharmóniát állít elő, mint az energikusan felvetett akvarelleknél■ Egy olajfestményén, a dunaparti alkony kompozíciójánál barokkos hatásokat ér el, megőrződik rajta, hogy Tintorettót szereti. Istokovits Kálmán jelenlegi tolálkldján meglátszik, hogy nyarát megszakítás nélkül a Duna partján töltötte, sátorban, csónakban s így megismerte a víz minden életmegnyivánulását, *hangulatát és benyomásait a gyakorlott művész tudásával és az igazi művész megérzésével adta vissza. R. Sz. I. * A „Bengázi“ sajtóbemutatója. A „Ben* gázi“ című, sokat emlegetett olasz filmet bemutatták a sajtó képviselői előtt. A filmtörténet cselekményének a Bengázi körül lefolyt harcok adják a hátteret. Augusto Genina nagyszabású filmjének Tasnády-Fekete Mária a hősnője s mellette az olasz filmgyártás legjobb színészei, Fosco Giachetti, Amadeo Nazzari, Vivi Gioi és Fedele Gentile játsszák a főszerepeket. A történelmi filmjáték a Nemzeti Apollóban kerül bemutatásra. „Toborzó Fedezései: „Szerelem" holnap Zeneak. 127. Világirodalmi ciklus EH. Ma: Tarnédy J., Fényes A., Lánczy,lukács,Mészáros,Lehotay, Vérkonyi, Áp£thy, Sándor Iza, Baló, Pataky J., Major T., Szabó S., Gobbi H.,Bev. Illés E. (Gobbi Hilda rendezése.) * Mindenből a legjavát holnap 9-én 107-kor a Magy. Mfiv. Házában Murát!, Pataky Kálmán, Fényes Alice, Somlay, nagykovácsi, Somogyi N. Bilicsi, Feleky, Cselényi, Pártos Rátonyi, Hegyi—Magyar!, Forray kamarakórus, Szimf. zenekar. Vez.: Polgár T. ♦ „Mesék a bécsi erdőből" vasárnap 10-én d. c. 11-kor Vigadó, Gyurkovics, Szilvessy, Türk, Udvardy, Somogyi N., Feleky, Pártos, Kőváry, Misoga, Kazal, Barna And, Felkes Katinka és a fényes kisérő műsor. Vez.: Polgár T. * Tessék választani, vasárnap 10-én 6-kor a Magy. Műv. Házában. (A műsort a közönség a helyszínelő választja.) Isonthy Hanna, Nagykovácsi, Nagy Izabella, Sárdy, Hábory, Koréh, Czeguss, Latabár K., Sonthy, Kőváry, Szevköváry, Kazal, Mednyánszky, Rátonyi, Magyari, Vez.: Polgár T. Jegyek 11-től Toborzónál, Kossuth L-u. 12., félem. Tel.: 189-551. Magy. Műv. Haza, Zeneak., 111-111 és 111-112 jegyirodákban. • Ferencsik—Michelangeli hangversenye I. 8-ról (Mesterbérlet „A" sorozat IV.) I. 11-re halasztva. Vigadó :7. Jegyek érvényben. (Harmónia.) Színház FilmMűvészet uu... .... -- .............. ........... f 11 —... ........... Fáger Antal új filmje az Átrium műsorán Három hét óta állandóan zsúfolt házak mellett játssza a Korzó filmszínház a ,Szerető fia, Péter“ című magyar filmet. A Kárpát újdonsága ezt a nagy sikert nem a véletlennek és nem is a szerencsének köszönheti, hanem annak a komoly munkának, amellyel elkészítették Dallos Sándor és Tóth Miklós forgatókönyve nyomán az érdekes munkát. A nem mindennapi történet a földbirtokos uraság és gazdasági cselédjének históriáját mondja el. A talpig becsületes, munkás földbirtokos a családjának él, azonban ezt a látszólag kiegyensúlyozott életű embert minduntalan megzavarja beteg fiának léha, könnyelmű életmódja. Az apa és fiú drámai ütközésének során kitudódik, hogy a gazdaság egyik derék zsellére a földbirtokos elsőszülött fia. Ebből a felismerésből robban ki az a bonyodalom, amely végül is megbékítő befejezéssel oldja meg a drámát. A filmben a jól megfigyelt alakok egész sora vonul fel és Boróky Viktor művészi rendezésén végig meglátszik a lelkesedés és hoszértés. A filmet méltán lehet Páger-újdonságnak nevezni, mert a kiváló művész egyszerű színészi eszközökkel megformált zsellérje valóban nagyszabású alakítás. Somlay Arthur a földbirtokos szerepében remekel, ugyanígy kitűnő Várkonyi Zoltán is. Bordy Bella bájos parasztlányt játszik, mellettük Károri Margit, Boray Lajos, Makláry Zoltán, Toronyi Imre emelkedik ki az együttesből. A filmet a nagy sikerre való tekintettel, csütörtöktől kezdve az Átrium is műsorára tűzte. Főiskolai rangra tör a hat évtizede működő iparművészeti iskola Hat évtized eredményeivel a háta mögött, a jubilára kiállítás beszámolóját használja fel az , országos iparművészeti iskola vezetősége arra, hogy kifejtse indokait az iparművészeti oktatás főiskolai rangra való emelése érdekében. Igazat kell adnunk Szablya-Frischauf Ferencnek, az iskola rendkívül tevékeny és szervezőképes igazgatójának, hogy amikor az egész élet megváltozott az iskola körül, az sem maradhat változatlanul. Tarthatatlan és fonák helyzet például, hogy ma, amikor ipartörvényeink bizonyos ipari pályákhoz a középiskola negyedik, sőt bizonyos esetekben a hatodik osztályának sikeres elvégzését írják elő, amikor iparosaink nagy része, csak négy középiskolát végzett most hajlandó szerződtetni, akkor az iparművészeti — tehát feltétlenül magasabbrendű — tanulmányok folytatásához még mindig a négy középiskolát kell mint előképzettséget elfogdani. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy ma, amikor az iparművész működési területe az ipari életnek majdnem minden részére hatványozott mértékben kiterjed, amikor az iparművész tudása, fejlett műízlése irányító szerepet tölt be s rányomja a maga bélyegét a minőségi ipar produktumaira, akkor nem lehet, de nem is szabad ugyanolyan előképzettség elfogadásával lerontani az iparművészeti oktatást, hanem annak magasabbrendűségét az iskolai előképzettség felemelésével inkább fokozni kell. Az előképzettség felemelésével szerves kapcsolatban megoldásra vár az iparművészeti iskola főiskolai rangra való emelése is. Külföldön már nagyon sok helyen, legutóbb Bécsben és Münchenben főiskolai rangot kapott az iparművészeti oktatás. A magyar iparművészet mindig bátran kiállotta a nemzetközi összehasonlítást és kezdve attól, amikor az első világháború előtt Drezdában rendezett iparművészeti oktatási kongresszussal egyidejűleg tartott kiállításon a világ legkiválóbb szakértői fogadták elismeréssel a magyar iparművészet bemutatkozását, sorozatos nemzetközi sikereket könyvelhet el. Az 1923. évi milánó-monzai nemzetközi kiállítás aranyérme után Bern, Basel, St. Gallen, Genf, London, Róma, Barcelona, Padova,majd újból Milánó és Róma nemzetközi kiállításain érik újabb dicsérő elismerések a rendkívül fejlődőképes magyar iparművészetet. A nyugati fáradt kultúrájú népeknek nagy meglepetés a friss erejű, népi gyökerű, tehetségekben szikrázó, sajátosan magyar iparművészet, amely így értékes sikereket szerez a Trianonban béklyókba kötözött, megcsonkított kis Magyarországnak. A főiskolai rangra törő országos iparművészeti iskola az elmúlt öt év alatt nagyszabású újításokat hajtott végre a tantervben, ezenkívül a kultuszkormány megértő támogatásával korszerűen átépítette, illetve átrendezte az iskola épületét. Az összetartozó tantermek és műhelyek egymás mellé kerültek és megkapták az ipari fejlődéssel lépést tartó legmodernebb gépeket és eeszkeket, munkaasztalokat és szerszámokat. Ennek a tevékeny öt esztendőnek az eseményeit a díszes kiállítású, albumalakú évkönyvben General Miklós, az intézet titkára ismerteti rendkívül szemléletes, tömör, élvezetes módon. Az iparművészeti oktatás legfontosabb problémája, hogy az iskola ne csak művészileg bocsássa szárnyra növendékeit, hanem azokat lássa el megfelelő ipari kiképzéssel is, mert csak ennek a kettőnek a helyes aránya biztathatja életképes iparművészet virágzását. Ezért választotta ebben az öt esztendőben, az iskola vezetősége „a műhelyen át a művészetig“ jelszót, hogy megfelelő irányt szabhasson az oktatás újjászervezésének. Az eddigi eredmények: az iskola egész tanmenetében a művészeti oktatás mellett fokozott hangsúly kapott az ipari kiképzés, az első 2 évfolyam szakoktatása teljes egészében a gyakorlati kiképzés részére köttetett le, a tanműhelyek mindegyike, a faipari-, a szobrász-, a díszítőfestő-, a textil-, az ötvös-, a keramikai- és a grafikai-műhely olyan berendezést kapott, amely a legkényesebb igényeket is kielégíti és alkalmat ad az iskola növendékeinek a legtökéletesebb teljesítmények elérésére, illetve a legkorszerűbb munkamódszerek elsajátítására. Az öt év történetéhez tartozik a népművészeti gyűjtemény megszervezése és a magyar népművészetnek, mint tantárgynak hatványozott mértékben való szerephez jutása. Ez a munka Antal Dezsőnek a kezében a legjobb helyen van. A főiskolai rangra törő országos iparművészeti iskola a maga részéről méltánylandó eredményeket mutatott fel, a többi már az illetékesek dolga. Kertész Dániel Berán Lajos Jelentettük már, hogy Berán Lajos szobrászművész 60 éves korában Budapesten meghalt. A magyar éremszobrászatnak külföldön is elismert legkiválóbbja volt. Alig 20 éves korában, 1902-ben végezte a bécsi képzőművészeti akadémia tanfolyamát, s máris feltűnt a Műcsarnok kiállításán. Számos bel- és külföldi aranyérmen kívül elnyerte a képzőművészeti társulat nagydíját és a képzőművészek egyesületének aranyérmét. Két évvel ezelőtt kormányzói elismerésben részesült. Mint kiváló éremszobrászt 11 évvel ezelőtt az állami pénzverő hívta meg fővésnöki címmel művészeti vezetőjének. Az összes mai magyar pénzérmeket Berán tervezte, így a Pázmány Péter, Rákóczi Ferenc és Liszt Ferenc kétpengősöket, a kormányzó arcképével díszített kétféle ötpengőst, továbbá a Szent István ötpengőst. Bulgária mai pénzérmeit is ő tervezte és Szófiában megmintázta Borisz királyt. ötszáznál több plakett, emlékérem és kiválóan szép sportérem dicséri művészetét. Legutóbb a kormányzó úr és hitvesének 40-ik házassági évfordulójára készült plakettjével és a Gömbös Gyula-emlékéremmel tűnt ki. Ama ritka éremművészek közé tartozott, akik a fémbevésés technikáját is sikerrel alkalmazták művészi munkájukban. Berán Lajos az éremművészet mellett a szobrászat terén is szép eredménnyel működött. A főváros számos épületén láthatók azok az emléktáblák, amelyek az ő művészetét dicsérik. Az egyetemi templomban lévő gyönyörű fehérmárvány Krisztus szobor s a Kerepesi úti temetőben számos síremlék tanúsítja tehetségét ezen a területen is. Legutóbb, mint grafikusművész jelentkezett. A múlt év végén kibocsájtott vöröskeresztes postabélyegek közül a kormányzó hitvesének és a hősi halált halt kormányzóhelyettes özvegyének arcképével díszített levélbélyeg is az ő alkotása volt. Temetése pénteken délután 3 órakor lesz a Kerepesi úti temetőben levő családi sírboltban. * Rembrandt bemutatója. Nemrégiben készíttették el a Terra-filmvállalat nagyszabású újdonságát, a „Rembrandt“ című filmet, amely a nagy németalföldi festő küzdelmes pályájáról, szenvedéseiről és életének örömteli napjairól szól. A megrázóan érdekes, remek kiállítású film felvételeit Hans Steinhoff vezette, ahol Hágában és Amszterdamban készítette el a Terra újdonságának külső képeit. A címszerepet a bécsi Burszszínház Legkiválóbb jellemszínésze, Ewald Balser játssza. A „Rembrandt" az Uránia-filmszínház legközelebbi újdonsága lesz. .PÉNTEK, 1948 JANUÁR 8 Új nagy énekes az Operaházban Neve: Fodor János. Néhány évvel ezelőtt még vasmunkásként kereste kenyerét. Vasszorgalommal tanult, már több kisebb- nagyobb szerepben kitűnt és Operaházunk vezetősége komolyan számít rá, mint mint hamarabb kimagasodó értékére. A „Walkür“ Wotan jól énekelte most, azt a szerepet, amely Journet felejthetetlen alakításában él a leghódítóbba az emlékezetünkben. Fodor János itt nőtt meg először úgy, hogy észre kellett venni s az elfogulatlan közönség megérezhette, hogy egyéniséggel áll szemben, aki élményszerű meglepetésekben fogja részesíteni. Mindjárt, az első jelenetben, megragadta a figyelmet. Némethy Ella mellett nem hatott kisebbnek. És ez nagy szó. Némethy Ella, elismerteti. Operaházunk talán, legkiemelkedőbb énekművésznője. Nemcsak a hangja szép, hanem a játéka, a meggyőző alakítása is lenyűgöző; az egyénisége, személyi varcsa olyan közvetlen és erőteljes. Fodor Jánosnál szintén az egyéniség, a nagyság, az erő, az átélés bensősége, őszinte tisztasága a legsajátosabb érték. Méltóság, nemesség, megközelíthetetlen fenség árad Wotanjából. Ez az énekes már most érzi azt, amit megtanulni nem lehet és idővel csak tudatosíthatja, elmélyítheti az életrefakasztás művészetét. Némethy Ella már a csúcson szárnyal, mialatt Fodor csupán a hegy lábánál feszül neki az emelkedésnek. A lényeg, hogy a képessége, az elvitatlan hivatástudata s rátermettsége teljesen meggyőzhet minden elfogulatlan hallgatót, hogy a kellő csiszolás után — ha például egy Stracciari művelhetné az énekét — kimagasló, nagy énekes, talán, egy magyar Saljapin válhatnék belőle. Udvardy Tibor énekelte Siegmundot, Rigó Magda Siegliendét, Koréh Endre Hundlingot és Budánovits Mária Frickát. Mindannyian a Walküregyüttes jól bevált szereplői. Ez alkalommal közülük Budánovits Máriát emeljük ki, aki egyik beteg társa helyett vállalta a beugrást. Negyedszázada énekel már ez a kitűnő énekesnőnk operaházunkban és változatlanul frissen, nemes átéléssel, komoly kötelességteljesítéssel. Szerénységében előkelő, rokonszenves megjelenésében mindig finom és érdekes, énekművészeteken megbízható, kellemes. Ő az a művésznőnk, aki a hétköznapok küzdelmében esetenként fel se tűnik, de hirtelen, álhatátos lelki szépségével, a közömbös közönség szemében* is látható fénnyel felragyog és többé, így marad meg hálás emlékezetében. H. G. * Bajor Gizi Kolozsváron vendégszerepel. Szerdán este mutatták be a kolozsvári nemzeti színházban Harsányi Zsolt „A bolond Ásvayné“ című színjátékát, Kenessey Ferenc kitűnő rendezésében. A címszerepet Bajor Gizi játszotta, aki még öt estén szerepel a kolozsvári színházban. Mellette Kamarás Gyula, Koár Mária, Csóka József, Kormos Márta, Turgonyi Pál és Deésy Jenő alakították a vezető szerepeket. * Megrendszabályozták a ,,lizó’zparádékat.“ Az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy egyes hangversenyvállalatok úgynevezett „dizozparádékat“ hirdettek. Nagy reklámmal beharangozták, hogy művészi életünk kiválóságai szerepelnek műsorukon. Azután, amikor sor került ezekre a „parádékra“, a közönség felháborodva tapasztalhatta, hogy a hirdetett nevek közül alig egy-kettő szerepel csak a műsoron. A panaszok alapján Déry Bálint dr. főkapitányhelyettes magához hivatta a hangversenyvállalatok vezetőit és közölte velük, hogy az anomáliák megszüntetése érdekében a jövőben csak olyan hangversenyt vagy előadóestet engedélyez a rendőrség, amely előtt a műsoron hirdetett művészek írásbeli nyilatkozatot adnak, hogy a meghirdetett matinén valóban fellépnek. Hiszteisiseei parcellázás mind a... nyújtja, arait eddig hiába keresett. 180-as parcellák már 5 pengőtől élenként! 3 évi részlet! Amit most vész, tavaszra már többet fog érni. Téli, nyári sportok! Felvilágositás és díjtalan utazási utalvány Podmaniczky u. 27. sz. irodában Nyugatinál. Prospektus. — Telefon: X20-503. * A „Paris“ színpadi kéjjel. December közepe óta napról-napra táblás házak előtt játsszák az ÚjMagyar Színházban Fedák Sári mulatságos színjátékát, amelyben a főszerepet is a kiváló színésznő alakítja. A „Paris“ előadásait gyakran megnézik külföldi vendégek, így például több vezető külföldi lap fotoriportere tekintette meg az Új Magyar Színház újdonságát. Német és olasz sajtófényképészek készítettek felvételeket a valóban remek színpadról s a nagy külföldi lapokban máris megjelentek az első felvételek a „Páris“ előadásáról. “ Magyar antológia német nyelven. „Az élet fűszere“ címmel karácsonykor új kötet jelent meg Bécsben a Payer és társa cég kiadásában, amely 256 oldalon 2 magyar regényt és 14 elbeszélést közöl, ismert magyar írók tollából. A kötet a német olvasóközönség körében nagy érdeklődést váltott ki.