Uj Magyarság, 1943. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-08 / 5. szám

1 — 8. «W MAGYARSAG * Istokovits Kálmán ak­varellgyüjtem­é­­nyét mutatja be az Alkotás-művészház Bende János igazgatása alatt álló Erzsé­­bet-körút helyiségében, néhány tempera és olajképpel együtt. A kiállított dunai részletek, paksi, csallóközi, ercsi, bajai, lupaszigeti tájak a művész veleszületett képalkotó, szerkesztő és összefoglaló adottságát mutatják. Biztosan, fölényesen uralkodik témája fölött, csak azt ragadja ki a természetből, amire a kép egész meg­jelenéséhez szüksége van. A háttér vilá­gos, átlátszó tónusait, a levegőt és a vizet éppen olyan könnyeden, tétovázás nélkül festi, min­t az előtér temperamentumosan felvetett, kemény, tárgyilagos részleteit, a fákat, ágakat, rzövek­et, házakat. Mes­tere a fényhatásoknak s így a természet­ben sokszor szürkésdrapp árnyalatú Duna realitását a napszakok különböző megvilá­gításában festőién költi át. Néha ellágyul, líraivá lesz és ezek az akvarelljei a leg­szebbek, ilyen leét dunai alkonyata „Este az öbölbenTempera-technikájának fejlett­ségét abból is látjuk, hogy gyakran ennél a nehezen kezelhető anyagnál lágyabb, melegebb színharmóniát állít elő, mint az energikusan felvetett akvarelleknél■ Egy olajfestményén, a dunaparti alkony kom­pozíciójánál barokkos hatásokat ér el, megőrződik rajta, hogy Tintorettót sze­reti. Istokovits Kálmán jelenlegi tolálk­ldján meglátszik, hogy nyarát megszakítás nél­kül a Duna partján töltötte, sátorban, csónakban s így megismerte a víz minden életmegnyivánulását, *hangulatát és be­nyomásait a gyakorlott művész tudásával és az igazi művész megérzésével adta vissza. R. Sz. I. * A „Bengázi“ sajtóbemutatója. A „Ben* gázi“ című, sokat emlegetett olasz filmet be­mutatták a sajtó képviselői előtt. A filmtör­ténet cselekményének a Bengázi körül lefolyt harcok adják a hátteret. Augusto Genina nagyszabású filmjének Tasnády-Fekete Mária a hősnője s mellette az olasz filmgyártás leg­jobb színészei, Fosco Giachetti, Amadeo Naz­­zari, Vivi Gioi és Fedele Gentile játsszák a főszerepeket. A történelmi filmjáték a Nem­zeti Apollóban kerül bemutatásra. „Toborzó Fedezései: „Szerelem" holnap Zeneak. 127. Világirodalmi ciklus EH. Ma: Tarnédy J., Fényes A., Lánczy,lukács,Mészáros,Lehotay, Vérkonyi, Áp£thy, Sándor Iza, Baló, Pataky J., Major T., Szabó S., Gobbi H.,Bev. Illés E. (Gobbi Hilda rendezése.) * Mindenből a legjavát holnap 9-én 107-kor a Magy. Mfiv. Házában Murát!, Pataky Kálmán, Fényes Alice, Somlay, nagykovácsi, Somogyi N. Bilicsi, Feleky, Cselényi, Pártos Rátonyi, Hegyi—Magyar!, Forray kamara­­kórus, Szimf. zenekar. Vez.: Polgár T. ♦ „Mesék a bécsi erdőből" vasárnap 10-én d. c. 11-kor Vigadó, Gyurkovi­cs, Szilvessy, Türk, Udvardy, Somogyi N., Feleky,­­ Pártos, Kőváry, Misoga, Kazal, Barna And, Felkes Katinka és a fényes kisérő műsor. Vez.: Polgár T. * Tessék választani, vasárnap 10-én 6-kor a Magy. Műv. Házában. (A műsort a közönség a helyszínelő választja.) Isonthy Hanna, Nagykovácsi, Nagy Izabella, Sárdy, Háb­ory, Koréh, Czeguss, Latabár K., Sonthy, Kőváry, Szevköváry, Kazal, Mednyánszk­y, Rátonyi, Magyari, Vez.: Polgár T. Jegyek 1­1-től Toborzónál, Kossuth L-u. 12., félem. Tel.: 189-551. Magy. Műv. Haza, Zeneak., 111-111 és 111-112 jegyirodákban. • Ferencsik—Michelangeli hangversenye I. 8-ról (Mesterbérlet „A" sorozat IV.) I. 11-re halasztva. Vigadó :7. Jegyek érvényben. (Harmónia.) Színház FilmMűvészet uu... .... -- .............. ........... f 1­1 —... ........... Fáger Antal új filmje az Átrium műsorán Három hét óta állandóan­ zsúfolt házak mellett játssza a Korzó­ filmszínház a ,Sze­rető fia, Péter“ című magyar filmet. A Kár­pát újdonsága ezt a nagy sik­ert nem a vé­letlennek és nem is a szerencsének köszön­heti, hanem annak a komoly munkának, amellyel elkészítették Dallos Sándor és Tóth Miklós forgatókönyve nyomán az érdekes munkát. A nem mindennapi történet a föld­­birtokos uraság és gazdasági cselédjének his­tóriáját mondja el. A talpig becsületes, mun­kás földbirtokos a családjának él, azonban ezt a látszólag kiegyensúlyozott életű embert minduntalan megzavarja beteg fiának léha, könnyelmű életmódja. Az apa és fiú drámai ütközésének során kitudódik, hogy a gazda­ság egyik derék zsellére a földbirtokos első­szülött fia. Ebből a felismerésből robban ki az a bonyodalom, amely végül is megbékítő befejezéssel oldja meg a drámát. A filmben a jól megfigyelt alakok egész sora vonul fel és Boróky Viktor művészi rendezésén végig meglátszik a lelkesedés és­ hoszértés. A fil­met méltán lehet Páger-újdonságnak nevezni, mert a kiváló művész egyszerű színészi esz­közökkel megformált zsellérje va­lóban nagy­szabású alakítás. Somlay Arthur a­ föld­­birtokos szerepében remekel, ugyanígy ki­tűnő Várkonyi Zoltán is. Bordy Bella bájos parasztlányt játszik, mellettük Károri Mar­git, Boray Lajos, Makláry Zoltán, Toronyi Imre emelkedik ki az együttesből. A filmet a nagy sikerre való tekintettel, csütörtöktől kezdve az Átrium is műsorára tűzte. ­ Főiskolai rangra tör a hat évtizede működő iparművészeti iskola Hat évtized eredményeivel a háta mö­gött, a jubilára kiállítás beszámolóját használja fel az , országos iparművészeti iskola vezetősége arra, hogy kifejtse in­dokait az iparművészeti oktatás főiskolai rangra való emelése érdekében. Igazat kell adnunk Szablya-Frischauf Ferencnek, az iskola rendkívül tevékeny és szervező­­képes igazgatójának, hogy amikor az egész élet megváltozott az iskola körül, az sem maradhat változatlanul. Tarthatatlan és fonák helyzet például, hogy ma, amikor ipartörvényeink bizonyos ipari pályákhoz a középiskola negyedik, sőt bizonyos ese­tekben a hatodik osztályának sikeres el­végzését írják elő, amikor iparosaink nagy része, csak négy középiskolát végzett m­ost hajlandó szerződtetni, akkor az ipar­­művészeti — tehát feltétlenül magasabb­­rendű — tanulmányok folytatásához még mindig a négy középiskolát kell mint elő­képzettséget elfogdani. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy ma, amikor az iparművész működési terü­lete az ipari életnek majdnem minden ré­szére hatványozott mértékben kiterjed, amikor az iparművész tudása, fejlett mű­ízlése irányító szerepet tölt be s rányomja a maga bélyegét a minőségi ipar produk­tumaira, akkor nem lehet, de nem is sza­bad ugyanolyan előképzettség elfogadásá­val lerontani az iparművészeti oktatást, hanem annak magasabbrendűségét az is­kolai előképzettség felemelésével inkább fokozni kell. Az előképzettség felemelésével szerves kapcsolatban megoldásra vár az iparmű­vészeti iskola főiskolai rangra való eme­lése is. Külföldön már nagyon sok helyen, legutóbb Bécsben és Münchenben főisko­lai rangot kapott az iparművészeti okta­tás. A magyar iparművészet mindig bát­ran kiállotta a nemzetközi összehasonlí­tást és kezdve attól, amikor az első világ­háború előtt Drezdában rendezett ipar­­művészeti oktatási kongresszussal egyide­jűleg tartott kiállításon a világ legkivá­lóbb szakértői fogadták elismeréssel a magyar iparművészet bemutatkozását, so­rozatos nemzetközi sikereket könyvelhet el. Az 1923. évi milánó-monzai nemzetközi kiállítás aranyérme után Bern, Basel, St. Gallen, Genf, London, Róma, Barcelona, Padova,majd újból Milánó és Róm­a nem­zetközi kiállításain érik újabb dicsérő el­ismerések a rendkívül fejlődőképes ma­gyar iparművészetet. A nyugati fáradt kultúrájú népeknek nagy meglepetés a friss erejű, népi gyökerű, tehetségekben szikrázó, sajátosan magyar iparművészet, amely így értékes sikereket szerez a Tria­nonban béklyókba kötözött, megcsonkított kis Magyarországnak. A főiskolai rangra törő országos ipar­­művészeti iskola az elmúlt öt év alatt nagyszabású újításokat hajtott végre a tantervben, ezenkívül a kultuszkorm­ány megértő támogatásával korszerűen átépí­tette, illetve átrendezte az iskola épületét. Az összetartozó tantermek és műhelyek egymás mellé kerültek és megkapták az ipari fejlődéssel lépést tartó legmoder­nebb gépeket és eeszke­ket, munkaaszta­lokat és szerszámokat. Ennek a tevékeny öt esztendőnek az eseményeit a díszes kiál­lítású, albumalakú évkönyvben General Miklós, az intézet titkára ismerteti rend­kívül szemléletes, tömör, élvezetes módon. Az iparművészeti oktatás legfontosabb problémája, hogy az iskola ne csak mű­vészileg bocsássa szárnyra növendékeit, hanem azokat lássa el megfelelő ipari ki­képzéssel is, mert csak ennek a kettőnek a helyes aránya bizta­thatja életképes iparművészet virágzását. Ezért választotta ebben az öt esztendőben, az iskola vezető­sége „a műhelyen át a művészetig“ jelszót, hogy megfelelő irányt szabhasson az okta­tás újjászervezésének. Az eddigi eredmé­nyek: az iskola egész tanmenetében a mű­vészeti oktatás mellett fokozott hangsúly kapott az ipari kiképzés, az első 2 évfo­lyam szakoktatása teljes egészében a gya­korlati kiképzés részére köttetett le, a tan­műhelyek mindegyike, a faipari-, a szob­rász-, a díszítőfestő-, a­ textil-, az ötvös-, a keramikai- és a grafikai-műhely olyan berendezést kapott, amely a legkényesebb igényeket is kielégíti és alkalmat ad az iskola növendékeinek a legtökéletesebb tel­jesítmények elérésére, illetve a legkorsze­rűbb munkamódszerek elsajátítására. Az öt év történetéhez tartozik a népművészeti gyűjtemény megszervezése és a magyar népművészetnek, mint tantárgynak hatvá­nyozott mértékben való szerephez jutása. Ez a munka Antal Dezsőnek a kezében a legjobb helyen van. A főiskolai rangra törő országos ipar­művészeti iskola a maga részéről méltány­landó eredményeket mutatott fel, a többi már az illetékesek dolga. Kertész Dániel Berán Lajos Jelentettük már, hogy Berán Lajos szob­rászművész 60 éves korában Budapesten meghalt. A magyar éremszobrászatnak külföldön is elismert legkiválóbbja volt. Alig 20 éves korában, 1902-ben végezte a bécsi képzőművészeti akadémia tanfolya­mát, s máris feltűnt a Műcsarnok kiállí­tásán. Számos bel- és külföldi aranyérmen kívül elnyerte a képzőművészeti társulat nagydíját és a képzőművészek egyesületé­nek aranyérmét. Két évvel ezelőtt kormány­zói elismerésben részesült. Mint kiváló éremszobrászt 11 évvel ez­előtt az állami pénzverő hívta meg fővés­­nöki címmel művészeti vezetőjének. Az összes mai magyar pénzérmeket Berán tervezte, így a Pázmány Péter, Rákóczi Ferenc és Liszt Ferenc kétpengősöket, a kormányzó arcképével díszített kétféle öt­pengőst, továbbá a Szent István ötpengőst. Bulgária mai pénzérmeit is ő tervezte és Szófiában megmintázta Borisz királyt. ötszáznál több plakett, emlékérem és kiválóan szép sportérem dicséri művészetét. Legutóbb a kormányzó úr és hitvesének 40-ik házassági évfordulójára készült plakettjével és a Gömbös Gyula-emlékérem­mel tűnt ki. Ama ritka éremművészek közé tartozott, akik a fémbevésés technikáját is sikerrel alkalmazták művészi munkájuk­ban. Berán Lajos az éremművészet mellett a szobrászat terén is szép eredménnyel műkö­dött. A főváros számos épületén láthatók azok az emléktáblák, amelyek az ő művé­szetét dicsérik. Az egyetemi templomban lévő gyönyörű fehérmárvány Krisztus szo­bor s a Kerepesi­ úti temetőben számos sír­emlék tanúsítja tehetségét ezen a területen is. Legutóbb, mint grafikusművész jelent­kezett. A múlt év végén kibocsájtott vörös­­keresztes postabélyegek közül a kormányzó hitvesének és a hősi halált halt kormányzó­helyettes özvegyének arcképével díszített levélbélyeg is az ő alkotása volt. Temetése pénteken délután 3 órakor lesz a Kerepesi­ úti temetőben levő családi sír­boltban. * Rembrandt bemutatója. Nemrégiben készít­­­tették el a Terra-filmvállalat nagyszabású új­donságát, a „Rembrandt“ című filmet, amely a nagy németalföldi festő küzdelmes pályá­járól, szenvedéseiről és életének örömteli nap­jairól szól. A megrázóan érdekes, remek ki­állítású film felvételeit Hans Steinhoff ve­zette, ahol Hágában és Amszterdamban készí­tette el a Terra újdonságának külső képeit. A címszerepet a bécsi Burszszínház Legkivá­lóbb jellemszínésze, Ewald Balser játssza. A „Rembrandt" az Uránia-filmszính­áz legköze­lebbi újdonsága lesz. .PÉNTEK, 1948 JANUÁR 8 Új nagy énekes az Operaházban Neve: Fodor János. Néhány évvel ez­előtt még vasmunkásként kereste kenyerét. Vas­szorgalommal tanult, már több kisebb- nagyobb szerepben kitűnt és Operaházunk vezetősége komolyan számít rá, mint mint hamarabb kimagasodó értékére. A „Wal­­kür“ Wotan jól énekelte most, azt a szere­­pet, amely Journet felejthetetlen alakításá­ban él a leghódítóbba az emlékezetünkben. Fodor János itt nőtt meg először úgy, hogy észre kellett venni s az elfogulatlan kö­zönség megérezhette, hogy egyéniséggel áll szemben, aki élményszerű meglepetésekben fogja részesíteni. Mindjárt, az első jelenet­ben, megragadta a figyelmet. Némethy Ella mellett nem hatott kisebbnek. És ez nagy szó. Némethy Ella, elismerteti. Opera­házunk talán, legkiemelkedőbb énekművész­­nője. Nemcsak a hangja szép, hanem a já­téka, a meggyőző alakítása is lenyűgöző; az egyénisége, személyi varc­sa olyan köz­vetlen és erőteljes. Fodor Jánosnál szintén az egyéniség, a nagyság, az erő, az át­élés bensősége, őszinte tisztasága a leg­sajátosabb érték. Méltóság, nemesség, meg­közelíthetetlen fenség árad Wotanjából. Ez az énekes már most érzi azt, amit meg­tanulni nem lehet és idővel csak­ tudatosít­hatja, elmélyítheti az életrefakasztás mű­vészetét. Némethy Ella már a csúcson szár­nyal, mialatt Fodor csupán a hegy lábánál feszül neki az emelkedésnek. A lényeg, hogy a képessége, az elvitatlan hivatás­tudata s rátermettsége teljesen meggyőz­het minden elfogulatlan hallgatót, hogy a kellő csiszolás után — ha például egy Stracciari művelhetné az énekét — kima­gasló, nagy énekes, talán, egy magyar Saljapin válhatnék belőle. Udvardy Tibor énekelte Siegmundot, Rigó Magda Sieglien­­dét, Kor­éh Endre Hundlingot és Budáno­vit­s Mária Frickát. Mindannyian a Walkür­­együttes jól bevált szereplői. Ez alkalom­mal közülük Budánovits Máriát emeljük ki, aki egyik beteg társa helyett vállalta a beugrást. Negyedszázada énekel már ez a kitűnő énekesnőnk operaházunkban és változatlanul frissen, nemes átéléssel, ko­moly­­ kötelességteljesítéssel. Szerénységé­ben előkelő, rokonszenves megjelenésében mindig finom és érdekes, énekművészete­ken megbízható, kellemes. Ő az a művész­nőnk, aki a hétköznapok küzdelmében ese­tenként fel se tűnik, de hirtelen, álhatátos lelk­i szépségével, a közömbös közönség szemében* is látható fénnyel felragyog és többé, így marad meg hálás emlékezeté­ben. H. G. * Bajor Gizi Kolozsváron vendégszere­pel. Szerdán este mutatták be a kolozs­vári nemzeti színházban Harsányi Zsolt „A bolond Ásvayné“ című színjátékát, Kenessey Ferenc kitűnő rendezésében. A címszerepet Bajor Gizi játszotta, aki még öt estén szerepel a kolozsvári színházban. Mellette Kamarás Gyula, Ko­ár Mária, Csóka József, Kormos Márta, Turgonyi Pál és Deésy Jenő alakították a vezető szere­peket. * Megrendszabályozták a ,,­lizó’zparádé­­kat.“ Az utóbbi időben gyakran előfor­dult, hogy egyes hangversenyvállalatok úgynevezett „dizozparádékat“ hirdettek. Nagy reklámmal beharangozták, hogy művészi életünk kiválóságai szerepelnek műsorukon. Azután, amikor sor került ezekre a „parádékra“, a közönség felhá­borodva tapasztalhatta, hogy a hirdetett nevek közül alig egy-kettő szerepel csak a műsoron. A panaszok alapján D­éry Bálint dr. főkapitányhelyettes magához hivatta a hangversenyvállalatok vezetőit és közölte velük, hogy az anomáliák meg­szüntetése érdekében a jövőben csak olyan hangversenyt vagy előadóestet engedé­­lyez a rendőrség, amely előtt a műsoron hirdetett művészek írásbeli nyilatkozatot adnak, hogy a meghirdetett matinén valóban fellépnek. Hiszteisiseei parcellázás mind a... nyújtja, arait eddig hiába keresett. 180-as parcellák már 5 pengőtől élenként! 3 évi részlet! Amit most vész, tavaszra már többet fog érni. Téli, nyári sportok! Felvilágositás és díjtalan utazási utalvány Podmaniczky­ u. 27. sz. irodában Nyugati­nál. Prospektus. — Telefon: X20-503. * A „Paris“ színpadi kéjjel. December kö­zepe óta napról-napra táblás házak előtt játsszák az Új­­Magyar Színházban Fedák Sári mulatságos színjátékát, amelyben a fő­szerepet is a kiváló színésznő alakítja. A „Paris“ előadásait gyakran megnézik kül­földi vendégek, így például több vezető kül­földi lap fotoriportere tekintette meg az Új Magyar Színház újdonságát. Német és olasz sajtófényképészek készítettek felvételeket a valóban remek színpadról s a nagy külföldi lapokban máris megjelentek az első felvéte­lek a „Páris“ előadásáról. “ Magyar antológia német nyelven. „Az élet fűszere“ címmel karácsonykor új kötet jelent meg Bécsben a Payer és társa cég kiadásá­ban, amely 256 oldalon 2 magyar regényt és 14 elbeszélést közöl, ismert magyar írók tollá­ból. A kötet a német olvasóközönség körében nagy érdeklődést váltott ki.

Next