Uj Magyarság, 1943. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-19 / 14. szám
A MAGYARSÁG. Benkő József 100 erdélyi művet ismert Ma már alig ismeri valaki Benkő Józsefnek, a tizennyolcadik század nagy erdélyi botanikusának nevét, pedig megérdemli, hogy kegyelettel őrizzük emlékét. Gyerekkorától szerelmese volt Erdély flórájának, mint kis székely* góbé már örökké a hegyeiket, erdőket, mezőket járta, és gyönyörködött a Székelyföld gazdag növényvilágában. S ez a játékos szeretet lassan-lassan tudományos érdeklődéssé magaslott benne. Már nem csak megfigyelte a füvek és virágok meseéletét, tavasztól tavaszig, nemcsak gyönyörködött bennük, hanem gondosait kiszedte őket a földből és hazavitte megmutatni apjának, nagy tiszteletű Benkő Mihály református prédikátor Táramnak. Apa és fiú aztán gondosan , szétteregették a ,,füvecskék“ gyenge leveleit, megszámlálták a virágok szirmait és megállapították növényi híbvatartozásukat. Benkő József később, kollégiumi s teológiai tanulmányai során is behatóan fogalkozott a botanikával. Már kész prédikátor, mikor további tanulmányai folytatásához nem lévén elegendő pénze, állami segélyért folyamodott. II. József, a kalapos király, azonban nem szívesen támogatta a „rebellis szellemű“ székelyeket és így kérvényei mindig elutasításra találtak. A nagy tudós tehát magára marad, mint minden magyar tehetség abban a korban. Cheont Ádám ugyan, az erdélyi gubernium országos egészségügyi tanácsának elnöke, gyógyszerészek számára tartandó előadásokkal akarja megbízni, de a felsőbb hatóság ezt a javaslatot is elutasítja. A sok visszautasítás és meg nem értés nem veszi el Benkő munkakedvét. Szorgalmasan járja Erdély bérceit, völgyeit és gyűjti az anyagot egy nagy botanikai munkához. Kevéske keresetét az utolsó garasig feláldozza a célért, meg akarja ismerni Erdély minden füvét, hogy nagy munkája teljes legyen. „Az erdélyi három nemzet földjén tett ilyen utaimban azon igyekeztem — írja a Magyar Hírmondó 1780. évi folyamában —, hogy az efféle füveknek, amelyek az én lakásom földjén teremnek, vagy gyökereiket vagy magvaikat hozzam, avagy arra hagyott jóakaróim által magamnak megküldessem és termesszem kertemben. Ahol is ily móddal ma a füvek számát hatszázig felszaporítottam” Amit rendszerint csak egy-egy tudományos társaság, vagy intézet tud létrehozni, közös munkával és közös anyagi áldozattal, azt ez a fáradhatatlan székely pap egymaga teremtette meg. Olyan füvészkertet létesített, melyben egy hatalmas országrész egész flórája képviselve volt. S hogy ennek gyakorlati hasznát jobban átláthassuk, gondoljuk meg például, hogy orvosi szempontból milyen nagyjelentőségű lehetett az összes gyógyfüvek rendszeres ismerete. Benkő József több értékes botanikai művet is írt, ezek közül egyik kisebb könyvéért („Az ecetfa alkalmazása a kordovánbor kikészítése körül“) húsz arany jutalmat kapott. A tímárok pedig arra utasíttattak, hogy próbálják ki az új eljárást a gyakorlatban. Tízesztendei fáradságos munka után készült el főműve, a „Flora Transsilvanica“. Ez volt az első mű, amely a maga teljességében tartalmazta Erdély növénytani monográfiáját. Ezt is saját filléreiből volt kénytelen kiadni, noha egyenesen a császárhoz fordult támogatásért. A gyönyörű kétkötetes munka Európaszerte ismertté tette nevét. A dicsőség hát megvolt s azt itthon is elismerték, de annyira, sajnos, már nem ment az elismerés, hogy abból valami anyagi támogatás is jusson a lassanként teljesen elszegényedett tudásnak. Élete utolsó éveiben a legnagyobb nyomorban élt s gyógynövények árusításából tengette életét. S mikor meghalt, olyan gyorsan elfeledték, mint amilyen gyorsan felveri a dudva a szépen ápolt kertet. Füvészkertjeivel sem törődött senki s, apnak pusztulása az ő emlékének éledéseit szimbolizálta. • Elveszett a Corvin-áruház előtt egy 60 pengőt és nyolcadsorsjegyet tartalmazó pénztárca. Tulajdonosa Kurhélya Lajos hadirokkant, aki az áruház előtt cipőfűzőt árul, kéri a becsületes megtalálót, hogy a pénztárcát tartalmával együtt neki vagy a Corvin-áruház portásának adja át. Jól gépírni tudó számlázó tisztviselőt, továbbá One Mabi-ügyekben jártas bérelszámoló tisztviselőt keres azonnali belépésre nagy vállalat. Ajánlatokat „Nagy vállalat“ jeligére a kiadóba kér. _8_ SzínházFilmMűvészet ... — w^iiiwniíMi-iii TiiHíWiiin.YiiVWrrTnBlWTmrininnnTiti -mmmr n— ■ Jelentős nemzeti megmozdulás elindítója lehet a magyar irodalompártoló társaság megalakulása Vasárnap délelőtt a budapesti ügyvédi kamara székházában a belügyminiszter engedélye alapján kétszáz alapító tag, főleg ügyvédek, továbbá országgyűlési képviselők, egyetemi tanárok, orvosok, mérnökök s közgazdasági életünk számos vezető egyénisége részvételével megalakult a „Magyar irodalompártoló társaság“. Az alakuló közgyűlést vitéz Szabó Lajos dr. a MONE elnöke hívta egybe, aki ezt a nemzeti szempontból jelentősnek ígérkező mozgalmat elindította. Megnyitó szavaiban üdvözölte a jelenlevő vitéz Bonczos Miklós államtitkárt, Romhányi Gyula dr.-t, a kultuszminiszter és Takács Albert dr. főszolgabírót, vitéz Endre László alispán képviselőjét. Bejelentette, hogy Endre László nemcsak a maga személyében csatlakozik a mozgalomhoz, hanem azt a vármegye egész apparátusával is támogatni kívánja. Az alapszabályok szerint az egyesület célja: a magyar népi közösség és a nemzeti újjászületés szolgálatában álló irodalom és írók erkölcsi és anyagi támogatása, egyes arra érdemes magyar és nemzeti irányú irodalmi értékű művek kiadásának és terjesztésének elősegítése, irodalmi díjak adományozása, alapítványok és népkönyvtárak létesítése és támogatása, irodalmi előadások rendezése és egyéb célra vezető eszközök felhasználásával a magyar olvasóközönség érdeklődésének felkeltése a magyar és nemzeti irányú irodalom és írók iránt. Az egyesület a kitűzött célját a tagsági díjakból, önkéntes adományokból, az egyesület által létesítendő alapítványok jövedelmének felhasználásával valósítja meg. Az egyesület által támogatásban és díjakban részesítendő magyar írók, valamint a kiadásra és terjesztésre alkalmas művek kijelölésére irodalmi bizottság alakul. Ennek tagjai a tisztikar, a választmány két tagja, továbbá néhány olyan tag, akiket a kultuszminiszter az irodalmi és művészeti tanács útján delegál. Az egyesület tagjai mindazok a feddheteten előéletű teljes jogú magyarok és magyarországi jogi személyek lehetnek, akiket az egyesület választmánya tagul felvesz. A magyar törvények értelmében zsidónak tekintendő személyek az egyesületi tagság szempontjából nem számítanak magyarnak. A rendes tagsági díj évi 120 pengő- A rendkívüli tagok évi 60 pengőt fizetnek, a pártoló tagok pedig 250 pengőt. Pártoló tag csak jogi személy lehet. A tagdíjak havi részletekben fizethetők. A társaság közelebbi célkitűzéseit vitéz Szabó Lajos ismertette. Eszerint a pártpolitikai irányzatokon kívülálló társaság olyan írókat támogat, akiknek munkássága a magyarságot, mint élő, fennmaradni akaró közösséget, önmaga megismerésében, helyzetének áttekintésében, tájékozódásában, gyengéinek, betegségeinek, hibáinak kiküszöbölésében, meglevő vagy szunnyadó erényeinek és erőinek fejlesztésében és kihasználásában segíti. Mivel az irodalom elsősorban emberi megnyiatkozás, megbecsüli az irodalmi bizottság azt az írót is, akinek a fenti értelemben nincsenek ugyan közösségi távlatai, de emberi mondanivalójának kifejezésében, hangjában, költőiségének ízében jellegzetesen magyar, aki tehát a magyar ember sajátos természetéből, látásából, eszejárásából mutat meg valamit. — Azoknak az íróknak műveit, akik ebben a szellemben dolgoznak, terjeszteni fogjuk s ezáltal részesei leszünk a magyar közízlés és közgondolkozás kialakításának, — mondotta vitéz Szabó Lajos. Hogy ez mit jelent a nemzet jövője szempontjából, megmutatja a közelmúlt, amelyben a zsidó szellem irányította az irodalmat s ez adta a magyar olvasó kezébe a könyvet. Ezelőtt jónéhány évvel még sokan közülünk múlatni tudtak a kabarék ízléstelenségein, a Hacsek és Sajókon. Nem hiszem, hogy ma van köztünk valaki, aki nem fordulna el undorral ezektől. A közfelfogás és ízlés átalakult s mi ezt a javulást fokozni akarjuk. Eddig kétszáz lelkes tagunk van. De itt nem állunk meg. Mert ez a kétszáz tag felismerte céljaink jelentőségét, ha pedig felismerte, akkor tudja a kötelességét. Biztosra veszem, hogy még ebben az évben legalább ezerre szaporodik tagjaink száma. Ez pedig évi 150-180.000 pengőt jelent. A formális megalakulás után a közgyűlés megválasztotta a társaság tisztikarát. Elnökké egyhangú lelkesedéssel vitéz Szabó Lajost kiáltották ki. A tisztikar többi tagjai: társelnök Veres Gábor dr., az Tbusz alelnöke, titkár: Varga László dr. ügyvéd, pénztáros: Vásárhelyi Zoltán dr. pü. főtanácsos, ellenőr: Kiss Károly főfelügyelő, a számvizsgáló bizottság tagjai: Ancsin Pál dr., Fadgyas Rezső dr. a Futura igazgatója, Gaál Jenő dr. az ügyvédi kamara elnökhelyettese, Réder János dr., az árucsereforgalmi intézet vezérigazgatója, Juhász Sándor dr., a Diana ipari és kereskedelmi rt. vezérigazgatója. A nyolcvantagú választmány sorában helyet foglalnak többek között vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály és Dániel Áron dr., a sajtókamara elnöke és ügyésze, ezenkívül előkelő fővárosi és vidéki ügyvédek, ügyvédi és közjegyzői kamarák elnökei, számos országgyűlési képviselő s a legkülönböző foglalkozási ágbeli személyiségek. Padányi Gulyás Jenő országgyűlési képviselő bejelentette, hogy a mozgalomhoz a mérnökök nemzeti szövetsége is csatlakozik. Az alakuló közgyűlés az elnök zárószavaival ért véget. * Szerepváltozás az Operaházban. Az Operaház igazgatósága közli, hogy a január 20-iki, szerdai Don Juan-előadáson a színlapon feltüntetett szereposztástól eltérően Don Ottavio szerepét Pataky Kálmán tiszteleti tag fogja énekelni. * Németh Antal Szófiában, Szófiából jelentik. Németh Antal dr„ a Nemzeti Színház igazgatója a bolgár nemzeti színház igazgatójának, Poljanovnak meghívására Szófiába érkezett. Látogatásának az a célja, hogy* a magyar-bolgár kulturális egyezmény szellemében megbeszélje a színdarab és színészcserét. * Lehár új dalt szerzett, Bécsből jelentik. A Wiener Neueste Nachrichten riportot közöl Lehár Ferencről. Ismerteti legújabb művét, a „Garabonciás diák“ című dalművet s leírja a mester mindennapi életét és töretlen munkakedvét a sebesültek és katonák érdekében. Lehár Ferenc „Wien, du bist das Herz der Welt“ címmel fülbemászó dalt szerzett a télisegély-mozgalom számára. * Táray Ferenc vendégszereplése Kassán. A kassai nemzeti színház nézőterét pénteken este megtöltő közönség lelkesen ünnepelte Táray Ferencet, aki Shakespeare Hamletjének címszerepét, alakította. Játéka rendkívüli élményt jelentett a kassai közönség számára. Január 19-én és 20-án Táray Ferenc ismét fellép Kassán Geraldy „Szeretni“ című darabjában. Ha Koréhdafest Zeneak. *67. (Harmónia rendezés.) Dániel zongoraest ma Vigadó pontosan 7-kor (Koncert). * Kiosztották a Baumgarten-díjakat. A Baumgarten-alapítvány idei díjait a következő íróknak ítélték oda: Az 5000 pengős nagydíjat, amelyet haláláig Babits Mihály élvezett, Tamási Áronnak juttatták. Asztalos István erdélyi író, Bóka László, Fodor József, Jankovich Ferenc költők és Lévay József esszéista 3000- 300 pengős díjakat, Szemlér Ferenc erdélyi esszéista és Képes Géza költő, műfordító 2000—2000 pengő jutalmakat kaptak. * A „Csalóka szivárvány“ Kolozsváron. A kolozsvári nemzeti színház január 20-án mutatja be Tamási Áron „Csalóka szivárvány“ című színművét. Az előadásnak az a nevezetessége, hogy Jávor Pál szerepét Kiss Ferenc játssza. * Magyar hangosfilmbemutató a berliniAstor-filmszínházban. A berlini Astorfilmszínház bemutatta a „Lángok“ című magyar film németül beszélő változatát. Ez az első magyar hangosfilm, amely Németországban előadásra került. A filmet a német közönség és a sajtó kedvezően fogadta és a bírálatok kiemelik a művészi rendezést, a szereplők kifejező játékát és a szép felvételeket. a A budai katolikus kör díszhangversenye. Igen értékes és komoly művészi műsorral rendezte meg idei első díszhangversenyét a budai katolikus kör. A hangverseny Medvigy István kúriai bíró, a kör ügyvezető elnökének bevezető szavaival kezdődött, majd Égerszegi Gitta, az Operaház tagja énekszámokkal, Groh Klára hegedűművésznő Beethoven és Lisznyay Szabó Gábor szerzeményeivel aratott nagy sikert. Nagy tetszés mellett működött közre még Németh Amadé, az Operaház tagja, Pulszky Kató, Básthy-Radics Gyula és Hoffmann Tamás. A díszhangverseny Németh Béla főtitkár zárószavaival ért véget. ■KEDD, 1943 JANIJAK 19 / //BossémeretA vendéggel és új szereplővel Akik végignézték az Operaház vasárnapesti előadását, pompás teljesítménynek lehettek tanúi, amelyet bátran akár pirosbetűs színlap is hirdethetett volna. Mimi szerepében Réthy Eszter lépett fel. Gyönyörű hangú énekesnőnk megindító alakítását már jól ismerjük, de talán még egyízben sem találta el annyira a szerep szívhangjait, mint ez alkalommal. (Teljesítményének érdeme szerinti méltatásához hozzátartozik, hogy a rokonszenves művésznő vonatkésés következtében, csak félórával az előadás kezdete előtt érkezett a bécsi gyorssal Budapestre.) A vendégművésznő mellett olyan együttes vonult fel, amelyre a világ bármelyik operaháza büszke lehetne. Losonczy, Koréh és Maleczky remek bohémjeinél, Osváth Musette-jénél pompásabb énekeseket, színészeket nem is kívánhatnánk. Ebben a fényes társaságban első ízben énekelte Rudolf szerepét Járay József. Már kezdetben sokat vártunk ettől a fiatal énekestől, új szerepében ismét bebizonyította, hogy a színház egyik legtöbbet ígérő reménysége. Egészségesen csengő, szabadon szárnyaló, szép tenorhangja, őszinteségtől fűtött éneke, rokonszenves színészi magatartása élettel töltötte meg alakítását. Bemutatkozását a közönség igen nagy rokonszenvvel fogadta, olyannyira, hogy első felvonásbeli áriáját a szűnni nem akaró tapsra meg is kellett ismételnie. Failoni tüzes, lendületes vezényléssel biztosította az előadás Puccini-szellemét. (L.) éd hegyek leánya (Radius) A film első része nem függ össze szervesen a második felével. Az első részben ugyanis arról van szó, hogy az eldugott erdélyi faluban a vénasszonyok minden időszerű ok nélkül feldühödve üldözik a hegyek leányának anyját, sőt a nézőben kínos hatást keltve, ostromolják, meg annak nyomorúságos kis viskóját, amiért az mintegy húsz évvel ezelőtt szép volt és vétkezett. A filmvásznon kiderül, hogy ez az utólagos felháborodás nem lehet igaz. A rendező még az anya elmenekülésével, visszatérésével, haldoklási jeleneteivel is hoszszadalmasam terheli a fűmet, amelyben a tulajdonképpeni dráma egész más vonaloit és csak ezután bontakozik ki. Akkor, amikor a leány a vasúti őrházba téved s az öregedő pályaőrnél nyugalmat és biztonságot remélve, feláldozza fiatalságát. Ezután is igen kevés az esemény, csak annyi, hogy amikor a leány összetalálkozik a fiatal pályamunkással, megismeri az igazi szerelmet, ami végzete lesz. Ez a film Tormay Cecile :„Emberek a kövek között” című regényéből készült s most rövid időn belül a Csathó-regény filmváltozata utáni — második példa arra, hogy ami a regényben elfogadható, a filmben esetleg kifogás alá esketik, a forgatókönyv írónak és a rendezőnek jelen esetben gondosabban kellett volna alkalmazkodnia a filmszerűség követelményeiben. A hibákért kárpótolttak a gyönyörű erdélyi, tájfelvételek snéhány igen érdekes, igen szép és jó beállítású jelenet. A címszereplő Fényes Alice Kolozsváron szerzett színpadi rutinját, néhány mesterkélt jelenete leszámításával, a felvevőgép előtt is hatásosan érvényesíti. Sikere lesz! Hosszú Zoltán apályaőr szerepébe..', szívbehatoló, őszinte, emberi hangon szólal meg. A „Negyedsziglen” után ezzel az alakútással is meggyőzött arról, hogy a legjobb jellemszínészeink sorába tartozik s megtisztult, leegyszerűsített, teljesen eredeti fifejezésmódja még nagy feladatokra teszi hivatottá. Nagy Istvánnak az Elnémult harangok” után mostanában nem volt elég szerencséje ahhoz, hogy tehetségéhez méltó filmszerepeket kapjon. Többnyire papirosfigurákat kellett játszó,■■ nia. A fiatal vasúti pályaőr ebben a filmben élő figura. Ladomerszky Margit, Greguss Zoltán és Tompa Pufi játszanak még kisebb, de érdekes szerepeket az újdonságban, amelynél sok szép jelenetét Dolecskó Béla aláfestő zenéje hatásosam fokozza. K. J. * Bevonulási emlékérmet kapott hét nagyváradi színész. Vitéz Tolnay Andor igazgató együttesének jelenleg Nagyváradon lévő hét tagja, Darusa Győző, Márffy Vera, Szögi Arany, Padur Teréz, Benkő Béla, Margittay Alajos és Berta András lelkes és hazafias működésükért megkapták az erdélyi bevonulási emlékérmet,Soós István dr. nagyváradi polgármester kézfogás kíséretében adta át a városháza tanácstermében a színészeknek a kitüntetést. * Raiter Lajos külföldi vendégszereplése. Rajter Lajos, a magyar rádió karnagya, január végén Bécsben, Pozsonyban és Salzburgban vezényel. Bécsben a szimfonikusok magyar estet rendeznek vezénylése alatt * Bemutatás előtt a „Vörös vihar“. Rövidesen bemutatásra kerül a „Vörös vihar*" című északi film, melynek cselekménye 1940-ben játszódik s a finnek szabadságharcának egy hősi epizódját mutatja be. Az újdonságban, amelynek előterében szerelmi történet bontakozik ki Aino Taube, a legnépszerűbb filmsztár játssza a női főszerepet.