Uj Magyarság, 1943. május (10. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-01 / 97. szám
SZOMBAT, 1943 MÁJUS 1 A téli csata magyar hősei Hervadhatatlan dicsőséget szerzett a fiatal magyar páncélos fegyvernemnek Resch Rudolf alezredes, egyik harckocsiezredünk parancsnoka. 1943 január 21-én a honvédhadsereg egyik harccsoportja Ilinka környékén viaskodott a roppant túlerővel fellépő ellenség ellen. A bolsevisták néhány erős kötelékének sikerült beférkőznie az ilinkai hídfő délkeleti részébe. Resch alezredes, aki ez időben a szűkebb hídfő védelmét irányította, azt a parancsot kapta, hogy vesse vissza a betört ellenséget. Az alezredes ezt a parancsot mintaszerűen végrehajtotta, majd ennek megtörténte után csoportját további támadásra vitte előre és lendületes támadással egészen Alexejevkáig hatolt, noha az ellenség harckocsikon, valamint gépjárműveken szakadatlanul új erősítéseket hozott és vetett harcba. Resch alezredes harckocsi és gyalogos csoportját azonban nem sikerült feltartóztatni. Megtámadta Alexejevkát is és visszavonulásra kényszerítette a városból, támadásra kibontakozó ellenséges gyalogtömegeket, valamint páncélosokat. Az ellenség vesztesége itt száznál több halott, több páncéltörő ágyú, számos aknavető, gránátvető, géppuska és nehéz puska volt. Resch halált megvető bátorsággal végrehajtott fegyverténye arra kényszerítette az ellenséget, hogy nagyobb erőket vonjon el a szomszédos hadműveleti területekről. Ezzel két német, valamint egy magyar hadosztály már-már elveszettnek látszó helyzetét annyira tehermentesítette, hogy a német és magyar hadosztályok áttörhettek az ellenségnek körülöttük már bezáródott gyűrűjén és szorult a helyzetükből kiszabadulva, újabb állásokba vonulhattak. Ugyanezekben a harcokban tüntette ki magát ragyogó vitézségével Balikó János százados harckocsiszázadparancsnok is. 1943 január 21-én, amikor az ellenség páncélgépkocsikkal, páncéltörőkkel, nehéz fegyverekkel s nagy gyalogos tömegekkel ostromolta az ilinkai hídfőállást, Balikó százados egy magyar harckocsi-szakasz élén ellentámadásra indult. Ezt olyen lendülettel hajtotta végre, hogy rövid idő alatt Nikolajevka előtt termett, ott rátört a felvonuló orosz harckocsikra és azokat visszaverte, két páncéltörő ágyút, több aknavetőt és nehézpuskát zsákmányolt A hőslelkű százados azonban nem elégedett meg az eddig elért eredménnyel, hanem a zsákmányolt páncéltörő ágyjukat nyomban az ellenség ellen fordította, azoknak, valamint saját fegyvereinek tüzével futásba kergette a bolsevistákat. Fegyvertényével jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az új védő állásba rendelt német és magyar csapatok elvonulhattak. Intézkedések a pestkörnyéki tejjegyek bevezetésével kapcsolatban Közellátási szempontból a fővároshoz csatolt városokban és községekben a tejelosztásra bevezetett jegyrendszer május 11-én, kedden lép életbe. A polgármester intézkedései szerint ,,A” tejjegyet kapnak a terhes anyák, a terhesség negyedik hónapjától kezdve a gyermek születéséig és a csecsemők annak az évnek a végéig, amelyben első életévüket betöltik. ..B’' tejjegyet kapnak az 1—3 éves gyermekek annak az évnek a végéig, amelyben harmadik életévüket betöltik. „C” jegyet kapnak a 3—3 éves gyermekek annak az évnek a végéig, amelyben a 14-ik életévüket betöltik, továbbá a 10 éven felüli aggastyánok attól az évtől kezdve, amelyben hetvenedik életévüket elérik. ,,D” tejjegyet kapnak a betegek, amennyiben orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy arra jogosultak. Orvosi bizonyítvány kiadására felhatalmazást kapnak a Minták, közkórházak, állami kórházak, a társadalombiztosító intézmények, a tüdőbeteggondozó■ intézmények és a hatósági orvosok. Az ,,A, B, C“ tejjegyekre jogosultak részére a jegykiosztást az illetékes körzeti jegyfiók külön igazolás benyújtása nélkül előkészíti, amennyiben a szükséges adatok egyébként rendelkezésre állanak, tehát a szabályos bejelentések eddig más jegyigénylés alapján megtörténtek. A május 11-től június 30-ig érvényes tejjegyek kiadása május 4-én, 5-én és 5-án történik, a helyiségek szerint külön-külön megállapított utca és házbeosztás szerint. Közli a polgármester, hogy az ,,A’’ jelzésű tejjegyekre naponta 1 liter, a többi tejjegyekre pedig naponta 3 deci a további intézkedésig kiszolgáltatható fejadag. A tejjegy megrendelő szelvényét május 10-ig kell annál a tejelosztónál leadni, amelynél az igényjogosult a tejelosztás biztosítását kívánja. Kossuth Lajos mondta: ,,Amit nekünk a honi ipar nyújthat, idegentől venni hazánk elleni bűn,** Tehát ne vegyen csak hazai gyártmányú „KOMA’* ADTOFÉNYCSÖKKENTŐT, amely tömböl készül, állandóan sugáron maradhat és 11 óráig teljes fényt ad, elsötítéskor pedig ötletesen egyetlen kézmozdulattal ernyőz. Egyedárusító: KORÁNYI MÁRTON. Budapest, X., Krisztina-körút föl, légoltalmi lámpaüzem. .3. A 2-ik honvédhadsereg hazaérkezése A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, a Keleti arcvonalon küzdő 2-ik honvédhadsereg parancsnoka szűkebb törzsével május 1 -én délután 5 óra 30 perckor érkezik haza. A Keleti-pályaudvaron ünnepélyes fogadtatás keretében a magyar nemzet és a magyar kormány nevében Sváslay Miklós miniszterelnök üdvözli a hazatérő hadseregparancsnokot és szentélyében a 2-ik honvédhadsereget is, amely az orosz fronton 1942 nyarán és a most lezajlott téli védelmi csatákban hősiesen harcolt és a keleti arcvonalra zúduló orosz támadás feltartóztatásában és elhárításában jelentős szerepet vitt. Kállay Miklós előszava a finn miniszterelnök budapesti előadásához Most jelent meg Linkomies finn miniszterelnök beszéde, amelyet mint a finn parlament alelnöke budapesti tartózkodása alatt „Finnország háborúban“ címmel tartott januárban a magyar-finn társaság ülésén. A beszédhez Kállay Miklós miniszterelnök írt előszót „Finn példaadás“ címmel. Hangsúlyozza az előszó a miniszterelnöknek azt a meggyőződését, hogy a beszéd a példaadás erejével foghat, minden magyar olvasóra. Nemcsak a testvéri szeretet rokonszenve tölti el a magyar embert, amikor finn testvéreiről szól, hanem az elismerés és a megbecsülés érzése is. Ez pedig a rokoni büszkeségen kívül a példaadás buzgalmát kelti fel a lelkekben. Ritkán jöhet létre ilyen kapcsolat nép és nép között, s annak, hogy bennünket a példa kapcsolata fűz a finn nemzethez, éppen azok a különbözőségek adják a magyarázatát, amelyek más néptől olyan élesen elválasztanak. Ketten élünk testvérnépek Európában. A finnek fajrokonaink. Történelmi arcunk, faji vérmérsékletünk ugyanaz. Ugyanolyan nehézségek között termelte ki mind a két nép a maga kultúráját az Európáért folyó harcok közben. A földhöz való hűség az alapja nemzeti politikánknak is. A szláv érdekek hatalmas hullámverésének egyformán volt pártja Finnország és Magyarország. Mindkét nemzet kultúrája egyformán ősi és egyformán európai. A két nép európai hivatását ugyanazzal a meghatározással lehet szabatosan kifejezni: küzdelem az európai keresztény és szabad légkörért, hogy ebben a szabad európai légkörben minél gazdagabban fejlődhessenek, gyümölcsözhessenek a nemzeti erők. A finn példa tehát nemcsak azért, kapcsol össze, mondja az előszóban tovább Kállay Miklós, mert testvérek vagyunk, és életünket a rokon lelkialkat parancsoló módon irányítsa, hanem azért is, mert sorstársak is vagyunk. Számarányunkat tekintve nem tartozunk Európa nagy népei közé, de ez a két kis nép történelmi hivatásának teljesítése közben mégis az európai nagynemzetek sorába emelkedett. A finn példa tanulsága különösen a mai életünk számára mutat követendő parancsokat. A két nép küzdelme azonos, mindkét nép a maga önállóságát, szabadságát, sajátos életformáját védi, egyformán helyezkedett el a bolsevizmussal szemben és ebben a küzdelemben jó tudni, hogy a rokon mit tesz. Jó érzés tudni, hogy sorstársunk inyen hősi erőfeszítésre képes, jó látni, hogy a nemzeti becsületérzés ugyanolyan erősítő, eggyé forrasztó szent hevület a finn nép társadalmában, mint a mi társadalmunkban. Legyünk büszkék a finn és a magyar nép nemzeti becsületére, hogy pedig büszkeségünk erőteli és küzdelemre kész legyen, olvassuk, tanuljuk és kövessük a finn példaadás nemes cselekedeteit. A finn példaadásban mutatkozó élet hozza meg a finn és a magyar nép számára a rokoni fajtánk belső titokzatosan ősi érzései által meghatározott annyira vágyott boldogabb jövendőt- A képviselőház megkezdte a tanyai igazgatási javaslat tárgyalását Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter benyújtotta a növényegészségügyről szóló törvényjavaslatot Tasnádi Nagy András elnök délelőtt 10 óra után nyitotta meg a képviselősüsz pénteki ülését. A napirenden a tanyai igazgatá is rendezéséről szóló törvényjavaslat szerepelt. Hunyadi-Buzás Endre előadó fejtegette a közigazgatás feladatait, amelyeket az életviszonyok bonyolultsága és a gazdasági fejlődés nagymértékben szaporít. A törvényjavaslat kihatásaiban nagy jelentőségű. Nagy értéke, hogy az önkormányzati vonatkozásokkal és a lélektani szempontokkal számol. Az a tény, hogy a kérdést a városok és községek szabályrendeleteinek módosításával akarja megoldani, minden szempontot kielégít. A javaslat céljának elérése is biztosítottnak látszik. Nem lehet nagy áldozatról beszélni a tanyai igazgatás rendezésénél, mert a pótadók nagymértékű emelését és a tisztviselők nagyobb arányú szaporítását a javaslat nem fogja magával hozni. Érvényesül a teherviselés általánosságának az elve, mert a költségeket a törvényhatóságok költségvetésileg fogják biztosítani. Kiérkezett az ideje annak, hogy a tanyai lakosság hozott áldozatai ellenében nagyobb ellenszolgáltatást kapjon; ezt akarja megvalósítani a javaslat, amelyben a gazdaságpolitikai és közigazgatási célok egyformán érvényesülnek. A javaslat módszerei igen alkalmasak a kérdés megoldására. Piukovich József elismerte az előadó tárgyilagosságát, ő is ilyen tárgyilagos akar lenni a javaslattal szemben. Régi igazság, hogy a földdel és annak népével eddig hiányosan törődtek. A magyarság legszegényebb rétege a városok és falvak szélén lakik s sóvárogva tekint a határ felé, hogy fészket rakjon az életet adó földön. Revízió alá kell venni a községi törvényt és a meg nem felelő virilizmus intézményét. A javaslat szerinte legalább három millió embert érintene, ha ez nem csupán a tanyai, hanem az egész külterületi népességre vonatkoznak. Általános rendezést kíván, nem részleges megoldást. Nem érti, miért nevezik újdonságnak a szabályrendeleti alapot, mikor az 1886. XXII. t.-c. megadja a módot aszabályrendelet módosítására. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ez a javaslat nem jogot ad, hanem kötelezettséget jelent, nem veszi észre a képviselő úr Temesváry Imre, a Mép vezérszónoka, nem kíván részletes statisztikai adatokat felsorolni. Figyelmébe ajánlja Piukovich Józsefnek a javaslat első paragrafusát, amely kifejezetten nem csupán a tanyai, hanem a külterületi lakosság érdekeit emeli ki. A kifogásolt 3. § célja az, hogy a helységekhez egészen közel fekvő földeken ne építsenek felesleges épületeket. A törvényjavaslat értékeit azok látták igazán, akik a tanyán élnek és akik ismerik a tanyavilág életét. Ez a javaslat nem tűzte feladatul a tanyai kérdések egész összességének megoldását, hanem megindítója a javító munkálatok sorozatának. A tanyakérdés rendezésénél kulturális, gazdasági és szociális szempontok jönnek tekintetbe. A fejlődés legnagyobb akadálya a kiépítlen úthálózat, amely lehetetlenné teszi a közegészségügyi és a közoktatásügyi érdekek megfelelő kielégítését. Több tervezetet, kongresszusi határozatot és miniszteri rendeletet ismertet s megemlíti néhány törvényhatóság szabályrendeletét a tanyai közigazgatás rendezéséről. A javaslat szerint a tanyai probléma rendezését a helyi önkormányzatok hozhatják meg, ezt mindenki megérti és helyesnek is találja. A szabályrendeleti módosítás révén történő megoldás kötelező előírása rendkívül üdvös. A javaslat a kitűzött célt tökéletesen meg fogja valósítani. Ifj. Tatár Imre rendkívül fontosnak mondta a tanyai kérdés rendezését. Állítsanak fel tanyai központokat, ahol a lakosság minden szükségletét, különösen kulturális vonatkozásban kielégítheti. Véleménye szerint ez a javaslat ilyen központok kialakítását gátolja és túlságosan általános szempontokat fejteget. Gesztelyi Nagy László hangsúlyozta, hogy a javaslat a magyarság egyik legfontosabb nemzetpolitikai kérdését érinti. Kiemeli a dunatiszaközi mezőgazdasági kamara értékes munkáját, valamint a tanyai tanítók és a községi jegyzők tevékenységét. A javaslat a tanyai népen segít, amelynek érdeke a nemzet egyik legfontosabb problémája. Helyesnek tartaná, ha a török uralom alatt elpusztult falvak helyébe a régi névvel új községek alakulnának. Az útkérdés egyik legfontosabb része a problémáknak. A 2. §-t a javaslat legkényesebb részének tekinti, mert a kihelyezett tisztviselőknek önálló rendelkezési jogot ad. A pénzügyi szempontok körüli aggályok eltörpülnek azok mellett az érdekek mellett, amelyek e javaslatnál számításba jönnek. Felolvas egy levelet, amelyben egy alföldi gazda a tanyai életet ismerteti, szemben a pesti kávéházak életével. Tors Tibor elnök napirendi javaslatot tett, hogy a Ház legközelebbi ülését május 4-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsa, napirenden a tanyai igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásával.. . A MAGYARSÁG Jaross Andor napirendkiegészítő indítványt tett, tűzze a Ház napirendre a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat letárgyalása után Kállay Miklós miniszterelnöknek a mérnök- és építészegyletben mondott beszédet. Kállay Miklós miniszterelnök kérte Jaross Andor napirendkiegészítő javaslatának elutasítását. Hajniss Ferenc hangoztatta, hogy támogatja Jaross Andor indítványát. Tors Tibor elnök feltette a kérdést: elfogadja-e a Ház az elnöki napirendi indítványt vagy Jaross Andor napirendkiegészítő indítványát. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadta el. Az ülés ezzel délután 2 órakor befejeződött. Bánffy Dániel báró földmívelésügyi miniszter törvényjavaslatot készített a növényegészségügyről, amelyet pénteken nyújtott be a Házban. A javaslat egységbe foglalja a növénykártevők elleni védekezésre vonatkozó rendelkezéseket és tovább fejleszti a védekezést, keretrendelkezéseket tartalmaz és tizenöt fejezetből, valamint harminchat paragrafusból áll. / A propaganda szerepe és jelentősége az államok életében Antal István miniszter előadása a Mép klubnapján A magyar élet pártja csütörtökön este Akadémia utcai párthelyiségében élénk érdeklődéstől kísért klubnapot tartott. A pártösszejövetelen a kormány részéről megjelentek: Radocsay László igazságügyminiszter, Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter, Szász Lajos közellátásügyi miniszter és Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, továbbá vitéz Bonczos Miklós igazságügyi, Bárczay János földmívelésügyi és Jurcsek Béla közellátási államtitkár, valamint igen sokan a párt országgyűlési képviselői, felsőh házi tagjai és a főispáni kar tagjai közül. A klubnapnak különös jelentőséget adott az a körülmény, hogy Antal István miniszter ,,A propaganda szerepe és jelentősége az államok ésetében“ címmel nagysikerű előadást tartott. Előadásában meghatározta azokat az eszközöket, amelyekkel a korszerű propaganda a mindenkori társadalmi életre hatni kíván. Beszélt az élőszó, az írás, a kép propagandisztikus felhasználásáról, a művészetek szerepéről, a hírközlés rendkívül nagy befolyásoló erejéről. Ismertette a propaganda történeti fejlődését, amelynek során széles skálában felsorolta a klasszikus világ propagandatörekvéseitől kezdve Napóleon rendkívül kiterjedt propagandisztikus működésén keresztül egészen napjainkig a propaganda fejlődésének minden egyes korszakát. A miniszter különösen behatóan foglalkozott a magyar propaganda sajátos színezetével. Megállapította, hogy a magyarság mindig csak akkor nyúlt a propaganda eszközeihez, amikor azt egyetemes, nagy nemzeti célok kívánták. Különösen élénken és hatásosan működött a magyar propaganda mindenkor, amikor a nemzet szabadságáról és függetlenségéről volt szó. Nyugodtan mondhattuk — állapította meg—, hogy a magyarság nagy nemzeti propagandistái mindig a nemzeti küzdelmek vezetői, s a legnagyobbak pedig a nemzeti szabadságküzdelmek vezérei voltak. Érdekes történelmi dokumentumot ismertetett a miniszter, felhívta a figyelmet II. Rákóczi Ferenc egy elfeledett propagandaművére, amelyben a magyar igazság megvilágításítására a szerző az egész akkori magyar világ közjogi, történelmi és politikai rajzát adta. Foglalkozott a legnagyobb magyar, Széchenyi István nemes propagandájával, amellyel egy új világ eljövetelét készítette elő a korabeli magyar társadalom közgondolkodásában és bemutatta azt az egészen különös és kivételes nagy hatóerőt, amellyel a 48-as események másik nagy magyar történelmi alakja)