Uj Magyarság, 1943. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

SZOMBAT, 1943 MÁJUS 1 A téli csata magyar hősei Hervadhatatlan dicsőséget szerzett a fia­tal magyar páncélos fegyvernemnek Resch Rudolf alezredes, egyik harckocsiezredünk parancsnoka. 1943 január 21-én a honvéd­­hadsereg egyik harccsoportja Ilinka kör­nyékén viaskodott a roppant túlerővel fel­lépő ellenség ellen. A bolsevisták néhány erős kötelékének sikerült beférkőznie az ilinkai hídfő délkeleti részébe. Resch al­ezredes, aki ez időben a szűkebb hídfő vé­delmét irányította, azt a parancsot kapta, hogy vesse vissza a betört ellenséget. Az alezredes ezt a parancsot mintaszerűen végrehajtotta, majd ennek megtörténte után csoportját további támadásra vitte előre és lendületes támadással egészen Alexejevkáig hatolt, noha az ellenség harckocsikon, valamint gépjárműveken szakadatlanul új erősítéseket hozott és ve­tett harcba. Resch alezredes harckocsi és gyalogos csoportját azonban nem sikerült feltartóztatni. Megtámadta Alexejevkát is és visszavonulásra kényszerítette a város­­ból, támadásra kibontakozó ellenséges gya­­logtömegeket, valamint páncélosokat. Az ellenség vesztesége itt száznál több halott, több páncéltörő ágyú, számos aknavető, gránátvető, géppuska és nehéz puska volt. Resch halált megvető bátorsággal végre­hajtott fegyverténye arra kényszerítette az ellenséget, hogy nagyobb erőket vonjon el a szomszédos hadm­űveleti területekről. Ezzel két német, valamint egy magyar hadosztály már-már elveszettnek látszó helyzetét annyira tehermentesítette, hogy a német és magyar hadosztályok áttör­hettek az ellenségnek körülöttük már be­záródott gyűrűjén és szorult a helyzetükből kiszabadulva, újabb állásokba vonulhattak. Ugyanezekben a harcokban tüntette ki magát ragyogó vitézségével Balikó János százados­ harckocsiszázadparancsnok is. 1943 január 21-én, amikor az ellenség páncélgépkocsikkal, páncéltörőkkel, nehéz fegyverekkel s nagy gyalogos tömegekkel ostromolta az ilinkai hídfőállást, Balikó százados egy magyar harckocsi-szakasz élén ellentámadásra indult. Ezt olyen len­dülettel hajtotta végre, hogy rövid idő alatt Nikola­jevka előtt termett, ott rátört a felvonuló orosz harckocsikra és azokat visszaverte, két páncéltörő ágyút, több aknavetőt és nehézpuskát zsákmányolt A hőslelkű százados azonban nem elégedett meg az eddig elért eredménnyel, hanem a zsákmányolt páncéltörő ágyjukat nyomban az ellenség ellen fordította, azoknak, vala­mint saját fegyvereinek tüzével futásba kergette a bolsevistákat. Fegyvertényével jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az új védő állásba rendelt német és magyar csapatok elvonulhattak. Intézkedések a pestkörnyéki tejjegyek bevezetésével kapcsolatban Közellátási szempontból a fővároshoz csatolt városokban és községekben a tejelosztásra be­vezetett jegyrendszer május 11-én, kedden lép életbe. A polgármester intézkedései szerint ,,A” tejjegyet kapnak a terhes anyák, a terhesség negyedik hónapjától kezdve a gyermek szüle­téséig és a csecsemők annak az évnek a vé­géig, amelyben első életévüket betöltik. ..B’' tejjegyet kapnak az 1—3 éves gyermekek an­nak­ az évnek a végéig, amelyben harmadik életévüket betöltik. „C” jegyet kapnak a 3—3 éves gyermekek annak az évnek a végéig, amelyben a 14-ik életévüket betöltik, továbbá a 10 éven felüli aggastyánok attól az évtől kezdve, amelyben hetvenedik életévüket elérik. ,,D” tejjegyet kapnak a betegek, amennyiben orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy arra jogosultak. Orvosi bizonyítvány kiadására felhatalma­zást kapnak a Mint­­ák, közkórházak, állami kórházak, a társadalombiztosító intézmények, a tüdőbeteggondozó■ intézmények és a ható­­sági orvosok. Az ,,A, B, C“ tejjegyekre jogo­sultak részére a jegykiosztást az illetékes körzeti jegyfiók külön igazolás benyújtása nélkül előkészíti, amennyiben a szükséges adatok egyébként rendelkezésre állanak, tehát a szabályos bejelentések eddig más jegyigény­lés alapján megtörténtek. A május 11-től jú­nius 30-ig érvényes tejjegyek kiadása május 4-én, 5-én és 5-án történik, a helyiségek sze­rint külön-külön megállapított utca és házbe­osztás szerint. Közli a polgármester, hogy az ,,A’’ jelzésű tejjegyekre naponta 1 liter, a többi tejjegyekre pedig naponta 3 deci a to­vábbi intézkedésig kiszolgáltatható fejadag. A tejjegy megrendelő szelvényét május 10-ig kell annál a tejelosztónál leadni, amelynél az igényjogosult a tejelosztás biztosítását kí­vánja. Kossuth Lajos mondta: ,,Amit nekünk a honi ipar nyújthat, idegentől venni hazánk elleni bűn,** Tehát ne vegyen csak hazai gyártmányú „KOMA’* ADTOFÉNYCSÖKKENTŐT, amely tömböl készül, állandóan sugáron maradhat és 11 óráig teljes fényt ad, elsötítéskor pedig ötle­tesen egyetlen kézmozdulattal ernyőz. Egyedárusító: KORÁNYI MÁRTON. Buda­pest, X., Krisztina-körút föl, légoltalmi lámpaüzem. .3. A 2-ik honvédhadsereg hazaérkezése A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, a Ke­leti arcvonalon küzdő 2-ik honv­édhadsereg parancsnoka szűkebb törzsével május 1 -én délután 5 óra 30 perckor érkezik haza. A Keleti-pályaudvaron ünnepélyes fogadtatás keretében a magyar nemzet és a magyar kormány nevében Sváslay Miklós miniszterelnök üdvözli a hazatérő had­seregparancsnokot és szentélyében a 2-ik honvédhadsereget is, amely az orosz fron­ton 1942 nyarán és a most lezajlott téli védelmi csatákban hősiesen harcolt és a keleti arcvonalra zúduló orosz támadás feltartóztatásában és elhárításában jelen­tős szerepet vitt. Kállay Miklós előszava a finn miniszterelnök budapesti előadásához Most jelent meg Linkomies finn mi­niszterelnök beszéde, amelyet mint a finn parlament alelnöke budapesti tartózkodása alatt „Finnország háborúban“ címmel tar­tott januárban a magyar-finn társaság ülésén. A beszédhez Kállay Miklós minisz­terelnök írt előszót „Finn példaadás“ címmel. Hangsúlyozza az előszó a miniszterelnök­nek azt a meggyőződését, hogy a beszéd a példaadás erejével foghat, minden ma­gyar olvasóra. Nemcsak a testvéri szeretet rokonszenve tölti el a magyar embert, ami­kor finn testvéreiről szól, hanem az el­ismerés és a megbecsülés érzése is. Ez pe­dig a rokoni büszkeségen kívül a példa­adás buzgalmát kelti fel a lelkekben. Rit­kán jöhet létre ilyen kapcsolat nép és nép között, s annak, hogy bennünket a példa kapcsolata fűz a finn nemzethez, éppen azok a különbözőségek adják a magyarázatát, amelyek más néptől olyan élesen elválasz­tanak. Ketten élünk testvérnépek Európá­ban. A finnek fajrokonaink. Történelmi ar­cunk, faji vérmérsékletünk ugyanaz. Ugyanolyan nehézségek között termelte ki mind a két nép a maga kultúráját az Európáért folyó harcok közben. A földhöz való hűség az alapja nemzeti politikánk­nak is. A szláv érdekek hatalmas hullám­verésének egyformán volt pártja Finn­ország és Magyarország. Mindkét nemzet kultúrája egyformán ősi és egyformán európai. A két nép európai hivatását ugyanazzal a meghatározással lehet sza­batosan kifejezni: küzdelem az európai keresztény és szabad légkörért, hogy ebben a szabad európai légkörben minél gazda­gabban fejlődhessenek, gyümölcsözhesse­nek a nemzeti erők. A finn példa tehát nemcsak azért, kap­csol össze, mondja az előszóban tovább Kállay Miklós, mert testvérek vagyunk, és életünket a rokon lelkialkat parancsoló módon irányítsa, hanem azért is, mert sorstársak is vagyunk. Számarányunkat tekintve nem tartozunk Európa nagy né­pei közé, de ez a két kis nép történelmi hivatásának teljesítése közben mégis az európai nagynemzetek sorába emelkedett. A finn példa tanulsága különösen a mai életünk számára mutat követendő paran­csokat. A két nép küzdelme azonos, mind­két nép a maga önállóságát, szabadságát, sajátos életformáját védi, egyformán he­lyezkedett el a bolsevizmussal szemben és ebben a küzdelemben jó tudni, hogy a ro­kon mit tesz. Jó érzés tudni, hogy sors­társunk inyen hősi erőfeszítésre képes, jó látni, hogy a nemzeti becsületérzés ugyanolyan erősítő, eggyé forrasztó szent hevület a finn nép társadalmában, mint a mi társadalmunkban. Legyünk büszkék a finn és a magyar nép nemzeti becsületére, hogy pedig büszkeségünk erőteli és küzde­lemre kész legyen, olvassuk, tanuljuk és kövessük a finn példaadás nemes cseleke­deteit. A finn példaadásban mutatkozó élet hozza meg a finn és a magyar nép számára a rokoni fajtánk belső titokzato­san ősi érzései által meghatározott annyira vágyott boldogabb jövendőt- A képviselőház megkezdte a tanyai igazgatási javaslat tárgyalását Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter benyújtotta a növényegészségügyről szóló törvényjavaslatot Tasnádi Nagy András elnök délelőtt 10 óra után nyitotta meg a képviselősüsz pénteki ülé­sét. A napirenden a tanyai igazgatá is rende­zéséről szóló törvényjavaslat szerepelt. Hunyadi-Buzás Endre előadó fejtegette a közigazgatás feladatait, amelyeket az élet­viszonyok bonyolultsága és a gazdasági fejlő­dés nagymértékben szaporít. A törvényjavas­lat kihatásaiban nagy jelentőségű. Nagy ér­téke, hogy az önkormányzati vonatkozásokkal és a lélektani szempon­tokkal számol. Az a tény, hogy a kérdést a városok és községek szabályrendeleteinek módosításával akarja megoldani, minden szempontot kielégít. A ja­vaslat céljának elérése is biztosítottnak lát­szik. Nem lehet nagy áldozatról beszélni a tanyai igazgatás rendezésénél, mert a pótadók nagymértékű emelését és a tisztviselők na­gyobb arányú szaporítását a javaslat nem fogja magával hozni. Érvényesül a tehervise­lés általánosságának az elve, mert a költsé­geket a törvényhatóságok költségvetésileg fogják biztosítani. Kiérkezett az ideje annak, hogy a tanyai lakosság hozott áldozatai el­lenében nagyobb ellenszolgáltatást kapjon; ezt akarja megvalósítani a javaslat, amelyben a gazdaságpolitikai és közigazgatási célok egyformán érvényesülnek. A javaslat módsze­rei igen alkalmasak a kérdés megoldására. Piukovich József elismerte az előadó tár­gyilagosságát, ő is ilyen tárgyilagos akar lenni a javaslattal szemben. Régi igazság, hogy a földdel és annak népével eddig hiányo­san törődtek. A magyarság legszegényebb rétege a városok és falvak szélén lakik s só­várogva tekint a határ felé, hogy fészket rak­jon az életet adó földön. Revízió alá kell venni a községi törvényt és a meg nem felelő viri­­lizmus intézményét. A javaslat szerinte leg­alább három millió embert érintene, ha ez nem csupán a tanyai, hanem az egész kül­területi népességre vonatkoznak. Általános rendezést kíván, nem részleges megoldást. Nem érti, miért nevezik újdonságnak a sza­­bályrendeleti alapot, mikor az 1886. XXII. t.-c. megadja a módot a­­szabályrendelet módosí­tására. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ez a javaslat nem jogot ad, hanem kötele­zettséget jelent, nem veszi észre a képvi­selő úr Temesváry Imre, a Mép vezérszónoka, nem kíván részletes statisztikai adatokat fel­sorolni. Figyelmébe ajánlja Piukovich Jó­zsefnek a javaslat első paragrafusát, am­ely kifejezetten nem csupán a tanyai, hanem a külterületi lakosság érdekeit emeli ki. A ki­fogásolt 3. § célja az, hogy a helységekhez egészen közel fekvő földeken ne építsenek felesleges épületeket. A törvényjavaslat ér­tékeit azok látták igazán, akik a tanyán él­nek és akik ismerik a tanyavilág életét. Ez a javaslat nem tűzte feladatul a tanyai kér­dések egész összességének megoldását, ha­nem megindítója a javító munkálatok soro­zatának. A tanyakérdés rendezésénél kultu­rális, gazdasági és szociális szempontok jön­nek tekintetbe. A fejlődés legnagyobb aka­dálya a kiépít­­len úthálózat, amely lehetet­lenné teszi a közegészségügyi és a közokta­tásügyi érdekek megfelelő kielégítését. Több tervezetet, kongresszusi határozatot és mi­niszteri rendeletet ismertet s megemlíti né­hány törvényhatóság szabályrendeletét a ta­nyai közigazgatás rendezéséről. A javaslat szerint a tanyai probléma rendezését a helyi önkormányzatok hozhatják meg, ezt min­denki megérti és helyesnek is találja. A sza­bályrendeleti módosítás révén történő meg­oldás kötelező előírása rendkívül üdvös. A javaslat a kitűzött célt tökéletesen meg fogja valósítani. Ifj. Tatár Imre rendkívül fontosnak mondta a tanyai kérdés rendezését. Állítsanak fel tanyai központokat, ahol a lakosság minden szükségletét, különösen kulturális vonatkozás­ban kielégítheti. Véleménye szerint ez a javas­lat ilyen központok kialakítását gátolja és túlságosan általános szempontokat fejteget. Gesztelyi Nagy László hangsúlyozta, hogy a javaslat a magyarság egyik legfontosabb nemzetpolitikai kérdését érinti. Kiemeli a dunatiszaközi mezőgazdasági kamara értékes munkáját, valamint a tanyai tanítók és a köz­ségi jegyzők tevékenységét. A javaslat a tanyai népen segít, amelynek érdeke a nemzet egyik legfontosabb problémája. Helyesnek tar­taná, ha a török uralom alatt elpusztult fal­vak helyébe a régi névvel új községek alakul­nának. Az­ útkérdés egyik legfontosabb része a problémáknak. A 2. §­-t a javaslat legkénye­sebb részének tekinti, mert a kihelyezett tiszt­viselőknek önálló rendelkezési jogot ad. A pénzügyi szempontok körüli aggályok eltör­pülnek azok mellett az érdekek mellett, ame­lyek e javaslatnál számításba jönnek. Fel­olvas egy levelet, amelyben egy alföldi gazda a tanyai életet ismerteti, szemben a pesti kávéházak életével. Tors Tibor elnök napirendi javaslatot tett, hogy a Ház legközelebbi ülését május 4-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsa, napirenden a tanyai igazgatás rendezéséről szóló törvény­­javaslat tárgyalásával.. . A MAGYARSÁG Jaross Andor napirendkiegészítő indítványt tett, tűzze a Ház napirendre a jelenleg tár­gyalt törvényjavaslat letárgyal­ása után Kállay Miklós miniszterelnöknek a mérnök- és építész­­eg­yletben mondott beszédet. Kállay Miklós miniszterelnök kérte Jaross Andor napirendkiegészítő javaslatának eluta­sít­ását. Hajniss Ferenc hangoztatta, hogy támo­gatja Jaross Andor indítványát. Tors Tibor elnök feltette a kérdést: elfo­gadja-e a Ház az elnöki napirendi indítványt vagy Jaross Andor napirendkiegészítő indít­ványát. A Ház az elnök napirendi indítványát fo­gadta el. Az ülés ezzel délután 2 órakor be­fejeződött. Bánffy Dániel báró földmívelésügyi minisz­ter törvényja­vas­la­tot készített a növényegész­ségügyről, amelyet pénteken nyújtott be a Házban. A javaslat egységbe foglalja a nö­­vénykártevők elleni védekezésre vonatkozó rendelkezéseket és tovább fejleszti a védeke­zést, keretrendelkezéseket tartalmaz és tizenöt fejezetből, valamint harminchat paragrafus­ból áll. / A propaganda szerepe és jelentősége az államok életében Antal István miniszter előadása a Mép klubnapján A magyar élet pártja csütörtökön este Akadémia­­ utcai párthelyiségében élénk érdeklődéstől kísért klubnapot tartott. A pártösszejövetelen a kormány részéről megjelentek: Radocsay László igazság­ügyminiszter, Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter, Szász Lajos közellá­­tásügyi miniszter és Zsindely Ferenc ke­reskedelem- és közlekedésügyi miniszter, továbbá vitéz Bonczos Miklós igazságügyi, Bárczay János földmívelésügyi és Jurcsek Béla közellátási államtitkár, valamint igen sokan a párt országgyűlési képviselői, felsőh házi tagjai és a főispáni kar tagjai közül. A klubnapnak különös jelentőséget adott az a körülmény, hogy Antal István miniszter ,,A propaganda szerepe és je­lentősége az államok ésetében“ címmel nagysikerű előadást tartott. Előadásában meghatározta azokat­ az eszközöket, amelyekkel a korszerű propa­ganda a mindenkori társadalmi életre hatni kíván. Beszélt az élőszó, az írás, a kép propagandisztikus felhasználásáról, a művészetek szerepéről, a hírközlés rend­kívül­­ nagy befolyásoló erejéről. Ismer­tette a propaganda történeti fejlődését, amelynek során széles skálában felsorolta a klasszikus világ propagandatörekvései­­től kezdve Napóleon rendkívül kiterjedt propagandisztikus működésén keresztül egészen napjainkig a propaganda fejlődé­sének minden egyes korszakát. A miniszter különösen behatóan foglal­­kozott a magyar propaganda sajátos szí­nezetével. Megállapította, hogy a magyar­ság mindig csak akkor nyúlt a propaganda eszközeihez, amikor azt egyetemes, nagy nemzeti célok kívánták. Különösen élénken és hatásosan működött a magyar propa­ganda mindenkor, amikor a nemzet sza­badságáról és függetlenségéről volt szó. Nyugodtan mondhattuk — állapította meg­­—, hogy a magyarság nagy nemzeti pro­pagandistái mindig a nemzeti küzdelmek vezetői, s a legnagyobbak pedig a nemzeti szabadságküzdelmek vezérei voltak. Érde­kes történelmi dokumentumot ismertetett a miniszter, felhívta a figyelmet II. Rákó­czi Ferenc egy elfeledett propagandamű­vére, amelyben a magyar igazság meg­­világításítására a szerző az egész akkori magyar világ közjogi, történelmi és poli­tikai rajzát adta. Foglalkozott a legna­gyobb magyar, Széchenyi István nemes propagandájával, amellyel egy új világ el­­jövetelét készítette elő a korabeli magyar társadalom közgondolkodásában és bemu­tatta azt az egészen különös és kivételes nagy hatóerőt, amellyel a 48-as események másik nagy magyar történelmi alakja)

Next