Uj Magyarság, 1943. május (10. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-09 / 104. szám
VASÁRNAP, 1948 MÁJUS 9 A cséplési szénrendelés szabályozása Az iparügyi minisztérium közli: Cséplési és gőrebeszántási szén- és faszükségletét ez év május 15-ig mindenki ugyanannál a bányánál vagy kereskedőnél tartozik megrendelni, ahol azt az előző évben is beszerezte. A megrendelendő mennyiség nem haladhatja meg a rendelő által az előző évben felhasznált mennyiséget. A cséplési szénrendeléseket a bányavállalatok vagy kereskedők csak az esetben fogadhatják el, ha azok helyességét és a menynyiségek megközelítő pontosságát az illetékes főszolgabíró vagy a közellátási felügyelősség igazolja. Nyomatékosan felhívja az ipari anyaghivatal a rendelők figyelmét arra, hogy csak a tényleges szénszükségletet rendeljék meg és az átvett cséplési vagy görebeszántási szeneket kizárólag cséplésre vagy szántásra használják fel, mert az esetleges visszaélések szigorú büntetést vonnak maguk után. Erre való tekintettel minden cséplési szénmegrendelésre rá kell vezetni, hogy az átveendő szénmennyiségek csakis cséplési vagy szántási célokra kerülnek felhasználásra. A cséplési szénrendeléssel kapcsolatban készségesen szolgál felvilágosításokkal az ipari anyaghivatal széngazdálkodási osztálya. (Budapest, II. Fő utca 68.) A május eleji veréshelyzet A földmívelésügyi minisztérium május 4-ikével bezárólag állította össze legújabb hivatalos vetésjelentését. Az elmúlt hetek csapadékban szegény és üres időjárása a vetések fejlődésének nem kedvezett, őszi repcéből csak igen gyenge termés várható. Az őszi búzavetések fejlődését a száraz, szeles, hűvös idő hátráltatja. A korai vetések általában jobbak, mint a késői vetések. Ezidőszerint aránylag legjobbak az őszi búzavetésk a Dunántúlon és a Kisalföldön További fejlődésükhöz feltétlenül meleg és csapadékdús időre van szükség. A tavaszi búza, a rozs, az őszi és tavaszi ápar, valamint a zabvetések is sínylik a meleg és az eső hiányát. A tengeri vetése részben befejeződött, részben még folyamatban van. A korai vetések nem mindenütt keltek egyenletesen. A burgonya korai vetéseinek nagyobb része már kikelt, a későbbi vetések csirában vannak. A rétek és legelők sarjadzása nem kielégítő, fejlődésükhöz, meleg, csapadékos időre van szükség. A szőlők az április folyamán beállott felmelegedés hatására általában erőteljes fejlődésnek indultak. Legtöbb helyen megfelelő számú fürtkezdemény mutatkozik. (Kötelező óvóintézkedések a kukoricamoly ellen.) A földmívelésügyi minisztérium felhívja a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a törvényes rendelkezések értelmében a kukoricamoly telelőhernyójának irtása céljából a múlt évi termésből származó kukorica kóróját, csumáját, csutkáját és tuskóját. A megszárításra eltett csalamádét, cirokszakállt május 15-ig fel kell használni vagy úgy kell használni vagy úgy kell elraktározni (elvermelni), hogy a kukoricamoly pillére abból ki ne repülhessen és az új kukoricavetést be ne fertőzze. Ezért kerítés, tetőfedés vagy csőszkunyhók építésére is csak egy évnél régibb kukoricaszárat, cirokkórót szabad felhasználni. E rendelkezések gondos végrehajtását ellenőrzik és ahol mulasztást észlelnek, a kihágási eljárást haladéktalanul megindítják. (Védjük meg cukorrépavetésünket a földibolha pusztítása ellen!) A huzamosan tartó szárazság következtében a cukorrépavetéseket földibolha veszélyezteti. A termelők cukorrépavetésük megvédésére május 30-ig bármely kereskedőnél barnaszénkátrányt szerezhetnek be és pedig kát, holdanként 1,5 kg-ig a községi elöljáróság, különösen indokolt esetben pedig 3 kg-ig a vármegyei gazdasági felügyelőség egyszerű tanúsítványa ellenében. A termelő az így beszerzett kátránymennyiséget, illetve azt, hogy kitől vásárolta, postai levelezőlapon az ipari anyaghivatal széngazdálkodási osztályához (Budapest II. Fő utca 68) köteles bejelenteni. (A nagykőrösi salátaexport.) Nagykörösről Jelentik: A fejessaláta-termés kielégítően sikerült. Naponta több mint félmillió fej salátát szállítanak el Nagykőrösről, 15— 18 vagonban. A termelői árak fejenként 1—18 fillér között mozognak. (Bőség a fűszerpaprikapiacon.) Az elmúlt hónapban feltűnő jelenség volt az, hogy a fűszerpaprikából, melyből Magyarország mindig elegendő mennyiséget termelt, egyszerre hiány mutatkozott. Mivel a hiányt spekuláció okozta, a fűszerpaprikát értékesítő központi szövetkezet az export megfelelő csökkentésével olyan tömegű árut hozott piacra, ami megfutamította a spekulációt. Ma már bőség van a fűszerpaprikapiacon. (Az európai selyemellátás helyzete.) A természetes selyem igen fontos hadiipari cikk, éppen ezért a háborús termelés egyik fontos célkitűzése az európai selyemtermelés fokozása. Olaszország selyemtermelése már a háború előtt is jelentékenyen fejlődött. A fasiszta kormány intézkedései következtében a fejlődést a háború alatt is sikerült nagymértékben fokozni. A balkáni államokban is intézkedések történtek a selyemtermelés fokozására. A bolgár gazdasági minisztérium 200.000 lávával támogatja az eperfaültetéseket és a selyemhernyótenyésztést. A kedvező konjunktúra a többi európai államokat is, így többek között Görögországot és Törökországot a selyemtermelés fokozására, serkentette. _ sjármosökikris tenyészállatvinár.) la belföldi jármosökör és beállítani való tinó starka) 580—680 kg ITS—200, la fehér 480—680 kg 172—200, la fehér jármosökör 170—200, 1 ■ 1* éves üsző 180—200, fiatal hasas és friss fejőstehén 200. föld pénzgazdaság Látogatás a budafoki sziklapincékben, ahol a legértékesebb magyar sajtot készítik Budafok, május 8. (Az Új Magyarság kiküldött tudósítójától.) A budafoki sziklapincékeddig a jószű borokról voltak híresek. A magyar borgazdaságnak valósággal a központja lett Budafok, ahol a leghíresebb pincészetek telepedtek le s használták ki azokat a természetadta előnyöket, amelyeket a sziklapincék jelentettek a magyar borok érlelésénél. Az elmúlt években kiderült, hogy a budafoki sziklapincék nemcsak a borgazdaság számára hasznosíthatók, hanem alapjául szolgálnak egy olyan értékes magyar sajtféleség kitermelésére is, amely nemcsak a belföldi piacon könnyíti meg a tápláló juhtej értékesítését, hanem a külföldi piacokat is megnyitja a magyar sajtgyártásnak ez előtt az eredeti terméke előtt. A budafoki sziklapincékben meghonosított magyar sajtgyártás igen nagy nemzetgazdasági jelentőségű, mert a gyár alapítói szerencsés meglátással azt az úgynevezett „zöldpenészes” sajtféleség gyártását vezették be, amely a legismertebb világkereskedelmi cikk és mint elsőrangú csemegesajt a lekedveltebb, legbecsültebb és legdrágábban fizetett sajtféleség. A „zöldpenészes” sajtok közül eddig legismertebb a francia roquefort sajt volt, amelyet kizárólag juhtejből készítenek. Franciaországban a rougefortgyártás szilárd alapot biztosít a juhtenyésztés számára, mert a franciák évente körülbelül 100 millió kilogram sajtot készítenek, aminek kereken 250 millió frank az értéke. Ott ez a fontos iparág állandóan 100.000 embert foglalkoztat. A roquefort, mint elsőrendű exportcikk, hathatós tényezője volt e francia nemzeti jövedelemnek és jelentőségében messzie felülmúlt minden más sajtféleséget. A budafoki sziklapincékben készített sajtnak „merinófort'’ a neve. Míg a Hév motorvonata a Horthy Miklós-körtérről Budafokig kirobog velünk,megtudjuk, hogy már doktori értekezést is írtak a merinofortról. A Schardl József egyetemi tanár vezetésével működő állattenyésztéstani intézetben Fessl Róbert okleveles mezőgazda „Adatok a terinofort kémiai összetételéhez, különös tekintettel az érlelés folyamán beálló kémiai változásokra” címén állította össze, azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, amelyek mindenben igazolják az új magyar sajtféleség jelentőségét és kiválóságát. Az értekezés rámutat arra, hogy a hazai sajtgyártás az utolsó években hatalmasat fejlődött. Termelvényei már a korlátlan behozatali lehetőségek idején mindjobban kiszorították a külföldi sajtokat. A magyar sajtok kitűnő minősége, kiváló ízletes volta miatt a közönség figyelme mindinkább a magyar gyártmányok felé irányult. Sajtjaink nemcsak minőségre lettek jobbak, hanem számuk, feleségük is örvendetesen gyarapodott, 1928-ban pedig egy új speciális, roquefortszerű juhsajt is jelent meg a hazai tejtermékek piacán éspedig a Spöttle testvérek által gyártott „merinófort”. Ez a sajt aztóta csodás karriert futott be és nagy közkedveltségnek örvend. A budafoki merinófort-sajtgyárat alapító Spöttle testvérek ősrégi sajtipofos család leszármazottai. Nagyapjuk, néhai Spöttle Fülöp 1878-ban Egán Ede hívására jött Magnatországba, ,ahol a zsitvaújfalusi földmívesszakiskolában mint sajtszaktanár működött s működési ideje alatt nem kevesebb, mint 18 arany- és ezüstérmet szerzett az iskolának. Fia, Antal pedig, a mostani sajtgyárosok apja, Gömör megyében 36 éven át önálló sajtgyárosként ténykedett és mint ilyen, szintén számos kitüntetést nyert. Fiai, Henrik és Antal, hosszú időn át voltak külföldön. Franciaországban töltött esztendők főhzamán meggyőződést szereztek arról, hogy a roquefort gyártás milyen roppant jelentőséggel bír a francia nemzetgazdaság szempontjából és így megvilágosodott előttük, hogy mit jelentene a hazai juhtenyésztés számára, ha a francia példát át lehetne ültetni magyar talajba. Kitanulmányozták a roquefortgyártás titkát és amikor úgy érezték, hogy eleget tudnak, elhatározták, hogy idehaza is hozzáfognak egy ilyenfajta sajt gyártásához. Az volt a meggyőződésük, hogy ezzel is hathatósan fogják szolgálni a magyar juhtenyésztés általános érdekét is. Három munkás nemzedék vetése nem bizonyult hiábavalónak. A nemzedékeken át megalapozódott szaktudóssal egy olyan magyar sajtféleséget sikerült kitermelniük, amely nemcsak a hazai sajtokkal veszi fel a versenyt, de bátran kiállja az összehasonlítást az eredeti francia roqueforttal is. A franciák szigorúan védik a ,,roquefort” nevet, ezért a Budafokon gyártott sajtot „merinófort”-nak nevezték el. Az elnevezés utal arra, hogy ez a sajt nem kevert tejből, hanem tiszta juhtejből készül és ugyanazzal a nemes penészes érzéssel kezelődik, mint az eredeti francia roquefort. A sajtgyár alapításánál azért esett a választás Budafokra, mert itt találták meg azokat a sziklapincéket, amilyenekhez hasonlók Roquefort városában vannak. A roquefortszerű sajtgyártás ugyanis két szakaszra különül. A lefejt juhtejet a juhászatok közelében levő kisebb-nagyobb üzemekben dolgozzák fel, de csak nyers sajttá. A nyers sajtokat azután Rougefortba küldik, ahol az érlelés sziklapincékben történik. A sajtok megfelelő érését egyrészt a pincék alacsony (4—10 fokos) hőmérsékletével, másrészt a közel 100 százalékos páratartalommal biztosítják. Fontos előírás még, hogy a pincék levegőjét friss levegő beszivattyúzásával naponta háromszor cseréljék. Ezek a tényezők biztosítják a nyers sajtokba oltott „penicillum roqueforti” penészfajta, fejlődését s egyben a sajtok érését. Az éret sajt különleges ízét és zamatát egyrészt a juhtej, mint alapanyag, másrészt az az érési folyamat adja meg, amelyet a sziklapincs biztosít. A Budafokon gyártott merinófort sajt kémiai vizsgálata megállapította, hogy a merinófort az eredeti francia rougefort összetételi értékeit általábaneléri, zsírtartalma azonban messze meghaladja az eredeti roquefort zsírtartalmát, a szárazanyagra vonatkoztatva 20—25 százalékkal is. Éppen ezért a merinófort kalóriái értéke is nagyobb, mint a roqueforté. Feltűnő még a merinófort vízben oldható fehérjemennyisége is. Ennek viszont a sajt emészthetősége szempontjából van nagy jelentősége. Egyes sajtfogyasztók mondják, hogy a merinófort sajt feleannyi idő alatt emészthető meg, mint például az ementáli sajt. A merinofort sajt tehát egyike a legértékesebb sajtójénak, amelynek értékesítése, kiváló minősége és speciális volta miatt, minden időben lehetséges lesz még külföldön is. Gyártása nagymértékben emeli a juhtartás rentabilitását, aminek viszont a gyapjútermelés szempontjából van nagy jelentősége. Közgazdasági szempontból is kívánatos, hogy a merinófort gyártást Magyarországon úgy szervezzék meg, mint ahogy az Franciaországban a roquefort sajttal kapcsolatban történt. Franciaországban az 1939. évi háború kitöréséig az i'-in roquefort termelés több mint 10 millió kilogram vett és ezt a mennyiséget mintegy 30.000 birtokon állították elő éspedig főleg olyan birtokokon, amelyek rossztermő talajú területeken fekszenek, és így egyedüli biztos bevételük juhtejből illetve a roquefortból van. Végignéztük a budafoki gyárban és sziklapincékben a merinófort sajt készítését és érlelését. Ragyogóan tiszta, modern gépekkel, hűtőkkel, szellőztetőkkel felszerelt helyiségekben ma már egészen vagy arányokban folyik, a gyártás. Az üzem különben aost van bővítés alatt. Újabb nagyméretű sziklapincéket, hűtőberendezést állítanak a gyártás szolgálatába. Az ország különböző vidékein szervezetten folyik a sajtgyár részére a higiénikusan fejt ruhtej összegyűjtése. A tejet a gyártó kapott ajtóval a fejőstől számított k0 órán belül lojtják. Az előre kiszámított alvadási idő eltelte után, amikor az alvadék a kívánt zsugorodási fokot már elérte, felaprítják, majd pihenni hagyják. Ezt követőleg az alvadékot kiemelik a savból és beojtják „nemes zödpenész” tiszta kultúrával. Az így kapott masszát merinófort formákba rakják, amelyekben 4—5 napig csurgatni hagyják, hogy a felesleges savó eltávozzék bőle. A donnákból kivett nyerssajtót megfelelően elkészített pincékben 3—5 napig a helyszínen érlelik és csak ezután szállítják különleges ládában Budafokra, a sziklapincékbe. Ezekben a sziklapincékben kapják meg a sajtok — 1—5 hónap alatt — sajátos ízüket, zamatukat és tápértéküket. Mielőtt a sajt piacra kerül, alaposan átvizsgálják. A forgalomba kerülő eredeti merinófort korongok átlag két és félkilósak, de kaphatni dobozokban szeletelve és passzhoz,itt formában is. Tízezer és tízezer Szárma hevernek a sziklapincék polcain a különböző érési stádiumban levő merinófort sajtok. A háborús Magyarország szerencséje, hogy ezekben az években az élelmiszeriparnak egy olyan ága fejlődhetett ki, amely nem pótanyaiggal dolgozik, hanem zsírtartalomban különösen gazdag, tápláló és könnyen emészthető élelmicikket tud piacra hozni, olyan komoly mennyiségben, ami igen sokban hozzájárul a magyar közellátáshoz. Kertész Dániel . (A bácskai kerdertermesztés fejlesztése.) A földmívelésügyi minisztérium Laczkó Aladárnak, a kender-, len- és olajnövénytermesztési kísérleti intézet igazgatójának „A kender termesztése" című szakkönyvéből 500 példányt díjtalanul engedett át a duna—tiszaközi mezőgazdasági kamarának abból a célból, hogy a bácskai kendertermesztés fejlesztése érdekében az ottani kendertermelők között kiosztásra kerüljön." A szakkönyv szétküldése a kamara zombori kirendeltsége útján történik. (A munkapiac helyzete.) A budapesti állami munkaközvetítő hivatal május 5-iki jelentése szerint foglalkozást kaphat 2082 egyén, foglalkozást keres 1383 egyén. A szakmaimunkapiac adataiból megállapítható, hogy ez időszerint asztalos, bádogos, cipész, géplakatos, kárpitos, lakatos, kovács, műszerész, vas- és fémesztergályos, vasipari gépmunkás munkahely betöltésére nincs elég megfelelő jelentkező. (Mezőgazdasági gépkezelői tanfolyam Szegeden.) A kecskeméti gazdakamara a földmívelésügyi minisztérium támogatásával május 17-től június 7-ig Szegeden az állami felsőipariskolában mezőgazdasági gépkezelői tanfolyamot rendez. A tanfolyamra 18 évet betöltött egyéneket vesznek fel. Jelentkezni lehet a dunatiszaközi mezőgazdasági kamaránál (Kecskemét, Rákóczi út 17), vagy a szegedi állami felsőipariskolánál (Szeged, Kálvária tér 5/b). I MAGYARSÁG Tőzsdék,piacok * , m _ A részvénypiac és fix-Értékpapír tőzsdék Berlin. Zárlat: Reichsbank 145V&, A.-G für Verkehr 169*4, Accumulatoren 180%. Alig. Elektr. Ges. 179%, Bayrische Motorenwerke I6ÓV2. I. P. Bemberg 172U-, Jul. Berger Tiefbau A.-G. 171!•>, Conti Gummi 173^. Daimltr-Benz A.-G. I8SV2, Deutsche Erdöl A.-G. 173%, Dortmunder Uniou 183%- I. G. Farbenindustrie 178%. Zürich. Zárlat: Pária 4.15, London 17.31%, Newyork 431.00, Brüsszel 69.25, Milánó 22 66%, Madrid 39.75, Amszterdam 229.37%, Berlin 172.55, Stockholm 102.66%, Oszló 98.62%, Kopenhága 90.37%, Szófia 5.37%, Prága 17.30, Zágráb 8.75, Istanbul 3.50, Bukarest 2.37%, Helsinki 8.77%, Lisszabon 17.82%, Buenos Ayres 101 háromnyolcad, Jokohama 101.00, Rio de Janeiro 22.50. * valuta: Szlovák ko-Külföldi osmz r°n* ‘^20^ gpksXBff* nál és annál kisebb címlet) 11.45—11.75, líra (csak 10 lírás és annál kisebb címlet) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (csak 50 koronás és annál kisebb cím- ^ let) 81.70—82.70. .Deviza: Amszterdam 180 07%—181.40. Athén 2.21— 2.24, Belgrád 6.73%— 6.83%, Bohm 1 36. 70—136.70. Pozsony 11.64—11.78. Brüsszel 54.28—54.63. Bukarest 2.75—2.82 Isztanbul 268 68%—270.66%. Kopenhiga 70.84—71.36. Madrid 32.00—32.24. Milánó 17.66— 17.886*. Oszló 77.10—77.67. Páris (Vichy) 6.78—6 83%. Prága 13.57—13.67. Szófia 4.11—4.17. Stockholm 82 00— 12.30 Zürich 79.80—10.60. Helsinki 6 87—6.93. Zágráb 6.72—6 83. Amszterdam Belgrád, Brüsszel, Oszló átutalások a magyar-német devizakompenzáció keretében történnek, kivéve azokat a régi tartozásokat és követeléseket, amelyeknek elszámolásáról külön rendelkezések intézkednek. Athéni átutalások a magyar-olasz fizetési forgalom keretében történnek. 1 . Az 1942. évi termésű gabona-SSefii neműek hivatalos ára az egész ország területén. Búza, szokványminőségű, legalább 78 kg-os 30. rozs (kétszeres), szokvány minőségű, legalább 71 kg-os 28. takarmány*, árpa, 65 kg-os 24.50. sörárpa, legalább 65 kg-os közönséges 29. sörárpa, X 30. sörárpa, kiváló SÍ kopaszarpa 50. zab 41 kg-os 27. kukorica, szemes, legalább 15 tonnás tétel, legfeljebb 15% víztartalommal 23.50. Arr A magyar megtenyésztési rt. Budapest—2036 Monor heti jelentése. A vetési idény befejeződött és kereslet vetőmagvak iránt jóformán megszűnt, csupán a bogár kártevők okozta kipusztulások pótlására van még répamagvakra szükség, továbbá tengeri, köles, muhar és fűmagvak iránt van érdeklődés. Hivatalos vetőmag eladási árak, per 100 kg, ab Budapest. Köles 50 köles, nemesített 54.80, muhanpa» 62, angolperje 330, csillogfürtmag 44, lóheremag, fb. 340 lucernámig, fb. 550, cukorrépamag 235, takarmányrépamag 230—312. «pi «. Hat pengő az új karfiol. MSZBl* Az élelmiszernagyvásártelepen szombatonn erős hétvégi forgalom alakult ki. Az új karfiol volt az újdonság, 310—600 fillérért árusították kilónként. Az alábbi számok a hagybani árakat jelentik: Baromfi. Tisztított baromfi: Csirke, béllel 540, tyúk 460, lúd 508, pulyka 460. Tojás: Friss ládaáru 888, kiolvasva 396, főzőtojás 368, kiolvasva 376 repedt tojás 358, kiolvasva 366 fillér kg-ként, nagyban. Zöldség -és főzelékfélék: Gülbaba burgonya 24.05, nyári rózsa 24.00, őszi rózsa 23, Ella 20.40, étkezési Krüger 17.75, Woltmann II.80, fojtott újburgonya 84.05 vöröshagyma (makói) 24.53—29.63, fokhagyma 68.82—89.81 pengő mázsánként. Téli kalarábé, súlyra 25.65, melegágyi saláta 16—40, szabadföldi 5—24, különféle fajú retek 10—70, zöldhagyma 5—20, sóska 45—81, paraj. 10—30, téli sárgarépa 20—32, téli petrezselyem .36—53, csiperkegomba 11.00—1200, új kalarábé, darabja 20—60, új karfiol (levélzettel mérve) 330—550. idei fűzőtök 900,salátauborka 400—500, spárga 60—350, hegyespaprika, darabja 20—70. töltenivaló, darabja 40—140. zöldborsó, hazar, újd. 500 —650, paradicsom, újd. 20—35. Gyümölcs: Nemesalma 350—680, közönséges 180— 400 sárgabélű narancs 320— 360, vörösbélű 350—120, héjasdi T 600—630, citrom, 100 darab 20—32 pengő. Ar Ferencvárosi sertésvásár. Arak: 145 kg-nál nehezebb, la. jól hízott sertés 231, ISO—145 kg-os Ha sertés 226, ll.i—130 kg-os, la szedett sertés 223, 110—115 kg-os Tla szedett sertés 219. 10() kg-os Illa szedett 350, sárgabélű narancs 320— 360, vörösbélű 340—440, sertés 213. 145 kg-nál nehezebb la öreg sertés 213. 145 kg-nál kisebb Ila öreg sertés 207. súlyhatáron elüli sertés 211. 80 kg-os és nehezebb sonkasüldő 210 fillér kg-ként élősúlyban. Angol sonkasertés ! 16 512. húsfél 298. kolbászhús 320. tőkehús, nyersbél kövér 280. szalonna bőr nélkül ?.14. kenyér- és tokaszalonk 310. házi 340. gsk. belföldi 3110. sertés betörés?. 170. bél és gyomor 350. töpörtyű fa 369 fla 50 fillér kg-ként. Vér literenként 30 fillér Budapesti húsvásár. Arak: Marhahús, laffiUS 300—310, csontozd tvalé 280, marhanyelv és torok 310, marhavn 50, Zsigfr 90—100, faggyú 52—206, csont, vörös és fehér 10—110 marhafej velővel 700, köröm 50, láb 200, pacál és orr 300, marhahus 500, marhavelő 100, marhaféj, kicsontozva 220 fillér kg-ként. Marhavér: literenként 30 .fillér. Vízállás A földmívelésügyi minisztérium vízrajzi Intézete jelenti: A Duna Budapestig árad, lejjebb apad, alacsony vízállást. Szombati dunai vízállások: Schärding 312 cm 35% Paseau 463 cm 27%, Struden 364 cm 32%, Krems 306 cm 23%, Bécs 288 cm 28%, Pozsony 333 cm 28%, Komirom 260 cm 30%, Esztergom 217 cm 30%, Budapest 276 cm 30%, Paks 276 cm 28%, Baja 350 cm 32%, Mohács 379 cm 30%, Bezdán 420 cm 31%, Gombos 357 cm 33%, Újvidék 411 cm 37% A Rába Szentgotthárdinál mínusz 50 cm 5%. A Dráva Varasdrtíl 168 cm 418), Barcsáél 120 cm 19%, Drávaszabolcsnál 136 cm 19%, Eszéknél 56 cm 10%. A Tisza Máramarosszigetnél, Tiszaujlaknál és Tiszafüred—Zentaközött árad, máshol apad. alacsony vízállás'?. Szombati tiszai vízállások: Máramarossziget 130 cm 18%, Visk 110 cm 17%. Tekeháza 92 m 16%.. Tiszaujlak 148 cm 15%. Vásárosnamény 248 cm 16%. Tokaj 236 cm 16%, Tiszafüred 210 cm 18%, Szolnok 302 cm 17%, Csongrád 237 cm 17%, Szeged 227 cm 22%, Zenta 264 cm 20%, Titel 290 cm 28%. A Szamos Désnél mínusz 23 cm 11%, Szatmárnémetinél mínusz 58 cm 6%. A Bodrog Bodrogszerdahelynél 121 cm 13%. A Sajó Bánrévénél 24 cm 14%. Alsernád Hidasnémetinél mínusz 3 cm 6%. A Berettyó Margittánál mínusz ?. cm 11%. A Körösök Csusánál 58 cm 23%. Nagyváradnál mínusz 98 cm 8%. Békésnél 108 cm 23%. Gyomén.,T 326 cm 45%. A Maros Marosvásárhelynél mini 1.. 44 cm 11% Makónál 50 cm 16% A Malzten Siófoknál 79 cm 65%. A Velencei tó Agárdnál 116 cm 53%. A MAGYARSÁG POLITIKAI NAPILAP Szerkesztő: RADNAI ENDRE Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ Helyettes szerkesztő: VASKA GÉZA Stádium Sajtóvállalat, P.r Budapest, VTII., ... Rökk Szilárd utca 4. Felelős: Győry Aladár igazgató